Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-21 / 29. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES, 1984. Július 2ti Egy kedveződen adottságuk között gazdálkodó szövetkezet tehetőségei es gondjai Á keHvezőtlen adottságú és az átlag alatti körülroények között gazdálkodó szövetkezetek helyzetével, problémáik rendezésével az illetékes párt- és állami szervek az utóbbi években folyamatosan és behatóan foglalkoztak. Pártunk agrárpolitikai céljai értelmében szükséges és lehetséges, hogy gyorsabban, tervszerűbben növekedjék a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek termelése is. Ennek egyik fő eszköze az adottságokhoz Jobban igazodó szakosított termelés fokozatos kialakítása, a kiegészítő tevékenység célszerű bővítése és a vezetés megerősítése. Tervszerű káderátcsoportosltással, jól felkészült, tapasztalt szakembereket kell a rászoruló gazdaságok élére állítani. Az utóbbi fontosságát elsősorban azért hangsúlyozzuk — s ezt napjainkban már senki sem vitatja —, mert a gyengébb vagy a gyenge eredmények okai között nem elhanyagolható szerepet játszanak a vezetés gyengeségei is. Gyakran ez az oka annak, hogy az egymás szomszédságában szinte teljesen azonos adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek esetenként nagyon eltérő gazdasági eredményeket érnek el. E kérdéssel a pártszerveknek — feladataiknak megfelelően — célratörően kell foglalkozniuk. A szövetkezeti kollektíváknak pedig létérdeke annak a felismerése, hogy a vezetés színvonalának emelése, a belső rend, a szervezettség, a fegyelem erősítése nélkül nincs haladás. Az elmondottak értelmében került a pelsőci (Plešivec) Vörös Csillag Efsz élére Fazekas Árpád agrármérw Fazekas Árpád agrármérnök, a szövetkezet elnöke nők, aki a hasonló adottságok között gazdálkodó szílicel (Silica) szövetkezetei jó szervező-irányító készsége és szakavatottsága révén a dolgozók segítségével fellendítette. ELVEK ES MÓDSZEREK — 'Gyönyörű vidék, szép, vadregényes táj Pelsőc vidéke — mondogatják gyakran az oda látogató turisták. A Pelsőcl-fennsík erdőkkel, fás ligetekkel, legelőkkel és rétekkel, s a lankákra, völgyekbe ékelődő szántóterületekkel borított területe valóban az. A mezőgazdasági termelés, a tipikusan dombvidéki gazdálkodás azonban kétszeres erőfeszítést, nagy kockázatvállalást Jelent az itt dolgozóknak. A talajok gyenge termőképességűek, rövid a vegetációs időszak, s szinte garantáltan ismétlődnek a tavaszi és a kora őszi fagyok. Az ökológiai adottságokat tovább bonyolítja az a tény, hogy szántőik többsége a Sajó árterületén belül terül el. — Mostoha természeti adottságaink célratörő munkát, feszített szorgalmat követelnek. S annál biztosabbak lehetünk a saját portánkon, minél komolyabban vesszük, hogy az Ilyen adottságok között nincsenek elhanyagolható tételek, sem anyagban, sem Időben, sem költségben. Amilyen létfonfontosságú országos viszonylatban a miheztartás tisztázottsága, annyira nélkülözhetetlen számunkra a helyi folyamatok tisztázottsága és kézben tartása. Grammonként, cseppenként gyűlik fel nálunk az értékgyarapodás, és időbe telik, amíg a súlytöbblet a szövetkezet mérlegén Is kimutatható. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nemtörődömség, szakszerűtlenség, vagy a hozzá nem értés miatt elcsurgő értékek hiánya kezdetben észre sem vehető. Amikor pedig kiderül, a tételek érzékeny veszteséggé összegeződhetnek. Hogy ez utóbbi gazdaságunk Jelenében csak elméleti veszély maradhasson, s a folytodosan gyűlendő értékgyarapodás jellemezze termelőmunkánkat, a lehető legkisebb hibaszázalékkal kell megfelelni az irányító, szervező és ellenőrző munkának ■— összegezte a múlt kedvezőtlen tapasztalataiból levont tanulságokat, körvonalazta a mélypontról való elmozdulás alapfeltételeit a szövetkezet elnöke. A fentiekben körvonalazott követelményrendszer alapján — minden öszszefüggésre kiterjesztve, a konkrétsághoz igazodva — fogalmazódott meg a szövetkezet fejlesztési terve, mely a gazdasági egyensúly Javítását, a termelés hatékonyságának növelését, s a minőségi követelmények szigorúbb érvényesítését szorgalmazta. ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSI TERV — Tapasztalataink szerint a körülményeknek megfelelő, Jól megválasztott termelési szerkezet olyan előny, amely üzemi szempontbői hatékonysági lehetőségeket rejt magában. Szövetkezetünkben lehetőség van a tájnak leginkább megfelelő termelés további fejlesztésére, erősítésére. A gazdasági egyensúly megteremtése érdekében viszont végtelenül fontos számunkra a költségráfordítások mértékeinek és szerkezeteinek elemzése, összevetése az elérhető hozamokkal. Hosszabb távon nem Igazolható az olyan termelés folytatása, amely veszteségeket szül, vagy nemzeti jövedelmet emészt fel. Ezeket a követelményeket figyelembe kell vennünk a növénytermesztés és az állattenyésztés helyzetének elemzésénél, de még Inkább a jövőnket llllető fejlesztési tervek, elgondolások megfogalmazásénál — körvonalazta a szövetkezet fejlesztési tervének továbl alapmotívumait Musinszky Elemér alelnök és Máté Károly agrármérnök, növénytermesztési főágazatvezető. Ä szövetkezet gazdasági szerkezetében egyébként meghatározó szerepet tölt be az állattenyésztés. A juh- és a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését — természeti adottságaikból kiindulva — a gazdaság egyik súlyponti feladatának tekintik. De vajon miért kerül a Juh- és a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése és a természeti adottság, a termelésfejlesztés Indokaként egy csoportba? A gazdasági célszerűség miatt. Azokat a területeket ugyanis, amelyek nagyon gyenge termőképességűek, azokat a melléktermékeket, amelyek a növénytermesztésben mind nagyobb tömegben keletkeznek, a Juh és a szarvasmarha egyaránt kitűnően hasznosítja. Ä szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének súlypontját a termelés! ténye* zők összhangjának megteremtésére, az állomány termelőképességének jobb kihasználására, a hús- és a tejtermelés növelésére helyezik. Az előrehaladás legfontosabb tényezőjének a takarmánytermelés és -felhasználás javítását, a termelés színvonalához Igazodó hatékonyabb takarmánygazdálkodás kialakítását, a rét- és legelőterületek fokozottabb kihasználását, s a tömegtakarmányok betakarítási és tárolási veszteségeinek csökkentését tekintik. Az ágazat jövedelmezősége érdekében fokozzák az állatte-Ulman István, az üzemi pártszervezet elnöke nyésztési dolgozók szakmai továbbképzését, emelik az ágazati vezetés színvonalát és javítják a munkakörülményeket. Az állattenyésztési gondozók anyagi és erkölcsi elismerésének fokozását és a szocialista versenymozgalomba való széles körű bekapcsolódását szorgalmazzák. Az ágazat sajátos munkafeltételeit figyelembe véve gondoskodnak a termelékenység, a gazdaságosság és a jövedelmezőség növelésére ösztönző munkadíjazási rendszer, valamint a teljesítmények és a minőség szerinti jutalmazás üzemen belüli kialakításáról. A felsorolt intézkedéseknek köszönve az elmúlt fél évben javult az állategészségügyi és a szaporodásbiológiai gondoskodás, s különösen a tejtermelésben értek el ugrásszerű javulást. Hat hónap átlagában a tehenenként! napi tejhozam elérte a 9,3 litert, amely a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 8 százalékos nö-Az első félévben a napi átlagos tejhozam 9,3 liter volt (Vass Gyula felvételei) vekedést jelent, s a mennyiséggel sftják a termelési tényezőket, a vegyegyütt javult a tej minősége is. Az állattenyésztés dinamikus fejlesztése nagy feladatokat rő a növénytermesztésre. A heterogén, sekély termőréteg!! talajokon gazdálkodó szövetkezet szakvezetői látják, ismerik, tudják a hiányosságokat, éppen ezért fokozatosan, átgondoltan tervezik az előrelépést. Sajnos arra nincs lehetőségük, hogy egyik évről a másikra látványos, kiugróan Jő eredményeket érjenek el. A műszaki fejlesztéshez szükséges lehetőségeik minimálisak, bár az is igaz, hogy a jelenlegi eszközellátorttsággal is Jóval eredményesebben gazdálkodhatnak. Nem érdemes a részletekben elveszően felsorolni az évelő takarmánynövények és a silókukorica vetésterületének növelésében, a talajművelésben rejlő lehetőségeket, valamint az okszerű fajtaváltásban, az Istállótrágya ésszerű kihasználásában, a talajjavításban és a korszerűbb termelésszerkezet kialakításában rejlő tartalékokat. Mindezzel tisztában vannak a szövetkezet szakemberei. NÉLKÜLÖZHETETLEN A TERMELÉSÜK A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó Vörös Csillag Efs2 élére új elnök került. Irányításával a szövetkezet gazdasági vezetése és dolgozói — a 65 párttagot tömörítő üzemi pártszervezet hatékony támogatásával — a rendelkezésükre álló erőforrások legcélszerűbb hasznosítására törekszenek. Alapvető gond viszont, hogy ez a szövetkezet — a múlt hibái következtében — kevés fejlesztési pénzeszközzel rendelkezik. Mindebből az következik, hogy az előrehaladás kezdő lépéseit csak körülményesen tudják megtenni. Célszerű lenne, ha helyzetükkel az Illetékesek is számolnának, s hatékonyabban segítenék őket adottságaik, lehetőségeik teljes mértékű, célszerű hasznosításához. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert a szigorúbb hatékonysági, illetve takarékossági követelmények teljesítése csak akkor várható, ha a hozamok fetisizálását felváltja a szigorúbb és ^elmélyültebb gazdasági mérlegelés. Nem arról van szó, hogy a ráfordítások rohamos növekedése miatt most meghirdessük a mezőgazdaság nulla növekedésének irányzatát. Minden gyakorlati szakember tudja, hogy azonos ár-kőltségviszonyok között is különböző hatékonysággal lehet gazdálkodni, attól függően, hogyan hasznoszereket, a gépeket, hogy milyen szakértelemmel szervezik meg a munkát stb. Bizonyos határon túl azonban a legjobb gazdálkodás sem tudja kivédeni a kívülről beáramló költségemelkedést. A hozamok mechanikus versenyeztetése helyett az üzemi adottságoknak megfelelően differenciáltabbá kellene tenni a hozamkövetelményeket Is. Ismert alapigazság, hogy a ráfordítások Jobb termőhelyi adottságok mellett kedvezőbben térülnek meg, ezért általában a jobb adottságú gazdaságokban magas hozamok mellett Is kedvezőbb önköltséget lehet elérni. Téves azonban az a nézet, amely szerint e tétel miatt a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban nem érdemes a termelést fejleszteni. A gyakorlat ugyanis azt Igazolja, hogy számos ilyen gazdaságban a termelésszerkezet megváltoztatásával jobban lehetne a helyi adottságokhoz Igazodni. Arra Is találhatunk példát, hogy a kisebb hozamok bizonyos mérvű jelenléte ilyen gazdaságokban Is gazdaságos lebet, ha a ráfordítások mértéke e szerény hozamokhoz Igazodik, ha nagyobb figyelmet fordítanak a minőség javítására, s ezzel az árbevétel növelésére. Itt azonban újabb dilemma Jelentkezik. Termelési rendszereink, amelyek az utóbbi években mezőgazdaságunk korszerűsítésének és a hozamok növelésének legfőbb transzmisszióvá váltak, mindenekelőtt a nagy hozamokat produkáló technológiákat képviselik. Ezek magas állandó költségei viszont nehezen hozhatók összhangba a kedvezőtlen adottságú üzemekben elérhető hozamokkal. • Természetesen az egyszerűbb technológiák hasznosulása ts függ a befogadó üzem szervezettségi-szakmai színvonalától. E téren viszont a kedvezőtlen adottságú gazdaságok nagyobb segítségre, tanácsadásra szorulnának. Ehhez hasonló — a jelenleginél differenciáltabb — módon közelíthetjük hozamkoncepclőlnkat legújabb követelmnéyeinkhez. E példák illusztrálhatják, de teljeskörűen nem mutathatják be azt az árnyaltabb szemléletet, amelynek alkalmazása révén — a szélsőséges igen-nem alternatívákat elkerülve — mobilizálhatjuk a mostoha adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemeink termelési tartalékait, ellensúlyozva ezzel a ma még rájuk nehezedő feszes gazdasági környezet hatásait. CSIBA LÄSZLÖ
