Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-06 / 14. szám

m Л SZŐLŐBEN ц;

Áprilisban, ha a levegő hőmérséklete tartósan 10 C-fok fölé emelkedik, a szőlő rügyei duzzadni kezdenek s kezdetét veszi a rügyfakadás. Ezzel a szőlöszetben is megkezdődik az aktiv benyészidő. Ebben a fejlődési szakaszban megfelelő tápanyag- és vízellátással még kedvezően befolyásolhatjuk a rügyekben lévő virágzat menynyiségét és fejlődését. Ahol kevés téli csapadék hullott, ott feltétlenül gondolni kell a kora tavaszi öntözésre. Nagyon fontos, hogy a talaj egész a gyökérzónáig átnedvesedjék. Egy' egy alkalommal kb. 40—50 mm (négyzetméterenként 40 -50 liter) csapadékot kell juttatni, az ennél szerényebb öntözésnek a szőlőtermesztésben nincs számottevő jelentősége. Legmegfelelőbb a csepegtető vagy a barázdás öntözés.

Fejezzük be a szálvesszők segédhuzalhoz történő leköíözését. A szálvesszőt két kézzel fogva és ízközről ízközre haladva, óvatosan megropogtatjuk, közben lehajlítjuk és rögzítjük.

Metszés után, közvetlenül rügypattanás előtt kell elvégezni a szőlő kora tavaszi, áztatásszerű lemosó permetezését,

mégpedig a szölőlevélatka és a szőlőgubacsatka kártételének megakadályozása céljából. Az atkák ellen a napsütéses, meleg időben végzett permetezés a leghatásosabb. A szőlőlevélatka (akarínőzisl előfordulásakor a hajtások rosszul fejlődnek, rövid szártagúak maradnak. Az eltorzult, zsugorodott leveleken áteső fényben sok aprő, sárgás vagy színtelen, sugaras foltocska látható. A levelek aprók maradnak, kanálszerűén zsugorodnak, a tőkék bokrosodnak. A szőlőgubacsatka a szőlő szöszösödését (erinózis) okozza. A kártétel nyomán a szőlőlevelek színén ráncolt felületű dudorodások keletkeznek, a levél fonákl részén pedig, a dudorodások alatt sűrű, fehér gyapjas bevonat alakul ki, amely Idővel megbámul. A károsult levelek életműködése csökken. Az atkák a kéreg alatt, repedésekben vagy a rügypikkelyekben telelnek át, tavasszal a fakadó rügyekre és a levélkezdeményekre vándorolnak s Itt szfvogatnak. Kártételük 25—30 százalékos hozamcsökkenést Is okozhat. A védekezés során kéntartalmú készítményeket használunk. Jó hatásfokkal használható a Sulka 5 százalékos, a Polybartt 3—5 százalékos vagy a Sulikol К 3 százalékos töménységű oldata. Ha megkésünk a permetezéssel, és a szőlő már kifakadt, a Bi-58 ЕС 0,1 százalékos vagy a Metation E 50 0,2 százalékos oldatát használhatjuk. Persze ezektől a szerektől már nem remélhetünk tökéletes hatást.

Lassan készítsük elő az oltványokat a telepítéshez. Közvetlenül ültetés vagy áztatás előtt a vesszőt egy világos

rügyre, a gyökereket pedig 2—8 cm-re kell visszavágni. Az oldalgyökeret el kell távolítani. Ültetés előtt az oltványokat ajánlatos 12—24 órára vízbe állítani. Lényegesen elősegíthetjük az eredési, ha közvetlenül telepítés előtt a györeket bemártjuk marhatrágyával kevert agyagos pépbe. Ültethetünk ásott gödörbe vagy fúró után flegjobb a vízfúró). Arra ügyeljünk, hogy az oltás helye 30— 50 mm-rel a talaj felszíne fölött legyen. A gödörbe állított oltvány gyökerére szórjunk porhanyős földet, tapossuk meg egy kicsit, öntsünk rá 5—10 liter vizet, majd teljesen takarjuk be a gödröt. A főidből kiálló tőkerészt porhanyős földdel kupacoljuk föl (csirkézés); de a rügy fölötti földréteg ne legyen 4—5 cm-nél vastagabb. Ha paraffinozott oltványt telepítünk, a csirkézés elmarad. A kapálást majd április végén kezdjük.

Jól teszi, aki alaposan felkészül a kései fagyok elleni védekezésre. Általában fagyveszély áll fenn, ha derült, száraz időben a talaj közelében 6—8 C-fok körül alakul a levegő hőmérséklete. Gyomos vagy frissen kapált talajokon nagyobb a fagyveszély. A mínusz 1—2 C-fokos hideg ellen füstöléssel védekezhetünk. Igyekezzünk a füsttakarót egyenletes vastagságban, állandóan a szőlő fölött tartani. Vízzel történő permetezéssel a mínusz 4—5 fokos fagy kártétele is megelőzhető. A permetezést akkor kezdjük és addig folytatjuk, amikor és ameddig 0 C- fok alatti hőmérséklet uralkodik. Kisebb ültetvényben takarással (pl. papírj is elejét vehetjük a kárnak.

