Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-22 / 51. szám
Д* Állatok termelőképességét a környezeti tényezők sokasága befolyásolja. A külső tényezők leginkább közvetve — az idegrendszeren keresztül — hatnak, s a szervezetben különböző fizikai, kémiai és hormonális változásokat idéznek elő. A külső tényezők közül elsősorban a takarmányozás játszik fontos szerepet. de a fényhatásnak is nagy jelentősége van. Régóta ismeretes, hogy a levegő és a fény az élet forrása. Ennek ellenére a fénynek az állati szervezetre gyakorolt hatását a tudomány csak az utóbbi időben kutatja. A tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a fény gazdaságosan felhasználható a tojáshozam növelésére. A fény serkenti a növekedést, ezért kora tavasszal az állatok mindig gyorsabban növekednek. A fény élénkíti az anyagcserét, sőt — a kísérletek során szerzett tapasztalatok szerint — a madarak nemi életét is. Madaraink kotlása a napsugárzás csúcsidőszakával esik egybe. Ahol évente két ilyen — napfényben különösen gazdag — időszak fordul elő (pl. Ceylon szigetén), ott minden évben többször költenek a madarak. Ebből következik, hogy jő részt a fényhatással magyarázható a tyúkok tavaszi és nyár elejei intenzivebb tojástermelése. A felismerést csakhamar igyekeztünk a gyakorlatban kamatoztatni. Az ólak, a baromfiszállás mesterséges megvilágítása után javult a tojástermeiés. S nemcsak a minőségi szinten levő, elismert tenyészetekben, de ott is, ahol vegyes állományt tartottak, és a takarmányozási alapeivek megtartására nem nagyon ügyeltek. A megvilágítás hatására a tojástermelés természetesen csak átmeneti jelleggel növekszik, mégis megéri a fáradozást. Régi felfogás szerint az intenzívebb termelést az idézi elő, hogy a több napfényes (világos) éra alatt az állatok több eieséget fogyasztanak. A tudományos kísérletek bebizonyították, hogy a nappalok mesterséges meghosszabbításának hatására a tyúkok akkor is több tojást termelnek, ha a napi takarmányadagot nem növeljük. Azt sem árt megjegyezni, hogy a fény a tojások termékenységét is kedvezően befolyásolja. Gjabban elterjedt a sötét, ablak nélküli tojőházak, csibenevelők építése. Magától értetődik. hogy ezekben a létesítményekben egyszerűen nélkülözhetetlen a megvilágítás. A hagyományos állatszállások megvilágítása is megoldható, csupán némi leleményesség kell hozzá. Érdemes foglalkozni a kérdéssel, hiszen mesterséges megvilágítással tyúkjaink tojástermelése az őszi ás a téli hónapokban mintegy 25 százalékkal növelhető. Ez azonban átlagos mutató, de a kiváló hasznossági! egyedek esetenként 35 százalékos javulást is mutathatnak. A gyakorlati tapasztalatok azt jelzik, hogy a megvilágítási költség és a nagyobb A fény szerepe a tojástermelésben takarmányfogyasztás jövedelmezően megtérül a növekvő tojáshozammal, tehát a legalább 40—50 tojót tartó tenyésztőknek feltétlenül gondolniuk kellene a nappalok mesterséges meghosszabbítására. Háztáji feltételek közepette 9 éve kísérletezek a nappalok mesterséges meghosszabbításával. Az első évben október 20- án kapcsoltam be először a villanyt, mégpedig reggel és este is két-két érára. így napi 13— 14 árán át volt nappali világosság a tyúkólban. A módszer, sajnos, nem hozta meg a várt sikert, Így később már napi hat órán át üzemeltettem a mesterséges megvilágítást. Az eredmény még mindig nem volt kielégítő, bár novemberben, decemberben és januárban egyetlen napot sem hagytam ki. Csupán tavasz elején tapasztaltam némi hozamnövekedést, de erre alighanem megvilágítás nélkül is sor került volna. A második évben ismét október 20-án kezdtem a kísérletet, s a hónap végéig hajnali 4,30- től 7 óráig üzemeltettem a fényforrást. Novemberben, decemberben és januárban 4 órától 7,30 óráig volt