Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-30 / 13. szám

Í98S. március 30. .SZABAD FÖLDMŰVES. A borfajtái! érzékszervi vizsgálatáról Az élelmezési célokat szolgáló ter­hiékek minőségi megítélésénél lénye­ges eljárásnak kell tekinteni az ér­zékszervi vizsgálatokat — a kósto­lást. A kémiai és fizikai vizsgálatok­kal ugyan megállapítható az élelmi­szerek kémiai összetétele, az alkotó­részek számszerű mennyisége és ará­nya, valamint fizikai tulajdonságai­nak mértéke. Nem állapítható meg azonban, hogy az alkotórészek har­móniában vannak-e, milyen azok illa­ta, íze, zamata, illetve érettsége. A bor élvezeti cikk, ezért értékét élvez­­hetősége dönti el. Az élvezeti értéké­ről pedig önmagában egyetlen labo­ratóriumi vizsgálati eredmény sem tájékoztat, sőt a különböző alkotó­részek arányának ismerete is legfel­jebb feltételezéseket tesz lehetővé. A borászati analitika sajnos még nem tart ott, hogy a bor tényleges értékét laboratóriumi vizsgálatokkal állapít­sa meg. A bor értékének megítélésé­hez az érzékszervi vizsgálat, a kósto­lás eiengedhetetlen.A kistermelők — műszerek híján — egyébként is csak kóstólással ítélhetik meg a borfajták minőségét, fejlettségét és a további kezelés módját. Tegyük hozzá, hogy ez a kellemes elfoglaltságok közé tartozik. A gondos szakember figyelemmel kíséri a pincében levő bor fejlődését, érését. Minden borászati művelet — házasítás, derítés, szűrés, stb. — mind a kóstolás ellenőrzése alatt áll. így határozható meg a borok palackérett­sége; kóstolással pedig a kezdődő borhibák is megállapíthatók. A borok beteges elváltozásainak kezdetét u­­gyancsak a kóstolás határozza meg és ennek alapján akadályozzák meg azok kifejlődését. Kóstolással fedik fel a borban mutatkozó egyéb hibá­kat: (idegenszerű illatot, mellékízt) és az összetételben mutatkozó fogya­tékosságokat is. Tehát a kóstolás vé­gigkíséri a szőlő feldolgozásának minden fázisát, a préselés időpontjá­nak megállapítását, a must törkö­lyön való állásának időtartalmát, stb. Igen fontos a házasított borok kósto­lása. A házasítás összeállításánál a borász mindenekelőtt azt állapítja meg, hogy milyen nemű és fajtájú bort akar előállítani, vagy készíteni. Másodsorban pedig számításba veszi, hogy ehhez valójában milyen meny­­nyiséggel rendelkezik. A házasítások összeállításának nehézségét növeli, hogy az egyes alkotórészek összhang­ja nem a házasítás pillanatában, ha­nem csak bizonyos idő után jelent­kezik. A bor érzékszervi vizsgálatának fontos módja a versenykóstolás, me­lyet kiállításokon és versenyeken a Jobb borok jutalmazása céljából vé­geznek. A kóstolást ilyen esetekben külön szabályozzák. önkéntelenül is felvetődik az az elvi kérdés, hogy nem szubjektív mi­nősítésnek tekinthetö-e a kóstolás. Az érzékszerveken alapuló borvizsgálat, borbírálat legtöbbször szubjektív jel­legű, azonban szigorú követelmények betartása mellett lehet tárgyilagos. Ehhez azonban ismernünk kell a bor tulajdonságait, érzékszerveink anali­záló képességét. A vizsgálat előfelté­teleit és végrehajtását szigorúan be kell tartani és a bírálatnál szabato­san meghatározott fogalmakat kell használnunk. A bor szakszerű bírálatához egész­séges szervezet, jó szem, jó szagló- és ízlelőérzék kell. Szakismeretből minimális követelmény ez, hogy az ízlelő az egészséges és hibás (beteg) bor között határozott különbséget tudjon tenni. Tisztában kell lenni a különböző borok jellegével, a szőlő­­feldolgozás, borkészítés és kezelés technológiájával, amihez megfelelő kémiai, fizikai és biológiai ismeretek is szükségesek. A jó bormemória is elengedhetetlen, mert emlékezőtehet­ség nélkül nincs meg az egybevetés, az összehasonlítás alapja. Az ízlés eredménye az ízlelő fizikai és kedélyállapotától is függ. Fűszeres ételek fogyasztása helytelen irányba tereli az ízlelést. Mivel a bor hőmér­séklete is nagymértékben befolyásol­ja az ízlelést, a kóstoláskor a borok­nak a következő hőmérsékletűeknek kell lenniük: száraz fehér borok 10— 12, édes borok 12—14, vörös borok 15—17 Celsius-fok. A borral szemben támasztott érzék­ilyen környezetben a borkóstolás valódi ünnep­nek számít (Vass Gyula felvétele) szervi követelmények, a bor kategó­riájától és típusától függően, külön­böznek egymástól. A leggyakoribb osztályozást mód a fogyasztói szem­pontokat veszi alapul és színre való tekintet nélküli asztali, pecsenye-, minőségi és csemegeborokat külön­böztet meg. Asztali boron olyan bort értünk, amelyben az alkoholtartalom csupán 9—11 százalékos, különleges illattal, zamattal nem rendelkezik, ál­talában cukortartalma nincs és sa­­vanykás ízű. Értékét a frisseség, üde­­ség növeli. A pecsenyebor szesztartal­ma nagyobb, fajta- vagy termőhely­jellege legtöbbször felismerhető. A minőségi borok nehezebb, testesebb borok, alkoholtartalmuk legalább 13 százalék. A borvidékre és szőlőfajtá­ra jellemző illatuk és zamatuk van. A csemege- vagy desszertborokho* főleg a megemelt (megengedett anya­gok felhasználásánál) alkohol-, cu­kor- és extrakttartalmúak tartoznak. Jellegzetes színük, illatuk és zamatuk van. Ide tartoznak az ürmösborok és vermutok. A borok besorolása a jel­zett kategóriákba rendszerint nem okoz semmi nehézséget, mégis sok esetben a besorolást illetőleg kétség merül fel a kategóriák nem éppen jól sikerült elnevezése miatt. Bármilyen csoportosítás alapján osztályozzuk a bort, értékelése főleg a következőkre terjed ki: 1. a bor külső tisztaságára, színére, 2. ízének, illatának és zamaténak tisztaságára, minőségére és jelle­gére, 3. a bor összhangjára (harmóniájára)', 4. a bor egészségére. Amint már említettük, a bor szak­szerű bírálatához elengedhetetlenül szükséges a fogalmak szabatos értel­mezése, ezért a különböző érzékszer­vi vizsgálatok kapcsán, röviden meg­határozzuk a legfontosabb fogalma­kat. A BOR TISZTASÁGÁNAK VIZSGÁLATA Érzékszervi értékeléskor szemünk­kel a bor színét, tisztaságát, folyé­konyságát (viszkozitását), habjának színét vizsgáljuk. Tisztasági vizsgá­latnál a poharat a fényforrás és sze­münk közé helyezzük. Tükrös az a bor, amely tökéletesen átlátszó, zava­rosság nélküli, kristálytiszta és a fényben csillog. Hordós boroknál a tükrösség nem föltétien követelmény. A tiszta bor ugyancsak átlátszó és zavarosság nélküli, de nem csillog. Poros az a bor, amely teljesen áttet­sző, esetleg csillogó is, de a fényben porszerű szemecskék lebegnek benne. Homályos vagy fátyolos az a bor, amely csak olyan mértékben áttetsző, hogy a mögötte levő tárgyak körvo­nalai felismerhetők. Zavaros a bor akkor, ha a mögötte levő tárgyak körvonalai alig láthatók. Ä kezelés alatt álló boroknál a zavarosság ki­­sebb-nagyobb foka nem hiba, mert ez a kezelés folytán megszűnik. A ma­kacs zavarosság rendellenességre vall. Az opalizáló borok áttetsző fényben kékesszürke színűek. A felhősen kó­­válygő zavarosság tejsavas erjedésre utal. A törött bor zavaros, íze és szí­ne sajátosan megváltozhat. Makacs zavarosságot idézhetnek elő a bakté­riumok, valamint az elbomlőban lévő élesztők. Természetes zavarodás áll­hat be hőmérsékletváltozáskor, nyílt fejtés alkalmával, vagy egyéb pince­műveletnél is. A vörös bor tisztasá­gának megítélése igen nehéz feladat, mert a színárnyalat erőssége a bor átlátszóságát erősen befolyásolja. A bor habjának a vizsgálata ezért külö­nösen a vörös bor esetén indokolt. Színanyagban gazdag, fiatal vörös bo­rok habja rubin- vagy gránátvörös, Idősebbeké rózsaszínű. Az élénk, fé­nyes hab nagyobb savtartalomra utal. (Folytatjuk) Dr. BANKI GYULA mérnök, a tudományok kandidátusa TT (Fotő: Kallta Gábor), énjres feladatok -alapos felkészülés Színvonalas vetőmagellátás Ä hosszú, szokatlanul hideg telet követően végre a határban Is elkezdődnek a tavaszi munkák. A mezőgaz­dasági üzemek gazdálkodása szempontjából meghatáro­zó fontosságú a Slovoslvo termelési-gazdasági egység szerepe, amelynek elsődleges feladata a megfelelő mennyiségű és főleg minőségű vetőmag biztosítása. Amint azt Karol Bartalsky mérnök, a társulás vető­magtermesztési és külkereskedelmi szakigazgatója tájé­koztatójában elmondotta, a jelenlegi ötéves tervidőszak első éveihez viszonyítva az idén ténylegesen javult a vetőmagellátás, így nagyobb mértékben ki tudják elégí­teni a mezőgazdasági üzemek igényeit. Az ellenőrzés hatékonyságának növelésével lényegesen több az első minőségi osztályba sorolható vetőmag, s a csiraképesség Is a kivánalmaknak megfelelő. A minőségi mutatók ja­vítása lehetővé tette, hogy a hazai piac mellett tavaszi árpa vetőmagot a KGST-tagországokba is exportáljanak. örvendetes, hogy a Slovosivo egyre nagyobb mérték­ben igyekszik hozzájárulni a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozásához. Ennek tudható be az a döntés, miszerint az egyes mezőgazdasági üzemekben szavatolják a maximális hektárhozamok elérését. Első­ként a nyitrai (Nitra) Agrokomplex üzemeiben és a magtermesztő állami gazdaságokban kísérlik meg az ötlet megvalósítását. Nem szabad azonban azt sem fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a megfelelő minőségű vető­mag magában még nem szavatolja a kiváló termést, ehhez elengedhetetlenül szükséges a javasolt technoló­giai eljárások következetes betartása. a A szakigazgató véleménye szerint a termelési rendp szereket alkalmazó mezőgazdasági üzemeknek a jövőben az eddigieknél nagyobb mértékben együtt kell működ­niük a kutatókkal, hogy a kooperáció eredményesebb lehessen. Főleg a burgonya, Illetve a cukorrépa-termesz­tésben szükséges javítani az együttműködést, hogy ezen a téren is minél rövidebb Idő alatt számottevő előrelé­péssel számolhassunk. A nemzetközi vonalon folytatott tudományos és gazdasági együttműködés fokozásával pedig a baráti országok élenjáró termelőinek az értékes tapasztalatait kell gyorsabb ütemben hasznosítaniuk a mezőgazdasági üzemeknek. A tájékoztatás szerint a Slovosivo termelési-gazdasági egység 120 ezer tonna vetőmagot és 160 ezer tonna bur­gonya-ültetőanyagot biztosított. A társulás vezetőinek egyöntetű véleménye alapján jó minőségű vetőmaggal teljes mértékben el tudják látni a mezőgazdasági üze­meket. örvendetes, hogy az előző évek hiányosságait sikerült felszámolni és például lucerna-, lencse-, cukorrépa-, illetve zabvetőmagbél Is van elegendő, a szabványnak megfelelő minőségben, (—rd—) A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a tavalyi évhez viszonyítva több mint három hetet késett a ta­vasz. A mezőgazdasági dolgozók tü­relmetlenül várják a határba való ki­vonulás idejét, hiszen az idén — a 7. ötéves tervidőszak utolsó esztende­jében — rendkívüli teljesítményre készülődnek. A kényszerű várakozás idejét a hatékony és üsszehangolt raj­tolás tökéletes előkészítésére, illetve az agrotechnikai eljárások, szervezési teendők aprólékos kidolgozására for­dították. A feladatok garmadájából érdemes kiemelve összefoglalni azokat, melyek iránt megkülönböztetett figyelmet ta­núsítanak a mezőgazdaságban dolgo­zók. Lényeges javulást akarnak elér­ni az olajnövények és a cukorrépa termesztésében, amit elsősorban a gondosabb talajelőkészftéssel és a differenciáltabb tápanyagellátás kö­vetkezetes alkalmazásával érhetnek el. Fontos érdek: az elmúlt esztendő­ben elért eredmények szinten tartá­sával a gabonaprogram (túl)teijesf­­tése. Az ősszel elvetett gabonafélék mintegy 11—13 százalékát kell ki­szántani és tavasziakkal pótolni. Er­re elsősorban ott van szükség, ahol a vetést nem fejezték be idejében, ok­tóber elejéig... A tömegtakarmányok esetében — az állatállomány szükség­letének fedezésén túl — a tartalék­­készletek kialakításán van a hang­súly. Ennek érdekében ezentúl elte­kintenek a rét-legelő gazdálkodás programjának formális ..kezelésétől“, és mindenféle lehetőséget igénybe vesznek az ezirányba ható párthatá­­tározatok megvalósítása érdekében. Már az ősz folyamán 1430 hektáron hozzáláttak az állandó gyepterületek komplex felújításához. Amint az idő­járási viszonyok megengedik, tavasz­­szal további 950 hektáron teremtik meg a bő termés feltételeit. Ahol pe­dig a sekély termőréteg miatt nem tudják felszántani a gyér hozamú ré­teket, nehézboronával lazítják fel a talajt és felülvetést alkalmaznak. A gépekkel hozzáférhetetlen területek­ről „éló kaszálógépekkel“ (juhokkal és növedékmarhákkal) fogják beta­karítani, hasznosítani a zöldövezetek fütermését. A szántóföldi takarmány­­növények közül az évelők arányának és terméshozamának jelentős növelé­sével számolnak. A hüvelyesek és a zöldségfélék termesztését — a me­chanikai növényvédelem előtérbe he­lyezését szorgalmazva —, igényes mi­nőségi követelményekkel szabályoz­zák. A felsorolt, sokrétűen igényes terv­feladatokat szemléltessük néhány számadat lejegyzésével: A tavaszi me­zőgazdasági munkák,során a gabonát 4870, a szemes kukoricát 3330, a hü­velyeseket 1000. a cukorrépát 2500, a burgonyát 580, a takarmánynövé­nyeket pedig 12 ezer hektáron kell elvetni. Több tízezer hektáros nagy­ságrendben végzik el a fejtrágyázást az őszi gabonatáblákon, a réteken és a legelőkön. Következésképpen szólnunk kell a vetőmagellátásról, valamint a műtrá­gyák és növényvédő szerek kínálatá­ról... Jó ipinűségü biológiai szaporí­tóanyagból van elegendő mennyiség. A Rimavská Baňa-i járási burgonya­tárolóban is nagyobb tárolási veszte­ség nélkül telelt fit az ültetőanyag. Ügy tűnik, hogy a tápanyag pótlásá­ban sem lesznsk komolyabb nehéz­ségek, ugyanis a gazdaságok műtrá­gyák észletetnek leltöltésére folyama* tosan érkeznek a szállítmányok. 1985* ben tovább növekszik — s a tavasz folyamán 1200 tonna DAM-390-et és 670 tonna foszfortartalmút használ* nak fel — a folyékony műtrágyák szerepe a talajok tápanyagellátásá* ban. Növényvédő szerekből még min* dig gyenge színvonalú az ellátás. Az eddigi „Ígéretek“ alapján kevésnek bizonyulnak a gabonafélék gyomnö* vényei ellen használatos Anitán C, Fatex és egyéb készítmények. A sze­mes kukorica védelmére nincs elegen-1 dő Eradicane, Dual 500 EG, továbbá több Alirox; Topogard; Burex kelle­ne, s még folytathatnánk a hiánylis­tát. A műszaki felkészültség kielégítő­nek mondható. Az alkatrészellátásban tapasztalható fogyatékosságok nagy­mértékben késleltették, de szerencsé­re nem akadályozták meg az erőgé­pek és néhány munkagép (mint pél­dául a tárcsás vetőgépek, műtrágya­­szórók, permetezőgépek) üzemképes­sé tételét. A járás mezőgazdasági üze­mei többek között 973 kerekes trak­torral (ebből hetvennégy ŠKODA- 180-as, és tizenhat K-700-as), közel másíélszáz gabona- (25 tárcsás), 26 cukorrépa- és 60 kukorica vetőgép­pel, valamint több mint száz kombi­nátorral készülnek a tavaszi munkák eLsó szakaszának elvégzésére. Nem volna teljes a számadás a po­litikai-szervező intézkedések lényege­sebb pontjainak közreadása nélkül. Ahelyett, hogy most felsorolnám a — technológiai fegyelem, agrotechnikai előírások, tudományos-vívmányok fel­­használása stb. kifejezésekkel jelzett — különben mindenki által Ismert, de konkrét tartalom nélküli emlege­téssel üres közhelyeknek számitó ál­talános igényű eredményt-garantáló törekvéseket, néhány eredeti ötletet­­hordozó szervezési-ellenőrzési formát Ismertetek. A pártszervek, hozzáértő szakemberek bevonásával járási szin­tű ellenőrző-tanácsadó bizottságokat hoztak létre a tavaszi munkavégzés idejére, amelyek az apró agrotechnikai részletekig érvényesíthetik beleszólá­sukat (tanácsok, utasítások formájá­ban) a gazdaságokban történő láto­gatásaik során. A későn jelentkező tavasz okozta „időcsúszás“ miatt va­lamennyi lehetséges munkafolyamat végzésében bevezetik — ellenőrzik, értékelik, jutalmazzák — az erő- és munkagépek két vagy háromműsza­kos üzemeltetését. Járásszerte feltér­képezik a helyzetet és szükség esetén Intézkednek. Az öntözőberendezések kihasználását, szakaszos legelők léte­sítését. trágyatelepek épftését szigorú rendeletekkel teszik kötelezővé, és állandó figyelemközpontú téma lesz azok végrehajtásának ellenőrzése. Fon­tos, felelősségteljes szerep hárul a pártszervezetek vezetőire, minden egyes kommunistára — a dolgozók kezdeményezőkészségének fokozásá­ban, a szükséges többletmunkaválla­­lásokra való ösztönzésben. Elsősor­ban a személyes példamutatásra, ta­nácsadó-ellenőrzésre és differenciált jutalmazásra van szükség ahhoz, hogy a dolgozók a tavasz minden percét ésszerű-hasznossággal, a leghatéko­nyabb munkavégzéssel töltsék ki az igényes feladatotk Időben és Jó mi­nőségben való elvégzése érdekében. KORCSMÄRÖS LÁSZLÓ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents