Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-06 / 14. szám

m Л SZŐLŐBEN ц; Áprilisban, ha a levegő hő­mérséklete tartósan 10 C-fok fölé emelkedik, a szőlő rügyei duzzadni kezdenek s kezdetét veszi a rügyfakadás. Ezzel a szőlöszetben is megkezdődik az aktiv benyészidő. Ebben a fej­lődési szakaszban megfelelő tápanyag- és vízellátással még kedvezően befolyásolhatjuk a rügyekben lévő virágzat meny­­nyiségét és fejlődését. Ahol ke­vés téli csapadék hullott, ott feltétlenül gondolni kell a kora tavaszi öntözésre. Nagyon fon­tos, hogy a talaj egész a gyö­kérzónáig átnedvesedjék. Egy­­' egy alkalommal kb. 40—50 mm (négyzetméterenként 40 -50 li­ter) csapadékot kell juttatni, az ennél szerényebb öntözés­nek a szőlőtermesztésben nincs számottevő jelentősége. Leg­megfelelőbb a csepegtető vagy a barázdás öntözés. Fejezzük be a szálvesszők segédhuzalhoz történő leköíö­­zését. A szálvesszőt két kézzel fogva és ízközről ízközre ha­ladva, óvatosan megropogtat­juk, közben lehajlítjuk és rög­zítjük. Metszés után, közvetlenül rügypattanás előtt kell elvégez­ni a szőlő kora tavaszi, áztatás­­szerű lemosó permetezését, mégpedig a szölőlevélatka és a szőlőgubacsatka kártételének megakadályozása céljából. Az atkák ellen a napsütéses, me­leg időben végzett permetezés a leghatásosabb. A szőlőlevél­­atka (akarínőzisl előfordulása­kor a hajtások rosszul fejlőd­nek, rövid szártagúak marad­nak. Az eltorzult, zsugorodott leveleken áteső fényben sok aprő, sárgás vagy színtelen, sugaras foltocska látható. A le­velek aprók maradnak, kanál­szerűén zsugorodnak, a tőkék bokrosodnak. A szőlőgubacsatka a szőlő szöszösödését (erinó­­zis) okozza. A kártétel nyomán a szőlőlevelek színén ráncolt felületű dudorodások keletkez­nek, a levél fonákl részén pe­dig, a dudorodások alatt sűrű, fehér gyapjas bevonat alakul ki, amely Idővel megbámul. A károsult levelek életműködése csökken. Az atkák a kéreg alatt, repedésekben vagy a rügypikkelyekben telelnek át, tavasszal a fakadó rügyekre és a levélkezdeményekre vándo­rolnak s Itt szfvogatnak. Kár­tételük 25—30 százalékos ho­zamcsökkenést Is okozhat. A védekezés során kéntartalmú készítményeket használunk. Jó hatásfokkal használható a Sul­­ka 5 százalékos, a Polybartt 3—5 százalékos vagy a Suli­­kol К 3 százalékos töménységű oldata. Ha megkésünk a perme­tezéssel, és a szőlő már kifa­kadt, a Bi-58 ЕС 0,1 százalékos vagy a Metation E 50 0,2 szá­zalékos oldatát használhatjuk. Persze ezektől a szerektől már nem remélhetünk tökéletes ha­tást. Lassan készítsük elő az olt­ványokat a telepítéshez. Köz­vetlenül ültetés vagy áztatás előtt a vesszőt egy világos rügyre, a gyökereket pedig 2—8 cm-re kell visszavágni. Az ol­­dalgyökeret el kell távolítani. Ültetés előtt az oltványokat ajánlatos 12—24 órára vízbe állítani. Lényegesen elősegíthet­jük az eredési, ha közvetlenül telepítés előtt a györeket be­mártjuk marhatrágyával kevert agyagos pépbe. Ültethetünk ásott gödörbe vagy fúró után flegjobb a vízfúró). Arra ügyel­jünk, hogy az oltás helye 30— 50 mm-rel a talaj felszíne fö­lött legyen. A gödörbe állított oltvány gyökerére