Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-06 / 14. szám

1985. április 8. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Nagyközség a Kis-Duna mentén rendel. Ivóvíz-probléma viszont fenn­áll! — Mivel a SLOVNAFT nemzeti vál­lalat erősen szennyezte a Kis-Duna vizét, a Galántai Vízgazdálkodási Vál­lalat szervezésében, 12 millió korona értékben ú) vízhálózat épül, melyhez a lakosság társadalmi munkával járul hozzá, a költség 30 százalékának a csökkentése arányában. Reméljük, üj kútfúrásokkal egészséges ivóvizet nye­rünk. Emellett új csatornahálózat épí­tését kezdjük meg a jövő évben, 32 millió korona költségráfordítással. Mivel a hnb-elnök félezer cigány­lakost is említett, ezek lakásproblé­mája is a felszínre került. — Folyamatban van a péró felszá­molása, ahol még 24 viskó van. Élet­­körülményeik, lakásproblémájuk meg­oldása érdekében 12—14 ezer korona segélyt nyújtunk az építkezni szándé­kozók részére. Ez aránylag lassú fo­lyamat, de úgy érzem, az ez esetben elért kisebb eredményeket is meg kell becsülni. Jóka lakosai a hazánk szovjet had­sereg általi felszabadítása tiszteletére értékes kötelezettségeket vállaltak. Remélhető, hogy teljesítését minden lakóhelyét, községét szerető dolgozó szívbéli kötelességének tekinti majd. (kalifa) (A szerző felvételei) Egy község fejlődését sok minden befolyásolhatja: városközelsége, a ve­zetők irányítása, leleményessége, a képviselők és a lakosság szoros kap­csolata, a különböző üzemek anyagi­erkölcsi támogatása, a társadalmi- és tömegszervezetek kulturális tevékeny­sége és nevelő munkája stb. De las­síthatja a fejlődés ütemét mindezek fogyatékossága, a vezetés, a lakos­ság „befeléfordu­­lása“ is. Jó tizenöt éve ismerem Jóka (Jel­­ka) fejlődését. A község vezetőivel, lakóival együtt ürültem, ha átadtak egy új óvodát, nyugdíjas-otthont, vagy a járdák hosszabbodtak. S azt is jól­eső érzéssel vettem tudomásul, hogy 1981-ben székhelyközséggé vált. Legutóbb afelől érdeklődtem Görfől József hnb-elnöktől, milyen ütemű a fejlődés és hogyan viszonyul a lakos­ság a közjavakat teremtő társadalmi munkához? A legfelelősebb községve­zető nem Ígért zavartalan beszélge­tést. Jóslata bevált: sűrűn csörgött a telefon, emellett a hnb alkalmazottal sem zavartatták magukat, há dolguk akadt. De ránknyltották az ajtét töb­ben Is. Egy munkaruhás fiatalember leendő családi háza építési engedélye felől érdeklődött. Aztán, mégiscsak szóhoz jutott az elnök: — Egy sportpálya építésébe kezd­tünk, 6 millió korona költségráfor­dítással. Természetesen a községünk­ben tevékenykedő társadalmi- és tö­megszervezetek társadalmi munkájá­val Is számolunk ... ф Aztán a közellátás, az oktatás, a szolgáltatás problémaköre kerül te­rítékre. — Mivel községünk aránylag nagy kiterjedésű. 4 ezer lakosú, az üzlet­­hálózatot kellett elsősorban Jól kiépí­teni. Üzemel 3 élelmiszer- és 2 hen­tesüzlet, 3 vendéglő, X zöldségüzlet, valamint ipari- és Illatszereket árusí­tó üzlet Is. Persze, az sem mellékes, hogy községünk aránylag közel fek­szik Bratislavához. Görföl József, hnb-elnök • A szolgáltatások fejlettségéről mondana valamit? — Célunk a szolgáltatások fejlesz­tése és központosítása. Emiatt nem­sokára elkezdjük egy szolgáltatóház építését. Ezenkívül a helyi gazdálko­dási üzem Is