Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-13 / 15. szám

1985. április 13. SZABAD FÖLDMŰVES ______________7 I Visszatekintés és iieivzetelentzés JUBILEUMI BESZÉLGETÉS A miniszterhelyettes gratulál dr. Klimits Lajosnak (balról) (A szerző felvétele) A közelmúltban ünnepelte életének félévszázados jubileumát kulturális életünk egyik jelentős képviselője, Klimits Lajos. Nevét elsősorban a rá­dióhallgatók és a színházlátogatók ismerik jól, hiszen két évtizeden át volt a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának munkatársa, s közben szá­mos rádiójátékot, színművet írt. írói munkásságának legfőbb jellemzője az elkötelezettség, ami végig párhuzam­ban állt aktív közéleti tevékenységé­vel. S hogy ez távolról sem csupán múlt időben mondható, sőt ellenke­zőleg: soha nem volt annyira idő­szerű, mint élete jelenlegi szakaszá­ban, arra a legfőbb bizonyíték, hogy Klimits Lajos 1980 márciusától az SZSZK Kulturális Minisztériuma nem­zetiségi osztályának főmunkatársa. Minisztériumi dolgozószobájában ke­restem fel, hogy a jelentős évforduló kapcsán elbeszélgessek vele életűtjá­­ról, munkásságáról. — Ezerkilencseázőtvennéggyel kez­dem: ekkor vettek fel a Budapesti Színművészeti Főiskola dramaturg szakára, ahpl az egyik tanárom Gyár­fás Miklós volt. Az utolsó három évet már Bratislavában végeztem, ugyan­ezen a szakon, 1959-ben szereztem meg a diplomát. A Csehszlovák Rádió Magyar Adásához kerültem mint ren­dező, később ugyanitt főrendezőként dolgoztam. — Mikor születtek — és milyen müfajúak voltak — első Írói próbál­kozásai? — Természetes, hogy kezdettől fog­va a drámairodalom vonzott legin­kább, és első számottevő alkotásaim Is a színpad Jegyében fogantak, a hetvenes évek elején. Első darabom, a Véres pünkösd, az 1931-es kosúti véres eseményeknek állított emléket; a CSEMADOK Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) Városi Szervezetének színjátszó csoportjával vittük színre. A darab az 1971-es jókal-napokon há­rom díjat nyert, éspedig a legjobb témaválasztásért járó külőndíjat, a legjobb férfi alakítás díját, és Komá­rom (Komárno) város különdíját. Egy évre rá ismét eljutottunk a Jókai­­napokra a következő darabommal, a Szűnyogpusztával. Témája: a dunai vízierőmű építése által hozott társa­dalmi és gazdasági változások ábrá­zolása egy fiktív csallóközi település — pontosabban egy ott lakó család — életén keresztül. A darabot később rádióra is átdolgoztam, ahol szlovák és magyar nyelven egyaránt elhang­zott. Nem sokkal később átvette a Magyar Rádió Is, ahol dr. Cserés Mik­lós rendezésében Sulyok Mária és öze Lajos játszotta a főszerepeket; né­hány hétre rá pedig a román és a lengyel rádióban is bemutatták. — Vagyis elmondhatjuk, hogy a Szűnyngpuszta — és természetesen szerzője — nemzetközileg is ismertté vált.. — Erre Jómagam sem válaszolha­tok másként, mint hogy csakugyan így volt. Annál Is Inkább, mert még korántsem mondtam el mindent a da­rabról: 1977-ben ugyanis Marta Go­­gálnvá filmet készített belőle Dravý prúd címmel, melyben a főszerepet Mária Prechovská alakította. Itt je­gyezném meg, hogy az eredeti szín­mű „ősbemutatóján“, Komáromban, ugyanebben a szerepben nyerte el László Mária a legjobb nőt alakítás díját. Visszatérve a filmhez: hazai bemutatóla után több orszzág — pél-1P ubumír Feldek nevét eddig j kevéssé Ismerte a magyar iro­dalombarátok, Illetve színház­­látogatók köre, noha a szerző már túl van az ötvenedik életévén. Okunk pedig lett volna rá több Is, hogy megismerjük, hiszen — kezdve azzal, hogy költői Iskolát teremtett — nem­csak költőként van jelen a szlovák irodalomban: írt bábjátékokat, re­gényt. három drámát, több esszét, és műfordítói munkássága Is jelentős. Az ötvenes évek végén az ún. nagy­­szombati csoport élén toppant az Iro­dalomba. Később a metafora-iskola tagjainak, majd konkretlstáknak ne­vezték őket. A csoport szellem! ve­zetője és kiáltványainak megfogal­mazója Feldek volt Nem véletlen, hogy máig Is 6 tart ki a legkövetke­zetesebben a meghirdetett program mellett. Mi volt ennek a programnak a lé­nyege? Egyrészt a szlovák költészet nyelvének képi, másrészt ritmikai megújítása. A beszélt nyelv ritmusá­hoz és szórendjéhez kívánták közelí­teni a szlovák költői nyelvet, amely Hviezdoslav után némi romlásnak in­dult. A költői nyelv képiségét a — nem illusztrációként használt — mé­táiéra útján akarták megújítani. DR. KLIMITS LAJOSSAL dául Dánia, Finnország és Svédor­szág — is átvette. — A színpadtól tehát eljutottunk a hangjátékig, illetve a filmvászonig; történt-e hasonló „műfajváltás“ Írói munkásságában is? — Részben már utaltam is rá, hi­szen, mint említettem, a Szúnyog­pusztát én magam dolgoztam át hangjátékká. A következő darabomat már eleve „rádióra“ írtam: a Drága, jó nagyapánkat Jozef Kroner nemzeti művésszel a címszerepben mutatta be először a bratislavai rádió. Mai té­májú darab, az ügyeskedőket, az ál­landóan „kiskaput“ keresőket, egy­szóval a korrupciót és a protekcio­nizmust állítja pellengérre. „Nagy­apánk“ értetlenül ál! ezzel fi világgal szemben, de nem tud és nem Is akar vele azonosulni: nem kapható a meg­alkuvásra, szilárdan kitart a maga tiszta erkölcsi elvei mellett. A darab rendkívüli kedvező kritikai fogadta­tásra talált, aminek egyik bizonyítéka,, hogy 1978-ban második díjat nyert a rádiójátékok 5. országos fesztiválján. Utána természetesen a Csehszlovák Rádió Magyar Adásában is elhang­zott. Egy évvel később próbálkoztam először a film műfajában: forgató­­könyvet írtam, Služobná cesta (Szol­gálati út) címmel. Ügy éreztem, hoz­zá kell nyúlnom ahhoz a problémá­hoz, ami sajnos, egyre gyakoribb je­lenség társadalmunkban: egy vezető­nek a pozíciójával való többszörös visszaéléséhez. A film főhőse az ilyen vezető típusesete: sokáig háborítatla­nul fizi előbb kisded, majd egyre tisz­tességtelenebbé válé játékait, míg egy cserbenhagyásos gázolást követő nyomozás sorra fényt nem derít a posztjával való sorozatos visszaélé­sekre. A tévébemutatő kritikai vissz­hangja egyértelműen kedvező volt. Ezt követően — egy darab erejéig — visszatértem a színpadhoz: Névtelen komédia című vígjátékomat a Magyar Területi Színház kassai (Košice) Thá- 11a Színpada mutatta be. — Tudomásom van róla, hogy a Madách Kiadó az idén egy kötet meg­jelenését tervezi az Ön legismertebb darabjaival. Szólna erről a készülő könyvről bővebben? Ma már elmondhatjuk, hogy a meg­hirdetett program az eltelt tpbb mint negyedszázad alatt Ľubomír Feldek munkásságában valósult meg a leg­teljesebben. Ezt Igazolják gyerme­keknek és felnőtteknek Irt művei, erről tanúskodnak költeményei, pró­zai művel és drámái, s esszéiben er­ről ad számot maga a szerző Is. Három drámája közül az egyik a Ennivaló Metafőra címet viseli. Nemhiába. Egy banálisnak tűnő történet ürügyén ugvancsak megmozgatja a néző fan­táziáját a költő, miközben újabb és újabb képben mutatja be a testétől elválasztott emberi fej, s a fejétől el­választott emberi test útját-sorsát. A Jelentésátvitel a színpadon Is, a néző tudatában Is megvalósul — s a test nélkül kószáló fej Immár nemcsak egy ember feje ... Ezt a metaforikus költői (és szín­padi) nyelvet és ábrázolási módot használja Feldek másik két drámá­jában, a Jánošík Vivaldi szerint cí­műben és az Ennivaló nagynéniben is, amelyet március 21-én mutatott be — magvar nyelven először — a Magyar Területi Színház kassai (Košice) Thá­­lia Színpada. Az Ennivaló nagynéni története Is — Tulajdonképpen már el Is ké­szült, és még a második negyedévben megjelenik. Jobbára a már Ismert műveim kaptak helyet benne: a Véres pünkösd, a Drága, jó nagyapánk, a Szúnyogpuszta átdolgozott változata Vad áradat címmel, ami egyben a kötet címe is; a Szolgálati út szín­padi változata Végzetes út címmel; ugyancsak más címmel — Kétarcú komédia — olvasható majd benne az utolsóként említett vígjátékom. Végül hatodikként egy teljesen új darabom, az avantgárd stílusú Játék törpékkel kapott helyet a kötetben; ennek ér­dekessége, hogy most először adok közre színpadra írt művet nyomtatás­ban. A könyvhöz egyébként Augustín Jurák írt utószót, amely lényegében összegezése eddigi munkámnak, illetve annak elhelyezése a kortárs szlová­kiai Irodalomban. — Klimits elvtárs, ön alkotói mun­kássága mellett egyben felelős beosz­tásban lévő közéleti személyiség. Mit jelent egy termékeny alkotó számára az ilyen magas szintű társadalmi sze­repvállalás, s nem utolsósorban: ho­gyan látja „hivatalből“ nemzetiségi kultúránk egészét? — Azzal kezdeném, hogy nemzeti­ségi kulturális életünk szerves ré­szét képezi pártunk kultúrpolitikájá­nak, így annak céljai, elvárásai ter­mészetesen ránk is érvényesek. Mos­tani munkakörömben éppen ezeket a célkitűzéseket van módom egységük­ben látni, és aktívan hozzájárulni a megvalósításukhoz. Lényegében a hozzánk tartozó lntézmézmények és szervezetek — konkrétan a Madách Könyv- és Lapkiadó, a Magyar Terü­látszólag egy Igen banális történet. Olyan, amelyet az ország minden tá­ján Ismernek, egy kicsit más-más kö­rítéssel, tehát annyira közismert, hogy már-már tréfaszámba megy. Igaz, ez a tréfa a fekete humor kategóriájába •tartozik: Egy nyugati országban élő — gazdagnak hitt — rokontél cso­magocska érkezik. Mire a „használati utasítást“ is kézbesítik a csomaghoz, nagynéni addigra a címzettek elfogyasztják annak tartalmát. Ekkor derül ki, hogy tulajdonképpen a rokonukat, ponto­sabban annak földi maradványait (hamvait] fogyasztották el... Feldek azonban magasabb régióba emeli a történetet, s így annak er­kölcsi tanulsága általánosabb érvény­nyel hat: Van, kinek az a sorsa: dobozba beteszik. Másoknak az a sorsa, hogy ezt Is megeszik. A fogyasztói társadalom, a nyugat­imádat, az Illuzórikus demokrácia, az előítéletektől Izmosodó kategorízálásl mánia mind-mind megtalálható az En­nivaló nagynéni metaforikus történe­tében. A színpadi játék egyúttal gyö­leti Színház, a CSEMADOK, valamint az Ifjú Szívek magyar dal- és tánc­­együttes — eszmei politikai irányítá­sa a fő feladatunk; hozzánk nyújtják be éves terveiket, s felülvizsgálásuk után mi továbbítjuk jóváhagyásra a miniszter tanácsadó testületé elé.“ A többi művelődési intézményt — a könyvtárakat, múzeumokat, népműve­lési központokat — közvetlenül a he­lyi, a járást és a kerületi nemzeti bizottságok kulturális osztályai Irá­nyítják, esetükben a ml szerepünk a munkájuk rendszeres ellenőrzéséből áll. Ennek alapját A nemzetiségi kul­túra és a nemzetiségi kulturális szö­vetségek tevékenysége fejlesztésének tervezete című, 1974-ben jóváhagyott kormányrendelet képezi. Az alkot­mánytörvényen kívül ez az egyedüli hivatalos dokumentum, amely közvet­lenül vonatkozik a hazánkban élő nemzetiségek kulturális életére. El­lenőrzéseink eredményeit az SZSZK kormánya elé terjesztjük, s közösen hozzuk meg az esetenként szükséges Intézkedéseket. A beszélgetés „zárszava“ önként adódott: befejeztével ugyanis Klimits elvtársat dr. Jozef Mravlk, az SZSZK kulturális miniszterhelyettese várta. Miroslav Válek kulturális miniszter nevében ő adta át A kultúra érdemes dolgozója kitüntetést, elkötelezett munkásságának elismeréseként. így — mintegy beszélgetésünk összegezé­seként — jómagam is részese lehet­tem az ünnepi eseménynek, s .az elsők között gratulálhattam Klimits Lajos­nak a magas szintű elismeréshez. VASS GYULA nyörű görbe tükör mindnyájunk szá­mára ... Vera nénit — az ennivaló nagyné­nit — Gombos Ilona alakítja. Az uno­­kaöccsét, Pétert László Géza; s az ő feleségét, Évát Hidvégi Mária, ma­gyarországi vendégművésznő. A jó házibarát, Ottinger szerepében Pólós Arpád látható, míg Budát, a muzsi­kust Mokos Attila, a Thálla Színpad friss színészjelöltje alakítja. Az epi­kusán szerkesztett játékban termé­szetesen kl-ki más szerepet is alakit még A zenés tragikomédia (illetve bo­hócjáték) rendezője Miro Procházka, aki a MATESZ komáromi társulatában Brecht Koldusoperáját és Bukovőan Mielőtt a kakas megszólal c. drámá­ját rendezte sikerrel. A produkció zeneszerzője Jaroslav Filip, tervezőművésze dr. Platzner Tibor; a korrepetitor Szakái Gábor, a Kassal Állami Színház operatársu­laténak szólistája. A MATESZ e bemutatója újabb lé­pés a színház művészeti porgramjá­­nak megvalósításában, melynek szer­ves része a legjobb kortárs szlovák színpadi művek bemutatása. KMECZKÖ MIHÁLY, dramaturg Vasárnap már nm randevúzunk Most már nyugodtan kimond* hatjuk: legfőbb ideje volt. Már­­mint annak, hogy a reménytelenül ellaposodott, hétről hétre unalma­­sabbá váló Vasárnapi randevút feU váltsa valami új, frissebb, a fiata­­lók érdeklődését sokrétűbben kl­­elégítő műsor. Nyilván érezték ezt rádiós kollégáink is, mert egy fein ruár vasárnap délelőtt, a megszo­kott időpontban, új zenés szignál kíséretében úf címet hallhattunkt Fiatalok stúdiója. Az első néhány adás — mint a legtöbb új műsor esetében — itt ts útkereső, mondhatnánk „kísér* letí“ volt. Az új kezdeményezés azonban, jellegét tekintve máris egy óriási előnnyel indulhatott, amit az eddig eltelt néhány hét alatt készítői igyekeztek is kiak­­náznt. Nevezetesen, hogy joggal számíthatnak hallgatóik aktív se­­gítségére, hiszen ez a műsor —< elődjétől eltérően — nemcsak NEKIK, de nagyrészt RÖLUK is készül. S a műsor és szerkesztői rugalmasságát bizonyítja, hogy a hallgatóknak ez a „bevonása“ ко* rántsem korlátozódott csupán né­hány kezdett, formális körkérdés* re, hanem véleményük, ötleteik előtt továbbra is nyitott a stúdió postafiókja. Máris több ilyen öt­let szülte újítás színesíti a mű* sort, s reméljük, ezekkel távolról sem merült még ki a fiatalok fan* táziája. De lássuk közelebbről, milyen ts a Fiatalok stúdiója, milyen újítá* sokkal, változásokkal lepte meg hallgatóit? Nos, mindenekelőtt: szerencsésen ötvözi az „élő“ mű* fajokat a hagyományos zenés szó* rakoztatással. Ez utóbbi alatt, fia­talokról lévén szó, természetesen könnyűzenét értünk elsősorban, amely nélkül bármely, nekik szánt műsor szinte elképzelhetetlen. Az említett többletre — a kisripor­­tokra, röpinterfúkra, villámbeszél­getésekre, — azonban okvetlenül szükség volt már, hiszen csak a zenéért egyre kevésbé volt érde­mes hallgatni a Vasárnapi rande­vút: kínálatában elvétve sem akad olyasmi, ami egy magára valamit ts adó fiatal zenerajongó lemez­­gyűjteményében vagy szalagtárá­ban régen meg ne lett volna. Most viszont fiatalok tucatjai ül­hetnek oda vasárnap délelőttön­ként a készülék elé, hogy „vissza­hallgassák magukat“, miután vá* ■ ratlanul rajtuk ütöttek mikrofon* jukkái a műsor készítői. Félreér* tés ne essék, nem egyfajta, „Be* széliem a rádióban!“-féle öntet* szelgésre akarok itt utalni, hanem egész egyszerűen a műsor demok­ratizmusára, fórummá, a fiatalok fórummá válására, melyben sza* badon, kötetlenül, többnyire „ha­zai" környezetben mondhatják el a véleményüket néhány őket érin­tő problémáról. fS ami szintén nem utolsó szempont: tanulnak „szerepelni“!) A három műsorvezető-szerkesztő közül nekem eddig Bárdos Ágnes stílusa tetszik a legjobban. Talán azért, mert a leginkább mentes az olykor már a sablonosságot súroló „profi“ rutintól: esetenként üdén szellemes, s ha ezt sikerülne oly­kor könnyedebb hanghordozással párosítania, éppen azt a műsor­vezetőt üdvözölhetnénk személyé­ben, akit mt tagadás, nagyon hiá­nyolunk már a Csehszlovák Rádió Magyar Adásában. Ugyancsak ró­la mondható el leginkább, hogy nemcsak kiszolgálni igyekszik a fiatalok zenei ízlését, hanem hat­ni is kíván arra: bátran teszi fel a korongra például a magyar rockzene kevésbé ismert, ám an­nál nagyobb értéket képviselő al­kotásait, hogy csak a Kőmíves Kelemen balladájából bejátszott részletet említsem. Egy sző mint száz: ha világmeg­váltó újításokat nem hozott is a Fiatalok stúdiója, annyit már két hónap után is elmondhatunk róla, hogy minden szempontból jobb, mint az elődje volt. Rugalmasabb, alkalmazkodóképesebb, egyszóval élőbb; tekintettel van arra, hogy a mai fiatalok igénye azért mégis­csak túlterjed a magnó vagy a rádió bömböltetésén. S akitől az általa nyújtott többlet talán még idegen, hát reméljük, hogy majd megszokja, és ráébred létjogosult­ságára. Mondjuk akkor, amikor majd elé is odatartják a mikrofont a műsor készítőt, [vassj’ A legnagyobb magyar tragédiaköltő Százötvenöt évvel ezelőtt, 1830. április 16-án halt meg Kecskemét város köztiszteletben ál]£ főügyésze, Katona József. A népes gyászoló közönségből nyilván senkinek sem jutott eszébe, hogy a fiatalon, 39 évesen elhunyt köztisztviselő ifjúkorában verselt, sőt drámákat is írt. Példamutatóan sokat dolgozó közéleti személynek ismerték, s így érte a halál Is: egy hosszú, fáradságos tárgyalás szünetében. A magyar Irodalom legnagyobb tragédiaköltője egy művelt kecskeméti takácsCsaládban született. Az apa tanult embert akart nevelni gyermekéből, gimnáziumba járatta, majd Pestre küldte egyetemre. Katona Pesten a magyar színelőadások lelkes támogatója lesz, sokszor segédszfnészként is fellép, beleszeret a kor legnagyobb színművészébe, Dérynébe. Ekkor már drámafordítások­kal Is foglalkozott: Shakespeare- és Schiller alkotások­ban Izmosodik, egyre inkább erősödik benne az eredeti művek létrehozásának vágya. Ezen Időszak alkotásai közül kiemelkedik A husziták első pártütése Csehor­szágban, Zsizska* a husziták vezére, Jeruzsálem pusztu­lása. > Huszonnégy éves, amikor az Erdélyi Múzeum című folyóirat drámapályázatot hirdet. Erre a pályázatra Irta meg a Bánk bánt, irodalmunk igazi remekművét. A té­mát a régi magyar történelemből meríti, а XIII, század-iimiiHiiiiiiôiMiŕBHiiiHiaigmiimasaaBi ban Játszatja a dráma cselekményét, de annak minden mozzanata az frő korához szól, s e kor legfontosabb problémáját, a nemzeti szabadságot veti fel. A XIII. században ugyanis az Idegen merániaiak nyomták el a magyarságot — Katona korában az idegen Habsbúrgok. A dráma főszereplője, Bánk a gyűlölt merániai király­nővel számolt le — a nemzetnek most a Habsburgok uralmát kell leráznia. A Bánk bánt a pályázat bíráló bizottsága meg sem említi. Az elkeseredett szerző sokat fáradozik annak érdekében, hogy a Bánk bánt színre vigyék, de a cen­zúra ehhez nem járul hozzá, csak a mű kinyomtatását engedélyezi 1820-ban. A megjelent könyvet senki sem olvassa... A Bánk bán először három évvel a szerző halála után került bemutatásra, Kassán. A szabadságharc bukását követően tiltott mű, a cenzúra sokáig csak csonkított formában engedélyezte a színházaknak a dráma műsor­ra tűzését. A tragédia keletkezésétől több mint ötven évig, a szerző halálától közel negyven évig kelett várni, amíg a mű értékel a köztudatba kerülhettek. Azóta di­csőséges pályát futott be, állandóan műsoron szerepel, Erkel Ferenc operává is átdolgozta. Katona József és műve klasszikusaink első sorában áll. Pénzes István ■авааввававвававваваааааваааапаввв4аNo28ввв2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents