Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-22 / 51. szám

6

SZABAD FÖLDMŰVES

1984. HecemÜer 22.

1. LENTRŐL

Ä tátraalji földeken leheletnyivékony a dér. A levegő ózonprizmája távcsőként nagyítч. ja elém a h^gyóriást. A hajnal csodálatos. A keleti ég alja vérzőn piros: óriás napkorongot szül. A Tátra-csúcsok füzére úgy izzik ebben a fényben, mint egy briliáns, gyöngysor.

Ez a hatvanmillió éves gránltgyűrődés a reggel kékjében üde akár egy menyasszony, jókedvében szelekhangján vőlegényével, az éggel diskurél.

Mire a Nap a Szepesség városai fölé kúszik, én már a függővasút Kőpataki-tói állomásán várakozom. A tizenöt személyes kabin, 1870 méter hosszú pályán a Lomnici-csúcs tetejére, 2634 méter magasra szállít.

2. A CSŰCS FELÉ

Nekilódulunk. Érteni, hogy irdatlan erő húz fölfelé a közel két kilométer hosszú drótkötélen. Hegyes kőszirtek, gleccservájatok fölött libeg törékeny járművünk, halkan duruzsolnak fölöttünk a görgők. A meredély turistaösvényein vaskampók, mászókötelek látszanak. Lehúzom az ablakot és kihajolok az irdatlan mélység fölé, hogy tisztán lássam a távolból még menyasszonynak tűnő vén Tá^ra „homlokráncait“. A sziklafalakon esőcseppek vájta barázda-évezredek.

Megérkeztünk, kikötünk egy kőszirt-öbölben. Érzem, hogy megszokottnál gyorsabban ver a szívem, s á levegőt is szaporábban szedem. Hiába, messze kalandoztam otthoni „tengerszintemtől . A beépített csúcs tetején lévő meteorológiai állomásra .egy csigalépcsőn jutok fel. Egy ajtón az alábbi felirat: Slovenský hydrometeorologický ústav, meteorologické observatórium Lomnický štít. Becsengetek. Néhány pillanat múlva a megfigyelömüszerekkel felszerelt szoba hőfokát tekintve is, meg a fogadtatás közvetlenségét illetően is olyan melegség vesz körül, amelyben természetellenesnek tetszik a kinti zord környezet.

3. AZ- ORSZÄG LEGMAGASABB MUNKAHELYÉN

Miután egy kényelmes fotelban kifújtam magam, ismerkedni kezdek a környezettel. Marian Rajüan, a meteorológiai állomás ügyeletes dolgozója mutatja be az ország legmagasabban fekvő munkahelyét.

— A Csehszlovákiában működő hasonló állomások közül a miénk van a legmagasabban. Nemzetközi kódjelekben háromóránként adunk komplex jelentést a Bratislavai Meteorológiai Intézetnek, valamint rajtuk keresztül a nemzetközi megfigyelőállomásoknak közel félszáz mérésről, észlelésről; többek között a hőmérsékletről, a légnyomásról’ a szélirányról, a légáramlás sebességéről, a látási viszonyokról, a felhőzet sűrűségéről és a levegő páratartalmáról.

— Mióta végeznek itt megfigyeléseket?

— 1940 október elején, a függővasút felső szakaszának átadásával egyidőben kezdte meg működését az intézet, az ország „égi kapujában ...“

A kör alakú helyiség, amelyben ülünk, mintegy hat méter átmérőjű. Az ablakok sokasága minden égtájra

gyünk zárva a külvilágtól. így hát sok mindenre fel kell készülnünk. Az is előfordul, hogy gyalog kell lemenni (télen isi) Tátralomnicra, vagy feljönni a hegyre!! Ezért egy kissé hegymászók is vagyunk „civilben“.

— Vannak itt veszélyhelyzetek? Hogyan vészelnek át például egy vihart?

— Pontosan háromóránként le kell olvasnunk a műszereket, bármilyen cudar is az időjárás. Nyáron a villámok okoznak veszélyhelyzeteket, télen a műszerek hóval befőtt védőszekrényeit kell kiszabadítanunk, vagy megtisztítanunk a jéggé dermedt, rárakodott zúzmarától. Á veszélyt már annyira megszoktuk, hogy nem is tulajdonítunk neki fontosságot. Itteni munkánk természetes velejárójának tekintjük.

S. A LÄTVÄNY

Kisétálok a teraszra, felfrissülni. Lám, milyen nagy úr a szokás: fedetlen fővel, sál nélkül, egy pulóverben jelenek meg a Kárpát-medence peremén. S csodák csodájára, mégsem érzem a hideget, a szelet, — olyan le-, nyűgöző látvány tárul a szemem elé.

A búzakék égből patokokban hull a fény, és szikrázva fehérük a hó a holdbéli tájon. Lenézek az országra. Alattam hegycsúcsok, sziklatornyok, csipkés kőtarajok, zuhatagok, szédítő sziklapadok, ormok, nyergek és bástyák övezte völgyek, romantikus katlanok, titokzatos, néma tengerszemek és moréna-tavak. Ultraibolya sugárzáporban állok. Lábaim előtt nyújtózkodik ez a világszép hegyóriás, a gyöngytiszta táj hegyekbe, kövekbe, erdőkbe lehelt üzenete, fensége, szelídsége. Azt hiszem a sors ajándékpillanatai ehhez hasonlóak. A távolbalátás itt nem vágy, hanem valóság. Egy tekintetben országrészek férnek el. Ha észak felé nézek, lengyel vidékre „érek“, ha délnek fordulok — hegyhátak sűrű barázdáin túl — a messzeségben ködük a Mátra, a Kékestető. Keleti irányban rátalálok a Bélai-havasokra és a Szepességí medencére. Délnyugatnak, az Alacsony- Tátra és a Fátra-hegység csábít. Csodálatos, hogy minden közelinek tűnik, szinte a markomba foghatom, magamhoz ölelhetem...

Az első köhintés ébreszt rá a fagypont alatti levegő csípősségére. Bemegyek a meleg szobába, kapok egy pohár pálinkát és egy forró kávét. Beszélgetünk még egy darabig, aztán valaki beszól, hogy lassan készülődjek, mert nemsokára Indul az utolsó járat lefelé. Újdonsült Ismerőseimnek megköszönöm az Információkat, és Jó időt, hasznos munkát kívánva elindulok a piros kabin felé.

6. VISSZAFELÉ

A csúcs tetejét jelentő terasz korlátja mellett még elidőzök néhány percig, gyönyörködni, beinní az esti látványt... Átható fehérség, szoríté csonthideg, égen-földön ragyognak a csillagok. A távolban fényló városok láncolata, fölöttem az Orion, a Vénusz, a Nagy Göncöl. Egyik sem hunyorog, mint odalentről látni. Mereven, ridegen állják a tekintetem.

— „Indulási“ — kiált a kocsikísérő és nemsokára Ismét о szédítő mélységek fölött lebegünk. Beesteledett: holdfény csillog a kószirtek jégpáncélján.

a Lomnici-csúcson? — kérek egy rövid hivatalos jelentést.

— A barométer 551 mm-en áll, a délnyugati szél erőssége 37 km/óra. Reggel —16 C-fok volt a levegő hőmérséklete, most —4 fokon pihen a higanyszál. Az ég derült, a látótávolság több mint 100 kilométer.

— Éves átlagban milyenek Itt a* időjárási viszonyok?

— Az évi átlaghőmérséklet —3,8 C-íok, ez az ország leghidegebb pontja. A 43 év alatt mért legmagasabb hőmérséklet 19,5, a legalacsonyabb — 31,5 C-fok volt. Ami a szelet illeti, mértünk itt már 200 km-es óránkénti sebességet is. Cgy esztendőben 1600—1700 mm csapadék hullik, a légnyomás a 70 százaléka annak amit a tenger szintjén mérnek. Észak felől nyitott a térség, Így néhány óra alatt nyáron Is annyira lehűlhet a levegő, hogy havazik.

4. METEOROLÓGUS-ÉLETFORMA

— Mennyien és mióta teljesítenek itt szolgálatot?

— összesen öten vagyunk. Én már huszonegy esztendeje dolgozom itt, Matej Janek 1960-tól. A többiek — Marian Tekel (a főnökünk), Marian Honig és Ján СиреГ — csak néhány éve dolgoznak itt.

— Milyen a munkarendjük, az életmódjuk?

— A szolgálat úgy vari beosztva, hogy egyszerre két megfigyelő tartózkodjék a csúcson. Tizenkét óránként váltjuk egymást, és minden két hétben cserélődik a gárda. Ide minden szükséges holmit — tüzelőt, élelmiszert, vizet — lentről kell felhozni a kötélpályán, amely azonban már ötven kilométeres szélsebességnél nem üzemel. Vihar esetén, vagy a lelírnnA iuuítácal/nr оия le r\r> 1 íj ti I a cr ol \ra-KORCSMAROS LÄSZLÖ

„Békességet az embereknek, békét a Földön”

Ojra elérkezett a nagyon várt rek játszanak az anyaggal: Igakarácsony, az emberiség talán zi varázslókként parancsolják legszebb ünnepe; a béke- és különféle formák felvételére. A1 erkölcsi szentenciák valós ér- lángszórók monoton zaját kazelmekké szublimálódásának rácsonyi harangzúgás, a nagy szép Időszaka, A Karácsony az hőséget pedig a kandallótűz emberiség Igazi Békekonferen- melegének képzeletévé alakítja ciája, a Földgolyó örömódája, át kisfiús fantáziám. Alruhás S mennyi rítus, aktus, hagyó- gyermekként járom körbe a mány kíséri, övezi, őrzi a sze- karácsonyi öröm alkotóit, retetnek az együvétartozásnak Nyílik egy másik ajtó, s -mö- és a békének eme évezredek gtile ezernyi pontból sugárzó óta fennálló, megejtően embe- ezüstfény-derengés árad; curl szimbólumát! Ezeknek a jel- kor- és ezüstpor-oldattal öblöképeknek egyikéről: a zöld fe- getett gömbök sokasága bonyök ágait ékesítő karácsony-' csétja ki magából. Aztán jön fadíszről, Illetve azok készítői- a színképváltozás: csípős gőzü ről szól az alábbi — „csillag- 'színfürdőbe merül az ezüstfeszőró-fényű“ — riport. hér gömbök sora... Türkiz,

opál, rubin, smaragd, zafír x x x színlángokban születnek újjá.

Közelebb hajolok hozzájuk: ar- Beosonok Cselnek (Stítnlk) comat szivárványfényben meggömörl városka egyik ódon fürdetve kapom vissza, épületének árkádja alá. Előbb A gömbök, házikók, fenyőtoa zárt udvarra nyílő ablako- hozok, csillagok, harangok, s á kon keresztül kukucskálok be, világ száznyi formáját megidégyermek módjára, hogy elles- hangulatkeltő díszecskék sem a pici műhelyek titkát, gondos kezek művészi ecsetvo- Asszonyok hajlonganak, láng- násainak szépség-üzenetével sugarak, fölött, üvegrudakat bti- indulnak az emberi szívek meg' vöínek gömbökké. A másik szó- hódítására, bábán ezüstszínűvé vakulnak az átlátszó üvegbuborékok. А я x x

festékfürdőkből már színköntösbe bújtatva, csillogó-mosoly- Ez az üzemegység 1958-ban lyal kerülnek a díszltőmeste- kezdte meg a karácsonyfadírek ecsetjei alá. A szín-formák- szék készítését, amelyből évenkal felékesített csüngőcskék te több mint tížmilió darabot dobozokban várnak a nagy adnak piacra. Termékeiket á utazásra, majd a kiszabadító, világ számos országába expoqkarácsonyfára-aggató kézmoz- tálják. A hatvanöt dolgozó jadulatokra. varésze csökkent munkaképes-Elcsent titkokkal léptem át ségű. Az üvegfúvók 24 tagú, a karácsony-pnradicsom küszö- ezüstérmes szocialista brigádja bét. Hangok, szagok, hőingerek az aranyérem-várományosa, egészítik ki, teszik élővé az

Imént kívülről szemlélt képet. Munkaköpenybe öltözött embe—ki-*

(Ondrej Miškovií felvétele)

Tél a Lomnici-csúcson, 2634 méter magasságban

rácsonykor bableves volt ,az ünnepi ebéd. Emlékszem, egyszer átszökött hozzánk a grófék kislánya, és csak néztük, milyen étvággyal kanalazza a bablevesünket.

Sóky Rudolf: — Divat volt a mendikálás vagy kántálás. Csoportosan Jártak a gyerekek a házak ablakai alá, s karácsonyi énekeket énekeltek. Aztán kaptak a tarisznyájukba almát, diót, kalácsot.

— Önök szerint milyenek a mostani karácsonyok?

László Ambrus: — Csillogók-villogók, káprázatosak ..«

Solfcánsky Eszter: — Ma már kerül , ajándékra, nem úgy, mint a ml időnkben. Annyira, hogy úgy érzem, a karácsony a szeretet ünnepe helyett inkább az ajándékozás ünnepe lett. Ez még nem is volna baj, hiszen az ajándék célja az örömszerzés. Sokan azonban átesnek a ló túlsó oldalára. Különleges ajándékokkal kápráztatják el egymást, mert ugye ünnepek utáni egyik fő munkahelyi beszédtéma, ki mit adott, illetve kapott karácsonyra ... A gyerek már nem örül a villanyvonatnak, a feleség a bundának. Még különlegesebbet, szinte elképzelhetetlent akar.' Olyat, ami senkinek sincs, amit irigyelni lehet. Kivagyiság, rongyrázás ez bizony. Arról nem is beszélve, hogy mostanában "a meghitt beszélgetések helyett az emberek karácsonykor is inkább odaülnek a tévé elé.

jr- Kivel töltik a karácsonyt?

Cséfalvai Magda: — Három gyerekem van. Karácsony este a lányomnál, első ünnepen a kisebbik fiamnál, a második ünnepen az idősebbiknél leszek.

Sóky Rudolf: — A fiamhoz megyek.

Győri Ferenc: — Többen vagyunk, akiknek nincs kihez menni. Karácsonyfát állítunk a klubban, s itt fogunk összejönni. Kívánunk majd egymásnak mindent, amit ilyenkor szokás: békességet az embereknek, békét az egész Földön. S ne csak karácsonykor.

Marton Iván

Az ország legmagasabb lakott helye: a Lomnici Me teorológiai Állomás és Csillagvizsgáló

kitűnő rálátást biztosít. A falak mentén fűtőtestek ontják a meleget. Körös-körül, szemmagasságban különféle speciális mérőműszerek, táblázatok, diagramok. Alattuk, az asztalokon elektronikus számológépek, egy kódológép képernyővel, iratok, készülő jelentések, vaskos napló, táblázatok, szakkönyvek. A mély háttércsöndben zümmögés, óraketyegés. Egy cserépben élet: nyíló virág. A szoba közepén heverő, dohányzóasztal és két fotel. A padlózatot szőnyeg borítja, az alacsony mennyezeten neonégők.

— Milyen pillanatnyilag az időjárás

A téren csípős északi szél fújdogál, maga előtt sodorva a száraz faleveleket. Innen is, onnan is idős emberek ’ szállingóznak a nyugdíjasklubba. Utánuk megyek. Néhányukkai leülünk beszélgetni. Mi másról is eshetne szó t ilyenkor, mint a karácsonyról.

— Milyen emlékeik vannak gyermekkoruk karácsonyairól?

j Sóky Rudolf: — Hideg, ztmankós, hólepte karácsor nyokra emlékezem, melyek az első világháború éveiben j bizony szegényesebbek vőltak. Apánk a fronton volt, apyánk itthon, egyedül az öt gyerekkel. Persze karácsonyfánk azért volt. Mi, gyerekek elmentünk az erdőbe, fenyőgaljyakat törtünk, hazahoztuk, lyukakat fúrtunk egy „ bosszú karóba, s beleillesztettük az ágakat. Az idősebb lánytestvéreim feldíszítették. Hogy mivel? Azzal ami volt: dióval, almával, papírlánccal. Este főtt vagy sült kukoricát ettünk vacsorára. Ha netán volt kukoricaliszt, anyánk görhenyt is készített.

Győri Ferenc: — Csengettyűszós karácsonyok emléke él bennem. Apám felment fuvarosnak Pestre; anyám velünk együtt rövidesen követte. Bérházban laktunk. A karácsonyfa feldíszítése anyám dolga volt. Alig vártuk. hogy megszólaljon a csengő, ez jelentette, hogy ml, £ gyerekek, beléphetünk a szobába. A karácsonyfa díszítése egyszerű volt: ezüstpapírba csomagolt kockacukor, alma, dió. A csillagszóróktól sziporkázó karácsonyfa P azonban így is ámulatba ejtett benünket. Ajándék? Arra t nem jutott.

Solčánsky Eszter: — Igaz, hogy nálunk is csak sztaniolpapírral meg dióval volt feldíszítve a karácsonyfa, í de mi, gyerekek ennek is nagyon örültünk. Anyám iga- Щ zán a szeretet ünnepévé tudta varázsolni a karácsonyt Nem volt ugyan pénze, hogy ajándékokat vásároljon, de már jóval ünnepek előtt titokban kötött, varrt, hogy kesztyűvel, sállal ajándékozhasson meg bennünket. Ka-