Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-15 / 50. szám

1984. äecember 15. SZABAD FÖLDMŰVES Az efsz-ek X. országos kongresszusának határozata (Folytatás az 1. oldalról) sére kötelez, miközben fokozatosan növelnünk kell a mezőgazdasági ter­mékekből való önellátásunk mértékét. A kongresszus kötelezi az összes efsz-tagot és felhívja a mezőgazda­ságban, a mezőgazdasági szolgálta­tásokban, a feldolgozóiparban és a népélelmezés biztosításában résztvevő többi ágazat összes dolgozóját arra, hogy fokozott igyekezetét fejtsenek ki a CSKP gazdaságpolitikája straté­giai irányvonalának teljesítésére, vagyis a népgazdaság intenzív fej­lesztésre való áttérésére, főleg a ter­melés hatékonyságának sokoldalú nö­vekedésével és a munka minőségének javításával, valamint a nyersanyagok, anyagok és az energiaforrások maxi­mális hasznosításával. Meghatározó út a termelés intenzív fejlesztése, a tudományos és műszaki ismeretek át­fogó érvényesítése az egész mezőgaz­dasági-élelmiszeripari komplexumban. A lehető legnagyobb mértékben kell hasznosítani minden árnyi földterü­letet, minden kilogramm takarmányt, vetőmagot, trágyát és növényvédő szert, minden liter gázolajat és min­den munkaórát. Sürgető feladat a me­zőgazdasági veszteségek csökkentése és a mezőgazdasági termékek minősé­gének javítása. Minden munkahelyen a munka- és technológiai fegyelem, a gazdaságosság és a rend az alapvető feltétele az élelmiszerek további ha­tékony termelésének. XXX Äz efsz-ek X. országos kongresszu­sa a mezőgazdaság és a népélelmezés­ben résztvevő más ágazatok távlati fejlesztési programját a CSKP mező­­gazdasági politikájának végrehajtása során jelentős politikai-gazdasági do­kumentumnak tartja. Alapvető irány­vonalat jelent ez a nyolcadik ötéves terv előkészítése során, illetve a nép­gazdaságfejlesztés távlati terveinek kidolgozásakor. Az élelmiszertermelés fejlesztésében kitűzött igényes meny­­nylségi és minőségi célokat a kong­resszus a társadalmi szükségletek és a népgazdaság reális meghatározásá­nak tartja. E célok teljesítése átfo­gó megközelítést igényel, továbbá azt, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum összes láncszemének te­vékenységét és igyekezetét összehan­golják. Az igyekezet szerves részét kell hogy képezze a KGST-tagországaival való nemzetközi szocialista együttmű­ködés további elmélyítése, a legfel­sőbb szintű idei moszkvai tanácsko­zás határozatainak értelmében. E célokkal és szükségletekkel össz­hangban minden mezőgazdasági üzem­ben meg kell teremteni a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés eredményei­nek a termelés és az Irányítás vala­mennyi szintjén történő átfogó érvé­nyesítése feltételeit. 0 az élelmiszerek és a mezőgazda­­sági nyersanyagok termelésében az önellátás mértékének növelését első­sorban a növénytermesztés kiemelt fejlesztésével kell biztosítani. Ennek feltétele, hogy összhangot kell terem­teni a növénytermesztés és az állat­­tenyésztés szerkezete, valamint a ta­laj-ökológiai feltételek között. A nö­vénytermesztés fejlesztésének alapja a termőföldalapról való gondoskodás, a termőföld kihasználása és termő­­képességének fokozása, miközben kö­vetkezetesen figyelembe vesszük és kihasználjuk a gazdasági rendszer biológiai törvényszerűségeit. Ez olyan intézkedések végrehajtását igényli, melyek a talajsavanyúság módosítá­sához, a szerves trágyával való szín­vonalasabb gazdálkodáshoz, a talaj vízháztartásának Javításához, vala­mint az ésszerű tápanyag-gazdálko­dáshoz és növényvédelemhez vezet; 0 átfogó módon biztosítsuk a ga­bona- és fehérjeprogram végrehajtá­sát, mint a növénytermesztés alapve­tő feladatának teljesítését. A gabo­natermesztésben ennek meghatározó módja a hektárhozamok növelése. Súlyt kell helyezni a kukoricaterme­lési eredmények növelésére, mint a keveréktakarmányok tápértéke növe­lésének alapvető feltételére. Az eddi­ginél nagyobb fegyelmet kell fordí­tani a hüvelyeseknek, mint takar­mányfehérje-forrásoknak a termesz­tésére, s ily módon kell elősegíteni azt, hogy csökkenjen az állattenyész­tésnek az importtól való függősége. A gabonaprogram megoldásának szer­ves részét képezi a takarmányfélék intenzív termelése, főleg a gyepterü­leteken. Mennyiségük növelése mel­lett azonban minőségük javítására is törekedni kell; 0 igényesebben kell megközelíteni ai ipari növények termesztését. Első­sorban a cukorrépáról van szó, mely­nek termesztési eredményei nem fe­lelnek meg hagyományainknak és reális lehetőségeinknek. A fő cél az, hogy egységnyi területről maximális mennyiségű cukrot nyerjünk. Ennek az elvárásnak kell az összes igyeke­zetét alárendelni. Ki kell használni az olaj- és rostnövények termelési integrációjában szerzett jó tapaszta­latokat; 0 növelni kell a burgonyatermesz­tés intenzív fejlesztését, és javíta­ni a burgonyatermés minőségét. To­vábbi burgonyatárolókat kell építeni, miközben célszerűen hasznosítjuk a feldolgozóiparral és a kereskedelmi szervezetekkel való együttműködést; 0 növeljük a gyümölcs- és zöld­ségtermesztést, és szerkezeti összeté­telüket a fogyasztók igényeinek meg­felelően alakítsuk. A termelés foly­tatódó szakosítása mellett a szállítás­­igényesség csökkentése érdekében ar­ra van szükség, hogy főleg gyökér­­zöldségből el kell érni a kerületek és a járások önellátását. A gyümölcs­­termesztésben sürgető feladat a ter­méshozam-ingadozások csökkentése. Tovább kell tökéletesíteni a gyü­mölcs- és zöldségtermesztés tervezé­sét és irányítását, valamint a gyü­mölcs- és zöldségtermés értékesítését, beleértve árusítását is; 0 tovább kell intenzifikálni az ál­lattenyésztést, s az ágazatot a saját takarmányforrások alapján kell fej­leszteni. Ennek az alapvető követel­ménynek kell alárendelni az állat­­tenyésztés szerkezetét és a gazdasági állatok genetikai potenciálja teljes kihasználását célzó konkrét intézke­déseket, illetve az állattenyésztési új­ratermelési folyamat színvonalának emelését célzó intézkedéseket; 0 biztosítsuk a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztését, összhangban az egyes mezőgazdasági üzemek talaj­ökológiai feltételeivel. A termelés in­tenzitásának növelése megköveteli az állomány újratermelésének minőségi fejlesztését, illetve a zootechnikusi állattartó munka színvonalasabbá té­telét. Továbbra is irányítani kell a szarvasmarha-állomány típusösszeté­telét oly módon, hogy az lehetővé tegye a lehető leghatékonyabb tej­termelést illetve vágómarha-tenyész­tést, mindenekelőtt a tömegtakarmá­nyok alapján; 0 köve.tkezetesen irányítani kell a sertés- és baromfiállományok ala­kulását, összhangban az árutermelési tervekkel, miközben szüntelenül csök­kentjük az egységnyi termékre eső szemestakarmány-fogyasztást; 0 minden mezőgazdasági üzemben tovább kell Javítani a szemes takar­mányokkal való gazdálkodást. Azok­ban a részlegekben, amelyekben nem érik el e téren a szükséges színvo­nalat, ésszerűsítési intézkedéseket kell foganatosítani; 0 fokozatosan tartalékokat kell képezni az élelmiszertermelés stabil fejlesztésére. A mezőgazdasági üze­mekben 10—20 százalékos tömegta­­karmány-tartalékot és a félév végéig legalább 5—6 hétre elegendő szemes­­takarmánykészletet kell létesíteni. Tartalékokat kell képezni központi szinten is; 0 figyelmet kell szentelni a tech­nika ésszerű kihasználásának. Érté­kelni kell a gépek eddigi kihaszná­lását, bevetésük célszerűségét és in­tézkedéseket kell foganatosítani az állásidők megakadályozására. Tarta­lékok vannak a traktorok vonóerejé­nek kihasználásában, a függesztett munkaeszközök csoportos összekap­csolásában, a gépkezelés színvonalá­ban és minőségi fejlesztésében, a he­lyes'gépbeállítási képességekben és abban, hogy minimális energiafogyasz­tással biztosítsák a kiváló minőségű munkát. Biztosítani kell a mezőgazda­sági technikáról való gondoskodás alapelveinek megtartását, össze kell hangolni a karbantartási és javítási munkákat, melyeket a mezőgazdasági üzemekben végeznek a javítások má­sodik és harmadik fokozataival; 0 szüntelenül gondoskodni kell a tüzelőanyagokkal és energiával, főleg a gázolajjal való gazdálkodásról. Fo­kozatosan ésszerűsíteni kell ezek fo­gyasztását. Az ésszerűsítési módokat a technológiai és munkafolyamatok energiaigényességének csökkentésé­ben, a közlekedés és az üzemanyag­­fogyasztás ésszerűsítésében kell ke­resni minden egyes részlegen. A fo­gyasztási normákat az üzemek felté­telei szerint kell tökéletesíteni, törőd­ni kell következetes megtartásukkal, és ugyancsak a fogyasztás követke­zetes ellenőrzésével. Erre önálló programot kell kidolgozni minden egyes mezőgazdasági üzemben; 0 a beruházási eszközöket a lehe­tő legcélszerűbben, a talaj termőké­pességének növelésére, a technológiai gépsorok korszerűsítésére és komp­­lettizálásőra, a takarmánytárolási veszteségek, illetve az egyéb termé­nyek tárolási veszteségeinek csök­kentésére kell felhasználni. Az alap­vető út főleg az állattenyésztésben a korszerűsítés, a i rekonstrukció, il­letve a meglevő ’objektumhoz való hozzáépítés és ezek olyan gépekkel való komplettizálása, melyek lehetővé teszik a takarmányok tárolását és műszaki kezelését; 0 a mezőgazdaság további inten­zív fejlesztése programjának szerves részét képezi a környezetalakítás és környezetvédelem. A legközelebbi években ezzel összhangban konkrét intézkedéseket kell végrehajtani a környezetszennyező források felszá­molására; 0 meg kell teremteni a munkaerők reprodukciójának és stabilizálásának feltételeit, főleg az efsz-ek fiatal dol­gozóinak esetében. Fokozott figyel­met kell fordítani a káder-, személy­zeti és szociális fejlesztési tervek ki­dolgozására és teljesítésére. Ki kell dolgozni a munkakörnyezet javításá­nak konkrét programját, és a nemzeti bizottságokkal együttműködve a fa­lusi élet feltételei javításának prog­ramját, beleértve a lakásépítési kér­déseket, tekintettel az egyes terüle­tek feltételeire. Fontolóra kell venni a kulturális alap hatékonyabb ki­használásának lehetőségeit, a munka­erő-reprodukció és stabilizálás bizto­sításával kapcsolatban; 0 rendszresen tökéletesíteni kell és hatékonyan ki kell használni a dolgozók anyagi érdekeltségi rendsze­rét a termelés anyag- és energiaigé­nyessége csökkentésére, illetve a munka minőségének javítására. Az ér­vényben levő szabályok megtartásá­val tökéletesíteni kell a javadalma­zás formáit oly módon, hogy a dolgo­zók javadalmában egyre nagyobb mértékben tükröződjön munkájuk társadalmi haszna; • el kell távolítani azokat a fogya­tékosságokat, melyek a hasonló felté­telek között gazdálkodó üzemek eltérő eredményeit okozzák. Ugyanez vonat­kozik az egyes üzemen belüli munka­­szakaszokra is. Ehhez meg kell terem­teni a káder-, szervezési és anyagi feltételeket. Az üzemek tevékenysége eredményeinek megteremtésekor, il­letve az egyes üzemen belüli alaku­latok eredményeinek értékelésekor nagyobb mértékben ki kell használni az összehasonlító módszereket; 0 a belüzemi önelszámolás alap­elvéből kiindulva tökéletesíteni kell az üzemen belüli tervezést és irányí­tást. Minden üzem konkrét feltételei­ből és lehetőségeiből kell kiindulni Az egyes munkakollektíváknak meg kell szabni kötelességeiket, feladatai­kat és az ezek teljesítéséért való fe­lelősségüket. Ezen az alapon fokoza­tosan fejlesszük a brigádrendszerfl munkaszervezést és javadalmazást; 0 az efsz-ek vezetőségeinek, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­ge, a szakszervezeti szervezetek és az ifjúsági szervezetek közös felada­ta a dolgozók munka- és alkotó kez­deményezésének, illetve aktivitásá­nak kibontakoztatása. Ezt anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel kell fejleszteni, s a munkakezdeményezést és aktivi­tást össze kell kapcsolni az üzemek tervezett feladatainak teljesítésével; 0 a kongresszus elvárja, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztériumok megfelelő időelőnnyel lebontják a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexum tervszerű irányítási rendszere nyolcadik ötéves tervidő­szakra szóló, további tökéletesítését célzó végrehajtási intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek nagyobb teret kellene biztosítaniuk az üzemi aktivitás fejlesztéséhez, s egyúttal növelniük kellene az üzemek felelős­ségét a társadalmi szükségletek ki­elégítéséért, a termelőeszközök, a természeti feltételek és a munkaerők gazdaságos kihasználásáért a terme­lés intenzív fejlesztése és hatékony­ságának növelése céljából. A kong­resszus ajánlja, hogy készítsék elő a szövetkezeti jogi normák szükséges változtatásait, s ennek során teljes mértékben ki kellene használni a kongresszusi vita során felvetett ész­revételeket ős Javaslatokat. XXX A mezőgazdasági termelés igényes feladatainak végrehajtása megfelelő anyagi-műszaki feltételek megterem­tését követeli meg. A kongresszus el­várja, hogy a biológiai és műszaki szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, a tudományos-kutatási bázis, a fel­dolgozóipar és a szállító vállalatok az eddiginél hatékonyabban hozzájá­rulnak a mezőgazdasági termelés in­tenzív fejlesztéséhez; 0 a biológiai és műszaki szolgál­tatási szervezetektől megköveteljük, hogy váljanak a tudományos-műszaki haladásnak, mint a termelés további növelése meghatározó tényezőjének fő hordozóivá. Arra van szükség, hogy saját fő feladatuk teljesítésén — a színvonalas szolgáltatások nyúj­tásán — kívül erejüket a tudományos és műszaki ismeretek gyakorlati vég­rehajtására összpontosítsák, miközben erőteljesen javítsák munkájuk minő­ségét. Ehhez hozzá kell járulnia a végső eredményekért, a mezőgazda­­sági üzemekben elért eredményekért való garanciarendszernek is; 0 a tudományos-kutatási alaptól elvárjuk, hogy növelje hozzájárulá­sát az alapvető gazdaságpolitikai feladatok — az élelmiszerekből való önellátásuk mértékének növelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásá­hoz. A tudományos-kutatási bázisnak megfelelő időelőnyben kell összponto­sítania figyelmét a mezőgazdasági termelés fő problémáinak megoldásá­ra; 0 a feldolgozóiparnak növelni kell részvételét a kívánt szerkezet kiala­kításában, a mezőgazdasági nyers­anyagok minőségének és egyenletes szállításának biztosításában. Az élel­miszeripari üzemeknek a földműves­szövetkezetekkel és az állami gazda­ságokkal való együttműködésüket szerződéses alapon kell elmélyíteni, ennek alapvető formává kell válnia az egyes termékek kívánt mennyisé­gű és minőségű felvásárlásának biz­tosítása során; 0 számolunk azzal, hogy minősé­gileg javulnak a vegyipartól kapott szállítások, miközben több folyékony és granulált műtrágyát, illetve hazai gyártású növényvédő szert adnak a mezőgazdaság számára. Fokozott fi­gyelmet kell szentelni a káros kör­nyezeti hatások korlátozásának; 0 bízunk abban, hogy a mezőgaz­dasági gépgyártás biztosítja a gépi­technológiai vonalak jobb minőségét és komplex szállítását, és főleg a specializált növénytermesztési ágaza­tokban alkalmazott gépek és beren­dezések, az anyagmozgató gépek, a takarmánytároló berendezések és egyéb ágazatok vonatkozásában. Egy­úttal elvárjuk a leszállított gépek és berendezések paramétereinek javulá­sát, valamint energiaigényességük csökkenését és azt, hogy a pótalkat­rész-ellátás eddigi módját a mező­­gazdaság szükségleteinek megfelelően átértékelik; • a kongresszus meg van győződve afelől, hogy az iskolaügy, főleg a mezőgazdasági, szorosabb együttmű­ködésben a termelési gyakorlattal, időelőnyben reagál a mezőgazdasági termelés szükségleteire. Egyúttal kö­telezi a mezőgazdasági üzemeket, hogy teremtsék meg a szakképzett dolgozók, a főiskolai végzősök teljes érvényesülésének feltételeit. XXX A kongresszus pozitívan értékeli a szövetkezeti kollektívák munka- és társadalmi aktivitását, mely a szocia­lista verseny különböző formáiban és a feladatok kezdeményező teljesítésé­ben nyilvánul meg. A kongresszus nagyra értékeli a kongresszus előtti vita lefolyását és eredményeit, a kezdeményező ötlete­ket és észrevételeket, valamint a szo­cialista vállalásokat. A mezőgazdasá­gi üzemek vezetőségét és a mezőgaz­dasági irányító szerveket, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gének vezető szerveit arra kéri, hogy ezeket az ötleteket teljes mértékben kihasználják. A kongresszus kötelezi a szövetkezetek választott szerveit, a tisztségviselőket és a vezető dolgo­zókat arra, hogy növeljék a szövetke­zeti földművesek irányításba való be­kapcsolódását és a szövetkezeti de­mokrácia elmélyítésében való részvé­telüket. A kongresszus nagyra értékeli az efsz-ek eddigi aktív együttműködését a nemzeti bizottságokkal a szövetke­zeti földművesek, valamint a többi falusi lakos életfeltételeinek javítása során, és ugyancsak nagyra értékeli a Nemzeti Front szervezeteivel való együttműködésüket. Ennek az együtt­működésnek a fejlesztését a mező­­gazdaság további előrehaladása je­lentős előfeltételének tartjuk. XXX A kongresszus értékelte az SZFSZ társadalmi szervezet tevékenységét, melyet a párt gazdaság- és szociál­politikai feladatainak teljesítése so­rán fejtett ki. Megválasztotta a szö­vetség központi, csehországi és szlo­vákiai bizottságának új szerveit, jó­váhagyta alapszabályzatának kiegészí­téseit és kitűzte tevékenységének új irányait. Az efsz-ek IX. országos kongresszu­sa utáni időszakban tovább mélyült az SZFSZ tevékenysége. A mezőgaz­daság gazdaságirányító állami szer­veivel együtt a szövetség hozzájárul az egységes földművesszövetkezetek fejlesztéséhez és tervezett feladataik végrehajtásának biztosításához. Aktív módon hozzájárul a Nemzeti Front tevékenységéhez, ennek jelentős szer­ves részét képezi. A szövetség tevé­kenységét ebben az irányban kell fej­leszteni. Döntő feladatainak egyike, hogy aktív módon bekapcsalódik a dolgozóknak a CSKP politikája vég­rehajtására irányuló megnyerésére. A kongresszus elvárja, hogy a kö­vetkező időszakban a szövetség társa­dalmi szervezetként, együttműködve a mezőgazdaság gazdaságirányftó szer­veivel, még hatékonyabban részt vesz a szövetkezeti földművesek munka­­kezdeményezésének kibontakoztatásá­ban, és a feladatok sikeres teljesíté­sére, illetve a kívánt irányokban való túltejesítésére ösztönzi őket. A szö­vetségi szervek új szerkezetén keresz­tül a munka súlypontját az efsz-ekre kell áthelyezni, el kell mélyíteni a munkakollektívákban való hatást, és fejleszteni kell a szövetkezeti demok­ráciát. A szövetkezeti vezetőségekkel együtt nagyobb figyelmet kell fordí­tani a termelési értekezletek előkészí­tésére és szervezésére. Tovább kell fejleszteni a politikai nevelő munkát, javítani a szövetkezeti földművesek­ről való gondoskodást, növelni az el­lenőrzés, a munkavédelem és a szö­vetkezeti földművesek egészségéről való gondoskodás hatékonyságát, to­vább kell fejleszteni a szövetkezeti földművesek és családtagjaik üdülte­tését, a falusi kulturális és sporttevé­kenységet, növelni kell a szocialista versenymozgalom, az újítőmozgalom és a munkakezdeményezés, illetve az alkotó kezdeményezés további formái­nak hatékonyságát, és mindehhez meg kell teremteni a szükséges feltétele­ket. A szövetségnek intenzívebben kell hatnia a szövetkezeti földművesek szocialista tudatának formálására, a munkafegyelem és a rend szilárdítá­sára, valamint a szövetkezeti tulajdon védelmének erősítésére. Egész tevé­kenységével még erőteljesebben hoz­zá kell járulna a CSKP politikájának megvalósításához, a munkások és a szövetkezeti földművesek szövetségé­nek erősítéséhez, a szocialista hazaft­­ság és internacionalizmus szellemé­ben való neveléshez. A kongresszus egyértelműen támo­gatja a szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, békepolitikáját és a szövetkezeti földművesekhez, vala­mint a mezőgazdaság többi dolgozó­jához fordul azzal, hogy becsületes és jő munkával járuljanak hozzá a béke megőrzéséhez. A kongresszus köszönti a Szovjet­unió és a többi szocialista ország, va­lamint a baráti országok szövetkezeti földműveseit, és sok sikert kíván me­zőgazdaságuk tovább fejlesztéséhez. Kifejezésre juttatja a fejlődő és ha­ladó országok kis- és középparasztjai­val való szolidaritását. XXX A kongresszus fenntartás nélkül tá­mogatja a CSKP politikáját, mely a fejlett szocialista társadalom építésé­vel megfelel népünk létérdekeinek, és anyagi és szellemi szükségleteinek egyre jobb kielégítésére irányul. Biz­tosítja a CSKP KB-t és a szövetségi kormányt, hogy a szövetkezeti föld­művesek becsületesen megbirkóznak a CSKP XVI. kongreszsusán kitűzött fel­adatokkal, és teljesítik a CSKP KB IL ülésének határozatait. A kongresszus kötelezi az összes efszt-t és kéri az állami gazdaságokat, valamint a népélelmezésben résztvevő többi szervezetet, hogy bontsák le az efsz-ek X. országos kongresszusának határozatait, melyek a CSKP KB 11. ülésének határozataiból indulnak ki, és a feladatok végrehajtásával járulja­nak hozzá a szocializmus sikeres épí­téséhez hazánkban.

Next

/
Thumbnails
Contents