Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-30 / 13. szám

198$. március 30. „___________________________. SZABAD FÖLDMŰVES 1- ,;г5ЕГ' Ф Alsó-Csallóközben 40 évvel ezelőtt ragyogott fel a szabadság fényes napja ф Mégy évtized alatt többet fej­lődött Nagymegyer (Galovo), mint az azt megelőző év­századokban ф Gyorsan fejlődő ipari és mezőgazdasági üzemek ф A termálfürdő évente 300 ezer vendéget fo­gad ф A több mint ötszáz éves város a Munka Érdem­rend birtokosa Ф Ahogy a vnb-elnök látja ф »# Osi település. Nagymegyer. Ne­vét a monda szerint Árpád fe­jedelem egyik alvezérétől, Me­­gerétől kapta, kinek népe a Csallóköz­ben telepedett le. A monda Igazára ugyan írásos emlék nem utal, de IV. Béla király 1268-ból származó okle­vele már Villa Meger alakban említi, mint komáromi várföldet. Mezővárosi rangra 1466-ban emeli Korvin Mátyás magyar király. Az évszázadok során sok-sok csapás éri: többször Is tűz­vész Jjamvasztja házalt, majd a pes­tis- és kolerajárvány tizedeli az ltt­­lakókat; török hadak dúlják, foszto­gatják a várost. A kiváltságok elle­nére Zichy István földesúr sanyargat­ja népelf. A lakosokat mélységesen lesújtja az 1848/49-es magyar szabad­ságharc elbukása. A város az I. világ­háború második évében helyet ad a déli front 24 ezer hadifoglyának, akik — egészen a háború befejeztéig embertelen bánásmódban részesül­nek, s tífuszjárvány „vág dús rendet“ soraikban. Ennyit csupán a régmúltról, mely telve volt szenvedéssel, kiszolgálta­tottsággal, a nemzedékek tucatjainak jogfosztottságával és kiszipolyozásá­­vaL A TUDATOS HARC KEZDETE városba érkező századnyi légíonista veri láncra, majd viszi őket a vasút­állomásra. Am a proletárszolidaritás erőt hatványoz: a társaikat védő, csendőrökkel szembeforduló tömegből asszonyok válnak ki, akik a vonat elé, a sínekre fekszenek... A tömeg felháborodottan zúg, kifejezve tiltako­zását az erőszak, a csendőrbrutalitás ellen. Csak Buzgó Vendel szavát hall­va csendesedik el... Az 1923-ban megalakult helyi párt­­szervezet egyre népszerűbb a töme­gek szemében, ezért sorakoznak egy­re többen a vörös lobogó alá. Mind 4F gyakoribbak a tüntetések: a Komá­romban (Komárno), Gútán (Koláro­vo) és Nagymegyeren szervezett „Vö­rös nap“-ot a csendőrség betiltja. De a kommunisták nem adják fel a har­cot, így a párt tömegbefolyása egyre nő. Olyannyira, hogy a 30-as évek elején, a kommunisták 15 mandátu­mot szereznek a községi választáso­hogy — holtában — lakótelep, tér, vagy utca, szocialista brigád, vagy pionírcsapat viselné a nevét...I) ÉLNI TUDNAK A SZABADSÁGGAL A II. világháború már a vége felé járt. A fasiszta hitleri hordák jelen­tős részét Budapestnél a győzelmesen előrenyomuló szovjet hadsereg fel­morzsolta. Amikorra a maradék elér­te a Csallóközt, jelentősebb csatározá­sok kezdeményezésére már nem volt képes, örült, ha az irháját menthet­te... A Malinovszkij marsall irányí­totta II. ukrán front vöröscsillagos katonáinak a csallóközi rónán nem sok dolguk akadt. Am szünetet sem hagyva, űzték a fasisztákat, hogy a „fenevadat barlangjában“ semmisítsék meg. 1945 április 2-án szabadult fel Al­­só-Csallóköz s vele együtt Nagyme­gyer város lakossága is. Kitörő öröm­mel és lelkesedéssel fogadták a kelet­ről érkező felszabadítókat. Hogyne ujjongtak volna a városlakók, hiszen a rablánc hullott le kezükről, lábuk­ról... A szabadság fényes napja fel­virradt. A nagymegyeriek, főleg az Idősebb nemzedékek, jól tudják, milyen sok könny, nyomorgás, véráldozat árán született a drága szabadság. S élni tudtak — tudnak — vele. Ezért fog­tak hozzá, 1945-ben a még csak 4800 lakosú város fejlesztéséhez. Volt mit tenniük. Az utak rossz állapotban voltak, hiányzott a csatornázás, a víz-Sok vendéget vonz a termálfürdő ben Alsó-Csallóköz számos települé­sét a Duna elszabadult, piszkos árja öntötte el, sok kárt téve a lakóhá­zakban, gazdasági épületekben. Nagy­megyer várost is az árvíz veszélyez­tette. Orvul rátörhetett volna, de a lakosság nem tétovázott: a veszély­helyzet olyan összefogásra, erőhatvá­nyozásra késztetett, amire mindeddig nem volt példa — a város köré hihe­(feni varos a imán s esőzések, hóolvadás Idején a ten-* gernyi sarat. Külön fejezetet érdemel a város termálfürdője, mely évente mintegy 300 ezer vendéget vonz, nemcsak ha­zaiakat, hanem a szomszédos orszá­gok (MNK, NDK stb.) melegvízrajon­góit Is. Miért? Mert nemcsak a víz minősége és hőmérséklete kitűnő, ha­nem az ellátás, a szíves vendéglátás is. A már 10 éve működő, 3500 főnyi kapacitású termálfürdő fedett meden­céje télen is üzemel. Megbocsáthatatlan hibát követnénk el, ha elhallgatnánk a város — és vonzáskörzete — munkásságának nyo­­morgását, a nagyobb darab kenyérért, a Jobblétért, az igazságosabb társa­dalmi rendszerért vívott, állhatatos küzdelmét, melyet a kommunista párt irányított, az élen Major István­nal, Steiner Gáborral, akiknek gyújtó szava mindig nagy visszhangra talált a kizsákmányolt, elnyomott, jobb vi­lágot óhajtó csallóközi munkástöme­gekben. Mindjárt az első világháború utáni években (1919), a szociáldemokrata párt bontott zászlót, s már a követ­kező évi községi választásokon döntő fölényt aratott. A város képviselőinek háromnegyed része belőlük tevődött össze. Am az illető párt „pünkösdi királysága“ nem tartott sokáig... Említsük csak meg, hogy 1920-ban került sor az elsó földmunkás-meg­mozdulásra. Mennyire tudták egymást megérteni az itteni földmunkások és az Idehozott szlovák idénymunká­sok?! Tudva-látva az itteniek, bogy a szlovákok még tőlük is kevesebb bér­ért dolgoznak, arra buzdították azo­kat, hogy követeljék a Srobár-féle szerződés szerinti 12 mázsa termé­szetbeni Járandóságukat... Elég az hozzá, hogy amikor a Járandóság ki­mérésére került sor, intéző és raktá­ros "híján a „megrövidítettek“ saját maguk rakták zsákokba a gabonát Miért ne szólnánk arról, hogy újabb sztrájkok, megmozdulások követték egymást. Sőt, a csendőrökkel való összetűzésekre is sor került. A patast (Pastuchy) sztrájkvezetők elhurcolá­sát megakadályozó Árvái Gyulát, Hor­váth Mihályt, Fehér Kálmánt és Buz­­gő Vendelt, három naD múltával a kon, s kommunista bíró kerül a vá­ros élére. 1930-ban Árvái Józsefet, a földmun­kások közismert vezérét választják a pártszervezet elnökévé, aki 1938-ig töltötte be ezt a tisztséget. Vállalja a munkásérdekek védelmét, hatni tud a tömegekre. Szervez, agitál, jottá­nyit sem hátrál. Az 1932 február 12- re tervezett „éhségmenet“-re nemcsak a megyerlek, hanem a környékbeli falvak agrárproletárjai is készülőd­nek. Kétszáz csendőr és katona lepi el a várost, hogy az odaözönlők útját elzárják. Az öregmajorból kirohanó csendőrök brutálisan bántalmazzák Árvái elvtársat, akit előbb a kórház­ba, majd onnét a fogházba szállíta­nak. Rajta kívül Patassy Ferenc és 10 társa két, Nagy Jolán pedig két és fél hónapot raboskodik penészes bör­tönben. Am a börtön sem Arval Józsefet, sem a többieket nem töri meg: az 1937-es, három járásra terjedő sztrájk­mozgalom is Arval elvtárs Irányítá­sával éri el legfőbb célját, a 30 szá­zalékos béremelést Mint a leírtakból Is kitűnik, a kom­munista párt megalkuvás nélkül, el­tökélten Irányította a munkástömege­ket, melyek a sztrájkharcokban, ki­­sebb-nagyobb tömegmegmozdulások­ban edződtek s annál, nagyobb lendü­lettel küzdöttek a kizsákmányolás el­len, az emberségesebb, igazságosabb társadalmi rendszerért. (E sorok író­ja is jól ismerte a cél elérésében tántoríthatatlan, jó szervezőképessé gű, amellett szerény — és bátor — Arval Józsefet, aki megérte nemcsak a felszabadulás, hanem a szocialista társadalmi rendszer teljes felépítését hazánkban. Igazán megérdemelné, Erőt, egészséget, Lapos elvtársi vezeték. A lakóházak állagáról, a leg­szükségesebb szólgáltatásokről nem is beszélve. Ugyancsak 1948-ban állami gazda­ság jött létre a régi uradalom he­lyén ... Itt dolgozott — többek között — Lapos Ferenc is, aki már 27 éve a városi nemzeti bizottság elnöke ... Azóta a gazdaság nagy utat tett meg; négy éve az AGROKOMPLEX nyítrai (Nitra) főigazgatósága alá tartozik, s élenjáróvá vált. Ebben nagy érdeme van Fekete József igazgatónak, aki a Szocialista Munka Hőse, továbbá Nagy Sándornak, az újmajori (Nový Dvor) gazdaságvezetőnek, aki az SZLKP KB tagja, valamint a járási pártbizottság elnökségi tagja, a Győzelmes Február Érdemrend viselője. S ugyancsak el­ismerés illeti a szakember-gárdát, az élenjáró szocialista brigádokat, stb., melyek számottevően elősegítették a kiváló eredmények elérését. , Ha már a mezőgazdasági üzem ke­rült szóba, itt említsük meg a város szövetkezetét, amely ugyancsak a dunaszerdahelyl . (Dunajská Streda) járás élenjáró közös gazdasága, Gaál Sándor agrármérnökkel az élen. (A szövetkezet fejlődéséről, eredményes és példamutató gazdálkodásáról nem­rég közöltünk cikket lapunk hasáb­jain! ) Árvízveszély — Összefogás Köztudott, hogy a kulcsodi (KIúío­­vec) gátszakadás (1965) következté­tetlenül rövid idő alatt épített gát, ellenállt a szennyes áradatnak. Győ­zött az emberi helytállás, az áldozat­­készség ... I Az áradat — mint megvert hadse­reg — visszahúzódhatott a Duna med­rébe. A város kilakoltatott idős em­berei, s gyermekei visszaköltözhettek elhagyott, meleg családi otthonaikba, hiszen az emberi összefogás követ­keztében kár nem esett bennük. (Saj­nos, a nagy katasztrófa, az 1965-ös árvíz irodalmi feldolgozása minded­dig várat magára. Márpedig a hősies helytállás, a páratlan összefogás em­beréleteket, sok milliós értékeket mentett meg a pusztulástól.) IPAROSODÁS, lakásépítés 1966-ban (bizonyára a hősies helyt­állást is figyelembe véve) Munka Érdemrenddel tüntették ki a várost, mely a mezőgazdaság szocializálását követően iparilag is fejlődésnek In­dult. A TESLA kihelyezett üzeme Jelen­leg 460 munkaerőt foglalkoztat, több­nyire a város és a környékbeli falvak nőit;- s ami a távlati fejlődést illeti, ez a munkaerő-létszám ezer főre gya­rapszik majd a közeljövőben. Meg kell még említeni a Považská Bystrica-t Nehézgépipari Művek kihe­lyezett üzemét, a MILEX nemzeti vál­lalat helyi tejfeldolgozóját, a R.4VA­­KO-t, a 47 millió korona költségrá­fordítással épülő épületgyári üzemet, az AGROKOMPLEX nagymegyeri gaz­daságának diagnosztikai üzemrészle­gét, a szövetkezet épülő szociális lé­tesítményét, hogy csak a jelentőseb­bekről szóljunk. Az 1-es számú új lakótelepen mint­egy 1000 ember él, a kor követelmé­nyeinek megfelelő körülmények kö­zött. . Az utóbbi években 7 millió korona költségráfordítással új sporttelep, majd tornaterem épült, ahol tág lehe­tőség nyílik a sporttevékenység kifej­tésére. Ide kívánkozik még az is, hogy a városi nemzeti bizottság és az Agrokomplex helyi gazdaságának ösz­­szefogásával egy 120 ágyas úttörőtá­bor létesült. Épülőbep a város vízvezeték-háló­zata és csatornarendszere. A lakosság egy része és az üzemek hasznosítják a gázt, melynek vezeték-rendszerét a 80-as évek elején kezdték el építeni. S természetes, a város útviszonyai is sokat Javultak; az aszfaltburkolat száműzte a mindent belepő port, IFJÚSÁGÉ a lövö A most csaknem 9 ezer lakosú vá­ros nemzeti bizottsága, Lapos Ferenc elnökkel, Веке Ferenc elnökhelyettes­sel és Dobis László titkárral az élen, a képviselők és lakosok bizalmát, se­­gítókészségét élvezve, sokat tett nem­csak településfejlesztési téren, hanem más vonatkozásban Is. Például a la­kosságszolgáltatás, az egészségvédő* lem és az oktatás, a művelődés tekln­­tétében is. Kellően tudatosította, hogy nem elegendő az anyagi jólét, a szel­lemi felemelkedés épp oly fontos. A' város kulturális életének magas szín* ten tartása elengedhetetlen e helye« tudatformáláshoz, a lakosság nevelé­séhez. A földmunkás-származású vnb-el­nök, a város szülöttje, aki ez év áp­rilis 17-én ünnepli 60. születésnapját, 1957. június 1-től tölti be felelős tiszt­ségét. Nagyon sokat kellett tenni — közös erővel, társadalmi összefogás­sal — azért, hogy az eléggé elmara­dott város fejlődésben a mai szintre emelkedjék. Hiszen a felszabadulást követően még" kultúrháza sem volt, az ískolaprobléma pedig csak részben oldódott meg (két osztály a tűzoltó­szertárban kénytelen tanulni!). Nagy elégedettséggel tölti el Lapos elvtársat az, hogy a városvezetés mindenkor támaszkodhatott a lakos­ság derekas helytállására, megérté­sére. S a 35 tagú Igazgatók Tanácsa is sokat segít a város gondjainak apasztásában, problémáinak megoldá­sában, mind anyagi, mind erkölcsi téren. Meggyőződése, hogy a város további településfejlesztése, egészsé­ges lokálpatriotizmusa is ezt a helyes magatartásmódot és segítőkészséget igényli. S természetesen a néhai já­rási székhely vonzáskörzete is, amely mindmáig megmaradt. A város szovjet hadsereg általi fel­­szabadulásának 40. évfordulója jeles ünnep a lakosság életében. Az ünnep­ség áhítatos perceiben, túl az emlé­kezésen, méglnkább tudatosodjon (fő* leg a fiatal nemzedékekhez tartozók­ban!), hogy a mai örömteljes, kizsák­mányolás-mentes életüket harcos elő­deik sok-sok küzdelme, szenvedése, s nemkülönben a felszabadító szovjet hadsereg nagy véráldozattal alapozta meg. S a kommunista párt irányításá­val bontakozhatott ki az a dinamikus fejlődés, melynek már ők is (ha még nem is részesei), de szemtanúi, a szocialista társadalom honpolgárai. N. KOVÁCS ISTVÁN As Ifjú Szivek vendégszereplése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents