Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-13 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1985. április 13. Együtt a néppel Az írás cime a legteljesebb mérték­ben. kifejezi a Nemzetbiztonsági Tes­tület munkájának alapvető vonását. Ez a testület idén április 17-én ün­nepli megalakulásának 40. évforduló­ját. A Nemzetbiztonsági Testület nap­ja tehát egy jubileumi dátumra esik, ami viszont szer­vesen kapcsolódik egy másik törté­nelmi évfordulóhoz — népünk nemzeti felszabadító harca betetőzésének és Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadítá­sának 40. évfordulójához. Már a Kas­sai (Košice) Kormányprogram is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy fel kell számolni a régi, komp­romittált rendőri gépezetet, és létre kell hozni az új, népi közbiztonsági rendszert. Erre az intézkedésre a­­zonban csak azután kerülhetett sor, amikor országunknak meghozták a hősi szovjet csapatok a szabadságot. Az új közbiztonsági szervek és a nép kapcsolata a történelemben gyökere­zik. Ez a kapcsolat már a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítése, majd teljes kibontakozása idején kialakult. A felkelési területen a forradalmi nemzeti bizottságok, a néphatalom és a demokratikus forradalom képvise­lőiként, a felkelés és a lakosság ér­dekeinek védelmére megalakították a Népi Milícia egységeit. Az SZNT csak később, ahogy a szovjet hadsereg fokozatosan felsza­badította hazánk keleti vidékeit, lát­hatott hozzá a közbiztonsági szerve­zet kiépítéséhez. Ezt az intézkedést 1943. február 23-án hozott 6. és 7. számú rendelet támasztotta alá. Ezek a rendeletek azért is jelentősek, mert életbe lépésükkel megszűntek Szlová­kiában a régi csendőri és rendőri testület szervezetei, és létrejött az új közbiztonsági szolgálat szervezete. A háború utáni időkre visszatekint­ve egész sor bizonyítékát találjak an­nak, hogy a Nemzetbiztonsági Testü­let a nemzeti bizottságokkal szorosan együttműködve hozzájárult a nemzeti és a demokratikus forradalom kibon­takozásához. A Nemzetbiztonsági Tes­tület tagjai önfeláldozó harcot vívtak a fiatal népi demokratikus rendszer ellenségeivel, küzdöttek a bűnözés — a múlt öröksége ellen. Ezért olyan jelentős az a tény is, hogy 1948 feb­ruárjában a Nemzetbiztonsági Testü­let a Népi Milíciával karöltve elszán­tan a dolgozók oldalára állt. A Nemzetbiztonsági Testületben le­zajló fejlődési folyamat szorosan ösz­­szefügg a fejlődéssel. Társadalmi fej­lődésünk jelenlegi szakaszában, a bo­nyolult nemzetközi helyzet mellett, igen fontos fejlesztési feladatokat ol­dunk meg. Es meg kell mondanunk, hogy ez a munka egészében sikeres­nek nevezhető. Éppen ezért kell fel­lépni a hanyagság, a szándékos kár­okozás jelensége ellen, amely meg­semmisíti munkánk eredményeit. Mindannyiunknak nagy felelősséggel keli teljesítenie azokat a feladatokat, amelyekre a CSKP KB Elnökségének levele olyan nagy nyomatékkai fi­gyelmeztet. Ezek a feladatok a szo­cialista törvényesség, az erkölcs és a fegyelem elmélyítésére vonatkoz­nak. A hetedik ötéves terv utolsó esz­tendejére eső feladatokat az említett levélben foglaltak tudatában kell tel­jesítenünk. Ez minden kommunista, tisztségviselő, vezető beosztású dol­gozó és minden állampolgár köteles­sége. A problémák elkendőzése vagy leegyszerűsítése nem vezet ered­ményre. Éppen ellenkezőleg, a prob­lémák megoldásához határozottságra és bátorságra van szükség. Ha a Nemzetbiztonsági Testület megalakulásának évfordulója alkal­mából hangsúlyozzuk a néppel való együttműködés tényét, akkor feltétle­nül szólnunk kell a Közbiztonsági Testület Segédőrségéről is. Ez a leg­jelentősebb szlovákiai önkéntes ak­tíva 26 ezer öntudatos állampolgárt tömörít magába, olyan embereket, a­­kik példás munkával, erkölcsös és el­kötelezett életvitelükkel közvetlenül kifejezik a dolgozók részvételét pár­tunk közbiztonsági politikájának meg­valósításában. A Nemzetbiztonsági Testület 40 esz­tendős fennállása óta a haza és