szórjunk porhanyős földet, tapossuk meg egy kicsit, öntsünk rá 5—10 li­ter vizet, majd teljesen takar­juk be a gödröt. A főidből ki­álló tőkerészt porhanyős föld­del kupacoljuk föl (csirkézés); de a rügy fölötti földréteg ne legyen 4—5 cm-nél vastagabb. Ha paraffinozott oltványt tele­pítünk, a csirkézés elmarad. A kapálást majd április végén kezdjük. Jól teszi, aki alaposan felké­szül a kései fagyok elleni vé­dekezésre. Általában fagyve­szély áll fenn, ha derült, szá­raz időben a talaj közelében 6—8 C-fok körül alakul a leve­gő hőmérséklete. Gyomos vagy frissen kapált talajokon na­gyobb a fagyveszély. A mínusz 1—2 C-fokos hideg ellen füs­töléssel védekezhetünk. Igye­kezzünk a füsttakarót egyenle­tes vastagságban, állandóan a szőlő fölött tartani. Vízzel tör­ténő permetezéssel a mínusz 4—5 fokos fagy kártétele is megelőzhető. A permetezést ak­kor kezdjük és addig folytat­juk, amikor és ameddig 0 C- fok alatti hőmérséklet uralko­dik. Kisebb ültetvényben taka­rással (pl. papírj is elejét ve­hetjük a kárnak. A hónap közepén, a meleg idők beálltával ától thai juk a rosszul termő, gyenge minősé get adó vagy alanytőkéinket. Erre a gyakorlatban leggyak­rabban a tőkenyakba végzett hasftékoltást alkalmazzák. En­nek menete: a tőkét kitányé­rozzák, majd az eredeti talaj­szintnek megfelelő magasság­ban, éles ollóval lefejezik. A gyökértörzset 6—8 cm-rel a metszlap alatt zsineggel átkö­tik, nehogy a szükségednél mé­lyebben behasadjon. A metsz­­lapon éles késsel 3—5 cm mély hasítékot vágnak, kissé szétfe­szítik és' beleillesztik a frissen elkészített, kétoldalú metszlap­­ra vágott, ék alakú oltővesszőt. A kétoldali metszlap hossza 2— 3 cm legyen. Az egy-vagy két­­rügyes oltővessző lehetőleg az alannyal azonos vastagságú le­gyen. A vastagabb tőke hasíté­kába két oltóvesszőt teszünk. Ügyenjünk arra, hogy a nemes rész kambiuma érintkezzen az alanyéval. Az oltást felülről le­felé bekötözzük,, majd porha­nyó földdel felcsirkézzük. A bőnap végén megkezdhet­jük a szőlőoltványok bakhátas vagy anélküli iskolázását. A bakhát nélküli iskolázás elő­nyösebb, de akkor az előhajta­­tott oltványokat paraffinnal (Revilan) kell óvni a kiszára­dástól. A hajtatőládából kisze­dett oltványokat a fejrésztől számított 15—20 cm mélyen egy pillanatra 70—80 C-fokos paraffinba mártjuk. Ezer darab oltvány kezeléséhez 1,5 kg Re­vilan szükséges. A paraffinnal kezelt oltványokat műanyag do­bozokban és vízben tartjuk 3— 5 napig, majd következhet a beiskolázás. Az oltványoknak készített árkot öntözzük be, majd az egymástól 120—150 cm-re lévő árkokban 5 cm-es távolságra helyezzük el az olt­ványokat. A beiskolázást úgy végezzük* hogy az oltványok paraffinnal be nem vont része a földbe kerüljön. Az oltvá­© Ilyen uborka­palántával bátran neki lehet vágni az új idénynek nyokhoz kétoldalt 5—10 cm magasan földet húzunk. A talaj fekete főliával történő takarása jó eredményt biztosít. Beiskolá­zás után a sorközöket lazítsuk fel. A BOROSPINCÉBEN Végezzük el a tavaszi nagy­­takarítást. Mossuk el a már nem használt edényeket és esz­közöket, majd végezetül kénez­­zük ki a helyiséget. A