Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-30 / 13. szám
12 •SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 3d. Hatékonyabb takarmánygazdálkodás X párthatározatok értelmében az állattenyésztés zavarmentes fejlesztése érdekében hatékonyabbá kell tenni a tömegtakarmány-termelést. Ez megköveteli egyrészt a rétek és legelők maximális kihasználását, másrészt a szántóföldi takarmánytermelés szerkezeti változását az évelő takarmánynövények, a belterjes íűfélék és a hüvelyesek termesztése javára. Ennek érdekében gondoskodni kell a termőföld védelméről, termőerejének fokozásáról, valamint a nagy teljesítményű betakarító gépsorok biztosításáról. X rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági torületének 52,6 százaléka — azaz 53 ezer 600 hektár — szántó. Ennek 27,7 százalékán termesztenek takarmánynövényeket. Ebből a pillangósok aránya tizennégy százalék. Ezen túlmenően 8700 hektár réttel és 35 ezer 8UB hektár legelővel rendelkeznek. Ennyi földterület áll rendelkezésükre a 65 ezer darab szarvasmarha — ebből közel 23 ezer tehén — és körülbelül ugyanennyi juh takarmányszükségletének a biztosításához. Az utóbbi évtizedekben azonban — járási viszonylatban — problémát jelentett a tervezett menységű és minőségű takarmánykészlet megteremtése. Ezért is kényszerültek más járásokban kooperációs legeltetéssel megoldani a takarmányhiányt. Igaz, a járásban jelentős az állatsfirfiség. De az is igaz, hogy a takarmánynövények hektárhozamának a növelésével helyreállítható lenne a félrebillent egyensúly. Ehhez viszont szükséges, hogy néhány mezőgazdasági üzem példáját követve, valamennyi gazdaságban maximálisan kihasználják a gyepterületek adta lehetőségeket, mert Itt vannak a legnagyobb tartalékok. Tehát a fő cél a takarmánytermelés olyan mérvű belterjesítése, amely lehetővé teszi egy bizonyos tartaiéktakarmánykészlet létrehozatalát is. A járásban 100 bektár mezőgazdasági területre 63,3 szarvasmarha — ebből 22,2 tehén — jut. A legnagyobb állománnyal a méh! (Včelince) 89 db; a lénártfalvai (Lenártovce) 81,8 db; e rimajánosi (Rimavská janovee) 80,3 db; a Hrnčiarske Zalužany-i 79,2 és a sajőgömöri (Gemer) 73,1 szövetkezet rendelkezik. Száz hektárra számítva a legkevesebb szarvasmarha Gömöralmágyra (Gemerská jablonec) 36,5; és Klenócra (Klenovec) jut. A huszonöt mezőgazdasági üzem múlt évi összesített kimutatása szerint évelő takarmánynövényekből — szénaegységben átszámítva — hektáronkénti átlagban 9,8 tonnát takarított be. Összevetésként például 1960- ban mindössze 4,5 tonnát. Ezen belül Drienčanyn 13,9 tonnás. Méhen pedig 12,1 tonnás hozamátlagot értek el. Ugyancsak tíz tonnán felül volt az átlagtermés a rimaszécsi (Rimavská Seč), a királyi (Kráľ), a káloši és а šafárikovói szövetkezetben is. A klenoveciek ellenben mindössze 4,9, s a rimaszombatiak is csupán 5,9 tonnás hektárhozamot könyveltek el. A rétekről járási átlagban 4,9 tonna szénát gyűjtöttek be hektáronként. Lénártfalva viszont 8,5 tonnával vezetett, nyomában Sajógömör 8,2, majd Rimaszécs következik a 7,5 tonnás átlaggal. Ezzel szemben Gömöralmágyon 2,3, Bátkán pedig 3,1 tonna volt a hozam az egységnyi területről. A hozamátlagokat természetesen sokféle tényező befolyásolta. Minden gazdaságban mások és mások termőhelyi, gazdasági, műszaki és termelési feltételek. Nem egy bizonyos termésmennyiség elérésén van a hangsúly, hanem elsősorban a lehetőségek maximális kihasználásán! A rimaszombati járásban a 7. ötéves tervidőszakban, szénaegységben számítva 1 millió 126 ezer tonna tömegtakarmány előállítását irányozták elő. Ennek a mennyiségnek nem egészen nyolcvan százalékát gyűjtötték be az elmúlt négy év átlagában. A gyakorlatban általában a tenyésztés, a takarmányozás és a termelés közötti összefüggés sokféle változatával találkozhatunk. Íme két változat a többféle közül: kiváló biológiai anyag, korszerű tartástechnológia, bőséges és kiegyensúlyozott takarmányozás, kimagasló termelékenység. Ennek ellenkezője pedig a gyenge minőségű állomány, az elhanyagolt állatgondozás, a létfenntartást is alig szavatoló takarmányozás, s végül a nagy ráfizetéssel járó gyenge termelés. A legkedvezőbb annak az állattenyésztő telepnek a helyzete, ahol az értékes állományt olyan feltételek között tartják, amelyben a lehető legjobban érvényesülhetnek a genetikai adottságok. Az ilyen gazdaságokban — mint például Rimajánasiban, Safárikovón és Rimaszécsen — tudományosan irányítják a takarmányozást, a szaporodásbiológiát és a tenyésztői munkát. A szarvasmarha ágazat jövedelmezősége szempontjából ez nem is lehet másként, hiszen egy korszerű állattartó telep létesítése, vagy felújítása nagy termelékenységű egyedekkel való betelepítése, a takarmányozás, a termelés és a karbantartás sokba kerül. Tehát a vezető szakember kötelessége a termelés nyereségessé tétele. Ilyen korszerű feltételek mellett hanyagul dolgozni sokkal nagyobb ráfizetéssel jár, mint a hagyományos telepek esetében. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a korszerű állattenyésztésben is a takarmányozás a döntő tényező. A nagy termelőképességű állatállomány lényegesen igényesebb a takarmányozással szemben, mint a gyengébb termelékenységű egyedek. Az utóbbi megfogalmazás azonban igen viszonylagos, mert végeredményben azért kisebb a termelés, mert kedvezőtlenebb a takarmányozás. Ezért észszerű takarmányozásra kell törekedni, mert csak Így termelhetünk jövededmezően. És mit jelent az ésszerű takarmányozás? Kellő mennyiséget és megfelelő minőséget. Hiába rakunk egy tehén elé naponta száz kiló szalmát, abból még nem lesz 10 liter tej. Ezzel a minőségre és a megfelelő takarmányösszetételre utalunk. Ezért szükségszerű a takarmánymérleg ősz-* szeállításakor, a mennyiség mellett, a minőséget is figyelembe venni. A napi adag olyan összetételű legyen, hogy az állati szervezet élettani szükségleteit kielégítse. A szárazanyag mellett fehérjékre, szénhidrátokra, az anyagcsereegyensúlyt szavatoló ásványi anyagokra van szükség) Ha ezeknek a követelményeknek megfelel a fejadag, akkor jó a takarmányösszetótel, hatékony a takarmányozás, jövedelmező a termelés. Magától értetődő a követelmény, hogy az állattenyésztőknek ismerni kell a tárolt takarmányok értékét. A gyepgazdálkodás színvonalának növelése az egyik legfontosabb cél a takarmányalap megteremtése tekintetében. Ehhez megfelelő gépi eszközöket, kellő mennyiségű műtrágyát, valamint vetőmagot kell biztosítani. Gyakorlati és kísérleti eredmények igazolják, hogy a rendelkezésre álló műszaki-anyagi alapot ésszerű gazdálkodással igen jövedelmezően lehet kihasználni, az átlagterméseket száJ mottevően lehet növelni. A hegyi legelőkön is lehetőség van a zöldtakarmány mennyiségének nagyarányú növelésére. A kosarazás és a felülvetés többszörösére növelheti az átlagtermést, hiszen nem egyébről van szó, mint a tápanyag-ellátottság fokozásáról, a talaj kémiai tulajdonságainak a javításáról, s a növényzet