A hónap közepén, a meleg idők beálltával ától thai juk a rosszul termő, gyenge minősé

get adó vagy alanytőkéinket.

Erre a gyakorlatban leggyakrabban a tőkenyakba végzett hasftékoltást alkalmazzák. Ennek menete: a tőkét kitányérozzák, majd az eredeti talajszintnek megfelelő magasságban, éles ollóval lefejezik. A gyökértörzset 6—8 cm-rel a metszlap alatt zsineggel átkötik, nehogy a szükségednél mélyebben behasadjon. A metszlapon éles késsel 3—5 cm mély hasítékot vágnak, kissé szétfeszítik és' beleillesztik a frissen elkészített, kétoldalú metszlapra vágott, ék alakú oltővesszőt. A kétoldali metszlap hossza 2— 3 cm legyen. Az egy-vagy kétrügyes oltővessző lehetőleg az alannyal azonos vastagságú legyen. A vastagabb tőke hasítékába két oltóvesszőt teszünk. Ügyenjünk arra, hogy a nemes rész kambiuma érintkezzen az alanyéval. Az oltást felülről lefelé bekötözzük,, majd porhanyó földdel felcsirkézzük.

A bőnap végén megkezdhetjük a szőlőoltványok bakhátas vagy anélküli iskolázását. A bakhát nélküli iskolázás előnyösebb, de akkor az előhajtatott oltványokat paraffinnal (Revilan) kell óvni a kiszáradástól. A hajtatőládából kiszedett oltványokat a fejrésztől számított 15—20 cm mélyen egy pillanatra 70—80 C-fokos paraffinba mártjuk. Ezer darab oltvány kezeléséhez 1,5 kg Revilan szükséges. A paraffinnal kezelt oltványokat műanyag dobozokban és vízben tartjuk 3— 5 napig, majd következhet a beiskolázás. Az oltványoknak készített árkot öntözzük be, majd az egymástól 120—150 cm-re lévő árkokban 5 cm-es távolságra helyezzük el az oltványokat. A beiskolázást úgy végezzük* hogy az oltványok paraffinnal be nem vont része a földbe kerüljön. Az oltvá©

Ilyen uborkapalántával bátran neki lehet vágni az új idénynek

nyokhoz kétoldalt 5—10 cm magasan földet húzunk. A talaj fekete főliával történő takarása jó eredményt biztosít. Beiskolázás után a sorközöket lazítsuk fel.

A BOROSPINCÉBEN

Végezzük el a tavaszi nagytakarítást. Mossuk el a már nem használt edényeket és eszközöket, majd végezetül kénezzük ki a helyiséget. A pince hőmérsékletét igyekezzünk 10 C-fokon tartani. Az ennél melegebb pincékben számíthatunk az édes borok utóerjedésére, illetve a borok térfogatának növekedésére. A térfogatnövekedés következtében előfordulhat, hogy le kell szívni egy kevés bort a hordóból, nehogy az ital túlcsorduljon.

A meleg pincében a kisebb fahordékhan tartott borok gyorsan vénülnek. Ha azt akarjuk, hogy a bor megtartsa iideségét, fejtsük át üvegedénybe. Az üdeség megtartása szempontjából az is fontos, hogy a bor elegendő kéndioxidot tartalmazzon.

Házasítással javíthatjuk a bor színét, ízét, és az ital tulajdonságait is elönösen befolyásolhatjuk. Leggyakrabban a lágy, suvszegény borokat házasítjuk kemény, vad-saványú borokkal, hogy kellemesen savanykás italt nyerjünk.

Ne feledkezzünk meg az üres hordók kezeléséről, időnkénti kénezéséről.

Korpás András agrármérnök

A ZÖLDSÉGESKERTBEN

A fóliaházban és a melegágyban megkezdjük az előnevelt palánták edzését. Kezdetben meghosszabbítjuk a szellőztetés idejét, később — közvetlenül kiültetés előtt — állandóan nyitva tartjuk a fóliasátor ajtaját, illetve félrerakjuk a melegágyról az ablakokat, s csak fagyveszély esetén helyezzük vissza azokat.

A melegágyakban és a sátrakban még vethetünk paradicsomot, uborkát, spárgatököt, csillagtököt, dinnyét, zellert és póréhagymát. A tökféléket 2—3 magonként cserépbe vessük vagy legalább tűzdeljük át, hogy kedvező feltételeket biztosítsunk a gyökérzet fejlődéséhez. Ha edzett palántát ültetünk, 2—3 héttel korábban kezdhetjük a szüretelést, mint a helyrevetett növényállománynál.

Aki helyrevetéssel akar póréhagymát termelni, még április elején el kell vetnie a magot. Ilyenkor szabadföldbe még vethetünk retket és salátát is. A’ nyári retket és a kései sárgarépát (Rubína, Nantes, Larosa, Karotan, Olympia, Regol, Zino) még csak most vetjük, viszont a karotta már ritkítható, és talán fogyasztásra alkalmas gyökeret Is találunk.

Ojabban sokan érdeklődnek a bimbós és fodros kel iránt. Termesztésük előnye, hogy ezek a növények nem igényesek, a

Ш

tennivalók

termésük pedig tél elején kerül fogyasztásra, amikor más friss

zöldség már nincsen. Növényeink aránylag jól tűrik a hideget, tehát enyhébb teleken a szabadban is teleltethetők és folymatosan szedhetők. Szabadföldi palántanevelésüket áprilisban kezdjük. A bimbós kelből három (Karpo Fi,. Rozeta, Závitka) fajta áll rendelkezésre, a fodros kelből csak a Halbhöfer Grüner Maoskrauser van forgalomban.

Most kell elültetni a magszaporításra szánt vöröshagymát, Illetve elvetni — jö sűrűre — a dughagyma-neveléshez a hagymamagot.

Ha azt akarjuk, hogy nővé nyeink jól fejlődjenek, a vetőmagot olyan mélyen tegyük a talajba, hogy a csírázáshoz szükséges nedvesség és levegő rendelkezésre álljon. A magtakarás mélysége 1—8 cm között változik. Kötött talajon sekélyebben kell vetni, s arra is jó gondolni, hogy az apró magvak 2—3 cm-es mélységben csíráznak és kelnek ki legbiztonságosabban. A nagyobb magvak (bab, borsó) átlagos vetési mélysége 5—6 cm.

A melegebb fekvésű helyeken április végén némi kockázatai kiültethetjük a paradicsomot, a zellert meg a korai burgonyát s befejezzük a korai karfiol és az egyéb, rövid tenyészidejű káposztafélék telepítését. -_

A káposztafélék gondos ápolást igényelnek. Talajukat rend szeresen kapáljuk és öntözzük. Ilyenkor már gondolni kell a növényvédelemre is. Most a sokasodó leséltetvek, meg a káposztalepke hernyóinak kártétele ellen kell védekezni. A káposztalepke tarka hernyói nagy lyukakat rágnak a levelekbe. Komolyabb fertőzés esetén a levelekből csak a vastagabb erek maradnak meg. Legjobb azokat a vegyszereket használni, amelyek a levélletveket meg a hernyókat ,is elpusztítják, liven például a 0,04 százalékos oldat formájában használható Ambush 25, a Dípel (0,1 %), a Dimtltn 25 DP (0,2 %), a Gardona 24 ЕС (0,3—1%), a Gardona 50 WP (0,25%), az Élőerőn WP ЕС (0,1 %) és a Solde p (0,1%). Ne feledjük, hogy a zöldségfélék esetében nagyon fontos az előírt élelmezésegészségügy! várakozási határidők megtartása. Az Élőerőn WP 50, a Gardona 24 ЕС és 50 WP esetében 21 nap, a Dimiiin 25 DP, az Ambush 25 és a Dipel készítménynél 14 nap a kötelező várakozási Idő.

Egyéb elfoglaltságunk közepette ne feledkezzünk meg a májusban ki ültetésre kerülő növények fajajának előkészfté- Л séről. A fóliasátrak felszabadu- Л 16 területét érdemes azonnal újra betelepíteni. A sátor végébe paradicsomot vagy uborkát tehetünk, a többi területre paprikát, tojásgyümölcsöt ültethetünk. Az elővetemény lekerülése után négyzetméterenként 4 dkg műtrágyát kell juttatni s legalább 10 napi pihentetés után lehet újra beültetni a talajt.

Magda Valčíková

agrármérnök,

a tudományok kandidátusa

A VIRÁGOK KÖRÜL

Az örökzöldek fagy által károsított, letöredezett, esetleg száraz ágait levágjuk, a kúszónövényeket a támasztékhoz rögzítjük. Áprilisban — alapos beöntözéssel — még telepíthetünk fenyőféléket, örökzöldeket. A futórózsát kihajtás után ajánlatos megritkítani, a leggyakoribb betegségek ellen vegyszerrel (Dithane, Fundazol, Kuprikol) vagy egy százalékos bordói lével megpermetezni.

A sziklakért takaróanyagát

A kígyóuborkának támsezetéket kell készíteni

Fotó: Kádek (2) és Sinkovics I.

Kerti dísznek is beillő fodros kel

eltávolítjuk, talaját komposztos földdel feljavítjuk, bele új növényeket telepíthetünk. Az évelőkről óvatosan húzzuk le a takaróanyag maradványait, nehogy kárt tegyünk a rügyekben, az új hajtásokban. A fejtrágyaként Jutatott műtrágyát kapa helyett inkább gereblyével dolgozzuk be s óvjuk az évelők gyökérzetét a sérülésektől.

A kora tavaszi hagymásokról úgy vágjunk virágot, hogy a szárrésznek kb. egyharmada megmaradjon. Erre a hagymák fejlődéséhez feltétlenül szükség van. Az elnyílott virágzatokat Is ki kell törni, hogy a növény ne magnevelésre pazarolja az „erejét“. A tulipánvész megelőzésére 0,2 százalékos Fundazol-oldattal célszerű permetezni.

Napjainkban a diszkért vagy pihenőkert fő alkotó eleme a pázsit. Fenntartása körültekintő gondoskodást igényel. Vetéskor

ne feledjük, hogy a fűmag csírázásához 10 C-fok feletti talajhőmérséklet szükséges. Az őszszel megforgatott, szerves trágyával ellátott talajt most elsimítjuk, kiszórjuk a fűmagot (40—50 grammot egy négyzetméterre), gereblyével bedolgozzunk, majd a talajt lehengerezzük vagy deszkalappal letapossuk, s végül permetezve megöntözzük. A régebbi gyepből távolítsuk el a gyomot és a mohát, a gyepet a tenvészidőben 2—3 alkalommal fejtrágyázzuk (nitrogén, kálium), szükség szerint kaszáljuk.

A hónap végén az edzettebb kaktuszokat és egyéb dísznövé nyékét kivihetjük a szabadba. A most szaporított növényeket félárnyékba állítsuk, mert károsodott gyökereik még nem képesek eleget tenni a napsütés hatására felgyorsult anyagcsere folyamatok követelményeinek, s a növények a tűző napon akár el is pusztulhatnak.

Egy héttel a kiszemelt terület előkészítése (NPK, Cererit) után megkezdhetjük a kardvirág ültetését. Ha folyamatos virágzást szeretnénk elérni, akkor 10—20 naponként telepítsünk. Ültetés előtt a gumókat ajánlatos Fundazol vagy Sulka oldatba mártani. Л kerti sáfrányfű gumóit csoportosan érdemes eltelepíteni az évelők közé vagy a füvesített területen. Kedvező .'Időjárás esetén már a dáliagumókat is eltelepíthetjük, de a korán előtörő hajtásokat az enyhe fagyoktól is óvni kell.

A begónia és a kanna cserépben előnevelt egyedeit a hónap második felében teljes napfényhez és szabad levegőhöz szoktatjuk, de klültetésükre majd csak a fagyveszély elmúltával kerítünk sort. Viszont állandó helyre' vethetjük az átültetésre érzékeny egynyáriakat (őszirózsa, szalmavlrág, nebántsvlrág, pillangóvlrág, díszbab, bársonyvirág, szarkaláb, dísznapraforgő, búzavirág, kerti körömvirág, tatárvirág, fátyolvirág, díszmák, gazánia, rezeda, ciprus). Ha ugyanarra a területre többféle nyári virág kerül, akkor úgy szúrjuk a magot, hogy az első (szélső) sorokba az alacsonyabb, hátrább pedig a magasabb virágfélék kerüljenek.

A krizantém htdegágyi dugványozással már áprilisban szaporítható.

A szerves anyagokban gazdag, palántanevelő helyeken vagy a frissen istállótrágyázott ágyásokban a zsenge dísznövényeket gyakran károsítják a bársonylegyek lárvái. A baj megelőzése vagy csökkentése céljából Basudin 5 G bői készült oldattal, a palántadőlést okozó gombabetegségek ellen pedig a Perozin 0,4 százalékos töménységű oldatával célszerű beöntözni a növényzetet.

Áprilisban fejezzük be a szobanövények átültetését. Ezeket a növényeket átmenetileg árnyékos helyre kell telepíteni és óvatosan kell öntözni. A többi dísznövényt most már kladósabban öntözzük, és Időnként tápoldat ózzuk (Hortns, OBM, Herbasyn stb.) is.

Az átültetett és már jól meggyökeresedett fuksziát és muskátlit érdemes kissé visszavágni, hogy szépen elágazzon és gazdagon virágozzon. A muskátli levágott hajtásrészét dugványként hasznosíthattuk: ha a vágási felület már megszikkadt, homokban — világos helyen és mérsékelt locsolással — könynven meegvökereztetliető. majd 8—7 rm átmérőjű cserépben, bőven homokos földben felnevelheti. A kúszónövények hajtásaiból készült duHV nyokat vízben lehet gyökereztetnl.

Puha Margit agrármérnök