Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-05 / 1. szám
1 1985. Január 5. SZABAD FÖLDMŰVES 13 GAÄL SÄNDOR AGRÁRMÉRNÖK, A NAGYMEGYERI (CALOVO) EFSZ ELNÖKE Az eísz-ek X. országos kongresszusának Szövetkezetünk a .közepes nagyságú mezőgazdasági üzemek közé tartozik, mivel 2300 hektárnyi területen gazdálkodunk. A kedvező termőhelyi adottságok következtében növénytermesztésünk a gabonafélék és a kukorica termesztésére szakosodott. Ezért szövetkezetünk fejlődése ezen ágazatok eredményeitől függ. Nem véletlen, hogy a gabonatermelés növelése fontos láncszeme a belterjesítési folyamatnak. Eddigi tapasztalataink szerint a szemesek termelésének jelentősebb mértékű belterjesitését csakis a komplex intézkedésekre, pontosabban fogalmazva, a termelési rendszerekre alapozva valósítjuk meg. A gabonatermesztés belterjesítésé-Gaál Sándor agrármérnök nek első reális lehetőségeit a nagyhozamú szovjet búzafajták köztermesztése tette lehetővé. Ezek a fajták kiválóan alkalmazkodtak termőhelyi adottságainkhoz. Mezőgazdasági dolgozóink mindezért nagy hálával adóznak a szovjet tudósoknak. Gazdaságunkban a párt és az állami szervek hathatós támogatásával a hazai és a külföldi kutatóintézetekkel való együttműködésben nagyüzemi fajtakísérleteket végeztünk. A kísérleti eredmények birtokában módunkban állt az egyes hozamnövelő tényezőket egyetemes rendszerbe rendezni. Elsőként a búzatermesztésben, az utóbbi évek folyamán pedig az árpatermesztésben is sikerült elfogadható szintre emelni a folyamatos és harmonikus felújítás feltételeit. A szemes kukorica termesztésben ez kevésbé sikerült. Feltétlenül említést érdemel a hazai fajtanemesitó állomások munkája is, amelyeknek jóvoltából tavaly a rekordtermést nyújtó búza- és árpafajták hazai nemesítésből származtak, s a sósszigeti (Solary), a bučaní és a hrubčicei fajtanemesltők eredményes tevékenységét fémjelzik. A felsorolt intézkedések a gabonafélék hektárhozamainak szüntelen növekedését eredményezték. Tavaly a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás átlagában a gabonafélék termesztésében hét tonnán felüli hektárhozamokat értünk el. Szövetkezetünkben a búza kilenc tonna feletti, az árpa pedig 7,1 tonnás átlaghozammal fizetett. A legkimagaslóbb eredményeket azon mezőgazdasági üzemek érték el, ahol nem elégedtek meg a termelési rendszerek modellszerű alkalmazásával, hanem ezt tábla, illetve fajtaspecifikusan pontosították. Tapasztalataink arra engednek következtetni, hogy a hozamokban tapasztalt aránytalanságok fő oka a termelési rendszerek, illetve ezek táblák szerinti alkalmazása egyetemességének hézagjaiban rejlik. E tekintetben gazdaságunkban a kimagasló eredmények mellett is jelentős tartalékok tárhatók fel. A kukoricatermesztés helyzete a gabonafélékhez viszonyítva sokkal bonyolultabb. A termelési rendszer kiépítése egy üzem keretén belül lehetetlen. Gazdaságunk a magyarországi Bábolnai 1KR rendszert alkalmazza, amelynek a Vágsellyei (fia Га) Mezőgazdasági Kooperációs Társulás a hazai rendszergazdája. A társulás keretében elért eredmények is igazolják, hogy a termelési rendszer hatékonysága tekintetében ennek komplettsége, egyes részelemeinek — például a vetőmagoknak, gyomirtó szereknek — idejében történő szállítása a döntő tényező. Meg vagyunk győződve arról, hogy a termelési rendszer — ha egyetlen láncszem sem hiányzik belőle — kiváló eszköz. Ezidáig azonban minden évben valamelyik láncszem esetében hiányokkal küzködtünk: nem felelt meg a biológiai anyag, a vegyszeres védekezés, a műszaki ellátás stb. A termelési rendszer komplettizálása persze nem oldható meg a népgazdaság, többi ágazatának közreműködése nélkül. A legfontosabbnak azonban az emberi tényezőt tartom, melynek segítségével több komoly kérdést sikerült ezidáig is megoldanunk. Az ember alkotó képessége kimeríthetetlen, ezért mindig építhetünk erre az alapvető tényezőre. A biológiai anyag biztosítása tekintetében szükséges, hogy a nagy termőképességű hibridek nagyobb időelőnnyel álljanak rendelkezésünkre. Hasonlóak a követelmények a szükséges növényvédő szerek biztosítása szempontjából is. Nincsenek pontos adataim, de meg vagyok győződve arról, hogy egyes táblákon a gyomirtó szerek hiányában bekövetkezett elgyomosodás miatt a hozamok 5—10 százalékkal kisebbek. Népgazdasági szempontból is nagy fontosságú a szemesek termelésében a termelési rendszer minden egyes eleme egyenrangú jelentőséggel bír. Vonatkozik ez a vezetők megfelelő anyagi ösztönzésére is. A szemeskukorica-termesztés eredményeinek objektív értékelése érdekében feltétlenül szükséges különbséget tenni a merkantil és a vetőmagra termesztett kukorica termelése között, mivel a várható hektárhozamok összehasonlíthatatlanul különbözőek. A tudományos- és kutatóintézetektől elvárjuk, hogy mielőbb oldják meg a gabonafélék és a szemes kukorica öntözésének kérdését. Megoldásra vár a sajátos belterjesítési módszerek fejlesztése is, például a vízvédelmi területek esetében. Ilyen területek járásunkban nem kis számban fordulnak elő. Tudatában vagyunk annak, hogy termékeny földjeink alatt pótolhatatlan ivóvíztárolók helyezkednek el, s ezeket védelmeznünk kell a szenynyeződéstől. Ez a védelem azonban szakszerű koncepciót, s megfelelő műszaki feltételeket követel. Ez a feladat ezidáig nem talált célszerű megoldásra. Gazdasági szempontból fontos tényező a kukorica szárítása. Sajnos e tekintetben nem használjuk ki járásunkban adott geotermikus energaiforrásokat. Ha a mezőgazdasági termelés eredményeiről és problémáiról beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a cukorrépa termesztésének kérdését sem. A jelenlegi helyzettel nem lehetünk elégedettek. A cukorrépa esetében nem beszélhetünk termelési rendszerről, mivel hiányos a biológiai anyaggal, a vegyszerekkel és a gépi eszközökkel való ellátás. A sikertelenség egyik okát abban látjuk, hogy a cukoripar részéről nem érvényesítik teljes mértékben a rendszergazda feladatkörét. Többek között nem biztosítják a biológiai anyagellátást, mivel ez nem tartozik a hatáskörükbe. Valamennyi növénykultúra termesztése esetében egyértelműen a termelési rendszerek alkalmazása mellett vagyunk. De hangsúlyoznunk kell egy egyetemes rendszer kialakításának a szükségességét, amelyben minden láncszem zavarmentesen működik. Tudatosítjuk, hogy a termelési rendszer elemei más-más ágazatban jöttek létre, s így összehangolásuk nem könnyű, feladat. Meg vagyunk győződve arról, hogy hozzászólásaink éltető talajba hullanak. Tudatában vagyunk annak, hogy járásunk a gabonatermesztésben elért eredményekért érdemelte ki a Köztárssági Érdemrendet. Más ágazatokban is igyekszünk az élvonalban maradni, de ehhez olyan feltételek megteremtése szükséges, amelyek megfelelnek a kor követelményeinek. A ma vonatkoztatásában a rendszer szemlélet beérett, s mindent meg kell tennünk a konkrét megvalósulásáért. A gabonafélék termelési tervét a 7. ötéves tervidőszak első négy évében, mind szövetkezetünk, mind járásunk magasan túlszárnyalta. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi ötéves terv igényes feladatait járási és szövetkezeti szinten egyaránt maradéktalanul teljesítjük. Erőtlenül süt a december végi napsugár. A hegyek közön kristálytiszta a levegő, s amíg leér a völgybe, még egyszer átfésülik a fenyvesek. Halkan zúg az erdő, a patak és mindent átitat a Zamagur völgy aromás, kék levegője. A Stará Ľubovňa-i járásban levő Üdole községben a csípős hidegtől kipirult arcú emberekkel találkozom. A szövetkezet gazdasági udvara felé igyekeznek. Az idegent barátságosan fogadják és készségesen útba igazítják. A szövetkezet javító műhelyében szorgos munka folyik. A téli gépjavítást végzik. Vastag izmú, tömör ember Ján Arendáč. Egyszer már láttam egy kerületi értekezleten, kiöltözve, ünneplőben, most olajos, kopott ruházatát nézem. Illik a megfontolt mozdulataihoz, munkába feledkező természetéhez. Rászólok, tegye már félre a villáskulcsot. Ö az én egyik emberem. Noha tudom róla, hogy szűkbeszédű, de annyit majd csak mond, ami hű vázlatát adja a cselekedeteinek. ♦ Azt mondják, ez itt a világ vége, sokan a városba költüztek. Maga miért lett hű a falujához, miért választotta éppen a mezőgazdaságot? — Azt hiszem, hogy nem túlzók, ha azt mondom, hogy én gépjavítónak születtem, de gyakran ülök gépre is, főleg betakarító gépre. ♦ Ezért választotta a mezőgazdaságot? Hegyek í A mezőgazdászok többsége a kukoricatermesztési rendszer j korszerű gépeit egyelőre csak 5 gépbemutatókon I csodálhatja meg Fotó: Kalita — Ezért, mert a föld a mindenem. A gép csak eszköz. Ha szép a határ, ha rendben van a föld, nekem az jó érzést jelent. ф Miért lett gépjavító, ha a földet szereti? — Már mondtam. A gép csak eszköz. Ez a vidék valamikor nagyon szegény volt. A szüleimnek sem voltak földjei. De 1949-től a közösben dolgoznak. Arra neveltek, hogy szeressem. ф Most amint látom, a permetezőket, boronákat és a tárcsákat bütyköli, ha aratni kell, akkor kombájnos. Melyik munkát szereti jobban? —г A kombájnon kínt lenni a szabadban, azt szeretem. Amikor beérik a termés és ömlik a szem a tartályba. ♦ Elmondaná, hogy 1984-ben milyen termést értek el? i — Rekordtermésünk volt. A kenyérgabona hektáronként 4,12 tonnát termett. Burgonyából pedig 23,35 tonnát takarítottunk be minden egyes hektárról. Ján Arendáčról el kell még mondanom, hogy a héttagú gépjavító szocialista brigád vezetője. Párttag, tagja a szövetkezet vezetőségének, sőt, a községben több társadalmi szervezetben is példásan tevékenykedik. Mint agilis fiatal, példás munkájával jő hatással van másokra, a többi fiatalra. Hallgatja a beszélgetést egy huszonéves, göndörhájú, mosolygós arcú legény, akit Andrej Jachmannak hívnak. Öt a hegesztőkészülék mellől szólítottam el, mert róla is többet szerettem volna tudni attól, hogy példás