pince hőmérsékletét igyekezzünk 10 C-fokon tartani. Az ennél mele­gebb pincékben számíthatunk az édes borok utóerjedésére, illetve a borok térfogatának növekedésére. A térfogatnöve­kedés következtében előfordul­hat, hogy le kell szívni egy ke­vés bort a hordóból, nehogy az ital túlcsorduljon. A meleg pincében a kisebb fahordékhan tartott borok gyor­san vénülnek. Ha azt akarjuk, hogy a bor megtartsa iideségét, fejtsük át üvegedénybe. Az üdeség megtartása szempontjá­ból az is fontos, hogy a bor elegendő kéndioxidot tartal­mazzon. Házasítással javíthatjuk a bor színét, ízét, és az ital tulajdon­ságait is elönösen befolyásol­hatjuk. Leggyakrabban a lágy, suvszegény borokat házasítjuk kemény, vad-saványú borokkal, hogy kellemesen savanykás italt nyerjünk. Ne feledkezzünk meg az üres hordók kezeléséről, időnkénti kénezéséről. Korpás András agrármérnök A ZÖLDSÉGESKERTBEN A fóliaházban és a meleg­ágyban megkezdjük az előne­velt palánták edzését. Kezdet­ben meghosszabbítjuk a szel­lőztetés idejét, később — köz­vetlenül kiültetés előtt — ál­landóan nyitva tartjuk a fólia­sátor ajtaját, illetve félrerakjuk a melegágyról az ablakokat, s csak fagyveszély esetén he­lyezzük vissza azokat. A melegágyakban és a sát­rakban még vethetünk paradi­csomot, uborkát, spárgatököt, csillagtököt, dinnyét, zellert és póréhagymát. A tökféléket 2—3 magonként cserépbe vessük vagy legalább tűzdeljük át, hogy kedvező feltételeket biz­tosítsunk a gyökérzet fejlődé­séhez. Ha edzett palántát ülte­tünk, 2—3 héttel korábban kezdhetjük a szüretelést, mint a helyrevetett növényállomány­nál. Aki helyrevetéssel akar póré­hagymát termelni, még április elején el kell vetnie a magot. Ilyenkor szabadföldbe még vet­hetünk retket és salátát is. A’ nyári retket és a kései sárga­répát (Rubína, Nantes, Larosa, Karotan, Olympia, Regol, Zino) még csak most vetjük, viszont a karotta már ritkítható, és ta­lán fogyasztásra alkalmas gyö­­keret Is találunk. Ojabban sokan érdeklődnek a bimbós és fodros kel iránt. Termesztésük előnye, hogy ezek a növények nem igényesek, a Ш tennivalók termésük pedig tél elején kerül fogyasztásra, amikor más friss zöldség már nincsen. Növé­nyeink aránylag jól tűrik a hi­deget, tehát enyhébb teleken a szabadban is teleltethetők és folymatosan szedhetők. Szabad­földi palántanevelésüket ápri­lisban kezdjük. A bimbós kel­ből három (Karpo Fi,. Rozeta, Závitka) fajta áll rendelkezés­re, a fodros kelből csak a Halb­­höfer Grüner Maoskrauser van forgalomban. Most kell elültetni a magsza­porításra szánt vöröshagymát, Illetve elvetni — jö sűrűre — a dughagyma-neveléshez a hagymamagot. Ha azt akarjuk, hogy nővé nyeink jól fejlődjenek, a vető­magot olyan mélyen tegyük a talajba, hogy a csírázáshoz szükséges nedvesség és levegő rendelkezésre álljon. A magta­karás mélysége 1—8 cm között változik. Kötött talajon seké­lyebben kell vetni, s arra is jó gondolni, hogy az apró magvak 2—3 cm-es mélységben csíráz­nak és kelnek ki legbiztonsá­gosabban. A nagyobb magvak (bab, borsó) átlagos vetési mélysége 5—6 cm. A melegebb fekvésű helye­ken április végén némi kocká­zatai kiültethetjük a paradi­csomot, a zellert meg a korai burgonyát s befejezzük a korai karfiol és az egyéb, rövid te­nyészidejű káposztafélék tele­pítését. -_ A káposztafélék gondos ápo­lást igényelnek. Talajukat rend szeresen kapáljuk és öntözzük. Ilyenkor már gondolni kell a növényvédelemre is. Most a so­kasodó leséltetvek, meg a ká­posztalepke hernyóinak kárté­tele ellen kell védekezni. A ká­posztalepke tarka hernyói nagy lyukakat rágnak a levelekbe. Komolyabb fertőzés esetén a levelekből csak a vastagabb erek maradnak meg. Legjobb azokat a vegyszereket használ­ni, amelyek a levélletveket meg a hernyókat ,is elpusztítják, liven például a 0,04 százalékos oldat formájában használható Ambush 25, a Dípel (0,1 %), a Dimtltn 25 DP (0,2 %), a Gar­­dona 24 ЕС (0,3—1%), a Gar­­dona 50 WP (0,25%), az Élő­erőn WP ЕС (0,1 %) és a Sol­de p (0,1%). Ne feledjük, hogy a zöldségfélék esetében nagyon fontos az előírt élelmezés­­egészségügy! várakozási határ­idők megtartása. Az Élőerőn WP 50, a Gardona 24 ЕС és 50 WP esetében 21 nap, a Dimiiin 25 DP, az Ambush 25 és a Dipel készítménynél 14 nap a kötele­ző várakozási Idő. Egyéb elfoglaltságunk köze­pette ne feledkezzünk meg a májusban ki ültetésre kerülő növények fajajának előkészfté- Л séről. A fóliasátrak felszabadu- Л 16 területét érdemes azonnal újra betelepíteni. A sátor végé­be paradicsomot vagy uborkát tehetünk, a többi területre pap­rikát, tojásgyümölcsöt ültethe­tünk. Az elővetemény lekerülé­se után négyzetméterenként 4 dkg műtrágyát kell juttatni s legalább 10 napi pihentetés után lehet újra beültetni a ta­lajt. Magda Valčíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa A VIRÁGOK KÖRÜL Az örökzöldek fagy által ká­rosított, letöredezett, esetleg száraz ágait levágjuk, a kúszó­növényeket a támasztékhoz rögzítjük. Áprilisban — alapos beöntözéssel — még telepíthe­tünk fenyőféléket, örökzölde­ket. A futórózsát kihajtás után ajánlatos megritkítani, a leg­gyakoribb betegségek ellen vegyszerrel (Dithane, Fundazol, Kuprikol) vagy egy százalékos bordói lével megpermetezni. A sziklakért takaróanyagát A kígyóuborkának támsezetéket kell készíteni Fotó: Kádek (2) és Sinkovics I. Kerti dísznek is beillő fodros kel eltávolítjuk, talaját komposztos földdel feljavítjuk, bele új nö­vényeket telepíthetünk. Az éve­lőkről óvatosan húzzuk le a ta­karóanyag maradványait, ne­hogy kárt tegyünk a rügyek­ben, az új hajtásokban. A fej­­trágyaként Jutatott műtrágyát kapa helyett inkább gereblyé­­vel dolgozzuk be s óvjuk az évelők gyökérzetét a sérülések­től. A kora tavaszi hagymásokról úgy vágjunk virágot, hogy a szárrésznek kb. egyharmada megmaradjon. Erre a hagymák fejlődéséhez feltétlenül szükség van. Az elnyílott virágzatokat Is ki kell törni, hogy a növény ne magnevelésre pazarolja az „erejét“. A tulipánvész meg­előzésére 0,2 százalékos Funda­­zol-oldattal célszerű perme­tezni. Napjainkban a diszkért vagy pihenőkert fő alkotó eleme a pázsit. Fenntartása körültekintő gondoskodást igényel. Vetéskor ne feledjük, hogy a fűmag csí­rázásához 10 C-fok feletti talaj­­hőmérséklet szükséges. Az ősz­szel megforgatott, szerves trá­gyával ellátott talajt most elsi­mítjuk, kiszórjuk a fűmagot (40—50 grammot egy négyzet­­méterre), gereblyével bedolgoz­zunk, majd a talajt lehengerez­­zük vagy deszkalappal letapos­suk, s végül permetezve meg­öntözzük. A régebbi gyepből távolítsuk el a gyomot és a mohát, a gyepet a tenvészidő­­ben 2—3 alkalommal fejtrá­gyázzuk (nitrogén, kálium), szükség szerint kaszáljuk. A hónap végén az edzettebb kaktuszokat és egyéb dísznövé nyékét kivihetjük a szabadba. A most szaporított növényeket félárnyékba állítsuk, mert ká­rosodott gyökereik még nem képesek eleget tenni a napsü­tés hatására felgyorsult anyag­csere folyamatok követelmé­nyeinek, s a növények a tűző napon akár el is pusztulhatnak. Egy héttel a kiszemelt terü­let előkészítése (NPK, Cererit) után megkezdhetjük a kardvi­rág ültetését. Ha folyamatos virágzást szeretnénk elérni, ak­kor 10—20 naponként telepít­sünk. Ültetés előtt a gumókat ajánlatos Fundazol vagy Sul­­ka oldatba mártani. Л kerti sáf­rányfű gumóit csoportosan ér­demes eltelepíteni az évelők közé vagy a füvesített terüle­ten. Kedvező .'Időjárás esetén már a dáliagumókat is eltele­píthetjük, de a korán előtörő hajtásokat az enyhe fagyoktól is óvni kell. A begónia és a kanna cserép­ben előnevelt egyedeit a hónap második felében teljes napfény­hez és szabad levegőhöz szok­tatjuk, de klültetésükre majd csak a fagyveszély elmúltával kerítünk sort. Viszont állandó helyre' vethetjük az átültetésre érzékeny egynyáriakat (ősziró­zsa, szalmavlrág, nebántsvlrág, pillangóvlrág, díszbab, bársony­virág, szarkaláb, dísznapraforgő, búzavirág, kerti körömvirág, tatárvirág, fátyolvirág, díszmák, gazánia, rezeda, ciprus). Ha ugyanarra a területre többféle nyári virág kerül, akkor úgy szúrjuk a magot, hogy az első (szélső) sorokba az alacso­nyabb, hátrább pedig a maga­sabb virágfélék kerüljenek. A krizantém htdegágyi dug­ványozással már áprilisban sza­porítható. A szerves anyagokban gaz­dag, palántanevelő helyeken vagy a frissen istállótrágyázott ágyásokban a zsenge dísznövé­nyeket gyakran károsítják a bársonylegyek lárvái. A baj megelőzése vagy csökkentése céljából Basudin 5 G bői ké­szült oldattal, a palántadőlést okozó gombabetegségek ellen pedig a Perozin 0,4 százalékos töménységű oldatával célszerű beöntözni a növényzetet. Áprilisban fejezzük be a szo­banövények átültetését. Ezeket a növényeket átmenetileg ár­nyékos helyre kell telepíteni és óvatosan kell öntözni. A töb­bi dísznövényt most már kladó­­sabban öntözzük, és Időnként tápoldat ózzuk (Hortns, OBM, Herbasyn stb.) is. Az átültetett és már jól meg­gyökeresedett fuksziát és mus­kátlit érdemes kissé visszavág­ni, hogy szépen elágazzon és gazdagon virágozzon. A mus­kátli levágott hajtásrészét dug­ványként hasznosíthattuk: ha a vágási felület már megszikkadt, homokban — világos helyen és mérsékelt locsolással — köny­­nven meegvökereztetliető. majd 8—7 rm átmérőjű cserépben, bőven homokos földben felne­velheti. A kúszónövények haj­tásaiból készült duHV nyokat vízben lehet gyökereztetnl. Puha Margit agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents