Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-28 / 30. szám
i 1984. július 28. .SZABAD FÖLDMŰVES, Az együttműködést szolgálja a JRAKTORAKADÉMIA“ X KG9T-tagországok közötti együttműködés fejlesztésében fontos szerepe van a gépiparnak. A Szovjetunió számos gyártásszakosítási és kooperációs szerződés megvalósífásában vesz részt a gépipar területén. Például az úszóművek, a gépkocsik, a traktorok, a szerszámgépek, az atomeroművi, számítástechnikai és egyéb berendezések gyártásában. A leningrádi Kirov Gépgyárban már' évek óta sikeresen teljesítik a nagy teljesítményű traktorok kiviteli tervét a többi KGST-országba. Szinte valamennyi szocialista országban, a távoli Kubában is ismerik az itt gyártott K-700A és K-701 típusú traktorokat. jelenleg 6500 ilyen traktor üzemei a szocialista országokban. A Kirovecek népszerűsége évről évre nőtt. Ez arra késztette a gyár vezetőségét, hogy Leningrád egyik elővárosában, Puskinóban oktatási központot létesítenek, ahol a külföldi szakemberek elsajátíthatják a Kirovec-traktorok műszaki kiszolgálását, üzemeltetését és javítását. Az elmúlt esztendőkben közel ötszáz szakember jött ide tanfolyamra. A foglalkozásokat a gyár mérnökei vezetik. Azok, akik itt végeztek tanfolyamot, később hálásan emlegetik a „traktorakadémiát“, ahogy a külföldi gépészek félig tréfásan, félig komolyan az oktatási központot nevezik. A „traktorakadémiának“ is van egy leányvállalata, egy autóbuszokra szerelt mozgó oktató osztály. A szükséges berendezésekkel és szemléltetőeszközökkel felszerelt buss^k rendszeresen mennek el a szocialista országokba azokra a területekre, ahol a Kirovec-traktorok működnek. Nemrég több ezer kilométert tettek meg az NDK, Magyarország és Csehszlovákia útjain. Három hónap alatt ezekben az országokban mintegy kétezer embert oktattak. —APN— A KGST és a világgazdaság ’Annak ellenére, hogy a KGST-tagországokban a világ lakosságának mindössze 10 százaléka él, a KGST Titkárságának adatai alapján a világ nemzeti jövedelméből'25, a mezőgazdasági termeléséből 20, az ipari termeléséből pedig 33 százalékos arányban részesednek. A KGST-országokban az Ipari termelés terjedelme az utóbbi 35 év folyamán a 14-szeresére nőtt, és ma kétszer nagyobb, mint a Közös Piac országaiban. A KGST-tagállamokban állítják elő a világ gépipari termelésének 34, villanyáramtermelésének 21* acélgyártásának 32, cementgyártásának 22 százalékát, s innen származik a világ kőolajkitermelésének 24, földgázkitermelésének 35 és szénbányászatának 32 százaléka. A másodlagos nyersanyagok hasznosítása A Magyar Népköztársaságban a lakosság évente 1,2 millió tonna hulladékvasat, 200 ezer tonna papírt, 60 ezer tonna nem fémes elemet, 25 ezer tonna textíliát és más hulladékot értékesít, amelyek hasznosítása a népgazdaság több mint 1 milliárd forint értékű megtakarítást eredményez. Magyarországon a másodlagos Az újító- és feltalálómozgalom fejlesztése Az NDK népgazdaságának az újítók és feltalálók munkája évente több milliárd márka értékű hasznot hoz. Ez a tevékenység a múlt évben a termelésben dolgozók közöl 2 milliót érintett, s az ebből származó társadalmi haszon értéke 5,3 miliárd márka volt. Ez az 1970-es év valóságának kétszeresét jelenti. Az újítók és feltalálók igyekezete főleg a saját energiahordozók és nyersanyagok belterjes hasznosítására, fogyasztásuk csökkentésére stb. irányul. Az ipar fejlesztése A világ tudományos-műszaki potenciáljának egyharmada a KGST-tagországokban található. A tudomány és a technika gyors ütemű fejlesztése ét a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítása következtében a KGST-országokban új ipari ágazatokat hoztak létre. Például Bulgáriában a mikroelektronikát, Magyarországon a műszerek gyártását, az NDK-han a petrolkémiát, Lengyelországban az elektrotechnikai ipart, Romániában a traktorgyártást, a Szovjetunióban a kozmikus berendezések és az atomerőművek berendezéseinek gyártását, hazánkban pedig az elektrotechnikai ipart és az automatizációs berendezések gyártását fejlesztik. Az életkörnyezet védelme Magyarországon az ipar jelenlegi ötéves tervidőszakban 12 millió forintot fordít az életkörnyezet védelmére. Ennek 42 százalékát szennyvíztisztító, 40 százalékát pedig a levegőszennyeződés mérséklését szolgáló berendezések építésére fordítják. Ugyancsak nagy gondot fordítanak az ipari hulladékok hasznosítására és a zajártalom csökkentésére. A magyarországi ipari vállalatok és üzemek még a beruházási eszközök hiányára való tekintettel is többet fordítanak az életkörnyezet védelmére, mint az előző ötéves tervidőszakban. OL) NÖVEKVŐ TILTAKOZÁS AZ AMERIKAI KATONAI JELENLÉT ELLEN — A „heves tiltakozást“ inkább a „meleg fogadtatással“ helyettesítsél D. Agajev rajza A szovjet kormány emlékeztetőben hivta fel az érintett állagok figyelmét annak lehetséges következményeire, hogy a Nyugat-európai Unió az NSZK kormánya kérésére teloldotta a stratégiai célú bombázőrepUlőgépek és nagy hatótávolságú rakéták nyugat-németországi gyártására vonatkozó, nemzetközi szerződésekben rögzített tilalmat. A diplomáciai okmányt a közelmúltban nyújtotta át a Szovjetunió bonni nagykövete Genscher külügyminiszternek. Hasonló tartalmú nyilatkozatot jutatott el az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányaihoz, amelyek a Szovjetunióval együtt részesei a szövetséges hatalmak által a német kérdés megoldásáról hozott döntéseknek és megállapodásoknak. Szovjet részről a kérdés jelentőségére felhívták a Nyugat-európai Unió többi tagállama — Így Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg — figyelmét is. A tilalom feloldása következtében — hangzik a szovjet emlékeztetőben — a nemzetközi megállapodásokkal és döntésekkel ellentétben az NSZK lehetőséget kap arra, hogy saját maga gyártson nagy hatótávolságú támadófegyvereket. Ezek a fegyverek nemcsak e szomszédos, hanem az NSZK határaitól távol eső országokat is fenyegetik. A dolog lényegén azok a bonni nyilatkozatok sem változtat-4 nak, amelyek kijelentik, hogy az NSZK egyelőre nem szándékozik élni a kialakult lehetőséggel. Ismeretes, hogy minden olyan esetben, amikor az NSZK elérte ilyen vagy olyan korlátozás feloldását, akkor azt saját katonai potenciálja növelésére használSzovjet emlékeztető ja fel, amely már így Is meghaladja az ésszerű szükségleteket A nyugatnémet kormány lépései ellentétesek azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint az NSZK kormánya elkötelezett a katonai enyhülés, a bizalom erősítése és a jószomszédi együttműködés bővítése mellett. Az NSZK kormánya jelenleg arra törekszik, hogy az országot első csapás mérésére szolgáló fegyverek felvonülási területévé tegye, s saját maga is támadó fegyverekre tegyen szert. Ez sehogy sem egyeztethető össze az NSZK hadseregének védelmi jellegéről szőlő kijelentésekkel. E politika nyomán joggal vetődik fel a kérdés: vajon mik az NSZK céljai? Az NSZK-t senki sem fenyegeti és senki sem támaszt területi követeléseket vele szemben. A nyugatnémet kormány nem tudott elfogadható magyarázatot adni a szovjet félnek arra a jogos kérdésére, miért akar az NSZK hadiipara nagy hatótávolságú rakétákat és távolsági bombázókat gyártani. Legalábbis ez derült ki abból a hivatalos állásfoglalásból, amelyet Vlagyimir Szemjonov szovjet nagykövetnek adtak át a nyugatnémet külügyminisztériumban, válaszként a Szovjetunió aggályait kifejező levélre. —+— A közelmúltban a lengyel kormány nyilatkozatában mélységes aggodalmának adott hangot a Nyugat-európai Uniónak azzal a döntésével kapcsolatban, amely megengedi, hogy az NSZK stratégiai bombázókat és nagy hatótávolságú rakétákat gyártson. Ez a döntés ellentétes a mai európai rend alapjait képező jaltai és potsdami megállapodásokkal, amelyek azt voltak hivatva biztosítani, hogy német földről soha többé ne fenyegethesse veszély a békét — emlékeztet a dokumentum. Az NSZK ihletésére elfogadott döntés veszélyes lépést jelent a fegyverkezési hajsza kiterjesztésének útján, s növeli a feszültséget — tette hozzá a lengyel dokumentum. —♦— Az Egyesült Államok szokásához híven védelmébe vette a Nyugateurópai Unió terveit, amelyek nagyobb lehetőséget adnának az NSZK- nak korábban engedélyezett fegyverek gyártására. Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint Manfred Wörner nyugatnémet hadügyminiszter és amerikai kollégája, Caspar Weinberger Washingtonban aláírt egyezménye. Ennek értelmében amerikai Patriot és francia—NSZK gyártmányú Roland légvédelmi fegyvereket állítanak fel az NSZK területén levő NATO-objektumok védelmére. Az egyezmény aláírását közvetlenül megelőzően egyébként a washingtoni külügyminisztérium elutasította azt a szovjet jegyzéket, amely tiltakozott bizonyos támadó fegyverfajtáknak NSZK-beli gyártása ellen, mivel az ilyen eszközök előállítása ellentétes a második világháborút követően kötött nemzetközi megállapodásokkal. O. K. Felkelés a zsarnok ellen nyersanyagok gyűjtésének és kihasználásának egyre nagyobb figyelmet szentelnek. Ezt bizonyitja az is, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban több mint 10 milliárd forintot fordítanak a meglevő gyűjtő- és tárolóhelyek, valamint a feldolgozó kapacitások korszerűsítésére. Ezenkilencszázharminckilenc szeptember elsején fasiszta német csapatok törtek be Lengyelország területére. A lengyel seregek 193S. október ötödikéig hősiesen ellenálltak, de végül szétverték őket. Ezután a német csapatok által megszállt országot főkormányzóságra és az úgynevezett bekebelezett területekre osztották. A megszállás alatt az értelmiség üldözése és tervszerű pusztítása, az ellenzéki politikusok meggyilkolása és a zsidók tömeges megsemmisítése következtében 6 millió lengyel állampolgár vesztette életét. Varsót, az ország fővárosát majdnem teljesen megsemmisítették. Az egyes népgazdasági ágazatokban 40, több ágazatban pedig 60 százalékot is elérte az állam gazdasági potenciáljában okozott kár. A nemzet létét fenyegető veszély magától értetődően kiváltotta ás növelte a hazafiasságot. A második világháború frontjain kezdetben 400 ezer lengyel katona harcolt. A sorkatonaságon kívül a Lengyel Munkáspárt kezdeményezésére létrejött a partizán Népi Hadsereg is, a testvéri Szovjetunióban pedig a Tadeusz Koszciuszkóról elnevezett I. hadosztály, amely később a lengyel Népi Hadsereg I. hadseregévé fejlődött. Később a második világháború úgyszólván valamennyi frontján — Norvégiában, Franciaországban, Olaszországban, Afrikában és a nyugati frontokon — is harcoltak lengyel A harmadik világ gondjai egyre súlyosabbak. Evek, évtizedek óta ugyanazokról a problémákról báliunk, és semmiben sem javul a helyzet. A születésszabályozás terén siralmasak az eredmények. A harmadik világ országai túlságosan hittek saját propagandájuknak. Ezen a téren Kína példája gyakorlatilag is bizonyítja, hogy csak a kényszer segít. A harmadik világbeli országokban viszont ellenzik a családtervezési kényszert. Algéria már most sem tudja élelmezni népét, évi kétmillió tonna gabonát importál, s lakossága kétezerre megkétszereződik. Ugyanilyen tragikus a helyzet Egyiptomban is, ahol a század eleje óta a lakosság lélekszáma 4 millióról 40 millióra növekedett, s dinamikusan halad a 80 millió felé. Nem kevésbé tragikus a helyzet az egész forró égövi vidék, főleg az afrikai trópusok elsivatagosodása miatt. Ezt a sivatagot teljes mértékben az ember Idézte elő. A Szahel térség, a Kenyai-fennnsík, Eszak-Uganda és Botswana száraz sztyeppés vidékein ugyanez a jelenség lépett fel: az állatállomány a sző szoros értelmében minden növényi eredetű táplálékot felfal, a földön viszont egyre kevesebb növény terem. A fákat kivágták, a faanyagot felhasználták. A fű maradékát is elpusztítják, mert a dzsungelban tüzet gyújtanak s a tűz tovább terjed. Afrikának ezt a szörnyű ésapását, hiába az ENSZ felhívása és a szép beszéd, egyetlen kormány sem tudja leküzdeni. A bennszülött földműves mindent eltüzel, ami eltüzelhető: a szavanna növényzetét, a kaktuszt, a dzsungelt. Ez így megy évszázadok óta, csak most sokkal többen teszik ezt. így a sivatag egyre nagyobb területeket hódit meg, illetve az ember „teremt“ egyre több sivatagot. A becslések szerint húsz év alatt a Szahara több mint 800 ezer négyzetkilométerrel nagyobbodott, s ez nagyabb, mint Frénciaország területe. A Szahara szívében, ahol napjainkban egyetlen fűszál sem nő, a régészek öt-hatezer éves emberi lakhelyre bukkantak. A barlangrajzok azt bizonyítják, hogy itt valamikor folyókkal átszőtt gazdag vidék volt. Néhány évszázad alatt egy maroknyi nomád állattenyésztő — összesen talán egymillió — felégette a dzsungelt, és sivataggá változtatta ezt az A harmadik Eurápa területénél nagyobb, hajdán termékeny földet. Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában az erdők pusztulnak leginkább. Míg a sivatagok területe alig száz év alatt kilenc százalékról huszonhárom százalékra nőtt, ezzel szemben a trópusi erdők területe a felére csökkent. E két adat sajnos törvényszerűen összefügg. Egyszerű példa: Elefántcsontparton a hajdan 12 millió hektárnyi őserdőből napjainkban mindössze négymillió hektár maradt. A súlyos következményre sajnos nem kellett sokáig várni. A letarolt vidékeken az úgynevezett száraz évszak, amelyet ezelőtt, rövid, de sűrű esőzések szakítottak meg, napjainkban teljesen szárazzá vált, az esős évszak megrövidült, s törvényszerűen kevesebb a csapadék. Azokon a vidékeken viszont, ahol még fellelhetők a nagy erdőségek, szinte naponta e$ik. Régóta ismeretes, hogy az erdő beszívja a vizet, mint a szivacs, de nyomban el is párologtatja, így aztán ismét esik. A tudósok például kiszámították, hogy az Amazonas torkolatvidékén a csapadék fele az erdők párolgásának köszönhető Az erdőirtás természetszerűen nemcsak az erdő fölött változtatja meg a csapacsapatok. Együttes létszámuk a világháború utolsó Időszakában már elérte a 600 ezret. A lengyel nemzet hősi ellenállását és hazaszeretetét 1944. augusztus 1-en kihasználta a londoni emigrációs kormány delegatúrája és a Honi Hadsereg főparancsnoksága. Anélkül, hogy terveiket a szovjet hadsereggel egyeztették volna, kirobbantották a varsói felkelést. Igyekezvén mindenáron megelőzni a Vörös Hadsereget, túl korai időpontot választottak ki a felkelésre, s ennek következtében a felkelők végzetesen elszigetelődtek az arcvonaltói. Varsó lakossága egyébként egy emberként szállt szembe a gyűlölt megszállókkal, s óriási veszteségei ellenére két hónapig támogatta a felkelőket. A fasiszta megszállóknak végül sikerült vérbefojtaniuk a felkelést. A harcok során 250 ezer varsói lakos vesztette életét, a lakosság megmaradt részét a fasiszta megszállók kitelepítették, a várost pedig tervszerűen lerombolták és kiégették, E hihetetlen váráldozatok ellenére a londoni emigráns politikusok egyetlen céljukat sem tudták elérni. A varsói felkelés 40. évfordulóján az egész haladé világ méltán emlékezik a lengyel főváros hős lakosságára, s a „barna pestis", a fasizmus mártírjaira. (—nau) dékviszonyokat, hanem több száz kilométeres körzetben a bokros szavannákon és a sztyeppéken is. Az erdőirtás nyomán megint tovább terjed a sivatag, s talán ez is okozza a világszerte gyakran tapasztalt szélsőséges időjárást. Az ökológusok számtalanszor rámutattak már az erdőirtás veszélyeire, s az érdekelt országok kormányai mindig igazat adtak nekik. Ennek ellenére az erdőirtás vígan folyik tovább. Évente 700 ezer négyzetmérföldnyi trópusi erdőt pusztítanak ki világviszonylatban. Ennek1 „köszönve“ ma már a Himalája környéke is a holdbéli tájat juttatja eszünkbe, ötven évvel ezelőtt ezt a hegyaljai tájat még pompás, üde zöld cédruserdők borították, melyek szépségét többek között Kipling is megírta. A monszunesők vize, amelyet már nem fognak meg az erdők, most patakokban ömlik a hegyek lejtőin, s évente katasztrófáira árvizeket okoz Észak-Indiában. Az eső elmossa a lejtők utolsó talajmaradványait is, az iszapos esővíz pedig eltömi a nagy áldezatokkai épített duzzasztókat. Thaiföld északi részén az erdőmunkások, a szénégetők, a föld nélküli parasztok és az egymással állandó harcban álló partizánok és kormánycsapatok olyan ütemben pusztítják az erdőt, hogy 1990-re egyetlen szál fa sem marad. Afrika nyugati partvidékén, ahol legnyilvánvalóbb a veszély, évente 1500 hektár erdőt irtanak ki önkényesen. A Reagan-féle kormányzat lázas fegyverkezésbe hajszolta a világot. Ez alól a harmadik világ néhány országa sem képez kivételt. Utóbbiakban ehhez járul még a természetes egyensúly felbontása, mely egyre irtkáb katasztrófával fenyeget.-Cs.-'
