Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-29 / 52. szám

1984. december 29. SZABAD FÖLDMŰVES Értékteremtő összefogással Idestova négy évtized t élt el ha­zánk szovjet hadsereg általi felsza­badítása óta. Falvalnkból eltűntek a szegényes viskók, helyükbe villaszerű családi házak épültek. Villany világít minden házban. Korszerű középülete­ket emeltek a lakosok. Megteremtet­ték a kultúrált szórakozás és a mű­velődés feltételeit. A falvakon végbe­ment forradalmi változásokat a mező­­gazdaság szocialista átépítése indí­.Varga József és Albert Béla tóttá el. Ennek nyomán az emberek gondolkodásmódja Is gyökeresen meg­változott. L Az eredményes községfejlesztés, az értékeket létrehozó emberi szorga­lom jó bizonyítéka Rapp (Rapovce) község, a losonci (Lučenec) járás­ban. Utcái rendezettek. Kultúrháza, mely hétről-hétre nem kong az üres­ségtől, felhívja magára az ideérkező figyelmét. S egyéb létesítmények is azt bizonyítják, hogy vezetők, a helyi képviselők és a lakosok eredménye­sen munkálkodnak lakóhelyük szépí­tésén, gazdagításán. — Az elért eredményeink kétség­kívül jelentősek. Kiknek a jóvoltá­ból? Jobbára a lakosokéból — szól elismerően a közös erőfeszítésekről, az összefogás erejéről Albert Béla hnb-elnök, aki már 13 éve tölti be tisztségét. — A fejlődés már a máso­dik világháborút követő évtizedben elkezdődött, majd a szövetkezet poli­tikai-gazdasági talpraállása, megszi­lárdulása után vett igazi lendületet. Az idő tájt, amikor még Varga József volt a hnb-elnök, aki ma már nyug­díjas. Nagy érdeme van neki a köz­ségfejlesztés elindításában (ez idő alatt kapott villanyt a falu, aszfaltoz­ták a községi utakat stb.). Javasoltam az elnöknek, vegyük számba az utóbbi másfél évtizedben született eredményeket. — Bár a fejlődés korábban kezdő­dött, lényeges változásokra csak a 70-es években került sor. Például, 1971-ben kezdtük a kultúrház alapo­zási munkálatait... Közös erővel felépült, mint többcélú épület. Benne kapott helyet a hnb, a szertartáste­rem, a könyvtár, az agitáclós köz­pont, a 400 férőhelyes nagyterem, az ifjúsági klub. Négy év alatt építettük fel, a lakosság hatékony támogatá­sával. Időközben persze rendbetették két kilométernyi hosszan a vízlevezető­ket, megkezdték a tüzoltószertár épí­tését. Hat utcában betonlapokból jár­da létesült. Ravatalozót kapott a fa­lu. Rappon a Zdroj, a közigazgatá­silag hozzájuk tartozó Kalondán meg­­a Jednota Fogyasztási Szövetkezet nyitott üzletet. Az értékteremtő mun­kavégzés mellett a községcsinosítás­ról sem feledkeztek meg: virágágyá­sokat létesítettek, díszbokrokat, fa­csemetéket ültettek, hogy necsak gazdagabb, hanem vonzó is legyen a lakókörnyezet. A községvezetők s a lakosok annak is tudatában vannak, hogy szocia­lista rendszerünk hatékony támoga­tása nélkül a fejlődés nem lett volna Ilyen gyors ütemű. Sor került a községi parkban egy emlékmű felállítására is, 1981-ben, mégpedig a helyi közös gazdaság, a Prefa-üzem anyagi hozzájárulásával, a hnb irányításával. 2. — Van-e valami Jól bevált mód­szerük, ami a jő eredmények elérését illeti? — érdeklődtem. — Sikeres munkánk alapja: a kép­viselőkkel és a választópolgárainkkal való szoros kapcsolat. Csakis Ily mó­don tudjuk a lakosokat az értékte­remtő társadalmi munkára mozgósí­tani. Ehhez azonban az kell, hogy a lakosok Idejében felismerjék, a kö­zös erőfeszítések fontosságát. Erre szolgálnak a rendszeres plénumülé­­sek, nyilvános pártgyűlések, ahol a lakosok kifejthetik véleményüket, ja­vaslatokat tehetnek, jó elgondolásai­kat közölheti velünk, s természetesen a bíráló megjegyzések elől sem zár­kózunk el, ha azok segítőszándékúak, promlémák megoldását sürgetik. Köztudott, legjobb, legeredménye­sebb a személyes példamutatás. Ezért képviselőink: Mag Zoltán, a hnb-tit­­kára, Vician Veronika, Keszi István­­né, Ferencz Edit, Kádasi Anna, Me­gyeri Mária, Kolár József, Kozlov Fe­renc, Varga József és a többiek nem­csak társadalmi munkára mozgósít­ják a választópolgárokat, hanem részt is vesznek benne. Kalondán a tíztagú polgári bizottság elnöke, Oravecz Fe­renc és Gyenes József jár az élen. A társadalmi munka személyenként s évente két napban van meghatá­rozva. A közhasznú munkába a lako­sok mintegy 70 százaléka kapcsolódik be. Tartalék tehát még van. Jó len­ne, ha a mások községgyarapító igye­kezetét távolról szemlélők Is tudato­sítanák: a létrohozott javak az ő ér­dekeiket is szolgálják. Példát vehet­nének Ocsko Istvántól, Lukács Jó­zseftől, Maláta Lászlótól, Jozef Vacui­­čiaktól és a többiektől, akik a lehető legtöbbet teszik azért, hogy a község küleme vonzó legyen. 3. — És a tömegszörvezetek? — Azokra sem panaszkodhatunk, bár nem mindegyiknek a tagsága egyformán tevékeny. Eléggé aktív a Nőszüvetség, a CSEMADOK, a SZISZ szervezete, s a tűzoltótestület. Kalon­dán a rokkantak, a vöröskeresztesek, a szovjetbarátok és a CSEMADOK- szervezet tagsága eléggé tevékeny. Ugyancsak jő példát mutatnak a helyi sportszervezet tagjai a köz­ségfejlesztési munkában. Ez utóbbiak esetében azt is el kell mondani, hogy a szervezet Mánya József elnökkel az élen, kedvező feltételeket teremt a sportoláshoz. A sporttelepet bekerí­tették, megoldották a villanyvilágí­tást, mely különösen jó szolgálatot tesz az edzések esetében, melyek többnyire este történnek, tekintettel a mezőgazdasági munkákra. A sport­telepen helyet kapott az öltöző, egy ülésterem, több kis helyiség, vala­mint a sportorvosi rendelő is ... — tájékoztatott a hnb-elnök. 4. van, a szolgáltatások mégis sokré­tűek. Van kőműves-, és villanyszere­lő-csoportjuk, szobafestést és teher­szállítást is vállalnak. Fodrászt, sza­bót foglalkoztatnak. Ezenkívül köz­kedvelt az általuk készített pattoga­tott kukorica és a nyalóka, melyet árusítanak. Sütödéjükben foszlósbélö, ízletes a kenyér. Egy szakcsoportjuk műemlékjellegű épületek felújítását végzi. Felettes szerveitől a község szá­mos elismerésben részesült. Megkap­ta „A járás fejlesztéséért“ kitüntetés mindhárom fokozatát. A kerületi szer­vek „A legrendezettebb község“ cí­met adományozták neki. A lakosok közül összesen 82-en kaptak az elkö­telezett járásfejlesztésért emlékér­met. Ezenkívül Rapp kiérdemelte a „Példás határőrközség“ címet is; a a három határőrcsoport, Anton Babíc­­cal, Ivan Iždinskývel és Simon Imré­vel az élen, példásan védelmezi az államhatárt, őrködik sérthetetlensége fölött. Kétségkívül, a község vezetői, lako­sai már sokat tettek a községfejlesz­tési- és csinosítási program valóra váltásáért. Mondhatjuk: közhasznú tevékenységük eredményes. Am van még egy megoldandó kérdés: az alap­iskola életveszélyes állapotban van. Szerencsére, már tervben szerepel az új iskola építése, ötmillió korona költségráfordítással. Csakis helyesel­hető, hogy az efsz és a Prefa-üzem összesen másfélmillió koronával járul hozzá e közintézmény építéséhez. 5. Nagy szükségük lenne egészséges ivóvízre is, de a központi vízvezeték még elérhetetlen távolságban van. Gondot okoz a családi házhelyek biz­tosítása; lassan halad a magántulaj­donban levő parcellák kisajátítása srtb. A községvezetők derűlátóak, bíznak abban, hogy a problémákat — a fe­lettes hatóságok támogatásával — be­látható időn belül megoldják. Már­­csak azért is, mert a lakóhelyüket szerdtő, áldozatvállalásra is kész pol­gárok bizonyították: szorgalommal, összefogással szinte csodák művelhe-Bár az említett Rapp község Lo- tők. son (Lučenec) tőszomszédságában BÖJTÖS JANOS A művelődési otthon (A szerző felvételei) Az üzemgazdász Zsigmond Imre: „A sorsomat én irányítom!