Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-23 / 12. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 23, J6 évet zártaki Ezt érzékeltette a vezetőség Kovács Veronika üzemgazdász által előterjesztett beszámolója; ezt hangsúlyozta Rudolí Klučka mérnöknek, a járási pártbizottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság küldöttjének üdvözlő beszéde; erre utalt Pathó Imre, aki az SZFSZ Járási bizottságának képviseletében foglalt állást a szálkái (Salka) Üj Élet Efsz múlt évi gazdálkodásához a közelmúltban tartott zárszámadó közgyűlésen. S aki ezek után is kétségbe vonta a gazdaság elismerésre méltó termelési és fejlesztési sikereit, akkor a helyzet reálisabb értékelésére késztette Légrádl Jánosnak, a Letkési Tsz (MNK) elnökének felszólalása, aki többek között a következőket mondotta: „Szomszédok vagyunk. Lényegében csak az Ipoly választ el bennünket. Tehát hasonló természeti feltételek között gazdálkodunk. Olyan termelési eredményeket, mint Önök elértek, mi még egyetlen esetben sem tudtunk felmutatni. Gratulálunk és köszönjük, hogy tanulhatunk Önöktől.“ Az elhangzott dicsérő szavak és a termelési eredményeket összegező számok között azonban ellentmondások vannak. A gazdaság ugyanis csupán 95,6 százalékra teljesitette a bruttó mezőgazdasági termelés, 91,95 százalékra pedig az árutermelés tervét. Joggal vetődik fel a kérdés: mi ennek az oka? A terv volt talán túlfeszített, tehát Irreális? Avagy a tervteljesítésnek voltak leküzdhetetlen akadályai? A gazdasági mérleghez fűzött helyzetelemzések lényegében arra utalnak, hogy a termelési terv reális volt, számolt a termelésfejlesztési lehetőségek optimális kihasználásával, a technológiai fegyelem következetes betartásával, persze nem számolt a hosszan tartó, a termelési eredmények alakulására károsan ható szárazsággal. A termelési eredményeket zsugorító tényezők főleg a növényteremsztést érintették. Ez a szakágazat ugyanis a bruttó termelés tervét csupán 89, az árutermelés tervét pedig 83 százalékra teljesítette. Ügy tűnik, hogy a lemaradás legfőbb okozója nem is a szárazság volt, hanem az adott lehetőségek kihasználásának — kényszerítő körülmények miatti — elmulasztása, valamint a technológiai fegyelemben észlelhető lazaság, a kukorica és a cukorrépa elgyomosodása stb. Ezekre a fogyatékosságokra hívta fel a figyelmet Szőcs Béla agrármérnök, a növénytermelési ágazat vezetője, amikor az idei termelési feladatokkal összefüggésben a hozzáállás Javításának szükségességét hangsúlyozva megjegyezte: „Jobban kell törődni a földterület kihasználásával. Nem nézhető el tovább, hogy a parcellák szélein hozamcsökkentő üres területek maradjanak. Feltétlenül javítani kell a szántás és a további talajművelési munkák minőségén is. Hatékonyabbá kell tenni a kukorica és a cukorrépa vegyszeres és mechanikai kezelését, s jobban kell szorgalmazni a betakarítási veszteségek mérséklését.“ Legnagyobb kiesést a múlt évben a szemes kukorica okozta. Csupán 3,7 tonnás hektárhozammal fizetett, s így a tervezettnél 2 millió 500 ezer koronával kisebb értéket képviselt. — Sok kárt tett a vadállomány — mondogatták egyesek, míg mások bólogattak hozzá. — Például a vaddisznók és a Börzsönyi hegyekből Idelátogató nagy létszámú szarvascsordák. Ez az érvelés megalapozott lehet! De hiba lenne egyedüli okként elfogadnil Hiszen köztudott, hogy pár évvel ezelőtt ez a szövetkezet hektáronként 5,6 tonna szemes kukoricát takarított be. Pedig vaddisznók és szarvasok akkor is tanyáztak ezen a környéken. Feltételezhető tehát, hogy a szemes kukorica termésének kedvezőtlen alakulására — a vadállomány kártétele mellett — az is kihatással volt, hogy az ostrovi kukoricatermelési rendszergazda nem látta el a gazdaságot szükséges mennyiségű és választékú gyomirtó szerekkel, és a növényzet mechanikus kezelése, sarabolása sem volt összhangban a gyomosodás által diktált követelményekkel. A termelési és áruforgalmazási terv teljesítésében negatív szerepet tölt be a vöröshagyma termesztése is. Ez esetben nem is annyira a termeléssel volt baj, hiszen hektáronként húsz tonna feletti átlagtermést takarítottak be, hanem a felvásárló szervezet, a Zelenina mulasztása vezetett oda, hogy négyszáz tonnányi vöröshagyma — ötszázezer korona körüli értékének kiesésével — zsugorftóan hatott a termelési és árnforgalmazási eredmények alakulására. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gazdaság határában cukorrépából is lehet rendkívül jó termést elérni. Volt már olyan év is, amikor a szövetkezet a kerület legjobb cukorrépa-termelőjének bizonyult. Állítólag a múlt esztendőben is jó termés volt, annak ellenére, hogy az egyedszám körül és a növényápolásban is baj volt. A levélzettel együtt 70 tonnán felüli termést értek el hektáronként, de mivel a répafejező gépet első ízben állt módjukban üzemeltetni, így a kezelő személyzet szakmai felkészültségét sem gyarapították többéves gyakorlati tapasztalatok, viszonylag nagy volt a betakarítási veszteség. Hektáronkénti átlagban 35 tonnányi leveles répafejjel gazdagították a takarmányalapot, s így a feltételezettnél kevesebbet, hektáronként csupán 35,7 tonna cukorrépát értékesítettek. Mivel bizonyos okok miatt — főleg a májusi csapadékok, majd a későbbi szárazság miatt — az évelő takarmánynövényekből gyengébb termést értek el, így a tervezettnél nagyobb mennyiségű leveles répafej és a nagyon gyenge szemtermést Egyre eredményesebben ígérő kukorica növényzetének szilázsolásával érték el azt, hogy a szarvasmarha-állomány minőségi takarmányszükségletét kilencven százalékra fedezték. Búzából és tavaszi árpából rekordtermést — hektáronként 6,18 tonnát — takarítottak be. Ez a nagyszerű termelési eredmény azonban csupán mérsékelte a termelési és áruforgalmazási terv teljesítésével járó gondokat. Nem fedezte azt a hiányt, amit az említett és egyéb növények gyenge termése okozott. Véleményem szerint a növénytermelési ágazat termelési és áruforgalmazás! eredményei kissé kedvezőbben alakultak volna, ha a szárazság idején a rendelkezésükre álló ötszáz hektáros öntözőberendezés kapacitását jobban, vagyis maximálisan kihasználták volna. Tudom, hogy nem hanyagság, nem az öntözéses növénytermesztés jelentőségének lebecsülése vezetett oda, hogy a szántóterületnek közel huszonöt százalékára kiterjedő öntözőberendezések kapacitását — a rendkívüli szárazság ellenére is csupán ötven százalékra használták ki. Ugyanis munkaerőhiány van és ezzel magyarázzák az öntözőrendszer kapacitása maximális kihasználásának elmulasztását is. De őszinte leszek és megmondom, hogy az öntözési lehetőségek jobb kihasználására tett intézkedéseik — a minimális munkaerőt igénylő Fregatt típusú öntözőberendezés üzemeltetése — csak félmegoldáshoz vezetnek. Ha ebben a szövetkezetben a szükségletekhez Igazodva maximálisan ki akarják használni az öntözéses növénytermesztés előnyeit, akkor haladéktalanul hozzá kell látni egy állandó teliegű öntözőbrigád megszervezéséhez. Ha a dolgozók átcsoportosításával, a munka- és a termelési folyamatok ésszerűsítésével az öntözőcsoportot nem lehet létrehozni, akkor feltétlenül meg kell kísérelni — ha kell személyes meggyőző munkával, a gazdaság lehetőségeihez igazodó kedvező feltételek felajánlásával azt, hogy újabb állandó munkaerőket szerezzenek. Hiszen ez a szövetkezet már kilábalt a hullámvölgyből. Tagjai már élvezik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, a közösség által tervszerűen gyarapított szocialista vívmányok egész sorát. A múlt évi termelési és áruforgalmazási tervek teljesítésében az állattenyésztési ágazat viszonylag jó példát mutatott. A bruttótermelés tervét 106 százalékra teljesítette, és az árutermelés tervezett növekedésében sincs lemaradás. A hústermeiét tervét 109, a tejtermelését pedig 101 százalékra teljesítette. S ami nagyon pozitívan értékelhető: a tej 99 százalékát első minőségi osztályúként értékesítették. Persze, nem értek el „világra szóló“ eredményeket. Az egyedenkénti évi fejési átlag mindössze 3001 liter, a hízóbíkák napi átlagos súlygyarapodást 614, a sertéseké pedig 503 gramm volt. Ezek a szerény eredmények azonban arra utalnak, hogy a múlt év folyamán lényegesen megváltozott, megjavult az állatgondozók munkához való viszonya és szilárdult a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzése is. Csak ez, a megváltozott hozzáállás vezethet oda, hogy a múlt év folyamán — az 1983-as évhez viszonyítva — 428 literrel növekedett a fejési átlag, 252 grammal a sertések, míg 91 grammal a hízómarhák napi átlagos súlygyarapodása. S ami a jövő tekintetében nagyon biztató: a téli időszakban 15 százalékkal több tejet fejtek naponta, mint a múlt esztendő hasonló időszakában, de lényegesen nagyobb a sertés- és a szarvasmarha-hizlaldában elért súlygyarapodás is. Az állattenyésztésnek ebben a gazdaságban van egy kis „szépséghibája“ is. Az, hogy viszonylag kismértékben részesedik a mezőgazdasági össztermelési érték kialakításában. S ez a fogyatékosság a múlt esztendőben is nagyon szembetűnő volt, annak ellenére, hogy a növénytermesztés talán a szokványosnál is jobban lemaradt a tervteljesítésben. Az állattenyésztés tehát a bruttó mezőgazdasági termelésben csupán 43, az árutermelésben pedig 44,5 százalékkal részesedett. Ennek talán a legfőbb oka — nem is az állattenyésztés intenzitásának alacsony foka — az, hogy a szövetkezet kénytelen volt 320 hektár mezőgazdasági területet átvenni a Štúrovói Állami Gazdaságtól, mégpedig megfelelő állattenyésztési termelőhelyek nélkül, s a megnövekedett földterület miatt az állatállomány sűrűsége alacsony színvonalra csökkent. Biztató, hogy a szövetkezet haladéktalanul hozzálátott az állománysűrűség növeléséhez szükséges férőhelyek létrehozásához: egy kétszáz férőhelyes korszerű tehénistálló és egy ötszáz férőhelyes üszőnevelö telep építéséhez. Az építkezés gyorsított üteme pedig lehetővé teszi, hogy már az idén nyolcvanhét darabbal növeljék a szarvasmarha-állományt, s így a múlt évi termelési szint megtartásával, esetleges emelésével növeljék az állattenyésztési ágazat részesedését a bruttó mezőgazdasági termelési érték kialakításában. A szálkái Oj Élet Efsz kiemelkedő erénye a termelés gazdaságosságának fokozására irányuló törekvés. Nagyon meglepő, hogy egy Цуеп gazdaság, amelynek rendkívül jól jövedelmező termelési ágazata szinte nincsen, s ahol az egy átlaghektárra jutó mezőgazdasági össztermelés értéke csupán 13 ezer 617, míg az árutermelésé 11 ezer 100 korona, több mint 19 százazalékos jövedelmezőséget árt el, s a tiszta jövedelmét a múlt évben is 31 százalékkal túlteljesítette azáltal, hogy 5 millió 794 korona nyereséget ért el. Ezek az eredmények az üzemirányítás és a munkaszervezés magas színvonaláról és a takarékossági követelmények követ* kezetes betartásáról beszélnek. Ezek, valamint a gazdaságié}* lesztésre fordított — viszonylag — nagy összegek, amelyeket korszerű gépek és gazdasági épületek birtoklására fordítanak, azt is bizonyítják, hogy a három falu — Kiskeszi (Maié Kosihy), Leled (Lefa) és Szalka — szövetkezeti parasztsága nemcsak a mának él, hanem bár bizonyos áldozatok árán, de ugyanakkor céltudatosan igyekszik megteremteni a termelés tervszerű növelésének műszaki feltételeit. Mint azt Jozef Bános agrármérnök, a szövetkezet elnöke zárszavában mondotta, a múlt évi termelési, gazdaságfejlesztési eredmények nemcsak bátorítják, hanem ösztönzik a szövetkezet tagságát arra, hogy a hetedik ötéves tervidőszak utolsó évére — az efsz-ek X. kongresszusa határozatához Iga* zodva — olyan termelési feladatokat tűzzön maga elé, amelyek teljesítésével véglegesen felzárkózhat a közepes színvonalú mezőgazdasági üzemek közé. A termelési és az áruforgalmazási tervfeladatok növelésére utal, hogy a bruttó mezőgazdasági termelés mércéjét — a múlt évi valósággal szemben — 2 millió 337 ezer koronával, az árutermelését pedig 2 millió 970 ezer koronával emelték. Az persze igaz, hogy ez a nemes Igyekezet sem vezethet a hetedik ötéves tervidőszakra előirányzott termelési és áruforgal* mazási tervfeladatok maradéktalan teljesítéséhez. De előse* gíthetí azt, hogy az érsekújvári (Nové Zámky) járás mezőgazdasága könnyebben megbirkózik az ötéves tervidőszakra vállalt termelési, áruforgalmazási és gazdaságfejlesztési feladataival PATHÖ KAROLT ■■■■■■■■■minmnuHiimiiinmniiiiiHHniimiiminmannnminmHHiiininnmimni Eleget téve a feladatoknak Ä komáromi járás legnagyobb gazdasága a 7000 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó gűtai (Kolárovo) szövetkezet. Ottjártamkor, még mielőtt bárkivel is beszéltem volna, a folyosón elhelyezett kitüntetésekből és oklevelekből megtudtam, a szövetkezet a gabonatermelés terén nem akármilyen múltra tekinthet vissza. 1974-ben például valamivel hat tonna feletti, 1976-ban 6,4, 1977-ben pedig 5,62 tonnás hektárhozamot értek el. Így érthető, hogy a növénytermesztési főágazatvezetőnél kezdtem érdeklődni a múlt évi eredmények felől. Kerďo András agrármérnök tájékoztatott: , — A kezdeti nehézségek ellenére jé évet zártunk s a növénytermesztés minden ágazata túlteljesítette a tervet. Nem vnlt könnyű dolgunk, hiszen már az 1983 as őszi időjárás sem kedvezett, a múlt évi tavaszi szárazság is rányomta bélyegét a gabonafélék fejlődésére. A 6550 hektár szántóterületen gazdálkodó efsz 2300 hektáron termesztett gabonaféléket, ebből 1898 hektáron búzát, amely 7,01 tonna termést adott hektáronként, őszi árpából 7,05, tavasziból pedig 7,22 tonnát takarítottak be hektáronként. Szemes terményekből a tervezett 5,94 tonnás hektárhozam helyett 8,49 tonnát értek el. A hüvelyesek 3,32 tonnával fizettek hektáronként. A cukorrépatermesztésben a tervezett 41,4 tonnával szemben 45,6 tonnát takarítottak be átlagban. A szövetkezetben kisparcellás fajtakísérleteket is folytattak. Tavaly 13 őszibúza-fajtájával kísérleteztek. Legjobbnak a Danubla bizonyult 8,78 tonna hektárhozammal, az SO 6300-as 7,98, a Vala 7,93, az Irls pedig 7,72 tonnát adott hektáronként. Hagymából átlagban 38,03 tonna termett hektáronként. A szövetkezet három éves átlaga ennél a növénynél 25,1 tonna, s ezt az átlagot tavaly 12,93 tonnával túlszárnyalták. A vöröshagyma-termesztésben végzett fajtakísérletekben az Olomouci OL 7403, a holland HYPER és JUMBO fajták bizonyultak a legjobbnak, mind jóval négy tonna feletti hektárhozamot adtak. A silókukorica-termesztésben 42 tonnás hektárhozammal számoltak, a valóságban 46,9 tonnát értek el, lucernából 9 tonnát vártak hektáronként és 11,05 tonna termett. A 160 hektáron kifagyott és kiszántott őszi repce helyett napraforgót vetettek, s itt Is jobb — 2,26 tonnás átlagtermést takarítottak be. Szemes kukoricából viszont a kedvezőtlen Időjárás miatt a vártnál kevesebb termett, a tervezett 6,1 tonna helyett 5,9 tonnát takarítottak be hektáronként. — Az állattenyésztés fő tartóoszlopa a szarvasmarha- és a baromfitenyésztés — mondotta — Jaroslav Viliin agrármérnök, főágazatvezető. Az állattenyésztésben 300 ember dolgozik s az egy főre jutó évi munkatermelékenység 340 ezer korona. A szövetkezet 5600 szarvasmarhát, ebből 2000 tehenet tart. A múltban problémáik voltak a tejtermeléssel és a járási átlag alá kerültek. 0) technológiára álltak át a tejtermelés növelése érdekében. Kezdeti eredményeik nem feleltek meg a várakozásnak, ezért változtatásokat eszközöltek a tartós technológiában, a takarmányozásban és állatgondozásban. így sikerült a járási átlag fölé emelkedniük. Tavaly tehenenkénti évi átlagban 3758 liter tejet fejtek. Az üj technológia bevezetésével jobb eredményeket érnek el az üszőnevelésben is. Az 1600 üszőről nyolc dolgozó gondoskodik. A sertésállomány 11 ezer darabos, ebből 750 a koca. Egy kocától átlagosan 19,1 malacot neveltek fel, de egyes munkaközösségek kocánként 20 malacot is elválasztottak. A hfzóállomány napi súlygyarapodásával azonban nincsenek megelégedve, ezt részben a korszerűtlen, elavult istállóknak tulajdonítják. Ebben az évben új istállók építését tervezik, így remélik, hogy növelni tudják a hízók napi súlygyarapodását. A baromfitelepen hat épületben ketreces technológiával 230 ezer baromfit tartanak, ebből 190 ezer a tojó. Tavaly 49 millió tojást termeltek, «gy tojó átlagában 270 darabot. Egy tojás kitermeléséhez 149 gramm erőtakarmányt használtak fel. A pecsenyecsirke-neveldében négy asszony évente 250 tonna csirkehúst termel. Tóth Géza, a beruházási és építkezési ágazat vezetője elmondotta, hogy a szövetkezet évente 15 millió koronát fordít beruházásra saját anyagi forrásaiból. Az 1984-es év legnagyobb beruházása az új Jércetelep építése volt, amit a tervek szerint 1986 már* dúsában kellene befejezni, de bízik benne, hogy még az idén sikerül üzembe helyezni. A központi műhely építésére 1 millió 200 ezer koronát fordítottak az elmúlt év folyamán. Továbbá silógödröket létesítettek kö* zel 3 millió korona értékben, agro* laboratóriumra 692 ezer koronát for* dítottak, a szénatároló 628 ezer és a trágyatelep 1 millió 143 ezer korona értékben épült. A szövetkezet gépesítési részlegén 150 személv dolgozik igen Jó ered* ... ménnyel. Az újító* csoportjuk Is na* gyón eredményes munkát fejt ki. Tavaly 35 újítási javaslatot terjesztettek elő. A pótalkatrészhiányt nagymértékben felújítással igyekeztek csökkenteni. A kitűzött feladatoknak eleget téve és a kedvező eredményektől felbuzdulva új erővel fogtak hozzá $ az idei év igényes Céljainak megvalósításához. ' GŐGH VILMA Fotó: Bogoly János