a nép védelmének kialakultak a forra­dalmi és harci hagyományai. Joggal vagyunk büszkék erre. Ezek a hagyo­mányok az ellenséggel és bűnözéssel folytatott harc során alakultak ki. Nemcsak súlyos tapasztalatokat sze­reztünk ebben a harcban, de néha a legdrágábbal — a Nemzetbiztonsági Testület tagjainak életével — is fi­zettünk ezekért a tapasztalatokért. Ezért kap még mélyebb értelmet az az elhatározásunk, hogy még jobban dolgozzunk szocialista hazánk népé­nek érdekében, és hozzájáruljunk a testvéri szocialista országok iránti in­ternacionalista kötelességeink teljesí­téséhez. A Nemzetbiztonsági Testület napjának ebben a jubileumi évben is ez a legfontosabb gondolata és egy­ben küldetése is. (A Nemzeti Bizottságok 8/85 számából) üdvözölte az ünnepi gyűlés résztve­vőit. • Ünnepi manifesztációt tartottak a bratislavai dolgozók és fiatalok a szlovák főváros felszabadításának 40. évfordulója alkalmából. Jelen volt a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzett Front KB és a szövetségi kormány küldöttsége, amelyet Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezetett. Ünnepi beszédet Va­sit Bifak elvtárs mondott, majd Vik­tor Lomakin, a Szovjetunió csehszlo­vákiai nagykövete üdvözölte a részt­vevőket. © Ünnepi gyűlést tartottak a kelet­­szlovákiai kerület dolgozói ás fiatal­jai a Kassai (Košice) Kormányprog­ram meghirdetésének 40. évfordulója alkalmából. Jelen volt a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány küldöttsége, ame­lyet Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi mi­niszterelnök vezetett. Az ünnepi gyű­lésen Ľubomír Strougal elvtárs mon­dott beszédet. © Ounaszerdahely (Dunajská Stre­da) lakosai ünnepi gyűlésen emlé­keztek meg városuk felszabadításá­nak 40. évfordulójáról. Megkoszorúz­ták a fasizmus áldozatainak emlék­művét és a városi nemzeti bizottság székházán levő emléktáblát. A negy­ven szabad esztendő alatt nemcsak a város, hanem az egész dunaszerda­­helyi járás arculata megváltozott. Az egykor fejletlen csallóközi agrárvidék ma hazánk egyik legnagyobb gabo­na-, marhahús- és sertéshústermelője. © A CSKP KB propaganda- és agi­­tációs osztálya Prágában országos szemináriumot rendezett a Varsói Szerződés megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából, amelyen Jlndrich Poledník, a CSKP KB titkára és Milán Václavík vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter mondott be­szédet. • Ünnepi gyűlést tartottak Prága dolgozói és fiataljai Magyarország szovjet hadsereg által történt felsza­badításának 40. évfordulója alkalmá­ból, amelyen jelen volt a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány küldöttsége Mi­loš Jakešnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésé­vel. Az ünneplő gyűlésen Rudolf Rohlíüek szövetségi miniszterelnök­­helyettes mondott beszédet, majd Ko­vács Béla, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete üdvözölte az egybegyűlteket. Ugyanebből az alkalomból a brati­slavai Prímás palotában is ünnepi gyű­lést tartottak, amelyen jelen volt az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Front KB, az SZNT és a szlovák kormány küldött­sége Miloslav Hruškovičnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, az SZLKP KB titkárának vezetésével. Az ünnepi gyűlésen Pavel Hrivnák szlovák mi­niszterelnök-helyettes mondott beszé­det, majd Szapora Sándor, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja es sze ÍRTA: RSDr. MILAN GRNÄC, a LOSONC! (LUCENEC) JÄRÄSI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÄRA A losonci járás, Nógrád természe­tes földrajzi központja sajátos szép­ségű. Hegyes-dombos az egyik része, jellegzetes hegyvidéki településekkel, délen pedig síkság, legtermékenyebb része az Ipoly folyó völgye. Lakosai túlnyomó többségben szlovákok, a já­rás déli részén 23 százalékban ma­gyar nemzetiségűek élnek. Történelműnk dicső fejezeteit már a huszita mozgalom ' idejében irni kezdte Nőgrád népe, a nevezetes lo­sonci és