dolgozó. Kezdjük a munkával. — Hát elég sokat kell dolgozni. A hegyoldalainkon a munkagépeink komoly erőpróbának vannak kitéve. A megerőltetéstől elég gyakran felmondják a szolgálatot. Olykor még éjszaka Is dolgoznunk kell, hogy a gépek üzemképesek legyenek. ♦ Párttag? — Igen. ♦ A pártgyűléseken mit szoktak megbeszélni? — Sok miden napirendre kerül. Az elért eredmények, a hiányosságok, szóval a bennünket érintő problémák. ♦ Nem gondolt még arra, hogy rossz boltot csinált, amikor itt az isten háta mögött vállalt munkát? — Erre én soha nem gondoltam. Szeretem a gépeket, ezért is tanultam ki a gépjavítói szakmát. Higgye el, hogy a város engem nem vonz. Hát van ott valami más, ami Itt nincs? A mi hegyeinket télen is nagyon sok turista keresi fel. Hát ha másokat vonz a ml vidékünk, akkor én ne szeressem? + ön A mezőgazdaság és élelmezésügy kiváló dolgozója kitüntetésben részesült. Elmondaná, hogy miért kapta? — Azt hiszem, hogy a munkámért. Egyébként már több újításomat elfogadtak. Különben a dolgozók kezdeményezését a szövetkezet vezetősége messzemenően támogatja. Ügy anyagilag, mint erkölcsileg elismernek. Az anyagi juttatásokon kívül több alkalommal vettem részt külföldi Jutalomkiránduláson. A minap jöttem haza egy kubai társasutazásról. Nagyon szép volt, számomra felejthetetlen. ♦ Milyen céljai vannak? — Különösebb terveim nincsenek. Szövetkezetünk elég sokat költ a kultúrára és a sportra. Van folklórcsoportunk. Én nyáron futballozom és télen pedig síelni járok. A szövetkezet elnöke, a fiatal Vasll Kormaník agrármérnök irodájában fogad. Négy évvei ezelőtt választották a közös gazdaság kormányosává. De a többi vezető közül egyikük sem töltötte még be a harmincat.' ф A diploma megszerzése után huszonévesen vezetők lettek, s engem az érdekel, tisztába voltak-e azzal, hogy mire vállalkoztak, amikor nyakukba vették a közös gazdaság gondjait? Vasil Kormaník eltűnődik: — Nagyjából azért tudtuk, mire számíthatunk. Bíztunk az üzemi pártszervezet kommunistáiban, az Idős, tapasztalt emberekben. Csak éppen a módszerekkel, az eszközökkel nem voltunk tisztába. Kezdetben bizony a magunk kárán tanultunk, később pedig igyekeztünk tapasztalatokat gyűjteni. ф Milyen terveik voltak? — Az ötéves tervidőszakra komplex fejlesztési tervet dolgoztunk ki, melynek megvalósítására aktivizáltuk a szövetkezetünk összee dolgozóját. Legfontosabb feladatunk volt az állattenyésztés szakaszán rendet csinálni. Amikor a huszonévesekből álló vezetőgárda átvette a közös gazdaság irányítását, tehenenként mindössze 1200 literes tejtermelési átlagot értek el, s 1984-ben már 3500 literes fejésl átlaggal dicsekedhettek. Négy év alatt ilyen szép sikert elérni valóban elismerésre méltó. — Visszagondolni sem jó arra, hogy mennyit kellett dolgoznunk —■ kapcsolódik a beszélgetésbe Stefánia Nováková agrármérnök, a szövetkezet fiatal közgazdásza. — A tehenészetben ki kellett cserélnünk a törzsállományt, mert a tehenek öregek voltak, sok volt a meddő. Biztosítanunk kellett a takarmányalapot. Ma ott állunk, hogy 350 darab törzskönyvezett Pizgaúi tehenünk van. 1984-ben az összes tej 96 százalékát első osztályban értékesítettük. A tehenészetben ma már olyan dolgozók vannak, akik a munkájukat becsületesen végzik. Kiemelném Helena Kašéáková fejőkollektíváját. Ez a fejőbrigád rászolgált a megtisztelő čím ezüst fokozatára. Sikerült a növendékállatok tartásában is rendet csinálnunk, és ma már ott Is naponta 40 dekás súlygyarapodást érünk el. + Mégis, mit tart a legnagyobb eredménynek? — kérdezem a szövetkezet elnökétől. — Azt, hogy nyereséges a szövetkezetünk. 1984-ben a mezőgazdasági termelésben 16 százalékos rentabilitást értünk el. Sikerült olyan alapot teremtenünk, amely bizakodásra jogosítja fel az embert. Szilárd lábakon állunk, s lehetséges a továbblépés. Van tartalékalapunk és jut pénz az újratermelésre. Az irodában közben az emberek ügyes-bajos ügyeiket Intézik. Vannak közöttük hangoskodók is. , — Nem irigyelem Marikát, az biztos — jegyzi meg a perlekedés hallatán Štefán Petrišin, aki az SZFSZ-alapszervezet gépesítési részlegének szakaszbizalmija. Mária Petrovová, a fiatal agrármérnök a növénytermesztési ágazat vezetője. Az egyik traktorossal gyűlt meg a baja, mert nem éppen a legjobb minőségű munkát végezte. A fiatal vezetők a munkában nem ismernek tréfát és nem tekintik átjárőháznak a szövetkezetét. A munkában megkövetelik a minőséget. ♦ Mint vezetők, kitől tartanak a legjobban? — kérdezem. összenéznek, a közgazdász mondja, de a többiek nevében is: — A tagságtól. Akiknek jő része nekünk nemcsak egyszerűen munkatárs, hanem nagynénénk, keresztapánk, sógorunk, kománk... Ha a rokonok közül valaki begorombul... 1 No, de talán éppen ez az, ami itt tart bennünket Gyermekkorunk óta ismerünk mindenkit, bennünket ts ismernek. Az, hogy megadott az őszinteség, a képmutatás nélküli élet lehetősége ... Már készülőben vagyok, amikor egy fiatalember, fán Drahišin megállít. — Tegnap kellett volna eljönnie. ♦ Vajon miért? — érdeklődöm. — Mert akkor ünnepeltük szövetkezetünk megalakításának 35. évfordulóját. Hatvan ember kapott pénzjutalmat és elismerő oklevelet Engem is kitüntettek. A szövetkezetünk pedig elnyerte a CSSZBSZ megtisztelő címet. — Bizonyára azért kaptuk az elismerést, mert szép sikereket értünk el a szocialista versenyben — vallja Vasil Kormaník. — Mi igazán nagy gondot fordítunk a szovjet haladó módszerek bevezetésére. Például a Baszovöi módszer szerint 9 szocialista brigádunk dolgozik, kétszáz taggal. Sorolhatnám azzal, hogy szövetkezetünkben évek óta • jól működik a CSSZBSZ üzemi szervezete, amely a tagság soraiból száz százalékos szervezettségnek örvend. — Valóban elismerő szavakkal köszöntött bennünket Július Medveď, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes -- toldja meg Stefánia Nováková. — A CSSZBSZ üzemi szervezetének munkáját nagyra értékelte Karol Savéi, a CSSZBSZ Szlovákiai KB vezető titkára is. És Michal Vaszilevics Kuckir, a Szovjetunió bratislavai konzula pedig kiemelte azon tevékenységünket, melyekkel elősegítettük a csehszlovák-szovjet barátság elmélyítését. Befejezésül még annyit szeretnék elmondani, hogy az údolei szövetkezet a 22 élenjáró mezőgazdasági üzem között vállalta, hogy a 7. ötéves terv feladatait maradéktalanul teljesíti. Hogy teljesíteni fogják, ahhoz nem fér kétség! Hideg tél van a Zamaguri hegyekben. Vastag hétakaró borítja a vetést. Nemsokára ismét aratnak. Gazdagon fizet majd a föld, elsősorban azoknak, akik a földet igazán szeretik. ILLÉS BERTALAN * l
