Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-30 / 13. szám

12 •SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 3d. Hatékonyabb takarmánygazdálkodás X párthatározatok értelmében az állatte­nyésztés zavarmentes fejlesztése érdekében hatékonyabbá kell tenni a tömegtakarmány­­-termelést. Ez megköveteli egyrészt a rétek és legelők maximális kihasználását, másrészt a szántóföldi takarmánytermelés szerkezeti változását az évelő takarmánynövények, a belterjes íűfélék és a hüvelyesek termesztése javára. Ennek érdekében gondoskodni kell a termőföld védelméről, termőerejének foko­zásáról, valamint a nagy teljesítményű beta­karító gépsorok biztosításáról. X rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági torületének 52,6 százaléka — azaz 53 ezer 600 hektár — szántó. Ennek 27,7 százalékán ter­mesztenek takarmánynövényeket. Eb­ből a pillangósok aránya tizennégy százalék. Ezen túlmenően 8700 hek­tár réttel és 35 ezer 8UB hektár lege­lővel rendelkeznek. Ennyi földterület áll rendelkezésükre a 65 ezer darab szarvasmarha — ebből közel 23 ezer tehén — és körülbelül ugyanennyi juh takarmányszükségletének a biz­tosításához. Az utóbbi évtizedekben azonban — járási viszonylatban — problémát jelentett a tervezett meny­­ségű és minőségű takarmánykészlet megteremtése. Ezért is kényszerül­tek más járásokban kooperációs le­geltetéssel megoldani a takarmány­hiányt. Igaz, a járásban jelentős az állatsfirfiség. De az is igaz, hogy a takarmánynövények hektárhozamának a növelésével helyreállítható lenne a félrebillent egyensúly. Ehhez viszont szükséges, hogy néhány mezőgazda­­sági üzem példáját követve, vala­mennyi gazdaságban maximálisan ki­használják a gyepterületek adta le­hetőségeket, mert Itt vannak a legna­gyobb tartalékok. Tehát a fő cél a takarmánytermelés olyan mérvű bel­­terjesítése, amely lehetővé teszi egy bizonyos tartaiéktakarmánykészlet létrehozatalát is. A járásban 100 bektár mezőgazda­­sági területre 63,3 szarvasmarha — ebből 22,2 tehén — jut. A legnagyobb állománnyal a méh! (Včelince) 89 db; a lénártfalvai (Lenártovce) 81,8 db; e rimajánosi (Rimavská janovee) 80,3 db; a Hrnčiarske Zalužany-i 79,2 és a sajőgömöri (Gemer) 73,1 szövetkezet rendelkezik. Száz hektárra számítva a legkevesebb szarvasmarha Gömör­­almágyra (Gemerská jablonec) 36,5; és Klenócra (Klenovec) jut. A huszonöt mezőgazdasági üzem múlt évi összesített kimutatása sze­rint évelő takarmánynövényekből — szénaegységben átszámítva — hektá­ronkénti átlagban 9,8 tonnát takarí­tott be. Összevetésként például 1960- ban mindössze 4,5 tonnát. Ezen belül Drienčanyn 13,9 tonnás. Méhen pedig 12,1 tonnás hozamátlagot értek el. Ugyancsak tíz tonnán felül volt az átlagtermés a rimaszécsi (Rimavská Seč), a királyi (Kráľ), a káloši és а šafárikovói szövetkezetben is. A kle­­noveciek ellenben mindössze 4,9, s a rimaszombatiak is csupán 5,9 tonnás hektárhozamot könyveltek el. A rétekről járási átlagban 4,9 ton­na szénát gyűjtöttek be hektáronként. Lénártfalva viszont 8,5 tonnával veze­tett, nyomában Sajógömör 8,2, majd Rimaszécs következik a 7,5 tonnás át­laggal. Ezzel szemben Gömöralmágyon 2,3, Bátkán pedig 3,1 tonna volt a hozam az egységnyi területről. A ho­zamátlagokat természetesen sokféle tényező befolyásolta. Minden gazda­ságban mások és mások termőhelyi, gazdasági, műszaki és termelési fel­tételek. Nem egy bizonyos termés­­mennyiség elérésén van a hangsúly, hanem elsősorban a lehetőségek ma­ximális kihasználásán! A rimaszombati járásban a 7. öt­éves tervidőszakban, szénaegységben számítva 1 millió 126 ezer tonna tö­megtakarmány előállítását irányozták elő. Ennek a mennyiségnek nem egé­szen nyolcvan százalékát gyűjtötték be az elmúlt négy év átlagában. A gyakorlatban általában a tenyész­tés, a takarmányozás és a termelés közötti összefüggés sokféle változa­tával találkozhatunk. Íme két vál­tozat a többféle közül: kiváló bioló­giai anyag, korszerű tartástechnoló­gia, bőséges és kiegyensúlyozott ta­karmányozás, kimagasló termelékeny­ség. Ennek ellenkezője pedig a gyen­ge minőségű állomány, az elhanya­golt állatgondozás, a létfenntartást is alig szavatoló takarmányozás, s végül a nagy ráfizetéssel járó gyenge ter­melés. A legkedvezőbb annak az ál­lattenyésztő telepnek a helyzete, ahol az értékes állományt olyan feltételek között tartják, amelyben a lehető leg­jobban érvényesülhetnek a genetikai adottságok. Az ilyen gazdaságokban — mint például Rimajánasiban, Safá­­rikovón és Rimaszécsen — tudomá­nyosan irányítják a takarmányozást, a szaporodásbiológiát és a tenyésztői munkát. A szarvasmarha ágazat jöve­delmezősége szempontjából ez nem is lehet másként, hiszen egy korszerű állattartó telep létesítése, vagy fel­újítása nagy termelékenységű egye­­dekkel való betelepítése, a takarmá­nyozás, a termelés és a karbantartás sokba kerül. Tehát a vezető szakem­ber kötelessége a termelés nyeresé­gessé tétele. Ilyen korszerű feltéte­lek mellett hanyagul dolgozni sokkal nagyobb ráfizetéssel jár, mint a ha­gyományos telepek esetében. Hang­súlyozni kell azonban, hogy a kor­szerű állattenyésztésben is a takar­mányozás a döntő tényező. A nagy termelőképességű állatállo­mány lényegesen igényesebb a takar­mányozással szemben, mint a gyen­gébb termelékenységű egyedek. Az utóbbi megfogalmazás azonban igen viszonylagos, mert végeredményben azért kisebb a termelés, mert kedve­zőtlenebb a takarmányozás. Ezért ész­szerű takarmányozásra kell töreked­ni, mert csak Így termelhetünk jöve­­dedmezően. És mit jelent az ésszerű takarmányozás? Kellő mennyiséget és megfelelő minőséget. Hiába rakunk egy tehén elé naponta száz kiló szal­mát, abból még nem lesz 10 liter tej. Ezzel a minőségre és a megfelelő ta­karmányösszetételre utalunk. Ezért szükségszerű a takarmánymérleg ősz-* szeállításakor, a mennyiség mellett, a minőséget is figyelembe venni. A na­pi adag olyan összetételű legyen, hogy az állati szervezet élettani szükségle­teit kielégítse. A szárazanyag mellett fehérjékre, szénhidrátokra, az anyag­csereegyensúlyt szavatoló ásványi a­­nyagokra van szükség) Ha ezeknek a követelményeknek megfelel a fej­adag, akkor jó a takarmányösszetó­­tel, hatékony a takarmányozás, jöve­delmező a termelés. Magától értetődő a követelmény, hogy az állattenyész­tőknek ismerni kell a tárolt takarmá­nyok értékét. A gyepgazdálkodás színvonalának növelése az egyik legfontosabb cél a takarmányalap megteremtése tekinte­tében. Ehhez megfelelő gépi eszközö­ket, kellő mennyiségű műtrágyát, va­lamint vetőmagot kell biztosítani. Gyakorlati és kísérleti eredmények igazolják, hogy a rendelkezésre álló műszaki-anyagi alapot ésszerű gaz­dálkodással igen jövedelmezően lehet kihasználni, az átlagterméseket száJ mottevően lehet növelni. A hegyi le­gelőkön is lehetőség van a zöldtakar­­mány mennyiségének nagyarányú nö­velésére. A kosarazás és a felül­­vetés többszörösére növelheti az át­lagtermést, hiszen nem egyébről van szó, mint a tápanyag-ellátottság foko­zásáról, a talaj kémiai tulajdonságai­nak a javításáról, s a növényzet ösz­­szetételének kedvező módosításáról. E módszer elterjesztésének semmi akadálya. Államunk hatalmas erőfeszítéseket tesz a gyepgazdálkodás fellendítésé­ért. Gépek, műtrágyák, egyéb vegyi anyagok, gépi berendezések állnak a mezőgazdasági nagyüzemek rendelke­zésére. Az árvízvédelmi és az erózió­gátló munkálatok is a jobb gyepgas­­dálkodást szolgálják, hiszen a termé­szetes kaszálók java része öntéstalaj, a természetes legelők pedig elsősor­ban meredek domboldalakon terülnek el. Az állatenyésztés és a takarmány­termesztés célszerű s hatékony össze­kapcsolása számos párthatározat cél­kitűzése, melynek elérését a tudo­mányos-műszaki haladás gyorsabb, határozottabb alkalmazásával kell megvalósítani. KORCSMAROS LASZIV Kedvező takarmányalapot nyújt a megfelelően kezelt és gondozott legelő /Fotó; CSTK AszímőI (Zemné) Haladás Efsz 4800 hektár mezőgazda­­sági, ebből 3439 hektár szántóterületen gazdálkodik. A múlt évt eredményekről és az idei Igényes felada­tokról a közelmúltban Balogh Lászlóval, a szövetkezet elnöké­vel beszélgettünk. VÄLTAKOZÖ NÖVÉNYTERMESZTÉSI EREDMÉNYEK X szövetkezet vezetősége és tagsága tudatosította, hogy a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése az egyik fő fel­adat. Ezen belül már néhány éve rendkívüli figyelmet szen­telnek a szemesek termelésének. A műit évben a legfontosabb gabonafélét, az őszi búzát 1178 hektár területről takarították be, s az átlagos hektáronkénti terméshozam 6,03 tonna volt. Az őszi árpa 6,00, a tavaszi árpa pedig 6,15 tonnával fizetett hektáronként. Az előbbit nyolcvan, az utóbbit .192 hektár te­rületen termesztették. Mindhárom esetben túlszárnyalták a tervfeladatot. Sajnos mindez már korántsem mondható el a szemes kuko­ricáról. Az 1039 hektár területről csak 4,80 tonnát takarítottak be hektáronként, ami csak 91 százalékos tervteljesítésnek fe­lelt meg. Ráadásul az egyes termőhelyek közötti különbségek elég nagyok voltak, ezért a szövetkezet vezetősége átértékelt a szemes kukorica termesztését. Ezt egyébként a szemes ku­koricának a szántóterülethez viszonyított nagy aránya Is indo­kolté teszi. A cukorrépát tavaly 360 hektár területen termesztették, s a 37 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozam ugyan járási viszonylatban jónak mondható, da elmaradt a szövetkezet le­hetőségeitől és a már megszokott 48 tonna feletti hozamoktól. Az olajnövények közül a múlt évben a napraforgót 230, a hü­velyesek közül a szóját pedig 150 hektár területen termesz­tették, s mindkét növénykultúra esetében csak átlagos ered­ményt értek el. A múlt évi" takarmánytermelés lényegében fedezi az állat­­tenyésztés Igényelt. Jó eredményt értek el a silókukorica ter­mesztésével, gyengébbet az évelő takarmánynövények és az intenzív fűfélék esetében. Mindez azzal párosult, hogy a szö­vetkezet nem tudta teljesíteni a szárítmányok és a szálas ta­karmányok tervét. A kertészetben túlteljesítették a tervfeladatot, a gyümölcsé szetben jóval elmaradtak a tervezett feladatoktól, elsősorban a gyenge almatermés következtében. Mindez a kései tavaszi fagyok és a nagy szárazság rovására írható. A szőlészetben a kései tavaszi fagyok a várható termésnek mintegy a felét „vitték el“. Pozitívan értékelhető, hogy a szövetkezet vezetősége és tag­sága már néhány éve nagy gondot fordít a szerves trágyázás­ra, a talajok természetes termőképességének fokozására. A múlt évben például H38 hektár területet Istállútrágyáztak, ami a szántóterület 26 százalékát jelentette. A szövetkezet növénytermesztésében a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesítése a ter­melési rendszerek formájában valósul meg, ami tavaly a sze­mes kukoricára, a szójára, a napraforgóra és az Intenzív fű­félékre terjedt ki, s váltakozó eredményeket értek el. A szö­vetkezet vezetősége és tagsága a jövőben a termelési rendsze­rektől, főleg a rendszergazdáktól minőségi változást várnak, főleg a vetőmag-, a vegyszer- és gépellátásban. A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉSRE ALAPOZVA X szövetkezet jő úton halad a szarvasmarha-tenyésztés hnsz­­szú távú, 1990-ig érvényes programja megvalósításában, jelen­leg 3500 szarvasmarhát, ebből 1260 tehenet tartanak. Száz te-> hénre számítva 99,8 borjút választottak el, s 1,8 százalékra csökkentették a borjúelhullást. A tervezett tejtermelést 104,4, a marhahústermelést 107,5 százalékra teljesítették, a termelés­­többlet 186 ezer liter, Illetve 36,8 tonna volt. Egy tehénre szá­mítva naponta 9,99 liter tejet termeltek. A tervezett tejértéke­sítést 101,3 százalékra teljesítették, a közellátásnak 49 ezer literrel adtak több tejet. A marhahúsértékesítést 100,5 száza­lékra teljesítették. A szarvasmarha-tenyésztésben nagy különbségek tapasztal­hatók az -egyes részlegek viszonylatában, ami még további termelésfejlesztési lehetőségekre utal. A legjobb eredményeket a kamocsai (Komoča) részlegen érték el, majd az andódl (An­­dovee) és a szímői részleg következik. A múlt év folyamán a szövetkezetben a járási szervek javas­latáéra csökkentették a sertésállományt, s ez azzal párosult, hogy nem tudták teljesíteni a tervezett sertéshústermelést. Igényes, de teljesíthető feladatok előtt Ezzel indokolható az Is, hogy a tervezett malacszületést szán­dékosan csak 94,8 százalékra teljesítették. A malac- és sertés­elhullás a tervezett szint alatt volt. A hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 0,490 kilogrammos volt, a részlegek kö­zötti versengésből a kamocsai került ki győztesen, ahol az át­lagos napi súlygyarapodás 0,553 kiló volt. A szövetkezetben megkülönböztetett figyelmet szenteltek az abraktakarmányok ésszerű felhasználásának. Az egy liter te) . kitermelésére tervezett abrakfogyasztást 0,053, az egy kiló marhahús esetében 0,30, az egy kiló sertéshús esetében pedig 0,25 kilogrammal csökkentették. A már említett okok következtében a szövetkezetben a ter­vezett 93 mrflíó 855 ezer korona értékű bruttó mezőgazdasági termeléstől 367 ezer koronával elmaradtak úgy, hogy a nö­­vényteremsztési ágazat lemaradása egymillió 392 ezer korona volt, az állattenyésztés viszont 925 ezerrel túlteljesítette ter­vét. Ez azt Is eredményezte, hogy a szövetkezet nem tudta teljesíteni a tervezett árutermelést. A szövetkezetben a múlt évben 15 millió 431 ezer korona értékű tiszta nyereséget értek el, ebből az alapok feltűnésére több mint 10 millió 800 ezer koronát használtak fel. A rentabilitás a múlt évben 19,17 szá­zalékos volt, ami az utóbbi Jiárom év legjobb eredménye. A DOLGOZOK KEZDEMÉNYEZÉSÉVEL A szövetkezet vezetősége tudatosította, hogy a termelés nö­velése elsősorban az emberi tényező függvénye. A legfonto­sabb az, hogyan és púképp használják fel az anyagi és a mű­szaki feltételeket. Már évek óta nagy figyelmet szentelnek a tagság szakmai és politikai továbbképzésének. A múlt év vé­gével a szövetkezetnek 1270 tagja, ebből az állandó dolgozók száma 638, a nyugdíjas szövetkezeti tagok száma pedig 634 volt. Az állandó dolgozók közül tizenkettőnek van főiskolai. ötvenegynek