Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-16 / 7. szám

iýég^WásdS IzSldsžqMlib Paprika Я paprika a legismertebb zöldségnövényeink egyike, kel­lemes íze és nagy C-vitamin­­tartalma miatt sokan kedvelik. Gyógyászati szempontból a fű­szerpaprika a legértékesebb, mégpedig a szegedi fajta. Ezt pirosra érett állapotban kell betakarítani, az egészségeseket alaposan megszárítani, majd újabb válogatás után a penész­től mentes darabokat meg kell darálni. A paprika csípős Izét, amit még 10 milliós hígításban is érzékelni lehet, a capsicin okozza. Az intenzív piros színt elsősorban a capsatin adja, de található a paprikában egyéb festékanyag (zeaxantln, kripto­­xantin, casorubin, leteuin, va­lamint alfa- és beta karotín) is. Fontos szerepe van. még a capsidin növényi antibiotikum­nak, valamint a C-vitaminnak is (az utóbbit elsőként Szent- Györgyi Albert mutatta ki zöld­paprikából). Az újabb kutatá­sok eredményeként ma már azt is tudjuk, hogy a zöldségben vagy gyümölcsben található C- vitamin hatásosabb, mint a tab­lettákban lévő, mert a termé­szetes anyagok rostokat is tar­talmaznak, amelyek 'lekötik a belekben az epesavakat. Ennek azért van jelentősége, mert az epesavak így nem tudnak fel­szívódni a májba, tehát a máj kénytelen a koleszterolt fel­használni újabb epesavak szin­téziséhez. Ennek következté­ben csökken a vér koleszterol­­szintje, tehát nem kerülhet sor az erek elmeszesedésére. A ros­tok jelenlétében azért hat job­ban a C-vitamin, mert oxigént visz a koleszterol-molekulákba s ezzel meggyorsítja a kolesz­­terol felbomlását. A paprika étvágyjavító hatá­sa közismert. Az őrölt piros paprika javítja az emésztést, mivel serkenti- a gyomorsav­képződést. Ebből következik, hogy akinek egyébként is sok a gyomorsava, annak a piros paprika fogyasztása nem elő­nyös. De azoknak sem ajánl­ható, akik gyomorfekélyben vagy /• magas vérnyomásban szenvednek, esetleg érzékenyek a fűszerekre. )6, ha az ideges természetűek is kerülik a piros paprika fogyasztását. A paprika gyógyhatásaí kö­zött kell megemlíteni a bőrpírt okozó hatást is. Reumatikus ízületi és izomfájdalmak esetén nagyon jó hatást lehet elérni a csípős paprikából készült pép­pel vagy a Gapsicole ragasz­tós kötszer használatával. Ezek a kezelt helyen börplrt okoz­nak, vagyis kitágítják az ere­ket és a hajszálereket, követ­kezésképpen itt felgyorsul a vérkeringés és megszűnik a fájdalmat okozó gyulladás. A paprikából készült fest­­vény (Ťinctura capsici) több gyárilag készített gyógyszernek fontos alapanyaga, de vízzel 5:1 arányban hígítva, torok­­gyulladás esetén öblögetőnek is kitűnő. Ha netán por formá­jában használjuk, akkor elég naponta 0,05 grammot bevenni, mert nagyobb adagban erősen Izgatja a beleket és hasmenést okozhat. Dr. Nagy Géza Medvén, (Medveďov), eb­ben a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) já­ráshoz tartozó, Duna menti kis községben 1978-ban öltött szer­vezett formát a kertészkedés. A szövetségi alapszervezet megalakításának gondolata idősb Horváth Dezsőnek, no meg annak a Vass Sándornak a ne­véhez fűződik, aki — huh el­nök létére — elnökként azóta is a szervezet élén áll, és szív­­vel-lélekkel szorgalmazza a társadalmi érdekeket szolgáló mozgalom megszilárdítását és népszerűsítését. — Lehet, hogy furcsán hang­zik, de a mi falunkban való­ban nincsen komolyabb hagyo­mánya a zöldségtermesztésnek — mondta egyebek között Vass elvtárs. —- Igaz, a szervezet létrejötte előtt is akadt itt né­hány vállalkozó, de az még csak amolyan kísérletezés volt. A komolyabb munkának min­denekelőtt az vetett gátat, hogy a megtermelt árut rendre má­sutt kel leit értékesíteni. A szomszédos szapiak (Palkovi­­čovo) egy lépéssel megelőztek bennünket, így a mi termelő­ink zöme az ő közvetítésükkel adott túl az áruján. Ügy gon­doltuk, ha ilyen feltételek kö­zött akadnak vállalkozók, ak­kor talán magunk is fenn tud­nánk tartani egy szervezetet, megkönnyíthetnénk az embe­rek munkáját s másokban is felébreszthetnénk a kertészke­dés iránti érdeklődést. Az eltelt évek és az elért eredmények igazolták az elkép­zelés helyességét. A tizennyolc fővel induló alapszervezet már az első évben mintegy száz­ezer korona értékben tudott zöldséget és gyümölcsöt kínál­ni az akkori partnernak, a szö­vetség Kertészeti Szolgáltató Vállalatának. Az első év sikere megmoz­gatta a falut, cselekvésre ösz­tönözte az embereket. A mind­össze 650 lakosú településen napjainkban már nyolcvanba-Kétszáz tonna „vitamin” tan folytatnak szerződésköté­sen alapuló, tervszerű áruter­melést. A szervezet tavaly 1 millió 123 ezer korona érték­ben forgalmazott zöldséget, gyümölcsöt és csemegeszőlőt. Az árukínálatot a partner, a Jednota Fogyasztási Szövetke­zet igényeihez igazították, ösz­­szesen tizenegy féle zöldséget termeltek, a megállapodás ér­telmében elsősorban paradicso­mot, paprikát meg salátaubor­kát. — Alapszervezetünk tagjai hozzávetőlegesen tizenegy hek­táros földterület ésszerű ki­használását biztosítják — tá­jékoztatott az elnök. — És itt már nem pusztán a házikertek­ről van szó, de a korábban parlagként nyilvántartott bel­területeken létrehozott kertte­lepekről is. Ilyen formában eddig kis híján egy hektáros földterületet sikerűit termőre fognunk, és idén újabb egy hektáron tervezünk kea-ttelepet létesíteni. — Milyen segítséget nyújt tagjainak a szervezet? — Azon túlmenően, hogy megoldottuk a helybem felvá­sárlást és saját tehergépkocsi­jainkkal szállítjuk az árut a Jednotának, egyéb vonatkozás­ban Is igyekszünk segíteni a szorgoskodókat. Például facse­metéket hozatunk, beszerezzük a szükséges vegyszereket, éven­te két-három szakelőadást tar­tunk, tanulmányútra és kiállí­tásokra járunk, de voltunk már kiránduláson Is csoportosan. Néhány alkalommal a - járási terménybemutatóra Is benevez­tünk, de a kiállítás időpontja nekünk nem a legkedvezőbb. Szeptember derekán nálunk már alig van miből válogatni. Paprikánk, paradicsomunk és salátauborkánk már, karfiolunk és kései salátánk pedig még nincs. Marad a fokhagyma meg a vöröshagyma, esetleg a gyü­mölcs. Vagyis éppen azokat a terményeket nem mutathatjuk be, amelyekkel legszívesebben szerepelnénk, így aztán inkább nem küldünk semmit. Egy idő­­ban szóba került, hogy talán a vetőmagot, a műtrágyát meg a fóliát is beszerezhetnénk kö­zösen, de nálunk ilyen szolgál­tatást nem igényel a tagság. — Milyen elképzelésekkel kezdik az új évet? — A korábbi felmérések és a megkötött termelési-értékesí­tési megállapodások értelmé­ben az idén 15B tonna zöldsé­get és 36,5 tonna gyümölcsöt meg csemegeszőlőt tervezünk forgalmazni. Szövetségünk ősz­­s/.ej megtartott kongresszusán sok szó esett arról, hogy a ház­táji árutermelést még hatéko­nyabban a társadalmi igények kiszolgálására kell irányítani. Az elvárásoknak igyekszünk mi is eleget tenni. A Jednota felkérésére, első ízben vállal­kozunk majoránna termesztés­re. A járásunkban nemrég meg­nyílt kertészeti szolgáltató vál-’ W áfoqattuk >jc Gyümölcs- és zöldségfé­léink többségének leve nem­csak vitaminokban gazdag, de bizonyos vonatkozásban egyéb­ként is kedvezően hat egész­ségi állapotunkra. Például a vöröshagyma leve étvágyger­jesztő, de köhögés és a hörgők gyulladásos megbetegedése ese­tén is jótékony hatású. A fok­hagymalé magas vérnyomás és szklerózis, valamint emésztési lalattal pedig konzervuborka termesztésére kötöttünk szer­ződést. Reméljük, hogy nem fi­zetünk rá úgy, mint a fokhagy­mával. Azt is társadalmi meg­rendelésre termeltük, most mégis több mázsa foghKgy­­mánk vár vevőre. Nyolc évvel ezelőtt ebben a községben csak néhányon mer­tek intenzív zöldségtermesztés­sel kísérletezni, ma viszont a kertészkedők csaknem kétszáz tonna „vitamint“ ígérnek. Ezért éppúgy kijár a dicséret, mint a közhasznú munkában tapasz­talt helytállásért. Ugyanis: ta­valy a vállalt 2400 óra helyett valóságban összesen 3458 órát dolgoztak társadalmi munká­ban a medvel kertészkedőkl Elsősorban a faluszépítésben, a kultúrház és a lőtér építésé­ben jeleskedtek, de a gyomir­tásban, az új kerttelepek be­kerítésekor és az őszi mező­­gazdasági munkacsúcs idején ás bebizonyították, hogy tud­nak is meg szeretnek is dol­gozni. Bárha mindenütt így lenne. (bor) zavarok esetén tehet jő szol­gálatot. A tökből sajtolt lé vi­zelethajtó hatású, elsősorban krónikus vesegyulladásban szenvedőknek ajánlják. Gyakori jelenség, hogy a nagy reményekkel termesztett káposztából alig tudunk beta­karítani valamit, meri a her­nyók szinte teljesen tönkre te­szik a termést. Többen javasol­ják, hogy tiszta vízzel végzett permetezés után fahamut kell szórni a levelekre, s ezzel a kártéteti megelőzhető. (ksz) A tenyésztők­nek tudniuk kell — leg­többen tudják Is —, bogy állataik gazdasági tulaj­donságai nagymér­tékben függenek a környezettől. Az állatok környeze­tét tehát úgy kell alakítani, hogy te­gye lehetővé a kedvező tulajdon­ságok kialakítását, másrészről olyan fajtájú, hasznos tulajdonságokkal rendélkező nyula­­kat kelt tenyészte­ni, 'melyek az adott környezeti viszonyok között nyújtják teljesít­ményük maximu­mát. A takarmányozás döntő jelentőségű az állati szervezet alakításában, hiszen tőle függ a testtömeg alaku­lása, az ellenálló- és teljesítő­­képesség. A 'takarmányok ada­golásának, elosztásának meg­tervezésekor figyelembe kell venni a nyúl emésztőszervi sa­játosságait, nagy mennyiségű rosligényét. Csak táppal vagy abrakkal nem lehet egészséges állatokat neveint, mert a bél­flóra kedvezőtlen alakulása miatt lágyul a bélsár, elszapo­rodnak a kórokozó baktériu­mok. A takarmányok összevá­­logatásakor szem előtt kell tártai a nyúl fehérje-, vitamin- és ásványianyag-szükségletét. Arra is gondolni kell, hogy a helytelen tárolás miatt a ke­verékek hatóanyagai lebomol­­hatnak, a nyirkos vagy túlzot­tan meleg levegő esetén a vi­taminok hatásukat veszíthetik. A fülledt szálas takarmány ér­téke csökken, sőt felfúvódást okozhat. A barnássárgára szá­rított széna igen ízletes, jó ta­karmány, D-vitamin-tartalma is figyelemre méltó, ' karotinfar­­talma azonban lényegesen ki­sebb, mint a zöldszénáké. A takarmány adagolásával is vigyázni kell. Ha fölösen ad­juk, pocsékolás lesz a követ­kezmény, másrészről pedig az állatok étvágya is csökken. A tenyészállatok túletetése egye­nesen káros, még a szőrzet sű­rűségére és rugalmasságára is kedvezőtlen. Az évszakváltozásokkal együtt járó takarmányváltáskor — zöld etetéséről a szénákéra va­ló áttéréskor — vitamin- és lé­dús takarmányok nyújtásával lehet serkenteni az ivari mű­ködést. A hormonális műkö­désre kedvezO a napraforgó­­mag, tökmag és szója etelése. Az időjárási tényezők is nagy­mértékben befolyásolják az életfunkciókat. A hőszabályo­zás a nyulak esetében bonyo­lult, mert Izzadságmlrigyek hiányában a hőlevezetés lehe­tősége igen csekély. Állandó napfényben ezért nem szabad elhelyezni a nyulakat, különö­sen nem az albínókat, melyek­nek még a bőréből is hiányzik A Elvül és a festékanyag, tehát nem ké­pesek védekezni a napsugárzás ellen. A nyulak fülének fontos szerepe van a hőszabályozás­ban. Tartós, nagy melegben néhány milliméterrel meg is hosszabbodik. Az éves szaporítási terv ki­alakításakor figyelembe kell venni,' hogy erős melegben a nyúlanyák tejtermelése a cse­kély mennyiségű takarmány felvétele miatt csökken, s ézért nagyobb a kicsinyek elhullást aránya. A vágónyúlnevelők ta­pasztalhatják, hogy hidegben élénkebb anyagcsere hatására nő az étvágy, a takarmányfel­­vétpl, s természetesen fokozó­dik a súlygyarapodás. A magas relatív páratarta­lom a nyulakra veszélyes, fő­ként, ha meleg is van. Ilyen­kor gyakori a légzőszervi bán­­talom, ami az ellenállőképes­­ség csökkenése miatt előbb­­utóbb termeléskieséssel páro­sul. A fény az életfunkciókra, az ivari tevékenységre hat nagy­mértékben. Állandó sötétség­ben nem lehet szaporítani, mert abnormálissá válik az ivari tevékenység. A fény jóté­kony hatású, bár a nyulak fényigénye mérsékeltebb a más gazdasági állatokénál. A ket­recek milyensége, elhelyezése, méretezése függ a tenyésztő be­ruházási lehetőségeitől. A sa­ját kezűleg készített ketrecek alapterülete tetszés szerinti le­het. Sajnos a gyári ketrecek környezete nagyon szűkek. Kisebb alapte­rületen legfeljebb a flegmati­kus természetű, középnagy. tes­tű fajtákat — az újzélandi fe­héret, bécsi kéket — lehet el­helyezni. A helytelen gondozás miatt rossz szokásokat vehet fel a nyúl, s ez kedvezőtlen a ter­melésre. Az erőszakosan fedez­tetett nőstény például a fialás, majd a választás utáni pároz­­tatási kísérletekkor gyakran termékenyíthetetlen. Sokan pa­naszkodnak harapós, agresszív baknyulakra: viselkedésük hát­terében rendszerint korábbi durva bánásmód, ütlegelés áll. Türelmes bánásmóddal a rossz szokások egy része megszün­tethető. A csoportok nagyságá­tól is sok függ. A nagyobb cso­portokban tartott növendék­­nyulak között mindig több a támadó, az agresszív egyed, mint az 1—2 növendék elhe­lyezésére alkalmas ketrecben elhelyezettek között. (Kistenyésztök Lapja) Hasznos legyek Az általában károsnak tartott legyek néhány csa­ládjában akadnak olyan fa­jok, amelyek jó szolgálatot tesznek a virágok beporzá­sával és a káros rovarok gyérítésével egyaránt. A zengő- vagy lebegölegyek (Syrphidae) lárvái megra­gadják a levéitetüt, levegő­be emelik és kiszívják a testnedveit. Azután az élet­telen vázat hullatják alá. Egyetlen légylárva élete so­rán ezer levéitetüt is el­pusztíthat. Hasznos tevé­kenysége tehát vetekszik a katicabogáréval. Egy-egy nőstény légy száz tojást rak a levéltetű telep közepébe — s a belőlük kikelő álcák nyomban támadásba len­dülnek. A zengűlégy lárva koránt­sem egyedül a tetűt pusz­títja, hanem a tripszeket, a különböző molyokat, álta­lában a pnhatestü kártevők egész sorát teszi ártalmat­lanná. A legyek pedig szor­galmasan porozzák a virá­gokat mint a méhek, a don­gók. A fürkészlegyek (Tachini­­dae) lárváinak többsége szintén rovarok lárváiból él, egyes fajait ma már Üzemi méretekben is felhasználják a biológiai védekezésben. Lárváik megbénítják a meg­támadott hernyót és belő­lük táplálkoznak. A rablólegyek (Asinidae) molyokkal, szöcskékkel és a káros legyekkel járnak el hasonló módon. Éles száj­szervükkel sebet ütve szív­ják ki az áldozat testned­veit. Lárváik még falánkab­bak. Gyorsan elszaporodnak korhadó «szerves anyagok­ban, főleg a kompusztban, valamint a humuszban gaz­dag talajban, elsősorban a takaróréteg (a mutes) alatt. Ahol szaporodásukhoz ked­vezőek a feltételek, nagy­mértékben gyéritik a kárte­­vő rovarokat. Sajnos mindhárom légy­család tagjai igen érzéko­­nyek a mérgező vegyszerek­re, ezért a gondatlanul vég­rehajtott növényvédelemnek többnyire áldozatul esnek. (Organic Gardening^

Next

/
Thumbnails
Contents