Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-30 / 13. szám

1983. március 30. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 Hogyan gazdálkodtak tavaly Apránként gyűjtött MILLIÓK Ä* abarai (Oborfn) szövetkezetben az elmúlt év kezdetén részletesen felmérték a termelésfejlesztéshez és a tervfeladatok teljesítéséhez rendel­kezésre álló erőforrásokat. Milyen következtetésre Jutottak, érdeklődtem Papp Gyulától a szövetkezet elnöké­től. — Az elemzésből kiderült, hogy a­­mlg erőforrásaink csupán mérsékelt ütemben bővülnek, addig a költségek erőteljes növekedésével számolhatunk. A* összes lehetőségeink számbavéte­le után arra a megállapodásra jutot­tunk, hogy csakis a munkaszervezés tökéletesítése és a gazdálkodás ész­­szerüsítése révén léphetünk előre. A megoldáshoz vezető utat a belüze­­ml önelszámolási rendszer alkalma­zásában láttuk. Kezdetben akadta* kételkedők is. Egy év távlatából a­­zonban elmondhatjuk, hogy a prog­resszív irányítási és munkaszervezési módszer meghozta gyümölcsét. Bizonyítékul vegyünk sorra leg­alább néhány adatot. A búzater­mesztésben a tervezett 3,8 tonnával szemben 5,07 tonnás átlaghozamot ér­tek el. Árpából 173, szemes kukoricá­ból több mint száz, cukorrépából pe­dig közel hétszáz tonnával szárnyal­ták túl a termelési tervet. Kedvezően alakult a dohánvtermesztés ts, a tö­­megtakarmányokból Is sikerült kellő készletet biztosítaniuk. A zöldség- és gyümölcstermesztés viszont nem hoz­ta meg a várt eredmnéyt. Az abartak áll itten vésztése évek óta jó hírnévnek örvend. A száz hek­tárra jutó állatlétszám tekintetében legjobbak a járásban. Tejből 75 ezer literrel értékesítettek terven felül, a hústermelés tervét pedig 1,4 száza­lékkal túlteljesítették. Már e néhány felsorolt adat is jól érzékelteti, hogy Abarán tavaly jól gazdálkodtak. Alátámasztja ezt az a tény is, hogy a 35 millió korona be­vételi tervüket csaknem öt millió ko­ronával megtetézték. Jutott tehát bő­ven a fejlesztésre és az alapok fel­töltésére. Említést érdemel, hogy a szociális és kulturális alapot 435 ezer koronával dotálták. TÍZ VESZTESÉGES ÉV DTÄN Tavaly több mezőgazdasági üzem­ben szidták az időjárást. A vajániak '(Vojanv) ehelyett fokozott erővel dol­goztak és igyekezetüknek meg Is volt az eredménye. Figyelemre méltó tény, hogy a mélypontról Indultak. Ennek ellenére sikerült kilábalniuk a hul­lámvölgyből. Dőry Dénes, a szövetke­zet elnöke sorolta a fellendülést ta­núsító adatokat: — Kalászosokból rekordtermést ta­karítottunk be. Búzából elértük az 5,02 tonnás átlaghozamot. A szemes vasmarha-, sertés-, Juh-, és libate­nyésztéssel foglalkoznak. A hús ter­melési tervét maradéktalanul telje­sítették. Tejből 75 ezer literrel érté­kesítettek többet a tervezettnél. Az értékesített tejnek mintegy nyolcvan százaléka első oszályú volt. A termelési eredmények kedvező alakulása a gazdasági mutatókban tükröződött vissza. Az egy dolgozóra számított termelési érték elérte a 106 ezer koronát. A dolgozók átlagbére az előző év valóságához viszonyítva 237 koronával nőtt, a szövetkezet tiszta nyeresége elérte a 12 millió koronát, s itt hozzá kell tenni, hogy tíz veszteséges év után könyvelték el a felsorolt pozitív eredményeket. GAZDASÁGOSÁN TERMELNI Juhász Lajos agrármérnök a leleszi (Leles) Május 1 Efsz elnöke az el­múlt év eredményeit eképpen érté­kelte: — Az előző évek eredményei nem alakultak éppen a legkedvezőbben. Tavaly a veszteséggel járó gazdálko­dás felszámolása érdekében minden ágazatra kiterjedő fejlesztési tervet dolgoztunk ki. Sajnos nem minden sikerült úgy, ahogy azt elterveztük. A parcellánkénti termésingadozés el­érte a 60—70 százalékot. A hetven hektáron termesztett bab a kedvezőt­len időjárás miatt tönkrement. A tö­megtakarmányok minősége is kifogá­solható volt. A munka- és a techno­lógiai fegyelemmel, valamint a mun­kaidő kihasználásával sem lehettünk elégedettek. Mindezek ellenére ki­egyensúlyozott gazdasági eredménye­ket értünk el. Egy év leforgása alatt a mezőgazdasági bruttó termelés 19.5 százalékkal növekedett. Ez pénzben kifejezve több mint hét millió koro­nát fetentett. Egy dolgozóra számí­tott munkatermelékenység elérte a 118 ezer koronát. Ezzel szemben a termelési költségeket 2,3 millió koro­nával túlléptük. Az állattenyésztés egyelőre jelentős gondot okoz a szövetkezetnek. Tavaly ez a szakágazat hat millió korona veszteséggel zárta az évet. Sem a szarvasmarha-, sem a baromfitenyész­tésben nem érték el a tervezett ter­melékenységet. A gyenge eredmények legfőbb oka a hiányos takarmányozás és állatgondozás volt. Az építkezések terén sem ment minden rendjén. Az új tehénfarmot úgy adták át rendel­tetésének, hogy a szociális létesítmé­nyek a mai napig sem készültek el. Hogy a szövetkezet végül Is nyere­séggel zárta az évet, ez lényegében a növénytermesztésnek, a mellék­üzemági termelésnek és az állami tá­mogatásnak köszönhető. Ahhoz, hogy az Idén végre kilábaljanak a hullám­völgyből az eddiginél jobban kell dolgozniuk. Jobban kell odafigyelniük az anyagi eszközök felhasználására. elválasztásával számolnak. Az Idén 51 millió koronára akarják növelni a bevételt. A gazdaságosabb és hatéko­nyabb termelés kulcsa a dolgozók kezében van. HATÉKONY NEVELŐ MUNKÁVAL — A závadkai szövetkezetben is je­lentős nehézségekkel és gondokkal járt az elmúlt esztendő. Am a szélső­séges időjárási viszonyok ellenére valamennyi mutatóban jobb eredmé­nyeket értünk el az előző évhez vi­szonyítva — mondotta Štefan Angnš, az üzemi pártszervezet elnöke. — Ga­bonafélékből 42 százalékkal teljesítet­tük túl termelési tervünket. Őszi bú­zából 5,36 tonnát takarítottunk be hektáronként, s ezzel az eredmény­nyel a legjobbak voltunk a nagymi­­hályl (Michalovce) járásban. Éppen a nehézségek leküzdésében mérhető a vezetők rátermettsége, a dolgozók helytállása. A gazdaságban pedig olyan vezetők dolgoznak, akik­nek szakmai hozzáértése, magas er­kölcsi tulajdonságokkal párosul. Nem hátrálnak meg a nehészségek elől, s emberi magatartásuk a többiek szá­mára követésig méltó példa. Igyekez­nek úgy irányítani munkájukat, s mozgósítani az embereket, hogy cél­jaikat minden téren megvalósítsák. — A gazdasági eredmények és a politikai nevelő munka hatásfoka kö­zött szoros kapcsolat tapasztalható — mondotta Anguš elvtárs. — Az állat­­tenyésztés szakaszán éveken át igen gyenge eredményeket értünk el. En­nek fő oka a laza munkafegyelem, a hanyagság, az állatgondozók gyakori váltakozása volt. Pártszervezetünk ezért tevékenységét az állattenyész­tésre összpontosította. Széles körű politikai-nevelő munkát fejtettünk ki, közvetlenül a munkahelyeken, a dol­gozók között. Szinte naponta ellen­őriztük a tejtermelést, valamint a sza­porodásbiológiai mutatóknak és az elhullásoknak az alakulását. Szükség esetén azonnal intézkedtünk. Szívós munkával gyökeres változást értünk el. Hogy csak egy példát említsek, a tehenészetben elértük az egyedenkénti évi 4244 literes tejtermelést és a tej értékesftési tervét 247 ezer literrel túlszárnyaltuk. Soltész Mihályiéi a szövetkezet el­nökétől megtudtuk, hogy a gazdaság­ban hetente részletes munkatervet dolgoznak ki, amelyben összefoglal­ják az összes soron levő munkát, va­lamint a termelési költségeket. A Tieti feladatok teljesítését ugyancsak rend­szeresen értékelik. A szigorú intéz­kedések és a következetes ellenőrzés jóvoltából az elhullás! veszteségeket a minimumra csökkentették, fgy nem csoda, hogy az állattenyésztés szaka­szán 1,8 millió korona tiszta nyere­séggel zárták az évet. ILLÉS BERTALAN kukorica 5,41 tonnával fizetett hek­táronként. Korai burgonyából a terve­zett 8.5 tonnás hozammal szemben a takarékos gazdálkodásra, a szocia­lista versenymozgalom elmélyítésére. A termelés fellendítése érdekében Az örökké szomjűhozó homok­földeken mindmáig rendszeres öntözési lehetőség hiányában 7,17 tonnát értünk el. Cgy érzem, a cukorrépa termesztéséért sem kell szégyenkeznünk. Az elért 51,7 tonnás hozammal nemcsak járási viszonylat­ban, de szlovákiai méretben Is az élenjárók között vagyunk. 'Az állattenyésztés szakaszán szar­a lelesziek igényes, de megvalósítha­tó tervet dolgoztak ki. Az idén pél­dául háromezer liter fölé akarják nö­velni az egyedenkénti évi tejterme­lést, szóz tehéntől pedig 103 borjút szeretnének felnevelni. A sertéste­nyésztésben anyakocánként 18 malac gazdálkodó. Búcsi (Búé) Efsz tagjai — az igencsak ínséges év után — ezúttal is újult erővel és friss remé­nyekkel kezdték az új tavaszt. Keli is a bizakodás és az önfeláldozó szor­galom, hiszen a társadalmi elvárást tükröző, termelési és értékesítési kö­telezettségek hiánytalan teljesítése minden eddiginél komolyabb felada­tot ró a gazdaságra. Mint megtudtok, a szövetkezetnek a tervek szerint ebben az évben leg­alább 5798 tonna szemest keli ter­melnie. Ez annyit jelent, hogy a hek­táronkénti átlaghozamot megközelítő­leg 5,4 tonnán kell állandósítania. Ilyen hozamot eddig csak kukoricá­ból mertek tervezni — bizva a ked­vezőbb feltételek közepette komoly fejlesztési lehetőséget kínáló, ipar­szere termelési módszerek előnyei­ben —, de ez nem vezetett sikerhez. Igaz, tavaly — a kiadós májusi esők és a szokásosnál hűvösebb nyárelő jóvoltából — a gabonáik remekeltek: a búza 6, az árpa pedig 6,3 tonnás hektáronkénti átlaghozamot nyújtott, s így még a szerényebb kukoricaho­zam ellenére is 17 százaléknyi sze­mest termelt a gazdaság terven felül. De vajon nem került-e ezúttal is túl magasra a mérce? Főleg a kukoricá­ra gondolunk, ahol idén 5,7 tonnás átlaghozammal számolnak. A kerület több mezőgazdasági üzemében Javult a tejtermelés Fotó: CSTK A tervezett 320П tonna cukorrépa megtermelése szintén komoly erőpró bát jelentő feladat. Már csak azért is. mert a területi lehetőségek nem kimondottan kedvezőek a betervezett 40 tonnás hozamátlag megalapozásá­hoz. A múlt évi valóság 32.7 tonna volt, igaz, ebben a technológiai fe-Anagymagyarl (Zlaté Klasy) Bé­ke szövetkezet kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik. Az 1850 hektárnyi terü­let túlnyomó része sekély humuszré­tegű, kedvezőtlen víztárolőképességü kavicsos, homokos talaj. Nem vélet­len, hogy járási méretben itt hasz­nálják ki legjobban az öntözőberen­dezéseket, Tavaly például 2750 köb­méter öntözővizet permeteztek ki az aszály mérséklésére. Minden bizony­nyal ez ts hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet fennállása óta a legjobb gazdasági eredményt könyvelhette el. Az összteljesítmények értéke elérte az 55 millió 818 ezer, a tiszta nyere­ségé pedig meghaladta a 9,7 millió koronát. Jutott így bőven beruházá­sokra, bérfejlesztésre, a dolgozók szociális és kulturális igényeinek a kielégítésére. tár mezőgazdasági területen gíídáf* kodik, a Felső-Csallőközre jellemző kedvezőtlen adottságok között, amely nem kényezteti el az itt dolgozó 252 főből állő tagságot. A szűkös csapadékot itt is intenzív öntözéssel igyekeztek pótolni. Sajnos a napra­forgó, a silókukorica és a dohány esetében az öntözéssel sem hozhatták be az aszály okozta károkat. A búza, az árpa és a cukorrépa viszont meg­hálálta az Idejében kijutatott öntöző­vizet. Ennek Jóvoltából búzából 6,7, árpából 5,3, cukorrépából pedig 40,81 tonna termést takarítottak be hektá­ronként. Ugyanakkokr az állattenyésztés szAj mára sikerült kellő mennyiségű és jő minőségű tömegtakarmányalapot biz­tosítani. A zöldségkertészet dolgozói is teljesítették tervüket. Mindent egy­bevéve a növénytermesztés szakaszán fiz ésszerű termelés gyümölcse A szántóföldi növénytermesztésben 1,6 millió koronával tetézték meg a bevételi tervüket, ami a hozamok kedvező alakulásának volt az ered­ménye. Szemesekből 5,62, cukorrépá­ból 38,91, évelő takarmánynövények­ből pedig 12 tonnás termést takarí­tottak be hektáronként. A gyümölcs­ből és szőlőből Is többet termeltek a tervezettnél. A szövetkezet vezetősége azonban így sem volt teljes mérték­ben elégedett az elértekkel, jelentős lehetőségeket látnak a hozamok to­vábbi növelésében figyelembe véve — a hasonló termőhelyi adottságok között gazdálkodó — szomszédos me­zőgazdasági üzemek kedvezőbb ered­ményeit. Az állattenyésztés szakaszán — több mutató tekintetében — mérföl­­des csizmákkal léptek előre. A tej­termelésben a megfontolt fejlesztési program megvalósítása jóvoltából te­henenként! évi átlagban 5032 literes fejési átlagot értek el, ami országos viszonylatban is kimagasló eredmény­nek számít. A rekordnak Is beillő tejtermelés elsősorban a megfelelő takarmányozásnak az eredménye, a­­melyet tavaly a kiváló minőségű lu­cernára és belterjes fűfélékre alapoz­ták. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a tejtermelést egy év le­forgása alatt egyedenkénti átlagban hatszáz literrel növelték. Az idén fokozni akarják az öntözés hatékonyságát elsősorban a nagy ho­zamú belterjes fűfélék termesztésé­nek bővítése, valamint a szemesek és a cukorrépa hozamának további nö­velése érdekében. Az idei tervfelada­tok maradéktalan teljesítése mellett a szövetkezet tagsága hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére mintegy 862 ezer korona értékű szocialista válla­lással járul hozzá a termelés fejlesz­téséhez. —f-Az illésházi (Nový Život) Csehszlo­vák—Mongol ,Barátság Efsz 1659 hek­bruttő termelési tervüket több mint 565 ezer koronával túlteljesítették. Az állattenyésztésben dolgozók ts valóra váltották kitűzött feladataikat* A tehenészetben egyedenkénti évi át­­lagban 4545 literes tejtermelést érteit el, ami 24 literrel több az előző év valóságához viszonyítva. A tehené­szet legjobb dolgozói között Kndoba Lajos, Kolláth Szilveszter és Holubič­ky János neve szerepelt. A sertéshiz­lalásban 0,65 kilő volt a napi súly« gyarapodási átlag. A gondozók mun­kaközösségéből Bognár Lajos, Hor« váth Lajos, Buday István, Nagy Ká­roly, Farkas József, Szamarónszky István, Duducz Lajos és Méry József nevét emelte ki Pajger Tibor agrár? mérnök, a szövetkezet elnöke. A tervezett beruházások is határ­időn belül elkészültek Tavaly többek között 1600 férőhelyes előhizlaldát, hétezer köbméter befogadóképességű szénatárolőt és egy trágyatelepet ad­tak át rendeltetésének. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a szövetkezet dolgozói derekas munkájukkal 5,2 millió koronával tel­jesítették túl az összteljesítmények tervét. Az egyi dolgozóra számított munkateremlékenység értékét a ter­vezett 161 ezer 796 koronával szem­ben 182 ezer 148 koronára növelték. Az idei célok megvalósításában a hatékonyság, a minőség és a takaré­kosság kérdése került előtérbe. A nö­vénytermesztés további belterjesítésé­­re Is fokozott gondot fordítanak. В tekintetben mindenekelőtt a tudomá­nyos-műszaki ismeretek gyakorlati al­kalmazása, a talaj termőképességének a növelése, valamint az öntözőberen­dezések hatékony kihasználása került a figyelem homlokterébe. Ehhez a szövetkezet vezetősége minden lehe­tőséget, eszközt felkarol. Fontos sze­repet tölt be a dolgozók munkakez­­deményezésének a kibontakoztatása is, amiről a legjobban a 436 ezer ko­rona értékű kötelezettségvállalás ta­núskodik. Méri István gyelem megszegése, valamint a tő­szám beállításra negatívan ható, gyak­ran felelőtlenül végzett kézi egyelés is közre játszott. Tehát itt segíthet az elkötelezett hozzáállás, aminek dup­lán hasznát látná a gazdaság, hiszen a cukorrépa a takarmánykészlet meg­teremtésében is pótolhatatlan szere­pet játszik. Gondoljunk csak a múlt évre, amikor a mezőgazdasági bruttó termelési feladatát csak 79,8 száza­lékra teljesítő növénytermesztési ága­zat ebebn a gazdaságban sem volt képes kielégíteni az állattenyésztési Oj remények ágazat igényeit. Hogy is tehette vol­na, hiszen silókukoricából a tervezett 42 helyett mindösszes 24 tonna ter­mett egy hektáron. Ha nincs leveles répafej, akkor hiába gyűjtik be a kó­rót, s most valószínűleg nem kilenc százalékos szilázs-hiányról beszélné­nek ebben a gazdaságban, ahol a leg­utóbbi zárszámadón is büszkén jelent­hették, továbbra is ők a járás legjobb tejtermelői. A teher nagy — száz hek­tár átlagában nyolcvan szarvasmar­hát, illetve harmincegy tehenet tart a gazdaság —, ezért a takarmányter­mesztést szolgáló 30,7 százalék szán­tóföldet nagyon körültekintően kell kihasználni s az egyéb forrásokat is meg keli becsüni. Aki évente 4342 liter tejet szeretne nyerni egy tehén­től. az nem mérheti marékkai a szi­­lázst, de arra sem alapozhat, hogy megint vásárolt burgonyával pótolja a hiányt, mint legutóbb. A kései fagyok tavaly komoly kárt okoztak a szőlőben és a gyümölcsös­ben, így a tervtel jesítés természetesen elmaradt. Ezen a télen megint szokat­lanul hideg volt s bár a fagykárt még nem tudjuk teljes mértékben felbecsülni, jó évjáratra aligha szá­míthatunk. Ellenben a korai burgo­nya, melynek ebben a gazdaságban már nemcsak hagyománya, de bizo­nyos sikere is van, megint komoly bevételt nyújthat, ha a közös tagjai dolgos kézzel, idejekorán és hozzá­értéssel alapozzák meg a remélt ho­zamot. A dohánykertészeti csoport tagjai bizonyára keserűen hallgatták a zár­számadó tanácskozásán előterjesztett elnökségi beszámolót, hiszen olyan rossz évük már régen volt mint a ta­valyi. A kudarchoz az elmulasztott talajfertőtleníttés is jelentősen hozzá­járult. A múlt hibáiból okulva, a cso­port tagjai most úgy készülnek az idényre, hogy kiköszörüljék a csor­bát és bebizonyítsák, igenis tudnak a búcsiak dohányt termelni. Sőt! Még 10 hektárral növelik is a területet, hogy gépesíthessék a termelést, köny­­nyebbé tegyék az emberek munkáját. Ha belegondolunk, idén fölöttébb nehéz feladat vár a búcsi szövetkeze­­tesekra, hiszen a kötelezettségeik ko­molyabbak, viszont az adottságaik, a feltételeik semmivel sem kedvezőb­bek (idén is csak a szántó 5,8 száza­lékára juttathatnak öntözővizet, fel­téve, hogy lesz elég víz a halastó­ban.) Éppen ezért megkapó a tavaszi szorgoskodós, amely máris meggyő­zően bizonyítja, hogy a szövetkezet tagjai felkészültek a nagy erőpróbá­ra, melynek sikeres kimenetelét a je­lentős évfordulókat köszöntő, kis ht­ján egy millió korona értéket képvi­selő szocialista kötelezettségvállalás is szavatolja. (ká)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents