Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-09 / 10. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 9. A nyugat-sziovákiai kerületi pártbizottság üléséről A termelés hatékonyságának növeléséért Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága a múlt hét végén Bratislavában ülésezett. A résztvevők azokat a feladatokat vitatták meg, amelyek a kerület mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumára a CSKP Központi Bizottsága 11. és az SZLKP Központi Bizottsága azt követő ülésének határozataiból következnek. Az ülésen részt vettek a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi Dizottságának tagjai, a járási pártbizottságok vezető és mezőgazdasági titkárai a járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetői, az üzemi pártszervezetek elnökei, valamint a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum további vezető dolgozói. A tanácskozáson részt vett többek között Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Ján Sabik, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese. A tanácskozást Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlováklai kerületi pártbizottság vezető titkára nyitotta meg és vezette. A kerületi pártbizottság elnökségének beszámolóját — amely többek között értékelte a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítését az 1981— 1984-es években és kitűzte az idei igényes feladatokat — Ivan Knotek, a kerületi pártbizottság titkára terjesztette elő. Megállapította, hogy a kerület mezőgazdasága es élelmiszer, ipara az említett időszakban dinamikusan fejlődött. A mezőgazdasági termelés a hatodik ötéves tervidőszak azonos időszakához viszonyítva 9.03 százalékkal növekedett. A CSKP XVI. kongresszusának határozata értelmében a növénytermesztés gyorsabb ütemben (11,8 %) fejlődött. Az utóbbi két évben a növénytermesztés több mint 19 százalékkal növekedett. Knotek elvtárs a továbbiakban megemlítette, hogy a szemesekből a múlt évben elért 2 millió 700 ezer tonnás termés rekordnak számított, amely Szlovákia 1960. évi termelésével volt egyenlő, de ugyanakkor a termőterület a múlt évben 100 ezer liárd 157 millió koronát fordítottak, ami a tervhez viszonyítva kétmilliárd koronával volt több. Knotek elvtárs a nyolcadik ötéves terv javaslatával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkamazásában alapvető fordulatot kell elérni, mert a jövőben csakis ezáltal lehet teljesfteni azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdaság és a közélelmezést biztositó többi ágazat hosszú távú fejlesztési programjából következnek. Mindez megköveteli a KGST-tagországokkal, főleg a Szovjetunióval való együttműködés elmélyítését is. Jelenleg a kerület mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexumának ágazataiban több mint 188 ezren dolgoznak. A mezőgazdasági üzemekben a dolgozók egyötöde 30 évnél fiatalabb. Jelenleg a mezőgazdasági üzemekben átlagosan 11—12 fő- és 40—42 középiskolai végzettségű szakember tevékedik, ami jó előfeltétele az egyre igényesebb feladatok teljesítésének. Ehhez a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére kibontakoztatott felajánlási mozgalom is hozzájárul. A tartalmas vita keretében a járási pártbizottságok vezető titkárai, a mezőgazdasági nagyüzemek, a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok és a tudományos-kutató bázis képviselői szólaltak fel, akik egyrészt értékelték az elért eredményeket, másrészt rámutattak az egyre igényesebb feladatok teljesítésének lehetőségeire. Az ülés vitájában Jozef Lenárt elvtárs is felszólalt. Nagyra értékelte a kerületi pártbizottság, a járási pártbizottságok és a kerület mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexuma dolgozóinak a hetedik ötéves tervidőszak első négy évében kifejtett munkáját, különösen ami a párt stratégiai irányvonalának megvalósítását, az alapvető élelmiszerekből való önellátás fokozatos növelését illeti. Méltatta a kooperációs körzetek