Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-16 / 11. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 16. Й közgazdaság propaganda és agilácio szerepe Ä társadalmi elvárások egyre fokozódnak, ezárt a mezőgazdasági üzemekben hatékonyabbá kell tenni a közgazdasági propagandát és az agitáciös tevékenységet. Ez utóbbi sikerességének az előfeltétele az érthetőség, az igazmondás, az időszerűség és a jó hozzáállás. Minden eddiginél jobban kell hasznosítani a kézzelfogható, pozitív példákat. Természetesen, ehhez az is kell, hogy eéltndatosabbá váljon a tervezés, a sok jé ötlet, elképzelés. A mezőgazdasági üzemekben minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a termőföld védelmére, céltudatosabb hasznosítására, s természetesen a termésfokozó tényezők (öntözés, tápanyagpótlás, a betakarítási veszteségek csökkentése stb.j. előtérbe helyezésére, amit a jó közgazdasági propaganda és a szemléltető agitáció Is elősegíthet. Bár a termőföldvédelem terén értünk el az ntóbbi néhány évben eredményeket, ez nem vezethet önelégültséghez. Annál is inkább, mert azon államok, országok közé tartozunk, ahol az egy lakosra jutó földterület nagyon kicsi. Még mindig indokolatlanul sok az olyan mezőgazdasági üzem, ahol bizonyos területeket helytelenül művelnek meg, vagy a művelésükre sor sem kerül, mint például a táblaszélek, felesleges mezei utak, céltalan rakodóbelyek a termőföldeken. A megmúveletlen területeket a gaz növi be; köztudott, hogy a gyom aztán a termés 20—25 százalékát is tönkreteheti. A veszteségek csökkentése érdekében (az állatelhullást is figyelembe véve) fontos, hogy a közgazdasági propaganda és agitáció keretében éljünk a bírálat lehetőségeivel, rámutatva a hiányosságukra. Konkrét példa: hazánkban az istállótrágya szakszerűtlen kezelése következtében évente körülbelül egymilliárd korona értékű népgazdasági kár keletkezik. A tápanyagok kioldódnak az istállótrágyából, még mielőtt az a talajba juthatna. Így azután hiába várjuk, hogy a talaj humusztartalma évről évre gyarapodjon. Tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelésre mindig hatottak az időjárás szeszélyei, kilengései. Ellensúlyozása ógy lehetséges csupán, ha például tartalékokat teremtünk takarmányból, amikor arra lehetőség van. Ezáltal töretlen lehet az állattenyésztés fejlődése, a jó eredmények elérése, s végső soron az élelmiszer-termelés. A közgazdasági propagandával, a szemléltető agitációval is elő keU segítenünk a CSKP KB 11. ülésének határozata értelmében a 10—20 százalékos takarmánytartalékot, szemesekből meg a 6—8 hetes tartalékot. Közgazdasági propaganda- és agitációs tevékenységünkben központi kérdés a szemesekből való önellátás elérése. Igaz ugyan, hogy jók az e téren elért eredményeink, ám kiemelten kell foglalkozni a hüvelyesek ős a kukorica termesztésével. A gabona esetében a helyes felbasználás a döntő. Még mindig nem hasznosítjuk eléggé a propagandamunkánk keretében azokat a konkrét tapasztalatokat, amelyeket az egyes élenjáró mezőgazdasági üzemekben felmutatnak. Élelmiszer-önellátásunk fokozatos növelését megkérdőjelezheti a takarmánytermelés alacsony szintje. Magasahb szintre emeléséhez szükséges az évelő takarmánynövények termőterületének a bővítése, a szántónak legalább a 17—18 százalékán. Ily módon nemcsak fehérjedús takarmányhoz jutunk az állatállomány részére, hanem a talaj nitrogéntartalma is gazdagszik. Szlovákiában különösen nagy tartalékok rejlenek még ami a réteket, legelőket illeti; ezeknek a fele extenziven hasznosított. Pedig a CSKP KB 12. ülése is kiemelte, hogy az állattenyésztés hatékonyabbá, jövedelmezőbbé tételét a saját takarmányalap további 'javításával érhetjük el. A közgazdasági propaganda- és agitációs munkánkban különös figyelmet kell fordítanunk a tudományos-műszaki vívmányok, ismeretek rugalmasabb gyakorlati hasznosításának a népszerűsítésére. E téren nagy lehetőségeket nyújt az új, haladó termelési eljárások, módszerek bevezetése, az állattenyésztésben az intenzifikációs program valóra váltása, a biotechnológia, az energiaforrások bővítése. Népszerűsíteni kell a hulladékhő, a nap- és szélenergia célszerűbb hasznosítását, továbbá a takarmányalap felfrissítésének, előkészítésének fizikai és kémiai eljárását (ízesítés élesztővel, ammóniákkal, melasszal stb.). A tudományns-műszakl ismeretek gyakorlati hasznosításához jelentősen hozzájárulhatnak a komplex ésszerűsítő brigádok, az újítók, feltalálók. Sajnos, az ésszerűsítő brigádok száma Szlovákia szövetkezeteiben csupán 273, az állami gazdaságokban meg csak 38 összesen. Különösen fontos feladata a propaganda- és agitációs tevékenységnek az új gazdasági elvek népszerűsítése, az emberek tudatában való „meggyökereztetése“, majd gyakorlati érvényesítése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a CSKP KB 4. ülésén elfogadott irányelvek a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tervszerű irányítására vonatkozóan, hozzájárulhatnak a munkatermelékenység hatékony fokozásához, a tartalékok feltárásához és ésszerű hasznosításához. Köztudott, hogy az üzemi önelszámolás (chozraszcsot), valamint a brigád-rendszerű munkaszervezés és jutalmazás következetes gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a fejlődés előmozdításához, az anyagi érdekeltség felkeltéséhez és az érdem szerinti jutalmazáshoz, a terv- és munkafegyelem megszilárdításához, mégsem általános az elterjedtsége. Az üzemek több mint felében még ma sem alkalmazzák. Dgyancsak a propaganda- és agitáciös tevékenység keretében kell figyelmet fordítani a takarékossági intézkedések megtartására (energiahordozók, takarmány, üzemanyag és egyéb); az állattenyésztésben a normák egységesítésére, összehangolására és betartására törekedve. További feladat: a mit, mennyiért? elv érvényesítése. Mert nem mindegy, hogy egy kiló sertéshús előállítására 3,70, vagy 4,5 kiló erőtakarmányt használunk fel. Ezt a szemléletmódot kell a marhahús, a tej termelése szakaszán is érvényesítenünk. Hiszen hazánk mindmáig évente 400 ezer tonna fehérje behozatalára kényszerül. Az ezzel való pazarlás népgazdasági szempontból is káros. P- B. A közelmúltban lezajlott zárszámadó közgyűléseken öszszegezett termelési eredmények és tapasztalatok egyértelműen megerősítették azt a korábbi megállapítást, hogy a hozzáértésen kívül síz emberi szorgalmat meghatványozó, jól szervezett szocialista munkaverseny is meghatározhatja mezőgazdasági üzemeink gazdálkodásának sikerességét. A szocialista munka-Az adott szó verseny különbözó formáinak mozgósító erejét és hasznát főleg a tavalyihoz hasonló években tudjuk felmérni, amikor jó részt az emberi leleményességtől és áldozatkészségtől függ, miként és milyen mértékben tudjuk ellensúlyozni a mostoha Időjárás kedvezőtlen hatásait. Az elmondottak Igazolására most csupán egyetlen példát említenék, a köbölkúti (Gbelce) Győzelmes Február Efsz példáját. A 3215 hektáros szövetkezetben, ahol újabban 18 szocialista brigád, illetve a cím elnyeréséért versengő munkaközösésg szorgalmazza a termelés tervszerű fejlesztését, ezúttal is vidám hangulatban zajlott a zárszámadó közgyűlés, mert a közös gazdálkodás történetének egyik legsikeresebb évét értékelhették. A közös gazdaság tagjai jóleső érzéssel nyugtázták: a tervezettnél 17,8 százalékkal több búzájuk és 40,7 százalékkal több árpájuk termett, tehát az ötéves tervidőszak szemes-termelési feladatát hiánytalanul teljesítik. A tervezettnél több szőlőjük és gyümölcsük termett, és az állattenyésztési főágqzat Is ütemesen fejlődött, hiszen a hús- és tejeladási kötelezettségeiket is jócskán túlteljesítették. Az évi összteljesítmények értéke csaknem 5,9 millió koronával, a bevételeké 8,9 százalékkal haladta túl a tervezett szintet, a tiszta nyereség pedig 1,5 millió koronával lett több a tervezettnél. Egy pillanatig sem vitatjuk, hogy a kitűnő eredmények elérése jó részt az év elején Vállalt kötelezettségek példás teljesítésének köszönhető. Ebben az évben űjfent komoly munka vár a szövetkezet tagjaira. Ojabb munkasikerekkel kell biztosítaniuk az ötéves tervidőszak sikeres betetőzését, és az újabb ötéves tervidőszak minden bizonnyal még igényesebb feladatainak teljesítésére való, alapos felkészülést. A versengő munkaközösségek és e szövetkezet 387 tagjának hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulóját köszöntő — összességében 1 millió 245 ezer korona értéket képviselő — kötelezettségvállalása arra utal, hogy ebben a gazdaságban felkészültek az emberek az újabb feladatok teljesítésére. A zárszámadó közgyűlés által hitelesített ígéretből egyebek között kitűnik, hogy a szövetkezet tagjai a tervezett bruttó mezőgazdasági termelést 200 ezer, az árutermelést pedig 100 ezer koronával szeretnék túlteljesíteni. Mégpedig úgy, hogy közben 300 ezer koronával csökkenjenek az anyagköltségek. A többi között 180 tonna-szemes terven felüli kitermelését, 35 ezer liter tej terven felüli értékesítését, 12 tonna erőtakarmány és 1150 kWó villamos energia megtakarítását helyezi kilátásba a kötelezettségvállalás. No meg 6200 óra társadalmi munkára is vállalkoztak a Győzelmes Február Efsz tagjai, akik a jelek szerint a köz és az egyén javát egyaránt szolgáló termelési feladatok teljesítésén kívül az élet- és mukakörnyezet javítását is fontosnak tartják. (kr) A Szlovákiai Tűzvédelmi Szövetség a Nemzeti Front kötelékébe tartozik, s fontos szerepet tölt be az emberélet, az állami, a közös és egyéni tulajdon védelmében. A tűzvédelem hazánk minden állampolgárának alapvető kötelessége. Erre azért van nagy szükség, mert a tűzvédelmi szövetség alapszervezeteinek tagjai a megnövekedett feladatokat nem képesek a maguk erejével teljesíteni Emiatt nélkülözhetetlen a tűzvédelmi alapszervezetek szoros együttműködése a nemzeti bizottságokkal, a mezőgazdasági üzemek vezetőségével, valamint a társadalmi és tömegszervezetek vezetőivel. Mivel a tűzesetek megelőzése a döntő, ebben nagy szerepet Játszhatnak a tömegtájékoztatási eszközök. Emellett azonban a tűzvédelem szakembereinek