Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-13 / 15. szám
1985. április 13. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Duna menti nagyközség A DINAMIKUS FEJLŐDÉS ÚTJÁN Egyidős a szabadsággal Szekérről, Németh György gépésx — Kezdettől tagfa voltam a falu ■ foctcsapatának, önkéntes rendőr va. gyök, tevékenykedem a CSEMADOK i és a Honvédelmi Szövetség helyi szer- vezeteiben. Kiegyensúlyozott, boldog ■ családi életet élünk. A szövetkezet■ ben, hosszú távon biztosított a meg*- élhetésünk. fái érezzük magunkat a ■ faluban. Szeretném, ha lányaim is itthon, vagy a környéken vernének ■ gyökeret. Szülőföldem Csallóköz, s ez ■ az ország a hazám. Most, a félszoba' dulás 40. évfordulója kapcsán, szere' tettel és hálával gondolok azokra, i akik — életük kockáztatásával is —< ■ oskat küzdöttek azért, hogy emberségesebb, jobb legyen a néptömegek ■ sorsa, s szabad hazában élhessenek, i alkothassanak. Marton Iván Cikó András a feleségével Gyorsított ütemben, jó minőségben si ágazatvezetővel ugyancsak a határban váltottunk néhány szót. Elmondta, hogy — mire a Szabad Földműves-ben nyomdafestéket látnak a sorok — a 155 hektárnyi árpavetést már a 120 hektárnyi cukorrépa vetése követi, majd ezt követően az ugyancsak 120 hektár napraforgó, később meg 300 hektár kukorica vetésére kerül majd sor. De egyéb tavasz! munkákat Is el kell végezniük. kaméljük úgy lesz, ahogy Hegyi traktoros mcndta: — Ha majd a talajfelszínre tör a zsenge növény, úgy hiszem, nem kell a vetés minőségét illetően szégyenkeznünk ... Mi erre az elkötelezettségre a felelet? Cgy legyen! —ita Hegyi Nándor traktoros és Vágó János mindent megtesz annak érdekében, hogy minőségi munkát végezzenek (A szerző felvétele) Ä második világháborút megelőzően a legelmaradottabb csallóközi községek egyike volt Gabéikovo. A lakosok többsége minimális bérért volt kénytelen dolgozni a grófi birtokon. Számosán meg aratómunkásnak szegődtek messze vidéken. A . helyi gazdagok a __ . főutcán, a földijaJWfe, munkások viszont vályogfalű, nádfe’«jgr_deles házakban Jqi yoS^J laktak. Az uraság i » ■■ a lenyűgözően szép kastélyban pöffeszkedett; csak a maga dolgával tn-, rődölt. Az egészségtelen ivóvíz századokon át előidézője volt a golyvának. A háború éveiben német és magyar katonák tartózkodtak a községben; viselkedésükkel kiváltották a lakosság ellenszenvét. Egy ideig Szá- 1 lasi nyilasai is itt vertek tanyát, elhajtva az igavonó állatok és a marhaállomány jelentős részét. Ilyen körülmények között a lakosság alig vár- ' ta a felszabadító szovjet csapatok érkezését, akik 1945 húsvétvasárnapján ' hozták a várva várt szabadságot. Nyomukban új élet sarjadt. A szovjet katonai parancsnokság az irányítást a kommunista párt he- < lyi szervezetére bizta. A lakosság lel- < kesedése és ügybnzgalma nem ismert határt. Először a közutakat hozták rendbe, hogy megindulhasson az autóbuszközlekedés Bratislavába és más irányban. Ezáltal a felszabadult munkaerők könnyebben elérhették az I ipari központokat. A községben na- i gyobb arányú útépítés a hatvanas i években kezdődött. Az 1962-ben átadott új iskola megszüntette a szét- j szórtan, több helyütt folyó tanítást. > Az iskolához tornaterem és étkezde i is épült. A körzeti egészségügyi központ átadására 1967-ben került sor; hatásköre Bakára, Dercsikára | járóvá) és Csallóköznádasdra is kiterjedt. A hősiek összefogásának eredmé nyeképpen parkok létesültek, járdái épültek. No meg ravatalozó is. A vol grófi kastélyban szociális otthon, < parkban uszoda és sporttelep léte sült. SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS Ez a nagyközség távol esik a váró soktól, emiatt a helyi szolgáltat! üzem 19 féle szolgáltatást nyújt a la kosoknak, jó színvonalon. A szolgál tatóházban van fodrász, borbély, la katos, mód nyílt rádió- és televízió javításra, itt javítják a háztartási gé pékét, s a fényképezés is helyben ^intézhető. A község kereskedelmi hálózatának fejlesztése fontos, mivel közel az országhatár. E célból épüli íel a villamos-cikkek és háztartási tellékek áruháza. A határmenti forgalom keretében magyarországi áru:ikkek is vásárolhatók. Két új óvóiéban és bölcsődében 120 gyerekről ;ondoskodnak. Jó színvonalú a textil, :ipő és a darabáru árusítása. Sok nő alált munka- és kereseti lehetőséget i bratislavai PROTETIKA nemzeti rállalat kihelyezett üzemében és a telyi gazdálkodási üzem fűrésztelelén. A GabCíkovo—Nagymaros vízépcsőrendszer építésével tovább bőrűit a munkalehetőség; megszűnt a rándormunkás-élet, az ingázás. PÉLDÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS Csallóköz egyik legtermékenyebb ■észén, a Duna mellett húzódik a íabčíkovói Csehszlovák—Szovjet Ba'átság Állami Gazdaság határa. A■ánylag rövid idő alatt az ország legobban gazdálkodó állami gazdaságai cözé küzdötte fel magát. 1973-ban i gabonatermesztésben elért kiváló ü-edményei elismeréseként Munka érdemrendet kapott ez a gazdaság. Ennek az állami gazdaságnak az gazgatósága szorosan együttműköiik a község képviselőtestületével: L974-ben felépült a munkásotthon,- melyet agitációs központként is hasz< nálnak. Az ifjúsági klub, könyvtár t és történelmi emlékszoba ugyancsak i itt található. A gazdaság jelentős- anyagi támogatást nyújtott az óvoda és a bölcsőde felépítéséhez. A község felszabadulásának 40. évfordulója jegyében adták át a tájházat, mely beszédesen vall a múltról, a fejlő- désben megtett út nagyságáról. A i múlt megismerésének kútforrása, szo- cialista jelenünk becsülését segíti- elő. SZEMBETŰNŐ FEJLŐDÉS E dunamenti nagyközségben a fel i szabadulás előtt csupán 630, többnyi- i re vályogházat tartottak nyilván. A I szövetkezeti lakásépítés keretében egyre több a lakóháztömb. A négy i évtized alatt gyökeresen megváltozott a község arculata. A Csilizhajlat nevű lakónegyedben több mint 100 új családi ház épült fel. Teljes mértékben átalakultak a volt szegénynegyedek: a Békavár, a Kenderáztató, s felépült az Űj-sor. Az új családi házak építése iránti igényeket a korlátozások miatt — egyelőre — nem tudják kielégíteni. A község felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából adják át rendeltetésének az impozáns, új művelődési házat, ami bizonyára hozzájárul majd a kulturális élet fellendítéséhez. Jó ütemben épül a község földgázvezeték-hálózata. A felszabadulás utáni négy évtizedben több mint 700 új családi ház épült, mintha feledtetni akarná az áldatlan múltat. Örvendetes, hogy az anyagi jólét mellett az emberek gondolkodásmódja is, jó értelemben, megváltozott. Büszkék a fejlődésre, a megtett útra s tudatosítják: mindez csakis a szocialista társadalomnak köszönhető. Ennek tudatában készülnek megünnepelni hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulóját. SVINGER ISTVÁN építkezést anyagot, trágyát szállított... Mindig alaposan karbantar- I tóttá traktorát. Ha a szükség úgy kívánta, szombaton és vasárnap Is dolgozott. A vezetők hozzá mentek: I „Bandi! Készülj, gyújtsd be a trak! tort, félóra múlva megyünk .. .!“ \ S András ment, szívesen. Csak akkor ' érezte magát Igazán rosszul, ha be- I tegség gyötörte, s emiatt nem mehe- I tett munkába. Igaz ugyan, hogy kitüntetései nincsenek, ďe a becsületes helytállása ettől függetlenül elismerésre méltó. Haja már deres, 60. születésnapja bizony hamar elérkezett. Most már 6 Is eldalolhatja: „öreg fiú, húszéves már sosem lehetsz.. Cikó Andrást a kerek évforduló már a Kassai Állami Gazdaságban érte (évekkel ezelőtt az említett szövetkezet ebbe a gazdaságba olvadt be). Az igazgató, a többi vezető, megannyi kollégája és a legközelebbi hozzátartozói /gratuláltak Bandinak, megköszönve a szocialista mezőgazdaságban végzett becsületes munkásságát (33 éven át ült a traktoron). Hatvan után a nyugdíj, a megérdemelt pihenés, olykor pár pohár muskotályos bor (kedvence) várja Bandit. Ám, ha bármikor szólítják, készen áll a munkafelvételre. Rokonsága meg azt várja tőle, hogy megépítse az aszalót, hogy a kevésbé értékes gyümölcs se menjen veszendőbe. ivAn Sándor í A felszabadulás után eltelt négy évtizedben falvaink arculata a felismerhetetlenségig megváltozott. Évről évre mind több új közhasznú intézmény és családi ház épül... Felvételünk az utóbbiakat érzékelteti Fotó: —kallta— Negyedszázada nem láttuk egymást. Gyuri szerfölött örül a találkozásunknak. Kávé, üdítő ital kerül az asztalra. A gyermekkort emlegetjük: a kurtaszeri nagy focizásokat, a vidám fürdőzéseket a Csilizben, s a csatározásokat a Steiner Gábor utcát srácokkal. Sorjáznak a gyerekkort emlékek, csínytevések. Az életre szóló barátság is ekkor szövődött. Aztán Németh Györgyiék elköltöztek Nagymegyerről (Calovof s hosszú időre elváltak útjaink. — Miként alakult az életsorsod? — kérdezem. — Apám álmai, vágyai valósultak meg, amikor tanyát vásárolt a Zsemlékes-tó partján. Munkásember lévén, azt akarta, hogy fiaiból már szakember váljék. Így kerültem a Komáromi (Komárno) Hajógyár szakmunkásképzőjébe, ahol a géplakatos-mesterséghez való tudást sajátítottam el. Katonaéveimet Brnóban töltöttem. Feleségemet Nagymácsédon (Veľká Mača) egy lakodalomban ismertem meg.Öszszeházasodtunk. Olyan munkahelyet kerestünk, mely mindkettőnknek megélhetési lehetőséget és lakást biztosított. Így kerültünk a nemesôcsai (Zemianska Olöa) szövetkezetbe. ö karbantartóként, traktorosként dolgozott, a felesége meg állatgondozóként. Ám két év után úgy döntöttek, hogy felesége szülőfalujába, Kolozsnémára (Klilská Nemáj költöznek. Az elhatározást tett követte. Gyurit a nemesócsai malomban karbantartóként alkalmazták, felesége meg a szövetkezetben dolgozott. — Közben felépítettük a háromszobás összkomfortos családi házunkat. Nyolc éven át ingáztam Kolozsnéma és Nemesócsa között. Meguntam. Rájöttem: otthon is megtalálom a számításomat. Így azután 1976 óta a csicsói (Ciőov) Wilhelm Pieck Efsz kolozsnémai szárítóberendezését kezelem. Örül, hogy mindenük megvan. Néhány éve vettek egy Zsigulit is. Hétvégeken és szabadságoláskor autóba ül a család, s megy országot, világot látni. Már többször voltak a Cseh Szocialista Köztársaágban, a Magas- Tátrában és Magyarországon. — Három lányom van: Mónika már 18 éves, szakmunkás a Partizánskei Cipőgyár nemesócsai kihelyezett üzemében; Judit szakmunkástanuló, s ha elsajátítja a szakismereteket, ugyan< ott dolgozik majd, ahol a nővére; Erzsi, a legkisebb még alapiskolás, kedveli az állatokat, talán majd zootechnikus is lehet. Apropó! Az állatok. A család esi'« bét, kacsát, libát, pulykát tart. Két disznót is öltek tavaly. Szerződéses alapon Németh György négy bikabor■> jút hizlal, aki azt tartja: a pénznek mindig van „ásott verme". Mint péU dáül most is: a televíziókészüléket színesre akarják cserélni. ф Milyen műszaki állapotúak a vetőgépeik? , — Mondhatom: nagyon jók. Négy van a SEX-ekből. A legújabb 48 soros, kiváló minőségű vetés végezhető vele, még nedvesebb talajok esetében is jól teljesíti küldetését. Ilyen esetben persze jobban oda kell figyelnie a vetőgépkezelőnek, nehogy eltömődjenek a magvezetékek. Domonkos Zoltán nővénytermeszté-Negyven évvel ezelőtt, amikor a felszabadító szovjet hadsereg csapatai Kelet-Szlovákiában dicsőségesen nyomultak előre, űzve maguk előtt a betolakodó hitleri fasisztákat, nagybácsim a harckocsikat látva, megjegyezte: „Ezeknek még kaput sem kell nyitni; nyitják maguk ls...l“ Azért írom ezt a hasonlatot, mert amikor a nagyszelmenci (Veiké Slamence) Cikó Pista bácsi jóvérű Bandi és Gyuri nevű lovat, ha véletlenül kiszökhettek az istállóból, azoknak sem kellett kaput nyitni, egyszerűen átugrották azt... Sok éven át az említett lovakkal Járt Kassára (Košice) a már néhai id. Cikó bácsi, hogy onnét árut fuvarozzon a helyi fogyasztást szövetkezetnek. Bizony, jó erőben kellett lenniük az tgahúzó lovaknak, hogy a rakományt áthúzzák a szalánci hegyeken. Erre az útra András fia Is elkísérte többször Pista bácsit, hogy nerkedjen ezzel a nem éppen könyű munkával. A lovak az utat tráttótáblák nélkül is jól ismerték; a zda a bakon el Is szunyókálhatott. Különösen a teherrel megrakott skér húzása kívánt nagy erőktfej- 3t a lovaktól. Ismerték a gyakori ágállókat; először a „Hopp, meglj!“ nevű kassai vendéglőben, majd abaszéplaki (Krásna nad Hornáim), a garbócbogdányi (Bohdanov) és a rákost kocsmában hajtott 1 egy-egy Iccével a kocsisuk ... A CSKP IX. kongresszusa után, ár 1950-ben konkrét lépések követ-1. „ll/Är,7olÄcplrot C70UPtkP7.pt alakult Nagyszaláncon. Jóformán a rögön, a barázdában születő ífj. Cikó András (aki ekkor 25 éves volt) is a szövetkezett gazdálkodás útjára lépett. Két év múltával a szekérről traktorra ült. A munkában nem Ismert lehetetlent: szántott, vetett, aratott, gabonát csépelt, terményt, vizet. A mezőgazdasági üzemek növénytermesztési dolgozóira most nagyon felelősségteljes munka vár — a vetés. A tavasz késve érkezéséből származó lemaradást anélkül kell behozni, hogy a munkavégzés minősége kárt ne szenvedjen. Tehát a gyorsított ütem semmiképp sem jelenthet kapkodást, hebeburgyaságot. A felelősségteljes hozzáállást tapasztaltuk többek között a hegyétei (Kútniky) szövetkezet határában is, ahol Vágó János úgy nyilatkozott, hogy a nedves talaj miatt gyakrabban kell tisztítaniuk a csoroszlyákat: — A menetsebességet is úgy választottuk meg, hogy a végzett munka a minőségi elvárásoknak Is megfeleljen. Mert, nincs attól csúnyább, amikor a növekedésnek Induló vetés foghíjas. Akiben csak szemernyi a munkája iránti felelősségérzet, Ilyen hibától óvakodik. A tét: a nagy hektárhozam elérése tavaszi árpából. Ehhez meg kell teremteni a Jó előfelelek et. Hegyi Nándor, a szövetkezet egyik ;jobb gépkezelője, már 1957 tői ezt taeisf fí-yi fit Is szfira hírrnk.
