Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-16 / 11. szám

A társasági szórakozás kultúrája 'Amennyiben konkrét tartalommal akarjuk megtölteni a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusán jóváhagyott és a kultúra növekvő szerepére vonatkozó anyagokból levezet­hető gondolatokat, ügy irányító, szervező és módszertani mun­kánkban nemcsak az ember kulturális tevékenysége, művé-, szett és művelődési aktivitása hagyományos szféráinak befo­lyásolásával kell foglalkoznunk. Ugyanis a komplex hozzá­állás eredményeképpen fokozatosan figyelmünk előterébe ke­rül a szórakozás másodlagosnak tűnő sajátos formája, a tár­sas szórakozás. A társasági szórakozás és annak tartalma, jormája, színvo­nala bizonyos mértékben mipdig az adott kor emberének, egy­­egy osztály, illetve társadalom tagjának gondolkodását, érzés­­világát, valamint az adott kor és társadalom gazdasági és kulturális viszonyait, körülményeit tükrözi. Társadalmunkban az utóbbi évtizedek során végbement alapvető politikai és gaz­dasági változások a munka inlenzijikálásában és jellegében bekövetkezett' változások, a szabadidő kibővülése, a szórakoz­tató kultúra rohamos fejlődése, valamint a két világrendszer közötti intenzív ideológiai harc jelentős befolyást gyakoroltak a társasági szórakozás formáira, az emberek életében betöl­tött szerepére. Társadalmunkban a társasági szórakozás jelentős szórakoz­tató, pihentető-serkentö, szociális-aktivizáló, szociális-higiéniai szerepet tölt be és hatékonyan elősegíti a szocialista társadal­mi együvétaríozás, valamint az emberi viszonyok megszilárdí­tását, továbbá a szocialista személyiség és a szocialista élet­mód formálását. A szocialista építés során a társasági szórakozás tgrén is jelentős változásokra került sor, kiváltképpen a szórakozás demokratizálását illetően. Fokozatosan a szocialista életmód jegyeit magukon viselő új szórakozási formák alakultak ki az ifjúság, a felnőttek és munkaközösségek körében. Az elért eredmények ellenére (például ezer lakosra évente öt szórakoztató rendezvény esik) e téren még számos szerve­zési és eszmei problémával találkozhatunk. A hiányosságok túlnyomó többsége szorosan összefügg a szórakoztató művé­szet színvonalával, valamint a résztvevők esztétikus szórako­zásra való felkészültségével. E téren jelentős szerepe van a tömegtájékoztató eszközöknek is, melyek hatására a passzív szórakozás egyre nagyobb teret hódít. A szórakoztató művészet terén még mindig nem vagyunk ké­­pesek áttérni a mennyiségről a minőségre és megfelelőképpen reagálni a Nyugatról beáramló és számunkra elfogadhatatlan életstílust propagáló divatos irányzatokra. A problémák jelentős része a szórakoztatás tartalmára, mű­­vészeti színvonalára és szervezési szempontjaira vonatkozik, A társasági szórakozás tartalmi és formai színvonalára többek között az elemek vagyis a programszámok megválasztása és az egész program összeállítása is befolyással van. A szervezők többnyire a gyakorlati tapasztalatokra, valamint az ösztönös megérzésre támaszkodnak. Hiányzik a társasági szórakozás tudományos elemzése. Például az ifjúság körében, vagyis az ifjúság számára rendezett szórakoztató rendezvények körében, egyre nagyobb teret hódít a diszkó. A nemzeti bizottságok engedélyező és ellenőrző tevékenység gében felettébb komoly probléma, hogy a szórakoztató ren­­' dezvények jelentős része a hatáskörükön kívül eső intézmé­­nyékben valósul meg. Éppen ezért a kulturális-népművelési intézményeknek, d nemzeti bizottságoknak és természetesen a társadalmi szer­vezeteknek is arra kell törekedniük, hogy minél előbb eltűn­jenek az említett hiányosságok és a társadalmi szórakozás keretében szervezett rendezvények vonzóak, egyre magasabb színvonalúak legyenek. SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 18. fl felkészítés fontos feladat E fesztiválokon a gyermek­­együttesek újabb és újabb anyagokkal, színpadi feldolgo­zással, valamint tiszta stílusú előadással mutatkoznak be. Ez bizonyítéka annak is, hogy mi­lyen gazdag folklúranyaggal rendelkezünk. A Népművelési Intézet, a kerületi és járási népművelési központok, Vala­mint a CSEMADOK szervezetei azon fáradoznak, hogy a gyer­mekek érdeklődését felkeltsék a népművészet iránt, s ezen be­lül a néptáncra irányítsák a gyermekek örömteli és alkotó életének értelmét. Előtérbe he­lyezve azokat a módszereket, amelyeket a gyermekek aktív együttműködésével, s alkotó fantáziájukra támaszkodva va­lósítanak meg. A módszertani folyamatban kiváltképpen bevált az a mód­szer, amellyel a felnőttek arra irányítják a gyermekek figyel­mét, hogy a gyermekek saját maguk mutassák fel és ismer­jék meg a folklórhagyományo­kat az idős adatközlőktől. Ez a módszer, mely „A szépség for­rásánál“ elnevezésként ismert, hozzájárult a gyermekegyütte­sek mennyiségi és minőségi fej­lődéséhez. Bebizonyosodott, hogy ez a gyűjtési-nevelési formája a nép­művészetnek — az amit a gyer­mekek a kutatás során talál­tak, „lábről-láhra, szájról-száj-Szocialista társadalmunkban fontos feladatot teljesít a fia­talok katonai életre való felké­szítésében a Honvédelmi Szö­vetség. Tervszerű, rendszeres evékenvséggel készíti fel a eendő katonákat a „laklanyai“ tletre, ruházza fel őket az alapvető katonai ismeretekkel. Felelősségteljes küldetését eredményesen igyekszik valóra váltani a Honvédelmi Szövet­ség Losonci (Lučenec) Járási bizottsága is. — A járásban létesített ki­képzőközpontokban két kikép­zési Időszakban foglalkozunk a katonai parancsnokság állomá­nyába került fiatalok katonai előképzésével — tájékoztatott lán Mucha, a honvédelmi fel­készítés titkára. — A gyakor­lati foglalkozások keretében megismerkednek a fiatalok a kézi fegyverek működésével, szerkezetével, a katonai rend­fokozatokkal, gyakorolják a célbalövést, az elsősegélynyúj­tást 'stb. A második kiképzési időszak­ban már különféle „szakmai“ Ismeretekre Is szert tesznek. Ebben az Időszakban fokozódik aktivitásuk Is, hiszen eddig szá­mukra Ismeretlen, érdekes és vonzó ismeretekkel találkoznak. Legtöbben a gépkocsivezetés százalékuk a „Példás lövész“ címet, 35 százalékuk pedig a „Rátermettségi jelvényt“. A ver­seny jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy négy fiatal katonai iskolába jelentkezett. Az említett versenyben első helyen a losonci gépkocsiveze­tők állnak, akikkel Jozef Líška foglalkozik. Másodikok a Jaro­slav Boros Irányította gépko­­csizók, a harmadik helyen pe­dig a fülekl (Fiľakovo) vegyes csoport tagjai állnak, akik La­dislav Flachtbart tartalékos zászlós vezetésével készülnek a katonaéletre. Az egyes szakcsoportok be­kapcsolódtak a „Honvédelmi Szövetség versenyébe is, mely főleg a kiképzés minőségi el­sajátítását követeli meg. Élen a válogatott fiatalokból álló losonci rádiós-csoport áll, má­sodikon a fülekiek, harmadi­kon pedig a losonci híradósok.-+­Ä pozitív eredmények szám­bavétele mellett problémákról, gondokról is szó esett. Egyes központi községekben létesített kiképzőközpontokban hiányos a megjelenés. Néhol csupán 60 százalékos, a mi jelentősen rontja a járási átlagot. Ennek tudományát sajátítják el, ami­nek majd a civil életben is hasznát látják. Jelentős érdek­lődés nyilvánul meg a rádiós, valamint a híradós-mechanikus tevékenység Iránt is. — A fiatalok politikai felké­szítése, gondolatviláguk for­málása fontos feladat. Milyen formát választottak ennek ered­ményes megvalósításához? — A sorköteles fiatalok ré­szére a kiképzőközpontokban rendszeresen tartunk eszmei­politikai előadásokat — vette ét a szót Miroslav Hopp, tarta­lékos őrnagy, aki a fiatalok honvédelmi felkészítésével fog­lalkozik. — Ezekre a gyakor­latok előtt kerül sor és a terv­ben foglalt témák megvitatásán kívül aktuális bel- és külpoliti­kai események ismertetésére is sor kerül. Különféle találkozók, beszél­getések is segítik a gondolko­dásmód fejlesztését. Idén pél­dául öt alkalommal találkoztak a fiatalok a Népi Milícia tag­jaival, három ízben veterán pártharcosok látogattak el kö­zéjük, s négy jogi vonatkozású előadást is meghallgattak. Az egyes kiképzőközpontok tagjai a második világháborúval, illet­ve hazánk felszabadulásával kapcsolatos emlékhelyeket is felkerestek. Jártak a Duklánál, a Banská Bystrica-i SZNF mú­zeumban, Svidníken. A járás­ban felkeresték az Abroncsoson (Obručná) levő partizánemlék­művet, ellátogattak a tragikus emlékeket őrző budaszállási (Budiná) emlékműhöz is. Barta József tartalékos kapi­tány arról szólt, hogy minden kiképzőközpont mellett SZISZ csoportot is alakítottak, mely­nek tagjai bekapcsolódtak a SZISZ járási bizottsága elnöké­nek Vándorserlegéért kiírt ver­senybe. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a verseny­be a sorkötelesek 95 százaléka kapcsolódott be. Ennek kap­csán 17 százalékuk már meg­szerezte a „Példás regruta“, 35 egyik oka az, hogy a fiatalok jefentős hányada 15—20 kilo­méterről jár a központba, de a szombati ritkább autóbuszjára­tok Is gyakran útját, állják a jó szándéknak. Persze, az egyes nemzeti bizottságok és az üze­mek vezetőinek passzív maga­tartása is gyakran „hozzájárul“ a fiatalok távolmaradásához. Feltétlenül többet kellene, hogy tegyenek azok honvédelmi elő­képzése érdekében, aktív pro­­pagációs és szervezőmunkával' hatékonyabban kellene, hogy segítsék e fontos honvédelmi­politikai feladat sikeres meg­valósítását. Vannak jó példák is: Losoncon, Kokaván, Mýtnan, a nemzeti bizottságok dolgozói, vezető példamutató munkát vé­geznek ezen a téren. Ragyol­­con (Radzovce) Danko Alfréd oktatót Illeti dicséret a jő mun­káért. Jó az együttműködés a járási katonai parancsonksággal, mely­nek képviselői minden verse­nyen, rendezvényen ott van­nak. Állandó segítséget nyújt a járási pártbizottság, a Népi Mi­lícia és a jnb mellett működő honvédelmi tanács. Rendszeres előadói munkával segíti a fia­talok felkészítését a Vöröske­reszt járási bizottsága. Egyre eredményesebb az e­­gyüttműködés a SZISZ járási bizottságával, a CSSZTSZ járási bizottsága részéről viszont több támogatást várnak. A segítségadás annál inkább indokolt lenne, mivel a kikép­zőközpontok fiataljai társadal­mi munkában rendszeresen se­gítik a, társadalmunkat szol­gáló létesítmények karbantartá­sát, csinosítását. Tavaly 450 órát dolgoztak le társadalmi munkában a bolyki (Bolkovcej repülőtér, a HSZ épületei, a lő­­terel stb. szépítésén, karbantar­tásán. Aktivitásuk dicséretes, jogosan várják, hogy felelős­ségteljes hivatásuk felkészíté­séhez mindenki hatékonyan já­ruljon hozzá. BÖJTÖS JÄNOS A mai modern világ egyre gyakrabban érzi szüksé­gét annak, hogy merít­sen a múlt haladó hagyomá­nyainak értékeiből. A múlt ha­ladó .hagyományai nélkül nehéz megérteni a jelent és megala­pozni a jövőt. Minden nemzet kulturális értékeihez hozzátar­tozik a népművészet is, mely évszázadokon át a népek tuda­tában összpontosult, a nép lel­kivilágát és állandó esztétikai értékét tükrözi. A gyermekfolklőr játékos fantáziája, lehetőséget nyújt a gyermekek rögtönző készségé­nek fejlesztésére, megfelelő alap az alkotó gondolkodás mű­velésére, mely elmélyíti a ter­mészettudományi jellegű tan­anyag elsajátítását. A folklór megnyilvánulásának egyik legfontosabb formái a gyermekjátékok. Visszatükröző­dik bennük a gyermek óriási fantáziája ás játékossága, a fel­nőttek utánzásának készsége, mellyel a gyermekjátékok az egyes korok életrehívói. így a gyermekfolklór sajátos formái­val — kiolvasok, játékok, tán­cok — állandó értéket képvisel a nép életéhen. A dal, tánc és a játék a gyer­mekek legkedveltebb érdeklő­dési körébe tartoznak, szinte életfontosságúak számukra. A játékos zenei táncos képzéssel nemcsak a gyermekek testi fej­lődéséhez járulunk hozzá, ha­nem az értelmi, lelki és érzel­mi fejlődésükhöz is. A játékok és táncok egységbe kötik a testi ügyességet, a zenei érzé­ket és a képzőművészeti szem­pontokat. Jelen időszakban a gyerme­kek értelmi nevelésére egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk, amely szükségessé teszi az egészséges életfolyamat egyol­dalú ülő módszerének felváltá­sát örömteli mozgással, s időn­ként felkelti érzelmi és alkotói érdeklődésüket. Mindezt teljes mértékben lehetővé teszi a tánccsoportokban végzett rend­szeres munka. A már említett pozitívumo­kon kívül a tánc pozitívan hat az érzelmekre, nemesít, élet­erőt ad, támogatja az egészsé­ges önbizalmat és a kollektív szellemet. Amennyiben ez alatt a gyermekek komplex nevelé­sét értjük, úgy a gyermekfolk­lór a nevelésben egyedülálló, A gyermekek számára vonzó, érthető, széles skálájában ki­használható. Mipden gyermek számára hozzáférhető, mivel valamennyi művészeti megnyil­vánulást tartalmazza, könnyű­szerrel elsajátíthatók a zenei Alapok és az egyes művészeti ágak különféle képességei. A népművészeten keresztül a gyermekek megismerkednek a­­zokkal az értékekkel, amelye­ket népünk hozott létre, meg­ismerik a szociális és nemzeti szabadságunkért vívott harcot, ezen keresztül megtanulják sze­retni hazájukat és azokat az embereket akik ezt a szépsé­get létrehozták. Ez a pedagó­giában sem hanyagolható el, mivel a politikai és hazaszere­tetre való nevelés tartozéka. Amennyiben a gyermekek job­ban megismerkednek a népmű­vészettel, ha jó érzékkel közelí­tik azt meg, alkotó készségü­ket is fejleszti. Hatást gyako­rol jellemük formálására, nem­csak a művészet szépségeivel, hanem a népművészetre jellem­ző tulajdonságokkal — egysze­rűség, emberség, természetes­ség, igazság — is. Tehát azok­kal a tulajdonságokkal, melyek az erkölcsi és a társadalmi ne­velést eredményezik. A gyermektáncmozgalom a társadalmi kultúrában jelentős helyet foglal cl, mivel hatósu­gara a népművelésben is terje­delmes. A mozgalom jelentősen hat a gyermekek esztétikai ne­velésére. Az elmúlt évtizedben a gyer­­niektáncniozgalmunk sokat fej­lődött. Ehhez az önfeláldozó pedagógusok érdemein kívül elsősorban a folklóranyag gaz­dagsága, vonzóereje, Udesége, valamint a prešovi és a zselizi (Želiezovce) gyermek-fesztivá­lok is nagymértékben hozzájá­rultak. CD r* di 3 ra, kézből-kézbe“ — élménygaz­­dagságával páratlan nevelői hatást ér el a gyermekeknél. Azáltal, hogy a gyermekek sze« mélyes kapcsolatot alakítottak ki az idős énekesekkel,, táncom sokkal, mély érzelmi kapcso« latra tesznek szert. Nem egye­diek azok az esetek sem, ami-1 kor a gyermekek néhány gyüj* tési akció után segítenek az idős embereknek. A gyermekcsoportok drama* turgiai munkájának irányításá­ban arra kell törekedni, hogy olyan feldolgozásokat, koreo* gráfiákat tanuljanak be, ame­lyek a gyermekek pszichológiá* jához közel állnak és a leg­megfelelőbbek. Ki kell hasz* nálni a gyermekek alkotó fan* tóziáját, s be kell mutatni azo* kát a játékokat, dalokat, tán­cokat, amelyeket a gyermekek maguk gyűjtöttek össze az idő-' sektől. Mindamellett ügyelni kell arra is, hogy a gyermekek megmaradjanak gyermekeknek s ne utánozzák mechanikusan a felnőtteket. Mindez kifogástalan szakmai irányítást igényel. Ehhez a feltételek adottak, tehát csupán tőlünk függ, hogy a múlti'me* rét meghatványozódva virágoz* zon generációkon át testet ölt« ve a népművészet ezerféle vál* tozatában. CZINGEL LÁSZLÓ / A gpmátánc és a népművészet

Next

/
Thumbnails
Contents