mesterségesen megvilágítva az 61. A csapófészkek lehetővé tették az egyedi megfigyelést. A tojáshozam lényegesen jobb volt az előző évinél, ezért a következő két évben hasonló módszert alkalmaztam. Végül is arra a következtetésre jutottam, hogy jó, másoknak is ajánlható ez a módszer. Az utóbbi két évben két tyákcsoporttal kísérleteztem. Az egyik csoport hagyományos módon, megvilágítás nélkül telelt, a másiknál viszont a második évben bevált megvilágítási módszert alkalmaztam. A hagyományos módon teleltetett csoport tyúkonkénti átlagban 218 darabos évi tojástermelést ért.el. Ezzel szemben a mesterségesen megvilágított szálláson tartott állatok darabonként 286 tojást termeltek. A különbség 48 tojás, és ezért már érdemes fáradozni. Megjegyzem, hogy nem fajtatiszta állományról volt szó, és a legmegfelelőbb takarmányokat sem tudtam biztosítani. Véleményem szerint, a nappalok mesterséges délutáni meghosszabbítása akkor nyújtana igazán jó eredményt, ha a nappalihoz hasonlé világosságot teremtő fényforrás fokozatosan gyengülne — mintegy utánozva a természetes esti szürkületet —, hogy a baromfi ösztönszerűen elüljön. Ha a világítást hirtelen kikapcsoljuk, az állatok elvesztik tájékozódó képességüket, s többségük a padlón kuporogva tölti az éjszakát. Márpedig ez kedvezőtlenül hat a termelékenységre, mert az állatok nem pihenik ki magukat, s könnyen megfázhatnak. A reggeli megvilágítás azért jobb, mert a hirtelen támadt világosságban az állatok kaparászni kezdenek, tehát mozognak, hőt termelnek, s még a legnagyobb zimankóban sem fáznak meg. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy nem lenne előnyösebb reggel is a fokozatosan erősödő fényforrás, de ez már műszaki megoldást igényel. En az állatszállás megvilágítására hagyományos izzókat használok. A megvilágítás erőssége 3 lux. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyetlen 25 W-os izzó 12 m2 alapterület megvilágítására elegendő. Ha a tyúkól 220 cm-nél nem magasabb, a mennyezet pedig sima és fehér színű, akkor az izzót nem szükséges ernyővel ellátni. Ellenkező esetben feltétlenül szükség van a lámpaernyőre, bogy visszaverje a fényt. Nagyobb ólban az izzókat úgy kell elhelyezni, hogy egyenletesen megvilágítsák az egész alapterületet. A tenyésztőkön múlik, hogy a téli időszakban milyen módszerrel és mennyire tudják kihasználni állataik termelőképességét. A mesterséges megvilágítás megvalósításához nem kell különösebb befektetés fa baj megelőzése céljából a szerelési-bekötési munkát inkább bízzák szakemberrel), csupán gondosság és rendszeresség. Az utóbbit külön hangsúlyoznám, hiszen nem szabad kihagyogatni. A világítást minden nap a megszokott időben be kell kapcsolni mindaddig, amíg az éjszakák hoszabbak a nappaloknál. Ha egy-két napot kihagyunk, megzavarjuk az állatokat, megtörik a termelés folyamatossága és a várt siker elmarad. Végezetül még annyit: a tojástermelésre bizonyos mértékben az ülőkék alkalmassága is hatással van. Legjobbak a keresztmetszetben félhold alakú ülőrudak. A szögletes ülőrúdon a tyúkok nem érzik biztonságban magukat, gyakran lefordulnak róla, nem pihenik ki magukat rendesen, s ez végső soron a tojástermelés színvonalában mutatkozik meg. Molnár Ferenc, Dunaszerdahely (Dun. Streda) Napozó törpe ezüst vajandott tyúkok a tešedikovói Soós Anna törzsállományából Fotó: -ita Minden tapasztalat senífsen Kertészkedőink és állattartóink munkáját segítendő, az alábbiakban néhány apró ötletet, hasznos tudnivalót ismertetünk. Azt már eddig is tudtnk, hogy telihold idején a legjobb gombázni. mert ilyenkor nő a legtöbb gomba, de ki gondolta volna, hogy a holdsugárzás növeli a zöldségnövények • hozamát? Márpedig az amerikai kutatók állítják, hogy ez az igazság. Tartós kísérletezéssel bizonyították, hogy telihold idején a zöldségfélék 20 százalékkal gyorsabban fejlődnek mint máskor. A törpe baromfifajták kedvelőinek gyakran gondot okoz a továbbtartásra kiszemelt egyedek jelölése. Arról van szó, hogy némely fajtáknál kezdetben nehéz, sőt gyakran egyszerűen lehetetlen megkülönböztetni a jércét és a kakast, később pedig a gyűrűt nem lehet felhúzni a túlságosan megerősödött lábakra. Persze megoldás azért van. Sujan tenyésztőtárs szerint legegyszerűbb, ha az állatok lábára felhúzzuk mind a két gyűrűt — a kakasnak meg a jércének valót is —, eztán később a feleslegeset egyszerűen elcsípjük és eltávolítjuk. Kísérletező kedvű kertbarátoktól gyakran halljuk, hogy jő eredményt érnek el az elrakni való uborka fügelevfi tökre oltásával. Bousek kertésztárs nemrég arról írt a Zahrádkár hasábjain, hogy a közismerten jónak tartott alany híján a Kvetá spárgatökre is lehet uborkát oltani (salátauborkát is). Igaz, hogy az így nyert növények nem fejlődnek olyan erőteljesen, mint a fiigelevlű tökre oltottak, de még mindig kedvezőbb eredményt nyújtanak, mint a magról közvetlenül szaporított palánták. Gjabban sekan érdeklődnek a különféle gereznák kikészíttetési lehetőségei felől. Íme egy cím: Snaha — kožedélné družstvo. provozovna OB, Cinírna, 588 32 Brtnice 353. A feltételek felől már mi is érdeklődtünk, de egyelőre csupán annyit sikerült megtudnunk, hogy a szövetkezet kizárólag néhány háziállat (nutria, nyúl, nyérc, nemes ráka, kecske, juh) száraz, szakszerűen kezelt s legfeljebb В hónapig tárolt gereznáját fogadja el kikészítésre (festést nem vállalnak). A tél végi, kora tavaszi lemosó permetezéshez használatos vegyi készítmények választéka nemrég új szerrel gazdagodott. Az Oleo-Ekamet valóban hatásos készítmény, de egyebek között azt is jó tudni róla, hogy csökkenti a fák fagyálló képességét. Tehát fagyveszély idején nem ajánlatos vele permetezni. Keverhetőségéről egyelőre csak annyit tudunk, hogy a réztartalmú gombaölő szerekkel, valamint a Dithane M 45-tel keverhető. A galambászok és a díszmadártenyésztők gyakran panaszkodnak, hogy az udvaron felállított röpdéktől nem tudják távoltartani a prédára leső és az állományt nyugtalanító macskákat. Zimmermann svájci tenyésztő földiszeder indákat erősített a röpde tetejére és oldalára s állítja, hogy azóta a macskák messzire elkerülik a létesítményt. A palántaneveléssel foglalkozóknak rendre sok gondot és kárt okoznak a drútférgek. Néhányan állítják, hogy négyzetméterenként 20—25 friss burgonyaszelet leszúrásával nagyon sok kártevőt össze lehet gyűjteni a melegágyban. A burgonyaszeleteket naponta ellenőrzik, a beléjük fnrakodott kártevőket összegyűjtik és megsemmisítik. Az utóbbi években igencsak elszaporodott meztelencsigákat szintén burgonyaszeletekkel lehet lépre csalni. A friss burgonyát a földre helyezzük, s az ágyást letakarjuk sötét fóliával. A jelentősen fertőzött területeken két-három nap alatt így nagyon sok kártevőt összegyűjthelünk és megsemmisíthetünk. Az alma keserüfoltossógáért egyebek között a mészhiány is felelős lehet (akkor is, ha a talaj mésztartalma egyébként kielégítő). Megelőzése érdekében július derekától kezdve 4—8 alkalommal — tíznaponkénti időszakokban — ajánlatos mészvegyületekkel (Kai kosán, mészsalétrom) megpermetezni a fákat. Vigyázat! A javasolt mészsalétromot (liadok vápenatý) ne tévesszük össze a mészammónsalétrommai (LAV). (k) Ifif várnom, hogy az álom valósággá váljon. De amint látja, kivártam. Sétálunk a két sorban hoszszan elnyúló ketrecek között, gyönyörködünk a pihenő állatokban, és közben beszélgetünk. — Furcsa kedvtelést választott. — Mások is mondogatják. Sokan nem értik, hogy miért ilyesmivel töltöm a szabadidőmet, ráadásul a szabadságom nagyobb részét is. Amikor más nyaral vagy a hét végén kiruccan egy kicsit, én ketreceket építek, takarítok vagy éppen kaszálok. Merthogy tíz juhot, pár szem tyúkot, no meg egzotikus madarakat is tartok ám. — De a kedvencek a rókák? — Igen. Most hatvan darab van belőlük. Faska Károly kitanult keres- — Gyerekkoromban sokat ál- — Te jó ég! Akkor itt egyetkedő, ráadásul városi lakos, modoztam arról, hogy egyszer len nap több hús elfogy, mint mégis a rókatenyésztésben leli ragadozó állatokat fogok te- nálunk egész évben, örömét. nyészteni. Évtizedeket kellett — Ez azért túlzás, de olyan 120—150 kiló bizony elfogy he* tente. Mégpedig Őrölt húsból. Persze nem combot kapnak, csak amolyan hulladékot. Mi* kor mit tudok beszerezni a vá* góhídon vagy a barom}if eldől* gozó üzemben. — Nem egy olcsó szórakozás, — Egy szóval sem mondtam, hogy az. Es még kocsikáznom is kell naponta jó húsz kilomé* tért, mert a városban nem tart* hatnék rókákat. Eléggé zajo* sak, azonkívül nyáron bizony kellemetlen szagok terjengenek a telepen. Ezért is vettem meg ezt a félreeső falusi portát. — És a család? — Szerencsés ember vagyok, a feleségem meg a gyerekek is megértőek, elfogadják a kedv* telésemet. Sőt. A' segítségükre is bármikor számíthatok, és ez nagyon jó dolog. Kép és szöveg:' Farkas Otló KÉRDÉS: Hogyan lehet házilag laskagombát termeszteni s hol lehet beszerezni a szaporítóanyagot? D. D., S. VÁLASZUNK: Lapunk szakrovata — közkívánatra — az utóbbi években több ízben foglalkozott" a laskagomba termesztésével kapcsolatos tudnivalókkal, ezért röviden-ismételjük meg a legfontosabbakat. A laskagomba az ún. farontó gombák közé tartozik, tehát 3 termesztése aránylag egyszerű. Sikerrel termeszthető például lomblevelű fák feldarabolt (30 —50 cm hosszú, 15—25 cm átmérőjű) törzsén. A rönkök végéről levágunk 2—3 cm-es karikát, a vágási felületet beoltjuk a gombacsfrával, majd a karikát visszahelyezzük és rögzítjük (pl. szeggel). A beoltott fadarabokat műanyag zsákba tesszük, leöntjük egy liter vízzel, a zsákot bekötjük és 20— 25 C-fokos hőmérsékleten, sötét helyen 2—3 hónapig tároljuk (átszövetés). Ezt követően a gombacsírával átszövetett fadarabokat a kert árnyékos szegletében (pl. fák alatt) földbe ássuk úgy, hogy a rönkök két-harmad része a föld fölött legyen. Szükség esetén locsolni Is kell. A rönkök (télen és tavasseal) 2—4 éven át teremnek. Aki kiadósabb termést szeretne, szalmán, fürészporon, zúzott kukoricacsutkán stb. termessze a gombát. Állítólag a friss búzaszalma a legjobb. Ezt felaprítva műanyag zsákba tömik, leforrázzák 80—90 C-fokos vízzel, majd két óra múlva — a zsák sarkalt levágva — a fölösleges vizet leengedik róla és a szalmát beoltják (egy zsák szalmához fél vagy egy üveg gombacsírát kevernek). Az átszövetés 15—20 C- fokos hőmérsékleten 4—6 hétig tart, utána a zsák oldalát felhasogatják A termelés 15—17 C-fokos környezetben, világos helyen történik, s a helyiségben a padló, esetleg a.falak locsolásával kedvező páratartalmat kell biztosítani (80 százalék). A termesztő helyiségben a szellőztetést Is ajánlatos megoldani. Az első szüret 10 napig tart s ez adja a legnagyobb hozamot. A második hullám 10— 14 nap múlva következik be. Száz kiló szalmán (száraz állapotban mérve) mintegy 25—40 kg laskagomba termeszthető. A letermett anyagot komposztként hasznosíthatjuk Az intenzív eljárás segítségével lényegében egész évben termeszthetjük a laskagombát, de igazán jö eredményt csak a téli és a kora tavaszi hónapokban remélhetünk. Ami a szaporítóanyag beszerzését illeti gombacsíra nálunk a fővárosi szakboltokban Is csak néha kapható. Viszont tudomásunk szerint a következő elmen utánvételre is megrendelhető: Péstlrna huh Droždín, postal trányílószám 788 51. telefonszám 916 468. (kŕ j
