Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-02 / 9. szám
У 8 .SZABAD FÖLDMŰVES. 19B5. március 2. A család és az iskola kapcsolata Ä gyermeket körülvett) nevelő-fejlesztő közösség a család, amely a társadalmi hatások közvetítője, az erkölcsi magatartás társadalmi modelljének alapja. A gyermek itt szerzi meg érzelmi és értelmi fejlődéséhez nélkülözhetetlen tapasztalatait, itt szövődnek első szociális kapcsolatai, itt sajátítja el a magatartásmódok alapjait, itt formálódnak az emberekhez és a tárgyi világhoz fűződő beállítódásai. Az értelmi ösztönzők csak meleg, elfogadó, biztonságot és bizalmat sugárzó légkörben hatékonyak. A gyermek nemcsak a megismerésre vonatkozó, hanem szociális tapasztalatait is magával hozza az iskolába. A demokratikus otthon jellemzői: a gyermek és a szülő szóbeli érintkezésének magas színvonala (gyakoriság, bizalom, tisztelet, bensőséges kapcsolat), a családi szabályok okainak indoklása és a döntések közös megbeszélése. Ezzel szemben a nem demokratikus környezet ismérvei: sok tilalom, magas követelmények az engedelmesség és a rend iránt, szigorú büntetések, testi fenyftés. A demokratikus légkör a kutatást, kísérletezést, az új problémák felvetését bátorítja, ösztönzi a kíváncsiság, a gondolatok és érzések kifejezését, és ezzel az iskolában is fontos képességek kialakulását segíti elő. A nem demokra-Дг elmúlt évtizedekben a kis alapterületű lakásokban gyakorta háttérbe szorult az alvás és az étkezés ideális követelményeinek megteremtése. A szűk alapterületek adta kényszerűségből sokszor megszűntek a hálószobák, s kapkodó étkezésünk színhelyéül többnyire a konyha lépett elő, falra szerelt, felcsapható asztalaival. 'A lakás alapterületek örvendetesen nónek az utóbbi időben. E tény eredményezte a hálószobák és ebédlők reneszánszát, s a mai élet igényeit lói kielégítő bútorok sorának megjelenését. Az elsó probléma mindig az ebédlő helyének megválasztása, lehetőleg arra törekedjünk, hogy a konyhához közel kapjon helyet, ezzel is könnyíttikus családi környezet a függő, félénk, ügyetlen, gyanakvó, merev magatartás létrehozásával nehezíti az iskolai elvárásuknak való megfelelést. Összefüggés tapasztalható a család értékorientációja és az iskolai teljesítmény között. Egy aktív, jövőre irányult értékrend jobb teljesítményt tesz lehetővé. Ám a megfelelő adottságok önmagukban nem biztosítják a megfelelő nevelési feltételeket. Igaz ugyan, hogy a szülők nevelői rátermettsége arányosan növekszik iskolai végzettségükkel, de a túlzottan magas és az elismerés igényéhez kapcsolódó teljesítménynek negatív következményei is lehetnek. Az óvodába, majd az iskolába lépéstől kezdve a gyermek családban elfoglalt helyzetét az óvónők és tani tők véleménye is alakítja. Üj szempont épül be a családi nevelésbe: hogyan felel meg a gyerek a nevelési intézményi elvárásainak, értékrendjének. A szülőknek az iskolához fűződő viszonyától függ, milyen jelentőséget tulajdonit a szülő a pedagógusoktól érkező jelzéseknek, milyen mértékben kíséri figyelemmel az ott történő eseményeket. A család és az iskola együttműködése, a célkitűzésekben megfogalmazott partnerkapcsolat még csupán néhány területre szűkül le (társadalmi munka szervezése, kirándulások, klubdélutánok rendezése, sth.). A gyermek fejiesztése-nevelése szempontjából fontos társadalmi kérdésekben azonban a szülő többnyire csak mint információforrás szerepel. Ha a nevelési intézmény elsősorban nem mint teljesítménymérő-értékelő feladatrendszerében jelenik meg a család számára, hanem a gyerek egész életének, tevékenységének szervezőjeként, a szülők sokkal inkább képesek bekapcsolódni az iskolai nevelumunkába. Addig is természetesen ösztönző lehet a közérdekű nevelési kérdések közös megvitatása. Elképzelhető a közös problémával küzdő szülők kisebb csoportját magába foglaló megbeszélés is (pl. gyengébben tanú lók. nehezen barátkozó gyerekek szülei stb.). Ha szülő-pedagógus kapcsolat nem csupán ünnepi alkalmakra tervezett, hanem folyamatos, a családlátogatás is betöltheti feladatát. A család és az iskola együltmííkö désében bármelyik fél kezdeményezhet. A tudatosság és az általánosított tapasztalatok birtokában jó, ha az óvoda vagy iskola elébe megy a szülők szükségleteinek. Ez is feltétele annak, hogy a nevelési intézmény az eddiginél nagyobb mértékhen vehessen részt a társadalmi és szociálpolitikai programok megvalósításában. Külön szervezet kiépítése nélkül is adott az óvoda és az iskola számára a családokkal való közvetlen kapcsolatba lépés lehetősége. Így nemcsak a kedvező irányú személyiségfejlődést biztosító családok segítésében, hanem a környezeti ártalmak kiegyenlítésére irányuló munkában is aktív szerepet vállalhat.. Hadas Katalin MÁRCIUS Március 4 1 KAZMER ] Hétfő KAZIMIR i Március 5 ADORJÁN 1 Kedd FRIDRICH Március 6 LEONÚRA ! Szerda RADOSLAV ( Március 7 TAMÁS Csütörtök TOMÁŠ ( Március 8 Nemzet, nőnap < Péntek ZOLTÁN ( Március 9 FRANCISKA 1 Szombat FRANTIŠKA , Március 10 ILDIKÓ Vasárnap RRANtSI.AV «• Й vvü^ m HB ч kelte nyugta kelte nyugta í 6. p. ó. p. ó. p. Ó. p. i 619 17 33 13 58 5 21 ' 6 17 17 35 15 20 5 55 1 6 16 17 36 16 43 6 23 1 614 17 38 18 14 6 47 , 6 12 17 39 19 35^ 7 09 J 6 10 17 41 20 59 7 29 1 6 08 17 42 22 24 7 50 Újra divat az ebédlő ve a tálalás munkáját. Több lakásban úgy helyezik el az étkezőket, hogy a konyhából átadó ablakon keresztül is lehet tálalni. A háziasszonyi munka megkönnyítését szolgálják a kialakított bútorféleségek is. Szűk alaptertliet esetén az étkező-csoport csak asztalból és székekből áll, amihez esetleg egy kisebb méretű tálaló tartozik. tNagyobb alapterület esetén az ebédlőben kap helyet az edényszekrény is, mely új változataiban üvegajtós részekkel is bővül. Az ebédlőasztalok formája igen változatos. A négyszögletes és téglalap alakúak mellett egyre inkább terjednek a köralakú és ovális asztalok. 1ЖтаШ1т1Д1 A szép szó ifjú művelői A neroesócsai (Zemianska Oléa) Petőfi Sándor Pionfrcsapat a közelmúltbon tartotta meg hagyományos szavalóversenyét. Negyvenkét pionír versengett vers- és prózamondásban azért, hogy a legjobbak közé kerülhessen és pionírcsapatunkat képviselhessék a körzeti versenyen. A versenyzőket 5 tagú bíráló bizottság értékelte. A versmondás I. kategóriájában Szalay Andrea 3.b. a másodikban Csinger Laura 4.b, a harmadikban pedig Szabó Zsuzsa 8.b végzett az első helyen. A prózamondás első kategóriájában Lehôtka Beáta 3.a, a másodikban Gyurenka Erzsébet 6.b, a harmadikban pedig Harcz Zsuzsa 7.a szerezte meg a győzelmet. R- ö. Kiejtési verseny Érsekújváron (Nové Zámky) a Czuezor Gergely utcai alapiskolában zajlott le a magyar nyelvű kiejtési verseny járást fordulója. Az anyanyelv tisztaságának megőrzését, a megfelelő hangvétel, hangsúlyozás és hangképzés, a magyar nyelv törvényszerűségeinek elsajátítását, azok gyakorlati alkalmazását felmérő vetélkedőbe Tardoskedd (Tvrdošovce) kivételével a járás valamennyi magyar tanítást nyelvű alapiskolája benevezett. A vetélkedő első részében a versenyzők Illyés Gyula Egyszerűen és világosan című nyelvészeti írását tolmácsolták, tübbségükben megfelelő átéléssel, természetes hangsúlyozással. A bíráló bizottság örömmel nyug-Többségük nagyobbUható kivitelben készül, s az étkezők számától függetlenül 6—8—12 személyes változatok is forgalomba kerültek. Az asztal kiválasztásánál mindig gondoljunk arra, hogy az étkezéshez, terítéshez megfelelő hely álljon rendelkezésre. Alapszabály, hogy egy fő kényelmes étkezéséhez 30 cm sugarú félkörrel határolt terület szükséges. Az asztalok magassága 73—75 cm, a székek ülőmagassága pedig 43—45 cm legyen, mert így kényelmes az étkezés. Az új étkezők, ebédlöbútorok változatos formában jelentkeznek, az utóbbi évek nosztalgia-divatja itt is feltűnik, egyre több stilizált ebédlővel találkozhatunk a világ minden részén. tázta, hogy a versenyzők a szövegértés, a hangképzés és a szöveghűség kritériumainak megfelelően adták elő a könnyűnek nem mondható szöveget, kisebb vétségek csupán a névelő használatakor és a mondatvégi hangsúlyozáskor fordultak elő. Pár tanuló ritmusvétsége, a természetesnél gyorsabb előadásmódja miatt került hátrányos helyzetbe. A második rész. az önálló alkotások ismertetése valúdi élményt nyújtott. A feltüntetett címek közül mindenki talált egyéniségének megfelelőt, s igyekezett arra kerekded, a stílus követelményeinek megfelelő fogalmazást alkotni. E második rész színvonala az előzőnél is magasabb volt; az elhangzott alkotásokban csupán elvétve fordult elő egy-egy stilisztikai hiba, nyelvhelyességi vétség. Viszont többen nem fordítottak kellő gondot remek alkotásaik előadására, ezáltal a kitűnő munkák a monotonság, illetve az előadói készség hiánya miatt elszürkültek, s értékük csökkent. A bíráló bizottság döntése alapján az első helyen Tóth Mónika köbölkúti (Gbelce) versenyző végzett, a második helyet Nagy Milada szímői (Zemné) tanuló szerezte meg, a harmadik helyre pedig štúrovól versenyző került. —P. I,— Csecsemők levegőztetése Néhány évtizeddel ezelőtt még sokan megvárták a tavaszt, és csak akkor kezdték meg a télen született csecsemő levegőztetését. Sajnos sokan még ma sem viszik ki az egészséges csecsemőt kéthónapos koráig, mert hideg van. Ha megfogadjuk a tanácsokat, akkor nem árt, hanem használ a levegő a csecsemőnek, a gyermeknek és a felnőttnek egyaránt. A fejlődéshez az élet első napjától szükség van friss levegőre, mert az biztosítja a vér, az egész szervezet oxigénellátását. Naponta többször szellőztessük a baba szobáját. Hidegben két-három percre tárjuk ki az ablakot. Ezalatt a csecsemőre adjunk sapkát, és meleg takaróval takarjuk be. A második héten vigyük nyitott ablak mellé a babát öt-tíz percre, a, harmadik-negyedik napon már 15—20 percre. A szobában biztosított friss levegő nem pótolja a séta alkalmával beszlvott levegő kedvező hatását. Ezért nagyon fontos a fejlődő szervezet számára a naponkénti séta. Az ötödik napon vigyük sétálni a csecsemőt, de csak fél órára, majd fokozatosan emeljük a sétálás idejét. Mínusz 4—5 fokban is e! lehet kezdeni a levegőhöz való szoktatást, ha napos, szélcsendes az idő! f-lárom-négy hónapos, kor után még mínusz 10 fokban is lehet levegőre vinni, természetesen ilyenkor csak fél órára, s ha hidegebb van, csökkentsük az időt. Nulla fok körül két órát, mínusz 4—5 foknál egy órát, ennél hidegebb időben csak fél órát legyünk kint a csecsemővel'Plusz 10 foknál három-négy órás sétát tehetünk, Problémát okoz a szülőknek, hogy milyen babakocsit vegyenek, béreljenek, mert a mélykocsi drága, nehézkes a tárolása, a lépcsőkön nehezen lehet vele közlekedni, nem fér be a liftajtón stb. Tíztizenkét hónapos korig mégis a mélykocsi a legjobb a csecsemő számára, mert ez ad.legnagyobb védelmet a hideg, a meleg, a szél, a zaj, a por ellen. Vízszintes alja kényelmet biztosit. A sportkocsik, az összecsukható kocsik nagyon praktikusak közlekedésre, de ezeket lehetőleg csak egyéves kor után használjuk, mert a benne felvett testhelyzet kedvezőtlenül hat a csecsemő gerincoszlopára. iERÉSZTREJTVÉHY ) tm-rruu .чт'угг 9 Гтгттуу. iTTtT уму szaéxf és a la tikos Ment, mendegélt a szabó az úton. Egyszer csak előtte termett a farkas. Rácsattogtatta a szabóra a fogait és így szólt: — Rettenetesen éhes vagyok, és most téged megeszlek. A szabó megijedt ugyan, de összeszedte minden bátorságát és így szólt: — ö tiszteletre méltó farkasI Nem akarok veled szembeszállni, és ellenkezni szándékoddal, de azt hiszem előbb méretet kellene vennem rólad, hogy egyáltalán beléd férek-e? A farkas nem szívesen ugyan, de beleegyezett. Akkor a szabó elővette a mérőszalagiát, de közben teljes erőből fefbe vágta a farkast úgy, hogy az áfultan a földre zuhant. A szabó pedig folytatta útját. Amikor a farkas nagy sokára magához tért, a szabónak már hűlt helye volt. Bosszankodva emlékezett viszsza a történtekre, és szidta önmagát: — Ö, én oktalant Hogyan engedtem magamat becsapni, hiszen nem is egészben akartam lenyelni a szabót... De szerencsére, akkor már a szabó messze járt. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Tordai Jolán: Tili Nap című verséből idézünk; az idéaet második sora. 1. Bőr, molibdén, о :igén. 12. Gyűrű a akú korallzátoi y. 13. Ezen a helyt n. 14. Főütőér. 15. .. carte, étlap s: erint. 16. Épül !tszárny. 17. Vi ízsza: magyar s sínész (András). L8. P. S. O. 19. E 6- kelő társaság. !0. Csendes...., So;ohov műve. 21. i'o lyó a Szovjetunióban. 23. Kenéz ;ö zepe. 24. Az mán és a kén jele. !5. Fém. 26. Cseh ízínész. 28. RangTokozat, 32. Vécéi mül épített töltés. 34. Hiányos kör. 35. Román kö tő 39. És — latii ul. 41. Szín. 42. B. A. Ű. 43. A. Y. 44. Állat hátán a lapocka íölött kidombo rodó rész. 48. lövény. 47. Prága ré sze. 48. Lét. 49 Csillagkép. 50. Abi .... az első ariib kalifa. 51. Kamio nők jelzése. 52 Gyulladás. 53. Villa mos gépek forgó része. 54. Hála fele 55. Olasz szigít a Nápolyi-öbölben 57. Árunak szá lítás közben beállt súlyvesztesége. FÜGGŐLEGES 1. Tárgyrag. 2. A ze nében bensőségesen adandó elő. 3 Olasz filmszíné ;znő. 4. Kevert átok 5. A lantán jelt. 6. Műszaki alakulatban szolgáló katona. 7. Jáva főfolyója. 8. Vissza: hangnem. 9. Talmi. 10. Szovjet—orosz színésznő volt. 11. Az idézet első st ra. 16. Angol világos sör. 18. A töröl birodalomban a pasa kormányozta tartomány. 21. Doktrína 22. Marokkói vuros. 25. Kocsány meg vastagodott fel ;ő vége. 26. Magyai festő. 27. Valamely alapszóhoz illesztve új szót létr shozó toldalék. 29. L N. M. 30. Ló lábán keletkező daganat. 31. G. A. É. 32. Az idézet harmadik sora. 33. Az idézet negyedik sora. 36. Város Erdélyben. 37. Madár. 38. ňyen hely is van (ék. h.). 40. Olasz. 45. Sütő — népiesen. 46. Híres betyár* 47. Régi pénznem. 49. Magyar művészettörténész. 50. ... zik, táncban összeütögeti a bokáit. 52. Város Ausztriában. 55. C. J. 56. Kötőszó. Beküldendő a függőleges 11., a vízszintes 1., valamint a függőleges 32., 33. számú sorok megfej ése. MEGFEJTÉS — NYI RTESEK A lapunk 7. számát an megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: A pazarló a saját va ;yonát szórja szét, a tékozló a másokét. Nyertesek: Horváth Teréz, Sládkovičovo, Csámpai Róbert Nitrany, Mázik Lajos, Hanva (Chanava).
