Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-09 / 10. szám
Szobád Fold AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI É$r ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 10. szám ★ 1985. március 9. + XXXVI. évfolyam * Ara I,— Kži Csak halkan fiam . . . Édesanyád alszik, ne zavard az álmát! Miről álmodik? Messzi évtizedek útján jár — szive alatt hordva édes terhét. De nem masát félti. Hisz harni riadóban született ez a gyengéd, hóvirág ünnep. Az első világháború előestéjén Clara Zetkin a nemzetközi nönioz galnm úttörő harcosa, felhívást intézett a világ asszonyaihoz: fogjanak iiszsze a háború ellen, küzdjenek szabadságokért, jogaikért Újszerű és szó katlan szózat volt ez, sokak szántára érthetetlen is, hiszen százados előítéletek ércfalába ütközött. A művészetben és a tudományban, a magán életben és a közügyekben egyformán nehezen tört utat magának a gondolat. hogy a nők természettől egyenrangúak, következésképpen kell, hogy társadalmilag egyenjogúak legyenek a férfiakkal. A nők — a napi robot tői eltompultak, vagy az ibseni . bahnházban“ rózsaszínű illúziókban élók — sokáig magtik sem ébredtek erejük tudatára. A szerény kezdet után viszont szinte minden évben nőtt az ünneplő cső portnk és országok száma, új meg új milliók és tízmilliók számoltak be ezen a napon kivívott eredményeikről, vagy kérték számon megtagadott, elsikkasztott jogaikat. Aztán újabb viharfelhők tornyosultak az égre... És miközben könnyezve mosta fekete kendőjét, egyre csak várt. Agyúdörejben a férjére, szereimé re. a fiára. Éjszaka pedig a gyilkos tázat kergette, egy parányi élet csen des nyugodt álmáért és valóságáért esedezett. A dúlás után pedig konok tartással látott munkához, a romokon téglából és könnyből új házat és hazat épített. A nők életéheit új fejezetet hazánk felszabadulása jelentette. Fnkozatosan megváltoztak a feltételek, s közben a tiszteletről elmélkedve, felénk kannak emlékeimben régi tanárnőim, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás őskorának első traktoroslányai, kéveoldozói, a kukorica- és a cukorrépa -táhlák kapásai. Az emlékezés futószalagjai a inába vezetnek. A rónán és a domboldalakon piros arcú asszonyok metszik a szőlőt, a fóliasátrakban szintén ők ténykednek. Kezek, tenyerek, ujjak. A ma már nyugdíjas, ala pító tagok tenyerén коппуед nyomon követhetjük az eltűnőben levő pa rasztassznny-nemzedék sorsáT Senki sem vitathatja, hogy mezőgazdaságunk továbbfejlődése ma sem képzelhető el a nők tömeges, lelkes, tevékeny közreműköőése nélkül. Tisztelet és köszönet illeti ezért őket. Sajnos, túl nagy a csábítás arra. hugy tisztelettudóan, de mégiscsak tétlenül nézzük, bngy például koránt sincs annyi a közülük való vezető, mint amennyit a női dolguzók száma indoknlna; hogy a jelentős változás ellenébe még sokat kell és lehet tenni a munkakörülmények javításáért, a nőket sajátosan érintő gondok megoldd1 sáért. Éhhez persze az kell, s erre egyre több az ezt bizonyító jó példa: őse lekedeteikket, munkájukkal magok a nők tehetnek nagyon sokat azért, hogy ne a régi. megcsontosodott szemlélet alapján ítéljék meg képességei két alkalmasságukat. S ezt — a nemzetközi nőnap kapcsán elsősorban a férfiaknak címzem —, hogv egyáltalán legyen idejük jognik gyakorlására: hogy kevésbé fáradjanak el a munkában, hogy csökkenjen a második mii szak terhe; hogy szabadidejükben saját maguk is fejleszthessék készségeiket, amelyek segítségéve! beleszólhatnak a közőlelbe. s érvényesíthetik sajátságos érdekeiket; hogy egyre több szeretetet tudjanak adni. Mostanság gyakran esik szó a családi élet problémáiról, s ezért fontos, hngy a nők szeretetet is adjanak, mert az otthonteremtéshez, a nyugodt családi háttér kialakításához elsősorban ők értenek. Ez sok egy nőnek! — kiáltod közbe, fiam? Ve ne feledd, sejtjeiben ő ma is több évtized asszonysorsát hordja őrzi, újraéli és szüli. Várnai Zseni soraival élve „S a föld minden határán anyák állnak a bástyán, és óneánsziviikbí)! árad a lét zenéje; — Csak nyíljatok, virágok, eloltjuk azt a lángot, a béke tiszta fényét felfűzzük majd az égre ...“ átnmküzdetmél nem magaért vív|a Ezért találkozni naponta a nők utánoz hatatlan, sugárzó, boldog jelenarcátal. Ezért vigyázz fiam, s vigyázzunk mindannyian békés álmaikra. CSIBA 1MSZLC1 EGY ÉLETRE SZŐLŐ ELKÖTELEZETTSÉG Egyelőre, de lehet, hogy még sokáig fehér holló számba mennek azok a nők, akiknek van erejük, bátorságuk és persze rátermettségük egy mezőgazdasági nagyüzem élére állni. Vállalkozásuk férfi kollégáikkal szemben annál is nehezebb, mert az egész embert követelő irányító munka terhe mellett nemcsak a család mindennapi kisebb-nagyobb problémáit kell gondjukon viselniük, hanem a gyakori előítéletekkel is szembe kell nézniük. Talán ezért olyan rilkák ^soraik. Jelenleg Szlovákiában mindössze négy szövetkezeti elnöknőt találunk. Közülük e tisztség gyakorlásának időtartamát nézve Gdovin Erzsébet agrármérnök, az ndvarnoki (Dvorníky na Ostrove) szövetkezet elnöknője a legfiatalabb. A nyugat-szlovákiai kerület egyedüli szövetkezeti elnöknőjét a danaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban azonban jól ismerik. Hiszen életét eddigi pályafutása során is a mezőgazdaságnak szentelte, többféle beosztásban, tisztségben. A Nitrái Mező gazdasági Főiskola elvégzése után a gyakorlatban töltött öt évet követően a járási mezőgazdasági igazgatóságon eltöltött három év — kezdetben mint tervező, később mint speciális agronótnűs —, az SZFSZ járási bizott-, ságán titkári tisztségben legiircöU kilenc esztendő, s végül egy év a.járási pártbizottságon jó iskola volt számára, hogy megismerkedjen „ az emberekkel, megtanuljon velük bánni, belekóstoljon a szervezésbe és az irányításba, s áttekintést nyerjen a járás mezőgazdaságáról. Éppen telefonált amikor irodájában felkerestem, hogy megtudjam, hogyan is dolgozik, vélekedik, éi egy elnöknő. Hogyanis jellemezném töprengtem várakozás közben, amíg riportalanyom ügyintézéssel volt elfoglalva. Egyszerű, szerény, komoly - és ■határozott, summáztam az első- benyomásom ötletszerű következtetését, amely a későbbi beszélgetés során tudatos bizonysággá vált. ■ Hogyan fogadta az elnöki poszt ra való kinevezését? — érdeklődtem amikor végre leülhettünk nyugodtan beszélgetni. — Nagy megtiszteltetés volt ez számomra. Az igazat megvallva jó érzés volt visszakerülni a gyakorlatba. Szeretem ugyanis a konkrét, komoly koncepciós munkát,-Bem azért mert a középkorúakhoz tartozom, hanem azért mert tartalmassá teszi az életet. Egyszóval nem szeretném elkótyavetyélni az életemet. A gyakorlati munka már fiatal koromban megragadott. amikor pályafutásom első állomásán a hodosi IVydrany) szövetkezet növénytermesztésében csoportvezetőként dolgoztam. Bár megterhelő munkával járt, mégis ez volt életein legszebb időszaka. Őszintén szólva bizonyos aggályaim is vannak, képes leszek e az előttem átló igényes feladatokat megvalósítani. Van itt (ennivaló bőven, nemcsak a gazdaságpolitikában hanem a szociális fejlesztés terén is. ■ Sikerült már leküzdenie a kez det. az ismerkedés időszakának nehézségeit. - buktatóit? — A szövetkezetét már korábban ismertem. Persze egészen más, amikor az ember belepottvan méghozzá az őszi munkák dandárjának időszakába. Nem volt .sok időin töprengésre, teljes bedobással kellett látnom a munkához, hogy az őszi teendőket a lehető legjobban elvégezzük. A munkatársaim azonban segítőkészek voltak, , s felbecsülhetetlen támasz számomra. hogy ,az 'embereknek jó a munkához való viszonya, ‘s minden teltétel adott ahhoz, hogy közös erővel virágos kertté varázsoljuk ezt a szövetkezete^ ■ Gondolom, van már konkrét elképzelése a szövetkezet továbbfejlesztési kérdéseivel kapcsolatban? — Első és legfontosabb lépésnek tartom a kádermunkát, az irányítás és a munkaszervezés módosítását, valamint a munkafegyelem megszilárdítását. Bizonyos kádercserét ha nem szívesen, de kénytelen voltam végrehajtani. Olyan szakemberek kellenek Ide. akik értik szakmájukat, s az emberekkel is tudnak bánni. Ami az irányító munkát illetj a direktív intézkedések helyett a demokratikus, közös megbeszélésen, döntéshozatalon alapuló megoldást helyezem előnybe. Valamennyi vezetőt igyekeztem bevonni az összes ágazatot érintő távlati terv kidolgozásába. Ha maguk is közvetlen részesei az alkotó munkának nagyobb kedvvel látnak hozzá a megvalósításhoz is. Ebben látom az irányító munka egyik nagy tartalékát. Л termelés szakaszán a kertészetetszeretnénk teljes átszervezéssel intenzív ágazattá fejleszteni, s jelentős beruházásokkal, amelyek a múltban él voltak hanyagolva, tovább belter je.síteni a növénytermesztést és az állattenyésztést. Persze most már lényegesen nehezebb feltételek mellett. ■ Hogyan fér össze ez a nagyon időigényes és erőfeszítő munka a csa Iád által támasztott kötelességekkel, a magánélettel? — Igyekszem beosztani az időmet ügy. hogy a családomra is jusson belőle. Hogy foglalkozhassam a 15 éves lányom és tízéves fiam nevelésével. Szerencsére a családom nagyon megértő. A férjem, a gyerekek és a szüleim is sokat segítenek. Gondolatban azonban még a társaságban is a szövetkezet problémáival foglalkozom igen gyakran. ■ Mint várost lány — hiszen Duna szerdaltelycn nőtt fel — miért vá lasztotta a mezőgazdaságot? — Véleményem szerint egy lakótelepen .felnőtt gyerekből is lehet kiváló mezőgazdasági szakember, ha szereti, az embereket és. a természet tét, .s ha nem .retten vissza a nehézségektől. Engem, erre a. pályára Ozs.: vald Frigyes, a jmi akkori Igazgatója irányított. Az elnöknő az efsz eredményeiről és elképzeléseiről szűkszavúan nyilatkozott, meghívott viszont az évzáró közgyűlésre, hogy a tettek beszéljenek helyette. —kim—« Viavázz édesanyád álmaira!