az előadásai sem mellőzhetők az oktatási intézményekben, az Ipari, valamint mezőgazdasági üzemekben. A tűzveszély a mezőgazdasági üzemek gépesítettsége következtében igen számottevően megnövekedett. Ehhez társul még az állattenyésztő telepek villanyhálózatának szakszerűtlen szerelése, elavultsága Is, ami sok esetben súlyos anyagi károkat okozhat. őszintén szólva, a tűzmegelőzésre kifejtett nevelő és felvilágosító munkával nem lehetünk elégedettek. A legtöbb tűzeset emberi gondatlanságból, felelőtlenségből fordul elő, de kiskorú gyermekek Is kedvezőtlenül növelik a komáromi (Komárno) járás tűzeseteinek a számát. Hozzájárulnak még a szárítóüzemek, valamint a tűzvédelmi óvintézkedések, rendszabályok mellőzése. Néhány konkrét esetre hadd hivatkozzunk: például az lzsai (Iža) szövetkezetben rövidzárlat következtében leégett egy sertéshizlalda, s benne 500 hízósertés. Az anyagi kár? Együttes erővel Csaknem hárommillió korona volt. Eddig kiderítetlen okból tűz ütött ki a csallókőzaranyosi (Zlatná na Ostrove) kultúrházban, ahol éppen táncmulatság volt. A tüzet későn észlelték, s leégett a tetőszerkezet; előzetes becslések szerint a kár megközelíti a másfélmillió koronát. Am a kár ennél jóval nagyobb összegű, mert az épületet az alapokig lebontották, hogy újraépíthessék. Az alsópéteri (Dolný Peter) szövetkezet dohányszárítója műszaki meghibásodás következtében kigyulladt, s 50 ezer korona kár keletkezett. A lakszakállasi (Sokolce) szövetkezet szárítóüzemében 55 tonna kukorica és a szárítóberendezés egy része vált a lángok martalékává, nemtörődömség következtében. A kár: 15 ezer korona. Ugyancsak 15 ezer korona értékű kár keletkezett a karvai (Kravany nad Dunajom) határban, ahol a Nyugat-szlovákia! Víz- és. Csatornázási Művek érsekűjvári (Nové Zámky)’ üzemének egy UNIMO-kocsíja égett el. A Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat komáromi üzemének bátorkeszi (Vojnice) szárítójában 80 tonna kukorica és a villanyhálózat égett el. Az anyagi kár megközelítette a 18 ezer koronát. Folytathatnánk a sort, de nem szükséges. Annál inkább említsük meg, hogy a hivatásos és önkéntes tűzoltók által megmentett anyagi javak összértéke több millió koronára tehető, önfeláldozó munkájuk minden elismerést megérdemel, hiszen a közösség, a társadalom érdekeit védték, s védik a jövőben is. Ahhoz, hogy az ezirányű feladatok teljesülhessenek, az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani az utánpótlásra, a fiatalok nevelésére. Sajnos, ennek a kérdésnek az utóbbi években nem szenteltünk kellő figyelmet. Együttes erőfeszítésekre van szükség, a nemzeti bizottságok, az üzemek, vállalatok, oktatási intézmények, társadalmi és tömegszervezetek közös erőfeszítéseire, hogy a problémák megoldódjanak, s a tűzesetek megelőzhetőek lehessenek. ANDRISÉIN JÓZSEF Helytállásból - kitűnő Az Ilyen versenyek növelik a rajok akcióképességét (A szerző felv.) A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás lénártfalvai (Lenárlovce) szövetkezetében tevékenykedik az egyik legjobb, ezüstérmes gépjavító brigád, mely húsz tagú, s Jacsó Elemér az irányító, a brigádvezető. Tagjai — Pásztor Sándor, juraj Karola, Ján Hruška, Pásztor István, László Béla és a többiek — erejükből, tehetségükből telő munkatöbblet-vállalásokkal, szakismereteik gyarapításával igyekeznek a legmagasabb elvárásoknak is eleget tenni. Mondhatnánk úgy is: nem az aranyéremért hajtanak, bár e feltételeknek megfelelően dolgoznak, hanem a fejlődés szabta követelményekkel igyekeznek lépést tartani. A közösségi érdekeken túl baráti kapcsolatok fűzik őket egymáshoz. Dologtevésük célirányosan összehangolt. Magabiztosan oldják meg az olykor gordiuszi csomókként összegubancolódó problémákat. A gazdaságvezetés nagyra becsüli derekas, emberi helytállásukat, a mindig újra, jobbra, gazdaságosabbra törekvésüket. A továbbiakban a brigádvezető nézőpontjából nyújtunk betekintést a brigád tevékenységébe, a brigádtagok munkájába. — Egy éve vagyok brígádvezető és egyben műhelyvezető. Addigi kollégáim elfogadtak „parancsolójuknak“. De nem Játszom meg a nagy fiút. Továbbra is. velük hasonulok, hozzájuk tartozom. Szerencsére ezzel nem élnek vissza, s nem kényszerítenek kemény fellépésre. Tapasztalt szakemberek, akik minden hiba elhárítására képesek: alkatrészeket újítanak fel, s ötleteket realizálnak. Alkotó töprengéseikből mindig közösségi s egyben társadalmi haszon Is származik. A gépjavítók java része a derékhadból való. Kevés a fiatal, gyér az utánpótlás. + Szellemi gyarapodásuk forrása? — A szaklapokból gyűjtögetjük öszsze és raktározzuk el a tudás kombinálható emlékkockáit. Szabad perceinkben is mindig erről eszmecserézünk; cserebere-alapon gazdagítjuk egymás „szakismeretkészletét“.-4 Nem öntelt egy brigád, ha „ezüstben gazdag“? — Helyes önértékelésünkhöz reális viszonyítási alappal rendelkezünk. így az önteltség veszélye nem fenyeget. Nemcsak gépekben gondolkodunkl Nyaranta elővesszük a kézikaszát, hogy dologidő végeztével letaroljuk az árokpartok, útmenték fűállományát, gyarapítva az állatállomány takarmánykészletét. Az így keresett pénzösszegből fedezzük a már hagyományos „egri kirándulás“ költségeit. Aratáskor pedig noszogatás nélkül a gabonakombájnokra ülünk, hogy részt vállaljunk a kenyércsatából.-4- Pénzből él az ember, mégha erkölcsi elismerésből olykor bőviben is van. — A növekvő és megoldandó feladatok arányában, érdem szerint, szakaszonként emeljük a gépjavítók fizetését. Az ésszerű Jutalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy teljesítményük arányában 13 százaléknak megfelelő összeggel egészül ki a havi jövedelmük. Ehhez jön még a célprémium és az év végi osztalék. A riport zárófejezetébe egy Jacsóportré kívánkozik. A 38 éves brigádvezető velkenyel (Vlkyfia) parasztcsaládból származik. Az efsz legjobb dolgozója. Apja — a szövetkezet volt első elnöke — a példaképe. Emlékeivel még a régi paraszti életformához kötődik. Marokszedő .korában kezdte „babrálni“ az akkori mezőgazdasági gépeket; kezének egyik ujját akkor „harapta le“ egy „felingereít“ lavaskaszálógép. Már ekkor elkötelezte magát a technikával. A Šafárikovól Gép- és Traktorállomáson szerezte meg a mesterlevelét, húsz évvel ezelőtt. Az iskola csak megalapozta mai Ismeretgazdagságát; étvágyul szolgált a további önműveléshez. Távtanulóként sajátította el a vízvezeték-, villanyszerelőhegesztő szakmát is. önkéntes tűzoltó. Családfenntartóként meg többek között szerződéses állathizlaló. Felesége a szövetkezetben zootechnikus. Három leánygyermeket nevelnek. Az ezüstérmes szocialista brigád, s nagyobb családja, a gépjavítók kollektívája emberi helytállásból kitűnőnek értékelendő. (korcsmárosj
