Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-16 / 7. szám

Az elletőistáliók megoldására Csehországban és Szlovákiá­ban különböző lehetőségek vannak. A Cseh Szocialista Köz­társaságban engedélyezik a tehén közóphosszá, almozott állá­son, vagy rövid, almozás nélküli álláson való rögzítését, míg a Szlovák Szocialista Köztársaságban a sorbzattervek szerint épített elletőístállőkban a teheneket almozott, középhosszü álláson a vályúhoz kötve tartják. Csehszlovákiában és külföldön a tehenek istállózását az új tehénistállók építésekor azonos elvek szerint oldják meg. Kö­tetlen tartásá technológiáról van szó. A pihenőboxos tartás­­módot részesítik előnyben az etetőáUásokkal ellátott pihenő­boxos tartásmóddal szemben. Például Hollandiában az utolsó tíz évben körülbelül 20 ezer tehénistállót építettek ;40—100 férőhellyel), tehát körülbelül 2000 Istállót évente, ebből 80 százalék pihenőboxos, 20 százalék pedig etetőállással van el­látva. A plhenőboxos-takarmányos istállókat Nyugat-Európá­­ban leggyakrabban a már létező kötött rendszerű tehénistál­­lők korszerűsítésekor alkalmazzák. Külföldön a tehénístállők megoldásakor nagy figyelmet for­dítanak arra, hogy a teheneknek elegendő helye maradjon a pihenésre. A kötetlen tartásű Istállók esetén erre a célra a box felel meg a legjobban. A legtöbb esetben almoznak még akkor Is, ha a tehénistállót hígtrágyatermelésre tervezték. Ebben az esetben az állatok mozgására szolgáló folyosók (pl. a takarmány-, vagy a boxok közötti folyosó) padozata rácso­­zott. A rácsok szélessége legújabban 60 сщ és kerek vagy hosszúkás nyílásokkal vannak ellátva, ezeken keresztül távo­zik az ürülék. • A tömeg- és az erőtakarmánnyal való etetés Is különböző. Hazánkban a tömegtakarmányt takarmánykeverék formájában több komponenssel együtt kellene etetni. Külföldön nagyon ügyelnek a takarmányozott tömegtakarmány minőségére, és az Is megtörténik, hogy a szilázst blokk formájában a silógö­­dörböl (ahol speciális berendezéssel kocka formájában levág­ják) közvetlenül a takarmányoző asztalra szállítják és keve­rés nélkül a teheneknek adják. Ezért építenek átjáró takar­­mányozó asztalokat, amelyek lényegesen szélesebbek, mint a hazánkban gyártottak. A szilázst azonban adalékanyagokkal keverve Is adagolják. Erre a célra keverő takarmányos kocsi­kat használnak. A tehenek tömegtakarmányokkal való eteté­sére rendszerint mobil takarmányozó gépsorokat használnak, miközben a kiváló minőségű tömegtakarmányt az állatok tet­szés szerinti mennyiségben fogyaszthatják. A nagy termelőképességű tehenek keveréktakarmányokkal való etetése külföldön egyedi jellegű, vagyis az abraktakar­mányt termelőképesség szerint adagolják. Felhagytak az erő­­takarmány fejőházakban való etetésével. A nagy termelőké­pességű tehénállomány számára az abrakot speciális boxokba adagolják, (egy boxban legfeljebb 30 tehenet helyeznek el), ahol az előirányzott takarmányadagot napi 4—6 adagolásban etetik fel. Számítógépet alkalmaznak a tőgy egészségi állapo­tának jelzésére és a termelőképesség nyilvátartására, valamint a tehenek újratermelési ciklusának ellenőrzésére is. Az új tehénistállókban a trágyakihordást a tartástechnoló­giának megfelelő módon végzik. Az almozással egybekötött tartásmód esetén az Istállótrágyát mobil gépsorokkal (a trak­torral frontálisan rögzített trágyakitolóval) végzik. Az almo­­záson alapuló istállőtrágya-termelés visszavonulóban van. Az új tehénistállőkban többnyire a hígtrágya készítésére szorít­koznak. A tehénistállókat úgy oldják meg, hogy az egész épülettömb alatt trágyalétároló van, hogy ne legyen szükség föld feletti tartályok építésére, szivattyúk szerelésére stb. A hígtrágya szilárd részeinek ülepedését kőrforgásos rendszer­rel akadályozzák meg, amely lehetővé teszi, hogy trágyaki­hordó kocsikba homogén hígtrágya kerüljön. Az űj tehénistállók építészeti-szerkezeti megoldása külön­böző. A KGST-államokban, ahol a típusterveket és. a sorozat­tervek rendszerét érvényesítik, nagyobb mértékben érvénye­sülnek a vasbeton szerkezetek. Ezek eleget tesznek a mikro­klímával szemben támasztott követelményeknek, ennek követ­keztében a tehénistállók külső burkolata hőszigetelt és a le­vegőcsere is biztosított. Az utóbbi időben a tehénistállók ter­vezésében eltérést tapasztalunk a mechanikus szellőztetés rendszerével kapcsolatban, különösen a Magyar Népköztársa­ságban. A természetes szellőztetésre térnek át és ennek meg­felelően oldják meg az istálló külső burkolatát Is. (Ferdébb á tető és a hőszigeteléstől vagy eltekintenek vagy gazdasá­gosabban oldják meg.) Az Európai (Gazdasági Közösséghez tartozó államokban a tehénistállókat kulcsrakészen építik, miközben az egyes építő vállalatok különböző megoldást kínálnak. Mindegyikükre jel­lemző a könnyű megoldású épület, amelyben nagy a szerelési munkák részaránya. A külső fal és a tető hőszigetelésének színvonala a megrendelők kívánságától és anyagi lehetőségei­től függ. A természetes szellőztetésű istállók vannak túlsúly­ban. AZ ÜZEMELÉS TECHNOLÓGIÁJA Ж szarvasmarhák, főként a tehenek tartására szolgáló istál­lók megoldásakor különböző termelési-éghajlati viszonyokkal kell számolnunk. A termelési istállókon kívül az állattenyész' tésl telephez tartozik az elletőistálló és a proflla'ktőrlum, a takarmányok zónája, az előtér, a lényeges kiegészítő építmé­nyek és az úthálózat. A fejés a központi halszálka rendszerű fejőháfban történik, esetleg a DZD 2X5 Jelű halszálka rendezésű fejőállásban, minden termelő Istállóban. Ez a megoldás főként ott előnyös, ahol a naponkénti legeltetéssel számolnak. Az elletőlstállóban az állásokon DZ 100 R jelű berendezéssel a tejet a tejveze­tékbe továbbítják. Az állattenyésztési telepek megoldásakor azzal számolunk, hogy a kifejt tejet földalatti vezetéken át a központi tejházba vezetjük. Ez a megoldás kizárja a tejet szállító tejtartásos kocsik behajtását és az esetleges fertőzé­sek behurcolását, valamint a betegségek terjedését. Trágyakihordás. A trágyaszállítást végző gépsorok többé­­kevésbé összefüggnek az egész állattenyésztési telep trágya­­termelésével. Almozással számolunk és az Istállótrágyát a körkörös réteges berendezéssel ellátott trágyatelepen tároljuk. Az egyes Istállókból a trágyát traktorra, frontálisan rögzített lapáttal, vagy körben futó kaparólánccal távolítjuk el. Ott, ahol almot nem használnak, a hígtrágyát föld feletti tartá­lyokban tárolják. Takarmányozás. Többnyire a takarmányozás mobil rendsze­rét érvényesítik — a több összetevőből álló takarmánykeve­rékkel való komplett manipuláció esetén, amikor a takarmá­­nyozó-nyílások és a férőhelyek közötti arány 1:1. Ezeknek a követelményeknek a Kv-10 jelű keverő és takarmányadagoló kocsi felel meg, amel a tömegtakarmányt az áthajtás takar­mányozó asztalról adagolja (amely az épület belsejében he­lyezkedik el), vagy a fedetlen, az istálló külső falai melletti etetővályúhoz vezető átjáróból. Az ilyen takarmányadagolás a melegebb éghajlatú körzetekben alkalmazható. Az istálló belső melegének védelme érdekében az etetővályúkat kintről billentyűs megoldású deszka borítja. A keveréktakarmányok hatékonyságának növelése és éssze­rű kihasználása szempontjából hasznos az a megoldás, ame­lyet a Magyar Népköztársaságban és másutt is a termelőké­pesség szerinti egyedi adagolásra használnak. Ezt a berende­zést mikroprocesszor Irányítja. Ennek segítségével minden tehén termelőképessége és a beállított takarmányadag szerint naponta 4—6-szor speciális takarmányozó boxokban fogyaszt­hatja a maga napi adagját. Kötött rendszerű tehénistállókban az abraktakarmányt egyedi adagolók Juttatják a vályúba. A szarvasmarha kötetlen tartása esetén az állatok a takar­­mányozóban elhelyezett őnitatókból vagy az itatóvályúkból isznak. Kötött rendszerű istállókban az állatok csak az ön­­itatókat használhatják. A trágya és a hígtrágya kezelésére néhány rendszert dol­goztak ki. Ezekből a rendszerekből, azok pozitív vagy negatív tulajdonságai szerint választhatjuk ki a konkrét viszonyoknak legjobban megfelelő megoldást. A TEHÉNISTÄI.LÔK BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEINEK ÉRTÉKELÉSE A Bratislava! Mezőgazdasági Építészeti Tervező Intézet 1981- ben kiértékelte a tehénistállók egyes műszaki megoldásának pénzügyi mérlegét. Az értékelésnél figyelembe vette mindazo­kat a műszaki-szervezési és üzemelési megoldásokat, amelyek a gyakorlatban számításba jöhetnek. Az értékelés alapján megállapították, hogy az almozással, valamint az istállótrágya körkörös trágyatelepen való tárolásával kapcsolatos rendsze­rek 7—17 százalékkal olcsóbbak, mint a hasonló megoldású, da almozás nélkül üzemelő tehénistállók, amelyek a hígtrágyát földfeletti tartályokban tárolják. Gyakorlatilag azonos költsé­gekkel üzemelnek azok az istállózási rendszerek is, amelyek­nél a hígtrágyatároló az istálló alatt helyezkedik el és a trá­gyát cirkulációs rendszerrel homogenizálják. Kivételt képez a 200 férőhelyes fedetlen takarmányfolyosóval ellátott tehén­istálló, ahol az almozásos tartásmód körülbelül В százalékkal olcsóbb. A beruházási költségek összehasonlításából kitűnik, hogy előnyösebb, ha a hígtrágyát az istálló alatt tároljuk. A cirku­lációs rendszer érvényesítésével és a hígtrágya istálló alatti tárolásával a költségek a következőképpen csökkennek: a híg­trágya föld feletti tartályokban való tárolásával szemben 7—8 százalékkal. Az összehasonlításokból az Istállón kívüli takarmányfolyosó­­val ellátott épületek mutatkoznak előnyösebbeknek, de ezek csak a kedvező éghajlatú sík területeken jöhetnek számításba. Ami az egy férőhelyre eső beruházási költségek nagyságát illeti, az eddigi tapasztalatok szerint ezeket az állattenyész­tési telep felszereltsége befolyásolja. .♦ * + A Csehszlovák Televízió a tananyaggal kapcsolatos adást 1985. február 25-én 18.50 órai kezdettel sugározza, amelyet 1985. március 4-én 15.25 és 1985. március 7-én 9.20 órai kezdettel megismétel. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XIV. évfolyam 5. tananyag A szarvasmarha istállók befolyásolják az ágazat hatékonyságát A mezőgazdaságban a beruházásos építkezés a népgazdaság más ágazataihoz hasonlóan teret nyit az állóeszközök terme­lése és a termelés anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére. Ezért joggal tekinthetjük a mezőgazdasági termelés gerincé­nek. A beruházásos építkezés fontossága abban rejlik, hogy jelentős mértékben és hosszú távra meghatározza a mezőgaz­dasági termelés ágazatainak fejlődését és gazdaságosságát, azok műszaki színvonalát, a mezőgazdasági dolgozók munká­jának és életének anyagi feltételeit, beleértve az élelkörnyczet kialakítását és védelmét is. A népgazdaság többi ágazatainak beruházásos építkezésével szemben különleges jellemzője, hogy az egész ország területén és az ökológiai viszonyoknak megfelelően kisebb beruházási egységekben valósul meg. Ezért keli egyetemesen és az érvényes csehszlovák szabványok szel­lemében megvalósítani. A mezőgazdasági beruházásos építkezés összetettsége továb­bá abból is ered, hogy a mezőgazdasági termelés szükségle­teinek biztosítása érdekében az állattenyésztési és növényter­mesztési ágazat, valamint a szolgáltatások számára az egy­másra kapcsolódó létesítmények egész skáláját kell kiépíteni ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés folyamatos legyen és megfelelően fedezni tudja valamennyi termelési ágazat anyagi szükségleteit. Ezért bővítik állandóan az állattenyésztési tele­peket, gazdasági udvarokat és építik az egyetemes megoldású új mezőgazdasági üzemeket.- A tudományos-műszaki fejlődés legújabb felismeréseivel összhangban' elsőként a termények (gyümölcs, zöldség, burgonya és takarmányok) betakarítás utáni kezelésére, a takarmányok előkészítősére és tárolására (takarmányelőkészítő, szénapajták, silótérségek) szolgáló be­rendezéseket építjük, továbbá az ívóvízforrások és az életkör­nyezet védelme érdekében a hulladékanyagoktól mentes tech­nológia megoldásán fáradozunk. Fokozódó érdeklődés mutatkozik az olyan technológiai be­rendezések és eljárások lránt, amelyek csökkentik vagy kikü­szöbölik a fáradságos munkafolyamatokat, lehetővé teszik a munkatermelékenység lényeges növelését, csökkentik a tüze­lőanyagok, energia és hajtóanyagok Iránti igényeket. Ezeket a követelményeket és kritériumokat azon berende­zéseknek az átépítésével párhuzamosan igyekszünk megvaló­sítani, amelyeket a mezőgazdaság szocialista átépítésének a kezdetén építettünk, és többnyire még jelenleg is használunk. A BERUHÁZÁS- ÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉS CÉLJA A csehszlovák mezőgazdaságban a beruházás- és műszaki fejlesztés céljai jelenleg és a jövőben is a CSKP XVI. kong­resszusának határozataiból, valamint az állattenyésztés és növénytermesztés anyagi-műszaki alapjának színvonalúból in­dulnak ki. Társadalmunk népgazdasági Irányelveinek biztosí­tása igényes feladatot jelent, mivel a beruházásos építkezések tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagforrásai korlátozottak, és ez ötéves tervidőszak folyamán csökkent a munkaerőgyarapo­dás is. Az újratermelési folyamatot teljes egészében a már létező állóalapok ésszerű kihasználásának szolgálatába kell állítani. Azok átépítésére és korszerűsítésére is fokozott gon­dot kell fordítanunk, hogy ezzel is növeljük az új beruházá­sos ráfordítások hatékonyságát. A műszaki és a termelési alapok hosszú lejáratú hatékony­sága megköveteli, hogy minden időszakra és szakágazatra ki­dolgozzuk a műszaki fejlesztés programját, a beruházásos építkezések során típus- és sorozatterveket alkalmazzunk, és csak indokolt esetekben használjunk egyedi terveket. Követ­kezetesen ügyelnünk kell a beruházásos ráfordítások megté­rülésé^ és csökkentenünk kell az építkezések anyagi igé­nyességét. Ezek az általános érvényű elvek a mezőgazdasági építkezéseken is indokoltak. 1A mezőgazdaságban az állöalapok előre meghatározzák a technológiát, valamint a termelés és a munkaszervezés mód­ját, befolyásolják a hatékonyságot, a munka termelékaoységét és a költségek alakulását, de ugyanakkor a munkaerők muih ka- és életkörnyezetét is. Az anyagi-műszaki alap szerkezete mindig az adott időszak tudományos-műszaki fejlődésének tük­re. Jelenleg és a következő időszakban is az állattenyésztési termelés a nagyüzemi istállóknak az építésében és kiegészí­tésében tükröződik, és a munkatermelékenység növekedését ..vonja maga után. A tehenek istállőzása eléri az 500 állatnak megfelelő összpontosítást, a sertések esetében tízezer darabot, sőt ennél is többet összpontosítsunk. A baromfi összpontosítá­sának mértéke eléri a 100 ezer <}arabot stb. A jelenlegi időszakban a beruházási ráfordítások közel 70 százalékát állattenyésztésünkben a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, s elsősorban a tehenek, a borjak és az üszők nevelésére fordítjuk. A felsorolt állattenyésztési ágazatok be­ruházással szembeni igényessége igen nagy, mivel az egy ál­lat istállózására fordított költségek állandóan növekednek. A létesítmények és a berendezések építését is egyetemesebben oldjuk meg, mint valamikor (1950—1960 előtt). Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy bevezessük az építkezés azon gazdaságos formáit, amelyek lehetővé tennék a beruházási költségek csökkentését. Ez. nem könnyű feladat, mivel a be­ruházási költségek az építőanyagok, épületszerkezetek és -ele­mek beszerzési lehetőségeinek és áralakulásának, valamint az épületek és belső térségek térbeni és technológiai megoldá­sának függvényei. . ' Elsőrendű feladatunk a már létező szarvasmarha-tenyésztési épületek korszerűsítése és átalakítása. A meglévő állóeszkö­zöket igyekeznünk ljell nemcsak megőrizni, hanem egyúttal elősegíteni az egyes gazdasági udvarok szakosításának foko­zását is. Mivel a régi épületek korszerűsítése nem mindig lehetséges, a teljesen elavult és korszerűsítésre alkalmatlan létesítménye­ket fel kell számolni és újakkal helyettesíteni. A mezőgazdaság szocialista átépítésének kezdetén az ál­lattenyésztés alacsony fokú összpontosítása és az állattartás vegyes jellege miatt a gazdasági udvarok jobbára elszórtan létesültek a gazdaság területén, ami a mai napig is fennma­radt. Ez a szórtság nem felel meg a jelenlegi állattenyésztési követelményeknek, ami főként a tehenészetekben okoz gon­dot, mivel nem teszi lehetővé a tehenek és a borjak megfe­lelő gondozását és takarmányozását. Ezért a tehenészetek számára új istállókat kell építem és a felszabadult épületeket marhahizlalás és növendékmarha nevelés céljaira kell átala­kítani. Komoly problémát jelent, hogy a szarvasmarha nevelésére', tartására és hizlalására szolgáló épületek többsége alkalmat­lan és csak kevés állatot tudtunk elszállásolni az egészség­­védelem, a munkabiztonság és az állategészségügy szempont­jából megfelelő típusépületekben. Az építkezés, az épületek korszerűsítése és átépítése gyak­ran a teljes üzemelés feltételei között valósul meg. Figyelem­be kell vennünk az állattenyésztési termelés egyes ágazatai­nak optimális elhelyezését is, tekintettel a szállítási feltéte­lekre, értékesítési lehetőségekre, a takarmányalapra stb. Itt nemcsak a gépi technológiai berendezések kicseréléséről és kisebb átépítési munkálatokról lesz szó, mint ahogyan az más ágazatokban történik, hanem teljes átépítéséről, amely lehe­tővé teszi az új berendezések szerelését és új üzemelési tér­ségek kialakítását. Az új építkezések jelentős része azokban a mezőgazdasági üzemekben valósul meg, ahol a szocialista átépítés csak nem­régiben fejeződött be és nagyméretű talajjavítási munkálatok­kal jár. Ezekben az üzemekben számolunk a növénytermesztés lényeges növelésével és ennek következtében a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésével is. Az új építkezések további jelentős hányadát a szakosított állattenyésztési telepek további kiépítésének formájában va­lósítjuk meg, ahol az istállók korszerűsítésével és átépítésével számolunk. Ezen az úton akarjuk bizonyos mértékben csök­kenteni a beruházási költségeket.

Next

/
Thumbnails
Contents