Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-29 / 52. szám
1984. Hecember 29. Az efsz-ek X. országos kongresszusának vitájából РОПАК JÁNOS AGRÁRMÉRNÖK, A HÜRBANOVÖI GYŐZELMES FEBRUAR EFSZ ELNÖKE Tisztelt Elnökség, küldöttek! Engedjék meg, hogy a hurbanovói Győzelmes Február Efsz tagjainak, valamint az ország legdélibb vidékének, a komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági dolgozóinak nevében üdvözöljem Önöket. Felszólalásomban járásunk, s egyben a mi szövetkezetünk időszerű kérdéseivel szeretném gazdagítani a jubileumi kongresszus tanácskozását. A zöldség- és a gyümölcstermesztés a mezőgazdasági belterjesités fontos részét képezi, s ehhez vidékünkön adottak az agroökológiai feltételek: a kedvező éghajlat, a bőséges napfény s nem utolsósorban a mezőgazdasági területek öntözésének lehetősége. Bár hazánkban a közelmúltban s jelenleg sem éri el az egy lakosra eső átlagos zöldség-, illetve gyümöicsfogyasztás a kívánt szintet, még mindig számos területen vannak kiaknázatlan tartalékaink, hogy jobb minőségű, gazdagabb skálájú kínálattal biztosítsuk a folyamatos ellátást. Mindezt hangsúlyozta a CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülése, valamint Štrougal elvtársnak a szövetségi kormány elnökének beszámolója. Szövetkezeti dolgozóink a kongreszszust megelőző vitában és a járási konferenciákon többek között megvitatták a zöldségtermesztés és -ellátás időszerű kérdéseit. Értékeltük az eddigi sikeres eredményeket, melyeket ebben a fontos ágazatban értünk el. Nagy mértékben hozzájárultak ehhez a CSKP KB 4. ülésének határozatai. A bruttó zöldségtermesztés hozzávetőlegesen 60 ezer tonna volt, ebből 40 ezer tonnát a szocialista szektor termesztett. Ezek az eredmények elsősorban annak köszönhetőek, hogy szakosítottuk a zöldségtermesztést, így például a 8 ezer tonna hagymát három mezőgazdasági üzem, a 850 tonna karfiolt egyetlen szövetkezet, a 300 tonna szárított fűszerpaprikát pedig négy helyen termesztették. Megteremtettük a feltételeket a Dunajplod közös Mezőgazdasági Vállalat létrehozására, amely átvette a termelés koordinálását és irányítását, valamint a zöldségellátást, illetve elosztást is biztosítja. Nem feledkeztünk meg arról sem, hogy mit hangsúlyozott a CSKP KB 13. ülése. Idézem: „Nem tűrhetjük tovább, hogy a kereskedelmi szervezetek a társadalmi érdekekkel ellentétben fékezzék ez áru útját a termelőtől a fogyasztóig“. Eddig az idézet. Ezért konkrétan a mi szövetkezetünk, s ezenkívül még további két efsz saját zöldségüzletet nyitott, ezzel is segítve Trenčín, Žiar nad Hronom és Árva lakosságának zöldséggel való ellátását, bár , mindezt nem a legjobb szemmel nézték a kereskedelmi szervezetek. Tisztelt Elvtársak! A zöldségtermesztés a jelenlegi körülmények között nagyon igényes feladatot jelent, mivel az ágazat gépesítése még korántsem olyan magas színvonalú, mint például a gabonafélék termesztésénél. Hasonlóan a kemizáció kérdései sem teljesen megoldottak, mive! több növényvédő szer minősége még sok kívánnivalót hagy maga után. Bár több zöldségfélének a termesztése gazdasági szempontból vonzó, szem élőt kell tartani azt, hogy lehetőségeink a munkaerő tekintetében nem korlátlanok. Ennek ellenére érdekünk, hogy a keresett terményekből ki tudjuk elégíteni a piacot. A társadalmi érdek is ezt kívánja, a másik oldalon mégis ellentéteket fedezhetünk fel, melyek fékezik a kitűzött célok megvalósítását. Elsősorban is az év folyamán gyakran jelentkező adásvételi problémákra, az elosztás hiányosságaira, s nem utolsósorban az árpolitikára gondolunk. Az 1985-ös évre szóló szerződéskötések során a szocialista szektorban ezideig ötezer tonna zöldség, valamint egyes gyümölcsfélék felvásárlása még nem tisztázódott. Az adásvételi kapcsolatok keretében már megszokottá vált, hogy a Zelenina üzletei a héten csak négy meghatározott napon veszik át a termést, pedig erre pénteken, szombaton és vasárnap is igény volna. A kérdés megoldásával nagy mértékben.javulna a hétvégi zöldségellátás. Gyakran előfordul, hogy szervezési vagy műszaki okokból eredően a raktárokban halmozódik a zöldség, mivel nem tudják a szállítást megoldani. A felvásárló árak ennek következtében való csökkentésével pedig kárt szenvednek a termelők. Mindez pedig akkor történik, amikor az Árvában, a Tátra vidékén és Közép- Szlovákia területein a friss zöldség hiánycikknek számít. A másik oldalon szólnunk kell a nem eléggé rugalmas árképzésről, amely gyakran a termésnek a raktárakban való elértéktelenedéséhez vezet. Nem érthetünk egyet az idei évben tapasztaltakkal sem, amikor még jelenleg is a komáromi járás szakosított szövetkezeteiben hozzávetőlegesen 200—300 tonna fokhagyma vár felvásárlásra. Nem ritka jelenség az sem, hogy a zöidségbehozatal fékezi a hazai termesztést, s ez nem felel meg a behozatalcsökkentési intézkedéseknek. Arra való tekintettel, hogy a zöldség, főleg a korai, gyorsan romlandó áru, ezért a kereslet mielőbbi kielégítése az eddigieknél jóval rugalmasabb és körültekintőbb árképzést, valamint intézkedéseket követel. Tisztelt Elvtársak! Az adásvételi kapcsolatok nem megoldott kérdései ellenére szövetkezeti tagjaink megértették, hogy elsődleges feladataik közé tartozik az alapvető élelmiszerekből való önellátásra való törekvés. Hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére szövetkezetünk tagjai 1 millió 100 -ezer korona értékű felajánlást tettek. Elmondhatjuk, hogy ezeket teljesítjük, sőt túl is teljesítjük. A CSKP KB 11. ülése határozatait hasznosítva továbbra is azon fogunk igyekezni, hogy szövetkezetünkben, járásunkban növeljük a zöldségtermesztés hatékonyságát és javítsuk annak minőségét. Feladataink főleg beruházási szempontból igényesek, de mindent megteszünk a sikerek érdekében. Ojabb hűtőházak és -raktárak építését tervezzük, a geotermális hőenergiát is hasznosítva. ürülni fogok, hogyha felszólalásomat helyesen értelmezik, s megértik: legfontosabb feladatunknak tekintjük a hatékonyság növelését. Engedjék meg, hogy megköszönjem a legfelsőbb párt- és állami szervek segítségét és megértését, melyekkel hozzájárultak a szép eredmények eléréséhez. Egyúttal biztosítani szeretném a párt- és állami szervek képviselőit ég tanácskozásunk résztvevőit, hogy a hurbanovói szövetkezet, valamint a komáromi járás mezőgazdasági dolgozói mindent megtesznek a kitűzött feladatok maradéktalan teljesítéséért. .SZABAD FÖLDMŰVES Alakosság számára nyújtott szolgáltatások minősége rendszerint érzékenyen érinti az embereket, ezért fontos közvéleményformáló szerepe van. A XVI. pártkongreszszus óta számos olyan intézkedés született, amely nagyobb döntési joggal ruházta fel a járási nemzeti bizottságokat annak érdekében, hogy rugalmasan, az igényeknek megfelelően alakítsák ki a szolgáltatási hálózatot. A korábbi „merevség“ megszűnését több jó példa is igazolja. A Komáromi (Komárno) Jnb a hatodik ötéves tervidőszak utolsó harmadában tervezetet dolgozott ki: A szolgáltatások fejlesztése 1981-től 1985-ig, távlatilag 1990-ig. Ennek a programnak a kidolgozásában az illetékes minisztériumok is részt vettek. A fejlesztés az eddigi felmérések szerint sikeres volt. Komoly eredményként vehető számba például, hogy 1982-ig — a járási és a helyi nemzeti bizottságoknak köszönhetően — minden alapvető szolgáltatást biztosítottak a körzet valamennyi városában, s részben kisebb községeiben. A jelzett időpontig összesen 48 féle szolgáltatást nyújtottak s 11 új szolgáltatási központot építettek. A CSKP KB 6. ülése határozatainak szellemében elkezdődött a hnb-k mellett működő helyi gazdálkodási üzemek hálózatának kiépítése. Az új koncepció értelmében szükségessé vált az is, hogy a lakosság számára nyújtott szolgáltatásokba a kisvállalatok, az egységes földművesszövetkezetek és a központilag irányított szervezetek is bekapcsolódjanak. Habár ezen a téren is fejlődés mutatkozott, több termelőegység vezetése a mai napig nem tudatosította ennek fontosságát. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások minősége javuljon, a helyt nemzeti bizottságok, ezek helyi gazdálkodási üzemei ankétot rendeztek a járás tizenkét helységében, ahol a szolgáltatásokkal kapcsolatban kikérték a lakosság véleményét. Nagyon sok építő jellegű vélemény hangzott el az összejöveteleken. A lakosok általában elégedettek voltak a fejlődéssel, a szolgáltatási központok széthelyezésével kapcsolatban azonban bíráló megjegyzések is elhangzottak. Az új intézkedések és az ankét alapján szerzett információk Ismeretében a járási nemzeti bizottság megtárgyalta és elfogadta az 1984-1985- ös évekre szóló pontosított tervet, amely konkrét feladatokat tűz ki, főleg a vállalatok számára. klntve szintén emelkedéssel számol-* nek. A helyi gazdálkodás keretében a lakosság számára nyújtott szolgáltatásokban nagy szerepe van a lakásszövetkezetnek. A járás területén található lakások száma 34 ezer 990, ebből 6403 lakás tartozik a szövetkezethez. A távfűtés és a melegvízellátás igényes feladat, amelyhez még a karbantartási munkák is társulnak. A Komáromi Lakásszövetkezet jö eredményei közé sorolhatjuk, hogy az utóbbi időben folyamatosan csökken a műszaki meghibásodások száma. Szolgáltatásaik minőségét dicsért, hogy az 1983—1984-es fűtési idényben például Gűtán úgy végezték el a berendezések nagyjavításait, hogy közben nem szüntették be még rövid időre sem az üzemelést. A CSKP KB 6. ülésén született határozatok óta a járásban is növekedett a nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási üzemeinek a száma. A járás területén jelenleg 19 ilyen üzemegység tevékenykedik 319 dolgozóval, s összesen 29 féle szolgáltatást végeznek. Amint arról személyesen is meggyőződhettem, a helyi gazdálkodási üzemek viszonylag nagy érdeklődést mutatnak az iránt, hogy bővítsék szolgáltatásaikat. A legelterjedtebbek közé sorolhatók az építészeti csoport különböző szolgáltatásai, a festő-mázoló szakma, a szabóság, a borbélyüzem, a cipészműhely, és a szállításokat végző egységek. Helyesnek tartjuk azt a kezdeményezést, mely szerint az említett üzemegysé-EREDMÉNYEK - járási összefogással A Járási Szolgáltatóipari Vállalat propagandatáblája Az, hogy a járás' területén miként biztosított az autójavítás, nagyon sok embert érint. Mindez természetesen azt váltja ki, hogy erre a szolgáltatásra is fokozott figyelmet kell fordítani. A járás területén a kommunális vállalat három városban végzi a gépkocsik javítását. A Komáromi Autójavító Mőhelyben végzik az új Skoda típusú autók garanciális műszaki ellenőrzését. A gútai javítóüzem mind a belföldi, mind pedig a külföldi személygépkocsik javítására is szakosodott, s ebben az üzemegységben a minőségi munkavégzés érdekében új műhelyeket építenek. A Járási Kommunális Vállalat a javításokat összesen 59 százalékban a járás területén biztosítja, más szervizekhez hasonlóan komoly alkatrészgondokkal küzdenek. Problémát jelent, mert az algek némelyike más szolgáltatásokat végző, nagyobb egységektől átvett olyan részlegeket — varroda, festésmázolás —, melyek nem voltak a legkifizetőbbek. A helyi gazdálkodási üzemeknek ugyanis nem elsődleges célja a hatalmas haszonra való törekvés, hanem a fő cél a jó minőségű szolgáltatások biztosítása, a lakosság elégedettsége. A Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Hnb helyi gazdálkodási üzemének építőcsoportja készítette el a ravatalozót is (A szerző felvételei) Ma már több üzem, termelőegység, kisvállalat segíti a járás területén a szolgáltatások színvonalának emelését, többek között a Komáromi Járási Kommunális Vállalat, a Járási Szolgáltatóipari Vállalat, a Kožatex üzemei, a nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási üzemei, a szövetkezetek melléküzemágai, a Honvédelmi Szövetség alapszervezetei, a sportegyesületek stb. z A járás területén 26 fodrász- és borbélyüzem működik. A ruha és az ágynemű gyűjtését — állandó dolgozókkal — 22 helyen biztosítják, a járás három városában Komáromban, Gűtán (Kolárovo) és Hnrbanovőban végzik a tisztítást. Annak ellenére, hogy a komáromi mosoda elégg^ elhasználódott, lebontásra váró épületben működik, már kétszer elnyerte a „Jó minőségű szolgáltatások“ megtisztelő címet. Azért, hogy a vállalat alkalmazottai egészségesebb körülmények között dolgozhassanak, több intézkedést hoztak, s építik már az új, korszerű részleget. katrészeket még az új típusú Skoda autókra sem tudják a garanciális javításokhoz beszerezni. Ez elégedetlenséget vált ki a lakosok körében. A járás területén tíz televíziójavító műhely üzemel. Az elektromos háztartási cikkek Javítása folyamatos, a hűtőszekrényeké azonban akadozik. Az alkatrészhiány ezen a téren is fejtörést okoz. A cipőjavítás jelenleg még megfelel a követelményeknek, a jövő viszonylatában már problémák merülhetnek fel. Nincs ugyanis utánpótlás, ezért a helyi gazdálkodási üzem vezetőinek kell valamilyen módon változtatniuk a nem éppen legideálisabb helyzeten. Annak érdekében, hogy valós képet nyerjünk e járás szolgáltatási hálózatának működéséről, néhány adat felsorolása is szükséges: 1981-töl nőtt a fizetett szolgáltatások aránya, míg például az 1981-es évben egy lakos átlagosan 405 koronát, 1983-ban már 440 koronát fizetett a szolgáltatásokért. Az idei kimutatásokat te-Közísmert, hogy a hnb-k működési engedélyt adhatnak ki azok számára, akik főleg olyan tevékenységet szeretnének folytatni, mely keresett, s annak nagyüzemi formája nem a legelőnyösebb. A járásban 150 engedélyt adtak ki, ám sajnos még mindig előfordul, hogy egyesek iparengedély nélkül szeretnének jelentősebb haszonhoz jutni. Az engedélyek ki> váltása azért is fontos, hogy a helyi nemzeti bizottságok illetékeseinek tudomása legyen az ilyen tevékenység folytatásáról, melynek igénybevételének lehetőségéről a lakosokat is ér* tesítheti. Amint azt a CSKP KB 6. ülése IS megállapította, a szolgáltatások minőségének állandó emelése fontos politikai-társadalmi tényező. Mindezt tudatosította a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság is, ezért kidolgozta a szolgáltatások fejlesztését célzó továbbfejlesztési tervezetet. KALITA GABOR Élelmiszeripari Több mint húsz éve alakult meg a KGST Élelmiszeripari Állandó Bizottsága. Az azóta eltelt időszakban a KGST-tagországok élelmiszeripari termelése két és félszeresére, az élelmiszerek kölcsönös cseréje pedig hétszeresére emelkedett. Több mint ezer új élelmiszer gyártása indult meg. A bizottság feladata, hogy az élelmiszeripar ésszerű fejlődését segítse elő a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésével, a műszaki-tudományos együttműködés ösztönzésével, a termelési szakosodás és kooperáció fejlesztésével stb. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kérdésében a KGST 1978-ban Bukarestben megtartott XXXII. ülésszakán elfogadott hosszú távú együttműködési célprogram keretében több mint 60 olyan mezőgazdasági és műszaki-tudományos együttműködést szerződés aláírására került sor, amelyek célja az élelmiszeripar fejlesztése. Aláírták egvebek között a moziri (Szovjetunió) takarmányélesztő-gyár építéséről szőlő együttműködési megcélprogramok állapodáet. Ez a gyár évi 300’ ezer tonna takarmányélesztőt fog gyártani. Fontos integrációs vállalkozásról van sző, amelynek célja, hogy a KGST-tagországok függetlenítsék magukat az állati eredetű fehérjék tőkés importjától. A tagországok fokozatosan végrehajtják a citrusfélék kubai termeléséről és feldolgozásáról szőlő megállapodást is Kuba az egyetlen olyan KGST-országok, ahol az éghajlati feltételek és a talajviszonyok a citrusfélék termesztésére alkalmasak. Kuba kötelezte magát arra, hogy növelni fogja ültetvényeinek területét, a kivitelt és a feldolgozást. A KGST-tagországok viszont biztosítják Kuba számára a szükséges gépeket és berendezéseket, valamint az értékesítést. A KGST-tagországokban él a világ lakosságának mintegy 10 százaléka, a világ élelmiszer-termelésében velő részesedésük pedig (mint a KGST Titkársága Tájékoztató Szemléje közli) a bús esetében meghaladja a 18, a tojás esetében a 20, a növényolaj esetében a 28, a hal és a halkészítmények esetében a 16 százalékot. Ennek ellenére az állati eredetű termékek termelésének a növelése továbbra is elsőrendű feladat. Egy másik fontos feladat a lakosság élelmiszer-fogyasztásának minőségi javítása: az állati fehérjék (vagy azok teljes értékű helyettesítői), továbbá a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése. Ez valamennyi KGST-tagorszűgra vonatkozik, bár az egyes országok lehetőségei és eredményei éghajlati feltételeiktől', talajviszonyaiktól és más ténýezôktôl függően eltérő képet mutatnak. A KGST-tagországok élelmiszertermelése növelésében kulcsfontosságú szerepet kap az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának a megjavítása. Ezért fokozatosan sor kerül a mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó olyan korszerű géprendszerek kialakítására, amelyek automatikusan ellenőrzik a termékek minőségét, jobb hűtéstechnikát eredményeznek, s le< hetővé teszik a hulladékmentes technológiát, vagy a hulladékok hasznosítását. Az élelmiszerprogramok keretében sor került a raktárhálózat fejlesztésére, és gondoskodnak a gyolcsán romló élelmiszerek gyorsabb szállításáról, x --M-*
