Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-22 / 51. szám

i

1984. ЙесешБег 22.

.SZABAD FÖLDMŰVES.

11

Friss kenyér az

ünnepi asztalon

• Ilyenkor közvetlenül a karácsonyi ünnepeket megelőzően a pékmester Is jobban odafigyel munkájára, hiszen jól tudja: minden egyes kenyér, amely kikerül a keze alól, akár egy-egy család ünnepi asztalára Is kerülhet. Am nemcsak Ilyenkor, hanem a szürke hétköznapokon sem lehet mindegy, hogy milyen lesz a már régóta a békés, boldog életet Jelképező kenyér.

Kelemen László pékmester a fentiekhez hasonló szaval után egy olyan pékségbe Invitált, ahol még jóformán teljesen a hagyományos módszerekkel készül a friss, ropogós kenyér, s itt ‘bizony a péklapátnak még ma Is komoly szerepe van. Nemesócsán (Zemianská Olőa) ugyanis nyolc évi szünet után egy éve Ismét üzembe helyezték azt a kis pékséget, amely a Komáromi (Komárno) Kenyérgyárhoz tartozik, s nagyban hozzájárul a pékipari termékek választékának bővítéséhez.

— Bár kisüzemi kemencénk teljesítőképessége nem éppen a legnagyobb — tájékoztatott Kelemen mester — mégis három műszakban napi 2500 darab kenyeret készítünk.

■ Mindez sfilyban kifejezve mennyit jelent?

— Pontosan öt és félezer kilogrammot, és bizony naponta ekkora terhet többször — persze részletekben — fel kell emelnünk. Gondoljunk csak a liszttel való munkára, a kenyérszaggatásra, a kemencébe való be- és kirakásra, a szállításra való előkészítésre. A kisüzem alkalmazottainak, sportnyelven szólva, komoly fizikai teljesítményt kell nyújtaniuk,

hiszen pékségünkben a gépesítés minimális. A kenyérdagasztó gépeinken kívül más hasonló berendezésünk nincs is.

■ Mitől jó a kenyér?

— Elsősorban is attól, hogy Kelemen pék süti — válaszolt viccesen a pékmester, miközben beszélgetésünkbe Hlebo Baltazár, az üzem vezetője is bekapcsolódott, aki szintén nagy értője a szakmának.

— László utolsó mondata mögött nagyon sok igazság rejlik, hiszen a pék tapasztaltsága, szakmaismerete nélkül nem is lehet igazán jó kenyér. Ő már például több mint húsz éve szakmája tudója, jól ismeri az úgymond házikenyérsütés minden cslnyját-bínyját, emellett a nagyüzemi gyártás fortélyait is.

■ A liszt minőségétől függ mindenekelőtt a kenyér milyensége.

— Hát igen — vette át a szót ismét a pékmester — persze olyan nagy minőségbeli eltérések azonban nincsenek, hogy ezek komolyabb gondokat okoznának. Az pedig aztán már tőlünk függ, hogy tudunke bánni a történetesen nem éppen legjobb minőségű liszttel.

— Sok függ a dagasztástól ■is — szólt közbe Motajcsík Magda, aki kitanult segédmunkásként dolgozik Kelemen mester csoportjában. — A kenyértészta dagasztási, kelesztésl Idejét sokszor meg kell hoszszabbítani, hogy aztán a kenyér ruganyos legyen, a bél ne tapadjon.

■ Érdekes pékség a nemesócsai, hiszen a mesterek mellett nők végzik a munkák nem éppen könnyebb részét.

Kelemen László pékmester

— Valóban — folytatta Motajcsíkné —, ennek persze több oka is van. Asszonytársaimmal együtt itt a lakóhelyünkön jutottunk munkához. Megszerettük ezt a mesterséget, s ez a jó eredményeken is meglátszik.'

■ Milyenek a munkakörülmények?

— A közelmúltban új szociális helyiséget adtak át számunkra, így lehetőségünk van az átöltözésre, a zuhanyozásra, s emellett étterem is nyílt, ahol étkezhetünk.

Teherautó gurult a kisüzem udvarára, majd a rakodótér előtt állt meg. Lakatos István a gútai (Kolárovo) vonalon hordja szét a kenyeret, társa Túróczi Viktor, a másik kocsi vezetője pedig rendszeresen Komárom felé veszi rakományával az irányt.

Веке Ilona az áruelosztó részleg dolgozója, egyben a kisüzem „komputere“ is, aki

. W Щ

'L • '

A szállításra előkészített kenyér

(A szerző felvételei)

azon kívül, hogy szállításra kiadja a kenyeret, többféle számításokkal kapcsolatos teendőt is ellát.

— Naponta és ezenkívül tíz naponként összegzést végzünk, miből mennyit és hová szállíttottunk. Az ünnepek előtt pedig Jobban oda kell figyelni a szállítás pontosságára, a megfelelő Időbeosztásra, hogy minden asztalra idejében jusson friss kenyér. Ez a figyelem természetesen egész évi tevékenységünkre is kiterjed, ám az ünnep az mindig más. Ilyenkor az emberek igencsak érzékenyek, hogyha ellátási gondok jelentkeznek.

■ Amint néhány szállítólevelet megnéztem, megtudtam, hogy bizony népes fogyasztótábort látnak el kenyérrel. Minden igényt sikerült ezidéig kielégíteniük?

— Mi természetesen minden erőnket összpontosítva azon fáradozunk, hogy a hozzánk tartozó üzlethálózatot el tudjuk időben látni friss kenyérrel. Emellett persze belső problémáinkat is meg kell oldanunk. A szociális helyiségeink rendbehrfzataláról már szóltunk, jelenleg a fűtést korszerűsítjük, s a gyártástechnológiai kérdések is megoldásra várnak. Kisüzemünk mindössze nyolc alkalmazottal dolgozik, s tulajdonképpen hat-hét emberrel biztosítjuk be a három műszakot. Ennek ellenére a legjobb tudásom szerint fogyasztóink elégedettek a nálunk készített termékekkel.

Ez az elégedettség reméljük hosszútávon Is megmarad, s az új esztendőben is ízletes kenyér kerül majd a vásárlók

asztalára.

KALITA GABOR

Korszerű pezsgőgyártó üzem

A szered! (Sered) Hubert Borászati Üzemben évente közel hétezer tonna szőlőt dolgoznak fel. Az idén azonban félezerrel többet préseltek. Az üzemben öt nagy teljesttményfi prést használnak, négyet a fehér, egyet pedig a vörös szőlő feldolgozására. Óránkénti teljesítményük meghaladja a nyolc tonnát.

A kipréselt szőlőlé csöveken ét jnt a korszerű tárolókba. Negyvenkilenc rozsdamentes fémtárolója van az üzemnek, melyekben egyenként 35—37 ezer liter bor tárolható. Ezenkívül ötvenkét zománcozott és nyolcvanhat vasbeton tartályba helyezik el a szőlőlét. Összesen 5,5 millió liter bort tudnak egyszerre tárolni. A korszerű szőlőpréseket, melyeket az új üzemben találunk, a Bratislava! Élelmiszeripari Gépgyárban készítették.

Jelenleg két új borászati üzem van Szeredben, az egyik a szőlőfeldolgozó, a másik pedig, melynek az építését az idén fejezték be, a Hubert pezsgőgyártó íizem. Itt a legújabb gyártási eljárással készítik a pezsgőt, s ez lehetővé teszi a munkatermelékenység jelentős növelését. A korszerű üzemrészlcg beindításával az eddigi hárommillió üveg helyett évente hatmillió üveg pezsgőt készítenek.

A hagyományos eljárással készített pezsgő eddig ÍR hónap alatt érett be. Az érlelés után eltávolították a borélesztőt, utána pedig konyakot tettek hozzá, majd aztán következett a palackozás. Ezt a módszert ma is alkalmazzák, csak az eddigieknél kisebb méretekben, mivel szovjet szabadalom alapján bevezették az úgynevezett kontinuális módszert.

Nagyobb tartályokban így már csak 25—30 napig érik a bor. A cukros oldat adagolásától függ, hogy a pezsgő félédes vagy pedig édes lesz-e. A száraz pezsgőbe nem tesznek cukros oldatot, ezért az íze savanykás és a szakemberek szerint ez a legkiválóbb minőségű. Az említett fajták mellett a termékfelújítási program keretében újabb pezsgőféléket is készítenek, mint például a kiváló minőségű Hubert de Luxe, vagy pedig a csökkentett szesztartalmú rózsaszínű Hubert, melynek az íze mellett az illata is nagyon finom. Az utóbbiból sajnos elég kevés jut az üzletekbe, mert a gyártásához

nincs elegendő jó minőségű aromás muskotály szőlőfajtánk.

A gyártási folyamat korszerűsítése során nem csupán a mennyiség növelésére, hanem egyben a választék bővítésére is törekszenek. Ma már az illatos pezsgőkhöz szükséges aromás szőlőfajták préselését külön végzik, mivel így jobb a nedű minősége. Nemcsak nálunk, hanem külföldön is az utóbbi időben rohamosan nőtt a különböző pezsgőfclék iránti érdeklődés. Szlovákia egyetlen pezsgőgyártó üzemében ezért állandóan fokozzák a termelést, hogy teljes mértékben kihasználják a kapacitásokat, s a hazai piac folyamatos ellátása mellett jusson kivitelre is elegendő mennyiség.

Érdekességként megjegyezzük, hogy a mai Bratislavában 1825-ben kezdték el a pezsgőgyártást. Akik pedig esetleg nem tudják, hogy ki találta fel és mikor készült az első üveg, azoknak elmondjuk: a franciaországi Hautenvillers pincéjében Don Peringnon kezében durrant az első üveg, mielőtt megkóstolta annak tartalmát. Régebben csak a módosabbak fogyasztották, később pedig az ünnepi alkalmak elengedhetetlen tartozékává vált a pezsgő.

Kép és szöveg:

KRAJCSOVICS FERDINAND

A karácsonyi ünnepek közeledtével elsősorban й gyermekek várják 'egyre nagyobb izgalommal hogy vajon mit találnak majd a jenyöfa alatt, mi is lesz az a meglepetés, amellyel szüleik, rokonaik örömet szereznek számukra. Mi pedig, akik már kinőt* tűk az iskolapadokat, javíthatatlanok vagyunk, mert ugyan minden évben megígérjük ,hogy jövőre aztán nem hagyjuk az utolsó pillanatokra az ajándékok beszerző* séf, az ünnepi asztalra nélkülözhetetlen gyümölcsfélék és italfajták bevásárlását, kicseréljük időben a rozoga fenyőfatartót, a villanyégöket és még sorolhatnám to* vább az apróságoknak tűnő dolgokat, amelyek évről évre bosszúságokat okoznak.

Az ígéretek betartása azonban korántsem olyan egy* szerű, mint azt megfogalmazásukkor gondoltuk. Mert ugyebár az idén is olyan gyorsan teltek-múltak a napok, hetek és hónapok, újra arra lettünk figyelmesek, hogy itt a nagybevásárlások ideje, ott tartunk, mint tavaly ilyenkor, amikor megfogadtuk... Ekkor pedig már nem maradt más hátra, mint felmérni pillanatnyi anyagi

helyzetűnket, aztán pénztárcánkkal felfegyverkezve jár* hattuk sorra az üzleteket ,a legkisebbektől egészen a legnagyobb áruházakig.

Eleinte a vásárlást láztól fűtve viszonylag gyorsan vé* gigrohantuk az üzleteket. Ekkor még az általunk össze* állított listából volt mit válogatnunk, mert hogyha az egyik árucikket nem sikerült megkapnunk, megvettük a másikat. Később azonban már alábbhagyott a vásárlást lázunk, mert hiába nyilatkozták az illetékesek, hogy alaposan felkészültek a csúcsidényre, bizony nem min* denütt tartották be ígéretüket. Ilyenkor szidni szoktuk a tömegtájékoztató eszközöket, főleg a sajtót, hogy jól behúztak bennünket a csőbe, amikor arról informáltak: kevesebb bosszúsággal és a tavalyinál gyorsabban elin* ■ tézhetjük az ünnepi bevásárlást. Amikor pedig megkaptuk a keresett kisautót, a korcsolyát, az összerakható játékot, vagy a hajszárítót, eltöltött bennünket a büszkeség, hogy nekünk, lám, mégis sikerült. Es még azt is elfeledtük, mennyit futottunk, idegeskedtünk, míg megkaptuk az olyannyira keresett beszélő babát.

Hasonló a helyzet az ünnepi lakomák előkészítésével. Többnyire az utolsó pillanatokban julott az eszünkbe, hogy nem vettünk mézet, kevés a harminc üveg sör, vagy a húsz üveg üdítő, mi lesz ha több vendég érkezik látogatóba, mint amennyire számítottunk. Amikor pedig sikerült azt is beszereznünk, amiről megfeledkeztünk, nekilátunk a fenyőfa díszítésének, az ajándékok csórna* golásának, az ételkülönlegességek elkészítésének. Miután pedig a szobában felállítjuk és feldíszítjük a fenyőfát, s a konyhában is elkészül a finom vacsora, jöhet a meglepetés.

A szeretet ünnepének legbensőségesebb pillanata az ajándékok átadása. Gyermekek, kicsik és nagyobbak, fiatalok és idősebbek egyaránt várakozással tekintenek a fenyőfa alá, az' ott lévő csomagokra, melyeket főleg a kicsik gondolatban már többször kicsomagoltak. A karácsonyi ünnepek varázsát talán éppen az adja, hogy kis időre nemcsak elsősorban magunkra, hanem főleg szeretteinkre gondolunk, hiszen ajándékainkkal nekik akarunk örömet szerezni.

Az ünnepek ideje alatt többet vagyunk együtt roko* nainkkal, barátainkkal, ismerőseinkkel, mint a hétköz* napokon. A szülőknek lehetőségük van arra, hogy jobban odafigyeljenek egymásra és a gyermekekre, kellemesebbé tegyék az együttlét' napjait. Sajnos, elég gyakran tapasztalhatjuk, hogy az együttlét fogalma alatt csupán az ünnepi asztalnál közösen elfogyasztott ebédet, vacso* rát, vagy pedig a tévézést értjük. Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy együtt ül a képernyő előtt a család, hanem az, hogy másra nem jut idő. Az együttlét Óráit, napjait ezenkívül számtalan más hasznos tevékenység* gél, és főleg kellemesebben eltölthetjük. Ne legyünk restek és álljunk fel a kényelmes karosszékből, üljünk le a szőnyegre, játsszunk közösen a gyerekekkel, hall* gassuk meg milyen verset tanultak az óvodában, milyen tananyagot hallottak éppen az iskolában, mit olvastak legutóbb. A nagyobbak figyelmét hívjuk fel egy-egy jó könyvre, filmre, hallgassuk meg az ő véleményüket is,

Sokan a gyermekek közül nemcsak az ünnepeket, ha* nem később a téli szünidőt is többnyire a lakásban, a négy fal között töltik. Tudjuk, hogy nem mindig van sportolásra, korcsolyázásra, természetjárásra alkalmas idő. Gondoljunk vissza azonban arra, hányszor voltunk az idén közös kiránduláson, hány alkalommal jártuk közösen a határt, szemléltük a szebbnél szebb virágokat, figyeltük az állatokat. Mindezt elhanyagoljuk, aztán pe* dig nem győzünk csodálkozni azon, hogy a mai gyér* mekek egy része nem ismeri a nálunk honos állatjajo* kát, nem tudja megkülönböztetni a búzát az árpától, nem ismeri nevén a pipacsot.

Lapunk hasábjain is elég gyakran olvashatnak a természet szépségeiről, természeti kincseink védelmének fontosságáról. Elképzelhetetlen azonban, hogy a gyér* mekek olyat szeressenek, illetve óvjanak, amit tulajdon* képpen nem is ismernek. Nagy segítségül szolgálhatnak az ilyen jellegű ismeretterjesztő kiadványok. Hívjuk fel ezekre a kisebbek figyelmét, hogy ők is felfedezhessék a természet megismerésének örömét.

Az idén a megszokottnál több fórumon foglalkoztak a környezetvédelem kérdéskörével. Valamennyi előadás, szeminárium, kiállítás és e témát tárgyaló rendezvény alkalmával több ízben elhangzott, hogy környezeti kultúránk messze elmarad a kívánt szinttől. Ne gondoljuk, hogy csak intézményes alapon lehet ezen a nem éppen legideálisabb helyzeten változtatni. Mindenkinek saját magánál, szükebb rokoni és baráti körénél kell kezdenie, s így anélkül is eredményeket érhetünk el, hogy megvárnánk a hivatalos útmutatást.

Ne nézzük tétlenül, hogy körülöttünk elhideglilnek az emberi kapcsolatok, s leghumánusabb tetteinkben kárt tegyen a formalizmus! Az ünnepek alatt, a pihenés óráiban találjuk meg a közös hangot, hagyjunk szóhoz jutni magunk mellett másokat is, hallgassuk meg őket. Próbáljunk meg egyenrangúan bánni a kicsikkel is, fedjük fel előttük az olvasás, a közös játék, a sportolás, a természetjárás örömeitl önmagunk is gazdagodunk, hogyha másoknak örömet szerzünk. S a szeretet ünnepén ennél nagyobb ajándékkal nem lephetjük meg hozzátartozóin* kat• BÁRDOS GYULA1

»