Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-30 / 13. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1381 március 3& Ä Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Tőketerebesi (Trebi­­íovj Járási Bizottsága ülésén Alexander SABOL jb-titkár szá­molt be a járási bizottság te­vékenységéről. Hangsúlyozta a mezőgazdaság szakaszán elért pozitív eredményeket, melyeket főleg a szövetkezetek SZFSZ- alapszervezeteiben értek el. Ki­tűnt, hogy a szocialista verseny széles körű kibontakoztatására, helyes irányítására, s ez ered­mények tárgyilagos értékelésé­re, valamint népszerűsítésére, a szocialista brigádmozgaiom továbbfejlesztésére és a szak­mai-politikai művelődésre for­dítottak különös figyelmet. Teljes mértékben érthető ez, hiszen nagyon is időszerű prob­lémakör. Annál is inkább, mert a 7. ötéves tervidőszak utolsó éve tervfeladataira összpontosí­tás jutott az előtérbe. Nagyon sok függ attól, hogy miként zá­rul ez az év ... Ha sikerű, már a 8. ötéves tervidőszak első éve tervfeladatainak a teljesítésé­hez teremti meg a jő előfelté­teleket. Ennek érdekében munkálko­dott az SZFSZ járási bizottsá­ga, együttműködve a járási me­zőgazdasági igazgatósággal. A közösen hozott intézkedések gyakorlati megvalósítását céloz­ta a lassan már záruló téli, üzemi felnőttoktatás Is, amely a szövetkezeti tagok tömeges szakmai-politikai ismeretgyara­pítását mozdítja elő. Ily módon segítve az idei igényes tervfel­adatok maradéktalan teljesíté­sét, a gazdaságosabb és jöve­delmezőbb termelést. A szakmai-politikai művelő­dés sikeres lebonyolítása érde­kében 29 tanközpontot létesí­tettek, amelyekben 146 szak­előadó gondoskodott az elő­adások magas színvonaláról. A szakmai-politikai művelődés versenyébe 3645 dolgozó kap­csolódott be, vagyis a járás szövekezeti tagjainak több mint 48 százaléka. Lehetséges, hogy ez az arányszám kicsinek tű­nik, ám tudni kell azt, hogy a szövetkezeti dolgozóknak! már a 63,2 százaléka szakképesített. Mit mutatnak a szakmai-poli­tikai művelődés legfrissebb ta­pasztalatai? Azt, hogy az elő­adások résztvevői a legújabb növénytermesztési és állatte­nyésztési módszerekkel, eljárá­sokkal ismerkedtek meg; az el­méleti ismeretek gyakorlati hasznosítása lényegesen elő­mozdíthatja a mostani igényes tervfeladatnk teljesítését. A nemrég lezajlott zárszámadó közgyűléseken is több helyütt hangsúlyt kapott a jó szakmai­­politikai felkészültség fontos­sága, a szellemi erőforrások jobb hasznosítása, az eredmé­nyesebb termelés szolgálatába állítása. Az eddig lezajlott szakelő­adások közül a legtöbb érdek­lődőt a gabona-, az ipari növé­nyek, valamint a takarmányter­­mesztés kérdéskörével foglal­kozó témák vonzották. Érdekel­te őket az is, miként lehetne az eddigieknél is eredménye­sebben és jövedelmezőbben gazdálkodni, s a jelen műszaki adottságai mellett korszerűb­ben termelni. A felnőttoktatáshoz való he­lyes viszonyulásnak szinte tü­körképe az előadások látoga­tottságának százalékaránya. Ál­talában a példásan, illetve jól gazdálkodó szövetkezetekben magas ez a százalékarány. Mit mutat ez? Azt, hogy az illető szövetkezetek gazdaságvezetése kellően tudatosítja, mit jelent a tagság szakmai-politikai is­meretgyarapítása a termelés, a jó gazdálkodás szempontjából. S most következzék a körkép. A kellő tudatosítást és a jó szervező munkát dicséri két­ségkívül az, hogy például a prachovanyi szövetkezeiben 8B —90, az abaraiban (Oborín) pedig 77 százalékos volt a rész­vételi arány. Viszont nem ne­vezhető semmiképp sem a fel­nőttoktatáshoz való jó viszo­nyulásnak az, ha a részvételi arány 28—40 százalékos, mint például a nagykapost (Veľké Kapušany) szövetkezetben. S et­től még rosszabb a helyzet a csicseri (Čičarovce) — 33 %, a nagygéresl fVefky Hőre*) szövetkezetben. Aránylag jónak mondható a részvételi száza­lékarány a hardicsai (Zemplín­ske Hradište), a dargovi, a kýstai, a cékei (Cejkov), a le­leszi (Leles), a gálszécsi (Se­čovce) és a plechoticei szövet-* kezeiben. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a gazdaságvezetés jobban álljon a helyzet magaslatán, ahol erre szükség van! Elvégre nem mindegy, milyen a tagság szakmai-politikai felkészültsé­gének a színvonala! Mert, csak­is a jó! felkészített tagságtól kérhető számon az igényes fel­adatok maradéktalan teljesíté­se. Az állattenyésztés továbbfej­lesztése, magasabb szintre eme­lése, s jövedelmezőbbé tétele eléggé összetett kérdés. Az elő­adások, a tévé-iskola keretében sugárzott tananyagok is ezt vi­lágították meg, eléggé részlete­sen. Segédanyag formájában ehhez nyújtott jó támpontot a Szabad Földművesben közölt tananyag-sorozat Is. Bizonyára hasznát veszik a szövetkezett tagok a tűz- és a munkabiztonsággal, a jog, va ■amint a vagyonvédelemmel kapcsolatos előadásoknak. Áz alaposabb értékelés még hátra van, remélhető, hogy az illetékes járási szervek levon­ják majd az 1984/85-ös felnőtt­­oktatási tanév tanulságait, s közük a szövetkezetek vezető­ségével, mire ügyeljenek a kö­vetkező tanévben, hogy a hibák ne ismétlődjenek. S a tanulás­nak legyen gyakorlati jelentő­sége is, mert a tanulás — a tanulásért, nem célravezető, csupán időpocsékolás. ILLÉS BERTALAN ak akt Igazán fáradt, az | S tud így ülni. Elernyesz­­tett végtagokkal, szótla­nul. Csak akinek az idegzetébe, a vérébe rögződött a munka és a pihenés testileg és tudatilag váltakozó parancsa, az tudta átadni magát a rövid, ám szük­séges tétlenségnek, az újabb erőgyűjtésnek. Ha úgy tetszik, a pihenésnek is megvan a ma­ga sajátos művészete, bölcses­sége Is a testi lazítás Időközé­nek, miként a mozgásnak is, ha az célszerű. S ezt megint nem egyéb olthatja belénk, mint a cselekvés hasznosságá­nak tudatosulása. Elnézem őket, amint kék kö­penyükben a közelemben ülnek egy szűk helyiségben a régi vaskályha társaságában. Az asz­talon ébresztőóra, ketyegésével hívja fel magára a figyelmet. 'Aligha lehet szükség rá. A kö­telességtudóbbak lényük mé­lyén hangtalanul működik egy Időmérő szerkezet. Sokkalta tö­kéletesebb, mint amaz. Nagyon rejtett, hozzáférhetetlen. Vagy éppen ezért...? Szólnak az asszonyok, mert kérdezem őket. Sejthetik, tud­nom kell mindazt, amire vála­szukat várom. Tíztagú a brigád, öten most szabadnaposak. A munka Itt folytonos, most éppen ők a so­ros pihenők. De vajon pihen­­nek-e? Lehet-e tétlenül lenni egész nap? A parancsok is be­lülről jönnek, kiknek vérében a cselekvés. S otthon talán még többféle a parancs. A háztartás Sí senkire át nem ruházható meg­annyi tennivalója. — Télen gyalog járunk a munkába, ha haza mennénk ebédre, rámenne еду-két óra is. Elhozzuk hát inkább ide azt a kis elemózsiát, s itt fogyasztjuk el. Elég az útból reggel meg este... Ezt mondja az egyik, a má­sik négy nevében is. Az állattenyésztés szakosítá­sa után létesült az áji (Háj) telepen a cstrkehtzlalda. Hat átalakított gazdasági épületben folyik a termelés. Szüntelen itt a nyüzsgés, a csibék állandóan csipegetnek. Ha kiürülnek az etetők, elindulnak az asszo­nyok, vödörrel a karjukon. A vízre is ügyelnek, hogy állan­dóan legyen az Hatókban. For­gatni az almot. Amint, egy tur­nus „piacérett“, elérve dara­bonként a másfél kilós súlyt, felpakolják őket, s elszállítják. Öt turnusban hizlalják a csir­kéket, általában 72 ezer dara­bot. Az átvételnél mind első­­osztályúak, nem egyszer 16—20 dekával is túlhaladva a „szab­ványt". Az Ojbodvai (Nová Boá­vá) Efsz évente mintegy 500— 520 tonnát ad el az átvevők­nek. Az asszonyok nem dicseked­nek, nem is panaszkodnak. Te­szik a dolgukat naphosszat, egy-egy rövidke szusszanóvál. Lehetséges, hogy kiteszik fény­képüket a tisztelettáblára, alá­írva a nevüket, de ez nem biz­tos. Meglehet, tábla sincs ilyen célra. Csak annyi a bizonyos: eredmények számbavételekor megérdemlik a dicséretet, a nyilvános elismerést. Hiszen az egy kiló hús előállítására ter­vezett 2,75 kiló erőtakarmány helyett 2,68 kilót használnak fel. S az előirányzott 5,5 he­lyett 4 százalékos az elhullás. ... Reggel hatra jönnek, dél­után hatkor mennek haza. Ti­zenkét órás munka ez, naponta, amit a jelenléti napló is igazol-13 milliós vállalás Hazánk dolgozói értékes kö­telezettségeket vállaltak felsza­badulásunk 40. évfordulója tisz­teletére. Ehhez mezőgazdasági üzemeink dolgozói is lényege­sen hozzájárultak, azáltal, hogy olyan plusz feladatokat vállal­tak, melyek teljesítése az egész népgazdaság szempontjából nagy fontosságú. A jeles történelmi évforduló tiszteletére kibontakozott vál­lalási mozgalom problémáival a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Gaiántai Járási Bi­zottsága is foglalkozott. Nagy­ra becsülte a mezőgazdasági üzemek dolgozói által vállalt 13 millió korona értékű köte­lezettséget: a terven felöl ki­termelt 261 tonna gabonát, a 290 tonna cukorrépát, az 1178 tonna takarmányt, valamint az ezen kívül termesztett több száz tonna olajos niagvat, hü­velyest, vetőmagot. Tejbői, 198 ezer liter kitermelését vállalták terven felül, továbbá 64 tonna húst és 200 ezer darab tojást, melynek a pénzértéke megha­ladj a kétmillió koronát. Az SZFSZ jb természetesen rendkívül nagyra becsüli azt is, hogy a szövetkezetek dolgo­zói több mint 169 ezer kilo­wattóra villamosenergia, 136 hektoliter üzemanyag, 105 ton­na erőtakarmány stb. megtaka­rítására vállalkoztak. , Ezen kívül a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói nagymértékben hozzájárulnak a munkahelyek szépítéséhez, a választási programtervek telje sítéséhez is. Továbbá: a járás szövetkezetei és állami gazda­ságai dolgozóinak 83,8 százalé­ka kapcsolódik be a szocialista versenybe. Konkrét példa: a vágsellyei (Safa) Barátság Efsz 552 egyé­ni és 13 kollektív felajánlásá­­nek pénzértéke 684 ezer koro­na. Vállalták 50 ezer liter tej, 7 tonna hós terven felüli kiter­melését. Továbbá: az 1028 hek­tár kukoricát az idén a Bábol­nai IKR szerint termesztik, s az előirányzott 7 helyett, 7,1 ton­na kukoricát takarítanak be hektáronként. Ez több mint 100 tonnás terven felüli termelést jelent. A cukorrépa összes ter­mőterületét öntözik majd, s ily módon szeretnének 145 tonná­val több cukorrépát betakaríta­ni, mint amennyit a tervük elő­ír. A kertészeti dolgozók 20 tonna árut szeretnének terven felül termelni és értékesíteni. Vállalták a szövetkezet dolgo­zói 68 ezer korona értékű Üzem-, és fűtőanyag, valamint elektromos áram megtakarítá­sát, 17 tonna másodlagos nyers­anyag (vashulladék) összegyűj­tését és értékesítését, valamint 5400 óra társadalmi munka vég­zését a város és faluszépítés keretében. A Ígéret szép szó .. . Remél­jük, hngy a vágsellyei, vala­mint a járás többi szövetkeze­tei — és állami gazdaságai — dolgozói megtartják adott sza­vukat, maradéktalanul teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Ehhez az is szükséges, hogy év köz­ben, negyed-, illetve féléven­ként ellenőrizzék az Illetékes üzemi szervek, hányadán is áll­nak a dolgozó kollektívák a vállalt kötelezettségeik teljesí­tésével, s idejében mozgósítsa­nak az esetleges lemaradás be­hozására. , KRAJCSOVICS F., Salánta JOGPROPAGANDA-as számú törvény II. CIKKELY Az 121/1975. Tt. számú szociális biztosítási törvény, a Szö­vetségi Gyűlés Elnökségének a nyugdíjemeléseket szabályozó 76/1979. Tt. számú törvényerejű rendelete, a szociális biztosí­tási törvényt változtató és kiegészítő 150/1979. Tt. számú tör­vény, a nyugdíjemelést és a szociális biztosítási törvény né­hány változását szabályozó 7/1982. Tt. számú törvényerejű ren­delet (a Szövetségi Gyűlés Elnöksége által kiadott), a szociális biztosítási törvényt változtató és kiegészítő 116/1983. Tt. szá­mú törvény és a szociális biztosítási törvényt változtató 56/1984. Tt. számú törvény a következőképpen változik és ki­egészül: 1. a 45. pragrafus 1. és 2. bekezdése és a 45-ös paragrafus 2. bekezdésében feltüntetett 880 korona helyébe 950 korona, az 1500 korona helyébe pedig 1600 korona kerül. 2. a 46-os paragrafus 1. bekezdése a következő: „(t) Az öregségi, rokkantsági, részbeni rokkantsági nyug­díj élvezőinek, valamint az évjáradékot,*" részbeni évjáradékot élvezőknek, a személyi és szociális nyugdíj élvezőinek, min­den gyermekre nevelési pótlék jár (lásd a 40. paragrafust!). Az özvegyi nyugdíj élvezőinek akkor jár nevelési pótlék min­den gyermekre (lásd a 40. paragrafust!), ha nem részesülnek betegbiztosításban ( X) és az általuk gondozott gyerekből leg­alább egy még 3 évesnél fiatalabb. Nevelési pótlék jár továb­bá a fenti nyugdíjak valamelyikét élvezőnek a nevelési, gon-* dozásba vett gyermekre. Rokkantsági nyugdijat élvező gyer­mekre nem jár nevelési pótlék.“ 3. Az 52-es paragrafus 2. bekezdése a következő: (2) Az ellenállásban résztvevők öregségi és rokkantsági nyugdijainak alsó határai egyes csoportokban a következők! csoportok I. II. III. IV. korona/hónap 1770 1470 1270 1170 hat. De van ezen felül és kívül még néhány — otthon. Kora reggel és este. No meg a teljes szabadnapon is nagy a lekö­töttség: főzés, mosás, vasalás, takarítás, varrás; gondoskodás a gyerekről, férjről,, öreg szü­lőről, esetleg az unokákról. Meg aztán ott a baromfi, ser­­.tés, tehén, a kiskert ...És sem­miféle napló nincs, amibe az otthoni, házkörült sok munka beíródna. Ez a természetesnél is természetesebb. A brigádvezető j ükét, akt a legfiatalabb, Kulcsár Iloná­nak hívják. Valamikor a Nagy­kapost (Veľké Kapušany) Me­zőgazdasági Szakközépiskolá­ban, érettségi közben találkoz­tam vele. Akkor azt mondta, hogy a baromflüzemágban sze­retne dolgozni. Most boldog, hogy vágya teljesült. A többiek korosabbak, nehéz őket szóra bírni. Kérdem, miért vállaltak éppen itt munkát, s mióta vég­zik. Mondhatnák: ez nőnek való munka, foglalatosság. Külön­­külön okot arra, hogy miért éppen itt „ragadtak" meg, nem említenek. Közös okuk: folya­matos, egész évben tartó mun­kát, kereseti lehetőséget akar­tak. Ilyen nincs a mezőn, szőlő­ben. Csak az állattenyésztésben megszakítatlan a tevékenység. S ennek a milyenségéből — aki figyelmes —, megérezhetl azt a másik odaadást, a hasznos cselekvést jellemzőt is. .. ■—tb— 4. Az 57-es paragrafus 2. bekezdése a következő: „(2) Az ellenállásban résztvevők özvegyeinek nyugdija az I. csooprtban legkevesebb 1140, a II.—IV. csoportban legkeve­sebb 960 korona.“ 5. Az 57-es paragrafus 5. bekezdése a kővetkező: „(5) Amennyiben az ellenállásban résztvevő özvegye özve­gyi nyugdíjra nem jogosult, akkor az I. csoportban az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíja legkevesebb 1140 korona, a II.—' IV. osoportban legkevesebb 960 korona.“ 6. Az 59-es paragrafus a következő: f1) Amennyiben az ellenállásban résztvevőnek szociális nyugdíjat folyósítanak, akkor ez csoportonként a következő: csoportok I. II. III. IV. korona/hőnap 1770 1470 1270 1170 Г2) Az ellenállásban résztvevő özvegyének szociális nyug­díja legkevesebb 960 korona lehet. 7. A 60. paragrafusban a 880 korona helyébe 950, és az 1500 korona helyébe 1600 korona kerül. 8. A 60-as paragrafus a felirattal együtt a következő: Az egyetlen megélhetési forrást képező nyugdijak módosí­tása és a tehetetlenségi pótlék emelése: (4 Ha az ellenállásban résztvevő özvegyének egyetlen meg­élhetési forrást jelentő nyugdíja nem éri el az 1050 koronát havonta, akkor azt erre az összegre emelik. Hasonlóképpen vonatkoztatható a 42-es paragrafus 1. bekezdésének első mon­data, Illetve az első mondat pontosvessző után következő ré­sze, valamint a 4. bekezdése. (2) Ha az olyan nyugdíjas és családtagjának egyedüli meg­élhetési forrást jelentő nyugdíja, akik közül egyik az ellen­állás résztvevője volt, nem éri el havi 1700 koronát akkor ezt erre az összegre emelik. A 42-es paragrafus 2. és 4. bekez­dése hasonlóképpen vonatkoztatható. (3) A tehetetlenségi pótlék a 47. paragrafus 1. bekezdésében megállapított felső határ fölé Is emelhető, tekintet nélkül ar­ra, hogy a nyugdíj (nyugdíjak összessége) az előző bekezdés szerint volt módosítve. 9. A 159-es paragrafusban megállapított 880 korona helyébe 950, és az 1500 korona helyébe 1600 korona kerül. Magyarázat a 46. paragrafushoz: (X) Lásd az 54/1956. Tt. számú betegbiztosítás! törvényt a későbbi előírások módosításában, valamint annak végrehajtó előírásait, továbbá a 103/1964. Tt. sz., szövetkezeti tagokra, az anya és gyermek betegbiztosítására vonatkozó törvényt a ké­sőbbi előírások módosításában, a 32/1957. Tt. sz. a fegyveres erők betegbiztosítására vonatkozó törvényt a későbbi módosí­tásában és végül a 128/1975. Tt. számú hirdetményt. (Folytatjuk)­­Fordította: JUDr, Zászlós Gábor Tevékeny közösségi ember Gyermekkorától Ismerem. A mindenre fogékony nebulót leg­­inkáb a sport és a könyv érde­kelte. Testnevelő tanár szere­tett volna lenni, de rajta kívül­álló okok miatt ez nem sike­rült neki. Szilárd akaraterejével azonban kárpótlást szerzett be­teljesületlen vágyainak, önmeg­valósítási törekvéseit és kedv­teléseit sikeresen egyeztette össze foglalkozásával. Repka István 13 éven át ak­tív kosárlabdázó volt a Rozs­nyói Bányász csapatában, 4 éve pedig a járási kosárlabda-szak­osztály elnöke. A szervezési tennivalói mellett törődik a te­hetséges serdülők képzésével. Elvégezte az úsző-edzőtanfolya­­mot, s már közel egy évtizede járul hozzá a nagy arányú úszás-tudatlanság csökkentésé bez. Nyári úsző-táborozásokon eddig mintegy ezer kisiskolást ismertetett meg az úszás tudo­mányával. A spartakiád-előké­­szítő bizottság tagja. Azok közé tartozik, akik a járás lakossá­gának 15 százalékát bekapcsol­ták a legrangosabb hazai sport­­rendezvénybe. A Rozsnyói (Rožňava) Váro­si Nemzeti Bizottság képviselő­je, a vnb tanácsának tagja. Vá­lasztókörzetében rendszeresek a fogadónapok. Egyben aktív propagandista: 6 gondoskodik a vnb választási programterve teljesítése terén elért eredmé­nyek népszerűsítéséről, rozs­­nyőí sajtókiadványokban. S ezzel el Is értünk a 33 éves Repka István munkahelyére, a Zora Gemera (Gömöri Hajnal) járási hetilap szerkesztőségébe, ahol már hat éve önálló szer­kesztő. Felelősségteljes beosz­tásában nagy hasznára van a gyermekkorától máig megőr­zött ismeretéhség. Sokat olvas, és belső késztetésnek engedel-* meskedve fűzi egyre szorosabj bá kapcsolatát a természettel. Szabad hétvégeit a családjával tölti, de egyedül Is szívesen barangol az erdőkben, vagy a vízpart csendjébe mártózva, hogy rendezgesse gondolatait, a szüntelenül változó világról, szocialista társadalmi rendsze­rünk hűséges elkötelezettje­ként. (korcsmáros) JArASI KÖRKÉP: А яакшнюШ liveidésrői

Next

/
Thumbnails
Contents