Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-11 / 32. szám

1984. augusztus 11 SZABAD FÖLDMŰVES 11 Sokan úgy gondolják, hogy mai már az aratás nem jelenthet nagyobb gondot, mivel a kor­szerű gépek segítségével a legfonto­sabb nyárt mezőgazdasági munkák gyorsan elvégezhetők. Azok, akik napokig, hetedik aktív résztvevői a kenyérért folytatott fáradságos mun­kának, tudják, hogy a mai aratás sem nevezhető gondtalannak, mert sokszor a filléres pótalkatrészek hiá­nya a szakembereknek sok fejtörést okoz. A Perbetel (Pribeta) Efsz-ben tett rövid látogatásom során meggyőződ­hettem arról, hogy a szövetkezet dol­gozói jól megbirkóztak az Idei aratás során felmerült nehézségekkel. A’ szövetkezet elnökének Irodája —■ ottjártamkor — csupán azért nem volt gazdátlan, mert már csak egy nap hiányzott ahhoz, hogy a szövet­kezetben befejezzék az aratást. — Ilyenkor már lehet összegezni — szólt dr. Nagy Ferenc elnök. Arról, milyen is volt az idei ara­tás, hogyan sikerült helytállniuk a kenyércsatában, a gazdaság vezetője így beszélt: — Hadd kezdjem néhány mutató felsorolásával: búzát összesen 864, árpát pedig 103 hektárról arattunk. Ä tervezett hektárhozamokat túllép­tük, árpából elértük az 5,6, búzából pedig az 5,3 tonnás átlagos hektárho­zamot. Az idén jóval több kenyérga­bonánk termett, mint amennyit a fel­vásárló üzemek átvettek. Hozzávető­legesen 500 tonna olyan gabona ke­rült a takarmányalapba, amelyből jő 1 • I * Щ:', Ш ш шшшш Dr. Nagy Ferenc, a szövetkezet elnöke (jobbra) gyakran ellátogatott az aratók közé A rövid beszélgetés után az aratók közé Indultunk... 2. Ä gabonatáblán igazi aratási kép fogadott. A kombájnok narancssárga viilogója gyakran adott jelzést: ismét megtelt a tartály. Benkő Gyula kom­­bájnos szerint jól fizet idén a gabo­na. Vlastimil Pešek, a Rakovníki Gép- és Traktorállomás dolgozója a gabo­na szárát vizsgálta, s 6 is elégedett. Nehéz, ám szép volt... minőségű kenyérliszt készülhetett volna. ■ Tehát a termények minősége nem okozott különösebb problémát. — Annak ellenére, hogy nagyon száraz ősz volt, a kiadós májusi eső­zések alaposan meggyorsították a ga­bonafélék fejlődését. Az aratást 7 sa­ját és 5 vendégkombájnnal végeztük. A Rakovníki Gép- és Traktorállomás­sal már másfél évtizede sikeresen Miközben a szállítójárművek veze­tői keményen dolgoztak, hogy tartani tudják a maggal gyorsan megtelt kombájnokkal az iramot, a frissítőt is meghozták. Kocsis Árpádot — aki 1977 óta arat a gazdaságban — mi­után leszállt 516-os kombájnjáról, az aratásban résztvevők ellátásáról, a szociális gondoskodásról kérdeztük. — A nyári mezőgazdasági munka­csúcs idején a dolgozók fizikailag is 0 A mezőn jólesik a frissítő ... (A szerző felvételei) kedhet. Persze nem a raktár, hanem elsősorban az itt dolgozók munkája a meghatározó. Nagy Ilona könyvelő megmutatta mindazokat a feljegyzé­seket, melyek a gabonát „kísérik“, a gabonatáblákról egészen a raktáro­zási helyig. Szabó Ernővel, a gabonatároló kol­lektívájának vezetőjével a raktár te­rületén rövid terepszemlét tartottunk. A meleglevegős szárító mellett egy MGF szárítóberendezésük is van. Mi­közben a korszerű berendezéseket nézegettük, a gabonával megrakott teherautóval megérkezett Miknya Fe­renc, akt az elnök szaval szerint ki­válóan végzi munkáját. Pinka Árpád, aki éppen a gabonarakodó géppel dolgozott, szinte megállás nélkül’ vé­gezte nem könnyű feladatát. A raktár vezetőjét gondjaikról kér­deztem: — Megmondom őszintén, hogy a’ legnagyobb problémát az üzemanyag elosztása váltja kt. Mt — akik kb. 10 ezer tonna gabonát szállítunk a komáromi (Komárno) felvásárló üzembe — ugyanannyi motorolajat kapunk, mint akik nem szállítanak, vagy jővah rövidebb úton szállítják a termést. Szabó Ernő szávait az elnök is ki­egészítette: — Az elmondottak nemcsak a sze­mesekre vonatkoznak. Hasonló a helyzet a répával, s azzal az 1200 tonna szőlővel, amelyet 8 kilométeres távolságra szállítunk. Hogyha a meg­szabott szintet túllépjük, minden liter többletfogyasztásért 15 koronás bün­tetést fizetünk. Ez valóban problémát jelent, ezért' jó volna, hogyha a központi és járási szervek bővebben foglalkoznának e kérdéskörrel. A’ szövetkezet konyhájának dolgo­zói aratás idején nem sok szabadidő­vé] rendelkeznek. Kora reggeltől ké­ső estig tart a szolgálat, s a sze­mélyzet az évek hosszú során már megszokta a nyújtott műszakokat. Köles István, az étkezde vezetője így Jellemezte munkájukat:, — A szemesek begyűjtésének ide­jén 170 személynek főzünk ebédet, a 10 vendégkombájnos számára pedig reggelit és vacsorát is készítünk. együttműködünk, s ez a kapcsolat főleg azért előnyös, mivel partne­reink általában egy hónappal arat­nak később, mint ml, így fennakadás nélkül, kölcsönösen segíthetünk a gabonabetakarításban. Az aratást — ha nem esik a holnapi napon — tíz nap alatt befejezzük, a szalmabe­gyűjtés után azonnal tarlóhántás és az istállótrágyázás következik. ■ Ilyenkor már a kombájnosok szocialista versenyéről is bővebben szólhatunk. — Természetesen. Eddig Kocsis Ár­pád kombájnos áll az élen 900 ton­nával, a második Benkó Gyula, aki­nek az eddigi teljesítménye 750 ton­na. Rendszerint ők ketten vesznek részt a járási aratási versenyben is. ■ A jó gazda ezekben a napokban már előre gondol... — Mivel gazdaságunkban az öntö­zésre egyelőre nincs lehetőségünk, a kukorica, valamint az évelő takar­mánynövények gondot okoznak. Ha a jövő hetekben nem lesznek kiadósabb esők, takarmányproblémáink is lehet­nek, ugyanis 100 hektár szántóterü­letre gazdaságunkban 80 szarvasmar- Ъа Jut. -aj; jobban meg vannak terhelve. Azt hl szem, hogy gazdaságunkban a gon­doskodásról senki sem panaszkodhat. A frissítővel való ellátás folyamatos, ebédre viszont — azért, hogy az ara­tás ilyenkor se szüneteljen — fel­váltva járunk a szövetkezet étkezdé­jébe, ahol valóban ízletes, kiadós ebéddel várnak bennünket. 3. Ä kísérleti parcellán néhány kom­bájn „fogyasztotta“ a gabonát, Hóka Imre növénytermesztési ágazatvezető pedig a munka menetét ellenőrizte. — Évente körülbelül 20 gabona­fajtát vetünk. Ezeket megkülönbözte­tett fiyelemmel ápoljuk, majd ellen­őrizzük a termés mennyiségét és mi­nőségét. Az idén még csak ezután következik az ellenőrzés, előrebo­­csáthatom, hogy a hazai BU-20 és a Košútka fajta fizetett a legjobban. Ügy látom, hogy megéri ezeket a kí­sérleteket folytatni, mivel ezek fon­tos tanulságokkal szolgálnak szá­munkra, s jó előfeltételeket teremte­nek a jövő évi terméshez. v 4. Olyan gabonatárolóval, mint ami­lyennel a perbetel szövetkezet ren­delkezik, nem sok gazdaság dicse-Klobusník Ilona főszakácsot arról kérdeztem, hogy a fakanál mesterei tudnak-e alkalmazkodni 170 ember étkezési szokásaihoz. — Annyiban igen, hogy igyekszünk tájjellegű ételeket főzni, persze be­tartva a korszerű gasztronómia elő­írásait. Koszec Ilona és Orvos Jolán sza­kácsnők éppen a vacsorát készítet­ték a vendégkombájnosok számára. Ä rakovníki gépkezelők elégedettek az ételek mennyiségével és minőségével. Habár korszerű és jól felszerelt a szövetkezet konyhája, a három sza­kácsnő valóban megérdemli az egész évben végzett jő munkáért a dicsé­retet. Hadd fejezzem be az egyik kom­bájnos szavaival e riportot: .„Nehéz, ám szép aratás volt az idei. Bárcsak minden évben azért kellene lassúbb tempóval haladni gépeinkkel, mert telt szemű, érett kalászokkal találko­zik majd a kasza.* KALITA GABOR türelempróbAló A köbölkútl (Gbelcef Győzelmes Február Efsz az érsekújvári (Nové Zámky) járás egyik élvonalbeli gabo­natermesztő gazdasága. A háromezer hektárosnál nagyobb mezőgazdasági földterületen gazdálkodó szövetkezet­ben ezen a nyáron több mint ezerhá­romszáz hektár aratnivaló várta a „kaszásokat". — Nem is a gabona várt minket, in­kább ml vártunk a gabonára — jegyzi meg találóan az enyhe domboldalon kapaszkodó gépeket szemlélő kombáj­­nasok egyike. — S amikor végre nye­regbe ülhettünk, akkor is jobbára csak kóstolgattuk az aratás ízét. Nem számoltam utána, de az első tíz nap alatt alighanem többet ücsörögtünk, mint dolgoztunk. Korega István agrármérnök, a szö­vetkezet növénytermesztést főágazat­­vezetöje elhúzza a rendre szórt szal­mát, féltérdre eresz­kedik, s a tarlót, a talajt szemlélt. . Elszórt búzasze­­mek után kutat, Ügy tűnik, elége­­dett a munka mi­nőségével, mert derűs arccal tekint az egyre távolodó gépek után. Azok meg komótosan tempóznak, nem is próbálnak „meg­lépni" a nyomuk­ba szegődő porfel­hőtől. — Idejekorán és alaposan felkészül­tünk a nyári mun­kák legfontosabbi­kára — mondja a főágazatvezető így aztán az idő­járás ugyancsak próbára tette a tü­relmünket. Túlzás nélkül mondhatom, hogy az idei ara­tásnak a várako­zással töltött része Korega István agrármérnök a lencse betakarításán volt a nehezebb, szorgoskodó kombájnosokkal tanácskozik NEM MERTÉK ELHINNI Ebben a gazdaságban július tize­dikén dübörögtek ki először a kom­bájnok a poros útra. Az őszt árpa érett be elsőnek, abban tartották a főpróbát. Nem sokáig ringathatta a szél az érett kalászokat, a sok mohó gép két nap alatt letarolta a parcel­lát. ’Az árpa úgy ontotta a szemet, hogy nem mertünk hinni a számok­nak. Háromszor számoltunk, mire kt mertük mondani, hogy például a HE 1226-os tavaszi árpánk kilenc tonnát meghaladó hektárhozamot nyújtott. A szép siker felvillanyozta gz em­bereket. Annál nehezebb volt ismét tétlenül számlálni a múló napokat. Mert csak négy nap múltán indul­hattak útnak ismét a gépek. Újabb tíz nap „kóstolgatás" következett, mert az esők meg a párás éjszakák gyakran kényszerpihenőt parancsol­tak. Ebben a gazdaságban tulajdon­képpen csak 24-én vette kezdetét az igazi aratás. — Tizenhat kombájnnal dolgozunk, ebből nyolc segíteni érkezett. A ven­dégkombájnok a prostéjovi járáshoz tartozó Králíce na Hané-i Efsz-ből, illetve a Radošovcei Gép- és Trak­torállomásról siettek a segítségünkre. — A búzájuk is szép. Mennyit ígér? — 'A pufogtatást nem szeretem, végleges számokról még egyelőre nem beszélhetünk. Annyi bizonyos, kombájnokat. Olyan munkát végeztek a lencsében, hogy öröm volt nézni. — Félórákon át térden csúsztam utánuk, de alig találtam elszórt sze­met a tarlón. Arról nem ts beszélve, hogy a növény szárát nem az alsó hüvelyek fölött vágják el, mint a né­met kombájnok, hanem szinte veszte­ség nélkül dolgoznak, — Most mégis a kék-fehérekkel aratnak? — Ha ló nincs.,, ’A fűriek nem tudták tovább nélkülözni a Bizonokat, mi pedig nem halogathatjuk a beta­karítást. De jövőre mt is veszünk ilyen kombájnokat, megéri a beruhá­zást, — Lesze-e másfél tonnás átlagho­zam mint tavaly nyáron? — Nem hiszem. Az eddigi eredmé­nyek alapján legfeljebb 1,2 tonnás átlagot várunk. Tökéletesebb gépek­kel körülbelül száz-százharminc kiló­val többet tudnánk begyűjteni a meg­termett mennyiségből. KASZA UTÁN EKE Ebben a gazdaságban rendszerint komplex módon értelmezik az ara­tást, aminek az idén különösen nagy jelentősége van. A kombájnok nyo­mában ott haladnak a szalmabetaka­­rítók, őket pedig nyomon követik й tarlószántók. Zúgnak még a gépek, de a közös vezetői és tagjai már a holnapra gondolnak. Így van ez rend­jén. KÄDEK GÁBOR A Győzelmes Február Efsz-ben csúcshozamot remélnek, tehát a magelhor­­dókat i* megdolgoztatja ez a nyár ^ szerző felvételei): i I hogy az átlaghozam itt is jóval ter­ven felüli lesz. Feltéve persze, hogy nem kapunk jeget és a viharok is el­kerülik a határunkat. Titokban csúcs­hozamot remélünk. De erről inkább majd az új kenyér ünnepén kérdez­zen, jó? KOMBÁJNOK Ä LENCSEFÖLDÖN 'A Győzelmes Február Efsz — a ter­melési rendszer tagjaként — második éve foglalkozik lencsetermesztéssel, Az idén kétszáz hektáron díszlett ez a növényľ Aratását július utolsó nap­jaiban kezdték. Határszemlénk során a lencseföt­­dön is körülnéztünk. Korega agrár­mérnök közben elmondta, hogy a ba­ráti együttműködés keretében a Fürt (Rúbaň) Efsz-töl sikerült egy napra megszereznie a sokat dicsért Bizon

Next

/
Thumbnails
Contents