Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-28 / 30. szám
Szabad Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1984. július 28. 30. szám XXXV. évfolyam Ära 1,— Кй* Jól rajtoltak Napjainkban, a nyári mezőgazdasági munkacsúcs idején az aratás mellett a gabonafélék rugalmas felvásárlása, tisztítása, szárítása és nem utolsósorban biztonságos tárolása az egyik legfontosabb népgazdasági feladat. Mindez csak úgy valósítható meg a társadalmi elvárásoknak megfelelően, hogyha a mezőgazdasági üzemek, a terményfelvásárló üzemek és a partnervállalatok összehangoltan. jól szervezve végzik munkájukat. Az irányító és szervező munka során a vezetőknek élniük kell az együttműködés valamennyi kínálkozó lehetőségével, hogy a gabonával megrakott szállítóeszközök ne vesztegeljenek órák hosszat a felvásárló üzemek előtt, hanem terhűktől megszabadulva minél gyorsabban újra viszszatérhessenek a gabonatáblákra. A Bratislavai Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat szenei (Senec) üzemének munkaközössége évek óta a legjobbak közé tartozik. Gottgeisl Dezső, az üzem helyettes vezetője már több mint három évtizede dolgozik — különböző helyen és beosztásban — a szakmában. Sikeres munkájáért már több ízben elismerésben részesült. A tapasztalt szakember irányításával a szenei felvásárló központ több mint száz dolgozója jól felkészülve várta az idei aratást követő első gabonaszállítmányokat. A betontárolókat és a régebbi raktárhelyiségeket időben kiürítették, elvégezték a fertőtlenítést, a tisztító és a szárftó berendezés javítását és korszerűsítését. A megszokottnál korábban készen álltak az új termés fogadására, tudjuk azonban, hogy a kedvezőtlen, hűvös időjárás alapusan megtréfálta a mezőgazdasági dolgozókat, s a Péter-Pál napi aratás bizony alaposan eltolódott. A felvásárló központban tett rövid látogatásom során meggyőződhettem arról, hogy a folyamatos átvétel, vagyis a felvásárlás nem csupán az ígéreteik közöt szerepel, hanem a valóság is ennek megfelelő. A teherautók és traktorok vezetői elégedetten nyilatkoztak a központ dolgozóinak tevékenységéről, mivel rövid idő elteltével újra a kiinduló állomásuk felé vehették az irányt, hogy a termés mielőbb biztonságos helyre kerüljön. Az üzem helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint a két hatalmas gabonatároló és a régebbi raktárhelyiségek 42 ezer tonna termés befogadását teszik lehetővé. Az idei előzetes terv gabonafélékből 34 ezer 844 tonnát ír elő, ebből az állami alapba 21 ezer 431 tonnát kell felvásárolni. A szenei központba több mint tíz szövetkezet és állami gazdaság szállítja a gabonafélét. Az egyik legmegbízhatóbb partnerük a helyi Csehszlovák —Szovjet Barátság Állami Gazdaság, amely a tervek szerint 52B2 tonnát szállít. A blalnéi Rovina Efsz több mint hatezer, a pezinoki közel négyezer, a budmericei szövetkezet pedig háromezer tonnára kötött szerződést. Ezen kívül a horvátgurabi (Chorvátsky Grob) Haladás Efsz. az újfalusi (Nová Dedinka), a féli (Tomášov), a szentgyörgyi (Jur pri Bratislave), a inodrai és a šenkvicei szövetkezet szállít még nagyobb mennyiségben. Az idei gabonafelvásárlást szokatlanul későn — július 12 én kezdték. Elsőként az őszi árpát szállították, amelyből 2200 tonnát vásároltak fel. A csapadékos időjárás miatt az árpának nagyobb a nedvességtartalma, így az LSO-50 típusú szárító berendezés, amely óránként 40 tonna szárítására alkalmas, állandóan működik. A búzát, csak a látogatásomat megelőző napon, július 19-én kezdték a környék mezőgazdasági üzemei szállítani, így a kilátásokról még néni sokat mondhatunk. A sörárpából — a tervnek megfelelően — 4500 tonnát vásárolnak fel, a laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint azonban a magas fehérjetartalom az idén is gondot okoz majd a feldolgozó iparnak. A felvásárló központ hat szocialista brigádjának tagjai még a tulajdonképpeni főidény kezdete előtt megbeszélték az egyes kollektívákra háruló feladatokat, s ezeket sikeresen teljesítik. A felvásárlás kezdetétől három műszakban dolgoznak, hogy a nappal beszállított gabonafélék teljes mennyiségét meg tudják szárítani, s a gabonahegyek ne okozzanak torlódást. Múcska Dezső, a közlekedési részleg fiatal vezetője sikeresen együttműködik az egyes csoportokkal, irányítja a gépkocsivezetők tevékenységét. Nem a legkönnyebb