Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-30 / 13. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 30, Fővárosunk jelene ôs jövője Bratislava fejlődésének történetét sok évszázad alakította, formálta. Azonban kétségtelen, hogy 1945. április 4-e, amikor a fasiszta rémuralom alól a második ukrán front R. Malinovszkij marsall vezetésével felszabadította fővárosunkat, teljesen új korszakot nyitott fejlődése számára. A szocialista országépités negyven szabad éve forradalmi változást hozott népünk életébe, az egész ország, s azon belül a Szlovák Szocialista Köztársaság fejlesztésébe. Ennek az országépítésnek minden összetevője megtalálható városunkban — 1969 január elsejétől az SZSZK fővárosában — amely Európa legfiatalabb fővárosa. A Duna kék szalagja fölött ma már nemcsak négytornyú vára őrzi a várost, új, karcsú hidak ívelnek, hogy az egyre növekvő forgalomnak utat nyissanak. Mert az egykori, 143 ezpr lakosú városban ma 410 ezer lakos él és további 120—150 ezer a bejáró dolgozó és diák. Aki ritkábban jön ide, hamarább észreveszi a változásokat, hogyan szépül, terjeszkedik ez a város. Felszabadulásunk évében' 68,6 négyzetkilométer volt a területe, ma 368 négyzetkilométeren terül el. 1972- ben ugyanis a Bratislava-vidékhez tartozó hét községet csatoltak hozzá, hogy távlati fejlesztéséhez biztosítsák a feltételeket. Az itt élők az építés sorrendjében veszik számba a lakónegyedeket, amelyek az elmúlt évtizedekben épültek. Az ötszáz lakás: Krasnany, Ružinov, Karlová Ves, Lamač, Dúbravka... és most, az egykori Ligetfalu helyén épült Petržalka a Duna túlsó partján, ahol ma már több mint 100 ezer ember költözött az új lakásokba. Néhány év múlva még 50—70 ezer ember talál itt otthonra. Ez a nagyszabású városfejlesztés különösen 1970 után gyorsult .fel, amikor a CSKP XIV. kongresszusa kiemelt építkezésnek nyilvánította Prága és az Észak-Csehországi kerület mellett. Azóta nemcsak saját építőinek segítségét, hanem számtalan járási építővállalatét is igénybe veszi, így például a nyitrai, trnavai, poprádi, kassai (Košice) magasépítő vállalat, a žilinai, a humennéi, a brnói, a pezinoki és még sorolhatnánk, építőüzemek és vállalatok munkacsoportjai és szakemberei munkálkodnak építésén. Áz ország többi városából először csak dolgozni ide járók közül később sokan ide kívánnak telepedni. Ahogyan azt a főváros polgármestere, Ladislav Martinák mérnök szokta mondani: „Magához vonzza azokat, akik itt akarnak élni és dolgozni.“ Mert munkából itt, a fővárosban nagy a választék. Nemcsak az építőiparban dolgozóknak ad megélhetést, hanem a vegyészeknek is, de fejlődő gépipara is van, és különösen nagy jövője van villamosiparának. Az SZSZK lakosainak 8 százaléka lakik itt, de itt összpontosul az ipari termelés 12 százaléka és az építőipar 13 százaléka. A fővárossal szemben mindig nagyobbak az elvárások ami a közellátás és a szórakoztatóipar, valamint a szolgáltatások fejlesztését illeti. Hiszen nemcsak a lakosok számára fontos, hanem a vendégként, vagy átutazóban, netán külföldről érkezők is aszerint ítélik meg, mit tudnak vásárolni, milyen a kiszolgálás, milyen kulturális élményeket kínál számukra ez a Duna-parti, történelmi nevezetességekben gazdag város. A vár kiállítóterme!, nemzeti képtára, színházak, a hatezer embert befogadó amfiteátrum, az új szállodák, a nemrég felépült Szakszervezetek Háza, a Csehszlovák Rádió impozáns, új épülete, az üzletek, áruházak egész sora az új lakótelepek lakosai és vendégei igényeit hivatottak kielégíteni. Sokan éppen gyermekeik által ismerik fővárosunkat, hiszen nincs az országban olyan falu. ahonnan nem tanulna itt néhány fiatal — az SZSZK tanulóifjúságának a fele itt, a főváros öt főiskoláján és egyetemén végzi tanulmányait. Közülük sokan itt is maradnak, hiszen a rohamosan fejlődő tudományos kutatás 40 százaléka ide összpontosul. És ha számításba vesszük az országos jellegű intézményeket, amelyek itt működnek, nem csodálkozunk azon sem, hogy a lakosok 49 százaléka közép — illetve főiskolai képzettséggel rendelkezik. Bratislava nemcsak kulturális és történelmi hagyományait ápolja, hanem gazdag mezőgazdasági tradícióit is. Ezek közé tartozik a szőlőtermelés, a borászat is. Ma is a legnagyobb — és a legjobb — bortermelők között tartják számon az országban. Igaz, hogy a városfejlesztés miatt egyre inkább fogyófélben van a mezőgazdasági földterület, azonban a főváros területén gazdálkodó hat mezőgazdasági üzem fejlődése szívügye az illetékeseknek. Fokozatosan a város ellátásához fontos termékek előállítására szakosították őket. Tejet, gyümölcsöt, lencsét, zöldséget termelnek. A békés fejlődés negyven esztendeje meghatározta az egész ország, így fővárosának gyarapodását is. Mindent az emberért, az ember javára... Erre gondolunk, amikor látjuk az SZNF terén, a Slavín csendjében sétáló családokat. Azonban nem lenne helyes, ha elhallgatnánk, hogy megoldásra váró gondunk, feladatunk is van éppen elég. Fővárosunk tovább nő, fejlődik. Távlati tervei elárulják, hogy lakosai száma kétezerben eléri a félmilliót. Tehát minden, amire lakosainak szüksége van további fejlesztést, építést igényel. A negyedik dunai híd építését most, a felszabadulás ünnepségei idején kezdik a Lafranconinál. Új kórház építését kezdik el még az idén Petržalkában. A városi közlekedést kívánja rugalmasabbá tenni a gyorsvasút. Új kiállítási csarnok és új színház építését is tervbe vették, s nem utolsósorban új sportközpontok, pályák létesítését. t A jövőjét tervezők és megálmodók itt élnek és dolgoznak közöttünk. Velünk örülnek, ha látják a virágba borult tavaszi utcáin nézelődőket, a Duna melletti sétányon összebújó fiatalokat, az új lakótelepeken az apró gyermekek hadát. Nekik épül a város és általunk válhat szebbé. Ha törődünk is vele, ha vigyázunk is rá. Akkor szeretjük igazán, ha óvjuk értékeit. És ahhoz, hogy megtanuljuk óvni, ismernünk is kell. Tudni kell, hogy kik alkották szobrait, szökőkútjait, hovyan épültek újjá háborúban elpusztult házai, hoeyan készültek hidjai. Ezért ha átutazóban, vendégként vagy akár Itt élőként dolgunkat intézzük benne vagy munkánkat végezzük, ne csak nézzük, lássuk is meg az idők, a történelem nyomait őrző emlékeit, szépségeit. Azokat a kincseket, amelyeket a nyitott szemmel és szívvel érkezőnek szívesen megmutat. JOZEF BELES A követelményekhez igazodva (Befejezés az 1. oldalról) Az óllati termékek felvásárlási tervét csak olyan esetekben Indokolt túlteljesíteni, ha azt megtakarított takarmányokkal és a fogyasztási keretek túllépése nélkül érik el. Azonban ilyen esetekben is inkább az üzemi készletek és tartalékok kialakítását tartjuk célszerűbbnek, amelyek a további években is lehetővé teszik az állattenyésztés stabil és folyamatos fejlesztését. E célok támogatása érdekében olyan intézkedéseket készítettünk elő, amelyek gátat vetnek az ösztönösségnek és a termelési szerkezet helytelen alakulásának. Az állattenyésztés szakaszán a legnagyobb tartalékaink még mindig az állatok termelékenységében mutatkozó indokolatlan különbségekben vannak, legyen szó akár a tehenek tejhozamáról, a hízók súlygyarapodásáról, az állatállomány újratermelési mutatóiról, vagy főleg az abraktakarmányok fajlagos fogyasztásában tapasztalható különbségekről. Így például a sertés- és a baromfihizlalásban az 1 kg súlygyarapodásra felhasznált abraktakarmányok fogyasztásában az egyes kerületek között 0,3—0,4 kg-os különbségek vannak, az egyes mezőgazdasági vállalatok közötti különbségek pedig az X kg-ot is elérik. A mezőgazdasági termelés fejlesztésével a nyersanyagforrásokkal és a feldolgozási lehetőségekkel összhangban az élelmiszeripar termelési értéke 1084-hez viszonyítva 1,2 százalékkal, az árualapokba irányuló áru szállítása pedig 6,1 százalékkal növekszik. Elsősorban a tej- és a húsipari termékek szállítása növekszik a hús és a húskészítmények mennyisége 10 ezer, a vágóbaromfi 3 ezer, a vaj pedig 8 ezer tonnával, miközben azonos szinten marad a zsiradékok, a cukor, a liszt és a lisztkészítmények szállítása. A nyersanyagellátásban tapasztalható jelenlegi pozitív fejlődés lehetőségeket nyújt a hatékony feldolgozáshoz, s a termékek minőségének és választékának a lakosság szükségleteihez igazodó javításához. Az élelmiszeriparban azonban nem elegendő csupán az új termékek számát növelni, hanem arról is gondoskodni kell, hogy minőségük összhangban legyen a csehszlovák állami normákkal, s a lakosság tényleges igényeinek a kielégítésével. Ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani az olyan termékek választékának a bővítésére, amelyek elősegítik a táplálkozás további ésszerűsítését. Elsősorban tejipari termékekről van szó. Egyúttal gyorsabb ütemű gyártmányfejlesztésről kell gondoskodni a lakosság egyes korcsoportjai és rétegei számára, főleg a csecsemő- és a gyer’mektápszerek, a diabetikusok ellátására szolgáló készítmények sth. területén. A feladatokhoz való viszi’nyúlásban és a munkakezdeményezés fejlesztésében visszatükröződnek a CSKP KB 11. ülésének a határozatai, amelyek arra irányulnak, hogy további haladást érjünk el az önellátás fokozásában, s jó minőségű élelmiszerek termelésével javítsuk a közellátás színvonalát. ф Prága: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök fogadta Willi Stophot, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagját, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki a múlt héten baráti munkalátogatáson járt hazánkban. A felek tapasztalatcserét folytattak a CSKP XVI. és az NSZEP X. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséről. Megelégedéssel említették, hogy Csehszlovákia és az NDK barátsága és sokoldalú együttműködése e társadalmi élet minden területén elmélyül, és sikeresen fejlődik. A fogadáson Gustáv Husák Willi Stophnak átnyújtotta a Győzelmes Február Érdemrendet. • A szocialista mezőgazdság fejlesztése érdekében végzett sokéves áldozatkész munkáért 50. születésnapja alkalmából a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta jaromír Algayer mérnöknek, a Nyugat-Szlovákiai kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének. A magas állami kitüntetést Bratislavában Ján Janovic, szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át a Jubilánsnak. A békés építés sikerei Irta: Jaromír Valent, az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság vezető titkára A gazdagon termő Dunámén ti síkság szelíd lankái, a Nyitra, a Garam, az Ipoly és a méltóságteljesen hömpölygő Duna adják járásunk sajátos szépségét. Az ország egyik legmelegebb és legszárazabb területe ez, kiterjedésében 1346,7 négyzetkilométer. Három városában (Érsekújvár, Šurany és Štúrovo) és 54 községében 154 ezer lakos él. Szlovákok és magyarok olyan baráti, internacionalista egységben és megértésben, amilyenről a régebbi nemzedékek nem is álmodhattak. A járás földra jzi fekvése és a „történelmi ütközőpontok“ közelsége miatt mindig nagy stratégiai jelentőséggel bírt. A történelmi és kulturális emlékek egyaránt őrzik a törökök elleni hadjáratok és csaták meg a Habsburgok elleni felkelések és harcok tanúbizonyságait. A burzsoá Csehszlovák Köztársaság időjén a Járás kimondottan mezőgazdasági jellegű volt, a gépesítés elképzelhetetlenül alacsony fokán. A gyengén fejlett ipar csupán a'mezőgazdasági termények feldolgozására korlátozódott. A nagyobb üzemek közé tartozott a Suranyi Cukorgyár — egyike a legrégebbi gyárainknak -—, a bőripari üzem és az Érsekújvári Lenfeldolgozó. A határtalan kizsákmányolás, r az embertelen munkafeltételek, a -nyomor és a munkanélküliség volt az a talaj, amelyben nagyon gyorsan klcsíráztak- a munkásmozgalom eszmél. Az érsekújvári és a környékbeli munkásság a zsellérekkel és napszámosokkal együtt mindig szolidaritást vállalt a munkásság küzdelmeivel a kenyérért, a munkáért. Bátran és elszántan sztrájkoltak, tüntettek. Gazdag május elsejei hagyományaink a CSKP alakulásának idejéig vezethetők vissza, amikor a párt szervezte a felvonulásokat, a kirándulásokat és a népmulatságokat. Érsekújvár a burzsoá Csehszlovák Köztársaság szétveréséig a CSKP kerületi, majd területi bizottságának székhelye volt. A köztársaság szétverésekor azonban a horthysta Magyarországhoz csatolták. Ettől kezdve a fehérterror módszereivel vették itt is üldözőbe a munkásmozgalom legjobbjait. Az üldözés évei után a háború szenvedései és megpróbáltatásai következtek, amelyeknek csak a felszabadító szovjet hadsereg érkezése, a felszabadítás vetett véget. A régen várt szabadság először, 1944 decemberében Helembára (Chfaba) érkezett meg. A 2. ukrán frunt R. J. Malinovszkij marsall vezetésével még nyolc falut szabadított fel december folyamán a Garam keleti partján. Éppen itt, Kéméndnél (Kamenín) folytak 1945 februárjában a legnehezebb harcok. Az áldozatok számát és a küzdelem hevességét tekintve a hazánk egyes területeiért vfvott küzdelmek legdrámaibb csatái között tartjuk számon. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tizenöt szovjet tisztet és katonát tüntetett ki a Szovjetunió Hőse címmel a kéméndi harcokban tanúsított elszántságukért. Járásunk lakosai sosem felejtik 1945. márciusának huszonötödiké és huszonkilencedike közötti tavaszi napjait. Agyúk dörgése előzte meg a béke csendjét. A 6. harckocsizó egység és a 7. gárdahadosztály A. G. Kravcsenko és M. Sz. Sumilov tábornok vezetésével, valamint I. A. Plijev altábornagy lovasegysége hozta el ide a szabadságot. A háború nyomait magán, viselte az egész járás, különösen Érsekújvár, a három bombázás a lakóházak, épületek felét elpusztította. A felszabadulás, majd a Februári Győzelem megnyitották a szocializmus építésének útját. Elkezdődött a súlyosan tönkrement gazdaság újjáépítése. Az emberek határtalan lelkesedéssel és odaadással láttak hozzá a háború okozta károk felszámolásához, a romeltakarításhoz, az építéshez. A szocialista átépítés először az ipart, az építőipart, majd a mezőgazdasági termelést érintette. A foglalkoztatottság minden eddiginél nagyobb méreteket öltött, csakhamar 60 ezer dolgozót tartott nyilván a járás. A szocialista fejlődésnek köszönhetően ma már olyan jelentős üzemekkel rendelkezünk, amelyek országos igényeket elégítenek ki például a világítótestek gyártásában, vagy a papír és a cellulóz előállításában, A külső termelési kapcsolatok programjából a textilipar számára készített gépek és a mezőgazdaság részére gyártott öntözőberendezések kivitelezésével veszi ki járásunk is a részét. A Szerszámipari Kutatóintézet sikeresen oldja meg nemcsak a hazai gépipar fémmegmunkáló eszközökkel való ellátását, hanem a többi KGST-hez tartozó országét is. Az egykori elmaradott, földművelésből ölő vidékből fokozatosan fejlett, ipari-mezőgazdasági járás lett, amelyben az elmúlt 40 évben több mint 41 ezer lakás épült, új lakótelepek, városnegyedek létesültek jól fölszerelt egészségügyi és üzlethálózattal, óvodákkal, Iskolákkal. Gyáraink és üzemeink termékei Iránt nemcsak a hazai piacon mutatkozik kereslet, külföldön is megállják a helyüket. A Stúrovói Cellulóz- és Papírgyár, az Eiitex Šurany, az Érsekújvári Tesla, a Novofruct, a Húsipari Vállalat termékei mind idehaza, mind külföldön versenyképesek. Ipari termelésünk 1961-től 1984-íg a tízszeresére nőtt. Gazdasági fejlődésünk egyik fontos tényezője az Elitex Šurany, az Érsekújvári Elektrosvit és a Sigma termékeinek kivitele a Szovjetunióba. Óriási változáson ment át a mezőgazdasági termelés is. A földművesek helyzete, élete gyökeresen megváltozott. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés megteremtette az élelmiszeripar fejlesztésének alapjait is, főként a tej, a hús, a zöldség .és a gyümölcs feldolgozásában. A mezőgazdaság gépesítésének programja láthatóan tükröződik .az elért eredményekben. 1984-ben például mezőgazdasági össztermelésünk 91 millió koronával nagyobb volt, mint az előző esztendőben. Rekordtermést értünk el gabonafélékből, 6,02 tonnás hektárhozammal. A tehenenként! évi fejési átlag 3507 liter volt. Termőterületét tekintve járásunk az ország legnagyobb kukorica-, napraforgó-, lucernamagtermelője ás a mi kiváltságunk az élelmiszeripar ellátása csomagolt őrölt fűszerpaprikával. A szocialista mezőgazdaság fejlesztéséért kapta meg járásunk a Munka Érdemrendet. A békés építés negyven esztendeje alatt a lakossági szolgáltatások hálózata nemcsak a városi, hanem a falusi lakosság számára is hozzáférhetővé, elérhetővé vált. A helyt gazdálkodás üzemei és műhelyei, és a kisipari szövetkezetek fontos szerepet töltenek be az életszínvonal emelésében, az életkörülmények javításában. Szolgáltatásainkat az egy lakosra számított évi 905 koronás forgalommal a kerület legjobbjai között tartják számon. A társadalmi elkötelezettség, a munkához való szocialista viszony a bizonyítéka, hogy járásunkban több mint 19 ezer dolgozó tagja a szocialista brigádoknak. 1033-an pedig a komplex-ésszerűsítő brigádok tagjaként törekszenek még hatékonyabb, jobb munkára. 1945-től az akkori első, huszonkét óvodai osztály helyett ma 246 óvodai osztályban készítik fel a gyermekeket az iskolára, az akkori 206 alapiskolai osztály helyett, ma 695 osztályban tanulnak a gyermekeink. (Ebből 201 a magyar tanítási nyelvű osztály.) Különösen nagy körültekintéssel és figyelemmel vesszük körül nyugdíjasainkat. Jól szervezett a szociális gondozói szolgálatunk. Az elsők között hoztuk létre a saját lakásegységekből álló nyugdíjasotthont, ma már három Ilyen házunk van, amelyek szociális és egészségügyi ellátást ts nyújtanak az idős embereknek. Egészségügyünk tervszerű fejlesztése során korszerű kórházunk, jól felszerelt körzeti egészségügyi hálózatunk épült. Életünk, körülményeink javulásának, igényeink növekedésének szerves része az is, hogy művelődni, szórakozni akarunk. A járási népművelési központ 40 községi népművelési központot, 17 szövetkezeti klubot, 400 együttest, csoportot és szakkört irányít. Könyvtárak, képtár, múzeum és művelődési otthonok, kultúrházak szolgálják a célt, a művelődést. A tömegsport számára is megteremtettük az anyagi-műszaki feltételeket. Több sportpálya, tornaterem, illetve uszoda biztosít lehetőséget nemcsak a testedzésre, hanem arra is, hogy az élsportolók közé küzdje magát, akiben arra van képesség. Büszkén és elégedetten vesszük számba azt a hatalmas haladást, azokat az óriási eredményeket, amelyeket a felszabadulás óta eltelt negyven évben járásunkban elértünk. Köszönet érte mindazoknak, akik az első sorodban mutatták az utat és keresték a legcélravezetőbb módszereket. És azoknak is, akik a hétköznapok becsületes munkájával, szorgalmukkal és erejükkel mindannyiunk örömére ilyen gazdaggá és széppé tették. v
