Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-23 / 12. szám
1985. március 23-SZABAD FÖLDMŰVES 11 A közelmúltban, február 27-től március 5-ig rangos nemzetközi kiállítások színhelye volt á hrnói vásárváros. Itt rendezték ugyanis a Salima élelmiszeripari, az Embax-print csomagolás- és nyomástechnikai, az Intrama kezelés- és tárolástechnikai, valamint a Reprót, a sokszorosító berendezések és ésszerűsítő eszközök nemzetközi kiállítását. Sorrendben az első kettőt már tizedik, az Intramát kilencedik, a Reprót pedig hatodik alkalommal tartották meg. Az ilyen )ó nemzetközi hírnévnek örvendő seregszemlék nagyszerű alkalmat nyújtanak arra, hogy felmérjük hazai szakterületeink jelenlegi helyzetét, s az összehasonlításhoz is megfelelő alapot szolgáltatnak. A rangos részvételű rendezvényeken való jelenlét valamennyi érdekelt üzem, vállalat, szervezet számára igazi lehetőséget nyújt a megméretettésre. A szakemberek körében Is az ilyen kiállítás nagymértékben hozzájárul a legújabb tudományosműszaki ismeretek cseréjéhez, az újdonságok és ötletek népszerűsítésé-Az egészséges táplálkozás jelentősége SALitVIA egyes árufélék megfelelő minőség besorolásával is. Az élelmiszeriparra is érvényes hogy a tudományos műszaki fejlesz tés eredményeinek az eddiginél jóvá gyorsabb ütemű hasznosításában, < belterjesftő tényezők figyelembe vé telénél elsősorban is szemléletváltás ra van szükség azokon a területeken, ahol nem tudunk olyan mértékben lépést tartani a fejlődéssel, miként azt a kor megköveteli. Ezen a téren sokat tehetnek az újítók és a feltaaz esztétikusabb csomagolás bevezetése jelenti a fő felt A konzerviparnak — főleg ha anyagból — kell újabbb gyű; főtteket, lekvárokat, dzsemi nem utolsósorban gyermektáp készítenie. A söripar tenniv: összegezhetnénk: növelni a palackozott sör gyártását, javítani az egyes sörfajták minőségét, és lényegesen több alkoholmentes készítményt, üdítőt a piacra bocsátani. Egyik ágazatban sem szabad a cukorbetegekről megfeledkezni, s számukra is megfelelő választékot kell biztosítani. A Salima jelentőségét növeli az a tény, hogy a KGST-tagországokban ez az egyedüli szakosított nemzetközi élelmiszeripari kiállítás. Az idei jubileumi, tizedik seregszemlén a résztvevők mindenekelőtt az ésszerű táplálkozásra helyezték a legfőbb súlyt. Brnóba 37 ország közel félezer kiállítóüzeme, vállalata illetve szervezete jelentkezett újdonságaival. Hazánk élelmiszeripara elsősorban az egyes ágazatok korábban említett területein igyekezett a legtöbb új terméket bemutatni. Bár élelmiszeriparunk nem elsősorban export-beállítottságú, a kiállításnak köszönhetően külkereskedelmi kbpcsolataink száma is jelentősen megnövekedett. Újra meggyőződhettünk arról, hogy a minőséget csak komplex módon értékelhetjük, s ehhez elengedhetetlenül hozzátartozik az egyes termékek külleme, csomagolása, egyszóval az esztétikai funkciót sem szabad lebecsülni. . Ha a hagyományos élelmiszeripari kiviteli cikkek külkereskedelmi forgalmát tartani, «őt fokozni szeretnénk, jóval hathatósabb piackutatásra, összehangoltabb ágazati tevékenységre van szükség. Nem egy termék népszerűségét és piaci érvényesülését akadályozta meg, hogy a különben kiváló minőségű áru ízléstelen színű csomagolásban került az üzletekbe. A kiállítás szervezői nem véletlenül vállalkoztak újra az egészséges táplálkozás gondolatainak a terjesztésére. Nézzük meg, napjaink bonyolult gazdasági viszonyai között mi befolyásolja a legnagyobb mértékben a kiváló jelzőt megérdemlő termék elkészítését. Az egészségügyi, az élel! miszeripari és nem utolsósorban a közgazdasági szakemberek együttműködésétől függ, hogy egészséges, gazdaságosan termelhető és eladható termékek kerüljenek le az üzemek szállítószalagjairól. Már korábban említettük, hogy jelenlegi táplálkozási szokásaink nem éppen a legmeg. felelőbbek. Túl sok zsiradékot fo- I gyasztunk, ellenben kevés gyümölcsöt és zöldséget használunk az ét- I rend kialakításánál. Számokban kit fejezve az egy lakosra eső átlagos i energiamennyiség 1500 kilojoullal haladja meg a szakemberek által ajén- lőtt értéket. Ezt nem hagyhatják fi- gyeimen kívül az élelmiszeripar dolt gozói sem, s ennek tudható be, hogy I az idei Salimán ezen a téren la jóval- több volt az újdonság, mint általában- az eddigi évfolyamok során. 1 A hazai konzervipar is számos újc donsággal jelentkezett. Az érsekújvári t (Nové Zámky) Novofruct Konzervr gyár például több mint harminc ter- méket mutatott be, s ezeknek nagy i része a korszerű táplálkozás szigorú- szabályainak teljes mértékben megfe- lelő újdonság volt. A kiállított termé, kék közül megemlítjük a Gréta és az Adria salátakeveréket, a Radványi diakeveréket, amelyet cukor hozzáadása nélkül készítettek, s már az első negyedévet követően piacra is szeretnék szállítani. Ezenkívül az ínyencek számára is volt jónéhány újdonság. Ezek közé sorolható a kolbászfüszer keverék, a háromféle cseínegekeverék, a Pikant és a Csabai kolbászkeverék, amelyből még az év első felében szeretnék legyártani az első jelentősebb mennyiséget. A gyermekek körében közkedvelt gyermektápszerekből 14 félét látott a nagyközönség a kiállításon, s jó volna ha az üzletek polcain is ilyen gazdag választék állna a vásárlók rendelkezésére. A brnói Alima konszern olyan készételek bemutatására vállalkozott, amelyek nagymértékben elősegítik ék megkönnyítik az ésszerű táplálkozást. A Fruta főleg olyan diétás ételkonzerveket sorakoztatott fel, amelyekben a baromfihús és a zöldség dominált. Örvendetes, hogy egyre több konzervgyár vállalkozik a nálunk nem éppen legismertebb zöldségfélék A korszerű élelmiszergyártásnál iá nagy szerepe van a tudományos-műszaki fejlesztésnek. Gyárainkban is egyre szélesebb keretek közt alkali mázzák az elektronika új berendezéseit és műszereit. Örvendetes, hogy az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat a hazai élelmiszeripari gépek gyártásának színvonala, s bár még nem érjük el a legfejlettebb országok gyártmányainak minőségét, azokat egyre jobban megközelítjük. Beszámolónkban a hazai élelmiszeripari üzemek és vállalatok kínálatát igyekeztünk elsősorban bemutatni, emellett természetesen külföldi cégek termékeit is megtekinthették az idei kiállítás látogatói. A Szovjetunió például tíz külkereskedelmi vállalattal képviseltette magát, s a hagyományos élelmiszuriparí termékek mellett több érdekességet is felvonultatott. Ezek közé tartoztak az űrhajósok számára készített ételkülönlegességek, amelyeket a Moszkvai Élelmiszeripari Kutatóintézet dolgozóinak eredményei alapján készítettek el a szovjet üzemek. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk kínálatából az idén sem hiányzott az egyes pezsgőkülönlegességek kínálata. Magyarországot is több élelmiszeripari üzem termékei képviselték, s a megszokott, ízléses csomagolásban kiállított készítmények méltán keltették fel egyrészt a látogatók, másrészt pedig az illetékes szakemberek figyelmét. Nem hiányoztak a távolabbi országok képviselői sem, így például a kubai vagy pedig az argentin termékek is sikerrel szerepeltek és gazdagították az idei kiállítás kínálatát. hez. Kedvező jelenségnek tekinthető, hogy az utóbbi időszakban több mint tizenhárom százalékkal nőtt hazánknak a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi kapcsolata, és a kapitalista tábor országaival is számottevően fejlődött az együttműködés. Már szinte hagyománnyá vált, hogy a Salima nemzetközi élelmiszeripari kiállítás a hrnói vásárváros pavilonjaiba több ezer látogatót vonz. Az idei seregszemle elsődleges feladata az élelmiszeripari termelés korszerűbbé tétele, az egészséges, gazdagabb áruválaszték biztosítása volt. Örvendetes, hogy élelmiszer-szükségletünknek hozzávetőlegesen mindössze öt százalékát importáljuk, s ez előhbrelépést jelent az ezt megelőző tervidőszak hasonló mutatóihoz viszonyítva. A hazai piac folyamatos ellátása mellett jelentős mennyiségben külföldre is szállítunk élelmiszereket, főleg sört, cukrot, húst, baromfit és különböző tartósított termékeket. Hazánkban lényegesen növekedett az egy lakosra eső átlagos tej-, tojás- és húsfogyasztás, ám ez utóbbinak árnyoldalai is vannak, mivel egyre nagyobb a zsírfogyasztás. A CSKP KB 11. és az SZLKP KB azt követő ülése hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumnak, a húsiparnak főleg a sovány húsból való folyamatos ellátást kell biztosítania. A lakosság alapvető élelmiszeripari cikkekből való rendszeres ellátása társadalmunk elsődleges feladatai közé tartozik. Ennek a követelményeknek hazai élelmiszeriparunk már huzamosabb ideje eleget tesz, és nem okoz különösebb nehézséget e feladatok teljesítése. A mennyiségi mutatók, számokban kifejezett értékek, százalékok mellett azonban itt is egyre nagyobb szerepet kap, akárcsak a népgazdaság valamennyi más szakaszán is a minőség javítása. Ennek elsődlegessége abban rejlik, hogy észszerű. egészséges táplálkozásról csakis abban az esetben beszélhetünk, ha ezen a téren is helytállnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek és nem utolsósorban a kereskedelmi hálózat dolgozói. Az a sokatmondó tény, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban élelmiszer-szükségletünk 95 százalékát hazai bázisunk elégíti ki, még magában nem elegendő, mert legalább ennyire fontos a minőségi kritériumok, az egészségvédelmi szabályok és előírások, a korszerű táplálkozástan követelményeinek állandó figyelembevétele és a jelentkező hiányosságok mielőbbi kiküszöbölése. Az alapvető élelmiszeripari cikkekből való önellátásra törekvés nem csupán a mennyiségi tervmutatók maradéktalan teljesítésével számol, hanem az látók, akiknek ötleteit számon kell tartani, és azokat, ha megfelelőek, mielőbb hasznosítani szükséges. Az idei kiállításon több táblázat, illetve grafikon segítségével valós képet kaphattunk táplálkozási szokásainkról, ételeink összetételéről. Nem hiányoztak a távolba mutató prognózisok sem, melyek szerint 1993-ig az évi átlagos húsfogyasztás 87—90 kikilogrammra, a tej és tejtermékeké 2*6—265 kilogrammra emelkedik. Sajnos az ésszerű táplálkozásban nagy szerepet játszó gyümölcs- és zöldségfogyasztás terén viszont messze elmaradunk az ajánlott mennyiségtől. Zsiradékokból évente átlagosan 5, cukorból 8, lisztből pedig 17 kilogrammal fogyasztunk többet a kelleténél. Ezért főleg ezen a szakaszon széles körű és az eddiginél hathatósabb gazdasági propagandára, s természetesen a többi élelmiszeripari termékekből való gazdagabb áruválasztékra van szükség. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hosszú távú fejlesztési programja külön hangsúlyozza, hogy az egyes ágazatoknak mely területeken kell erősíteniük, vagyis milyen termékekből kell elsősorban bővíteniük a kínálatot. A húsipar számára például elsődleges feladat a csomagolt áruk mennyiségének növelése, s a füstölt áruból való többlettermelés. A tejipar dolgozóinak mindenekelőtt a sajtokból való rugalmasabb termékváltás a i legfontosabb tennivalójuk. A baromfi- : ipari üzemek vezetői is tisztában vannak azzal, hogy a kínálat bővítése, Fotó: CSTji hasznosítására és népszerűsítésére. A Liko termelési-gazdasági egység kiállítási részlegén ezért nagy figyelmet keltett az Armora züldségfőzelék, amely pattisszon és brokkoli hozzáadásával készült. A baromfiüzemek is számos új termékkel gazdagították az idei nemzetközi kiállítás kínálatát. A Rosina szalámi, a Niva kolbász, a különféle baromfipástétomok és ételkülönlegességek széles skálájára bizonyára nemcsak a szakemberek figyeltek fel. A húsipari termékek közül is főleg az újdonságokra hívták fel az egyes üzemek a látogatók figyelmét. A csomagolt húsfélék és a félkész termékek terén az utóbbi időben ugyan jelentős előrehaladást tapasztalahattunk, ám korántsem lehetünk elégedettek a jelenlegi árukínálattal. Szlovákiában tavaly 15 ezer tonna csomagolt húst adtak el, s az idén már jóval nagyobb mennyiség értékesítésével számolnak. A tejipar kiállítási részlegén mindenekelőtt a savanyított tejtermékek és készítménykülönlegességek, mint például az Ovokys, a Jovokrém és ezekhez hasonló termékek voltak túl súlyban. A tröszt vezetősége nagy figyelmet fordít arra, hogy állandóan növelje a sajtok és a sajtkészítmények kínálatát. Nemsokára megjelenik az üzletek polcain a Grúň nemespenészes sajt, amelynél a közkedvelt Enciánhoz hasonló piaci sikerrel számolnak a szakemberek. A fogyasztóipari vállalatok kínálata Is számos új ötlet, elképzelés megvalósítását tükrözte. Félkész és készételek, gyorsan elkészíthető, vitaminokban gazdag levesek, főzelékek, s az ínyencek számára készített legújabb termékek között mindenki megtalálhatta a szájízének legjobban megfelelőt. Hasonlóan a halkészítményekből is voit elegedő. Sajnos ezen a téren még nagyon sok a tennivalónk, mert az egy lakosra eső átlagos fogyasztás még a kívánt minimális szintet sem haladja meg. Az Arany Salimát az értékelő bizottság 18 hazai és 13 külföldi élelmiszeripari üzem termékének ítélte oda. Amint josef Hloušek, a kiállítás egyik fő szervezője a nemzetközi élelmiszeripari seregszemle befejeztével elmondotta, valamennyi kiállítás teljesítette küldetését. Az üzletkötések szempontjából is eredményesnek mondhatók e rendezvények, ezt bizonyítja, hogy több mint 4 milliárd korona értékű árucsere-egyezményt írtak alá a szakemberek, s ennek nagy része a Salimán szereplő élelmiszeripari termékekre vonatkozik. A kiállítás nagyszerű alkalmul szolgált a tudományos értekezletek, a szimpozionok megszervezésére is, ahol a több mint 20 rendezvényen kétezer hazai és 11 ország közel kétszáz neves külföldi szakembere vett részt. A szakmai értékelés mellett a látogatók többsége is a megtekintett kiállítási részlegek alapján véleményt alkothatott élelmiszeripari termékeink jelenlegi helyzetéről, valamint a távlati elképzelésekről. A résztvevők nagy többségének véleménye alapján azonban csak akkor lehetünk elégedettek a Salima ’85 elnevezésű nemzetközi élelmiszeripari kiállítás színvonalával, ha a bemutatott újdonságok mielőbb az üzletek polcaira kerülnek, hogy bővítsék az egészséges, ésszerű táplálkozásra alkalmas készítmények sorát. Tennivaló akad még bőven, a termékfelújítási program során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a megfelelő minőségnek a csomagolás, a kivitelezés is természetes velejárója. Ajánlatokból, elképzelésekből nem volt hiány az idei Salimán. Most már csak az a kérdés, hogy mennyire és főleg mikor sikerül a gyakorlatban alkalmazni az ismertetett ötleteket. Remélhetőleg erre nem kell sokáig várni. BÄRDÖS GYULa