átvesz majd a járási szolgáltató vállalattól olyan szolgál­tatásokat, amelyek neki nem kifize­tődőek. Szükségét érezzük a temetke­zési szolgáltatás nyújtásának is. Két tehergépkocsink ugyancsak a lakos­ság igényeinek kielégítését szolgálja. ф Különösebb panaszt nem hallot­tam az óvodákra, iskolákra. — Lakosságunk elégedett lehet, hi­szen 24 millió korona költségráfor­dítással építettünk fel egy 120 férő­helyes óvodát. Mivel községünkben félezer cigány származású polgár él, gyermekeik részére társadalmi mun­kával egy külön óvodát létesítettünk. Ezen a téren tehát nincs különösebb gondunk, problémánk. • Mi a helyzet a csaiádiház építés szakaszán? — Lassuló a lakásépítés üteme. Míg a 70-es években, egy esztendő leforgásával 30—32 ház Is felépült, addig most csupán 15—20 ház kerül tető alá, Illetve válik lakhatóvá. Bizo­nyára arra Is kíváncsi, hogy mi a lassúbbodás oka? Nem a telek a probléma, hanem az, hogy a fiatal házasok többsége csak 50 százalék­ban tudja biztosítani az építkezés költségeit. Éppen ezért nem tartom helyesnek azt a rendelkezést, misze­rint a felvett kölcsönből azokat Ille­tik négyezer korona jutalommal, akik 3 éven belül felépítik családi házu­kat. Kik vannak ezáltal sújtva? Azok, akik kevesebb anyagival rendelkez­nek, s a rokoni, baráti segítség sem döntő az építkezés során. Végre, olyan intézkedéseket kellene hozni, amely rendezné ezt a problémát, ugyanakkor a „papírháborúnak“ is véget vetne . .. Járási tanácsadó és ügyintéző szolgálatra lenne szükség, amely egyszerűbbé tehetné az ügyin­tézés jelenlegi bonyolultságát. ф Ügy tudom, hogy jó a község orvosi ellátottsága. Az egészségügyi központban belgyógyász, nő- és gyer­mekgyógyász, valamint fogorvos is A korszerű iskolaépület... Lépegetés a felfödée útién 'A legutóbb Gaál Jánossal a csalló­­közaranyosi (Zlatná na Ostrove) szö­vetkezet főagronőmusával a növény­termesztéssel kapcsolatos kérdéseket vitattuk meg. Előtérben az szerepelt, mit tesznek az idei éves tervből reá­juk háruló feladatok teljesítése ér­dekében. összhangban а XVI. párt­­pongresszus ás az efsz-ek X. országos kongresszusa elvárásaival. Tekintettel arra. hogy a több mint háromezer hektár szántó mintegy kétharmadán szemeseket termeszte­nek, ez különösen nagy felelősséget rő a növénytermesztés szaklrányitóira, műszaki ás egyéb dolgozóira. Hiszen nagyon sok fögg az emberek hozzá­állásától. szakértelmétől és lelkiisme­retességétől egyaránt. Nos. az 1030 hektár bűza, a 241 hektár őszt árpa jól telelt, nincs ok aggodalomra. Igaz ngvan. hogy a na­gyon szigoré telet késlekedő tavasz­­nyilás követte, ami a tavaszi dolog­tevést teszi még sürgetőbbé, de amel­lett sem szabad megfeledkezni a mi­nőségi követelményekről. — Az ősziek első nitrálását, s a belvizek elvezetését idejében elvégez­tük. Remélhető, hogy az esős, hűvös időjárás kedvezőre fordul, s teljes lendülettel folyhat a tavasziak vetése, az ősziek további ápolása. Aztán, afelől érdeklődöm, várható-e minőségi előrelépés a növényter­mesztésben? A kérdés nem lepi meg a növénytermesztés szakemberét: — Már ötödik éve ezt az utat jár­juk, ami a kukoricatermesztést illeti. A Bábolnai IKR (hazai rendszergaz dája, a vágseliyei (Šafa) szüvekezet) közreműködésével sikerült a hektár­­hozamot megkétszereznünk. Az idén is ezt az utat járjuk: 500 hektárt e rendszerben termesztünk. S plusz 50 hektár a szaporító terület. Az utóbbi a trnavai igazgatóság szakfel- Ugyelete alá tartozik. Természetesen nem állnak meg fél­úton! Már ami a rendszerekhez tör­ténő lendületesebb kapcsolódást Illeti. — Tavaly 50, az idén már 100 hek­táron termesztünk lenesét a Légi (Lehnice) Termelési Rendszer szerint. Hasznosítjuk a műit évi jő tapaszta­latokat. Bízunk benne, hogy számí­tásainkba az idén sem csúszik hiba; a kitűzött célt elérjük... S amit az előbb mondottunk, azt a Petőházi Termelési Rendszerbe való belépésük támasztja alá — hazai rendszergazda a CSILIZKÖZ Élsz — s 210 hektárnyi cukorrépájukból 50 hektárt e termelési rendszerben ter­mesztik az idén. Ha beválik, bizonyá­ra nem elégszenek meg a félszáz hek­tárral, a következő évben tovább lépnek... A hazai cukorrépa-termesztés fő el­várása a cukortartalom magasabb szintje. Fz eléggé egyoldalú, mert a mezőgazdasági üzemek a takarmány­bázisuk igen számottevő részét a cu­korrépa melléktermékeiből — répafej, répaszelet, melasz — nyerik. Például a szóbanforgő közös gazdaság — ta­karmánybázisának a felét! Tehát az állami és a közösségi érdek jobb ösz­­szehangolásáról van szó... Az utóbbi figyelmen kívül hagyása felbillentheti a gazdaságok és a feldolgozóipar kö­zött már kialakult eyensülyt. — Mik azok a problémák, melyek a növénytermesztés elvárt fejlődési ütemét Lassítják, kedvezőtlenül befo­lyásolják? *— A mi esetünkben az istállótrá­gyázás és az öntözés gyenge pont. Mind az egyiket, mind a másikat Il­letően lemaradtunk ... Már annak is nagyon örülünk, hogy sikerül évente a szántónk 25 százalékát istállótrá­gyázni. Sok szerves anyagot felemészt a kertészetünk. Mi a közeli tervünk? Elérni az évi harminc százalékot...! Ehhez kezdő lépésként két mezei trágyatelep építésébe kezdtünk. Ennél jóval súlyosabb probléma nemcsak az, hogy az aranyosi szövet­kezet határát a termésfnkozó eőzések jóformán mindig elkerülik, hanem az, hogy „derékbatört“, vagyis szünetel egy elkezdett államilag dotált öntöző­­berendezés építése. — Amellett, hogy 150 hektárra megrendeltük az öntözőberendezést, az csak afféle „tűzoltás“ lesz. Akkor is. ha megkapjuk. Egyedül az állami akció továbbfolytatása jelenthet szá­munkra döntő előrelépést az öntözés szakaszán — reménykedik a növény­­termesztési szakember. — Addig úgy segítünk magunkon, ahogy lehet: például mesterséges talajvízszint eme­lésével stb. Mindehhez mit mondhatunk? A szű­kös lehetőségeket is hasznosítva, te­szik a magukét, hogy az éves tervfel­­ariatefkat teljesíthessék, eleget téve a társadalom elvárásainak. f kov) hagyomány gyökere a régmúlt­ba nyúlik vissza. Már egy év­századdal ezelőtt is locsolkod­­tak a legények húsvéthétfőn, meg lo­csolnak ma ts, csakhogy más egy kis­sé a szokás mögött megbúvó tartalom. A múlt és a jelen húsvéti szokásait rövtdke beszélgetések alapján igye­keztünk feleleveníteni. 'A Kelet-Szlovákiához tartozó Hardt­­csa IZemplínske Hradištef határában apró kutya őrzi nagy szigorral és hozzáértéssel a nyájat. Szeműn István juhász kissé távolabbról figyeli a reábízott állományt, aztán — ami­kor észrevesz minket — felénk bal­lag. — Régi húsvétok? Hát, már gyerek­koromban. meg legényfejfel is locsol­­kodtunk. legtöbbször vízzel, meg néha akadt kölnivíz is. Megöntöztük a lá­nyokat, asszonyokat, jóllakattak ben­nünket... Aztán olyan eset ts elő­fordult, hogy húsvét harmadnapján a lányok adták vissza a kölcsöntI Szűkszavú az öreg juhász, foglal­kozása sem kényszeríti a bőbeszédű­ségre. Csöndesen, elmerengve figyeli a nyájat. Aztán, ravaszkásan hunyorít. Valami cstntalanság bukkanhatott föl benne (húsvéthétfőn sokminden meg­eshetett vele, különösen, amikor még fiatal volt!). Mégsem mondja el: rej­tekhelyén marad az emlék... Leleszen (Leles) kiterített fe­hérneműk tanúskodnak a nagy­­mosásról, az ünnepre készülő-Piros tojás, désről. Meg a meszelés is ezt sejtett. Krajnyíkék udvarának végéből a háziasszony lépeget elénk, aki szives szóval tessékel a konyhába. — Nem olyan már a húsvét, mint hajdanán volt... Hajaj, lánykoromban még nagy ünnepnek számított. Már napokkal előtte készülődtünk, nem akartunk lemaradni a többiektől. El­maradhatatlan volt a sütés-főzés. Ilyentájt egész sonkát felszeleteltünk, két szál kolbászt s vagy 30 tojást meg­főztünk. Nagy tortái sütöttünk, meg diós, mákos, túrós tekercset s vagy nyolcféle süteményt. A sonka mellől a torma meg a cékla sem hiányozha­tott. Aztán a tojásfestésre tereli a szót, meg a locsolásra д gyerekek és legé­nyek várására Kra fnyíkné Bódi Ilona: — Vártuk ám, lánykoromban a lo­csolókat. Délelőtt a kisebb fiúcskák főttek sorba, nekik tojást festettünk és süteményt kaptak. Délután meg a legényeké volt, akik szebbnél-szebb kölnivíz... verstkét mondtak. Kölni után vizet kaptunk a nyakunkba. Volt, amikor ötször-hatszór is ruhát kellett válta­nunk. A legények pálinkát, bort kap­tak. Emlékszem, boldogult apám 25— 30 liter bolt készített húsúéira, s har­madnapra alig maradt belőle vala­mi... — Bál volt-e húsúéikor? — csiklan­dozza oldalam a kíváncsiság. — Bizony, volt. Mi, lányok, hatan­­nyolcán összefogódzkodtunk, úgy men­tünk a bálba. Ha meg magunkra ma­radtunk, az anyánk kisért el min­ket.., Bezzeg, a mai lányok már el sem mennének a bálba, anyai kíséret­tel. Eszébe fut még, hogy húsvét har­madnapján, ha a lányok elkaptak egy legényt, hát az sem úszta meg szára­zon. Marosi Ilona Kassán (KoSicef dolgozik, készül vissza, a munkahelyére. — faj, nagyon sietek, hamarosan tndul a buszom... Hlmestojások? Festek én bizony! Az valahogy hozzá­tartozik a húsúéihoz. Tollal, meg viasszal mintázom. A főtt hagyma le­nétől szép sárgásbarna színt kaptak azelőtt a tojások. Most á tojáspirosító festék járja ... Húsvéthétfő? Hát vá­rom a locsolókat. Gondolom, eljön­nek majd az osztálytársaim, barátaim. Hányán? Azt már igazán nem tu­dom ... A tojást a kisfiúk, az italt a legények kapják .., A leleszi mozi előtt Övük, Dódl penderül elém. Öt ts megszólítom. — Gyermekkoromban sok tojást gyűjtöttem a locsolással. De hát már 18 éves vágyókI Az érettségire készü­lök. A cimborákkal elmegyünk né­hány helyre, aztán elbeszélgetünk. Estére benézünk az ifjúsági klubba. Nagyon szeretem a zenét. a táncot... Illés Bertalan A Gyulamajori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaság dolgozói fölöttébb megörültek a március végi napsütéses időjárás­nak, hiszen a zord télutó és a szo­katlanul hűvös, borongós tavasz­elő már eleget késleltette a tava­szi sürgölődést. Szabó íászló nö­vénytermesztési