Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-15 / 50. szám
1984. äecember 15. SZABAD FÖLDMŰVES Az efsz-ek X. országos kongresszusának határozata (Folytatás az 1. oldalról) sére kötelez, miközben fokozatosan növelnünk kell a mezőgazdasági termékekből való önellátásunk mértékét. A kongresszus kötelezi az összes efsz-tagot és felhívja a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági szolgáltatásokban, a feldolgozóiparban és a népélelmezés biztosításában résztvevő többi ágazat összes dolgozóját arra, hogy fokozott igyekezetét fejtsenek ki a CSKP gazdaságpolitikája stratégiai irányvonalának teljesítésére, vagyis a népgazdaság intenzív fejlesztésre való áttérésére, főleg a termelés hatékonyságának sokoldalú növekedésével és a munka minőségének javításával, valamint a nyersanyagok, anyagok és az energiaforrások maximális hasznosításával. Meghatározó út a termelés intenzív fejlesztése, a tudományos és műszaki ismeretek átfogó érvényesítése az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban. A lehető legnagyobb mértékben kell hasznosítani minden árnyi földterületet, minden kilogramm takarmányt, vetőmagot, trágyát és növényvédő szert, minden liter gázolajat és minden munkaórát. Sürgető feladat a mezőgazdasági veszteségek csökkentése és a mezőgazdasági termékek minőségének javítása. Minden munkahelyen a munka- és technológiai fegyelem, a gazdaságosság és a rend az alapvető feltétele az élelmiszerek további hatékony termelésének. XXX Äz efsz-ek X. országos kongresszusa a mezőgazdaság és a népélelmezésben résztvevő más ágazatok távlati fejlesztési programját a CSKP mezőgazdasági politikájának végrehajtása során jelentős politikai-gazdasági dokumentumnak tartja. Alapvető irányvonalat jelent ez a nyolcadik ötéves terv előkészítése során, illetve a népgazdaságfejlesztés távlati terveinek kidolgozásakor. Az élelmiszertermelés fejlesztésében kitűzött igényes menynylségi és minőségi célokat a kongresszus a társadalmi szükségletek és a népgazdaság reális meghatározásának tartja. E célok teljesítése átfogó megközelítést igényel, továbbá azt, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum összes láncszemének tevékenységét és igyekezetét összehangolják. Az igyekezet szerves részét kell hogy képezze a KGST-tagországaival való nemzetközi szocialista együttműködés további elmélyítése, a legfelsőbb szintű idei moszkvai tanácskozás határozatainak értelmében. E célokkal és szükségletekkel összhangban minden mezőgazdasági üzemben meg kell teremteni a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek a termelés és az Irányítás valamennyi szintjén történő átfogó érvényesítése feltételeit. 0 az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok termelésében az önellátás mértékének növelését elsősorban a növénytermesztés kiemelt fejlesztésével kell biztosítani. Ennek feltétele, hogy összhangot kell teremteni a növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezete, valamint a talaj-ökológiai feltételek között. A növénytermesztés fejlesztésének alapja a termőföldalapról való gondoskodás, a termőföld kihasználása és termőképességének fokozása, miközben következetesen figyelembe vesszük és kihasználjuk a gazdasági rendszer biológiai törvényszerűségeit. Ez olyan intézkedések végrehajtását igényli, melyek a talajsavanyúság módosításához, a szerves trágyával való színvonalasabb gazdálkodáshoz, a talaj vízháztartásának Javításához, valamint az ésszerű tápanyag-gazdálkodáshoz és növényvédelemhez vezet; 0 átfogó módon biztosítsuk a gabona- és fehérjeprogram végrehajtását, mint a növénytermesztés alapvető feladatának teljesítését. A gabonatermesztésben ennek meghatározó módja a hektárhozamok növelése. Súlyt kell helyezni a kukoricatermelési eredmények növelésére, mint a keveréktakarmányok tápértéke növelésének alapvető feltételére. Az eddiginél nagyobb fegyelmet kell fordítani a hüvelyeseknek, mint takarmányfehérje-forrásoknak a termesztésére, s ily módon kell elősegíteni azt, hogy csökkenjen az állattenyésztésnek az importtól való függősége. A gabonaprogram megoldásának szerves részét képezi a takarmányfélék intenzív termelése, főleg a gyepterületeken. Mennyiségük növelése mellett azonban minőségük javítására is törekedni kell; 0 igényesebben kell megközelíteni ai ipari növények termesztését. Elsősorban a cukorrépáról van szó, melynek termesztési eredményei nem felelnek meg hagyományainknak és reális lehetőségeinknek. A fő cél az, hogy egységnyi területről maximális mennyiségű cukrot nyerjünk. Ennek az elvárásnak kell az összes igyekezetét alárendelni. Ki kell használni az olaj- és rostnövények termelési integrációjában szerzett jó tapasztalatokat; 0 növelni kell a burgonyatermesztés intenzív fejlesztését, és javítani a burgonyatermés minőségét. További burgonyatárolókat kell építeni, miközben célszerűen hasznosítjuk a feldolgozóiparral és a kereskedelmi szervezetekkel való együttműködést; 0 növeljük a gyümölcs- és zöldségtermesztést, és szerkezeti összetételüket a fogyasztók igényeinek megfelelően alakítsuk. A termelés folytatódó szakosítása mellett a szállításigényesség csökkentése érdekében arra van szükség, hogy főleg gyökérzöldségből el kell érni a kerületek és a járások önellátását. A gyümölcstermesztésben sürgető feladat a terméshozam-ingadozások csökkentése. Tovább kell tökéletesíteni a gyümölcs- és zöldségtermesztés tervezését és irányítását, valamint a gyümölcs- és zöldségtermés értékesítését, beleértve árusítását is; 0 tovább kell intenzifikálni az állattenyésztést, s az ágazatot a saját takarmányforrások alapján kell fejleszteni. Ennek az alapvető követelménynek kell alárendelni az állattenyésztés szerkezetét és a gazdasági állatok genetikai potenciálja teljes kihasználását célzó konkrét intézkedéseket, illetve az állattenyésztési újratermelési folyamat színvonalának emelését célzó intézkedéseket; 0 biztosítsuk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, összhangban az egyes mezőgazdasági üzemek talajökológiai feltételeivel. A termelés intenzitásának növelése megköveteli az állomány újratermelésének minőségi fejlesztését, illetve a zootechnikusi állattartó munka színvonalasabbá tételét. Továbbra is irányítani kell a szarvasmarha-állomány típusösszetételét oly módon, hogy az lehetővé tegye a lehető leghatékonyabb tejtermelést illetve vágómarha-tenyésztést, mindenekelőtt a tömegtakarmányok alapján; 0 köve.tkezetesen irányítani kell a sertés- és baromfiállományok alakulását, összhangban az árutermelési tervekkel, miközben szüntelenül csökkentjük az egységnyi termékre eső szemestakarmány-fogyasztást; 0 minden mezőgazdasági üzemben tovább kell Javítani a szemes takarmányokkal való gazdálkodást. Azokban a részlegekben, amelyekben nem érik el e téren a szükséges színvonalat, ésszerűsítési intézkedéseket kell foganatosítani; 0 fokozatosan tartalékokat kell képezni az élelmiszertermelés stabil fejlesztésére. A mezőgazdasági üzemekben 10—20 százalékos tömegtakarmány-tartalékot és a félév végéig legalább 5—6 hétre elegendő szemestakarmánykészletet kell létesíteni. Tartalékokat kell képezni központi szinten is; 0 figyelmet kell szentelni a technika ésszerű kihasználásának. Értékelni kell a gépek eddigi kihasználását, bevetésük célszerűségét és intézkedéseket kell foganatosítani az állásidők megakadályozására. Tartalékok vannak a traktorok vonóerejének kihasználásában, a függesztett munkaeszközök csoportos összekapcsolásában, a gépkezelés színvonalában és minőségi fejlesztésében, a helyes'gépbeállítási képességekben és abban, hogy minimális energiafogyasztással biztosítsák a kiváló minőségű munkát. Biztosítani kell a mezőgazdasági technikáról való gondoskodás alapelveinek megtartását, össze kell hangolni a karbantartási és javítási munkákat, melyeket a mezőgazdasági üzemekben végeznek a javítások második és harmadik fokozataival; 0 szüntelenül gondoskodni kell a tüzelőanyagokkal és energiával, főleg a gázolajjal való gazdálkodásról. Fokozatosan ésszerűsíteni kell ezek fogyasztását. Az ésszerűsítési módokat a technológiai és munkafolyamatok energiaigényességének csökkentésében, a közlekedés és az üzemanyagfogyasztás ésszerűsítésében kell keresni minden egyes részlegen. A fogyasztási normákat az üzemek feltételei szerint kell tökéletesíteni, törődni kell következetes megtartásukkal, és ugyancsak a fogyasztás következetes ellenőrzésével. Erre önálló programot kell kidolgozni minden egyes mezőgazdasági üzemben; 0 a beruházási eszközöket a lehető legcélszerűbben, a talaj termőképességének növelésére, a technológiai gépsorok korszerűsítésére és komplettizálásőra, a takarmánytárolási veszteségek, illetve az egyéb termények tárolási veszteségeinek csökkentésére kell felhasználni. Az alapvető út főleg az állattenyésztésben a korszerűsítés, a i rekonstrukció, illetve a meglevő ’objektumhoz való hozzáépítés és ezek olyan gépekkel való komplettizálása, melyek lehetővé teszik a takarmányok tárolását és műszaki kezelését; 0 a mezőgazdaság további intenzív fejlesztése programjának szerves részét képezi a környezetalakítás és környezetvédelem. A legközelebbi években ezzel összhangban konkrét intézkedéseket kell végrehajtani a környezetszennyező források felszámolására; 0 meg kell teremteni a munkaerők reprodukciójának és stabilizálásának feltételeit, főleg az efsz-ek fiatal dolgozóinak esetében. Fokozott figyelmet kell fordítani a káder-, személyzeti és szociális fejlesztési tervek kidolgozására és teljesítésére. Ki kell dolgozni a munkakörnyezet javításának konkrét programját, és a nemzeti bizottságokkal együttműködve a falusi élet feltételei javításának programját, beleértve a lakásépítési kérdéseket, tekintettel az egyes területek feltételeire. Fontolóra kell venni a kulturális alap hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit, a munkaerő-reprodukció és stabilizálás biztosításával kapcsolatban; 0 rendszresen tökéletesíteni kell és hatékonyan ki kell használni a dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét a termelés anyag- és energiaigényessége csökkentésére, illetve a munka minőségének javítására. Az érvényben levő szabályok megtartásával tökéletesíteni kell a javadalmazás formáit oly módon, hogy a dolgozók javadalmában egyre nagyobb mértékben tükröződjön munkájuk társadalmi haszna; • el kell távolítani azokat a fogyatékosságokat, melyek a hasonló feltételek között gazdálkodó üzemek eltérő eredményeit okozzák. Ugyanez vonatkozik az egyes üzemen belüli munkaszakaszokra is. Ehhez meg kell teremteni a káder-, szervezési és anyagi feltételeket. Az üzemek tevékenysége eredményeinek megteremtésekor, illetve az egyes üzemen belüli alakulatok eredményeinek értékelésekor nagyobb mértékben ki kell használni az összehasonlító módszereket; 0 a belüzemi önelszámolás alapelvéből kiindulva tökéletesíteni kell az üzemen belüli tervezést és irányítást. Minden üzem konkrét feltételeiből és lehetőségeiből kell kiindulni Az egyes munkakollektíváknak meg kell szabni kötelességeiket, feladataikat és az ezek teljesítéséért való felelősségüket. Ezen az alapon fokozatosan fejlesszük a brigádrendszerfl munkaszervezést és javadalmazást; 0 az efsz-ek vezetőségeinek, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a szakszervezeti szervezetek és az ifjúsági szervezetek közös feladata a dolgozók munka- és alkotó kezdeményezésének, illetve aktivitásának kibontakoztatása. Ezt anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel kell fejleszteni, s a munkakezdeményezést és aktivitást össze kell kapcsolni az üzemek tervezett feladatainak teljesítésével; 0 a kongresszus elvárja, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok megfelelő időelőnnyel lebontják a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tervszerű irányítási rendszere nyolcadik ötéves tervidőszakra szóló, további tökéletesítését célzó végrehajtási intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek nagyobb teret kellene biztosítaniuk az üzemi aktivitás fejlesztéséhez, s egyúttal növelniük kellene az üzemek felelősségét a társadalmi szükségletek kielégítéséért, a termelőeszközök, a természeti feltételek és a munkaerők gazdaságos kihasználásáért a termelés intenzív fejlesztése és hatékonyságának növelése céljából. A kongresszus ajánlja, hogy készítsék elő a szövetkezeti jogi normák szükséges változtatásait, s ennek során teljes mértékben ki kellene használni a kongresszusi vita során felvetett észrevételeket ős Javaslatokat. XXX A mezőgazdasági termelés igényes feladatainak végrehajtása megfelelő anyagi-műszaki feltételek megteremtését követeli meg. A kongresszus elvárja, hogy a biológiai és műszaki szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, a tudományos-kutatási bázis, a feldolgozóipar és a szállító vállalatok az eddiginél hatékonyabban hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztéséhez; 0 a biológiai és műszaki szolgáltatási szervezetektől megköveteljük, hogy váljanak a tudományos-műszaki haladásnak, mint a termelés további növelése meghatározó tényezőjének fő hordozóivá. Arra van szükség, hogy saját fő feladatuk teljesítésén — a színvonalas szolgáltatások nyújtásán — kívül erejüket a tudományos és műszaki ismeretek gyakorlati végrehajtására összpontosítsák, miközben erőteljesen javítsák munkájuk minőségét. Ehhez hozzá kell járulnia a végső eredményekért, a mezőgazdasági üzemekben elért eredményekért való garanciarendszernek is; 0 a tudományos-kutatási alaptól elvárjuk, hogy növelje hozzájárulását az alapvető gazdaságpolitikai feladatok — az élelmiszerekből való önellátásuk mértékének növelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához. A tudományos-kutatási bázisnak megfelelő időelőnyben kell összpontosítania figyelmét a mezőgazdasági termelés fő problémáinak megoldására; 0 a feldolgozóiparnak növelni kell részvételét a kívánt szerkezet kialakításában, a mezőgazdasági nyersanyagok minőségének és egyenletes szállításának biztosításában. Az élelmiszeripari üzemeknek a földművesszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal való együttműködésüket szerződéses alapon kell elmélyíteni, ennek alapvető formává kell válnia az egyes termékek kívánt mennyiségű és minőségű felvásárlásának biztosítása során; 0 számolunk azzal, hogy minőségileg javulnak a vegyipartól kapott szállítások, miközben több folyékony és granulált műtrágyát, illetve hazai gyártású növényvédő szert adnak a mezőgazdaság számára. Fokozott figyelmet kell szentelni a káros környezeti hatások korlátozásának; 0 bízunk abban, hogy a mezőgazdasági gépgyártás biztosítja a gépitechnológiai vonalak jobb minőségét és komplex szállítását, és főleg a specializált növénytermesztési ágazatokban alkalmazott gépek és berendezések, az anyagmozgató gépek, a takarmánytároló berendezések és egyéb ágazatok vonatkozásában. Egyúttal elvárjuk a leszállított gépek és berendezések paramétereinek javulását, valamint energiaigényességük csökkenését és azt, hogy a pótalkatrész-ellátás eddigi módját a mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően átértékelik; • a kongresszus meg van győződve afelől, hogy az iskolaügy, főleg a mezőgazdasági, szorosabb együttműködésben a termelési gyakorlattal, időelőnyben reagál a mezőgazdasági termelés szükségleteire. Egyúttal kötelezi a mezőgazdasági üzemeket, hogy teremtsék meg a szakképzett dolgozók, a főiskolai végzősök teljes érvényesülésének feltételeit. XXX A kongresszus pozitívan értékeli a szövetkezeti kollektívák munka- és társadalmi aktivitását, mely a szocialista verseny különböző formáiban és a feladatok kezdeményező teljesítésében nyilvánul meg. A kongresszus nagyra értékeli a kongresszus előtti vita lefolyását és eredményeit, a kezdeményező ötleteket és észrevételeket, valamint a szocialista vállalásokat. A mezőgazdasági üzemek vezetőségét és a mezőgazdasági irányító szerveket, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének vezető szerveit arra kéri, hogy ezeket az ötleteket teljes mértékben kihasználják. A kongresszus kötelezi a szövetkezetek választott szerveit, a tisztségviselőket és a vezető dolgozókat arra, hogy növeljék a szövetkezeti földművesek irányításba való bekapcsolódását és a szövetkezeti demokrácia elmélyítésében való részvételüket. A kongresszus nagyra értékeli az efsz-ek eddigi aktív együttműködését a nemzeti bizottságokkal a szövetkezeti földművesek, valamint a többi falusi lakos életfeltételeinek javítása során, és ugyancsak nagyra értékeli a Nemzeti Front szervezeteivel való együttműködésüket. Ennek az együttműködésnek a fejlesztését a mezőgazdaság további előrehaladása jelentős előfeltételének tartjuk. XXX A kongresszus értékelte az SZFSZ társadalmi szervezet tevékenységét, melyet a párt gazdaság- és szociálpolitikai feladatainak teljesítése során fejtett ki. Megválasztotta a szövetség központi, csehországi és szlovákiai bizottságának új szerveit, jóváhagyta alapszabályzatának kiegészítéseit és kitűzte tevékenységének új irányait. Az efsz-ek IX. országos kongresszusa utáni időszakban tovább mélyült az SZFSZ tevékenysége. A mezőgazdaság gazdaságirányító állami szerveivel együtt a szövetség hozzájárul az egységes földművesszövetkezetek fejlesztéséhez és tervezett feladataik végrehajtásának biztosításához. Aktív módon hozzájárul a Nemzeti Front tevékenységéhez, ennek jelentős szerves részét képezi. A szövetség tevékenységét ebben az irányban kell fejleszteni. Döntő feladatainak egyike, hogy aktív módon bekapcsalódik a dolgozóknak a CSKP politikája végrehajtására irányuló megnyerésére. A kongresszus elvárja, hogy a következő időszakban a szövetség társadalmi szervezetként, együttműködve a mezőgazdaság gazdaságirányftó szerveivel, még hatékonyabban részt vesz a szövetkezeti földművesek munkakezdeményezésének kibontakoztatásában, és a feladatok sikeres teljesítésére, illetve a kívánt irányokban való túltejesítésére ösztönzi őket. A szövetségi szervek új szerkezetén keresztül a munka súlypontját az efsz-ekre kell áthelyezni, el kell mélyíteni a munkakollektívákban való hatást, és fejleszteni kell a szövetkezeti demokráciát. A szövetkezeti vezetőségekkel együtt nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési értekezletek előkészítésére és szervezésére. Tovább kell fejleszteni a politikai nevelő munkát, javítani a szövetkezeti földművesekről való gondoskodást, növelni az ellenőrzés, a munkavédelem és a szövetkezeti földművesek egészségéről való gondoskodás hatékonyságát, tovább kell fejleszteni a szövetkezeti földművesek és családtagjaik üdültetését, a falusi kulturális és sporttevékenységet, növelni kell a szocialista versenymozgalom, az újítőmozgalom és a munkakezdeményezés, illetve az alkotó kezdeményezés további formáinak hatékonyságát, és mindehhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket. A szövetségnek intenzívebben kell hatnia a szövetkezeti földművesek szocialista tudatának formálására, a munkafegyelem és a rend szilárdítására, valamint a szövetkezeti tulajdon védelmének erősítésére. Egész tevékenységével még erőteljesebben hozzá kell járulna a CSKP politikájának megvalósításához, a munkások és a szövetkezeti földművesek szövetségének erősítéséhez, a szocialista hazaftság és internacionalizmus szellemében való neveléshez. A kongresszus egyértelműen támogatja a szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, békepolitikáját és a szövetkezeti földművesekhez, valamint a mezőgazdaság többi dolgozójához fordul azzal, hogy becsületes és jő munkával járuljanak hozzá a béke megőrzéséhez. A kongresszus köszönti a Szovjetunió és a többi szocialista ország, valamint a baráti országok szövetkezeti földműveseit, és sok sikert kíván mezőgazdaságuk tovább fejlesztéséhez. Kifejezésre juttatja a fejlődő és haladó országok kis- és középparasztjaival való szolidaritását. XXX A kongresszus fenntartás nélkül támogatja a CSKP politikáját, mely a fejlett szocialista társadalom építésével megfelel népünk létérdekeinek, és anyagi és szellemi szükségleteinek egyre jobb kielégítésére irányul. Biztosítja a CSKP KB-t és a szövetségi kormányt, hogy a szövetkezeti földművesek becsületesen megbirkóznak a CSKP XVI. kongreszsusán kitűzött feladatokkal, és teljesítik a CSKP KB IL ülésének határozatait. A kongresszus kötelezi az összes efszt-t és kéri az állami gazdaságokat, valamint a népélelmezésben résztvevő többi szervezetet, hogy bontsák le az efsz-ek X. országos kongresszusának határozatait, melyek a CSKP KB 11. ülésének határozataiból indulnak ki, és a feladatok végrehajtásával járuljanak hozzá a szocializmus sikeres építéséhez hazánkban.
