Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-06 / 14. szám
Taten -fátcw ö4.V0*sáy__ Tölgyfakéreg kárt szerwedett bőr és a daganatok borogatására, toroköblögetésre, a makacs ínygyulladás és a nehezen gyógyuló sebek kezelésére. A gyógyászati célokra alkalmas kérget a tölgyfa fiatalabb ágairól márciusban és áprilisban lehet gyűjteni. A kéreg tükörsima és legfeljebb 3—6 mm vastag lehet Iszárítás után maximum 3 mm). Napon és mes-A tölgyfa kérgének gyógyhatását már az ókorban felismerték és kihasználták. Dioszkoridesz például így fogalmazott: aki vért hány, lúlgyfakéreg-leát igyon, akinek aranyere van, az pedig kúpok formájában tölgyfekéreg-porl tegyen a végbelébe. A tölgyfa kérgének gyógyhatásút a modern orvostudomány is elismeri és kihasználja. Elsősorban az összehúzó, fertőtlenítő, hasmenést és aranyeret gyógyító hatása érdemel említést, de főzetét külsőleg is használják, mégpedig a fagylerséges hővel is szárítható. Adagolása és a tölgyfakéregtea elkészítésének módja: az apróra zúzott kéregből egy csésze teára egy evőkanálnyit kell számítani. Á tea főzéssel készül s belőle naponta három csészényit lehet fogyasztani. A porrá őrölt kéregből naponta öt alkalommal lehet közvetlenül bevenni egy egy kávéskanálnyit. Külső használatra fülőjürdöf 1 kg fakérget kell megfőzni 2—3 liter vízben. A tölgyfa makktermése sok tápanyagot tartalmaz, néhol pörkölve pótkávéként használják. A pörkölés csökkenti a csereanyag-tart álmát és a keményítő dextrin cukorra változik. A pirított makkot kakaóval és cukorral keverve gyerekeknél különleges erősítő szer gyanánt, valamint hasmenést gyógyító szerként használhatjuk. Mérgezéstől túladagolás esetén sem kell tartani, de székrekedés előfordulhat. Dr. Nagy Géza TANULJUNK EGYMÁSTÓL Bevált a dombágyásos művelésmód Nagyon felkeltették érdeklődésemet a dombos ágyról irt cikkek, így mi is építettünk. A kertből felszedett növényi száraknak, hulladékoknak, s az 'őszi avarnak remek gyűjtőhelyévé vált. Műtrágyától mentes föld és jó érett komposzt segít ségével, csinos, lapos tetejű dombunk lett. Nyáron két domb díszlett egymást mellett, 1,5 m szélesek és 3,5 m hosszúak. A dIlin 1)0 kát Gertrud Franck: Öngyógyí tó kiskert könyv alapján egymást védő növényekkel ültet tem be. Először, próbaként kelkáposztát ültettem. Eddig min dig kínlódtam a karalábéval is, mert még alig palántáztam el, már tetves lett, s hiába poroztam, a kártevők csak ellepték, s nem fejlődött. Az új domb oldalába sárgarépát, petrezselymet vetettem, alatta-fölötte védő hagyniasorral. A déli rövid oldalra és az élekre salátát palántáztam kétleveles korban, a tetejére lakásban, pohárban előnevelt brokkolit, karalábét ültettem „védő“ zel lerrel. Az északi végére három tő kígyó típusú uborkát, aminek hálóból építettünk „futó pályát“. A másik dombot mustárral vetettem be tavasszal, csak az alsó sorba palántáztam kelkáposztát, zellerre váltogatva. Májusban a fagyok után vittem ki az előnevelt palántákat, ad dig az oldalakon saláta, hóna posretek, korai karalábé nevelkedett. Lugasparadicsomot is ültettem a régebbi dombra, s azonnal támrendszert is tettem mellé. Egyet-egyet a domb két szélére, s egyet a közepére. Mindkét dombot csöpögtető öntözéssel láttuk el; középen vonult végig az alapcső, abból ágaztak le a kórházból kido bott infúziós csövek. Remek öntöző berendezés készülhet belőle, jól hasznosuló kis víz felhasználással. A májusban ültetett nyolc tő brokkoli 40—60 dekagrammos fejeket nevelt, ekkor kiszedtem, mert a helyére bimbóskelt ül tettem. Salátám annyi lett, hogy nem győztem osztogatni a szép szarkapinty A fekete Afrika fekete díszpintyei a szarkapintyek. Általában agresszív, veszekedő természetű madarak. Ennek ellenére kedvelt tagjai a madárállományoknak, mert fogságban könnyen és megbízhatóan szaporodnak. A legkomiszabb a törpe szarkapinty •— ennek nem Afrika, hanem Madagasz^. kár a hazája —, viszonylag jámbor az óriás szarkapinty. Ezúttal az utóbbiról, az óriás szarkapintyről (Spermestes frin gilloides) szeretnék egyet-mást elmondani. A fekete és fehér színek megoszlását a mellékelt ábra mutatja. A hím és a tojó egyforma színű, a nemeket csak a.hím éneke alapján lehet megkülönböztetni. Hazája Afrika — a Szaharától délre. Csak helyenként fordul elő, sehol sem gyakori. Előszeretettel tartóz kodik a vizek közelében, elterjedése mindenütt a rizskultúrákat követi. E madárral kapcsolatos élményeim visszanyúlnak a múltnagy fejeket. Tépősaláta (amit az egyik domb szélébe tettem magról) egész júliusban volt. A zöldségek szép nagy gyökereket neveltek. A védő hagyma sorokból 5 kg hagymát szed tem fel. A karalábé, amiből a korai lila után késői lilát ültettem, sokáig a dombon ina radt. mert nem tudtam vele mit kezdeni; egyenként 1—1,5 kilogrammra nőttek meg. s ami a csoda, nem is fásak. A védő zellerek lombjukkal befedték a földet, külön mulcsra nem volt szükség. Darabonként 60 —Hl) dekagrammos méretűek. A kel káposzta szép kemény, de kis fejet nevelt a nyugati oldalon. Az egész paradicsomtermést a három tő lugasparadicsum adta. A támrendszer felső vé généi lecsíptem, mert nem tud tani kötözni tovább. Nem mértein meg, hugy mennyi lett a paradicsom; rengeteget ettünk négytagú családommal, osztogattam barátoknak, s még így is több mint 20 kilót kellett befűzni a lugasról. Október közepén is értek rajta újabb szemek, s rengeteg zöld volt rajta. Ami nem sikerült: tíz tő papri kát ültettem a paradicsomos domb oldalába, nem az aljára. Csüpögtettem minden tövet, de két-három szép gyümölcsnél többet nem hozott. Sombor Györgyné ba. Hatvan évvel ezelőtt egy reggel apám jól kitollasudott, de még nem repülő fiókát hozott be a madárházból és örömmel mutatta. A Németországból szerzett pár kerti volierünkben, egy odúban, költeni kezdett. Mivel az odúból sokáig semmiféle hang sem jött, apám elvesztette türelmét és benézett a fészekbe. Nagy megrökönyödésére 5 jól fejlett fióka repült ki. E szép emlékre gyakran viszszaemlékszem, és nem szűntem meg vágyakozni egy óriás szarkapintypár után. Néhány évvel ezelőtt végre sikerült hozzájutnom. A vollerben jól megfértek lakótársaikkal és hamarosan költeni kezdtek. Amíg a fiókák az odúban vol ak, semmi baj nem történt, de amikor kirepültek és velük egy időben a nyársfarkú amandinafiókák is megjelentek, az öreg szarkák a nyársfarkú csemetéket üldözni kezdték. Az egész szarkacsaládot sürgősen ki kellett fognom és elhelyeznem egy nagyméretű kalickában. Így" sikerült a nyársfarkú költést megmentenem. A szarkaszülők a kalickában tovább etették fiaikat, amíg azok önállóvá nem váltak. Az természetes, hogy ettől a párttól hamarosan búcsút vettem. Érdeklődtem más tenyésztőknél, milyen tapasztalatokat szereztek a szarkatenyésAésben? Mindenki csuk jót mondott róluk. Mindezeket nem azért írom le, hogy bárkit is elriasszak az óriás szarkapintytől, csupán arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy tanácsos a madárállományt mindig figyelemmel kísérni, mert a legjámborabbnak ismert madárfajokon belül is akadnak összeférhetetlen, sőt gyilkos természetű egyedek is. Ha tehát valami rendzavarás történik, azonnal be kell avatkozni. A szarkapintyek táplálása a többi díszpintyíajhoz hasonlóan történik. Köles, fénymag, muhar szárazon és csíráztatott át: lapotban. A fiókák nevelésekor bővep kapjanak keményre főtt tojást, lisztkukacot és zöld eledelt (salátát, tyúkhúrt). Jó volna, ha friss hangyatojást is kapnának, de ehhez manapság .nem igen lehet hozzájutni, és nem is okvetlenül szükséges. Mivel hazájukban előszeretettel tartózkodnak a rizsföldek. közelében, erős csőlükkel a csíráztatott rizst Is le tudják bántani. Magam a vastagabb csőrü amindinafajok kedvéért állandóan csíráztatok búzát és ezt valamennyi, madaram szívesen fogyasztja. Širokí Z. CKert eszel fKitdlIattenyétifet ) t Tavaly^ Szlovákiában a nyúllenyásztők összesen 951 ezer 928 pecsenyenvuUit értékesítettek. Ez annyit jelent, hogy ezúttal 198 ezer nyúltál többet kapott a felvásárlással megbízott Biankó, mint egy évvel korábban. A 26.3 százalékos évközi gyara pudás a tenyésztókedv erösbödését, a szerződéses kapcsolatra alapozott, háztáji nyúltenyésztés iránti érdeklődés fellendülését jelzi. No meg azt, hogy az immár komoly hagyó Hiányukkal rendelkező, évente meghirdetett felvásárlási szocialista verseny a maga módján szintén a korábbinál jubb ered mények elérésére ösztönzi a Szlovákiai Állattenyésztők Sző vétségének járási bizottságait, aiapszervezeteit és magukat a nyúl tenyésztőket is. A Branko Közös Mezőgazda sági Vállalat nagydijáért folyó vetélkedőben az SZÄSZ Barde jovi járási Bizottsága, a tardus keddi (Tvrdošnvce) alapszerve zet, illetve Béres Gyula nagykapusi (Veľké Kapušany) tenyésztő országos első helye zést ért el. A felvásárló vállalat díjáért meghirdetett vetélkedőt kerülő tenként értékelték. A nyugat szlovákiai kerületben a járási bizottságuk versenyét Nyitra (Nitra) nyerte. Ebben a járás ban tavaly 125,1 százalékra tel jesítették a tervezett értékesítési feladatot, miközben 31.9 százalékos fejlődést értek el 1983 hoz képest. A második he lyen az érsekújvári (Nové DICSÉRETE Zámky), a harmadikon a kínná- múlt évben 11 371 vágóérett romi (Kuniárnii) járási hízott- nyalat adtak át a felvásárlók ság végzett. Ugyanebben a ke nak (az országos első tardos rületben az alapszervezetek ve keddiek 1858 cal adtak többet), télkedőjéböl a kolárovói került A második helyet a gahcíkuvái. ki győztesen, melynek tagjai a a harmadikot a tešedikovúi VERSENYGYŐZTESEK alapszervezet vívta ki. A tenyésztők közül ebben a kerületben a 913 nyulat értékesítő Majzun Jozef (Bálion), a kolá rovói Abelovszky Martin és az ugyancsak kolárovói Őszi Lajos jeleskedett. A közép-szlovákiai kerületben a járási bizottságok versenyét a rimaszombati | Rimavská Sobota) nyerte, az alapszervezetek vetélkedőjében pedig Rimaszombat, Šafárikovo és Záhorce számára termett babér. E kerületben az egyéni versenyt a bussai (Besinne) Fajúik Ján nyerte — 399 nyulat értékesített —, második helyen Kis- Benedek József (Stará Bašta), harmadikon pedig Uraz Vojtech (Chvalovo) végzett. A kelet-szlovákiai kerületben az SZÄSZ Töketercbesi (Trebišov) Járási Bizottsága nyerte el a pálmát: önként vállalt múlt évi feladatait 117,5 százalékra teljesítette, miközben 223,7 százalékos évközi előbbrelépést tudott felmutatni. A verseny második helyezettje a poprádi, harmadik pedig a humennéi járási bizottság lett. Az alapszervezetek közül a čaklovi volt a legeredményesebb — tag jai 3125 pecsenyenyuiat adtak át a felvásárlóknak —, ezt a humennéi és a smižanyi követte a sorban. Az egyéni vetélkedőt a čaklovi Berieslet Štefan nyerte (440 eladott nyúl), megelőzve az ugyancsak čaklovi Berinštet František és a Spišský Štiavnik-i Ján Šjmkovič tenyésztőket. (kr) Dôczy Árpáddal, a Tőke terebesi (Trebišov) Zelenina nemzeti vállalat kereskedelmi osztályvezetőjével nemrég a tavalyi tapasztalatokról és eredményekről, no meg az idei felvásárlási feladatokról beszélgettem. — Múlt évi eredményeinkről röviden annyit: zöldségből mindössze 7171 tonnányit sikerült felvásárolnunk, ami annyit jelent, hogy partnereink csupán a szerződésűén rögzített árumennyiség 79,8 százalékát tudták megtermelni és felkínálni. A gyümölcsnél kedvezőbben alakult a helyzet, hiszen a felvásárlási tervet 35,3 százalékkal túlteljesítettük. Legtöbb árut ezúttal is a csicseri (Čičarovee) és a nagygéresi (Veľký lloreš) földművesszövetkezet, illetve a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság szállított. О Hogyan jellemezné a háztáji árutermelést? — Becslésem szerint járásunkban a lakosságnak körülbelül egyharmada kertészkedik. És itt nem csupán a házikerti termeléssel foglalkozó, vidéki családokra gondolok, de azokra is, akik a korábbi parlagokon létesített kerttelepi parcellákon igyekeznek -legalább a család szükségleteit kielégítő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt megtermelni. A hivatalos nyilvántartás szerint járásunkban a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének 48 alapszervezete működik s ezekben összesen 3700 tagot tartanak nyilván. Tavaly 18 szervezettel volt adásvételi szerződésen alapuló kapcsolatunk, és a kertészkedőktf>l összesen 1402 tonna zöldséget meg 1723 tunna gyümölcsöt vásároltunk fel. Ez már komoly eredmény, hiszen a fentebb említettekből könnyen kiszámítható, hogy az összesen felvásárolt zöldségnek egyötödét, a gyümölcsnek pedig ötven százalékát a kistermelők produkálták. A háztáji szerződéses árutermelés iránti érdeklődést talán a szervezeteknek nyújtott anyagi támogatás is serkenti. Ugyanis a megállapodások értelmében egy tonna áru ellenében 235 korona jutalékot fizetünk a szervezeteknek. ф Alapszervezeíi szinten a kertészkedők gyakran beszélnek helyi hagyományukról, sza kesodási elképzelésekről. Erről mi a véleménye? — A kistermelők szakosodási törekvése többnyire a hagyományokra alapozódik, de ugyanakkor a területi adottságokat is kifejezi. Vannak kürzeteink, ahol rendre csupán néhány zöldségfélét termelnek, de szinte hihetetlen mennyiségben. Például az Ung vidékén a salátauborka a sláger, 'a bodrogköziek viszont a gyökérzöldség termesztésében remekelnek. Igaz, a határok egyre inkább elmosódnak, de még ma is vannak körzetek, ahol néha fellendül, máskor visszahanyatlik az árutermelési láz. .— Milyen feladat vár a vállalatra 1985-ben? — Idén 8090 tonna zöldséget kell felvásárolnunk, ebből a háztáji árutermelők 1505 tonna leszállítására vállalkoztak. Eddig 24 kertészeti alapszervezettel kötöttünk adásvételi megállapodást. Azért csak ennyivel, mert több nem jelezte, hogy igényt tart az együttműködésre. Illés B. Kevés a vállalkozó
