Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-16 / 7. szám

Már szaperítgak az új alanyokat C-csoport: gyümölcssövény, támrendszeres termőkaros or-1 só, 4,5—5x2,5—4 méteres tel»* Ä hetvenes években a gyü­­mölcsészetben új áramlatnak lehettünk tanúi. Rájöttünk, hogy a 6—8 vagy 10 méteres kötésben telepített fák nem használják ki kenőképpen a területet, és ha egy fa vélet­lenül kiesik, túl nagy terület marad hosszú időn át kihasz­nálatlanul. Egyre több gondot okozott, hogy a magas fákról nehezebb leszüretelni a ter­mést. Már hangosan is kimond­tuk, hogy kisebb koronájú fák kellenek s azokból lényegesen többet — hektáronként ezer, kétezer, sőt háromezer darabot — szükséges telepíteni. Ilyes­mire külföldön (NDK, MNK) több példát is találtunk. Ná­lunk a folyamatnak az volt a legnagyobb kerékkötője, hogy nem állt rendelkezésünkre megfelelő, gyenge növekedésű alany. Csupán az M 9-et ismer­tük fmeg az M 26-ot), de en­nek egyrészt vontatott a sza­porítása, másrészt — sekély gyökérzete miatt — valameny­­nyi termelőkörzetben nem használható. Szerencsére a folyamat nem akadt el, mert két gyümölcsé­­szeti kutató és nemesítő állo­más feladatul kapta az alma- és körtealanyok problémájával kapcsolatos kérdés megoldását. Téchobuzicén és Kléovhan már előállították az új alanyokat, most azok megfigyelése és a legelőnyösebb oltási kombiná­ciók kidolgozása van folyamat­ban. Az alanyok eddig ismeret­len megjelölésében a TE -jelen­tése Téchobiizice, a J—KI je­lentése pedig „jabloň Klčov“. A gyümölcsfák növekedési erélye, habitusa szerint meg­különböztetünk: I. nagyon gyönge növekedé­sű csoportot; — ajánlott alanyok: J—TE— G, J—TE—F, M 9, I—TE—H. Ebben a csoportban 30 szá­zalékos alanyszükséglettel szá­molunk, s a ráoltott fajták kö­zül elsősorban a Goldspur jön számításba. II. Gyönge növekedésű cso­port — ajánlott alanyok: M 26, M 7. Ebben a csoportban az alany­szükségletet 20 százalékra ter­vezik, a ráoltott fajták pádig a következők: Mac Intosh Red Spur, Kidd’s Orange Red, Оп­­tário, Golden Delicious, Stark­­rimson. III. Közepesen növekedő cso­port; — ajánlott alanyok: MM 108, I—TE—B. Ebben a csoportban 30 szá­zalékos alanyigénnyel és a kö­vetkező fajták szaporításával számolunk: James Grieve Red, Idared, Jonathan Prima, Сох renet, Dukát, Matkino, Šam­pión, James Grieve, Mio, Jona­­gold. IV. Erős növekedésű cso­port; — ajánlott alanyok: M 1 és M 11. Itt az alanyszükságlet 10 szá­zalék, a fajták pedig: Spar­tan, Sárga üvegalma, Oldenbur­­gi piros, Rubin, Zvonkové, Melrose, Close, Gloster 69. V. Igen erős növekedésűek csoportja; — ajánlott alanyok: A 2, J— TE—C, valamint a magról sza­porítható J—Ki-sorozat 1-től 4- ig-Az alanyszükségletet itt is 10 százalékosra tervezik, szaporí­tásra pedig mindenekelőtt a Stark Earliest fajtát. Tovább lépve megállapíthat­juk, hogy igencsak fontos kér­dés a koronaalakítás is. Ebből Fotó; —bor a szempontból négy csoport jön számításba. А-csoport: karcsú orsó, 4x1— 1,5 méteres telepítési kötés. Ezt a csoportot a kukoricater­mő körzet melegebb vidékeire javasolják. Itt a nagyon gyön­ge növekedésű csoportnál java­solt alanyok jöhetnek számí­tásba. В-csoport: szabadon álló pal­­metta, termőkaros orsó, 4x4, 5x2—3 méteres kötésben tele­pítve. Ugyancsak a kukorica­termő körzet melegebb vidékei­re való. Javasolt alanyok: M 26 és M 7. Kultivár Starkrimson Idared Melrose Golden Delicious Gloster 69 Jonagold Piros James Grieve Close Mio Prima Kidd's Orange Lord Lembourne Spartan Mac Intosh Red Super Ontario Oldenburg! piros Wealthy Double Red Nyári üvegalma {tftési távolság. Ezt a répater­mő körzetbe, a hűvösebb ég­hajlatú vidékekre javasolják. Alanyok: MM 106 és J-TE—B. D-csoport: gyümölcssövény, kedvezőtlenebb termőhelyi vi­szonyok között, 6x4 méteres térállásban telepítve, a burgo­nyatermő körzetben. Javasolt alanyok: MM 106, M 1, A 2 és a J—Kl-sorozat 1-től 4-ig. Az egyes kultivárok (fajták) javasolt csoportonkénti száza­lékos megoszlásáról a követ­kező táblázat nyújt áttekintést. Megoszlás a csoportokban A В C D 10 __ 20 _ 35 35 20 20 20 10 — — 10 10 20 — 10 10 — — В 10 3 — 3 2 2 — 2 2 2 4 2 2 2 4 2 4 2 4 — 10 5 — _ S 4 4 — — 20 20 — — — 10 — — — 10 — — 10 —> — — 10 — — — 4 A táblázatban szereplő cso­portok (A, B, C, D) a korona­alakítással kapcsolatos felosz­tásból következnek. Ha most megnézzük például az Idared­­re vonatkozó adatokat, akkor kitűnik, hogy ez a kultivár az A és В körzetben a fajtaössze­tétel 35 százalékát adja, de a C és D körzetben csak 20—20 százalékot fog képviselni. Ha oszlopok (csoportok, illetve körzetek) szerint folytatjuk a vizsgálatot, akkor megállapít­hatjuk, hogy a javaslat szerint a jövőben hogyan alakul majd az egyes körzetek fajtaössze­tétele. Ez az áttekintés már csak azért is jó, mert segítségé­vel könnyen kiszámítható, hogy a faiskolákban hogyan kell irányítani a szaporítást (ala­nyok és koronaalakítás szerinti összetétel, mennyiségi igény stb.). Szakembereink állítják, hogy az igényelt alanyokat 2—3 év alatt sikerül megfelelő meny­­nyiségben a faiskolák rendel* kezesére bocsájtani. Ebből kő-' vetkezik, hogy pár év múlva talán már a kertészkedők is gondolhatnak a sűrűbb telepí­tésre, a kisebb házi- és kert* telepi kertek ésszerűbb kihasz­nálását biztosító gyümölcster­mesztési módszerek meghono* sítására. BELUCZ JÁNOS agrármér* nők, a tudományok kandi­dátusa Fahamo levéltetvek ellen A fahamu — főleg a homoktalajokon — kitűnő kálium- és nyomelempőtló trágyaanyag. De mások Is hasznát vehetik a fahamunak, hiszen igen alkalmas a levéltetvek Irtására. Régebben, amikor még nem gyártottak és forgalmaztak ro­varirtó szereket, a gyümölcstermesztők dohányfőzettel, szap­panos lúggal és fahamuval óvták fáikat a levéltetvek kárté* telétől. Elsősorban fabamuval még az őszibarackot Is meg lehetett védeni a levéltetvektől. A fahamu használata Igen egyszerű: estefelé a fákat alapo* san megpermetezzük tiszta vízzel, majd közönséges porozó készülék segítségével a fák levelére fújatjuk a fahamut. Másnap délelőtt már -megfigyelhetjük a lehullott, elpusztult levéltefveket Szükség szerint ezt a műveletet több ízben is megismételhetjük. (nj) «•«•»•«•«•»•••»•«•«•«•••«•«•«•«•«•••»•»•«•••••«•«•••»•••«•»•«•«•••••»•«•••••«••••••••••в 3 Ú SZÓRÓN 7Kvetoslavovf nagyjából másfél évtize­des múltja van a ház­táji állatartók mozgalmának. A Szlovákiai Állattenyésztők Szö­vetségének alapszervezete tíznél több taggal — 1971-ben alakult meg. Az új utat válasz­tók közül a néhai Vilhelm Malý, Josef R i ho 5 e k és Lib ay Pál járt az élen a kez­deményezésben. No meg persze ľ e r e n e c Ignác bácsi, a ma­roknyi csoport első elnöke, aki ■— idős kora ellenére — ma Is élvonalbeli tenyésztőnek számít. Érdekes, hogy itt nem a ba­romfitenyésztés iránti érdeklő­dés vagy a tojáseladási lehető­ség fogta meg az embereket, hanem a nyulászat. — Mint ismeretes, Szlovákiá­ban akkoriban vette kezdetét a szervezett nyúlj elvásárlás — említette egyebek között Nagy Tibor, az alapszervezet titkára. ■— A kínálkozó árutermelési le­hetőség, főleg Csallóközben, so­kakban fellobbantotta a vállal­kozó kedvet. Mi tagadás, ná­lunk Is ez volt a mozgató rúgó, ez tömörítette szervezetbe az állattartás tránt érdeklődőket. — Gyarapodtak-e annyi év alatt? — Nem rohamosan, de azért nőtt a szervezett állattartók száma. Például tavaly két tagot veszítettünk, de ugyanakkor tizenhárom ül tagot is felvet­tünk. Pillanatnyilag hetvenhá­­rom főt számlál a szervezetünk, de már hallottam néhány újabb érdeklődőről. — Aztán tartják-e még ve­zető szerepüket a nyulászok? — Tartják bizony — vágta rá Štefan J ar o S, az alapszerve­zet elnöke. — Bárkit megkér­dezhet, biztos nyulásznak vall­ja magát. A hivatalos kimuta­tás szerint tagjaink kilencven százaléka nyúltenyésztőként van bejegyezve. Más lapra tar­tozik, hogy általában minden portán akad több-kevesebb ka­­paróbaromjl, és (Habban a vízi­­szárnyasok tenyésztése iránt Is komoly érdeklődés mutatkozik. 'Azonkívül vannak galambá­szaink, díszmadár-tenyésztőink, néhányon már a nutriával is kísérleteztek, de ez az ágazat nálunk nem bizonyult hosszú életűnek. — Nos, akkor talán marad­junk a nyulaknál. Milyen ered­ményeket tudnak felmutatni a tenyésztők? — Az emberek zöme kimon­dottan pecsenyenyúl-előállítás­­ra szakosodott, s ezen a terüle­ten egyre komolyabb sikereket érünk el. A múlt évben már 2413 vágóérett állatot adtunk át a felvásárlást végző, nyltrai (Nitra) Branko Közös Mezőgaz­dasági Vállalatnak. A legsike­resebb tenyésztőnk W e ibl Do­minik volt, aki 228 pecsenye­­nyulat értékesített. A meghir­detett felvásárlási verseny má­sodik helyezettje a 72 éves B 6 di s Justína lett, a megtisz­telő harmadik helyen pedig B a c h m a y e r František vég­zett. Szerzett ismereteimet az alapszervezet minapi évzáró taggyűlésén néhány további adattal és tapasztalattal gazda-NYULÁSZOK vezető szerepben gíthattam. Az elnöki beszórna* lóból többek közölt megtudtam, hogy a szervezet naposcsibék, kiskacsák, tenyésznyulak és tá­­pok beszerzésével, illetve а /о* lyamatos értékesítési lehetőség biztosításával segíti tagjai mun­­káját. Azonkívül — mint azt a nyúl jelvásárlási verseny leg­­jobbjainak átnyújtott szakköny­vek is jelezték — az ismeret­­gyarapítást ts szorgalmazza. Egyelőre csak így, de talán jövőre már еду-két szakelőadás megszervezésére is kiterjed a figyelmük. A továbbiakban elhangzott még, hogy a szervezet tagjai tavaly 43 tonna szénáit gyűjtöt­tek be, rendszeresen kaszálva az árokpartokat, az utak men­tét és a füvesített területeket, A takarmánygyűjtésre fordított hétszáz óra társadalmi munka lényegében a köz javát ts szol­gálta, hiszen hozzájárult a köz­ség arculatának csinosításához, Ezenkívül a tenyésztők 230 órát dolgoztak társadalmi munká­ban a nemzett bizottság úf székházának építésén, amiért — mint azt a Nemzeti Front elnöke Is hangsúlyozta — nyil­vános elismerés jár. Nehezen indult, élesztgetni kellett, de azért csak kialakult a vita is, bár többen mondo­gatták — mi értelme van at egésznek, ha a szövetség járási bizottságának küldötte nem tartotta fontosnak a megjele­nést?! Végül mégiscsak terí­tékre kerültek a problémák. Hogy a szervezet — a szövet­ség alapszabályzata értelmében — miért nem követeli meg mindenkitől a fajtatiszta állo­mány létrehozását? Miért nem rendel elég szérumot az állat­orvosi szolgálat és miért nem oldja meg végre a nyulak rendszeres mixomatózis elleni védőoltást? Ugyancsak az ál­latorvosi felügyelettel kapcso­latos panasz, hogy a vágóálla­tok értékesítéséhez szükséges állategészségügyi bizonylat be­szerzése rendre sok utánajá­rást Igényel. Sokan kérdezték, miért nincs november óta nyűl­­táp s lesz-e még egyáltalán?, Néhányon a táp minőségét is ki­fogásolták, mondván, túl poros az eleség, nem szívesen fo­­qyasztják az állatok. Többen érdeklőitek, lehet-e majd idén Is gabonát meg kukoricát csi­be- vagy nyúitápra becserélni? Aki válaszolhatott volna й kérdésekre, a járási bizottság képviselője nem jelent meg a. tanácskozáson. Ezért tolmácsol­juk a kérdéseket, remélve, hogy az „illetékes" legalább levélben felvilágosítást nyújt az érdek­lődő állattartóknak. KADEK GÄBOR

Next

/
Thumbnails
Contents