“ (A szerző felvétele) ZSIGMOND IMRÉNEK hívják. Négy* vennyolc éves. Az ipolynyékl (Vinl-1 ca) BÉKE Efsz üzemgazdásza. — Gyerekkorom óta szeretem a földet — vallja magáról — hiszen bele születtem. Ez adta az egyedüli megélhetést a környékünkön élő em­bereknek. Se gyár, se üzem nem mű­ködött mifelénk. Mostanra igaz, Iparosodik a falu, ám Zsigmond Imre hű maradt ifjúko­ri választott szakmájához. Kezdetben apja mellett dolgozott a földeken, később pedig, a közös meg­alakulását követőn, — miután édes­apját csoportvezetővé választotta a tagság — segített a számadást mun­kák végzésében. És, mivel megtet­­szett nekt ez a tevékenység, a szö­vetkezet szellemi munkása lett. — Amolyan irodai bojtár vált belő­lem — meséli mosolyogva. — Majd emelkedni kezdtem azon a bizonyos „létrán". Volt segédkönyvelö, könyvelő, bér­elszámoló, bércsztályvezető, 1968-tól pedig a szövetkezet üzemgazdásza. A mindennapi dolog mellett mezőgaz­dasági szakközépiskolát végzett, Ipoly­ságon (Šahy). Pedig nem volt irigy­lésre méltó a helyzete, hiszen meg­nősült (1961), s a háztájiban is akadt elég tennivalója. A hétvégeken meg csapattársaival járta a környék fal* vait: a foci volt a mindene. Hű ma­radt a sporthoz, a sportszervezet at* elnöke szülőfalujában jelenleg is. Gyermekei: Gábor telefonszerelő, Zsolt pedig a nagykürtöst (Veľký KrtíS) gimnázium negyedikes diákja. — Ha újra kezdeném az életemet —« bizonygatja —, Ismét csak ezt a pá­lyát választanám. Gondjaim vannak, ám ezeket egy kis körültekintéssel, odafigyeléssel mind meg lehet ol­­danl. — Akkor ts hű voltam a szövetke­zethez, amikor „aprópénzért“ dolgoz­tunk. Hát most néznék más munka­hely után? Akkor, amikor kicsit vas­tagabb a fizetésnapi boríték.,.? Elégedett ember. A közelmúltban megkapta „A me­zőgazdaság és az élelmezésügy ki­váló dolgozója" tárcakitüntetést. S büszke is rá módfeletti Zolczer L. • Túlszárnyalják az idei tervfeladataikat # Behozták az előző évek lemaradását # Megalapozták a 7. ötéves tervidőszak muta­tóinak a teljesítését % Következetesen érvényesítik az önelszá­molási rendszert Az ütemterv szerint befejezték az őszi munkát az aranykalászi (Zlaté Klasy) Béke szövetkezetben. A szak­emberek már — Jó gazda módján — a jövőre gondolnak. Lényegében már elkészült a növénytermesztés ered­ményeinek a mérlege. Eszerint meg­állapítható: jó évet zárnak. Ladislav Matiaško mérnök, közgazdász ada­tokkal támasztja alá mondandóját. — A 7. ötéves tervidőszak negye­dik, döntő évének terv feladatait na­gyon megfontoltan, lehetőségeink sok­oldalú felmérése alapján állítottuk össze — kezdi a beszélgetést az üzemgazdász. — Abból az alapelvből Indultunk ki, hogyha a terv jó, akkor annak teljesítése is könyebb lesz. A gazdaságvezetés minden munkasza­kaszon mérlegelte adottságainkat, le­hetőségeinket. Aztán a kitűzött terv­feladatokat aprólékosan megbeszél­tük a dolgozókkal, akik azt maguké­nak is vallották. Nagyon fontos célul tűztük ki az trányítás, a munkaszer­vezés és az ellenőrzés hatékonyságá­nak is vallották. Nagyon fontos célul egyes termelési ágazatokban jól be vált a belüzeml önelszámolás, mely elősegítette a dolgozók aktivitásának s kezdeményezőkészségének a kibon­takozását, a gazdaságosságra és a minőségre törekvést. ♦ Az egyes termelési főágazatok­ban miként zárják az idei évet? — Kezdem a növénytermesztéssel. Az őszi termésbetakarítást határidőn belül elvégeztük. A speciális növé­nyekből minden mutatóban túlléptük az előirányzatot. így például almából Korszerű a tervezett 16 tonna helyett 29 ton­nát takarítottunk be hektáronként. Ugyancsak terven felül teljesült az elképzelésünk kajsziból és ősziba­rackból. Mindez kedvezően befolyá­solta pénzbevételeink alakulását; a tervezett 3,2 millió korona helyett 4,5 millió korona bevételhez jutot­tunk. Üvegházuiikban 15 árnyi terü­leten szegfűt teremesztettünk, jöve­delmezően. Szőlőből ugyancsak emel­kedett az átlaghozam. Ez utóbbi eset­ben a szakmai hozzáértés sokat len­dített. Am hiba lenne, csak az eredmé­nyekről beszélni. Nézzünk a dolgok mögé is, kik valójában a milliós ja­vak létrehozói. A speciális növényter­mesztésben Vass Tibor mérnök az ágazatvezető, s munkatársat — Boros József és Mikóczi József — ugyancsak sokat tesznek azért, hogy a termelési mutatók mennyiségi és minőségi szempontból teljesüljenek. Derekasan tették a dolgukat az itt dolgozó efsz­­tagok és a társadalmi munkások is, akik jelentősen hozzájárultak a gyü­mölcs- és szőlőszüret zavartalan le­bonyolításához. — Cukorrépából a tervezett 38 ton­na helyett 40,2 tonnányit takarítot­tunk be hektáronként. Ismeretes, hogy a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a mi szövetkezetünk' talaj­adottságai a leggyöngébbek közé tar­toznak; ennek ellenére az előirány­zott 5,7 tonna helyett 6 tonnás hek­tárhozamot sikerült elérnünk kukori­cából. ♦ Mennyire volt jövedelmező az állattenyésztés? — Előre kell bocsájtanom; idén a szarvasmarha-állományt 4, a sertés­­állományt pedig 14 százalékkal csök­kentettük. Egyetlen lehetőségünk ma­radt: a minőségre és a jövedelmező­ség fokozására törekvés. Természete­sen, elegendő és jó minőségű tömeg- és erőtakarmányt biztosítottunk. Ah­hoz, hogy az erőtakarmányt takaré­kosan használhassuk fel, a tömeg­takarmányt kellett minőségi szintre emelni. A gazdaságossághoz igen szá­mottevően hozzájárult az állatállo­mány szakaszos legeltetése. Például a teheneink májustól októberig vol­tak a legelőn. A tehenenkénti fejési átjag meghaladja a 14 litert. Az idén már tehenenként elérjük az ötezer litert, s december közepéig teljesít­jük éves tejtermelési feladatainkat. Folyamatosan tesznek eleget a ser­tés- és marhahúseladási kötelezettsé­geteknek. Sajnos, előfordult az idén, hogy a vágóérett állatokat nem vette át a megszabott időben a felvásárló üzem, ami kétségkívül a jövedelme­zőség csökkenését eredményezte. Minden jel arra mutat, hogy ebben a szövetkezetben a 7. ötéves tervidő­szak termelési mutatói teljesülnek. Ezt elsősorban a belső tartalékok fel­tárásával és ésszerű hasznosításával érik el. Amellett fokozzák a termelés intenzitását. Az idei 53 millió koro­nás teljesítménytervüket mintegy öt százalékkal lépik túl, s a tervhez vi­szonyítva a mezőgazdasági termelés­ben 3,8 millió korona értéknöveke­dést mutathatnak majd ki. A 6 millió korona tervezett tiszta jövedelem elő­reláthatólag 13 százalékkal lesz több. Az árutermelés hároméves átlagát pe­dig 6,5 millió koronával növelték a mezőgazdasági termelésben. Az elért nagyszerű eredmények folytán 30 százalékkal több pénzt fordíthatnak bér- és osztalékalapra. Az idei tervfeladatok túlszárnyalá­sával behozták az előző évekből szár­mazó Iemaradozást. Előzetes számí­tások szerint a jövő évben már 85 százalékos tervteljesítéssel ts valóra válnának az ötéves tervidőszak cél­kitűzései. Természetesen, megbocsájt­­hatatlan bűn lenne az eddigi lendü­letet lefékezni. így azután a tőlük megszokott ütemtartással az ötéves tervüket körülbelül 10 százalékkal túlszárnyalják. Ennek a szövetkezetnek a példája ékesen bizonyítja, hogy a gyenge ta­­talajviszonyok között is lehet ered­ményesen, Jövedelmezően gazdálkod­ni. A gazdaságvezetés, Tóth Gyula agrármérnök, efsz-elnökkel az élen szakszerűen, megfontoltan és céltu­datosan váltja valóra, közösen a tag­ság hozzáértésével és szorgalmával, fegyelmezettségével a párt mezőgaz­daságpolitikájának reájuk eső részét. A kölcsönös bizalom légkörében, lé­­pésről-lépésre jutnak előbbre, fel­zárkózva a jól, példásan gazdálkodó mezőgazdasági üzemek sorába. Svinger István szemléletmód, jó eredmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents