Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-22 / 51. szám
1984. äecemSer 22, .SZABAD FÖLDMŰVES 13 Hegyoldal alatt Idilli völgyben utakkal átszegett épülettömb, egy igazi, mezőgazdasági nagyüzem benyomását kelti. Ez a korszerű, ötszázhatvan férőhelyes tehénfarm két esztendeje épült több mint 23 millió koronás költséggel. Szükség volt az éj létesítményre, hiszen ezldáig az elavult istállókban kezdetleges technológiával ment végbe a tejtermelés. A Rozsnyói (Rožňava) Állami Gazdaság egyik legnagyobb részlegén 1300 szarvasmarhát, ebből 777 tehenet tartanak. A tejtermelés az egész év folyamán igen kedvezően alakult és minden jel arra mutat, hogy az idei tejértékelési tervüket maradéktalanul teljesítik, illetve túlszárnyalják. Egy liter tej előállításához 23 deka erőtakarmányt használtak fel. A nagykapacitású tehéntelepet folyamatosan betelepítették kiváló tulajdonságú állatokkal. jelenleg feketetarka, szlovák tarka, cseh vöröstarka és ayrshire fajta tehenekről gondoskodnak. A nemesítési program keretén belül ezeket a nagyobb testalkatú kelet-fríz feketetarka fajtával keresztezik, hogy a tejelékenység növelése mellett a hústermelésben is elérjék a tervezett mennyiséget. Az állomány java része tavasztól késő őszig a környező legelőkön tartózkodott. A téli takarmányalap az idén lényegesen jobb. mint a múlt évben. Štefan Mankónak, a tehenészeti telep veze'őiének a kíséretében teszek helyszíni szemlét a gazdasági épületekben, ahol eddig minden kifogástalanul működik. Bosszantó gondok, tervezési hiányosságok által okozta problémák Így la előfordulnak, de ezek lényegesen nem befolyásolják a termelés színvonalát. Az ellető istállóban hatvan borjas tehén számára van hely. A mellette berendezett kétrészes borjúneveidében 52 borjút tartanak. Példás rend uralkodik mindenütt. Az almot naponta cserélik, s hetente fertőtlenítik a ketreceket. Ezt szigorúan el-Örömök és gondok lenőrzl a telep két zootechnikusa, Ondrej Sklenár és Milan Gunár. Ebben az épületrészben akkumulációs vtllanykályhákkal biztosítják az állandó hőmérsékletet. A borjakat kezdetben tejtáppal itatják. A fejőházzal egybeépített tehénistállót eredetileg kötetlen tartástechnológiájának tervezték. A kötött tartásmódra való átalakítást a gazdaság épflőcsoportjának kelleti utólag elvégeznie. Tervezési fogyatékosságnak róható fel az is, hogy az álláshelyeket vaslemezekkel borították, amelyek ráadásul olyannyira rövidek, hogy a felcsapódó trágya miatt a fal is bepiszkolódik. Jövőre ezt is át akarják építeni. A fejőházban a hattagú csoport kétszázötven tehenet fej kétszer naponta. A fejőnők ügyesen kezelik a modern technológiát. Itt két dologra figyeltem fel. Az egyik: minden fejőgép mellett ott csüng egy műanyagtasakban a jodonal fertőtlenítőszer, amivel fejes után bekenik a tehenek tőgyét. A másik: a körön belül két zsákban takarmány, tetején literes űrtartalmú merítőedény. Azok a tehenek, amelyeknek az átlagnál nagyobb a tejtermelésük, az automatika adagolta szemes takarmány mellé még kapnak egy kis serkentő ráadást I*. A tejházban olyan a rend, akár egy kórházi műtőben. A hűtőberendezés hőhulladékát is hasznosítják. Ugyanis ezzel melegítik tel 40—58 C-fokosra azt a vizet, amelyet a berendezések tisztántartására használnak tel. Említést érdemel, hogy hónapok óta csakis első minőségű tejet értékesítenek. -Jövőre felépül a központi takarmánykeverő, s ekkor már a tudományos módszereket is bevezetik a korszerű takarmányozás követelményeinek megfelelően. A villamos- és műszaki berendezések hibátlan működése fölött két névrokon szakember őrködik: Manko Milan és Manko Milan. A termelést pedig alig kéttucatnyi emberrel biztosítják. Szocialista brigádba való tömörülésük most van kialakulóban. Korcsmáros László Fordul a kocka Szirnvecz Géza agrármérnökkel, a bolyí (Bof) szövetkezet elnökével a minap arról beszélgettünk, hogy egy vezetó még családi, baráti összejöveleken sem tud kikapcsolódni a munkájából. Beszélgetésünket a telefon csengetése szakította félbe. A hórihorgas fiatalember felemelte a kagylót, papírt, ceruzát vett elő, számolni kezdett, végül azt mondta: — Köszönöm, hogy felhívtál, úgy tűnik, érdemes ráállni, holnap délre válaszolok. — Egy ismerősöm, akivel két hete társaságban találkoztam, akkori eszmecserénkból ötletet kapott, s' üzletet ajánlott nekünk. Jó az ötlet, gondos lom ráállunk. Hasonlóképpen jött létre a palettakészító melléküzemünk is. Valahol valaki hallotta, hogy raklapok készítésére keresnek gyártét Elmentünk a Kassai (Košice) Vasműbe és a Humennél Chemlonba tapasztalatcserére, leültünk tárgyalni, s végül tavaly márciusban beindult az üzem. • Ilyen egyszerű egy vállalkozás? — Utólag Igen. Persze nem minden elképzelés, ötlet valósítható meg, mert gyakran óriási befektetést Igényel, vágy aránytalanul soká térülne meg a beruházás, vagy kiderült, hogy nem gazdaságos. • De ha olcsón, viszonylag gyorsan megtérülő és nyereséges ötletről van szó, akkor érdemes belefogni? — Nem mindig. Maradjunk a raklapoknál. Vegyük elő a ml szempontjainkat: van a gyártáshoz eszközünk és munkaerőnk. Akkor még össze kell hasonlítani a költségeket és az árat, s ez még nem minden. Nem mindegy, hogy egy terméket meddig tudunk értékesíteni. Meddig biztos a piac. • Mi a helyzet a melléküzemági termelésükkel? — A raklapok gyártása jó vállalkozásnak bizonyult, mert 15 ezer koronát fordítottunk a beruházásra, s ez az első évben jócskán megtérült. Ä Sigma cég részére létrehoztunk egy tizenkilenc tagú festócsoportot. Felújítottuk a naprafogóütő üzemünket és nyitottunk egy homokbányát. Tavaly a melléküzemágunk össztermelése elérte az ötmilllló koronát, ebből másfél millió korona volt a tiszta jövédelmünk. Jelenleg a melléküzemágban a tervezett ötven ember helyett 35 ember dolgozik. Ügy tűnik, hogy az Idén a melléküzemágunk 12 millió korona értékű teljesítményt és négymillió korona tiszta nyereséget ér el. • Es a mezőgazdasági termelésük? — £n 1981-ben kerültem a szövetkezet élére. Az volt a feladatom, hogy csökkentsük a 34 millió korona hitelt, melynek évente másfél millió korona volt a kamata. Emellett növelni kellett a mezőgazdasági árutermelést. Az elmúlt évek tapasztalataiból mondhatom, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységet a melléküzemág jól kisegíti. Jut a hiteltörlesztésre és jócskán tudunk költeni az újratermelésre. • Mondana néhány konkrét példát Is? — Nagy gondot fordítottunk a talajerő növelésére. Gondolok Itt a talajjavítás! munkákra, a szerves trágyázásra, a korszerű talajmfivelésre, a tömegtakarmányok Intenzív termesztésére. Csak egy példát mondok! 1980-ig a szemes kukorica termésátlaga mindössze 2,5 tonna volt, 1982- ben már 3,8 tonna, 1983-ban 4,5 tonna és az Idén felülmúlta az öt tonnát hektáronként. Az idén a búza hektáronként 4,67, az őszt árpa 6, a rozs 5,8, a tavaszi árpa pedig 5,6 tonnát termett. Kedvezően alakult a téli takarmánykészlet is. • Ml a helyzet az állattenyésztés szakaszán? — Az állattenyésztés szakaszán ts lényeges javulás várható. Végre valahára az 1978-ban megkezdett tehéntelepet az idén átadták rendeltetésének, ahol már 550 tehenet tartunk. A szarvasmarha-állományunkat az ötéves terv végére 2400, a tehénállományt pedig háromszáz darabbal bővítjük. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy száz tehéntől legalább huszonöt üszőt neveljünk fel. A cél elérése érdekében komoly tenyésztői munkát végzünk. Számba véve az eddigi eredményeket, s további terveiket, remény van rá és minden feltétel adott ahhoz, hogy a bolyl szövetkezet gazdálkodásában az elkövetkező években gyökeres változás történjen, Illés Bertalan ezeket az értékes állatokat az 1951 — 1953-as években. A teheneket eleinte fejték, de Igen gyenge — egyedenkénti évi átlagban mindössze ezerötszáz literes — tejelékenységük miatt már 1958-ban beszüntették a fejést. Azóta a szürke gulya ridegtartásban a legeld körszín szűk folyosót egy beporosodott bunda ékesíti, amelynek időnként nagy hasznát veszik a gulyások az őszt éjszakák és kora hajnalok csontba maró hidege ellen. A éjszakai pihenés hamarosan véget ér. Pirkadatkor a legények kikászálódnak, hogy kihajtsák a gulyát a tágas legelőkre. Eleiem utáni útjára Indul a kétszáz tehénből és több mint harminc borjúból álló csorda. Kora tavasztól késő őszig a több ezer hektárra kiterjedő Hortobágyi Nemzeti Park legelőt nyújtják számukra az egyedüli táplálékot. Turisták is gyakran ellátogatnak erre a vidékre, az innen hét kilométerre fekvő Hortobágy községből, hogy megcsodálják a páriát ritkító tájat és az Itt őshonos szarvasmarhát, amely hajdanában élelmet és pótolhatatlan igavonóerőt jelentett az ttt élő földműveseknek. Senki sem tudja, pontosan, honnan Is származik a magyar szürke marha. Annál jobban Ismertek a tulajdonságai. Végtelenül igénytelen, szívós, de egyben nagyon félénk állatok. Fejüket hatalmas szarvak ékesítik. Szőrzetük inkább a vadon élő állatokéhoz, mintsem a háziasított állatokéhoz hasonlít. A tehenek tőgye a mat tejelő típusú fajtákéhoz képest parányt méretű. A Hortobágyi Állami Gazdaság Hajdú és Szabolcs megyéből vásárolta fel lökön szabadon tartózkodik s kimondottan borjú- és hústermelésre szolgál. A btkaborjak példul kétszáz napos korban meghaladják a kétszáz kilogrammos élősúlyt. A magyar szürke tehenekre jellegzetes az erősen kifejlődött anyai ösztön. Senkit sem engednek hozzá borjaikhoz. Még azt sem engedik, hogy idegen tehéntől szopjanak. Ezért amikor a legeltetési idény véget ér, nem lehet a borjakat az anyákkal együtt a téli szálláshelyre terelni, hanem el kell őket különíteni. щ Ezeknek az állatoknak támadó természetéről számtalan történet tanúskodik. Vonatkozik ez főleg a hatalmas termetű bikákra. Egy alkalommal a gulyások kérelemmel fordultak az állami gazdaság vezetőségéhez, hogy lépjen közbe egy összeférhetetlen természetű bika ügyében, amely nemcsak vetéiytársait, hanem a gulyaőrző kutyákat, de még a gulyásokat Is megtámadta. A magyar szürke marhának jelenleg csupán muzeális értéke van és fontos génrezervaként szolgál az elkövetkezendő időszakra. Hajdani gazdasági jelentőségét a sokkal nagyobb termelőképességű fajták és ezek ke-A híres hortobágyi kilenclyukú híd A hortobágyi puszta beláthatatlan iérsége ölelte körül a takaros tanyai házat, amelyben csönd uralkodott. A véget nem érő, gyeppel benőtt síkságot a kora hajnalt köd borította. Még békésen pihentek az emberek és a szürke gulya, amely e sajátos magyar tájnak értékes különlegessége. Nagy Imre és Gém Imre fiatal gulyások, még az igazak álmát alusszák. Szállásuk szerényen berendezett szobájában rég kihűlt a kályha. A szobában csak a legszükségesebb bútordarabok — két vaságy, egy asztal és egy szekrény — találhatók. A falon petróleumlámpa lóg. Századunk technikai vívmányainak egyetlen felmondója az akkumulátorra működö tvkészülék és a ■ tranzisztoros rádió. A Ji. I . I resztezettjei a háttérbe szorították. Történelmi és természetvédelmi jelentősége azonban töretlenül megmaradt. Az 1973-ban létesített 52 ezer hektárnyi kerületre kiterjedő Hortobágyi Nemzeti Parkban számtalan értékes növény, fa, cserje, háziasított és vadon élő állat, több madárfal, a megmentett mocsarak és folyók jellegzetes élővilága ttt talált menedékre. Előj or dúl, hogy a szürke gulya elbarangol egészen a híres, népdalokban ts gyakran megénekelt kilenclyukú hortobágyi hídhoz. Ilyenkor a gulyások hatalmas botjukra támaszkodva várakoznak, amíg az állatok enyhítik szomjukat a folyó vízéből. Fekete keménykarimájú kalapjuk alól nézik a hidat, amelyen keresztül a főidényben autók, autóbuszok szállítják a hazai és külföldi turistákat, akik gyakran nem is tudatosítják, hogy Magyarország leghosszabb kőhídfán haladnak át. A híd története ts e jellegzetes táj érdekességet közé tartozik. Eredetileg fából épült, később azonban már nem bírta a jokoződő forgalom terhelését. Ezért 1827-ben a Debrecent Városi Tanács döntésére szilárdabb híddá építették át. Építése hat évig tartott. Így jött létre e síkvidéknek egyik legszebb hídja, amély 167£ méter hosszú és több mint nyolc méter magas. Építéséhez a követ Tokaj vidékéről szállították ide és a hídépítéshez összesen négyszázezer téglát használtak fel. A hortobágyi kilenclyukú híd ma is az ország egyik legszebb építészeti alkotásai közé tartozik. A híd közvetlen közelében több épület hívja fel magára a figyelmet. Ez a Hortobágyi Múzeum, a csárda, a Körszín — a Hortobágyi Nemzeti Park állandó kiállítása —, továbbá a Hortobágyi Galéria és a fogadó. A Hortobágyi Múzeum hatalmas épületében a régmúlt idők jellegzetes emlékeit őrzik. Itt látható a cstkósok, juhászok és gulyások öltözéke, valamint a hlntók és szekerek híres gyűjteménye. A kör alakú, nádfedeles épület, a körszín, fényes tanúbizonyságot ad arról, hogy a környezetvédők számára nem köxönbös e táj. Az állandó kiállítás képet nyújt a látogatóknak a hortobágy növény- és állatvilágáról. Az őszi és téli Időszakban azonban elhagyott a puszta. A turistaforgalom elenyésző csupán, a vadászat kedvelőt élhetik kt magukat. A következő idény azonban újra feltárja majd számtalan érdekességét, amelyek közé kétségtelenül a magyar szürke marha Is méltán sorolható. Üjra vlszszaidézi a régmúlt Időket, amikor a mindennapi kenyér előteremtése kemény munkát és sok küzdelmet követelt az ttt élőktől. Nemcsak egy romantikus korszak felidézéséről van szó, hanem elsősorban arról, hogy e különleges táj jellegzetessége a jövő nemzedékek számára ts eredeti alakjában megmaradjon. Martín Eisal A magyar szürke tehén egy percre sem hagyja őrizetlenül borját (A szerző felvételei)' m
