Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-02 / 9. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március Я A cukorrépa-termesztésben is bevált... Hazánkban, az utóbbi évek folyamán úgyszólván valamennyi növénykultúra termesztésében kisebb vagy nagyobb mértékben elterjedtek a termelési rendszerek. A több éves tapasztalatok birtokában immár bizonyos összehasonlítási alappal rendelkezünk, s aránylag hitelesen értékelhetjük a termelési rendszerek hozzájárulását az egyes növénytermesztési ágazatok belterjesítéséhez. A szemes kukorica termesztésében például ma már teljesen nyilvánvaló, hogy a több ezer hektárra kiterjedő termelési rendszerek jelentik a hozamok növelésének és stabilizálásának az egyetlen járható és ésszerű útját. Több gazdasági növény esetében azonban a termelési rendszerek alkalmazásával kapcsolatos ismereteink eléggé korlátozottak, mivel a gyakorlatban csak nemrég kezdték ezeket meghonosítani. Ám a szerény kezdeti eredményekkel is érdemes foglalkozni már csak azért is, mert ezek jelzik a termelési rendszerek kiegészítésre és tökéletesítésre szoruló hézagjait. Kiamarcsik Mária Figyelmünket ezúttal a Magyarországról importált Petőházi Cukorrépatermelési , Rendszerre fordítottuk, amelynek hazai rendszergazdája a csilizradványi (Ciližská Radvaň) Csilizköz Efsz. Újra az a szövetkezet lett a kezdeményező, amely már a múltban a Bábolnai 1KR, valamint a nedves kukorica betakarítási és tárolási módszerének a meghonosításában vállalt úttörő szereppel hívta fel magára az ország figyelmét. A Petőházi Cukorgyárral 1982-ben kezdte meg a szövetkezet az együttműködést. Az első három év eredményeiről Nagy László, a szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője tájékoztatott. Az eredmények felsorolása előtt azonban elöljáróban hadd ismertessem — az elhangzottak alapján —, hogy mit is nyújt tulajdonképpen a Petőházi Cukorrépatermelést Rendszer a tag- és partnergazdaságok számára: ■ a cukorrépa-termesztés hazai és külföldi tapasztalataira támaszkodva szaktanácsadással látják el partner- és taggazdaságaikat; Ш az összes agrotechnikai művelet elvégzését szakmailag irányítják; ■ az évente kétszer — az elővetemény betakarítása után és a vetés előtt — végzett talajelemzés eredményei alapján határozzák meg a tápanyagpótlást; ■ kiváló minőségű — genetikailag egycsírájú — biológiai anyagot biztosítanak a gazdaságok számára. A vetőmag csírázóképességének legalsó határa 90 százalék; ■ teljes mértékben biztosítják az összes szükséges növényvédő szereket; ■ a tenyészidő folyamán rendszeresen ellenőrzik az egyedszámot, a növényzet egészségi állapotát, az érési folyamatot és a cukortartalom alakulását; ■ a legújabb fajták és fajtajelöltek rugalmas kipróbálása céljából évente kisparcellás fajtakísérleteket állítanak be. Tömören fogalmazva a cukorrépatermelési rendszerre Is jellemző a gyakorlat és a tudományos haladás közötti szoros kapcsolat. A talajmüvelést, a vetést és a betakarítást viszont a gazdaságok saját gépeikkel végzik. Ez a kukoricatermelési rendszerekhez viszonyítva bizonyos mértékben hátrányt jelent, mert a cukorrépa-termesztésben sem közömbös — főleg az egyedszám és a veszteségek alakulása szempontjából —, hogy milyen vetőgépet, milyen betakarító gépsort alkalmazunk. Bár e tekintetben is lényeges szerepe van a technológiai fegyelemnek. Az együttműködés első évében kisparcellás fajtakísérleteket állítottak be az ottani termőhelyi adottságoknak legmegfelelőbb fajták kiválasztására, összesen 24 hektárnyi területen 12 hazai és külföldi fajtát próbáltak ki. A hazai Arimona fajta jól vizsgázott a fajtakísérletekben. Hektáronkénti átlagban 47,08 tonnás hozamot és 14,1 százalékos cukortartalmat nyújtott. A legjobbnak azonban a Kaipo fajta bizonyult, az elért 55,64 tonnás hektárhozammal és a 14,16 százalékos cukortartalommal. A következő évben, vagyis 1983-ban tértek át a termelési rendszer nagyüzemi alkalmazására, összesen hatszáz hektáron, három taggazdaság — a légi (Lehnice), a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz, valamint a Dunatőkési (Dunajský Klatov) Állami Gazdaság — bevonásával. Igaz, a ’83-as év nagyon kedvezőtlen volt a cukorrépa-termesztés szempontjából, ezért a termelési rendszer sem hozta meg a várt eredményt. De így is a rendszerben termesztett cukorrépából hektáronkénti átlagban 5,9 tonnával nagyobb termést takarítottak be a hagyományos termelési módszerhez viszonyítva. Lényegesen kedvezőbbnek bizonyult az 1984-es év, melynek eredményei jobb összehasonlítási alappal szolgáltak, s reálisabb képet mutattak a termelési rendszerben rejlő lehetőségekről. A termelési rendszert ekkor 760 hektáron alkalmazták. Csilizradványon nagyon jó eredményt értek el; háromszáz .hektáron 42,47 tonnás átlaghozammal és 14,65 százalékos cukortartalommal fizetett a cukorrépa. A légi szövetkezetben is kiváló hozammal dicsekedhettek, kétszáz hektár átlagában ugyanis 45 tonnát takarítottak be 14,4 százalékos cukortartalom elérése mellett. Valamivel gyengébb volt a hozam a dunaszerdahelyi Dukla Efsz-ben, ahol 150 hektárról 39,12 tonnás átlaghozamot és 14 százalékos cukortartalmat mutattak ki. A Dunatőkési Állami Gazdaságban — részben a tavaszi szélerózió által okozott károk következtében — mindössze 34 tonna volt a hektárhozam, a cukortartalom viszont elére a 14,62 százalékot. Bár a hozamokban az egyes taggazdaságok között aránylag nagyok voltak a szóródások, a termelési rendszer keretében elért eredmények felülmúlták a Dunaszerdahelyi Cukorgyár gyűjtőterületének átlagát, a 38,66 tonnás hektárhozamot és a 13,74 százalékos cukortartalmat. Említést érdemel, hogy a termelési rendszerbe bevont területnek mindössze harminc százaléka volt öntözhető. Érdekes adatokkal szolgálnak az ugyancsak tavaly beállított kisparcellás fajtakísérletek eredményei. Ezek közül legalább néhányat próbálunk kiragadni a legjobb külföldi és hazai fajták összehasonlítása céljából: fajta átlaghozam cukortartalom nyerscukor t/ha o/o t/ha Kawepnra-S 58,01 16,63 9,65 Ka wem a ja 55,21 16,27 8,98 Monofort 52,50 16,10 8,45 Puressa 51,04 16,25 8,27 Arimona N 49,75 15,17 7,54 Imona 48,15 14,77 7,11 Arimona-0 47,28 15,40 7,27 Minimális veszteséggel dolgoznak a korszerű Kleine típusú betakarító gépek Fotó: kim Szükséges megemlíteni, hogy a kisparcellás fajtakísérleteket öntözetlen területen végezték. Az eddigi tapasztalatok alapján a taggazdaságok úgy vélekednek, hogy a Petőházi Cukorrépatermelési Rendszer kifizetődő. Ezért az idén a termelési rendszert a cukorrépa egész vetésterületére kiterjesztik — a csilizköziek 330, a dunaszerdahelyiek 300, a légiek 260, a dunatőkésiek pedig 160 hektárra. Ezen túlmenően a taggazdaságok száma további négy üzemmel gyarapodik a komáromi (Komárno) járás gazdaságai közül. Az idén a gútai (Kolárovo) szövetkezetben 230 hektáron, a csallóközaranyosiban (Zlatná na Ostrove) 60 hektáron, az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz-ben 100 hektáron, a perbetei (Pribeta) szövetkezetben pedig 60 hektáron alkalmazzák majd a cukorrépa termelési rendszert, amelynek összterülete eléri a 1500 hektárt. A terület és a taggazdaságok számának növelése minden bizonnyal további hasznos tapasztalatokkal gazdagítja a termelési rendszerek alkalmazásával kapcsolatos ismereteinket és hozzájárul a cukorrépatermelés színvonalának emeléséhez. , Oj takarmánvniívénii: a tarka karonatiirt A Magyar Népköztársaságban már mintegy kétszáz éve elterjedten termesztik a kérődzők kedvelt eledelét, a lucernát és még régebben a vörösherét. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézete újabb szálas takarmánynövényt honosított meg. Ez a kompolti tarka koronafürt; 1983-ban állami elismerésben részesült. Számos kiváló tulajdonsága közül a legfontosabb az, hogy zölden etetve egy—egy tehén napi tejtermelését 0,5— 1,2 literrel megnöveli. Ennek — az összehasonlító vizsgálatok szerint — az az oka, hogy a tarka koronafürtben töb ba fehérje, kevesebb a nyersrost, ezért az emészthetőség jobb, mint a lucernában. Minthogy felfúvódást nem okoz, korlátlanul legeltethető is. Termesztése Is sok szempontból előnyösebb, például a savanyú talajokat a lucernánál sokkal lobban tűri. A nagyüzemi termesztés hatnyolc éve alatt még nem tapasztalták, hogy valamilyen gomba vagy rovar kárt tett volna e növényben. A legelő állatok tlprásának Is ellenáll. A tarka koronafürt termesztésével a kérődzők zöldetetése folyamatossá tehető, mert első növedéke akkor kaszálható, amikor a lucerna első növedéke már elfogyott, de az újabb növedék még nem nőtt meg. Eddig már mintegy 1500 hektáron sikerült elterjeszteni. Az utóbbi években a kompolti kutatóknak termesztés-technikailag és élettanilag még előnyösebb tenyészanyagot sikerült létrehozniuk. Ennek az új fajtának a magjai gyorsabban csíráznak, tehát nem fekszenek el a talajban — a gyomok támadásaitól veszélyeztetve. A sarjadzásuk is könynyebben indul meg a kaszálás után. Első nagyüzemi vizsgáztatására 1985- ben kerül sor. A kutatók azt remélik, hogy a javított fajta hamarosan nagyobb tért hódít a mezőgazdasági nagyüzemekben. (ÉT, 85/4) Andrássy Sándor a Légi Efsz elnöke vltaíelszőlalás Ä légi (Lehnice) Csehszlovák— NDK Barátság Efsz-ben január elején tartotta évzáró tagsági gyűlését a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezete. Csiba Gábor agrármérnök, a CSTMT 52 tagú alapszervezetének elnöke beszámolójában értékelte az 1984-ben végzett munkát, amelyet a CSTMT IV. kongresszusának, valamint a CSKP Központi Bizottsága 8. és 11, ülésének határozatai jegyében végeztek. Megállapították, hogy az alapszervezet jelentősen hozzájárult a termelés belterjesítésének az elmélyítéséhez és a tudományos-műszaki haladás eredményeinek hatékonyabb alkalmazásához a mindennapi termelő munkában. A szakmai tevékenység terén a szövetkezetben 4 szakmai csoport fejtett ki sikeres munkát. Az energetikai szakcsoport érdeme az első napkollektor üzembe helyezése volt. A 30 négyzetméter aktív felületű napelem üzemeltetéséből származó energiamegtakarítás májustól szeptemberig 10 ezer 350 kWó-t jelent. A másodlagos energiaforrások hatékonyabb kihasználása érdekében hőcserélőket alkalmaznak a tejházakban, melyek segítségével a tej hűtésére fordított energia egy részét melegvíz előállítására használják fel. rendezvényeken, konferenciákon, tan-* folyamokon vettek részt. Mezőgazdasági témájú tudományos filmeket is vetítettek. Élénken figyelték a külföldi haladó módszereket, s igyekeztek rugalmasan elsaajátítani és alkalmazni a legújabb tudományos-műszaki ismereteket. A négy komplex ésszerűsítő brigádban 28 tag fejt ki aktív munkát. Szerződést kötöttek például a Szlovák Műszaki Főiskola fizikális-kémiai A tudomány ás a gyakorlat Egy ilyen hőcserélő üzemeltetésével évente mintegy 38 ezer 500 kW elektromos energia takarítható meg. A növénytermesztési szakcsoport koordinálja a szakágazat és a szövetkezet agrolaboratóriuma közötti tevékenységet, amely a talajminták vegyi elemzésében, a növények tápanyagellátásában és a tömegtakarmányok értékelésében nyilvánul meg. Az üzemi kísérletek megvalósításához nagymértékben hozzájárult a kutatóintézetekkel való sokoldalú együttműködés. Ez a szakcsoport részt vállalt az iparszerű termelési rendszerek — lencse, ffifélék — programjainak megvalósításában, konkrétan a vetésnek az egyes taggazdaságokban való irányításában, a tanácsadó szolgálat létrehozásában és az anyagi-műszaki alap biztosításában. A Bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézettel, a Rovinkai Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézettel és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatósággal együttműködve megrendezték az Gj Technika Napjait, ahol két témakörrel foglalkoztak: a belterjes fűfélék új fajtáinak és egyes tömegtakarmány-növények termesztésével öntözött körülmények között, valamint a lencse betakarításával kapcsolatos kérdésekkel. Az állattenyésztési szakcsoport a Bratislavai Takarmányozási Kutatóintézettel együttműködve megvizsgálta a nedves kukorica betakarítási és tárolási módszerének hatékonyságát, valamint a különböző adalékanyagok keverési arányát. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrokémiai Vállalattal együttműködve optimalizálta a szarvasmarhák takarmányadagjait. A tej mikrobiológiai vizsgálatának bevezetésével sikerült a tej minőségét jelentősen javítani. Az újítási javaslatokkal és találmányokkal foglalkozó szakcsoport az újítók tevékenységét irányította, s tanácsadással szolgált az újítási javaslatok megoldásánál. A folyamatos és aktív újító tevékenység érdekében versenyt hirdetett a legjobb újítási javaslat címért. Az újítók bekapcsolódtak a járási, a kerületi és az országos versenybe is. A múlt évben beadott tíz újítási javaslat közül kilenc valósult meg. Ezek társadalmi haszna szövetkezeti méretben 625 ezer 70ü korona volt. Ebből 138 ezer 700 korona az energia, 37 ezer 300 korona pedig a devizamegtakarítást jelentette. A dolgozók szakképzettségének növelése érdekében a tagok szakmai tanszékével a vákuumos molekuláris desztillációs berendezések gyártására. Feltételeket teremtettek a gázjelző berendezések gyártásához. Továbbá előkészületeket tettek a szarvasmarhák leukózisának és tőgygyulladásának a diagnosztizálásához. Az idei tervekről szólva kiemelhetjük a növénytermesztés feladatai közül a termelési rendszerek elmélyítését, a kettőstermesztés alkalmazását a tömegtakarmányok termelésében és a burgonya esetében, az agrolaboratórium szerepét a tápanyagszint megállapításában, a gyomirtásban, valamint az ún. Lemix talajtakaró keverék alkalmazása tekintetében. Továbbá több szakelőadás és bemutató szervezésével számolnak. Az energetikai szakcsoport tevékenysége többek között a másodlagos energiaforrások jobb kihasználásában, az újabb napelemek üzembehelyezésében, az energiafelhasználás csökkentésében nyilvánul meg. Az állattenyésztésben új összetételű takarmányok kipróbálása és újabb takarmányozási technológiák bevezetése a legfőbb tennivaló. Az elektronikai és mikroelektronikai szakcsoport fő feladata a korszerű számítástechnika alkalmazása lesz. A minőségellenőrző szakcsoport fő feladatai közül elsősorban a tej minőségvizsgálatát, a vetőmag és a takarmányok értékelését emelhetjük ki. Az újltómozgalom minden olyan igyekezetét támogat, amely hozzájárul az összmunka javításához, amely az energiamegtakarítást, a devizaköltségek csökkentését és a munkakörülmények javítását segíti elő. A szakképzettség növeléséhez továbbra is jelentős mértékben hozzájárulnak majd a tanulmányutak, a szemináriumok szervezésevek valamint a tudományos intézetekkel való együttműködéssel. A vitában Andrássy Sándor agrármérnök, a szövetkezet elnöke így fogalmazta meg a legfőbb feladatokat: A kor növekvő igényei nem engedik meg, hogy beérjük azzal, amit eddig elértünk. Még jobban kell gazdálkodni az alapokkal, a nyersanyagokkal, az energiával; tovább kell fokozni az intenzifikálást, még bátrabban és rugalmasabban kell felhasználni a tudományos-műszaki ismereteket valamennyi ágazatban. Á kezdeményezés és a bátor kockázatvállalás útján kell haladnunk, tudatosítva, hogy a jó eredmények mögött mindenkor az önfeláldozó, becsületes munka rejlik. CSASZNY ERZSÉBET mérnök, az agrolaboratórium dolgozója