öszszetételének kedvező módosításáról. E módszer elterjesztésének semmi akadálya. Államunk hatalmas erőfeszítéseket tesz a gyepgazdálkodás fellendítéséért. Gépek, műtrágyák, egyéb vegyi anyagok, gépi berendezések állnak a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére. Az árvízvédelmi és az eróziógátló munkálatok is a jobb gyepgasdálkodást szolgálják, hiszen a természetes kaszálók java része öntéstalaj, a természetes legelők pedig elsősorban meredek domboldalakon terülnek el. Az állatenyésztés és a takarmánytermesztés célszerű s hatékony összekapcsolása számos párthatározat célkitűzése, melynek elérését a tudományos-műszaki haladás gyorsabb, határozottabb alkalmazásával kell megvalósítani. KORCSMAROS LASZIV Kedvező takarmányalapot nyújt a megfelelően kezelt és gondozott legelő /Fotó; CSTK AszímőI (Zemné) Haladás Efsz 4800 hektár mezőgazdasági, ebből 3439 hektár szántóterületen gazdálkodik. A múlt évt eredményekről és az idei Igényes feladatokról a közelmúltban Balogh Lászlóval, a szövetkezet elnökével beszélgettünk. VÄLTAKOZÖ NÖVÉNYTERMESZTÉSI EREDMÉNYEK X szövetkezet vezetősége és tagsága tudatosította, hogy a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése az egyik fő feladat. Ezen belül már néhány éve rendkívüli figyelmet szentelnek a szemesek termelésének. A műit évben a legfontosabb gabonafélét, az őszi búzát 1178 hektár területről takarították be, s az átlagos hektáronkénti terméshozam 6,03 tonna volt. Az őszi árpa 6,00, a tavaszi árpa pedig 6,15 tonnával fizetett hektáronként. Az előbbit nyolcvan, az utóbbit .192 hektár területen termesztették. Mindhárom esetben túlszárnyalták a tervfeladatot. Sajnos mindez már korántsem mondható el a szemes kukoricáról. Az 1039 hektár területről csak 4,80 tonnát takarítottak be hektáronként, ami csak 91 százalékos tervteljesítésnek felelt meg. Ráadásul az egyes termőhelyek közötti különbségek elég nagyok voltak, ezért a szövetkezet vezetősége átértékelt a szemes kukorica termesztését. Ezt egyébként a szemes kukoricának a szántóterülethez viszonyított nagy aránya Is indokolté teszi. A cukorrépát tavaly 360 hektár területen termesztették, s a 37 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozam ugyan járási viszonylatban jónak mondható, da elmaradt a szövetkezet lehetőségeitől és a már megszokott 48 tonna feletti hozamoktól. Az olajnövények közül a múlt évben a napraforgót 230, a hüvelyesek közül a szóját pedig 150 hektár területen termesztették, s mindkét növénykultúra esetében csak átlagos eredményt értek el. A múlt évi" takarmánytermelés lényegében fedezi az állattenyésztés Igényelt. Jó eredményt értek el a silókukorica termesztésével, gyengébbet az évelő takarmánynövények és az intenzív fűfélék esetében. Mindez azzal párosult, hogy a szövetkezet nem tudta teljesíteni a szárítmányok és a szálas takarmányok tervét. A kertészetben túlteljesítették a tervfeladatot, a gyümölcsé szetben jóval elmaradtak a tervezett feladatoktól, elsősorban a gyenge almatermés következtében. Mindez a kései tavaszi fagyok és a nagy szárazság rovására írható. A szőlészetben a kései tavaszi fagyok a várható termésnek mintegy a felét „vitték el“. Pozitívan értékelhető, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága már néhány éve nagy gondot fordít a szerves trágyázásra, a talajok természetes termőképességének fokozására. A múlt évben például H38 hektár területet Istállútrágyáztak, ami a szántóterület 26 százalékát jelentette. A