munkáját mint a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító többi ágazat együttműködésének magasabb formáját. Kiemelte a kerületi pártbizottság és a járási pártbizottságok azon munkáját, amely a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztését és az állattenyésztési termelési fejlesztési dinamikájának megtartástát, a termőföld védelmét, a talaj termőképességének növelését, a szerves trágyázás kiszélesítését, az öntözőberendezések hatékony kihasználását stb. szorgalmazza. Rámutatott azonban arra is, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum ágazatiban még egész sor fogyatékosság fordul elő, különösen az agrotechnikai fegyelem betartásában, a betakarítási veszteségek nagyságában és a mezőgazdasági termékek, termények feldolgozásában. Lenárt elvtárs beszédének további részében nagy figyelmet szentelt az egész népgazdaság feladatai teljesítésének, a nemzeti jövedelem nagyobb arányú növelése népgazdasági jelentőségének, a termékek minősége növelésének és a termékfelújítás szükségszerűségének. Hangsúlyozta, hogy nagy gondot kell fordítani a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusának előkészületeire, a népgazdaság hoszszú távú fejlesztési koncepcióinak szakszerű kidolgozására. Jozef Lenárt elvtárs beszédének befejező részében részletesen szélt a tudományos-műszaki fejlesztés legfontosabb kérdéseiről, s felhívta a jelenlevők figyelmét a tudományosműszaki haladás legújabb vívmányai gyors gyakorlati alkalmazásának szükségszerűségére, a KGST-tagországokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott szocialista gazdasági integráeió további elmélyítésére. Végül rámutatott á januári és februári fagyok okozta lemaradások fokozatos behozásának népgazdasági jelentőségére. A nyugat-szlováklaí kerületi pártbizottság ülése a határozati javaslat elfogadása után Ignác Janák elvtárs zárszavával fejeződött be. XXX Az ülés szünetében öt kooperációs körzet és a MILEX nemzeti vállalat képviselője átadta Jozef Lenártnak és Ignác Jenáknak azokat a társított szocialista kötelezettségvállalásokat, amelyeket hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére tettek. A nemesócsai (Zemianska 016a), a senica-šáštlni, a kis-kárpátoki, a Zlaté Moravce-i és a topoíčanyl kooperációs körzet, valamint az említett nemzeti vállalat dolgozói vállalták, hogy idő előtt teljesítik nemcsak az Idei, hanem az egész hetedik ötéves terv feladatait, hatékonyan érvényesítik a tudományos-műszaki haladás legújabb vívnányait és segítséget nyújtanak a körzet lemaradozó gazdaságainak. BARA LÄSZLÖ Tűzre, vízre vigyázzatok, le ne égjen a házatok! Járta körül valamikor a bakter minden áldott este a falut. Senki sem unta el a mindenki által ismert, de órát helyettesítő pontossággal újra meg újra elhangzó intelmeit. Nagyon is közeli és rettegett veszedelem volt a tűz. Ma inkább átvitt értelemben mondogatjuk, hogy ne játssz a tűzzel, pedig nem ártana a konkrét jelentését is tudatosítani mind munkahelyünkön, mind otthonunkban, szabadidőnkben gyermekeinkkel foglalkozva vagy akár séta közben, az erdőt járva, amikor játékos kedvteléssel gyújtunk tábortüzet, hogy szalonnát süssünk, ha könnyedén elhajítjuk a cigarettacsikkel, ha égetjük az avart, kertben öszszegyűlt szemetet. Erre figyelmeztetnek azok az adatok, amelyeket sajtótájékoztatóján az SZSZK Belügyminisztériuma közölt, hogy fokozza felelősségtudatunkat a tűzbiztonsági előírások és rendeletek betartásában, hiszen senkit sem hagyhat közömbösen az a tény, hogy emberéletek és milliókat érő társadalmi és magántulajdon válik minden évben a tűz martalékává. Az 1984-es évben az SZSZK- ban 1906 tűz keletkezett, amely 62 emberéletet oltott ki és 54 millió 453 ezer korona értékű épületet, anyagot, társadalmi és egyéni tulajdont pusztított el. Sok ez, vagy kevés? — kérdezheti a számok között nehezebben eligazodó. Kevés-e, ha naponta 5,2 szer lobbannak fel a pusztító lángok, hogy minden 4,6 órában elpusztítsanak 149 ezer 187 korona értéket? Persze/ szemléletesebbé téve az adatokat, tovább viszonyíthatunk. Harminckét tűzesettel kevesebb a tavalyi, mint az 1983-as, de a tűzkár 1984-ben 4 millió 498 ezer koronával több volt, mint az 1983-as évben. Hazánk egész területén tavaly 8454 esetben pusztított a tűz. összesen 286 millió 905 ezer korona értékű kárt előidézve. Az SZSZK ban a legtöbb tűzeset — 370' — a mezőgazdaságban keletkezett, 26 millió 792 ezer korona kárt okozva, az iparban keletkezett tűzesetek — 204 — után az erdőgazdasági és vízgazdálkodási ágazatban fordult elő a legtöbb tűz — 122 —/2 millió 452 ezer korona kárt okozva. A szülők ás pedagógusok számára hadd legyen intő, körültekintőbb nevetésre serkentő a tény, hogy 49 tűz keletgunk egyetlen szakaszán, egyetlen üzemben, egyetlen munka helyen sem. Sajnos, még mindig nem tudjuk eléggé becsülni a kezünk munkája által előállított értékeket, nem őrizzük, kíméljük és védjük elég körültekintően közös- és magántulajdonunkat. A fűtőtestek, kályhák helytelen vagy gondatlan használata és fölszerelése 74 esetben okozott lakástüzet 827 ezer 400 korona kárt előidézve, 90 kéménytűz kö-Március - a tűzbiztonság hónapja kezett hat éven aluli, 148 pedig tizenöt éven aluli gyermekek által, Q87 ezer, illetve 1 millió 842 ezer korona kárt okozva. Az sem lehet számunkra közömbös. hogy 95 esetben 1 millió 533 ezer korona kárt szándékos gyújtogatás okozott. Üzemeinkben, raktárainkban, gabonatárolóinkban, a mezőgazdasági üzemek állattenyésztési telepein agyre korszerűbb technológiával dolgoznak, villamos. szerkezetek működtetik a szellőztetést, a fűtést, gombnyomással szabályozhatók egyes munkálatok, helyettesíthető az emberi erő. Csakhogy a gépek és modern szerkezetek használata tökéletes felszerelés, rendszeres és állandó, hozzáértő ellenőrzés nélkül veszélyessé válhat. Erre figyelmeztet az elmúlt évben a szövetkezetekben. mezőgazdasági üzemek gabona- és takarmánytárolóiban keletkezett több tűzeset. A tűzbiztonsági előírások következetes betartásának elmulasztásáért az üzemeket pénzbírsággal sújtják, mégis ndgyok még a hiányosságok ezen a területen. Hanyagság, nemtörődömség, hozzá nem értés olyan magatartás és jelenség, amelynek nincs helye népgazdasávetkeztében 1 millió 582 ezer koronával károsodtak az állampolgárok. Mi ez, ha nem felelőtlenség? A nemzeti bizottságok tűzvédelmi bizottságai, a tűzoltószövétség, a SZISZ, a szakszervezet, a pionírszervezet évről évre több fiatalt mozgósít, nevel, készít fel a tűzbiztonságra, egyre többen kapcsolódnak be az önkéntes tűzoltótestületek munkájába. Azonban ezen kívül elsősorban arra van szükség, hogy a termelő Szemek és társadalmi intézmények szigorúan betartsanak minden tűzbiztonsági követelményt, s hogy ezt a gazdasági fegyelem részeként minden dolgozójuktól, alkalmazottuktól megköveteljék. Az SZSZK Belügyminisztériuma a Szlovák Tűzoltószövetség Központi Bizottságával és a Tűzrendészet Központi Tanácsával karöltve az ismertetett helyzet és körülmények által indíttatva ezért a márciust a tűzbiztonság hőnapjává nyilvánította. Miért éppen márciust, az első tavaszi hónapot? Ilyenkor Indul a legtöbb kiránduló erdei barangolásra, sétára, ilyenkor égetik a hétvégi házak mellett, a kertekben Is a száraz gazt, szemetet. Az elmúlt évben 1906 tűzeset közül 119 éppen az erdőben, a száraz avarba dobott cigarettától, 113. pedig a szakszerűtlen vagy rossz helyen rakott tűztől keletkezett mérhetetlenül nagy kárt okozva erdeinkben. Erdőgazdaságainkban tehát haladéktalanul meg kell szervezni a tűzőrséget, hogy a szeles, rendszerint száraz, s a kirándulók által leginkább veszélyeztetett hónapban védjük a nehezen pótolható értéket, erdeinket. A nemzeti bizottságoknak pedig szigorúan meg kell róniuk és büntetniük azokat a gondatlan vagy felelőtlen személyeket, akik az erdeink biztonságára vonatkozó rendeleteket és előírásokat nem tartják be vagy megszegik. Ezzel kapcsolatosan elvárják még a hegyi parkok, kirándulóhelyek, autocampingek, turista-körzetek felügyeletével és gondozásával megbízott szervektől és szervezetekről, hogy időben jelöljék ki és tegyék rendbe a tábortüzek rakására alkalmas helyeket, helyezzenek el mindenütt a tűzbiztonság céljaira táblákat, jelzéseket és állandó ellenőrzéssel csökkentsék a lehetséges tűzesetek számát. Forrasztópáka, cigaretta, szemétkosárba dobott olajos rongy, rövidzárlat, garázsban hagyott benzineskanna, asztalon hagyott gyufa, felügyelet nélkül a pajtában, a garázsban, a lakásban játszó gyerek, nyitva felejtett gázcsap a tűzhelyen — minek tovább sorolni. Mindenki tud eseteket, ismer tragédiákat, emelyek néhány óvatlan pillanaton múltak. Ma már nem elég csak tapasztalatainkra, ösztönös óvatosságunkra támaszkodni. Meg kell tannlni bánni a tűzzel, amely a bennünket körülvevő gépekben, eszközökben, szerkezetekben, anyagokban veszélyesebb, mint véljük, s ennek tudatos ismeretében védenünk kell társadalmi és személyes tulajdonságunkat, a munkánk által előállított és a természet adta értékeinket. És a legdrágábbat: az emberéleteit. A belterjesífő tényezőkre alapozva A múlt héten Bratislavában ülésezett az SZLKP Nyugatszlovákiai Kerületi Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága. A résztvevők megvitatták, hogy a íemberovcei V. I. Lenin Efsz kommunistái hogyan járultak hozzá a lemaradást előidéző okok felszámolásához. A problémák főleg a növénytermesztés szakaszán fordulnak elő, ahol az 1981—1984-es években nem sikerült teljesíteni a gabonafélék, s ia borsó és a szóló kivételével a többi növénykultúra tervezett termelését. Mindez a termőföldről való helytelen gondoskodásnak a következménye. A továbbfejlesztéssel kapcsolatban mind a lévai (Levice) járási pártbizottság, mind a szövetkezet üzemi pártszervezete intézkedéseket fogadott el. A bizottság tagjai a továbbiakban megvitatták az öntözőberendezések és -rendszerek idényre való előkészítéséről, valamint az anyagi-műszaki ellátásról szóló jelentést. Megállapítást nyert, hogy az öntözés adta lehetőségeket az Idén főleg a gabonafélék, a takarmánynövények és a szemes kukorica termesztése során, valamint ősszel a tartalékok képzésére kell kihasználni, ami által meghosszabbítható az öntözési idény. A nyugat-szlovákiai kerületben január elsejével az öntözőberendezések kapacitása több mint 189 ezer 800 hektárra terjedt ki, amely a mezőgazdasági terület 19,2, illetve a szántóterület 22,9 százalékának felel meg. A múlt évben a kerületben az öntözőberendezések és -rendszerek kihasználása 83,3 százalékos volt. Az alapöntözés több mint 148 ezer, az ismételt öntözés pedig több mint 415 ezer hektár területet érintett. A napirend további pontját a trnavai Kerületi Vetőmagtermeltotö Vállalat előkészületeiről szóló jelentés megvitatása jelentette, különösen ami a vetőmagvak szállításával és a mezőgazdasági üzemek igényeinek kielégítésével volt kapcsolatos. Megállapítást nyert, hogy a vállalat dolgozói minden tőlük telhetőt elkövettek és elkövetnek nemcsak a vetőmagvak szállításával, hanem a minőség növelésével és a választék bővítésével kapcsolatban Is. Például a tavaszi árpa esetében a legnagyobb arányban a Korai (24,5%), a Rnbin (21,8%) és az Opál (20,8%), a zab esetében a Flemingsnova (81 %) fajta vetőmagja áll a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére. A szemes kukorica esetében a magyarországi termelési módszerek által 40 ezer hektár területre biztosítják a vetőmagvakat. Jónak mondható a hüvelyesekből, az olajnövényekből. a rostnövényekből, a takarmánynövényekből és a cukorrépából való vetőmagellátás, valamint az ültetőburgonyából való ellátás is. A résztvevők ezen kívül nagy figyelmet szenteltek a Semex szakágazati vállalat 1990-ig szőlő komplex fejlesztési koncepciója, a hiirbanovói Zöldségfélék és Ipari Növények Kutató és Nemesítő Intézete tevékenységéről szólő jelentés, a nyugat-szlovákiai kerület szocialista szektora állattenyésztési szerkezete módosítása és az Állami Minőségellenőrző Intézet kerületi felügyelősége jelentése megvitatásának. (blm)’ —hme— hektárral volt kisebb. A kerület állattenyésztése is sikeresen fejlődött. Például a hústermelés az utóbbi négy évben még a szerkezeti változások ellenére is 6,62 százalékkal nőtt. A kerületben rendkívüli figyelmet szentelnek a termőföldről való gondoskodásnak. Míg a hatodik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági terület évente 1749 hektárral csökkent, addig az utóbbi négy évben már csak az említettnek háromötödével. Ugyanakkor a szántóterület 1600 hektárral bővült, s talajjavítással több mint 1900 hektár területet tettek termővé. A kerületben évente a szántóterület egynegyedét, azaz 210—220 ezer hektár területet részesítenek szerves trágyázásban. Az öntözőberendezések kapacitása további 25 ezer hektárral bővült, főleg a Pozsony-vidéke (Bratislava-vidiek) a galántal és a komáromi (Komárno) járásban. A kerületben hathatós intézkedések érvényesítésével kívánják csökkenteni a szélerózió okozta károk nagyságát. Az elnökség beszámolója érintette a szemes kukorica termelését is. A kerületben e feladatnak a múlt évben csak 89 százalékban tettek eleget, a lemaradás 80 ezer, az átlagos hektáronkénti terméshozam pedig csupán 5,0 tonna volt. A takarmánytermelésben továbbra is gondot okoz a szántóföldi évelő takarmánynövények részaránya, amely a múlt évben csak 14,6 százalékos volt, ugyanakkor nőtt a másodnövények területe. A cukorrépa-termelésben az utóbbi négy évben a hektáronkénti terméshozam 34,3 tonna, a répa átlagos cukortartalma pedig 14.0 százalékos volt, de továbbra is nagyok a betakarítási veszteségek. Összegezve az elmondottakat megállapítható, hogy a kerület mezőgazdasági üzemeiben ugyan teljesítették a növénytermelés tervezett feladatait, de az egyes mezöeazdasági üzemek és járások viszonylatában nagyok az eltérések, amelyek további termelésfejlesztési lehetőségekre utalnak. A kerület mezőgazdasági üzemeire az idén és a nyolcadik tervidőszakban a legigényesebb feladatok a szemesek, főleg a szemes kukorica,1 a hüvelyesek, az olajnövények, a cukorrépa és az évelő takarmánynövények, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék termelése szakaszán várnak. Az állattenyésztéssel kapcsolatban pozitívan kell értékelni, hogy az utóbbi négy évben a szarvasmarha-állomány több mint 43 ezer 700 darabbal nőtt, s jelenleg száz hektár mezőgazdasági területre számítva 72,8 darab szarvasmarha, ebből pedig 25,9 darab tehén jut. örvendetes, hogy növekedett a termelékenység Is. A tehenek átlagos évi tejeiékenysége a múlt évben elérte a 3744 litert, száz tehénre számítva 100,9 borjút választottak el. Sajnos továbbra sem sikerült lényeges előrehaladást elérni a hizómavhák termelékenységében, amit a múlt évben elért 0,76 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodás is bizonyít. A kerületben tavaly még 22 mezőgazdasági üzemben értek el 0,60 kilótól kisebb napi felhízási átlagot. Az utóbbi négy évben a sertésállomány 200 ezer darabbal csökkent, s a kerületben 31, gyenge eredményeket felmutató tenyészetet számoltak fel. Az összteljesítmények az 1981— 1984-es években a hatodik ötéves tervidőszak azonos időszakához viszonyítva 30,5, a nyereségképzés pedig 10 százalékkal növekedett. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke a múlt évben 20 milliárd 400 millió koronát tett ki. Az efsz-ek jövedelmezősége 15,5, az állami gazdaságoké pedig 11,98 százalékos volt A kerületben rendkívüli figyelmei szentelnek a lemaradozó gazdaságok továbbfejlesztésének. Míg 1981-ben e lemaradozó gazdaságok jövedelmező sége mínusz 22-től plusz 7,3 százalékig terjedt, addig a múlt évben a kerületben már csak három mezőgazdasági üzem volt, ahol a jövedelmezőség 5 százalékon aluli volt. A jó termelési eredmények elérését kedvezően befolyásolta az, hogj az utóbbi négy évben a kerületben az anyagi-műszaki ellátásra 9 mii-
