Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-28 / 30. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1984. július 28. A pártirányítás és az ellenőrzés nagy felkészültséget igényel A hetedik ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítéséhez köztudomásúan megnehezült, kedvezőtlenebb külső közgazdasági feltételek között foghattunk hozzá. Ezért a tervben, s ezzel párhuzamosan a XVI. pártkongresszuson megfogalmazott célok elérése szempontjából népgazdaságig is nagy __ jelentősége van az idei nyári munkák sikeres befejezésének. Az üzemi pártszervezetek ebből kifolyólag járásunk minden mezőgazdasági nagyüzemében arra törekedtek és törekednek, hogy erősítsék a gazdasági munka pártellenőrzését, fejlesszék, konkrétabbá tegyék formáit és módszereit. A XVI. pártkongresszus utáni időszakban a párt központi j Bizottsága ülésein hozott határozataival jól felkészítette a járás párt- és gazdasági vezetőit arra, hogy számoljanak a megváltozott helyzet realitásaival, s ennek megfelelően tegyék hatékonyabbá, intenzívebbé a politikai, a szakmai és a gazdasági munkát. A gabonafélék Ígéretes terméskilátásai a talajelőkészítés, a vetés, a tápanyagadagolás és a növényápolási munkák szakmai tudással párosulé magas színvonalát bizonyítják. Mindez azt tükrözik, hogy a járási pártkonferenciát követően mezőgazdasági üzemeinkben tovább növekedett a pártmunka hatékonysága. Ezt az értékes politikai tőkét az év nieji taggyűlések tovább gazdagították. S ez — többek közöt — úgy változott át tettekre, hogy az egyes gazdaságok a célok és tervek időarányos teljesítésére, illetve túlszárnyalására törekedtek. Ezzel már az is jelezhető, hogy az elért eredményekben nemcsak tükröződtek a dolgozók, a párttagok közös erőfeszítései, hanem fokozott aktivitásuk, pozitív hozzáálásuk és erőfeszítéseik nélkül ezek az eredmények létre sem jöhettek volna. A tavaszi munkák tapasztalatait hasznosítva fogalmazódtak meg gazdaságainkban a nyári munkákra vonatkozó politikai-szervezési tervek. Gyakorlati megvalósításuk — a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — is azt bizonyltja, hogy járásunk párt- és gazdasági vezetői tudatosították azt az alaptételt, hogy a hatékony pártmunka és ellenőrzés alapos politikai és szakmai ismereteket igényel, minden részletre kiterjedő alapos felkészültséget követel. Ezek hiányában ugyanis az ellenőrzés a jelenségek felszínén maradna, s nem lenne képes feltárni azokat a fontos információkat, amelyek Ismerete nélkül nem lehetne érdemben befolyásolni egy-egy termelési ágazat helyzetét. Az ellenőrző munka javítása érdekében járásunkban tökéletesedett a gazdaság-politikai agitáció tartalmi 6s módszertani része, s ennek szellemében üzemi pártszervezeteink törekvése arra irányult és irányul, hogy a mezőgazdaságban dolgozók — párttagok és pártonkívüliek — döntő többsége megfelelő ismeretekkel és érvekkel rendelkezzenek a termelésben naponta jelentkező új és újabb kérdések megválaszolásához, az igényes feladatok teljesítéséhez. Ennek fontosságát aligha kell különösebben bizonygatni, mivel közismert tapasztalat, hogy az országot, tehát a népgazdaság egészét érintő kérdésekre szinte mindenki naponként választ kap a tömegkommunikációs eszközöktől. De arról, hogy mi lesz másnap, vagy akár öt nap múlva egy konkrét gazdaságban, arról a dolgozók csak a helyszínen értesülnek. A helyi kérdésekről adandó tájékoztatás tehát semmi mással nem helyettesíthető és nem pótolható. járásunkban egyébként a kenyércsatát 18 ezer 370 hektár búza és 7 ezer hektár árpa kasza alá érett „tengerén“ kell sikeresen befejezni. Ehhez járult még az 1500 hektár repce és az 1400 hektár hüvelyes betakarítása ts. A pártirányítás és ellenőrzés hatékony eszközeivel az aratás megkezdésének első órájától arra törekedtünk, és törekszünk ma is, hogy a veszteségek minimálisak, a ráfordítások a lehető legkisebbek, a betakarított termények minősége e lehető legjobb legyen, s emellett a termés — 147 ezer 800 tonna összmennyiségrűl van szó — tárolása biztonságos legyen. Ennek megvalósítása a termelőerők és a társadalmi munkamegosztás jelenlegi fokán járásunk egyetlen gazdaságban sem realizálható önerőből. Ezért vált szükségessé az egyes gazdaságok, a Nemzeti Front tömegszervezetei és a védnökség! üzemek koordinált összmunkája. A célok érdekében a szolgáltató, az ellátó és felvásárló üzemeink is mozgósították anyagi, szakmai és szellemi erőforrásaikat. A kapkodás elkerülése érdekében a járás párt- és gazdasági irányításában érdekelt szervek már az egyes gazdaságok vetésszerkezetének és fajtaválasztékának összeállításánál figyelembe vették a munkatorlódás csökkentésének lehetőségeit, s a nyári időszaki munkák ésszerű megosztását. Az elmondottakból kiindulva nem véletlen, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is nagy figyelmet fordítottunk az aratás minél előbbi megkezdésére és a helyzetnek leginkább megfelelő technológia megválasztására. Hogy melyik ez a legkedvezőbb időpont? Az, amikor a rendelkezésre állő technika felhasználásával teljes értékű, jó minőségű terményt tudunk a raktárakba helyezni — még ha némileg magasabb szárítási költség árán is — mivel az utóbbiból származó többletköltség tapasztalataink szerint sokszorosan visszatérői a kisebb veszteségek formájában. Az időbeni munkakezdés járásunkban tehát nem a párt- és gazdasági szervek türelmetlenségének terméke, hanem a legtermészetesebb racionalizáciős igény követelménye volt. Ugyanis minden óra, melyet az időben való kezdéssel nyertünk, több nap nyerését jelentheti a befejező szakaszban. helyzetben vonjuk el hatáskörük gyakorlását, például olyankor, amikor az üzemi pártszervezet vezetőségének tagjai maguk is érintettek, vagy érdekeltek a kérdéses ügyben. E munkastílus visszahat, kedvezően tükröződik az üzemi pártszervezetek életében: a demokratikus vonások mind erőteljesebben jellemzik tevékenységüket. Meglátásaink szerint ez egyértelműen kimutatható az ideiglenesen szervezett pártcsoportok munkájában is. Ez utóbbi alaptételét abban látom, hogy a kisebb kommunista emberi közösségekben még kevesebb gátlással szóinak legbensőbb gondolataikról azok, akiknek közlési vágyát, vagy kezdeményezését fékezi a szélesebb nyilvánosság. Örömmel tölt el, hogy az Ideiglenes pártcsoportok munkája az idei nyári munkák időszakában is tovább élénkült, s ez a tény gazdagítja az üzemi pártszervezetek életét: ősszeforrottabbá, egységes cselekvésre jobban alkalmasabbá válnak. Üzemi pártszervezeteink az idén is eredményesen alkalmazzék a pártellenőrzést. amelyben elengedhetetlen az operativitás és szükség esetén a beavatkozás. Ez azonban sohasem jelentheti azt, hogy a párt bárhol is átvállalja a gazdasági vezetők felelősségét, vagy munkakörét. Nem járható út azonban egyetlen felelősséget érző üzemi pártszervezet számára az sem, hogy tétlenül szemlélje, ha valahol hosszabb időn át az illetékes gazdasági vezetők nem intézkednek olyan kérdésekben, amelyekből előbb-utőbb nemcsak az adott helyen támadhatnak problémák, hanem kár érheti az egész népgazdaságot. Mezőgazdasági üzemeinktől az idén ts a komplex értelemben vett betakarítást követeltük meg. Az aratásban és a járulékos munkákban a munkáskezek gyarapításának, a gépi erő hatékonyságénak járásunkban egy nagyon lényeges s gyakorlatilag bevált forrása az anyagi érdekeltség, amely erkölcsi-politikai öntudattal párosul. Az utóbbi fenntartását — a pártdemokráciára alapozva — járási pártbizottságunk az üzemi pártszervezetekkel való munkakapcsolata révén alapozta meg. Mi például irányító munkánkban alapvetően a központi párthatározatok megismertetésére, egységes értelmezésére és a fegyelmezett végrehajtásra fordítjuk a figyelmünket. Ily módon is tiszteletben tartjuk — és másokat is e szemléletre szoktatunk — az alapszervezetek jogkörét. Egészen kivételes A nyári időszaki munkák eddigi tapasztalataiból kiindulva bízvást elmondhatom, hogy járásunk gazdaságaiban nincsenek különösebb problémáink az üzemi pártszervezetek szempontjából megnyilvánuló operativitás értelmezésével és alkalmazásával. A pártszervezeti és a gazdasági vezetők egyre jobban értik, hogy gyakorlatilag miről Is van sző, s ennek alapján jő a párt- és a gazdasági vezetők közötti együttműködés. Úgy gondolom, hogy ezt manapság már nem lehet a vezetők különösebb erényének tekinteni. Enálköl ugyanis — az elvi-elvtársi kapcsolatok ás együttműködés nőikül — ma már egyetlen vezető seip teljesítheti azokat az igényes feladatokat és követelményeket, melyek reá és az egész gazdaságra hárulnak a nyári munkacsúcs idején. ÖLLÉ GYULA, az SZLKP Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda] Járási Bizottságának titkára • A lengyel Népköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a prágai dolgozók és fiatalok a Valdštejn-palotában ünnepi gyűlést tartottak. A párt- és kormányküldöttséget Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezette. Az ünnepi gyűlésen Jaromír Obzina, a CSKP KB tagja, szövetségi miniszterelnök-helyettes mondott beszédet, majd Andrzej Jedynak, az LNK csehszlovákiai nagykövete üdvözölte az egybegyűlteket. • A CSSZSZK Külügyminisztériuma nyilatkozatában ítélte el a Nyugateurópai Unió Tanácsának arról szőlő döntését, hogy feloldja a hadászati bombázók és a nagy hatótávolságú rakéták NSZK-beli gyártásának tilalmát, amely ellentétes a korábban elfogadott kötelezettségekkel. Csehszlovákia kötelességének érzi, hogy komoly aggodalmát fejezze ki a fejleményekkel kapcsolatban. Elvárja, hogy az NSZK a Nyugat-európai Unió Tanácsának döntését ne használja ki katonai potenciáljának erősítésére — tartalmazza a nyilatkozat. ф A Karlovy Vary-1 fesztiválpalotában ünnepélyes külsőségek között kiosztották a XXIV. nemzetközi filmfesztivál díjait. A játékfilmek versenyében a fesztivál nagydfját, a Kristályglőbuszt a Szergej Geraszimov rendezte Lev Tolsztoj című szovjet film nyerte el. A zsűri külön nagydíját kapta többek között A Berhofftanya végnapjai című csehszlovák film. Az elsőfilmes rendezők versenyében a fődljat Az óriás című magyar film nyerte el. ф Július Varga, a CSKP Központi Bizottságának osztályvezetője pénteken és szombaton munkalátogatást tett a nyugat-szlovákiai kerületben. Pénteken a trnaval járásbeli elféri Béke és a voderadyi Szovjet Hadsereg Efsz-ekben tájékozódott az aratás menetéről. Varga elvtárs Rudolf VanCónak, az SZLKP Kg osztályvezetőjének és Ivan Knoteknek, a nyugat-szlovákial kerületi pártbizottság titkárának kíséretében ellátogatott a buCanyi kutatóintézetbe ts, ahol az új nemesttésű búza- és cukorrépafajtákkal ismerkedett. Egy éve annak, hogy az érsekújvári (Nové Zámky) járásbeli szőgyénl (Svodín) szövetkezet felvette a Csehszlovák-Szfrial Barátság nevet. Ebből az alkalomból Varga elvtárs Dušan UlCáknak, Csehszlovákia szíriai nagykövetének kíséretében szombaton ellátogatott a szőgyéni szövetkezetbe, ahol a vendégeket Kovács Ferenc agrármérnök, a szövetkezet elnöke tájékoztatta az elért erdményekről, majd megismerkedtek az aratás menetével és a KITE kukoricatermelési rendszer kísérleti bevezetésének eddigi As egykori Ka___kališteiak segítsége? A rátermettek lište ma nem- И ЩШ beálltak a partizánok közé, és fegyzeti-kulturális S í l verrel a kezükben szálltak szembe a emlék, amelynek i fasisztákkal. A többiek szállást nyújtörténete szorosan Ыт/ ,< c ■*■NoKJ tottak a partizánoknak, ápolták a seösszekapcsoiódik a Ľ—ILUU JLÍ ■ besülteket, élelmiszerre] látták el a Szlovák Nemzeti harcosokat, segítettek a téli táborok Felkelés esemékiépítésében és az ideiglenes kórhányeivel. A község zak felállításában. A partizánoknak lakosai ugyanis újkori történelmünk nyújtott segítséget a forradalmi nemlegdicsőségcsebb szakaszában teljes Zeti bizottság szervezte meg, amehittel a felkelők oldalára álltak. A íyik Kalištében 1944 szeptember kališteiek főleg a felkelés visszaszo m én vette át a hatalmat. Vajon mirítása után nyújtottak nagy segítséget a partizánoknak. Kalište jő földrajzi fekvésének és a helyi lakosság együttműködési készségének köszönhetően 1944 novemberétől 1945 március közepéig a partizánok egyik legfontosabb központjává vált Közép-Szlo- ben gyökerezett a kališteieknek ez a vákiában, és a községben igen sok nagy segitőkészsége. amely a lakosillegális dolgozó és menekült lelt Ságtól sok lemondást és nem egy élideiglenes otthonra Kalište abban dozatot követelt? az időben két partizánegység fő álló- Mindenekelőtt a fasiszta betoiakomáshelyévé vált. Az egyiket, az „Elő- dók ellen érzett ádáz gyűlöletet kell re“ nevet viselők Mihail Morszkoj említenünk, de nagy szerepet játszott vezette, akit valójában Mihail Petro- ebben a mágatartásban ez egyszerű vies Oszipovnak hívtak. A másik a nép vágya az új, a jobb élet után. „Sztálin“ nevű partizánnsapat pa- Kalištében ugyanis a szegénység minrancsnoka Alekszej Afanaszjevics dig mérhetetlenül nagy volt. A nyo- Martinov volt. 1944-45 telén a két mór a község egész történetét végigpartizáncsapat igen aktív tevékeny- kíséri. A község eredetileg szénégeséget fejtett ki. Ez abban nyilvánult tő település volt, amelyet 1525-ben meg, hogy német szállítmányokat tá- alapítottak. A település létrejöttében madtak meg, vonatokat siklattak ki. mindenekelőtt az a tény játszott szehidakat röpítettek a levegőbe repet, hogy a bányászat és a kohászat fejlődése miatt nagy szükség A partizánok gazdag propaganda- volt a faszénre. így aztán a kališteiek és politikai tevékenységet fejtettek első nemzedékei főleg szénégetésse) ki. Ezt a tevékenységet a kommunis- foglalkoztak. Később a közeli kohók ta párt munkabizottsága irányította, nfil találtak megélhetést, ahol a reamely gondoskodott az illetékes sajtó- zet és a vasat dolgozták fel. termékek, a Hlas fudu és a Partizán A lakosság rossz élet- és szociális terjesztéséről, kiadta a Mór bol és a körülményein az sem változtatott, hogy Zvesti című lapokat, valamint számos az irtásokon mezőgazdasági termeröplapot nyomtatott ki. A partizánok léssel foglalkoztak. Igen magas volt szoros kapcsolatot építettek ki a köz- a lakosság halálozási aránya, külöség és a szomszédos települések la- nősen az öt éven aluli gyerekeknél, kosságával. Miben nyilvánult meg a Mikor а 19. században lehanyatlott ■ bányászat Banská Bystrica környékén, a lakosok elvesztették legfőbb megélhetési forrásukat, mivel nem volt szükség szénégetőkre. Ekkortájt lendült fel a Garam felső vidékén a nehézipar. A férfiak a podbrezová! vasmiibe jártak dolgozni, mások favágóként keresték kenyerüket. Az első világháború után különösen nagy volt a lakosság nyomora. Az emberek éheztek, nagy volt a munkanélküliség és a kivándorlás. Kalistében a dolgozók jobb szociális körülményekért folytatott küzdelmét főleg a CSKP helyi szervezete irányította, amelyet a községben 1923- ban alapítottak. A kaliáteiek hamar megértették, hogy a kommunisták az 6 jogaikért és jobb sorsukért folytatnak harcot, ezért a párt helyi szervezetének megalapításakor 12 ember vált a tagjává, öt évvel kásőbb már 32-re emelkedett a taglétszám, soraikban 8 nő is helyet kapott. A nagy gazdasági válság idején, 1931-ben tovább fokozódott a község szegénysége, в munkanélküliség kegyetlenül próbára tette a kaliáteieket. Az emberek tudták, hogy a nyomortól, az éhezéstől nem a burzsoázia, hanem egyedül a proletárdiktatúra szabadíthatja meg őket. így aztán a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése után a Szlovák Kommunista Párt és a Szlovák Nemzeti Tanács felhívására egyértelműen a felkelés oldalára álltak, és a kaliöteiek legjobbjai bekapcsolódtak a jobb jövőért folytatott küzdelembe. KaliSte a partizánok egyik legfőbb központja, már a felkelés kitörése Egy hősi falu vádol és emlékeztet román őrjárat, már csak a kegyetlen pusztítás szörnyű következményeit láthatták. Az égő házak lángjai közt halt meg 26 sebesült és beteg, egy lakost pedig kegyetlenül meggyilkoltak. Tizennégy fogoly magyar katonát, akik a partizánok oldalára álltak Turöianske Teplicében, Moštenica község közelében agyonlőttek. Ilyen szörnyű adót fizetett Kalište azért, mert. segített a partizánoknak, akik a szabadságért, mindannyiunk boldogabb jövőjéért harcoltak. Mivel a falu felégetése után a helyi lakosság a környező községekben talált menedéket, és Kalište újjáépítése igen sokba került volna, eltekintettek a falu helyreállításától. Kalište régi lakosainak kárpótlásul elpusztult házaikért másutt — Banská Bstyricában (Nové Kalište utca}, Slovenská Lupča, Moštenica, Podbrezová — adtak új otthont. Kalište községnek a partizánoknak nyújtott segítségért és в Szlovák Nemzeti Felkelésben valú közvetlen részvételért odaítélték a Duklai Emlékérmét. a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója alkalmából az SZNF Emlékérmet, a Felkelés 30. évfordulója alkalmából pedig a Szlovák Antifasiszta Harcosok Emlékérmét. A két házikó, a romok és a harangláb — az egykori település maradványai — felett hűvös szellő kering, más nemigen jár erre. Pedig negyven évvol ezelőtt, a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékezetes hónapjaiban, hogy pezsgett itt az életi A fasiszta betolakodók elleni harc fűtötte az embereket, e jobb élet eljövetelébe veteti hit irányította a tetteket. Ezért a célért, mai szocialista jelenünkért a kališteiek a legdrágábbat — saját életüket áldozták fel. Örök bálával tartozunk nekik ezért a mérhetetlen elszántságért és hősiességért. —Nb.— I múltak. A fasiszták, gondolván az esetleges visszavonulásra, megfelelő teret akartak nyerni, és ezért minden oldalról támadást indítottak a partizánok által ellenőrzött területek ellen. A partizánokkal folytatott többnapos súlyos harcok után sikerült elfogalniuk Selea, Priechod, Spania Dolina, Moátenica, Donovaly és Staré Hory községeket. A harcok során a partizánok szinte az összes tartalékukat felhasználták és lassan bekerítették őket. Ezért a partizánmozgalom vezetősége kiadta a parancsot, hogy a harcosok keljenek át az Alacsony-Tátra gerincein és csatlakozzanak a felszabadító hadsereghez. A partizánok elvonulása után, 1945 márciusában a flekktífusztól és éhezéstől sújtott községbe bevonultak a fasiszta egységek. A fasiszták kegyetlen bosszút álltak a lakosokon a partizánoknak nyújtott segítségért. A települést elfoglalták, kirabolták, a gyerekeket, a nőket és az öregeket két házba hajtották és halállal fenyegették őket, ha gondoskodnak a betegekről. Végül a falut felgyújtották. Mikor egy hét után megérkezett a faluba egy szovjet—- után felkeltette maga ellen a fasisz- ták haragját. A község jó földrajzi I fekvése és stratégiai helyzete jó le- hetőséget adott a partizánok és a- lakosság számára a védekezésre. Mindezek ellenére a német egységek , 1944. november közepén megtámad- ták és egy rövid időre elfoglalták a falut. A december közepén bekövet-I kező újabb fasiszta támadást azon! ban a partizánok visszaverték. 1945.- március elején a Vörös Hadsereg egységei Banská Bystrica felé nvo-
