Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-13 / 15. szám

A Juhok legtermészetesebb és egyben legjobb takarmányozási módja a legeltetés. A legelőn felvett takarmány révén az állatok hozzájutnak a szervezetük számára nélkülözhetetlen tápanyagokhoz, vitaminokhoz és ásványi sókhoz. Arról már nem Is beszélve, hogy közben szabadon mozognak a friss levegőn és a napfényben, ami már maga szavatolja a jő egészségi állapot fenntartását.

Juhlegelőnek azok a füves területek is megfelelnek, melyeket egyébként már szinte lehetetlen kihasználni. És a juhok nagyon jól hasznosítják például a betakarítás után viszszamaradó növényi hulladékokat is. A juhok számára csaknem egész évben találunk megfelelő legelőt, csak körültekintően kell eljárni, nehogy közben másnak vagy a nagyüzemeknek kárt okozzunk. Legeltetni még az enyhébb téli napokon is lehet, feltéve persze, hogy a hótakaró vastagsága még nem éri a 10 cm-t.

Általános szabály, hogy mennél hosszabbra nyúlik a legeltetési idény, annál gazdaságosabb a juhtartás. Mondogatjuk, hogy a Juh igénytelen állat, de ezt nem szabad szó szerint venni vagy túlzásba vinni. Már csak azért sem, mert a juhokkal szemben támasztott követelmények is egyre komolyabbak, melyeknek az állomány csak akkor tud eleget tenni, ha a takarmányozás színvonala kielégítő. Amennyiben a legelő még vagy már nem biztosít elegendő eleséget, illetve tápanyagot az állatok részére, szükségessé válik a póttakarmányozás.

Juhlegelőnek is alkalmatlanok a vegyszerrel kezelt vhgy szennyezett területek (pl. gyümölcsösök, szőlőskertek, répatáblák közelében stb.J, továbbá a nedves, mocsaras, sáros rétiek, amelyek „savanyú“ szénát nyújtanak. De a magas, kemény szárú gyomokkal és bokrokkal Sűrűn benőtt területeken sem ajánlatos juhokat legeltetni. 'Az erdőkben pedig tilos a legeltetés, de ez lényegében nem jelent komolyabb hátrányt, hiszen az erdő nyújtotta sovány, tápanyagban szegény füveket a juhok nem is nagyon kedvelik.

Mint ismeretes, a juhok átlagos napi zöldtakarmány szükséglete 10 kg. Ennyi zöldet az állatok csak kétszeri legeltetés során képesek felvenni. Délelőtt a gyengébb minőségű lelássuk feleslegesen az állatokat. Nem baj, ha kissé szétszélednek a Juhok, ez a legelés természetes módja. Főleg a kutyákkal való zaklatás nagyon káros. A Jó pásztor — és persze az okos, tanult Juhászkutya isi — csak arra ügyel, hogy az állatok ne szakadjanak el a nyájtól vagy ne tévedjenek tiltott területre.

A legeltetés gazdaságosabbá teszi a juhtartást

gelőre hajtsuk az állatokat, s 2,5—3 órán át legeltessünk. A délutáni legeltetés 3—4 órai szünet után veheti kezdetét. Ezúttal kövérebbb legelőt válasszunk, ahol nagyobb tápértékű eleség áll rendelkezésre, hogy tovább tartson az állatok jóllakottsági érzése. A két legeltetés közötti szünet arra szolgál, hogy az állatok közben pihenjenek és kérőddzenek. Különösen a forró nyári napokon kell biztosítanunk, hogy a nap legmelegebb időszakát állataink árnyékos helyen töltsék el.

Nagyon előnyös, ha a legelő valahol a közelben van s az állatok már út közben is haraphatnak itt-ott valamit. A juhok poros úton való hajtása káros, de néha elkerülhetetlen. Ilyenkor legalább arra ügyeljünk, hogy az állatok nyugodtan és kényelemesen tegyék meg az utat. Nyáron előnyös a késő esti, esetleg az éjszakai legeltetés. Ilyenkor az állatok nem szenvednek a melegtől, és a rovarok sem zaklatják őket.

Amint a nyáj eléri a legelőt, az állatok szétszélednek és nyugodtan fogyasztják a talált takarmányt. Ilyenkor ne zak-A legeltetés egyszerű, ámde felelősségteljes munka. Tudni kell például, hogy a herefélék legeltetése könnyen okozhat felfúvódást, elhullást, ha az állat nem kap idejében segítséget. Ez nem azt jelenti, hogy ne legeltessünk hereféléket, hanem azt, hogy készítsük fel rá az állatokat. Előbb más területen legeltessünk, csak később egedjük rá az állatokat a herére. Az is megoldás, ha legeltetés előtt kevés szénát vagy takarmányszalmát vetünk az állatok elé. Ugyancsak jó tudni, hogy lucernát, lóherét, de még fehér herét sem szabad korán reggel, még harmatos állapotban legeltetni.

A Juhok részére kijelölt területet szakaszosan legeltetjük. Mivel a Juh az apróbb füvet kedveli, elég gyakran visszatérhetünk ugyanarra a területre, s mindig zsenge, fiatal és tápanyagokban gazdag füvet legeltethetünk.

Kisebb háztáji állományt rekeszek, illetve ún. kosarak segítségével is legeltethetünk. A rekesz akkorára készül, hogy biztosítsa az állomány egyszeri legeltetési takarmányszükségletét. A kosarat úgy kell elkészíteni, hogy könnyen áthelyezhető legyen, hiszen naponta két ízben odébb kell tenni.

A legeltetés kikötéssel is megoldható, de olyan hosszú láncot vagy kötelet kell alkalmazni, hogy az állat bejárhasson akkora területet, amekkora biztosítja a napi takarmányszükségletét. A kötél vagy lánc mtndkét végére forgókarikát kell erősíteni, nehogy az állat belecsavarodjon a kötélbe és megfulladjon. Az állat nyakára széles nyakszíj kerüljön. Persze az utóbbi legeltetési módok (kosaras, kikötéses) jelentősen korlátozzák az állatokat a mozgásban s ez bizony idővel megmutatkozik az egészségi állapotban, tehát alkalmazása csak szükségmegoldásnak ajánlható.

A Juhok legeltetéséhez tartozik még, hogy rendszeresen figyelemmel kell kísérnünk az állatok egészségi állapotát. Ä híg ürülék még nem Jelent hasmenést, a tünet megszüntetésére néha elég elkerülni azokat a területeket, ahol túl fiatal és zsenge a növényzet vagy esetleg sok nitrogént kapott fejtrágyaként. Viszont a zöldes, vizenyős bélsár már emésztési zavarokra figyelmeztet, amit orvosolni kell.

A zöldtakarmányozás (legeltetés) ellenére rendszeresen itatnunk kell az állatokat. Itathatunk legeltetés előtt és után, de a szálláshelyen állandó vízellátásról is gondoskodhatunk. Soha ne itassuk az állományt árkokból, pocsolyákból.

A legeltetési idényben figyelemmel kell kísérni az időjárás várható alakulását. Ha esőre van kilátás, lehetőleg a fedett szálláshely közelében legeltessünk, hogy ne ázzanak meg nagyon és ne legyenek sokáig nedvesek az állatok. Ez ugyanis komolyan kihat a gyapjú minőségére.

Végezetül még annyit: mivel a zöldtakarmány hatására az ürülék bígabb, az alom gyorsabban beszennyeződik, gyakrabban kell almozni a szálláshelyen.

Balázs Ferenc

A kártevők is megsínylették a zord telet

A szokatlanul kemény telet gyümölcsöseink alaposan megsínylették, mégsem szabad megfeledkeznünk a legfontosabb kártevők és kórokozók elleni védekezésről, Jiiszen az elkövetkező évekre is gondolni kell.

Aki megkésett a munkákkal és rügypattanásig nem végezte el az őszibarackfák levélfodro•odás elleni permetezését, a pirosbimbós állapot végéig még kiköszörülheti a csorbát. Ilyenkor persze kén- vagy réz tartalmú készítményeket már nem lehet használni. Hogy akkor mivel dolgozhatunk ilyenkor? Ezt a lehetőséget a növényvédelmi kézikönyv nem tárgyalja, felételezve, hogy a gyakorlatban ilyen kései beavatkozásra nem kerülhet sor. Ezért csak külföldi tapasztalatokból merítve tudjuk javasolni, hogy a pirosbimbós fejlettség végéig az Orthociű 50 WP 0,2 százalékos vagy a Dithane M 45 0,2—0,3 százalékos olda fával lehet levélfodrosodás ellen kezelni az őszibarackfákat. Számításba jöhet még esetleg a Novozir MN 80 0,2—0,3 százalékos töménységű oldata is.

A kajszibaracknál a rügypattanás után — a pirosbimbós állapotot megelőzve — tudunk legeredményesebben védekezni a gombabetegségek és a kártevők ellen. Itt a moníliára, a sodró- és barackmolyokra gondolok, s ugyancsak külföldi tapasztalatok alapján az Orthocid 0,2 vagy a Bi 58 ЕС 0,1

százalékos töménységű oldatát tudom javasolni felhasználásra. Ha ezt a kezelést valamilyen okból nem áll módunkban elvégezni, akkor sziromhullás után 2—3 héttel feltétlenül permetezzünk Dithane és Bi 58 felhasználásával készült, kombinált permetlével, mert a gnoniónia és a molyok kártételét csakis így tudjuk megelőzni. Vigyázat! A Bi 58 javasolt 0,1 százalékos töménységét azonban semmi esetre ne lépjük túl. mert a zsenge gyümölcskezdemények fölöttébb érzékenyek erre a hatóanyagra.

Kemény telünk volt, tehát feltételezhető, hogy néhány kártevő elviselhető vagy egészen szerény tömegben fog jelentkezni, Ezen kártevők közé

tartoznak a vértetvek, az almafákon a takácsatkák, no meg az utóbbi években sok sok gondot okozó lombosfa-fehérinoly is. Ettől függetlenül — tekintettel a bábok jelentős tömegére —, a lombosfa-fehérmoly esetében a zöldbimbós állapottól kezdődően meg kell figyelnünk a rajzás erősségét. Azok jártak el helyesen, akik a mechanikai faápoláskor összegyűjtöttek 50—100 bábot s azokat sűrűn átlyuggatott fóliával lekötött üvegben a fák alatt hagyták megfigyelés céljából, így könnyen figyelemmel kísérhetik a rajzás kezdetét, illetve kiszámíthatják, hogy milyen pusztítást végzett a kártevők között a zord tél, milyen kártételre számíthat ebben az évben, s kell e egyáltalán permetezni az idén ennek a kártevőnek a megfékezése céljából.

Szalai László

Ш lehetőség a kezdeményezésre

Mint ismeretes, Szlovákiában a vágóérett pecsenyenyulat a Nyitrai (Nitra) BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat vásárolja fel. Tudom, ezzel nem árulunk el semmi újat, hiszen ezt már a kedvtelésszerű állattartáshoz vonzódó, falusi gyerekek többsége is tudja. Viszont arról még csak kevesen hallottak, hogy a vállalat újabban kecskék, juhok és pecsenyebárányok iránt is érdeklődik.

— A mezőgazdasági minisztérium megbízásából az év elején megkezdtük a szerzűdéses háztáji kecske-, juh- és pecsenyebárány-hizlalás szervezését, illetve a vágóérett állatok felvásárlását — tájékoztatott minapi találkozásunk alkalmával Vojtech Sugár agrármérnök, a. vállalat felvásárlással és feldolgozással foglalkozó, 03 as nyitrai üzemének vezetője. — Akárcsak a pecsenyenyulakat, a kecskéket, a juhokat és a bárányokat is a 123/76 Tt. számú hirdetmény értelmében és az NC 18/1/84 számú árjegyzék

által megadott áron vásároljuk fel. Persze egyelőre nincs sok dolgunk, hiszen még csak kevesen értesültek a változásról, az újabb kezdeményezési lehetőségről. Ennek ellenére reméljük, hogy rövidesen ezen a területen is sikerül említést érdemlő eredményeket elérnünk.

— Szerződéskötési lehetőség eddig is volt.

— Igen, a húsipari vállalatok kötöttek szerződést a háztáji állattartókkal, de különösebben nem törték magukat a szerződéses hizlalás iránti érdeklődés fellendítéséért. Az érdeklődők most velünk köthetnek szerződést, s mi szavatoljuk a felvásárlást.

— Csak itt, a nyitrai központban lehet szerződést kötni?

— Érdeklődni és szerződést kötni elsősorban a vállalat igazgatóságán lehet (Nitra, Leninova trieda 88). Ezenkívül természetesen nálunk, a felvásárló központban (Nitra, Novozámocká ul. 184) is érdeklődhetnek a nyugat-szlovákiai kerület állattartói. Tájékoztatást a 280 64, a 288 79 és a 226 32 teiefonszámoii is szívesen nyújtunk. A közép szlovákiai kerület tenyésztői a rimaszombati (Rimavská Sobota), vagy a ružomberoki (ul. Duklianskych hrdinov 25, tel. 226 20) üzemegységünkben érdeklődhetnek. Kelet-Szlovákiában a kassai (Košice .Kukočínova 4) üzemegységünkben lehet hizlalási szerződést kötni. És amit szintén jó tudni, a húsipar felkínálta, hogy üzemegységei ezentúl is hajlandók szerződést kötni a kecske-, juh- vagy bárányhizlalás iránt érdeklődőkkel, és a szerződéseket rendszeresen megküldik nekünk. Ilyen irányú segítségükre azonban csak június végéig számíthatunk, és ezt a tényt a még mérlegelőknek is figyelmébe ajánljuk.

kodás. Arra nagyon ügyeljünk, hogy csalán még véletlenül se legyen a kifutóban, mert ha megcsípi a pipék fejét, menthetetlenül elpusztulnak. A kifutót legjobb teljesen kitakarítani és enyhén megszórni mészporral.

A pipákét kelés után 20—24 órával kell első Ízben etetni. Többnyire egyszerűen képtelenek felfedezni az eleséget s ha

rátalálnak is, nem tudják, mit kezdjenek vele. Ezért jó, ha akad közöttük két-három csirke Is, mert azok sokkal elevenebbek és azonnal lakmározni kezdenek, tehát megtanítják enni a pipákét is. Ugyanolyan keveréket etetünk, mint a csirkékkel szokás. A búza- és kukoricadarához néhány nap múlva vagdalt kemény tojáson kívül apróra vágott zöldeleséget (lucerna, saláta, hagymaszár) esetleg hús- és csontlisztet adhatunk, az egészet aludttejjel nedvesíthetjük. Jól bevált a túró etetése Is.

A pipéket az első tíz napban 2—3 óránként etetjük. Az elsű hatvan napban Igen gyors a növekedés, tehát sok vitamint tartalmazó eleséget kell etetni,

— Megtudhatnánk valamit ó feltételekről?

— A szerződéskötés feltételei nagyjából hasonlóak, mint a nyúl hizlalás esetében. Egy kiló élősúlyra 2 kg keveréktakarmányt igényelhet a tenyésztő.

A ténylegesen jőró eleség felét előleg formájában is kiutaljuk, ha erre a tenyésztő igényt tart. Az eleséget a lakhelye szerint illetékes járás bármely mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalatában átveheti.

— Hogyan szervezik meg a felvásárlást?

— Valahogy úgy, mint a nyulak esetében. A tenyésztők bejelentik, hogy állataik mikor érik el a vágóérettséget s mi ennek megfelelően ütemezzük be a felvásárló körutakat. Azokat a községeket, amelyekben egyszerre több állatot tudnak megvételre kínálni, igyekszünk közvetlenül útba ejteni vagy soron kívül felkeresni, máshonnan a tenyésztők egyelőre kénytelenek lesznek a meghatározott felvásárlóhelyekre szál* lítani az állatokat.

— Bíznak-e a vállalkozás sikerében?

— A kecsketenyésztés jó ide-» je hanyatlóban van, tehát sok — kecskére néni is számítunk. Viszont a juhtenyésztés terén szerintünk van lehetőség a felfutásra. Reméljük, a háztáji állattartók is hasonlóképpen vélekednek, mert az ő kezdeményezésük nélkül a mi vállalkozásunk fabatkát sem ér.

(kr)

és gondoskodni kell arról, hogy mindig legyen apró kavics (kagylóhéj), nagyszemű homok és friss ivóvíz az állatok előtt. A kispulykák kedvelik a fölözött tejet és az írót Is, de ezt itatás helyett inkább a lágy« eleség nedvesítésére használ-1 juk.

A keveréket szárazon és nedvesítve flágyeleség) egyaránt etethetjük. A lágyeleséghez a

10. naptól főtt burgonyát vagy sárgarépát keverhetünk. Apróra vágott, friss zöldet naponta két ízben külön etetőben is kínálhatunk.

A kispulykák a 21. naptól — a száraz keverék 10—20 százalékának megfelelő mennyiségben — finomra zúzott szemest is kapjanak. Az adagot fokozatosan növeljük a teljes adag 30—40 százalékáig, majd később durvábbra zúzott szemesek adagolásával is kísérletezhetünk.

Ha van a közelben alkalmas legelő, a 10 hetes pulykákat már kiengedhetjük legelészni. Pulykalegelőnek legjobb a lóhere, a lucerna, a természetes rét vagy a tarló. Ha a legeltetés nem megoldható, a napi adaghoz rövidre vágott zöldeleséget kell adni. A továbbtartásra nem alkalmas állatokat hízóba állítjuk.

Mulnár Ferenc

gt lovákiában a háztáji ^7 pulykatenyésztés a múlt ^“század második felében terjedt el. A századfordulón már egyre több portán volt pulyka, hiszen az emberek felfedezték, hogy ez a szárnyas Igencsak nagy mennyiségű és ízletes húst ad. No és a fehér változatok persze jól értékesítő tollat Is.

A pulykatojásokat úgy kell tárolni, mint a keltetésre szánt tyúktojásokat. A keltetésl főldény április közepétől május végéig tart. A keltetés lehet természetes vagy mesterséges. A háztájiban a természetes keltetést alkalmazzák. A tojó alá 18—22 tojás tehető. A tojót mindennap vegyük le a fészekről és adjunk neki enni meg inni. Ugyanis a pulyka olyan kotlós, hogy képes lenne éhenhalni, de nem szállna le a melegített tojásokról.

Ha egyszerre több tojónk is megül, tegyük őket külön helyiségbe, hogy ne zavarják egymást, mert könnyen megsérülhetnek a tojások. Ha erre nincs mód, akkor legalább borítsunk kosarat rájuk vagy tegyünk közéjük válaszfalat.

Amikor a pulyka már egy hete melegíti a tojásait, tegyünk alája 3—4 tyúktojást is. Eg arra jó, hogy a klscsibéktöl a gyámoltalanabb pulykapipék szépen megtanulnak enni.

A kikelt pipéket legjobb szellős kosárban elhelyezni. A kosár aljára tegyünk száraz, puha szalmát s azt fedjük le puha papírral (naponta kétszer cserélni kell). Szalma helyett puha széna is alkalmazható. A kispulykákat legalább 20 C-fok hőmésrékletű helyiségben kell tartanunk, a kotlós alatt csak addig maradhatnak, amíg tökéletesen megszáradnak.

Képes elpusztulni a tojásokon

Ha a helyiségben 20 C-foknál hidegebb van, a pipék fáznak, csipognak, szorosan összebújnak, ami gyakran fulladásos elhulláshoz vezet. Aki nagyobb számú kispulyka felnevelésére vállalkozijt, annak feltétlenül biztosítani kell a műanyával fűtött, jól szellőztethető, de huzatmentes neveiőhelyiséget. Itt Is legalább 20 C-fokot kell biztosítani (méré3 150 cm-re a padlótól) és a páratartalmat is rendszeresen ellenőrizni kell.

Ha módunkban áll kifutót létesíteni, kellemes Időjárás esetén pár órára már kiengedhetjük a kispulykákat a második héten. Ezzel nem csupán a környezetüket szokják meg, de óz egészségüket Is szilárdabbá teszi a szabadban tartóz-