feladatok közé tartozik a napi 500— 600 szállítójármű folyamatos fogadásához nélkülözhetetlen feltételek megteremtése. A többéves hagyományuknak megfelelően az idei nyáron is több idénymunkás — középiskolai és főiskolai hallgató — segíti a felvásárlók munkáját. Az üzem vezetősége nem feledkezett meg a balesetvédelmi és a tűzmegelőzési irányelvek, szabályok és tudnivalók ismertetéséről sent. Nemcsak az idénymunkások, hanem a központ valamennyi dolgozója számára is több továbbképző tanfolyamot szerveztek, ahol a résztvevők felelevenítették a tűzmegelőzési ismereteiket. A szenei felvásárló központ már több éve szükség esetén besegít a Bratislava-vidéki járáson kívüli felvásárlóknak is, mivel az ottani szövetkezetek és állami gazdaságok gabonatermésüket az ö tárolóikba szállítják. Gottgeisl Dezsőnek, az üzem helyettes vezetőjének szavai szerint szívesen segítenek másoknak a termés felvásárlásával, hiszen a megtermett gabonafélék biztonságba helyezése valamennyiünk közös érdeke. A korszerű követelmények között, szakszerűen és gondosan tárolt ga honából készül a legfontosabb és egyben nélkülözhetetlen eledelünk, a kenyér. Mindezt nem tévesztik szem elöl a szenei felvásárló központ dolgozói sem, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy a malomipar számára jó alapanyagot biztosítsanak. BÁRDOS GYULA Kovács István agrármérnök, a Dercsikai (jurová) Efsz elnöke a mezőre induló kombájnnsokkal beszélget Kadek Gábor felvétele Kezdő toliforgatóként, a lapunk első száma megjelenésének 20. évfordulója alkalmából rendezett, ünnepi összejövetelen találkoztam először Kovács István agrármérnökkel. Megismerkedtünk és megbarátkoztunk. Azóta bizony tovaröppent fölöttünk másfél évtized, és én most gratulálni voltam Dercsikán (Jurová). A Barátság Efsz elnöke a napokban ünnepelte 60. születésnapját. A gratuláció kétszeresen is kijárt, hiszen a felelősségteljes beosztással járó munkát évtizedek óta pártos helytállással, kommunistához illő kitartással és lelkiismeretességgel végző szakember érdemeit szocialista társadalmunk állami kitüntetéssel jutalmazta. A „Szocializmusért végzett áldozatos munkáért“ kitüntetést Kovács István agrármérnöknek Ivan Knotek elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára nyújtotta át. HOSSZÚ VOLT AZ-ÜT A MEZŐGAZDASÁGIG Kovács István ed,digi életútja nem volt megpróbáltatásoktól mentes. A rétéi születésű, ötgyermekes munkáscsalád sarja kilenc éves volt, amikor az első csapás érte. Édesanyját fiatalon elvitte a szegények betegsége, a gyerekeket pedig a testvérek vették gondozásba. István Lúčny Dvorba került. Eszes gyerek, jó tanuló volt, az igazgató-tanító szorgalmazta is, hogy folytassa a tanulmányait. Így került a Szenei (Senec) Gimnáziumba, ahol sikeresen érettségizett. A vakációt rendre munkával töltötte, többnyire az aratásban segítkezett. Saját bevallása szerint, ekkor került először közvetlen kapcsolatba a mezőgazdasággal. Persze akkor még nem sejtette, hogy ez a kapcsolat egy életre szól. A háború alatt megjárta Németországot, majd a felszabadulás után jó ideig kőművescsoportban dolgozott. A szülőfalujában 1946-ban ő is ott állt a pártalapszervezet bölcsőjénél. Később volt adóhivatali tisztviselő Myjaván. főkönyvelő, pénzügyi előadó, és végül titkár a Szenei (Senec) járási Nemzeti Bizottságon. Ezt követően a járási pártbizottságon dolgozott, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke volt.'Amikor SZenc megszűnt járási székhely lenni, ismét belépett az életébe a mezőgazdaság — most már végérvényesen. Kovács István Boldogfára (Boldog) került szövetkezeti elnöknek. TANULT, HOGY TÖBBET TEHESSEN A járáson hamar felfigyeltek a szorgalmas, jó szervezőképességgel jeleskedő fiatalemberre, és tanulni küldték. — A járási pártbizottság javaslatára ismét beültem az iskolapadba. Ekonómiát tanultam a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolán. Vörös diplomával végeztem, de otthon nem nagyon lelkesedtek, amikor jelentkeztem. Bosszantott a dolog, de mivel több szövetkezetbe is hívtak, hamarosan túltettem magam rajta. Dióspatonyt (Orechová Potöó) választottam, ahol főmérnökként dolgoztam. Három évvel később Kovács István agrármérnök már szövetkezeti elnök volt. A járási pártbizottság 1966 januárjában a gyengélkedő Királyfiakarcsai | Kráľovičove Kračany) Efsz élére állította. — Az előző évi pártkongresszus határozata úgy szólt, hogy 1975-ig a mezőgazdaságot az ipari termelés színvonalára kell emelni és fel kell számolni a falu és a város közötti kü-Partes maissal lönbségeket. Adott esetben, tekintve, hogy a nagyjából nyolcszáz hektáros szántóterületet művelő szövetkezet hozzávetőlegesen kétmillió korona hitelt nyögött, a feladat koránt sem volt könnyű. Mégis örömmel vállaltain a megbízatást, és már az első alkalommal azzal álltam az emberek elé, hogy próbáljunk rangot és nevet szerezni a gazdaságnak. Hogy éz mennyire sikerült, arról a korabeli fel jegyzéseket/idéző, a szövetkezet megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából kiadott könyv tanúskodik. A krónikások szerint az- új vezetésnek köszönhetően javult a munkaszervezés, a szövetkezet új gépeket vásárolt és biztosította azok tökéletes kihasználását, csaknem Ötszáz hektáron bevezették az öntözőgazdálkodást és áttértek a vegyszeres gyomirtásra. A következő évben hektáronként 4.8 tonna búzájuk. 3.2 tonna árpájuk és 43.6 tonna cukorrépájuk termett, a tehenek pedig évi átlagban 3192 liter tejet adtak. Rövidesen bevezették a célprémiumot, ami az egyéni anyagi érdekeltség elmélyüléséhez és az eredmények jávufásához vezetett. ÖT FALD HÁZASSÁGA Amikor a mezőgazdaság fejlesztésének már egyre inkább gátat vetett a“ területi íeldaraboltság, hazánkban kezdetét vette a szövetkezetek egyesítése. A királyfiakarcsai gazdaság hetvenhatban egyesült az egyházkarcsai' (Kostolné Kračany), a nádasdi (Trstená na Ostrove), a bakai és a dercsikai (Jurová) szövetkezettel. A dercsikai székhelyű Barátság Efsz 4240 hektáros szántóterülettel rendelkezett s tágját nekigyűrkőzhettek, hogy bebizonyítsák, jó gazdái a földnek. — Nem volt könnyű a kezdet — emlékezett -vissza Kovács István agrármérnök;.‘akit antiak idején egyhangúlag választottak a nagygazdaság élére. —• Időbe tellett, amíg mindenki megértene, hogy minden falu határa a mi határunk és sikereket csak vállvetve érhetünk el. Kialakítottuk a korszerű géppark kihasználását segítő, nagyparcellás gazdálkodást, hozzáláttunk,az adottságoknak leginkább megfelelő termelési szerkezet kimunkálásához és a belüzemi szakosítás megvalósításához. Állattartó telepeket, szociális épületeket, óvodákat, üzemi étkezdét és javítóműhelyeket építettünk, milliókat költöttünk az élet- és munkakörnyezet javítására és szépítésére. Tudatában vagyunk annak, hngy többel és jobbat csak a tegnapinál korszerűbb módszerekkel termelhetünk, ezért minden új ismeretet igyekszünk rugalmasan átültetni a gyakorlatba. A külföldön bevált vfzfüggönvös fóliasátrakat elsőként próbáltuk ki hazai viszonyok között. Jó részt ennek köszönhető, hogy évente csaknem 1400 tonna zöldséget tudunk produkálni. Újabban 1236 hektáron öntözőgazdálkodás folytatunk, a kukoricát négy éve iparszerű módszerrel termeljük. De nincs is adósságunk szemesekből. Tejből van valamennyi, de azt rövidesen letörlesztjük. BESZÉDES SZAMOK A Barátság Efsz a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeinek erősebb derékhadához tartozik. A növénytermesztési ágazat bruttó termelését nyolc év alatt 45 százalékkal növelte. A fejlődés egyébként is tagadhatatlan. Az összteljesítmények értéke 1975-ben 91 millió, tavaly pedig már 128 millió korona volt, holott közben a földterület tizenegy százalékkal csökkent. A mezőgazdasági bruttó termelés értéke nyolc év alatt 73 millióról 98 millióra, az egy dolgozóra számított munkatermelékenység pedig 129 ezerről 192 ezer koronára nőtt. A szövetkezet ma 6 tonnánál több búzát, jnbb években 8 tonna kukoricát, illetve 1237 liter tejet és 537 kg húst termel hektáronként. A szövetkezetben számítógépes adatfeldolgozást végeznek, a gépközpontban diagnosztikai műszerek üzemelnek, a beton sllővermekhen automata berendezés jelzi az esetleges, környezetszennyező léelfolyást stb. A közös hatékonyan támogatja a sport- és társadalmi szervezeteket s dolgozónkénti átlagban 1862 koronát áldoz kulturális célokra. Ezek olyan eredmények és tények, melyekért a nagygazdaság egyetlen tagjának sem kell szégyenkeznie. Beleértve természetesen Kovács István agrármérnököt a Barátság Efsz elnökét is, akiről hatvanadik születésnapja és megérdemelt kitüntetése kapcsán — vitathatatlan érdemeit méltatva — mindezt fontosnak tartottuk elmondani. KÄDEK GÄB0R