halicsi ütközetben. Akkor is, azóta is mindig szembeszállt elnyo­móival. A burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején a munkásság a kommunista párt vezetésével és a vörös szakszer­vezetek segítségével nagy politikai sztrájkokat szervezett, bogy a mun­káért és a kenyérért küzdjön. Nem­sokára a nagy füleki (Fiľakovo) sztrájk ötvenedik évfordulójáról em­lékezünk meg és számon tartjuk, hogy járásunk is csatlakozott 1919 jú­niusában a Szlovák Tanácsköztársa­sághoz. A nemzeti felszabadító har­cok idején pédig az itt élő emberek tömegesen kapcsolódtak be a fasisz­taellenes küzdelembe. járásunk fejlődésének legjelentő­sebb időszakába a szovjet hadsereg általi felszabadítása után lépett, negyven évvel ezelőtt. A felszabadí­tó harcokban járásunk területén több mint 2100 bős szovjet katona és több száz román katona áldozta életét. Községeinkben és városainkban em­lékműveket állítottak a szovjet hő­söknek, amelyeket a lakosok gondoz­nak és sohasem fogy el mellőlük a hála és a szeretet virága. A felszabadulás, majd a Februári Győzelem után, a kommunista párt vezetésével a szocialista fejlődés új, forradalmi időszaka kezdődött el já­rásunk számára is. Régi, korszerűsí­tett gyáraink mellett újak épültek, amelyeknek- évi össztermelése több mint 4,3 milliárd korona értékű, s a javuló termékminőség dolgozóink igé­nyességét bizonyítja. Mezőgazdasági termelésünk a kö­zép-szlovákiai kerület össztermelésé­nek 20 százalékát produkálja, járá­sunkban tizenöt szövetkezet, két ál­lami gazdaság, egy magtermelő álla­mi gazdaság, egy iskolai és egy kí­sérleti gazdaság munkálkodik a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztésén. Tizenötezer hektáron gabonaféléket termelünk, a legnagyobb hektárho­zam 5,13 tonna volt, amit járásunk­ban elértünk. Cukorrépából 37 tonna volt, de nagy hozamokat értünk el az olajnövényekből, babból, hagymából, gyökérzöldségböl. Ezek az eredmé­nyek és növekedő hozamaink a ta­karmányfélékből mezőgazdasági ter­melésünk jelentékeny fejlődését bizo­nyítják. Az emberek élete az elmúlt négy ven év alatt gyökeresen megváltozott. Átépültek a falvak és a városok, kor­szerűsödött és kiépült az üzletháló­zat. Most van folyamatban a gáz be­vezetése és a vízvezetékhálózat bekö­tése. Atépülőben vannak vasútvona­laink. Teljesen megváltozott ás kiszé­lesedett a népművelési-kulturális in­tézmények hálózata, a telefonhálózat, új óvodák, iskolák épültek. Nagy gondot fordítunk kulturális örökségünk ápolására. Sok látogató­ja van a Božena Slančíková-Timrava emlékszobának Abelovában, a Nógrá­di Képtárnak Losoncon, a néprajzi szobának Kokava nad Rimavicouban, a Nógrádi Múzeumnak, a füleki, a divényi, a somoskői várromoknak és a gyönyörű halicsi várnak. Szívügyünk a dolgozók és a gyer­mekek üdültetése is. Dgyszólván min­den üzemnek és gyárnak van saját pionirtábora a ružinái, a tomašovcei és a losonci tavaknál. A látkyi és a Kokava nad Rimavicou-i sporttelepek is jó üdülési lehetőséget kínálnak, az áji és a többi erdei parkunkban nem­csak járásunk lakosai találnak fel­üdülést, hanem több ezer turista és pihenni vágyó üdülő is hazánk min­den tájáról. járásunk lakosai soha el nem mú­ló hálával köszöntik a felszabadító­kat és köszönik a szovjet hadsereg­nek szabadságunkat, amely egyben köztársaságunk újraegyesítését is je­lentette, a fasiszta megszállás ésszét­­forgácsolás évei után. A gyors ütemű fejlődés, a foglal­koztatottság mai szintje, falvaink és városaink átépítése és további biz­tos távlataink elégedettséggel tölte­nek el bennünket. Járásunk lakosai hálájukat és örömüket most, a fel­­szabadulás 40. évfordulóján szocia­lista kötelezettségvállalásokban feje­zi ki, valamint a termelési feladatok túlteljesítésével a termelés minden szakaszán. így járulnak hozzá szocia­lista hazánk további fejlesztéséhez, a vílágbéke megszilárdításához. LegíHitesaU) Társadalmunk egyik legfontosabb feladatának tekinti a bűnözés elleni harcot. A szocialista törvényesség sza­bályainak következetes betartása va­lamennyi állampolgár alapvető fel­adata. Mindig voltak és vannak azon­ban olyanok is, akik az érvényben levő törvényeket, jogszabályokat kü­lönböző úton-módon megkerülik, hogy tisztességtelen haszonra tegyenek szert. JUDr. Pavol Kisnek, az SZSZK legfőbb ügyésze helyettesének tájé­koztatása szerint az elmúlt év statisz­tikai adatai az előző esztendők ha­sonló mutatóihoz viszonyítva némi ja­vulásra engednek ezen a téren kö­vetkeztetni. Ezt bizonyítja többek kö­zött, hogy tavaly 3,5 százalékkal csökkent azon személyeknek a szá­ma, akik ellen büntetőeljárás indult. A bíróságok az elkövetett bűncselek­mények miatt összesen 38 078 személyt ítéltek el, vagyis 1460-nal keveseb­bet, mint 1983-ban. Emellett a jogerős ítéletek száma Is csökkent. Az említett adatokból azonban hely­telen volna messzemenő következte­téseket levenni, mivel a hosszabb tá­vú kedvező változások megállapítá­sára nem egy, hanem több év részle­tes értékelése ad majd lehetőséget. Azt tehát, hogy a korábban említett pozitív jelenségek milyen tartósak­nak bizonyulnak, elsősorban a követ­kező időszak ilyen jellegű összege­zései mutatják meg. Örvendetes, hogy tavaly csökkent a vagyon elleni bűncselekmények szá­ma, ám még így is az összes bűncse­lekmény több mint felét ezek alkot­ták. A társadalmi tulajdon kárára 11906, a személyi tulajdon megkáro­sítására pedig több mint 7300 ilyen jellegű bűncselekményt követtek el. Nagyobb fokú éberségre intenek azok az adatok, amelyek a lopások és főleg a betöréses lopások gyako­riságát bizonyítják. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy nem for­dítunk kellő figyelmet a lopások meg­akadályozására. Ellenkezőleg, gyak­ran előfordul, hogy a feledékenység, közömbösség, a belső ellenőrzés hiá­nya az üzemekben és vállalatoknál tág teret nyit azoknak, akik törvény­telen módon szeretnének minél rövi­­debb idő alatt meggazdagodni. A család és az ifjúság elleni bűn­­cselekmények száma némileg emelke­dett. Mindez elsősorban az egyre több válás számlájára írható, mivel évről évre növekvő tendenciát mutat a tar­tási kötelezettség elmulasztásáért le­folytatott bűnvádi eljárások száma. Sajnos az erőszakos cselekedetek, s az ezekből adődő bűncselekmények a­­datat Is eléggé figyelmeztetőek: na­gyon sok még a tennivaló ezen a té­ren. Gyakran hallhatunk vagy pedig olvashatunk a lapok hasábjain vere­kedésekről, testi sértésekről. A leg­súlyosabb bűncselekményt — ember-JOGI VÁLASZOK A háztájiról „Csallóközi szövetkezet“ jeligére: Olvasónk levelében írja, hogy már ti­zenöt éve tagja az efsz-nek, szüleivel él közös háztartásban (akik nyugdí­jas efsž-tagok), és sérelmezi, hogy már több éve nem mértek ki részé­re háztáji földet azzal az Indoklás­sal, hogy telkük a kerttel együtt 18 ár és ezen felül a háztáji föld nem Jár egy-egy szövetkezeti családnak. Olvasónk ezt az álláspontot sérelmes­nek találja, és rámutat olyan esetre, anol a szülőkkel közös háztartásban élő fiatal pár a közös háztartás elle­nére Is kapott háztáji földet (10 árat), továbbá rámutat arra is, hogy a szö­vetkezeti tagok özvegyei — noha sa­ját maguk nem dolgoztak a szövetke­zetben és nem is dolgoznak — 5 ár háztájit használnak. A problémával kapcsolatban olvasónk rámutat a szö­vetkezeti mintaalapaszabályok 43. cikkelyének 4. bekezdésére, amely szerint a szövetkezet a háztáji föld területének meghatározásakor figye­lembe veszi, milyen mértékben kap­csolódik be a tag (annak családja) a közös munkába. Sok szövetkezetben már úgy hatá­roztak, hogy háztáji földek kiméré­se nélkül gazdálkodnak, de természet­­beniek juttatásával (eladásával) tá­mogatják tagjaikat a család szükség­leteinek és az ezzel kapcsolatos a­­ránylagos állattartásának kielégítésé­re. A 122/1975-ös Számú efsz-törvény 43. paragrafusa megállapítja, hogy a még háztáji földet juttató efsz-ekben a szövetkezeti mintaalapszabályok mondják ki, hogy a háztáji az egy öles — 79 esetben követték el, s a bűnüldöző szervek munkáját dicséri, hogy valamennyi esetet sikerült fel­deríteni. A gazdasági bűncselekmények gya­kori előfordulásából arra következ­tethetünk, hogy e veszélyes társada­lomellenes cselekedetek megelőzése terén az eddigieknél jóval hatéko­nyabb ellenőrzésre, nagyobb fokú é­­berségre van szükség. Nem véletle­nül említjük az ellenőrzések megszi­gorítását, mert ez bizonyulhat az egyik leghatásosabb eszköznek a visz­­száélések elleni küzdelemben. Sajnos több olyan eset is előfordult, hogy egyes vezetők, irányítási jogkörükkel, a beléjük vetett bizalommal visszaél­ve, különböző módon — hamisítás, spekuláció, megvesztegetés — rövid idő alatt szerettek volna jelentősebb anyagi javakhoz jutni. Az ilyen ese­tek alapos elemzésé, illetve a körül­mények tisztázása nemcsak a büntető­­eljárást végző szerveknek, hanem az intézmények vezetőinek Is okulásul szolgálnak. Rámutatnak azokra a hiá­nyosságokra, amelyek megfelelő „táp­talajt“ biztosítanak a törvénytelenség elburjánzásának. Nem szóltunk még a bűncselekmé­nyek okai között az alkoholizmusról, A tavalyi statisztikai adatokat össze­gezve megállapítható, hogy a bűncse­lekmények közel harminc százalékát — tehát majdnem az egyharmadát —« alkohol hatása alatt követték el. A visszaeső bűnözők aránya Is elgondol­koztató, mivel a bűncselekményeit elkövetői között 31 százalékban olya­nok voltak, akik már nem első Izbeti álltak a bíróság előtt A cigány származású lakosság SI» tál elkövetett bűncselekményeket Is­mertető jegyzék különösen egy adat­ra hívja fel a figyelmet: az elköve­tett bűncselekmények több mint het­ven százalékát bárminő évnél fiata­labbak követték el. Jő volna, ha Ide­jében felfigyelnénk erre a társadal­mi problémára, amely a későbbiek so­rán még veszélyesebb méreteket ölt­het. Az SZSZK legtöbb ügyészének he­lyettese kifejtette, hogy a közeljövő­ben a Büntető Törvénykönyv felújítá­sával elsősorban a nemzeti bizottsá­gokat szeretnék feljogosítani a társa­dalmi szempontból kevésbé veszélyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljá­rásokra. Ezzel remélhetőleg több he­lyi Jellegű problémát sikerül megol­dani, s így nem kell majd minden esetben a bírósághoz fordulni. A bűnözés elleni harcban továbbra Is legfontosabb feladat a megelőzés. A szocialista erkölcsi normák minden­kire egyformán érvényesek, ezért a közeljövőben is mindent meg kell tenni azok következetes betartásáért (bárdos), közös háztartásban élő családnak vagy minden efsz-tagnak jár és mi­lyen terjedelemben. A mintaalapszabályok 43. cikkelye 1. bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az egy tagra eső háztáji terü­lete legfeljebb 0,25 hektár (hegy! és hegyaljai vidéken legfeljebb 0,50 hek­tár) lehet. Ha egy családban több szövetkezeti tag él együtt, akkor leg­feljebb 0,50 hektár (hegyi és hegy­aljai vidéken 1 hektár) mérhető ki. A rendelkezés 2. bekezdése meg­állapítja, hogy a juttatott háztájiból legfeljebb 10 árat tehet ki a külön­leges növények termesztésére szolgá­ló terület (komló, szőlő stb.). A rendelkezés 3. bekezdése kimond­ja, hogy a háztáji területébe be kell számítani a tag saját kertjének te­rületét, amely nem esik társításv alá (rendszerint 10 ár). A rendelkezés 4. bekezdése a már fent idézett szempontot említi, hogy a háztáji területének kimérésekor te­kintetbe kell venni a tag (illetve a család) efsz-belí munkatevékenységé­nek mértékét, hogy a szövetkezet sa­ját alapszabályai engedélyezhetik leg­feljebb 10 ár háztájinak kimérését a­­zoknak, akik koruk, betegségük vagy más ok miatt nem vehetik kt részü­ket a szövetkezeti közös munkából. A rendelkezés 5. bekezdése sze­rint az efsz nem juttat háztáji földet vagy azt megvonhatja azoktól, akik rendszeresen a szövetkezetben nem dolgoznak vagy elköltözködtek. Konkrét esetben tekintetbe kell venni az efsz saját alapszabályait, amelyek az efsz konkrét lehetőségei szerint állapítják meg a kimérhető háztáji területét. Dr. F. J. i

Next

/
Thumbnails
Contents