főágazatvezető jó­kedvűen újságolta: — Az őszi vetéseink, beleértve a keverékeket is, hihetetlenül jól teleltek. Igaz, az őszi árpát kissé megviselte a szokásosnál hide­gebb tél, de kiszántásra még Így sincsen szükség, a felülvetés meg­oldja a problémát. A főágazatvezető azt is elmond­ta, hogy az ősziek első fejtrágyá­zását — ugyanúgy mint a rétek és legelők, no meg az évelő takar­mányok szokásos tavaszi táp­anyagpótlását — idejekorán elvé­gezték. No nem saját erőből, ha­nem a Hetényl (Chotin) Agroké­miai Vállalat segítségével, de ez mit sem von le az eredményből. A lucerna gyomirtó permetezése és a gyümölcsfák metszése után szintén régen pontot tettek. Hogy a legfontosabb tavaszi munkák időtervének teljesítésében egyelőre mintegy tíznapos késedelem mu­tatkozik, abban nem az ember, in­kább az időjárás a ludas. — Bőven akadt gondunk a télen — mondta egyebek között Szabó elvtárs —, hiszen tavaly ősszel a száraz talajban tört-szakiadt a gép s bőven akadt Javítani való. Bi­zony sok hiánycikknek számító al­­katrészt magunknak kellett felújí­tanunk vagy elkészítenünk, mégis Idejében és alaposan felkészültünk az indulásra. S hogy ledolgozzuk a hátrányunkat a nyújtott és ket­tős műszakok megszervezésére Is gondoltunk. A feladatot minden munkacsoportban megvitattuk és Javaslatunk megértésre talált a dolgozók körében. Vendéglátónk bizonyságul a ja­vítóműhelyben dolgozók példáját említette. A gépjavítók vállalták, hogy akárcsak aratáskor vagy az őszi munkacsúcsban, most is szí­vesen nyeregbe szállnak és önzet­lenül hozzájárulnak a korszerű és nagyteljesítményű gépek két mű­szakban történő kihasználásához.. A szerelő-csoport tagjainak szor­galma és Ugybuzgalma dicséretet érdemlő, hiszen komolyan hozzá­járulhat a rendelkezésre állő, ked­vező Időjárás minden percének maximális kihasználásához, az öt­éves tervidőszakot záró év felada­tainak sikeres teljesítéséhez. Beszélgetésünk során még meg­tudtuk, hogy ebben a gazdaságban ezen a tavaszon X750 hektár várja a vetőgépeket, és akkor még egy szót sem szóltunk a fűszerpapriká­ról, melyet ebben a gazdaságban ugyancsak helyrevetéssel termesz­tenek. — Legnagyobb területen kuko­ricát kell vetnünk — említette a főágazatvezető —, mégis éppen a kukorica-vetőmagunk nincs még Itthon. S ami még rosszabb, mind­máig nem tudjuk, milyen hibridek­kel kell majd dolgoznunk, hogyan készítsük elő a talajt. Azon is bosszankodunk, hogy elvettek tő­lünk ötven hektár napraforgót, pedig a rosszakaróink sem állít­hatják, hogy nem értenénk a ter­mesztéséhez. Iparszerű termesztési módszert alkalmazunk s tavaly 2,85 tonnás átlaggal a rendszer leg­jobb hozamát értük el. Azt már csak mellékesen említem meg, hogy a gazdaságunkban elért ho­zam kétszerese volt a járási át­lagnak, s gazdasági vonatkozásban komolyan hozzájárult az évekkel ezelőtt kidolgozott, konszolidációs programból eredő feladataink tel­jesítéséhez. A Gyulamajori Állami Gazdaság­ban tavaly március 19-én befejez­ték a tavaszi árpa vetését, és a tervezett terület felén már a bor­sót Is elvetették. Idén március utolső hetének napsütése is még csak biztatgatta az embereket, hogy holnap talán már kezdetét veheti a nagy csatározás. ká—­Kihasználni ■ / ■ a jo időt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents