Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-13 / 15. szám

1985. április 13. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Duna menti nagyközség A DINAMIKUS FEJLŐDÉS ÚTJÁN Egyidős a szabadsággal Szekérről, Németh György gépésx — Kezdettől tagfa voltam a falu ■ foctcsapatának, önkéntes rendőr va­­. gyök, tevékenykedem a CSEMADOK i és a Honvédelmi Szövetség helyi szer­- vezeteiben. Kiegyensúlyozott, boldog ■ családi életet élünk. A szövetkezet­■ ben, hosszú távon biztosított a meg*- élhetésünk. fái érezzük magunkat a ■ faluban. Szeretném, ha lányaim is itthon, vagy a környéken vernének ■ gyökeret. Szülőföldem Csallóköz, s ez ■ az ország a hazám. Most, a félszoba­­' dulás 40. évfordulója kapcsán, szere­­' tettel és hálával gondolok azokra, i akik — életük kockáztatásával is —< ■ oskat küzdöttek azért, hogy ember­ségesebb, jobb legyen a néptömegek ■ sorsa, s szabad hazában élhessenek, i alkothassanak. Marton Iván Cikó András a feleségével Gyorsított ütemben, jó minőségben si ágazatvezetővel ugyancsak a ha­tárban váltottunk néhány szót. El­mondta, hogy — mire a Szabad Föld­műves-ben nyomdafestéket látnak a sorok — a 155 hektárnyi árpavetést már a 120 hektárnyi cukorrépa ve­tése követi, majd ezt követően az u­­gyancsak 120 hektár napraforgó, ké­sőbb meg 300 hektár kukorica vetésé­re kerül majd sor. De egyéb tavasz! munkákat Is el kell végezniük. kaméljük úgy lesz, ahogy Hegyi traktoros mcndta: — Ha majd a talajfelszínre tör a zsenge növény, úgy hiszem, nem kell a vetés minőségét illetően szégyen­keznünk ... Mi erre az elkötelezettségre a fe­lelet? Cgy legyen! —ita Hegyi Nándor traktoros és Vágó Já­nos mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy minőségi munkát végezze­nek (A szerző felvétele) Ä második világháborút megelő­zően a legelmaradottabb csallóközi községek egyike volt Gabéikovo. A lakosok többsége minimális bérért volt kénytelen dolgozni a grófi bir­tokon. Számosán meg aratómunkás­nak szegődtek messze vidéken. A . helyi gazdagok a __ . főutcán, a föld­ijaJWfe, munkások viszont vályogfalű, nádfe­’«jgr_deles házakban Jqi yoS^J laktak. Az uraság i » ■■ a lenyűgözően szép kastélyban pöf­feszkedett; csak a maga dolgával tn-, rődölt. Az egészségtelen ivóvíz szá­zadokon át előidézője volt a golyvá­nak. A háború éveiben német és ma­gyar katonák tartózkodtak a község­ben; viselkedésükkel kiváltották a lakosság ellenszenvét. Egy ideig Szá- 1 lasi nyilasai is itt vertek tanyát, el­hajtva az igavonó állatok és a mar­haállomány jelentős részét. Ilyen kö­rülmények között a lakosság alig vár- ' ta a felszabadító szovjet csapatok ér­kezését, akik 1945 húsvétvasárnapján ' hozták a várva várt szabadságot. Nyomukban új élet sarjadt. A szovjet katonai parancsnokság az irányítást a kommunista párt he- < lyi szervezetére bizta. A lakosság lel- < kesedése és ügybnzgalma nem ismert határt. Először a közutakat hozták rendbe, hogy megindulhasson az autóbuszközlekedés Bratislavába és más irányban. Ezáltal a felszabadult munkaerők könnyebben elérhették az I ipari központokat. A községben na- i gyobb arányú útépítés a hatvanas i években kezdődött. Az 1962-ben át­adott új iskola megszüntette a szét- j szórtan, több helyütt folyó tanítást. > Az iskolához tornaterem és étkezde i is épült. A körzeti egészségügyi köz­pont átadására 1967-ben került sor; hatásköre Bakára, Dercsikára | járó­vá) és Csallóköznádasdra is kiter­jedt. A hősiek összefogásának eredmé nyeképpen parkok létesültek, járdái épültek. No meg ravatalozó is. A vol grófi kastélyban szociális otthon, < parkban uszoda és sporttelep léte sült. SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS Ez a nagyközség távol esik a váró soktól, emiatt a helyi szolgáltat! üzem 19 féle szolgáltatást nyújt a la kosoknak, jó színvonalon. A szolgál tatóházban van fodrász, borbély, la katos, mód nyílt rádió- és televízió javításra, itt javítják a háztartási gé pékét, s a fényképezés is helyben ^intézhető. A község kereskedelmi hálózatának fejlesztése fontos, mivel közel az országhatár. E célból épüli íel a villamos-cikkek és háztartási tellékek áruháza. A határmenti for­galom keretében magyarországi áru­­:ikkek is vásárolhatók. Két új óvó­iéban és bölcsődében 120 gyerekről ;ondoskodnak. Jó színvonalú a textil, :ipő és a darabáru árusítása. Sok nő alált munka- és kereseti lehetőséget i bratislavai PROTETIKA nemzeti rállalat kihelyezett üzemében és a telyi gazdálkodási üzem fűrésztele­­lén. A GabCíkovo—Nagymaros víz­­épcsőrendszer építésével tovább bő­rűit a munkalehetőség; megszűnt a rándormunkás-élet, az ingázás. PÉLDÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS Csallóköz egyik legtermékenyebb ■észén, a Duna mellett húzódik a íabčíkovói Csehszlovák—Szovjet Ba­­'átság Állami Gazdaság határa. A­­■ánylag rövid idő alatt az ország leg­­obban gazdálkodó állami gazdaságai cözé küzdötte fel magát. 1973-ban i gabonatermesztésben elért kiváló ü-edményei elismeréseként Munka érdemrendet kapott ez a gazdaság. Ennek az állami gazdaságnak az gazgatósága szorosan együttműkö­­iik a község képviselőtestületével: L974-ben felépült a munkásotthon,- melyet agitációs központként is hasz­­< nálnak. Az ifjúsági klub, könyvtár t és történelmi emlékszoba ugyancsak i itt található. A gazdaság jelentős- anyagi támogatást nyújtott az óvoda és a bölcsőde felépítéséhez. A köz­ség felszabadulásának 40. évfordulója jegyében adták át a tájházat, mely beszédesen vall a múltról, a fejlő- désben megtett út nagyságáról. A i múlt megismerésének kútforrása, szo­- cialista jelenünk becsülését segíti- elő. SZEMBETŰNŐ FEJLŐDÉS E dunamenti nagyközségben a fel i szabadulás előtt csupán 630, többnyi- i re vályogházat tartottak nyilván. A I szövetkezeti lakásépítés keretében egyre több a lakóháztömb. A négy i évtized alatt gyökeresen megváltozott a község arculata. A Csilizhajlat ne­vű lakónegyedben több mint 100 új családi ház épült fel. Teljes mérték­ben átalakultak a volt szegénynegye­dek: a Békavár, a Kenderáztató, s felépült az Űj-sor. Az új családi házak építése iránti igényeket a kor­látozások miatt — egyelőre — nem tudják kielégíteni. A község felszabadulásának 40. év­fordulója alkalmából adják át ren­deltetésének az impozáns, új műve­lődési házat, ami bizonyára hozzá­járul majd a kulturális élet fellen­dítéséhez. Jó ütemben épül a község földgáz­vezeték-hálózata. A felszabadulás utáni négy évtizedben több mint 700 új családi ház épült, mintha feled­tetni akarná az áldatlan múltat. Örvendetes, hogy az anyagi jólét mellett az emberek gondolkodásmódja is, jó értelemben, megváltozott. Büsz­kék a fejlődésre, a megtett útra s tu­datosítják: mindez csakis a szocia­lista társadalomnak köszönhető. En­nek tudatában készülnek megünne­pelni hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulóját. SVINGER ISTVÁN építkezést anyagot, trágyát szállí­tott... Mindig alaposan karbantar- I tóttá traktorát. Ha a szükség úgy kí­vánta, szombaton és vasárnap Is dol­gozott. A vezetők hozzá mentek: I „Bandi! Készülj, gyújtsd be a trak­­! tort, félóra múlva megyünk .. .!“ \ S András ment, szívesen. Csak akkor ' érezte magát Igazán rosszul, ha be- I tegség gyötörte, s emiatt nem mehe- I tett munkába. Igaz ugyan, hogy kitüntetései nin­csenek, ďe a becsületes helytállása ettől függetlenül elismerésre méltó. Haja már deres, 60. születésnapja bi­zony hamar elérkezett. Most már 6 Is eldalolhatja: „öreg fiú, húszéves már sosem lehetsz.. Cikó Andrást a kerek évforduló már a Kassai Állami Gazdaságban érte (évekkel ezelőtt az említett szö­vetkezet ebbe a gazdaságba olvadt be). Az igazgató, a többi vezető, meg­annyi kollégája és a legközelebbi hozzátartozói /gratuláltak Bandinak, megköszönve a szocialista mezőgaz­daságban végzett becsületes munkás­ságát (33 éven át ült a traktoron). Hatvan után a nyugdíj, a megér­demelt pihenés, olykor pár pohár muskotályos bor (kedvence) várja Bandit. Ám, ha bármikor szólítják, készen áll a munkafelvételre. Rokon­sága meg azt várja tőle, hogy meg­építse az aszalót, hogy a kevésbé ér­tékes gyümölcs se menjen veszen­dőbe. ivAn Sándor í A felszabadulás után eltelt négy évtizedben falvaink arculata a felismerhetet­­lenségig megvál­tozott. Évről évre mind több új köz­hasznú intézmény és családi ház épül... Felvételünk az utóbbiakat érzékelteti Fotó: —kallta— Negyedszázada nem láttuk egymást. Gyuri szerfölött örül a találkozásunk­nak. Kávé, üdítő ital kerül az asztal­ra. A gyermekkort emlegetjük: a kur­taszeri nagy focizásokat, a vidám für­dőzéseket a Csilizben, s a csatározá­sokat a Steiner Gábor utcát srácok­kal. Sorjáznak a gyerekkort emlékek, csínytevések. Az életre szóló barátság is ekkor szövődött. Aztán Németh Györgyiék elköltöztek Nagymegyerről (Calovof s hosszú időre elváltak út­jaink. — Miként alakult az életsorsod? — kérdezem. — Apám álmai, vágyai valósultak meg, amikor tanyát vásárolt a Zsem­­lékes-tó partján. Munkásember lévén, azt akarta, hogy fiaiból már szakem­ber váljék. Így kerültem a Komáromi (Komárno) Hajógyár szakmunkáskép­zőjébe, ahol a géplakatos-mesterség­hez való tudást sajátítottam el. Kato­naéveimet Brnóban töltöttem. Felesé­gemet Nagymácsédon (Veľká Mača) egy lakodalomban ismertem meg.Ösz­­szeházasodtunk. Olyan munkahelyet kerestünk, mely mindkettőnknek meg­élhetési lehetőséget és lakást biztosí­tott. Így kerültünk a nemesôcsai (Ze­mianska Olöa) szövetkezetbe. ö karbantartóként, traktorosként dolgozott, a felesége meg állatgondo­zóként. Ám két év után úgy döntöt­tek, hogy felesége szülőfalujába, Ko­­lozsnémára (Klilská Nemáj költöz­nek. Az elhatározást tett követte. Gyurit a nemesócsai malomban kar­bantartóként alkalmazták, felesége meg a szövetkezetben dolgozott. — Közben felépítettük a háromszo­bás összkomfortos családi házunkat. Nyolc éven át ingáztam Kolozsnéma és Nemesócsa között. Meguntam. Rá­jöttem: otthon is megtalálom a szá­mításomat. Így azután 1976 óta a csi­­csói (Ciőov) Wilhelm Pieck Efsz ko­­lozsnémai szárítóberendezését keze­lem. Örül, hogy mindenük megvan. Né­hány éve vettek egy Zsigulit is. Hét­végeken és szabadságoláskor autóba ül a család, s megy országot, világot látni. Már többször voltak a Cseh Szocialista Köztársaágban, a Magas- Tátrában és Magyarországon. — Három lányom van: Mónika már 18 éves, szakmunkás a Partizánskei Cipőgyár nemesócsai kihelyezett üze­mében; Judit szakmunkástanuló, s ha elsajátítja a szakismereteket, ugyan< ott dolgozik majd, ahol a nővére; Erzsi, a legkisebb még alapiskolás, kedveli az állatokat, talán majd zoo­­technikus is lehet. Apropó! Az állatok. A család esi'« bét, kacsát, libát, pulykát tart. Két disznót is öltek tavaly. Szerződéses alapon Németh György négy bikabor■> jút hizlal, aki azt tartja: a pénznek mindig van „ásott verme". Mint péU dáül most is: a televíziókészüléket színesre akarják cserélni. ф Milyen műszaki állapotúak a ve­tőgépeik? , — Mondhatom: nagyon jók. Négy van a SEX-ekből. A legújabb 48 so­ros, kiváló minőségű vetés végezhető vele, még nedvesebb talajok esetében is jól teljesíti küldetését. Ilyen eset­ben persze jobban oda kell figyelnie a vetőgépkezelőnek, nehogy eltömőd­­jenek a magvezetékek. Domonkos Zoltán nővénytermeszté-Negyven évvel ezelőtt, amikor a felszabadító szovjet hadsereg csapa­tai Kelet-Szlovákiában dicsőségesen nyomultak előre, űzve maguk előtt a betolakodó hitleri fasisztákat, nagy­bácsim a harckocsikat látva, megje­gyezte: „Ezeknek még kaput sem kell nyitni; nyitják maguk ls...l“ Azért írom ezt a hasonlatot, mert amikor a nagyszelmenci (Veiké Sla­­mence) Cikó Pista bácsi jóvérű Bandi és Gyuri nevű lovat, ha véletlenül ki­szökhettek az istállóból, azoknak sem kellett kaput nyitni, egyszerűen át­­ugrották azt... Sok éven át az említett lovakkal Járt Kassára (Košice) a már néhai id. Cikó bácsi, hogy onnét árut fuva­rozzon a helyi fogyasztást szövetke­zetnek. Bizony, jó erőben kellett len­niük az tgahúzó lovaknak, hogy a rakományt áthúzzák a szalánci he­gyeken. Erre az útra András fia Is elkísérte többször Pista bácsit, hogy nerkedjen ezzel a nem éppen köny­­ű munkával. A lovak az utat trá­­ttótáblák nélkül is jól ismerték; a zda a bakon el Is szunyókálhatott. Különösen a teherrel megrakott skér húzása kívánt nagy erőktfej- 3t a lovaktól. Ismerték a gyakori ágállókat; először a „Hopp, meg­­lj!“ nevű kassai vendéglőben, majd abaszéplaki (Krásna nad Horná­­im), a garbócbogdányi (Bohdanov­­) és a rákost kocsmában hajtott 1 egy-egy Iccével a kocsisuk ... A CSKP IX. kongresszusa után, ár 1950-ben konkrét lépések követ-1. „ll/Är,7olÄcplrot C70UPtkP7.pt alakult Nagyszaláncon. Jóformán a rögön, a barázdában születő ífj. Cikó András (aki ekkor 25 éves volt) is a szövetkezett gazdálkodás útjára lé­pett. Két év múltával a szekérről traktorra ült. A munkában nem Is­mert lehetetlent: szántott, vetett, ara­tott, gabonát csépelt, terményt, vizet. A mezőgazdasági üzemek növény­­termesztési dolgozóira most nagyon felelősségteljes munka vár — a ve­tés. A tavasz késve érkezéséből szár­mazó lemaradást anélkül kell behoz­ni, hogy a munkavégzés minősége kárt ne szenvedjen. Tehát a gyorsí­tott ütem semmiképp sem jelenthet kapkodást, hebeburgyaságot. A felelősségteljes hozzáállást ta­pasztaltuk többek között a hegyétei (Kútniky) szövetkezet határában is, ahol Vágó János úgy nyilatkozott, hogy a nedves talaj miatt gyakrab­ban kell tisztítaniuk a csoroszlyákat: — A menetsebességet is úgy vá­lasztottuk meg, hogy a végzett mun­ka a minőségi elvárásoknak Is meg­feleljen. Mert, nincs attól csúnyább, amikor a növekedésnek Induló vetés foghíjas. Akiben csak szemernyi a munkája iránti felelősségérzet, Ilyen hibától óvakodik. A tét: a nagy hek­tárhozam elérése tavaszi árpából. Eh­hez meg kell teremteni a Jó előfel­elek et. Hegyi Nándor, a szövetkezet egyik ;jobb gépkezelője, már 1957 tői ezt taeisf fí-yi fit Is szfira hírrnk.

Next

/
Thumbnails
Contents