Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-11 / 32. szám

A iÉpeíiiró! e felüsllö szeméiről

A gyapjú fontos és egyre keresettebb nyersanyag, termeléséből a nagyüzemek mellett újabban a háztáji állattartók Is komoly mértékben részesednek. Persze az üzemekben zömmel törzskönyvezett állománynyal dolgoznak és tervszerű termelő tevékenységet folytatnak, viszont a háztáji tenyésztők többnyire csak akkor tudatosítják a minőségi követelményeket, amikor pénzt szeretnének a gyapjúért. így aztán elég gyakori a vita, aminek szakszerűbb munkával elejét vehetnénk. Hogy hogyan, arról az alábbiakban szeretnék szólni.

Igaz, hogy a nagyüzemi juhászok közül is sokan meggyőződéssel vallják, mégis helytelen nézet, miszerint a juhállományt bizonyos idő elteltével keresztezéssel fel kell frissíteni. A felfrissítés szükséges, de a keresztezés nem, mert az általában évekre viszszaveti a juhtenyésztést s természetesen a gyapjútermel.ést is. Mivel a keresztezés következtében a gyapjú a nyájjal együtt elveszti törzskönyvezett jellegét, csökken az értéke (minőség) és a felvásárlási ára is. Lássunk talán egy példát. A legjobb minőségű gyapjú a fajtatiszta merinó juhokról nyerhető. Sokan mégis sztavropoli, kaukázusi, francia vagy éppen új-zélandi fajtákkal keresztezik a merinót, mondván, hogy fel kell frissíteni. Igaz, hogy az alkalmazott fajták (berison, II de France, corriedále) a merinóval azonos csoportba tartoznak, a vérfrissítő keresztezés mégsem helyénvaló, hiszen a nevezett fajták gyapja lényegesen durvább mint a merinöé. A keresztezésből származó utódok gyapját már nem lehet a fajtatiszta merinó juh gyapjával egy osztályba (1. a és 1. b) besorolni, tehát felvásárláskor a második vagy harmadik osztályba kerül. Az 1. a osztályú gyapjú finomsága mikrónokban kifejezve 42 nm, a Bradford féle kimutatás szerint 58 (s), a második osztályú gyapjúé pedig 48 nm 56 (s). És ez bizony már komoly különbség, persze nem csupán minőségben, de árban is.

Még rosszabb, ha merinót valaška fajtával keresztezik. Ez a fajta negyedik osztályban értékesíthető gyapjat ad (finomsága 78 nm), tehát keresztezéssel a merinót nem javíthatja, csupán ronthatja. De van még ennél is súlyosabb hiba. Néha cigájával keresztezik a merinót, és sajnos nem csupán a tapasztalatlan kistenyésztők, de még a nagyüzemek Is. Tapasztalt gyapjúfelvásárlóként mondom, hogy ez a legnagyobb hiba, amit juhtenyésztő egyáltalán elkövethet. A cigája vegyes hasznú (tej, hús, gyapjú), színes — többnyire fekete

gyapjú nem tartalmazhat, 17— 25 százaléknál több nedvességet. Ezt a tapasztalt felvásárló tapintással könnyen megállapítja.

Nyírás után a gyapjút azonnal válogatni, osztályozni kell. Külön rakjuk a haslábat, a hosszú és a rövid, illetve a megsárgult és beteg gyapjút. A felvásárló ugyanis hasláb nélkül nem veheti át a felkínált gyapjút, különösen a merinó juhokról nyírtat. Amennyiben a tenyésztő ndm osztályozza a gyapjút, a felvásárló csak a megítélhetőnél egy osztállyal alacsonyabb áron veheti át az árut. Ha a gyapjúban 3—6 százalék növényi eredetű tisztátalanság található, a feyvásárlásl árat 10 százalékkal csökkentik.

Jó tudni, hogy beteg vagy elhullott állatról nyírt gyapjú értékesítésére nincsen mód. Sokan kísérleteznek ugyan ilyesmivel, de fölöslegesen, hiszen a felvásárló ilyesmire azonnal fényt derít. Ugyanis a beteg vagy elhullott állatról nyert gyapjú szálai húzásra elszakadoznak. Az értékesítésre szánt gyapjat nem szabad házilag mosni vagy vegyi készítményekkel • tisztítani. A gyapjú természetesen nem tartalmazhat festékanyagokat sem.

KOVÁCS GYULA, Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat, Rimaszombat (Rimavská Sobota)

О

Fotó: —bor

A GYAPJÚ MINŐSÉG SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA Besorolás

1. osztály (merinó)

1. a

1. b 1. c

1. d

2. osztály

(keresztezett merinó)

2. a

2. b

3. osztály

(merinó család, északfríz, cirriedále)

3. a 3. b

4. osztály (valaška)

5. osztály (valaška)

6. osztály (cigája)

6. a

6. b

7. osztály (hasláb)'

A gyapjúszálak hossza

65 mm fölött 40—65 mm 30—39 mm

rövid szálak és hasláb

65 mm fölött 40—65 mm

70 mm fölött 40—70 mm

40 mm fölött (60 % tiszta gyapjú)

legalább 40 mm (40% tiszta gyapjú)

legkevesebb 40 mm, legfeljebb 1 % fekete szőr 40 mm, 1 %-nál több fekete

szőr

mindennemű hasláb (merinón kívül) és rövid gyapjúszál, tekintet nélkül a hosszúságra) a hosszú fekete gyapjú a 6. b osztályban értékesíthető)

Van keletje a zöldségnek

Hívatlan vendégként, délidőben lepjük meg a hetényl (Chotín) Pluh^r Honát, a népes, 373 tagú kertbarát-szervezet terményfelvásárlőját. Traktoros férje épp az ebédelést fejezte be, majd sietett vissza munkahelyére, a szövetkezetbe ...

Sebtében megtudjuk, hogy Pluhárné a múlt évben vette át ezt az eléggé felelősségteljes tisztséget. A „tűzkeresztségen“ is tavaly esett át; ugyanis, nehéz Idényt hagyott maga mögött. Sok bajjal, problémával küszködött, mondhatni — eredményesen. Mert, köztudott: ha bőséges a termés, az értékesítési problémák szaporodnak nyakra-főre. Viszont, ha szűkében a termés, szinte problémamentes; az áruátadás.

— Ml a helyzet az Idén? — indítottam a beszélgetést.

— Sovány év az idei — feleli velősen. — Mi tette azzá? Hát a tavaszi fagyok, hidegek. Például a szabad földben termesztett karalábé elfagyott, meg aztán a fólia alatt termesztett zöldségféle egyikétmáslkát Is sanyargatta, tönkretette a hosszan tartó hideg időjárás. Így volt több helyütt a salátával, melynek a levele besodródott. Csak a fűtött fóliasátrakban ment valamire a kistermelő ... Azt meg tudja mindenki, hogy manapság a fóliafűtés nem éppen olcsó. Meg aztán, nem is olyan egyszerű az energiahordozókhoz hozzájutni.

Aztán a szerződéskötésekre, s az abból eredő feladatok teljesítésére — esetleges nem teljesítésére — terelődik a sző. Meg az Idei zöldségértékesítésre.

— Ami a szerződéskötéseket illeti, ezzel nem volt éppen baj; a vállalkozó kedv munkál a tagokban. Így azután vállalták, hogy salátából 30, hajtatott karalábéból 45, szabadföldi karalábébői T.35, salátauborkából 38, fóliás zöldpaprikából 100, karfiolból 20, paradicsomból 18 tonnányit termelnek, Illetve értékesítenek. A vállalás valóra váltása már nem ment ennyire simán. Hónapos retekből, karfiolból teljesítettük, illetve túltelejsftettük szerződéses kötelezettségünket. Salátauborkából ugyan májusban keveset tudtunk felvásárolni, de a további hónapokban végül az előirányzat teljesült. Viszont

Pluhárék másodtermésü, fóliás Boncott-paraúicsoma

(A szerző felvétele)

a fejes salátának csak a kétharmada termett meg. Zöldpaprikából június végéig csupán 12 tonnányit tudtunk felvásárolni, ebből — minden Jel arra mutat — kevesebb lesz a szerződött mennyiségnél...

Ezt követően afelől érdeklődöm, hogy kik az élenjárók

a termelésben illetőleg az áruértékesítésben, a szerződéses kötelezettségek teljesítésében? A nyilvántartási lapokat böngészve sorol fel néhány nevet:

— Szabó Kálmánt, Gábor Bélát, Michal Mokošt és másokat említhetem hamarjában.

A házigazda saját nevét szerénységből nem említi, holott, eléggé jől sikerült a hajtatott salátájuk. Persze, fűtötték a 10X50 négyzetméteres fóliasátrat. Saláta után pedig jó fajtájú, bőtermő paradicsomot termesztenek, mely két méter magasra Is felkúszik. Igaz, van munka a kötözésével, meg tápdús talajt kíván, de megéri a reá fordított költséget és a fáradozást. A Bonsett hibrid, amellett, hogy bőséges terméssel fizet, jól bírja a ládázást, szállítást.

— Nem értem, miért hát az Idegenkedés, a tagság nagy többsége részéről a fóliás paradicsomtermesztéstól? Hiszen Pluhárékon kívül csupán Gábor András termel fólia alath paradicsomot. Vagy rossz az emlékezet, pontatlan a nyilvántartás? Aligha!

Az általános Idegenkedést támasztja alá többek között az is, miszerint a vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom), nagyon színvonalas és hasznos kertbarátösszejövetelen csupán Pluhárék képviselték a hetényl népes kertbarát-tagságot. Elragadtatva beszélt a háziasszony arról, mily értékes előadás hangzott el a paradícsomtermesztésről, melyből nagyon sok szakismeret hasznosítható,

éppen a kisüzemi termesztés keretei között.

— Csupán annyi fáradságába került volna tisztelt tagjainknak, hogy beüljenek a buszba, majd néhány kilométerrel távolabb kiszálljanak, az előadásra összontosítsák a figyelmüket, s a tanultakkal gazdagodva, hazabuszozzanak. Nehéz, nagyon nehéz kimozdítani az embereket, megszokott környezetükből ... Márpedig, tanulás, okosodás, szaktudás nélkül az eredmény sem az igazi...

A beszélgetés végén még elmondja Pluhárné:

— Amikor mi kertészkedni kezdtünk, számos olyan zöldségtermesztési szakkönyvet vásárultunk, melyekből a korszerű kertészkedés tudnivalóit elsajátítottuk. A tanulás sosem szégyen1

Osztjuk Pluhárné véleményét. A szervezeti élet Iránti közömbösséget mielőbb meg kell szüntetni. Főleg azok esetében, akik még az alapszervezet által beszerzett műtrágyát sem voltak hajlandók kifizetni és elvinni, holott megrendelték.

Törődjenek többet a tagok á szervezeti élettel, a közösség gondjával-bajával, s végül a vállalt kötelezettségeik következetesebb teljesítésével. Szerezzenek új Ismereteket, hogy a fejlődés útján előbbre léphessenek, s az eddigieknél is jobban boldoguljanak.

(kovács)

Ezúttal két — a Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában nemrég megjelent — könyvet szeretnénk a háztáji állattartással foglalkozók figyelmébe ajánlani.

Az első (Ambrus: Chováme papagájce vlnkované) a kisállattenyésztők szakirodalom iránti igényének kielégítésére indított és az állatbarátok körében komoly visszhangot kiváltó sorozatot gazdagítja, lévén annak hatodik kötete. A kezdők és haladók számára egyformán hasznos kézikönyv szerzője a hullámos papagájok kedvelői részére nélkülözhetetlen, valamennyi tudnivalót öszszefoglalja. Olvashatunk a könyvben a kedves madárkák származásáról, tenyésztésének

3és kiállításának történetéről, a tenyészpárok beszerzési lehetőségeiről, a legmegfelelőbb

romezer darabos példányszámban Jelent meg, tehát a disznótorok idején már aligha lesz kapható.

A félreértések elkerülése végett sietünk elmondani, hogy a könyv nem kizárólag azoknak íródott, akik maguk hizlalta vagy vásárolt sertést szoktak ölni. A szerzői munkaközösség tagjai, valamint a recepteket tartalmazó részt kiegészítők azokra is gondoltak, akik vásárolt húsból szeretnének disznótoros finomságokat vagy húskonzervet készíteni. Sőt! A könyvben külön fejezetek foglalkoznak a háztáji sertéstartás (malacnevelés, hizlalás, takarmányozás) legfontosabb tudnivalóival, következésképpen a kiadvány a szerződéses sertéshizlalással foglalkozók könyvespolcára is oda kívánkozik. (kr)

A

öNvVrspojewA

cijanCjiiti

—I gyapjút termelő juh, gyap- 1 jót a hatodik minőségi osztály- . ba soroljuk. Hiába őrzi meg a clgája-gyapjú a látszólagos me- 1 rinó fajtajelleget, a keresztezés • következtében a gyapjúban fe- ] kete szálak találhatók s az ilyen árut a feldolgozó üzemek kizárólag a hatodik osztályban hajlandók felvásárolni.

Sok problémánk van az észa- ] ki körzetekben elterjedten te- ; nyésztett valaška fajtával. Vastagszálű, durva vagy féldurva gyapjat kínáló fajtáról van szó. Alapkövetelmény, hogy a gyapjúszálak 4 cm-nél hosszabbak legyenek és az áru 60 szá- zaléka tiszta gyapjú legyen. Ilyenkor a negyedik osztályban lehet átvenni a gyapjút. Csakhogy többnyire a maradék a 60 százalék, a tiszta gyapjú pedig csak 40 százalék, vagyis az áru csak az ötödik osztályban minősíthető. Igaz, hogy ez a gyapjú sem eldobni való, hiszen külföldön is jól értékesíthető, gyönyörű subák meg faliszőnyegek készülnek belőle, csakhogy a tenyésztőt a minőségi osztályok szerint fizetik.

A Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolán kitenyésztett nemesített klenóci fajta (zušľachtená pravá klenovská valaška) rendre negyedik osztályban értékesíthető gyapjút termel, ezt kellene széleseb körben elter! jeszteni.

NÉHÁNY jö tanács

Nyírás után a gyapjút legalább 10—14 napig szárítani kell, szellős, napos helyen, lehetőleg a földtől 50 cm-es magasságban elhelyezett deszkalapon elterítve. Csak ezt követően szabad a gyapjút jól szellőző zsákokba rakni (a műjnyag zsákok szóba sem jöhetnek). A gyapjú hlgroszkopikus anyag, nyírás után még 8—14 napig „él“ és „dolgozik“. Ha nyírás után azonnal zsákba rakjuk vagy szárítás után fóliazsákba kerül, rendszerint befullad és értékét veszíti. Sokan tévesen azt állítják, hogy tíz nap alatt a gyapjú annyira kiszárad, hogy feleslegesen veszít a tömegéből (súlyából). Előírás szabályozza, hogy a

A hatodikos Hájos Zoltán néhány évvel ezelőtt nyulakkal kezdte a szakköri tevékenységet. Most a meriné juh a kedvence. Reméljük, felnőtt korban sem fordít hátat a kedvtelésszerű állattartásnak

Fotó: —bor

tenyésztői berendezésekről, a takarmányozásról szaporításról, törzskönyvezésről, a kiállításra való felkészülésről, és természetesen a hullámos papagáj betegségeiről, valamint azok gyógyításának és megelőzésének módjairól is. A kiadvány értékét növeli, hogy a szerző — színes képek, ábrák és tollrajzok segítségével — bemutatja a különféle színváltozatokat, beszél az egyes változatok szlnátörökítő tulajdonságairól és a keresztezést lehetőségekről is.

A hasznos kézikönyv iránt érdeklődőknek figyelmébe

ajánljuk, hogy a sorozat rendkívül népszerű, a korábbi köteteket pár nap alatt elkapkodták az állattartók.

A másik könyv, amelyről szólni szeretnénk, magyar nyelven jelent meg, dr. Czafík József fordítói tolmácsolásában. Pelech Ondrej és munkaközösségének „Házi disznóölés“ című munkájáról van szó. Igaz, még a nyári vakációk idejét éljük és a malackák is Jósze: rivel körülbelül csak félúton tartanak a kés felé, mégis már most: figyelmükbe ajánljuk ezt a temérdek hasznos információt és sok-sok receptet tartalmazó kiadványt, mert — nem tudni miért — mindössze há-