Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-06 / 14. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. április 0. Az önművelés társadalmi követelmény Ä tudományos-műszaki haladás az egyén életének alakulásában Is meghatározó szerepet tölt be. Ha az ember nem gyarapítja ismereteit, tudása elavul, „berozsdásodik“. A múltban, amikor a fejlődés csigalassúsággal haladt, az életben történő helytálláshoz elégnek bizonyult az is, amit az Iskola nyújtott. Ma azonban, amikor a fejlődés minden területén rohamos ütemű, mindenkinek tanulnia, művelődnie kell — bármilyen képzettséggel is rendelkezik. Aki nem Ismeri szakmája változásait — lemarad, s arra is képtelenné válik, hogy az újat megértse, alkalmazni tudja. Fontos tudatosítanunk, hogy a műveltség fogalma koronként változik. Még nem is olyan régen azt tartották műveltnek, aki tudott latinul, gyakran használt idegen szavakat, idézte a görög és római klasszikusokat. Ma egészen más a művelt emberről alkotott felfogásunk. Szocialista értelemben művelt embernek azt tartjuk, aki korszerű ismeretanyaggal rendelkezik. A szocialista műveltség tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyes szakterületek nem egymás mellett vagy egymásnak alárendelten állnak a műveltségben, hanem kölcsönhatásban, szoros összefüggésben segítik egymást. Régen a tudomány és a technika párhuzamosan fejlődött, a tudomány alig gyakorolt hatást a technikára, sőt a tudomány fejlődését is több tekintetben a technika vitte előbbre. Ma, a tudományos-műszaki haladás feltételei között a tudomány és a technika elszaklthatatlanul összekapcsolódik. 'Az, hogy a fejlődés milyen gyors ütemű, ebből is kitűnik, hogy időszámításunk kezdetén az emberiség rendelkezésére álló tudományos ismeretek — terjedelmüket tekintve — csak 1750-re kétszereződtek meg. A második megkétszereződéshez viszont márcsak 150, a harmadikhoz ötvenhat, a negyedikhez pedig csupán tíz év kellett. Az emberiség életében élt tudósok kilenctizedé napjainkban él. A fejlődés az utóbbi negyven évben nagyobb méreteket öltött, mint előzőleg negyven évszázad során, ötszáz év alatt — amióta Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást — 1950-ig összesen 30 millió mű jelent meg. Mostanában a világon 10 év alatt adnak ki ugyanennyi könyvet, s óriásira növekedett a tudományos szakfolyóiratok száma Is. A 18. század elején alig száz, mostanában viszont a világon mintegy százezer tudományos folyóirat jelenik meg. A tudományos információk az utóbbi időszakban általában tízévenként megduplázódnak. Jól mutatja a fejlődés gyorsaságát az is, hogy a fényképezés kikísérletezése és elvének gyakorlati alkalmazása 102 évet, a telefoné 56. a rádióé 35, a televízióé 12, az atombombáé 6, az integrált áramköré pedig csupán 3 évet vett igénybe. Az említett tények bizonyítják: a legkiválóbb iskola sem nyújthat olyan képzést, amely egy egész életen át kitart. Nyugodtan állíthatjuk, hogy életünk ma már folyamatos tanulást, rendszeres továbbképzést Igényel. Am amikor a továbbképzésről beszélünk, gondolnunk kell arra is, hogy a felnőttek tanulása nem olyan egyszerű, mint sokan hiszik. Sokáig jeles kutatók körében Is az a nézet uralkodott, hogy az emberi agy 25 éves kor után csak kevés új Ismeret befogadására alkalmas. Még ma Is többen azt állítják, hogy a saját foglalkozásukat illető dolgokat kivéve, az embernek csak azok az eszmél vannak, amelyek már 25. életéve előtt ts megvoltak. E nézetnek bőven voltak, s ma is vannek képviselőt. A szocialista pedagógiának más я véleménye: az ember 25. életéve után is képes tanulni. Kutatók megállapították, hogy a felnőttkorban megromlik az emlékezet némely tulajdonsága, de nem romlik meg az emlékezet egészében. Az egyik terület színvonalcsökkenését a másik terület színvonalemelkedése egyenlít) ki. Több felmérés kimutatása szerint például a tanulási képesség a 20—32. életév között szinte azonos. A befogadóképesség a 32—45. életév között ugyan csökken, de ez a csökkenés kisebb, mint a 15—21. év közötti növekedés. Bizonyított tény, hogy az ember 25 éves kora után rosszabbul lát, nehezebben emlékezik, lassabban reagál, ám a felnőtt egészen késői koráig fejlődést lehetőségekkel rendelkezik. Ismeretanyagát nem csupán néhány morzsával egészítheti ki, hanem ezeket az új információkat magáévá téve gyakorlati téren alkalmazni, sőt variálni is tudja. Az előzőek bizonyítják: nemcsak lehetséges, hanem szükséges is, hogy mi, felnőttek is tanuljunk, képezzük magunkat. A tanulás, az önképzés igen sokféle formában történhet. Az egyénen múlik, hogy a lehetőségeket hogyan hasznosítja. Április 8 Hétfő Április 9 Kedd Április 18 Szerda Április 11 Csütörtök Április 12 Péntek Április 13 Szombat Húsvét DÉNES ERHARD MILENA ZSOLT IGOR LEÚ JÚLIUS GYULA ESTERA kelte nyugta kelte nyugta ! 6. p. ó. p. ó. p. ó. p. 1 5 09 18 24 22 48 6 42 1 5 07 18 25 — 7 18 I 5 06 18 26 0 08 8 01 i 5 04 18 28 . 114 8 57 ! 5 02 18 29 2 07 10 02 J 5 00 18 31 2 46 11 12 A tavaszi népszokásokhoz tartozik a húsvéti ünnep kedves hagyománya, a hímestojás ajándékozása. Eredete visszanyúlik a pogány korba, mely a tavasz közeledtét, a természet új jóered ését különböző szertartásokkal tette emlékezetessé. A fiatalok érzelmük zálogául adták egymásnak a tojásokat. Minden színnek önálló jelentése volt. A piros a szerelem, a szeretet szfne, ilyen tojást a szeretett legény kapott a lánytól. Zöld színűt: aki reménykedett; kéket: aki — bár szívesen látták a lányos háznál — érzelmi viszonzásra nem számíthatott. Sárga színűt pedig, akit nem láttak szívesen. A tojás (díszítése a népművészet egyik jellemző ágává fejlődött. Ahány vidék, annyiféleképpen cifrázzák a tojást. A magyarság inkább a piros színű tojást szereti egyszerű, ízlésesen elrendezett díszítéssel. A sokszínű tojás szláv eredetre vall. Festőanyagul a növények főzetét használták valamilyen páccal, például timsóval ecettel, savóval. A tojás díszítése különféle technikával: karcolásos vagy kotort, maratásos, márványozásos, ragasztásos módszerrel történt. A hímeiS tojások díszítésének legelterjedtebb módja a viaszolás, az úgynevezett batikolás. A hozzávaló felszerelést házilag állítják elő. Neve tájegységenként változó: gica, kesice, kandér, íróka. Ahol megvan az ehhez használatos szerszám, rajzaink alapján új mintákat festhetnek idén a tojásokra. Akinek nincsen „kesicéje“, mégis szeretné megpróbálni, íme így kell készíteni: -Egy 10—15 centiméter hosszú fadarabkát faragjunk ceruzavékonyságűra. Ezután szerzünk (lehetőleg sárga- vagy vörösrézből) egy 15—20 milliméter hosszú fém csövecskét, amit erősítsünk a faragott pálcika fejébe, a fanyélre merőlegesen. A felforrósított méhviaszba mártjuk a kesicét, majd a rézcsőben levő forró viasszal rárajzoljuk a tojás felületére a mintákat. Ezután beleteszszük a felékített tojásokat hideg, előre elkészített festéklébe, hogy a viasz meg ne olvadjon. Amikor a festék kellőképpen megfogta a tojás héját, kivesszük, megszárítgatjuk, majd a viaszt óvatosan lekapargatjuk a felületéről. Végül : pedig zsíros ruhával vagy szalonnabőrrel kifényesítjük. Jöhetnek a locsolók.,. Megálláa nélküli Dánas Gy, Husréti üdvözlet ifi vésze ttlrténéa* Ilyen láapa ie van Hidrogén A csónak gerinea Kanál ban van ! Sejtvény, 3.rész. foazfor ▼egyjele Határozói r*í Hejtvény, «rész кг.оск au' rív. izakester cs íkori romai pánrntn üaztrák ealista elbeszéli ák.f./. Halkan A lantén regyjtle Oxigén Fuz.érvirágzat réni pénznél appen hogy, zo roe Magasztos tárgyú kíltemény tlen fiatal« ií££__ timon vegyjeia ^«r.gye; . labdarugó • bor ’»«yjei* tot azéieara ..yit bérli régiaaao Iíaryarrszégt várán Magán« hangsa A kén vagyjela Raaai agy Tárgyrag Névutá V Húsvéti vendégség Minden ünnepnek megvan a saját étele, itala. Húsáéikor a népszerű trň, Krúdy Gyula által kedvelt sódar (vagyis az igazi, pácolt, füstölt sonka j, a főtt tojás, a torma és a finom, pehelykönnyű, foszlós, fehér kalács jár, fa. Etellel, itallal köszöntjük a tavaszt, a megújulást. Vajon jól van-e ez így? Még véletlenül sem az ünnepi pillanatok ellen szólnék. Ve nem helyeselhető, ha egyesek betegre etetik a gyerekeket, az Időseket, vagy az ünnepi napokat az alkohol mámorában töltik el. A vendégeket és a locsolkodókat várók zavarban vannak: sört, bort vagy pálinkát adjanak-e? Hiszen nem illik turmixszal vagy üdítővel, alkoholmentes koktéllal megköszönni a húsvéti vizitet. Miért ne illenék?! Változtassunk bátrabban beidegzödölt, rossz szokásainkon. Módjával és ne erőltetve kínáljunk bárkit. Hagyjuk, hogy mindenki anynyit egyen, igyon, amennyit kíván, és abból, amit szeret. Gyerekeknek, tflős embereknek és betegeknek kifejezetten bűn nehezen emészthető, túl zsíros és fűszeres ételt adni. A habos, krémmel töltött sütemények helyett lehet töltött almát, befőttet tálalni. A szeszes ital mellett megfér az üdítő ital és a gyümölcslé is. Dohányzás és szívinfarktus és foglalkozik. Kimutatták: ha azok a betegek, akik naponta legalább tíz cigarettát szívnak és jellegzetes szív táji fájdalomban (angina pektorisz) szenvednek, egy hónapig nem dohányoznak, a rohamok gyakorisága észrevehetően csökken és a terhelé ses vizsgálat eredményei javulnak. Ezzel igazolták a dohányzás közvet len és káros hatását a szívre, ám azt is, hogy a dohányzás abbahagyásának jótékony és gyors következménye van. Amióta ezek az eredmények ismeretesek. az Egészségügyi Világszervezet felszólította tagországait: hozzanak intézkedéseket a dohányzás viszszaszorítására. —esi.— KEDVES REJTVÉNYFEJTÖK! Mai számunktól a keresztrejtvény új formájával próbálkozunk. Szerény nyomdatechnikai lehetőségeinkben bízva — kérjük, hogy Önök Is fejtsék ki véleményüket az új formátummal kapcsolatban. A szerkesztőség MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 12. szánjában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Ragyogóan úszik a nap az égen, a tél holtan ott nyöszörög a jégen. Nyertesek: Győri Piroska, Nádszeg (Trstice), Csömör Csilla, Nagyölved (Veiké Ludince), dr. Képes András, Rimaszombat (Rimavská Sobota). A szívkoszorúér betegség több ve szélyeztető tényező (ún. rizikófaktor) együtthatásának a következménye. A betegség közvetlen okát nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy több ilyen tényező együttese a megbetege dés valószínűségét fokozza, de az egyes hajlamosító tényezők betegségeiőidéző hatása nem azonos. A biztosan nagy kockázatot jelentő tényezők között tartják nyilván a dohányzást. Dohányzóknál a szívér-betegség rizikója kétszeres. Akik naponta húsz. vagy ennél is több cigarettát szívnak, azoknál már háromszorosára nnvek szik a kockázat. A dohányzók átlagn san hét évvel korábban halnak meg, mint a nemdohányzók. Egy cigaretta négy perc alatt éri el hatásának csúcspontját, a hatás időtartama pedig 25 perc. Aki tehát naponta 30 cigarettát szív, vagyis a 10 órás nappali ébrenlét ideje alatt félóránként gyújt rá, ezzel a folyamatos mérgezettség állapotában tartja saját szervezetét. Megvizsgáltuk a dohányzásnak a szívre és a vérkeringésre gyakorolt hatását több mint száz olyan betegen, akiknek szívpanaszuk volt. Fokozatosan növekvő kerékpárterheléses vizsgálattal mértük a szívműködésre utaló vérkeringési mutatókat, a pulzust, a vérnyomást és az EKG-t. Kiderült, hogy reggel, az első cigaretta elszívása titán — nyugalomban — a pulzus tízzel, a vérnyomás felső (szisz tolésj értéke tizennéggyel, az alsó (diasztolés) értéke pedig héttel emelkedett átlagosan. A kóros EKG elvál tozások száma pedig a kétszeresére. Egyetlen cigaretta hatására! Ezek az értékek a kerékpárterhelés hatására tovább nőttek. Vizsgálataink tehát azt igazolják, hogy a dohányzás a vérkeringésre gyakorolt hatása miatt a szív kifejezett többletterhelését okozza. Az Egészségügyi Világszervezet szívinfarktus programjának keretében vizsgáltuk a rizikófaktorokat. Az adatlapon valamennyi veszélyeztető tényezőt feltüntettük. Ami a dohányzást illeti: az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a napi 20 vagy ennél több cigaretta már dohányzási ártalomnak tekinthető. 720 első szívinfarktus után levő beteg adatait egybevetettük 114 szívérhetegségben nem szenvedő adataival (akik ebből a szempontból az egészséges népességet kévpiselték). Kiderült, hogy azok közül a nők közül, akik infarktusuk előtt 20 vagy ennél több cigarettát szívtak, nyolc száza lókkal többen betegedtek meg, mint a nemdohányzók. Még rosszabb az arány a férfiak körében. A középkorú és idős férfiak között az infarktus arány 22 százalékkal, a fiatalok között pedig 31 százalékkal haladja meg a nemdohányzók infarktusarányát. Vagyis a dohányzási ártalom az infarktusos férfiaknál vezető helyen áll és különösen veszélyes a 40 évesnél fiatalabbak számára. A párhuzamosan értékelt tíz rizikófaktor közül a férfiaknál a dohányzási ártalom volt a leggyakoribb tényező az infarktus kialakulása előtt. Vizsgálataink eredménye megegyezett az Egészségügyi Világszervezet keretében más országokban kapott eredményekkel. A dohányzás szívre gyakorolt hatásával számos vizsgálat foglalkozott