középiskolai és 361-nek szakiskolai végzettsége, ami jé előfeltétele az igényes feladatok teljesítésének, jelen* leg szakközépiskolákban tizenketten tanulnak, ketten pedig tévúton fejlesztik tudásukat. A szövetkezet vezetősége évente rendszeres figyelmet szentel az állandó dolgozók álíandósttá« sának. Évente jelentős összeget fordítanak a családi házak építésére, a szövetkezeti klubok fenntartására, a munkaruhák és védőeszközök vásárlására, az üzemi étkezde üzemeltetésére, a dolgozók üdültetésére és gyógykezelésére, gyermekeik plo­­nírtáhorokban való üdültetésére stb. A kulturális és szociális alapból a műit évben egy állandó dolgozóra számítva 1380 ko­ronát használtak fel. A dolgozók a sokoldalú gondoskodást becsületes munkával hálálják meg. KÖVETKEZETESEN Ä HATÁROZATOK TELJESÍTÉSÉBEN A szövetkezet üzemi pártszervezete és vezetősége lebontotta saját feltételeire mind az efsz-ek jnbileuml X. országos kong­resszusának, mind a CSKP Központi Bizottsága 11. és az SZLKP Központi Bizottsága azt követő ülésének határozatait. Az ál­landó dolgozókkal a zárszámadó közgyűlésen, valamint a poli­tikai és szakmai továbbképzés különböző fórumain Ismertették a legfontosabb párthatározatokat. A Haladás Efsz mindenekelőtt a szemesekből valö önellá­tottság eléréséhez kíván hozzájárulni azzal, hogy az idén a múlt év valóságához viszonyítva a gabonaféléket 204 hektár­ral nagyobb területen kívánják termeszteni, elsősorban a sze­mes kukorica rovására, amelyet az idén várhatóan 103 hektár­ral kisebb területen termesztenek. A napraforgót 200, a szóját 150, a cukorrépát 360, a fűszerpaprikát pedig 30 hektár terü­leten kívánják termeszteni. Az Idén minőségi javulást akarnak elérni a tömegtakarmányok termelésében Is. A zöldségfélék közül a paprikával, a vöröshagymával, a sárgarépával és a fokhagymával számolnak, a gyümölcsészetben a legnagyobb termést az almától várják. összefoglalva az elmondottakat megállapítható, hogy a szö­vetkezet tagsága az idén merészebb növénytermesztési célokat tűzött maga elé, mint a műit évben. A feladatok igényesek, de teljesíthetők, s megfelelnek a párthatározatoknak. Az állattenyésztés szakaszán a teheneknél az átlagos 3541 literes évi tejelékenység, a hízómarháknál a 0,849 kilogram­mos átlagos napi súlygyarapodás, kocánként a 17,6 darabos malacelválasztás, a hízósertéseknél pedig a 0,615 kilogram­mos napi felhízási átlag elérésével számolnak. A tejből négy­millió litert, a marhahúsból 511, a sertéshúsból pedig 950 tonnát kívánnak értékesíteni. A szövetkezetben az idén előreláthatólag több mint 17 mil­lió koronát fordítanak beruházásokra,, ebből mintegy három­millió 700 ezer korona Jut gépvásárlásra és több mint tízmil­lió korona építkezésekre. A gépvásárlásra nagy szüksége van a szövetkezetnek, hogy részben kicserélhessék a már elavult gépeket, részben eleget tehessenek az egyre igényesebb fel­adatoknak. Az idén 95 millió 172 ezer korona értékű bruttó mezőgazda­­sági termelés elérésével számolnak, ebből a bruttó növényter­melés 57,19 százalékban részesedik. Még ide kívánkozik, hogy a hetedik ötéves tervidőszak utolsó évében 79 millió 609 ezer korona értékű bruttó árutermelés és 15 millió 109 ezer korona értékű tiszta nyereség elérésével számolnak. A szövetkezet tagsága hazánk szovjet hadsereg általi fel­szabadításának 40. évfordulója tiszteletére három üzemi tizen­hat kollektív és 413 egyéni kötelezettségvállalást tett, melyek pénzbeli értéke egymillió 977 ezer korona. (blm)

Next

/
Thumbnails
Contents