Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-15 / 50. szám

4 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. äecemtier 15. Minden érövéi a XVI. pártkongresszus határozatainak teljesítéséért '(Folytatás a 3. oldalról? zaléka vett részt, és jelentésen nö­vekedett azon gazdaságok száma, ame­lyek külön orvosi ellátást tudnak biz­tosítani. A gyógyfürdői kezeléseken 6vente átlagosan 34 ezer szövetkezeti dolgozó piheni ki fáradalmait, s me­rít új erót az igényes mindennapi munkához. A közétkeztetésben is előrehala­dásról számolhatunk be, mivel a szö­vetkezeti tagok több mint ötven szá­zaléka használja ki ennek előnyeit, s Így 89 ezerrel többen étkeznek rendszeresen ily módon, mint öt év­vel ezelőtt. Ezernégyszáz szövetkezet biztosítja egész évben, s több mint 120 idényjellegűén az üzemi étkezte­tést. A szövetkezeti tagok gyermekeiről való gondoskodás terén is Jó ered­mények születtek. Az efsz-ek közül 588 saját bölcsödét illetve óvódét üzemeltet, s további 1077, a pénz­eszközök társításával felépült intéz­mények száma. Jelenleg, néhány ki­vételtől eltekintve, elmondható, hogy el tudjuk helyezni a szövetkezeti ta­gok gyermekeit a bölcsődékben és az óvodákban. Szocialista társadalmunk alapelvei­vel összhangban jelentősen emelke­dett az idősebb és a nyugdíjas szövet­kezeti tagokról való gondoskodás színvonala. Az efsz-ek évente átlago­san saját anyagi eszközeikből 120 mil­lió korona összegű nyugdíjkiegészí­téssel segítik az idősebbeket, lehető­vé teszik számukra, hogy rendsze­resen részt vegyenek a gyógyfürdői kezeléseken, üdüléseken, éljenek a közétkeztetés lehetőségeivel. A szövetség szervei nagy figyelmet fordítanak a szövetkezeti földműve­sek lakáskörülményeinek állandó ja­vítására. Kedvezően értékelhető, hogy az 1976—1982-es időszakban szövet­kezeteink közel 55 ezer lakást utal­tak ki, vállalati, üzemi, szövetkezeti vagy önsegélyes formában. Kevésbé lehetünk elégedettek azon­ban az élet- és a munkakörnyezet feltételeinek Javítása terén elértek­kel. Habár az ilyen jellegű verse­nyekbe évente a szövetkezetek kilenc­ven százaléka bekapcsolódik, az eddi­gi eredmények nem felelnek meg az adott feltételeknek. Ezért a szövet­ség az eddigieknél nagyobb szerepet kíván juttatni az élet- és a munka­­környezet feltételeinek mielőbbi ja­vítására, a gazdasági telepek és ud­varok, valamint a községek és fal­vak környezetvédelmére. A javulás elengedhetetlen feltétele, hogy a szö­vetség képviselői az eddigieknél job­ban együttműködjenek a nemzeti bi­zottságokkal, a Nemzeti Front tömeg­­szervezeteivel, mert csak így érhető el számottevőbb előbbrelépés. A szövetkezetek jelenlegi jövedel­mezősége és gazdasági helyzete lehe­tővé teszi a kulturális és szociális alaphoz való anyagi hozzájárulás ösz­­szegének növelését. Nem mindenütt használják ki azonban a kulturális és szociális alap nyújtotta segítség lehetőségeit. A jövőben a mezőgaz­daság irányító szervei következete­sebben és alaposabban figyelemmel kísérik majd e kérdések alakulását. A kulturális és szociális alapnak az eddigieknél hatékonyabb felhaszná­lása érdekében szükségszerű a CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériuma ma már túlha­ladott rendeletének módosítása. HASZNOS TAPASZTALATCSERÉ« Az egységes földmfivesszővetkeze­­tek IX. kongresszusa óta a szövetség nemzetközi együttműködését is kibő­vítette. Jelenleg 31 ország mezőgaz­dasági szövetkezeti szerveivel van a szövetségnek szorosabb kapcsolata. Elsődleges a Szovjetunió Kolhozta­nácsával folytatott tapasztalatcsere, amely mindkét fél számára egyaránt előnyös, valamint a többi szocialista országgal való sokoldalú együttmű­ködés. "Ezeket a kapcsolatokat — el­sősorban a fejlődő országokban — a szocialista nagyüzemi mezőgazda­­sági termelésben elért sikereink be­mutatására is sokoldalúan kihasznál­juk. Az SZFSZ részt vállal a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség mezőgazdasá­gi bizottságának munkájából, hogy ezen a téren is következetesebben ér­vényesüljenek a helsinki konferencia, valamint a prágai béke-világtalálkozó határozatai. A szövetség szerveinek és alapszer­vezeteinek sikeres munkája, valamint a vezetőség eredményes tevékenysége tovább növelte a szövetkezeti dolgo­zók tekintélyét, örvendetes, hogy az utóbbi időben a járási bizottságok a korábbiaknál jobban érvényesítik ha­táskörüket a szövetkezetekben is, erdményesebben együttműködnek at efsz-ek vezetőivel. Mindez főleg a kongresszust megelőző vitában, vala­mint a járást konferenciák alapos előkészítése során mutatkozott meg, ahol újra bebizonyosodott, hogy csak­is a rendszeres együttműködéssel ja­vítható a szövetség munkája. A járá­si bizottságoknak döntő szerepük ván abban is, hogy viszonylag rövid idő alatt sikerült szinte teljesen felújí­tani a szövetségi részlegek és rész­legbizottságok tevékenységét. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy az egyes járási bizottságok munkájá­nak színvonala között még nagy kü­lönbségek vannak. Mindezek oka ott keresendő, hogy néhány járásban nem minden bizottsági tag kapcsolódik be a rendszeres tevékenységbe, sok he­lyütt pedig nem sikerült a vezető­ségnek teljesítenie céljait. Ez főleg a szövetségi részlegek és részlegbi­zottságok munkájával való együttmű­ködés hiányosságaiban mutatkozik meg. Több szövetkezetben ugyan megalakultak az említett részlegek és részlegbizottságok, ám tevékeny­ségük korántsem rendszeres, nem tudják megteremteni a színvonalas szövetségi munka feltételeit, s az eh­hez nélkülözhetetlen vezetői bázist. Az SZFSZ eredményeiből és sike­reiből nagy részt vállalt fes vállal a jövőben is a szövetség Központi Bi­zottsága, valamint az SZFSZ Cseh­országi és Szlovákiai Bizottsága. Ked­vezően értékelhetjük főleg azt a tényt, hogy a két utóbbi bizottság az utóbbi Időszakban alaposabban elmé­lyítette munkáját, sikeresen együtt­működött elsősorban a járási bizott­ságokkal és elősegítette a szövetség új szerkezeti felépítését az efsz-ekben. Az irányító szervek meghatározóan hozzájárultak a kötelezettségvállalási mozgalom, valamint a szocialista ver­seny kiszélesítéséhez, segítették az új eljárások és módszerek bevezeté­sét, széles körűbb alkalmazását. Fő­leg a CSKP KB 4. ülését követően a mezőgazdasági vezetőkkel való szo­ros együttműködésben a szövetség is fokozottabb figyelmet fordított a tu­dományos-műszaki haladás eredmé­nyeinek mielőbbi gyakorlati alkalma­zására. Az előző időszakhoz viszo­nyítva jelentősen emelkedett a bi­zottságok eszmei-polittikai tevékeny­ségének színvonala. Kiaknázatlan tar­talékok vannak azonban a bizottsá­gok irányító és szervező munkájá­ban, mivel több járásban az alap­szervezetek tevékenységének az irá­nyítása nem az elvárásoknak meg­felelő, hiányzik az összehangolt, rend­szeres közös munka. Az ellenőrző te­vékenység hiányosságait mutatja az a tény, hogy a vezetőség nem ellen­őrizte rendszeresen a járási bizottsá­gok munkáját, azt, miként teljesítik kitűzött, konkrét feladataikat. Mind­ez az SZFSZ Központi Bizottságára is érvényes, amely ezzel kapcsolat­ban az irányító, szervező és ellen­őrző munka javítását szorgalmazva több intézkedést foganatosított a CSKP XVI. kongresszusának és az ezt követő KB ülések határozataiból ere­dően. A szövetség Központi Bizott­sága sem értékelte mindig rendsze­resen és következetesen a határoza­tok lebontását, a konkrét feladatok teljesítését az alsóbb szervezési szin­ten. Tudatosítjuk, hogy a Központi Bizottság tagjai közül nem mindenki fejtett ki az elmúlt időszakban olyan aktivitást, amelyet ez a tisztség meg­követel. AZ ÜJ SZAKASZ KÜSZÖBÉN Elvtársak, mezőgazdaságunk, mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmunk — amint az Strougal elvtárs beszámolójából is ki­tűnik — új szakasz küszöbén áll. Szövetségünk munkáját az igényes feladatokhoz kell igazítanunk, az el­következőkben Is emelnünk kell munkánk színvonalát és növelni a hatékonyságát. Feladataink beállí­tottsága abból a megállapításból kö­vetkezik, melyet társadalmi szerve­zetünk szerepével kapcsolatban a CSKP KB 11. ülésén Pitra elvtárs ál­tal előterjesztett beszámoló hangsú­lyozott. Döntő fontosságú feladat, hogy még nagyobb részt vállaljunk a párt agrárpolitikájának megértetéséből és teljesítéséből — annak a agrárpoli­tikának a megvalósításából, amely az élelmezés növekvő önellátottsággal párosuló ésszerűbbé tételét szorgal­mazza. Ezzel összhangban az a leg­közelebbi feladatunk, hogy mozgósít­suk a szövetkezeti tagságot az 1985. évi és az egész hetedik ötéves terv­időszak feladatainak teljesítésére és kívánatos mértékű túlszárnyalására, tehát a XVI. pártkongresszus határo­zatainak megvalósítására. Ezzel egy- Időben oda kell hatnunk, hogy vala­mennyi efsz-ben megteremtsék a nyolcadik ötéves tervidőszak meg­kezdésének, illetve a mezőgazdaság távlati fejlesztési programja megva­lósításának kedvező feltételeit. En­nek érdekében — a mezőgazdasági irányító szervekkel együttműködve — a szövetkezetekben szövetségünk szervei vonalán is biztosítjuk a CSKP KB 11. ülése határozatainak sajátos viszonyokra történő kidolgozását. E határozatok megértésére és a tel­jesítésüket szolgáló mozgósításra ki­használjuk a kongresszus utáni kam­pányt, és a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal együtt biztosítjuk, hogy a CSKP KB 11. ülésének és az efsz-ek X. országos kongresszusának határozatai a zárszámadó közgyűlé­sek legfontosabb napirendi pontja­ként kerüljenek megvitatásra. Azon leszünk, hogy növeljük a dol­gozók részvételét a tervek előkészí­tésében és teljesítésük ellenőrzésé­ben, a munkaközösségekre pedig oly módon igyekszünk hatni, hogy azok kezdeményező feladatokat vállalja­nak. A szövetkezetek vezetőségétől megköveteljük, hogy emeljék az irá­nyító és szervező tevékenység szín­vonalát, következetesen érvényesítsék a tökéletesített irányítási rendszer alapelveit, mélyítsék el a belüzemi tervezést és vezessék be a földmű­vesek anyagi érdekeltségével szoro­san összekapcsolt belüzemi önelszá­molást. A jövőben rendszeres figyelmet szentelünk a javadalmazásnak, főleg az érdem szerinti jutalmazás alapel­vei érvényesítésének, és tevékenyen bekapcsolódunk a bérrendszer gazda­sági hatékonysága tökéletesítésének második szakaszát előkészítő mun­kákba. A tervteljesítés biztosítása so­rán politikai-szervező munkánkat a döntő fontosságú területekre és a kiemelt feladatokra összpontosítjuk. E munkában a legfontosabb eszkö­zünk továbbra is a munkakezdemé­nyezésnek és a szocialista verseny­mozgalom valamennyi formájának fellendítése marad. Azokban az ága­zatokban, melyekben a társadalmi érdek megkívánja, a szocialista kö­telezettségvállalásokat a termelés nö­velésére, másutt a minőségi mutatók javítására irányítjuk. Szövetségünk járási bizottságainak továbbra is fon­tos feladata, hogy politikai-szervező munkával segítse a szövetkezetek gazdálkodásában, illetve az egyes munkaközösségek eredményeiben ta­pasztalt, indokolatlan különbségek felszámolását. Külön felhívjuk járá­si bizottságaink figyelmét a lemara­dozó szövetkezetekre. Az efsz-ekben továbbra is azon fogunk munkálkod­ni, hogy a tagok részt vegyenek az irányításban. Mindebben fontos sze­repet kell játszania a szövetség újon­nan bevezetett szervezeti felépítésé­nek. HATÉKONYABB TÖMEGPOLITIKAI MUNKÁT Az elkövetkezőkben növeljük poli­tikai-nevelő tevékenységünk és a szövetkezeti tagság körében kifejtett tömegpolitikai munkánk hatékonysá­gát. A világpolitikai helyzet jelenle­gi alakulását figyelembe véve, többet kívánunk foglalkozni a nemzetközi politikai helyzettel 'és a békeharc je­lentőségével. Hasonlóan fontosnak tartjuk a szövetkezeti földművesek szövetkezetükhöz fűződő kapcsolatá­nak megszilárdítását, a szövetkezeti fegyelem megszilárdítását és a szo­cialista tulajdon védelmét, valamint a szocialista törvényesség megtartá­sát. Minőségileg magasabb szintre kell emelnünk a szövetkezeti mun­kaiskolákat, és a szövetkezetekben folyamatosan létre kell hoznunk a haladó tapasztalatok és a nevelés ka­binetjeit. Fontos feladat, hogy vala­mennyi efsz-ben intenzívebbé tegyük a tudományos és műszaki ismeretek, valamint a haladó tapasztalatok nép­szerűsítését és gyakorlati alkalmazá­sát. A jövőben is aktívan hozzájáru­lunk a szövetkezeti földművesek mun­kája és élete kedvezőbb szociális és gazdasági feltételeinek megteremté­séhez. Azon fogunk munkálkodni, hogy bővítsük az üzemi étkeztetést, javítsuk az üdülési és a gyógykeze­lési lehetőségeket, tökéletesítsük az egészségügyi gondoskodást, és felszá­moljuk szövetkezeteinknek a szociá­lis programok kialakításához és meg­valósításához, valamint a kulturális és szociális alap kihasználásához fű­ződő viszonyában tapasztalható kü­lönbségeket. Az állami szervekkel együttműködésben, a jövőben megkü­lönböztetett figyelmet szentelünk a lakásépítés továbbfejlesztésének és az életkörnyezet alakításának, illetve védelmének. A CSKP és az állam külpolitikai irányvonalával összhangban, a jövő­ben is fejleszteni fogjuk együttmű­ködésünket a szocialista, a fejlődő és a tőkés országok mezőgazdasági és szövetkezeti szervezeteivel, s az el­következőkben is tevékenyen bekap­csolódunk a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség mezőgazdasági bizottságá­nak munkájába. Szövetségünk szerveinek tevékeny­ségét minden fokon az említett köve­telményekhez igazítjuk. Eddigi tevé­kenységük értékeléséből kiindulva biztosítjuk, hogy a szövetség felada­tainak teljesítésében a szervek vala­mennyi tagja részt vegyen. Kiterjeszt­jük és minőségileg magasabb fokra emeljük szerveink aktíváit, s rend­szeresen fogunk dolgozni velük. A jövőben nagyobb figyelmet szen­telünk annak, hogy elenőrizzük, ho­gyan teljesíti feladatait a szövetség alapszervezetének vezetőségeként sze­replő efsz-vezetőség, illetve az efsz­­elnök, aki egyben az alapszervezet­nek is elnöke. Gondunk lesz arra, hogy növekedjen a szövetkezet irá­nyításában és társadalmi tevékenysé­gében betöltött szerepük. A járási bizottságoknak mindenek­előtt az lesz a feladatuk, hogy a szö­vetségi tevékenységet méglnkább át­vigyék a szövetkezetekbe. Azon túl­menően, hogy törődnek az üzemi bi­zottságokkal és a szövetségi részle­gekkel, céltudatosan együtt kell dol­gozniuk az efsz-ek elnökeivel és ve­zetőségével. Ehhez természetesen szakképzett kollektívát kell létrehoz­niuk. Ugyancsak fontosnak tartjuk az SZFSZ járási bizottságai és a járási mezőgazdasági igazgatóságok együtt­működésének elmélyítését. Ennek az a célja, hogy egységesítsük az el­járásokat és megosszuk a közös fel­adatok teljesítésének biztosítását szol­gáló munkát, s a szövetkezetekre is összehangoltan Igyekezzünk hatni. A járási bizottságoknak meg kell ta­lálniuk az utat ahhoz, hogy hatni tudjanak a szövetkezetek műszaki­­gazdasági dolgozóinak gondolkodás­­módjára és megnyerhessék őket a szövetség szerveiben végzendő mun­kának. A központi, a csehországi és a pzlo­­vákiai bizottságok munkáját szilárd koncepciókra kell alapozni. Emeljük a járási bizottságok módszertani irá­nyításának, illetve a közvetlenül * szövetkezetekben végzett társadalmi­­szövetségi munka színvonalát, minde­nekelőtt a részlegbizottságokban és a szövetségi részlegeken. A hatékony­ság és a járási bizottságoknak nyúj­tott segítség érdekében még jobban kiépítjük és megerősítjük aktíváin­kat. Szerveink munkatervében na­gyobb teret adunk saját munkaered­ményeink értékelésének és megold­juk az elfogadott és saját viszonyok­ra alkalmazott határozatok rendsze­res és következetes ellenőrzését. IGÉNYESEN A KONGRESSZUSI HATÁROZATOK LEBONTÁSÁBAN Tudjuk, hogy a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetségének egyre igénye­sebb feladatokat kell teljesítenie. A’ CSKP KB 11. ülésének határozata és a Strougal elvtárs által előterjesz­tett kongresszusi főbeszámoló egy­aránt erre utal. Szeretném a kong­resszust biztosítani, hogy a szövetség megtesz mindent annak érdekében, hogy becsülettel teljesítse feladatait. Az első lépésünk az lesz, hogy sajá­tos viszonyainkra méretezzük a kong­resszus határozatát s azt a kongresz­­szust követő időszakban részletesen megtárgyaljuk a szövetkezeti földmű­vesekkel. Ezt a folyamatot hasonló aktivitással fogjuk szervezni, mint a kongresszus előtti vitát. Az a célunk, hogy a kongresszus határozataival megismerkedjen minden munkaközös­ség és minden egyes szövetkezeti tag. Elvtársak, a kongresszusi tanácskozás jő alka­lom arra, hogy ismételten hangsú­lyozzuk — a mezőgazdaság szocialis­ta átépítésében elért eredményeink­hez jelentősen hozzájárultak a világ első szocialista államának, a Szovjet­uniónak a gazdag tapasztalatai és ön­zetlen segítsége. Számunkra komoly előny, hogy lehetőség van a kölcsö­nös tapasztalatcserére és a szocia­lista közösség többi tagállamával folytatott, szoros együttműködésre. Ez úton is köszönetünket fejezzük ki a Szovjetunió és a többi testvéri or­szág küldöttségeinek a segítségnyúj­tásért és az együttműködésért, s biz­tosítani szeretnénk őket afelől, hogy felkészültünk az együttműködés meg­szilárdítására és elmélyítésére. Tisztelt küldöttek, elvtársak! Meggyőződésem, hogy az Önök éá a szövetkezeti földművesek százezrei­nek nevében a legőszintébb köszöne­tünket fejezhetem ki Csehszlovákia Kőmmunlsta Pártja Központi Bizottsá­gának és személy szerint Gustáv Hu­­sák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárá­nak, köztársaságunk elnökének, to­vábbá a szövetségi kormánynak és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának az egységes földműves­szövetkezetek és az egész mezőgaz­daság iránt tanúsított nagy figyel­méért és fejlődésének támogatásáért, a szövetkezeti földművesek és a falu életfeltételeinek javulásáért. Egyút­tal afelől is biztosíthatjuk őket, hogy szövetkezeti földműveseink minden tudásukat és erejüket latba vetik a CSKP XVI. kongresszusa határozatai­nak, a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítése érde­kében, valamint azért, hogy alapo­san felkészüljünk azoknak az igényes feladatoknak a teljesítésére, melye­ket majd a CSKP XVII. kongresszusa tűz mezőgazdaságunk és egységes földművesszövetkezeteink elé. A Szövetkezeti földműveseit Szövetsége szerveinek megválasztása (Folytatás az 1. oldalról} loma-i Nový Gemer Efsz gépesítője, Karol Fedor, a zákamennéi Biela Orava Efsz gépjavítóinak vezetője, Ján Fedorko mérnök, a bardejovi Ösz­­szefogás Efsz közgazdásza, Mária Fra­­iiová, a nemšovái Vlára Efsz referen­se, Ján Grajciar, a necpaly-žabokrekyi Efsz állattenyésztési főágazatvezetője, Štefan Hamerlík mérnök, a Jabloni­­cai Efsz elnöke, Ján Hermanovský mérnök, a kvakovcei CSSZB Efsz el­nöke, Helena Kačinová, a Nitrianska Streda-i Tríbeč Efsz agronémusa, Marta Kadáčková, a Predmieri Efsz segédagronómusa, Augustin Kalivoda, a majcíchoví Peter Jilemnický Efsz gépjavítóinak vezetője, Anna Koncová, a palásti (Plášfovce) Béke Efsz állat­gondozója, Albert Košik mérnök, a kolárovói SZISZ Efsz elnöke, Kozsár István agrármérnök, a méhi (Včelin­­ce) Üj Élet Efsz elnöke, Köteles Já­nos agrármérnök, az újbodval (Nová Bodva) Februári Győzelem 25. évfor­dulója Efsz elnöke, Michal Lekýr mér­nök, az ípolynyékí (Vtníca) Béke Efsz káderosztályának dolgozója, Andrej Madzin, a Nižná Olšava-i To­kajik Efsz építészeti technikusa, Vla­dimír Makovský mérnök, a Spišská Belá-1 Tatry Efsz elnöke, Cyril Mérés, a györödl (Veľký Öúr) Győzelmes Február Efsz elnöke, Cyril Moravčík mérnök, Viliam Oravec mérnök, a No­vá Ľubovňa-1 Virágzás Efsz elnöke, Miroslav Pakši mérnök, a krupinal Május 9. Efsz elnöke, Katarína ro­láková, a Hűli Efsz bérelszámolója, Pavol Soukup, a Budmericei Efsz technikusa, Antónia Srnová, a Janóvá Lehota-i Győzelmes Február Efsz rak­tárosa, Mikuláš Šidlk agrármérnök, Milan Šoltés mérnök, a závadkai Ší­rava Efsz elnöke, Viera Štrpková mérnök, a šoporňai Győzelmes Feb­ruár Efsz normázôja, Terézia Švecová, a široké! Branisko Efsz fejőnője, Ján Tomašovič mérnök, a Jaslovské Bo­­hunice-i Egyetértés Efsz elnöke, An­na Uríková, a Koši Efsz állatgondozó­ja, František Zezuľa mérnök, a Po­važské Podhradie-i Efsz elnöke és Ján Žadanský, a Kuzmicel Efsz far­mere. AZ SZFSZ SZB PÖTTAGJAIVÄ Ludmila Fedákovát, a Chimed Efsz tervezőjét, Frenyák Alajost, a galán­­tai Május 9. Efsz közgazdászát, Žofia Martvoňovát, a Sedliacka Dubová-i Május 9. Efsz dolgozóját és Ervin Weist, a výčapy-opatovcel Zobor Efsz technikusát; választották meg. AZ SZFSZ SZLOVÁKIÁI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAIVÁ Anna Ištvanová mérnököt, a Lietaval Efsz közgazdászát, Emília Jedinát, a senicai Május 9. Efsz admin, dolgozó­ját, Miroslav Krchlfk mérnököt, a Trenčianske Mltice-i Podhorie Efsz közgazdászát, Marta Paleöknvát, a tí­­soveci SZNF Efsz referensét, Szabó Mártát, az izsai (Iža) Béke Efsz bér­elszámolóját, Dušan Šandort, a čaňa­­gyňovi Efsz revíziós bizottságának el­nökét és Vasil Varjan mérnököt, a Nižné Repaše-l Pod Javorinou Efsz elnökét, AZ SZFSZ SZERB PÖTTAGJAIVÄ pedig Anna Hrušovskát, a trnavat Má­jus 1. Efsz közgazdászát és Mária Tekelovát, a Štrbai Efsz közgazdászát választották meg. AZ SZFSZ SZB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJAI Ján Blcháő, az SZFSZ SZB alelnöke, Jaroslav Cienik, Josef Dolejšf, Mária Fraňová, Ján Grajciar, Vladimír Ma­kovský mérnök, Cyril Mérés, Cyril Moravčík agrármérnök, az SZFSZ SZB elnöke, Mikuláš Šidík agrármérnök, az SZFSZ SZB titkára, Michal Šoltés mérnök és Ján Tomašovič mérnök.

Next

/
Thumbnails
Contents