szövetkezet növénytermesztésében a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesítése a termelési rendszerek formájában valósul meg, ami tavaly a szemes kukoricára, a szójára, a napraforgóra és az Intenzív fűfélékre terjedt ki, s váltakozó eredményeket értek el. A szövetkezet vezetősége és tagsága a jövőben a termelési rendszerektől, főleg a rendszergazdáktól minőségi változást várnak, főleg a vetőmag-, a vegyszer- és gépellátásban. A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉSRE ALAPOZVA X szövetkezet jő úton halad a szarvasmarha-tenyésztés hnszszú távú, 1990-ig érvényes programja megvalósításában, jelenleg 3500 szarvasmarhát, ebből 1260 tehenet tartanak. Száz te-> hénre számítva 99,8 borjút választottak el, s 1,8 százalékra csökkentették a borjúelhullást. A tervezett tejtermelést 104,4, a marhahústermelést 107,5 százalékra teljesítették, a termeléstöbblet 186 ezer liter, Illetve 36,8 tonna volt. Egy tehénre számítva naponta 9,99 liter tejet termeltek. A tervezett tejértékesítést 101,3 százalékra teljesítették, a közellátásnak 49 ezer literrel adtak több tejet. A marhahúsértékesítést 100,5 százalékra teljesítették. A szarvasmarha-tenyésztésben nagy különbségek tapasztalhatók az -egyes részlegek viszonylatában, ami még további termelésfejlesztési lehetőségekre utal. A legjobb eredményeket a kamocsai (Komoča) részlegen érték el, majd az andódl (Andovee) és a szímői részleg következik. A múlt év folyamán a szövetkezetben a járási szervek javaslatáéra csökkentették a sertésállományt, s ez azzal párosult, hogy nem tudták teljesíteni a tervezett sertéshústermelést. Igényes, de teljesíthető feladatok előtt Ezzel indokolható az Is, hogy a tervezett malacszületést szándékosan csak 94,8 százalékra teljesítették. A malac- és sertéselhullás a tervezett szint alatt volt. A hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 0,490 kilogrammos volt, a részlegek közötti versengésből a kamocsai került ki győztesen, ahol az átlagos napi súlygyarapodás 0,553 kiló volt. A szövetkezetben megkülönböztetett figyelmet szenteltek az abraktakarmányok ésszerű felhasználásának. Az egy liter te) . kitermelésére tervezett abrakfogyasztást 0,053, az egy kiló marhahús esetében 0,30, az egy kiló sertéshús esetében pedig 0,25 kilogrammal csökkentették. A már említett okok következtében a szövetkezetben a tervezett 93 mrflíó 855 ezer korona értékű bruttó mezőgazdasági termeléstől 367 ezer koronával elmaradtak úgy, hogy a növényteremsztési ágazat lemaradása egymillió 392 ezer korona volt, az állattenyésztés viszont 925 ezerrel túlteljesítette tervét. Ez azt Is eredményezte, hogy a szövetkezet nem tudta teljesíteni a tervezett árutermelést. A szövetkezetben a múlt évben 15 millió 431 ezer korona értékű tiszta nyereséget értek el, ebből az alapok feltűnésére több mint 10 millió 800 ezer koronát használtak fel. A rentabilitás a múlt évben 19,17 százalékos volt, ami az utóbbi Jiárom év legjobb eredménye. A DOLGOZOK KEZDEMÉNYEZÉSÉVEL A szövetkezet vezetősége tudatosította, hogy a termelés növelése elsősorban az emberi tényező függvénye. A legfontosabb az, hogyan és púképp használják fel az anyagi és a műszaki feltételeket. Már évek óta nagy figyelmet szentelnek a tagság szakmai és politikai továbbképzésének. A múlt év végével a szövetkezetnek 1270 tagja, ebből az állandó dolgozók száma 638, a nyugdíjas szövetkezeti tagok száma pedig 634 volt. Az állandó dolgozók közül tizenkettőnek van főiskolai. ötvenegynek középiskolai és 361-nek szakiskolai végzettsége, ami jé előfeltétele az igényes feladatok teljesítésének, jelen* leg szakközépiskolákban tizenketten tanulnak, ketten pedig tévúton fejlesztik tudásukat. A szövetkezet vezetősége évente rendszeres figyelmet szentel az állandó dolgozók álíandósttá« sának. Évente jelentős összeget fordítanak a családi házak építésére, a szövetkezeti klubok fenntartására, a munkaruhák és védőeszközök vásárlására, az üzemi étkezde üzemeltetésére, a dolgozók üdültetésére és gyógykezelésére, gyermekeik plonírtáhorokban való üdültetésére stb. A kulturális és szociális alapból a műit évben egy állandó dolgozóra számítva 1380 koronát használtak fel. A dolgozók a sokoldalú gondoskodást becsületes munkával hálálják meg. KÖVETKEZETESEN Ä HATÁROZATOK TELJESÍTÉSÉBEN A szövetkezet üzemi pártszervezete és vezetősége lebontotta saját feltételeire mind az efsz-ek jnbileuml X. országos kongresszusának, mind a CSKP Központi Bizottsága 11. és az SZLKP Központi Bizottsága azt követő ülésének határozatait. Az állandó dolgozókkal a zárszámadó közgyűlésen, valamint a politikai és szakmai továbbképzés különböző fórumain Ismertették a legfontosabb párthatározatokat. A Haladás Efsz mindenekelőtt a szemesekből valö önellátottság eléréséhez kíván hozzájárulni azzal, hogy az idén a múlt év valóságához viszonyítva a gabonaféléket 204 hektárral nagyobb területen kívánják termeszteni, elsősorban a szemes kukorica rovására, amelyet az idén várhatóan 103 hektárral kisebb területen termesztenek. A napraforgót 200, a szóját 150, a cukorrépát 360, a fűszerpaprikát pedig 30 hektár területen kívánják termeszteni. Az Idén minőségi javulást akarnak elérni a tömegtakarmányok termelésében Is. A zöldségfélék közül a paprikával, a vöröshagymával, a sárgarépával és a fokhagymával számolnak, a gyümölcsészetben a legnagyobb termést az almától várják. összefoglalva az elmondottakat megállapítható, hogy a szövetkezet tagsága az idén merészebb növénytermesztési célokat tűzött maga elé, mint a műit évben. A feladatok igényesek, de teljesíthetők, s megfelelnek a párthatározatoknak. Az állattenyésztés szakaszán a teheneknél az átlagos 3541 literes évi tejelékenység, a hízómarháknál a 0,849 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodás, kocánként a 17,6 darabos malacelválasztás, a hízósertéseknél pedig a 0,615 kilogrammos napi felhízási átlag elérésével számolnak. A tejből négymillió litert, a marhahúsból 511, a sertéshúsból pedig 950 tonnát kívánnak értékesíteni. A szövetkezetben az idén előreláthatólag több mint 17 millió koronát fordítanak beruházásokra,, ebből mintegy hárommillió 700 ezer korona Jut gépvásárlásra és több mint tízmillió korona építkezésekre. A gépvásárlásra nagy szüksége van a szövetkezetnek, hogy részben kicserélhessék a már elavult gépeket, részben eleget tehessenek az egyre igényesebb feladatoknak. Az idén 95 millió 172 ezer korona értékű bruttó mezőgazdasági termelés elérésével számolnak, ebből a bruttó növénytermelés 57,19 százalékban részesedik. Még ide kívánkozik, hogy a hetedik ötéves tervidőszak utolsó évében 79 millió 609 ezer korona értékű bruttó árutermelés és 15 millió 109 ezer korona értékű tiszta nyereség elérésével számolnak. A szövetkezet tagsága hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére három üzemi tizenhat kollektív és 413 egyéni kötelezettségvállalást tett, melyek pénzbeli értéke egymillió 977 ezer korona. (blm)
