Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-13 / 15. szám

(gjKpö;jtfs«uiiral& ? Kankalin Hegyes vidékeken élő, évelő növény, a kankalinfélék csa­ládidba tartozik. Két változata van, az orvosi kankalin és a sugár kankalin. A dísznövé­nyek között is akad kankalin, de az gyógyászati célokra al­kalmatlan. Gyü/teni a virágot és a gyö­keret kell. A virágot tölcsérrel i és rövid szárral szedtük (ápri­lis) s vékony rétegben elterít­ve ágy szárít(uk, hogy meg­­. őrizze szép sárga színét. A nö­­' vény gyökerét tavasszal (már­­j cius) vagy ősszel (október) kell gyűjteni, jól megtisztítani — mosni nem szabad — és 35 C-fokos mesterséges hőmérsék­leten megszárítanl. A száraz virágnak gyenge mézillata és édeskés íze, a gyökérnek ánizs­­ra emlékeztető illata és visz­­szataszító, csípős íze van. A drognak köptető és hurut­oldó hatása van. Erőteljesen serkenti a légcsőhurut felsza­­kadozását, tehát alkalmazása gyors megkönnyebbülést jelent. Főleg a köhögés második sza­kaszában ésszerű alkalmazni. Erős dohányosoknak is java­solható, mert csillapítja gyó­gyítja a dohányosok, sőt a tü­dőtágulásban szenvedők köhö­gését is. Külsőleg torokfíblílöként (mandula- és hangszálgyulla­dás), illetve a rosszul gyógyuló sebek és kelések kezelésére (érlelés) használatos. Teája a virágból forrázással, a gyökérből főzéssel készül. 10 gramm száraz virágot 2 csésze vízzel kell leforrázni, 1 evőka­nálnyi felaprított gyökeret pe­dig ugyancsak 2 csésze vízben kell megfőzni. A túladagolás szédülést és hányást okoz. Az allergiában szenvedőknek nem ajánljuk, sőt azt javasoljuk, hogy még a dísznövények érin­tésétől is óvakodjanak (csalán­­kiütés, kiütés hólyagokkal, to­rokdaganat, sokk). Div Nagy Géza VTANUtjlÜNh 1 fGYMrtSTÜl Ha kemény az oltóviasz... <miE(ffgg3g[BGg[pgg Ä zsurló - mérgezés Egyik ai kálóin mái kihívtak egy lóhoz, amely zavartalan étvágya ellenére „tántorogva“ mozgott, időnként rogyadozott, olykor a végtagjait keresztezve lépett. A hőmérséklete, a bél sár- és a vizeletürítése kil'o­­gástalan volt, de a leírt ideg­­rendszeri tünetek napról napra fokozódtak. Hosszas vizsgálódás után na gyobb mennyiségű zsurlót ta láttam a szénában, amit a tu­lajdonos már régebben etetett. Mivel a mezei vagy mocsári zsurló, sasharaszt vagy páf­rány nagyobb mennyiségű, a­­vagy hosszabb ideig tartó ete­tése a lovakon akár teljes bé­nulással járó idegrendszeri tü­neteket is okozhat, végül is er-MÁNGOÍDOT A mángold a libatop-félék családjába tartozó lágyszárú, kétéves zöldségnövény. Az első évben kis karógyökerbt és pi­rosas levélkoszorút nevel, a következő évben a katángszerű szár elágazódik. A Földközi-tenger mellékéről származik, egy vadrépa ke­resztezésével lett kinemesítve. Egész Európában elterjedt, de főleg Németországban, ' Svájc­ban és Franciaországban ter­mesztik (levél, virágszár). Az egész évben szedhető levél a spenótot, a levélnyél pedig a spárgát helyettesítheti. A talajjal és a tápanyagpót­lással szemben nem túl igé­nyes, viszont fagyérzékeny. Legkorábban április második felében vethető, 40—50 cm sor­távolságra, 2—3 cm mélyre, négyzetméterenként 9 gramm vetőmagot felhasználva. Az el­ső kapálás alkalmával 30—35 cm tőtávolságra ritkítjuk. Sze­re gyanakodtam. A leírt növé­nyekben ugyanis tiamináz ter­meli tűm van, amely a táplálék Bi vitaminját elhasítja, s ezzel hatástalanítja. A zsurlúinérga­­zés tehát tulajdonképpen Bt­­avitaminózis. Azonnal fél kg élesztőt ad-> tani orrnyelőcsőszondán a be­tegnek, majd koffein injekciót, ugyanakkor megbeszéltük a ta­­karmányváltoztatást. Amint si­került beszereznem a Bi vita­min injekciót, néhány napig ke­zeltem a lovat, s az rövideu meggógyult. A betegség szarvasmarhákon átmeneti görcsös rohamok és emésztőszervi tünetek után, a hátulsó végtagok teljes bénu­lásával végződhet, miközben a tejtermelés csökken, a tej ké­kes színű, vízszeríi és kissé csípős ízű. A juhok a zsurlóval szennye­zett takarmány tartós etetésé­nek hatására az említett tüne­teken túl, feltűnően lefogynak, a vemhes állatok elvetélnek. Dr. R a d n a i J. A KERTBE réti a trágyaleves öntözést, et­től jól bokrosodik, gyorsan fej­lődik és hamarosan megkezd­hető a szedése. Az áprilisi ve­tésű növények júliustól késő őszig kínálnak szedhető leve­leket (magot csak a második évben hoznuk). A mángold fagyérzékeny nö­vény, ősszel be kell takarni kukoricaszárral vagy fel kell szedni és a pincében teleltetni. Aki második éven magot sze­retne fogni, év közben ne na­gyon tépkedje a növény leve­leit. Amikor a fiatal növény eléri a 30—40 cm-es magasságot, már vegyesen szedhető. Leve­léből főzelék, szárából — a spárgához hasonlóan — leves vagy kompót készíthető, ter­mészetesen kiadós fűszerezés­sel. Másodnövényként bármilyen korábban lekerülő növény után vethető. (Bj) A kertésztársak sokat bosszankodnak, hogy megkeményedik, használhatatlanná válik az oltóviasz. Aki nem tudja, hogy ezen aránylag könnyen lehet segíteni, az bizony elég sokat költ oltóviaszra, pedig az egész doboz tartalmát évekig hasz­nálhatná. Valaha nekem is voltak hasonló gundjaim, de megtanultam, hogyan lehet orvosolni a bajt. Valamilyen nagyobb edényben (pl. lábasban vagy lavórban) vizei melegítek a tűzhelyen, majd ebbe állítom belő az oltóviaszt. A doboz tetejét termé­szetesen eltávolítóm s néha néha megkeverem a viaszt. Ami­kor már jól felolvad, lassan kevés denaturált vagy tiszta szeszt adok hozzá. A pépszerü oltóviaszt azután rendelteté­­tésének megfelelően lehet hasznosítani. Sokaknak az is gondot okoz, hogy a viasz rátapad a hasz­nálatos fa lapátocskára. Ezen is lehet "segíteni. A ldpátocska helyett vékony pálcát használhatunk, melynek a végére rongy­­darabot csavarunk és azt szorosan átkötjük fonallal. Ezzel a segédeszközzel lényegesen könnyebben elvégezhetjük a ke­zelést igénylő felület bekenését. S ha már az oltóviaszról beszélünk, hadd mondjam el azt is, hogy az oltóviaszos dobozt nem ajánlatos közvetlenül a tűzhelyre vagy a gyorsforralóra állítani, mert melegítés és forralás közben könnyen kifolyik belőle a viasz és elárasztja az egész szobát a kellemetlen bűz. C s é p e Pál Lejko Gyula felvétele Leleszen (Leles) négy év­vel ezelőtt negyven tag­gal alakult meg az SZKSZ helyi szervezete. Papp László a szervezet elnöke örömmel újságolta, hogy a köz­ségben mind töbhen vállaikoz nak szerződéses háztáji zöld­ségtermesztésre. Az elmúlt esz­tendőben a ZELENINA több mint 114 tonna zöldséget vásá­rolt fel az itteni kistermelők­től, de nagyon sokan a városi piacokon értékesítették termé keiket. A szervezetnek jelenleg 85 tagja van. A minap megtartott évzáró taggyűlésen a kertészke­­dők értékelték az elért ered­ményeket és rámutattak az is­métlődő hiányosságokra. Papp László elnök hangsúlyozta, hogy a szélsőséges időjárás az- el­múlt évben nagyban befolyá­solta a zöldségtermelést. Főleg primőr áruból volt kevés. Majd kritikusan megjegyezte, hogy a ZELENINA nem mindig vétte át a felkínált árut. A felvásár­lók általában a rossz minőség­re hivatkoztak. Tény és való, hogy a paradicsom, a fokhagy­ma és a petrezselyem minősé­ge több esetben nem felelt meg az előírt szabványnak. A jövőben tehát a kistermelők­nek jobban oda kell figyel­niük az áru osztályozására, előkészítésére, hogy hasonló hiányosságuk ne forduljanak elő. A vitában többen hozzászól­tak a háztáji zöldségtermesz téssel kapcsolatos problémák­hoz. Hangsúlyozták, hogy a háztáji szakosodás jó dolog, ám a kockázat a termelőt ter­heli. Román Sándorné pana szólta, hogy ő salátatermelésre szakosodott. A leszerződött öt­ezer fej salátának csak egy há­nyadát vette át a ZELENINA, a kész áru nagyobb része a nyakán maradt. Még a ráfordí­tásai sem térültek meg. Töb­ben kifogásolták, hogy a kis­termelők semmilyen támoga­tást nem kapnak. Dihányos Gé­za például bosszúsan mondta: ő fokhagymára szakosodott. A ZELENINA üggyel bajjal átvet­te az áruját, ám a szerződésbe foglalt árnak csak egyhetedét fizette ki. Többen szóvá tették, hogy a ZELENINA által hely­ben át nem vett árut a szom­szédos járásban lévő, butkai felvásárló központ minden al­kalommal és korlátlan mennyi­ségben, első osztályban vette át, A ZELENINA részéről Dóczy Árpád válaszolt a kistermelők panaszaira. Elmondta, hogy a vállalat a leleszi kistermelőket az elmúlt évben több mint 26 ezer koronával segítette, s az anyagi támogatás fejében a fel vásárló üzem mindenkor el­várja. hogy a kitermelők meg­tartsák a minőségi követeimé nyékét és a szerződésben meg határozott szállítási időtervet, ígérte, hogyha jó minőségű árut fognak szállítani a ker­­tészkedők, akkor a jövőben nem kell értékesítési gondok­tól tartaniuk. Az évzáró taggyűlés végén ismertette a szervezet tagjainak idei elképzeléseit. Megtudtuk, hogy a leleszi kertészkedők idén összesen 226 tonna áru háztáji megtermelésére vállal­koznak. ígéretük között szere­pel még, hogy személyenként 8 órát dolgoznak társadalmi munkában a Nemzeti Front vá­lasztási programjának teljesíté­sén, a szövetkezetben pedig összesen 108 óra társadalmi munkával segítik sikerre a be­takarítási munkacsúcsot. To­vábbá szakmai előadásokat tar­tanak és részt vesznek a járási zöldségkiállításon is. ILLÉS BERTALAN ÉVZÁRÓ ÉS BORVERSENY A köze1 ezer lakost szám­láló Nagyszarván (Ro­­hovce) sikeres évet zár­tak a kiskertészek. Az 52 tagú alapszervezet elnöke László Viktor mérnök, titkára Molnár Bertalan, gazdasági felelőse pedig Robiik István, aki egy­ben a helyi felvásárló is. Az ő nyilvántartásából tudjuk, hogy a múlt évben közel há­romnegyed millió korona ér­tékben adtak el zöldséget és gyümölcsöt a helybeli kisterme­lők. Bar az alapszervezet már 1979-től működik, a felvásárlás csak 1980-ban indult meg, lé­nyegesen megkönnyítve a hely­beliek dolgát, s fellendítve a termelőkedvet. Tavaly 130 ton­na zöldséget vásároltak fel a faluban, aminek zöme paradi­csom, paprika, korai salata és sárgarépa volt. A nagyszarvai kertészkedők szakértelmét bizonyítja, hogy terményeikkel rendszerint si­keresen szerepelnek a Csalló­köz Gyümölcse járási gyümölcs és zöldségkiállításon, melyet egyébként szervezetten szoktak meglátogatni. A bemutatón leg­utóbb Rublík István káposztája nyert ezüstérmet. Hasonlóan minden évben meglátogatják a nyitrai (Nitra) Agrokomplex vagy a Budapesti Mezőgazda­­sági Kiállítást. A kertészkedők körében határozott igény mu­tatkozik a szakmai fejlődésre, ezért évente tartanak egy két előadást. Az önképzéshez töb­ben hiányolják a jó szakköny­veket, melyekből könnyen el­sajátíthatnák a legkorszerűbb termelési és növényvédelmi is­mereteket. A vezetőség havonta megtár­gyalja a teendőket. Télen se tétlenkedtek, jó előre megkö­tötték a leadási szerződéseket. A szervezet megrendelésre biz­tosit a tagoknak műtrágyát, vetőmagot, facsemetét és fó­liát. Idénykezdés előtt, februá'r végén vagy március elején az alapszervezet minden évben borversenyt és gyümölcskiállí­tást rendez. Az idei rendez­vényt nagy várakozás előzte meg, mivel a tavalyi rossz idő­járás miatt várható volt, hogy problémák lesziiek a borok­kal. A háromtagú zsűri (Tóth István mérnök, Lengyel Lajos és Németh Dezső) döntött a díjak és jutalmak, valamint az elismerő oklevelek odaítélésé­ről. A versenyben 25 borminta szerepelt, többségük jól kezelt, kellemes ízű és zamatú volt. Az első díjat Valacsay Pál bora nyerte el. Délután a nyilvános borkóstolón mindenki meggyő­ződhetett a borok minőségéről és a szakbizottság döntésének helyessségéről. A szervezők már a jövőre gondolnak. A következő bor­versenyt az addig remélhetőleg felépülő, új művelődési házban szeretnék megrendezni, ahol a zsűrinek lehetősége lesz meg­indokolni a döntését. Bízunk benne, hogy a borászati isme­retterjesztés elejét veszi a bor-i kezeléssel kapcsolatos rögesz­me-cserének. [Bgyí

Next

/
Thumbnails
Contents