Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-15 / 50. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 3 1984. december 15. Minden erővel a XVI. pártkongresszus határozatainak teljesítéséért (Folytatás az 1. oldalról) Ä PÄRT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK TÄMOGATÄSA Äz efsz-ek IX. kongresszusa óta eltelt időszakban a szövetség tevékenysége azokból a feladatokból indult ki, amelyek számára és a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom számára a CSKP XV. és XVI. kongresszusán elfogadott határozatokból, valamint az efsz-ek IX. országos kongresszusán meghatározott irányzatokból következtek. Ezzel összhangban a központi, a csehországi és a szlovákiai bizottság, valamint a Járási bizottságok elsősorban arra összpontosították figyelmüket, hogy az egységes földművesszövetkezetekben támogassák és biztosítsák a párt gazdaságpolitikájában előirányzott feladatok teljesítését. Főleg arra helyeztük a 'súlyt, hogy minél több szövetkezeti földműves vegyen részt a szövetkezetek irányításában, a tagság fokozott igyekezetei fejtsen ki a minőségi és mennyiségi mutatók teljesítésében és a belső tartalékok mozgósítására irányuló harc intenzitásának fokozásában. A szövetség szervei minden szinten rendszeresen foglalkoztak a szövetkezetek termelési és gazdasági feladatainak teljesítésével, intézkedéseket fogadtak el és ellenőrizték azok teljesítését. E munka konkrét irányzatát és hatékonyságát nagyban elősegítette az a tény, hogy az utóbbi időszakban a mindkét oldalról megnyilvánult kezdeményezés alapján elmélyült a szövetségi szervek együttműködése a mezőgazdaság irányítási szerveivel. Szeretném kihasználni ezt az alkalmat, s megköszönni a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak, valamint a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak ezt az együttműködést és a munkánkhoz nyújtott támogatást. Szervezetünk tevékenységének tartalmi céljaira kifejező mértékben hatottak a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határozatok, amelyeket a szövetségi szervek kivétel nélkül lebontották saját feltételeikre. Hasonlóan járunk el most is a CSKP KB Ü. ülésén elfogadott határozatok lebontássá során. Elsősorban arra helyezzük a súlyt, hogy támogatást nyújtsunk a mezőgazdasági termelés hatékony fntenzifikálásához, a tudományos-műszaki ismeretek elterjesztéséhez, a haladó termelési eljárások érvényesítéséhez, s meggyőző munkát végezzünk ebben az irányban a szövetkezeti földművesek körében. Ebből a célból kiindulva együttműködési megállapodást írtunk alá a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémiával, kapcsolatba léptünk a mezőgazdasági kutatási és fejlesztési alap egyes munkahelyeivel, valamint a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társasággal. Számos olyan akció szervezésében vettünk részt, amelyek népszerűsítették a tudományos-műszaki haladás legújabb ismereteit. Ezek között megemlíthetjük például az új technika napjait, a műszaki alkotó aktivitás seregszemléit közvetlenül a szövetkezetekben, a mezőgazdasági kiállításokon és más rendezvényeken való részvételt. Eddig azonban nem sikerült megfelelő terjedelemben megszervezni a széles körű tapasztalat- és ismeretcserét közvetlenül az egyes dolgozó kollektívák és a szövetkezetek között. Szövetségünk fokozott figyelmet fordít az újítók és feltalálók mozgalmára is. Ennek kibontakozását az is bizonyítja, hogy szövetkezeteinkben 1983-ban csaknem 12 00ü újítási javaslatot nyújtottak be, s ezekből több mint 8500 javaslatot hasznosítottak. Ez azt jelenti, hogy minden szövetkezetre átlagosan 5 megvalósított újítási javaslat jut. De ezen a területen sem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Eddig még nem tudtuk elérni, hogy az újítók kezdeményezése a kulcsfontosságú szakaszokra irányuljon, s továbbra is jelentős aránytalanságok vannak az egyes szövetkezetek és járások között e tevékenység fejlesztésében és eredményességében. A további időszakban nagyonb figyelmet fogunk fordítani e fogyatékosságok felszámolására. A szövetség a mezőgazdaság irányítási szerveivel, elsősorban a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal együttműködve támogatta azokat a törekvéseket, amelyek a mezőgazdaság tökéletesített tervszerű irányítási rendszere alapelveinek helyes érvényesítésére Irányultak az efsz-ekben. Elsősorban az alapelvek megismertetésére és ezek gyakorlati kihasználására összpontosítottuk a figyelmet az egyes szövetkezetek feltételei között. Elsősorban azt akartuk elősegíteni, hogy a rendszer hatása közvetlenül a dolgozó kollektívák körében érvényesüljön, hogy bevezessék a vállalaton belüli önálló elszámolás rendszerét, s hogy elmélyüljön a szövetkezeti földművesek anyagi érdekeltsége a kollektívák és a szövetkezetek termelési eredményeiben. Tudatában vagyunk annak, hogy éppen ezen a szakaszon vár szövetségünkre a legtöbb munka, hiszen a szövetkezeti földművesek társadalmi szervezeteként osztoznunk kell a felelősségben is. A MUNKAKEZDEMÉNYEZÉS FEJLESZTÉSE A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének társadalmi hatását olyan irányban kell kifejtenie, hogy a javadalmazás fejlődése minden szövetkezetben összhangban legyen a termelés és a munkatermelékenység növekedésével, s hogy a munkadljazásnál az eddiginél jobban érvényesüljön az érdemszerűség elve. Ez sok esetben azzal jár, hogy még a szövetkezeti tisztségviselőkre iš hatást kell gyakorolni. Egyesek még nem értették meg teljesen, hogy a tervszerű irányítási rendszer milyen erős eszközt ad számukra az irányításban és az emberek mozgósításában, azzal, hogy dönthetnek a javadalmazás módszereinek és formáinak a megválasztásában. A szövetkezeti földművesek ösztönzése mellett a munka motiválására is nagy figyelmet fordítunk. A munkakezdeményezés és a szocialista ver-' seny fejlesztését társadalmi szervezettünk egyik fő feladatának tartjuk, s éppen ebben a tevékenységben látjuk döntő hozzájárulásunkat a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatok, s a 7. ötéves tervben előirányzott feladatok sikeres teljesítéséhez. A munkakezdeményezés és a szocialista verseny az efsz-ek IX. kongresszusa után széles alapokon fejlődött. Ezt az is bizonyítja, hogy a szocialista versenymozgalomba bekapcsolódott szövetkezeti földművesek részaránya az 1979. évi 66 százalékról jelenleg 77 százalékra emelkedett. A nemzeti felszabadító harc kicsúcSosodásának 40. évfordulója és az efsZ-ek X. kongresszusa tiszteletére a zárszámadó közgyűléseken 211 ezer egyéni, 20 ezer kollektív, 1603 szövetkezeti és 175 társított vállalást tet-^ tek földműveseink, csaknem 1 mil-^ liárd koronás összértékben. A kongresszus előtti vita során további 16 000 egyéni, csaknem 1400 kollektív és 50 társított vállalást tettek a szövetkezeti tagok, amelyek szövetkezeteink döntő feladatainak a teljesítésére irányultak. Ezzel a kötelezettségvállalások eredeti értéke 1 milliárd 400 millió koronára nőtt. Sikeresen terjesztjük a munkaverseny progresszív formáit. Fejlődik a szocialista brigádok mozgatna, amelyek száma az 1979. évi 12 200-ról a jelenlegi időszakban 13 800 kollektívára nőtt. Ezekben 174 ezer szövetkezeti földműves dolgozik, ami azt jelenti, hogy a szövetkezeti dolgozóknak több mint 29 százaléka kapcsolódott be a mozgalomba. A tudományos-műszaki haladás érvényesítését jelentős mértékben segítik elő a komplex ésszerűsítő brigádok, amelyek száma a szövetkezetekben már 1055-re nőtt. A szocialista brigádok mozgalmának fejlesztését döntő mértékben elősegítette a szövetség által rendezett idei országos konferencia, amelyen az élenjáró kollektívák képviselői kicserélték tapasztalataikat, s megtárgyalták, hogy miként segíthetnék elő még jobban a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítését. A szövetség népszerűsítette, s a mezőgazdaság állami irányítási szerveivel,, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségével, a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és a Nemzeti Front további szervezeteivel együttműködve fejlesztette az egyes termékekre irányuló termelési versenyeket és az országos mozgalmakat, valamint az élenjáró mezőgazdasági üzemek felhívásait. Példaként megemlíthetjük a CSSZK-ban szervezett tuchorazi mozgalmat, amely a szovjet búzafajták vagy a belőlük származó hazai búzafajták maximális hozamainak az elérésére Irányul. Az SZSZK- ban á „hatvanasok“ és a „hetvenesek“ mozgalma terjedt el. Ezek a mozgalmak vitathatatlanul hozzájárulnak ahhoz, hogy az idén 154 efszben 6, 26 efsz-ben 7, 3 efsz-ben pedig 8 tonnán felüli átlagos hektárhozamot értek el a gabonafélékből. A kerületi szinten szervezett akciók közül főleg a Kasejovicei Efsz felhívása érdemel figyelmet, amely az abraktakarmányok takarékosabb fogyasztására irányul. Erre a felhívásra a nyugat-csehországi kerület minden szövetkezetében válaszoltak, s ennek hatására 1983-ban több mint 14 ezer tonna abraktakarmányt takarítottak meg. Hasonló példákat lényegesen nagyobb számban is említhetnénk. Azonban objektiven el kell ismernünk, hogy a munkakezdeményezés fejlesztése területén is vannak még tartalékaink. Kifogásolható például, hogy egyes helyeken könnyen teljesíthető célokat tűznek ki, s ezek túlteljesítése össztársadalmi szempontból nem mindig kívánatos. Főleg a tojás, a baromfihús és a tej termelési tervének túlteljesítésére irányulnak. Eddig még csekély mértékben tűzték célul a takarmányok és a további termelési befektetések jobb kihasználását és értékesítését. A mennyiségi mutatók túlsúlyban vannak a minőségi mutatókkal szemben. Elsősorban járást bizottságaink feladata lesz, hogy a munkakezdeményezést a szükséges célokra irányítsák. A szövetkezeti földművesek aktivizálásában és mozgósításában fontos tényezőnek tekintjük a szövetkezeti, demokrácia fejlesztését, és ezzel szoros összefüggésben a dolgozóknak a szövetkezeteik Irányításába való bevonását, hogy fokozódjon a részvételük a párt és az állam gazdaságpolitikájának megvalósításában. Ez a követelmény kifejezően előtérbe került a termelés koncentrálásával, a szövetkezetek nagyságának és a szövetkezeti tagok létszámának növekedésével. Ezen a területen bizonyos haladást kell elérni. A nagy efsz-ek feltételei között sem vesztettek küldetésükből a zárszámadó közgyűlések, amelyek továbbra is a szövetkezeti demokrácia fő formáját képezik. A gyakorlatban fokozatosan érvényesülni kezdenek a küldöttek testületéi. El kell azonban ismerni, hogy még nem minden szövetkezeti tisztségviselő ismerte fel ennek jelentőségét, nem tudnak helyesen élni a lehetőségekkel, nem képesek a küldöttek testületére támaszkodva érvényesíteni a szövetkezeti gazdálkodásért való kollektív felelősséget. Az efsz-ek IX. kongresszusa is megállapította, hogy nem mindenhol értékelik teljes mértékben a bizottságok szerepét, amelyek tevékenysége főleg a nagy szövetkezetekben pótolhatatlan. Szoros együttműködésben a szövetség járási bizottságaival és a mezőgazdasági igazgatóságokkal el kell érni, hogy a szövetkezet szervei, főleg a vezetőség és a bizottságok egyúttal a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége alapszervezetének a szerveiként is működjenek. NAPIRENDEN A VITAJAVASLATOK Mint ahogy Strougal elvtárs beszámolójában is rámutatott, a kongreszszus előtti vita a szocialista demokrácia érvényesítésének konkrét megnyilvánulása volt. A felelősségteljes politikai és szervezési felkészülés jóvoltából a szövetkezeti dolgozók többsége aktívan bekapcsolódott a vitába. Javaslataikkal és hozzászólásaikkal több munkahelyen hozzájárultak a problémák megoldásához és a tervfeladatok teljesítésének biztosításához. Fontos, hogy a szövetkezetek vezetősége reagáljon azokra a hozzászólásokra, amelyek ezidáig nem lettek elintézve. Az SZFSZ járási bizottságai nem elégedhetnek meg csupán azzal, hogy a vitát az efsz-ek járási konferenciáin értékelték. Ezekre a kérdésekre a kongresszus utáni kampány során is vissza kell majd térni és figyelemmel kísérni azon intézkedések teljesítését, amelyeket ennek alapján elfogadtak. A kongresszus előtti vita tapasztalatai nem merülhetnek feledésbe. Hozzá akartunk járulni ahhoz, hogy hasonló szellemben, hasonló beállítottságban és tartós jelleggel menjenek végbe az egyes munkaközösségek termelési értekezletei. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez csakis akkor sikerülhet, ha a vezető dolgozók az értekezletek előkészítésére, lefolyására és kiértékelésére, valamint az elhangzott javaslatok és hozzászólások intézésére éppen olyan nagy figyelmet fordítanak, mint amilyent a kongresszus előtti vitában tanúsítottak. Ebben az irányban kell hatni az SZFSZ járási bizottságainak is. Követniük kell, hogy a termelési értekezleteket nemcsak mint a szövetkezeti demokrácia megnyilvánulásának, hanem mint az irányító, valamint a politikai-szervező munka fontos eszközének tekintsék. Az SZFSZ járási szervezeteinek munkájában tartós helyet kell találni a termelési értekezletek hatékonysága értékelésének és ellenőrzésének. Az SZFSZ új szervezeti felépítése kiemelkedő szerepet tölt be a szövetkezetekre való ráhatás érvényesítése és a belüzemi demokrácia elmélyítése tekintetében. Fő értelme az, hogy a szövetség munkájának súlypontja a szövetkezetekbe illetve ezek munkaközösségeibe helyeződjön át. Az efsz-ek IX. országos kongreszszusának határozatai értelmében fokozatosan minden szövetkezetben szövetségi részlegek, a nagyobb taglétszámú szövetkezetekben pedig részlegbizottságok jöttek létre. Jelenleg összesen 25 ezer szövetségi részleg és hatezer részlegbizottság tevékenykedik. Megalakulásukkal a szövetségi apparátus további 57 ezer önkéntes tisztségviselővel bővült, akik tevékenységüket közvetlenül a szövetkezeti dolgozók között fejtik ki. Ezeknek az új szervezeti láncszemeknek a tevékenysége jól illeszkedik a jelenlegi szövetkezeti szervekre, amelyeket megfelelően kiegészít. Jelentős mértékben hozzájárul a vezető tisztségviselők és a szövetkezeti tagok közvetlen kapcsolatának elmélyítéséhez, a szövetkezeti szervek és bizottságok tevékenységének aktivizálásához, de nem utolsósorban az efsz-ek társadalmi tevékenysége színvonalának emeléséhez. A szövetségi részlegek létjogosultságára és jelentőségére a kongreszszus előtti vita is rámutatott. Ezért az SZFSZ Csehországi és Szlovákiai Bizottsága olyan javaslatot terjesztett a kongresszus elé, miszerint a szövetség új szervezeti felépítését a szövetkezetekben teljes mértékben rögzítsék az SZFSZ alapszabályzatába. Bár az SZFSZ új szervezeteinek tevékenységét általában pozitívan értékelhetjük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tevékenységük gyenge pontjait, valamint az egyes szövetkezetek közötti jelentős aránytalanságokat. Ennek okát abban látjuk, hogy erre a munkára nem volt felkészítve elegendő rátermett vezető. De a járási bizottságok sem sajátították el a szövetségi részlegekkel és a részlegbizottságokkal, valamint ezek tisztségviselőivel való hatékony együttműködést. Ezért az SZFSZ felsőbb szerveinek haladéktalan feladata lesz a szövetségi részlegbizottságok tevékenységének módszertani irányítása és szüntelen támogatása. Célszerűnek és hasznosnak tekintjük a szakszervezetek tapasztalatainak széles körű kihasználását, beleértve a tisztségviselők képzését is. Természetesen a szövetkezetek vezetőségének — amely a szövetkezet keretében a szövetség üzemi bizottsága gyanánt szerepel — is felelősségteljes hozzáállást kell tanúsítania az új szervezeti szerkezet keretében kifejtett tevékenység iránt. Arra viszont ügyelni kell, hogy az ülésezéseket ne vigyék túlzásba, főleg a munkaidő rovására. Célszerű, ha a szövetségi részlegek üléseit egybekötik a munkaértekezletekkel. IGÉNYESEBB FELTÉTELEK KÖZÖTT A szövetség elsőrendű feladatai között az eszmei-nevelő ráhatás, valamint a szövetkezeti dolgozók szakmai képzése szerepel. E tevékenység keretében az eltelt Időszakban a CSKP XVI. kongresszusa, valamint a CSKP KB 4. ülése határozatainak ismertetésére, az ezekből eredő feladatok teljesítésére való felkészültségre összpontosították figyelmüket. A fő cél a szövetkezeti dolgozók felkészítése volt a feladatok teljesítésére, amelyek a tudományos-műszaki ismeretek gyorsabb ütemű érvényesítésének, valamint a hatékonyság növelésének és a minőség javításának követelményeiből erednek. A szövetségi szervek egyidejűleg ügyeltek arra is, hogy a tanfolyamok, aktívaértekezletek és egyéb rendezvények kére« tében ismertessék a párt politikáját, valamint a nemzetközi helyzet és d világbékéért folytatott harc bonyolult kérdéseit. A szövetkezeti földművesek neve« lésének és műveltségének fejlesztéséhez a szövetkezeti munkaiskola is hozzájárult. A több mint háromezer továbbképző központban 400 ezer sző« vetkezeti dolgozó vett részt. A szövetkezeti tagok szakképzettségének fokozásához a szövetség a két országos minisztérium továbbképző és nevelő intézetével való szoros együttműködésben is hozzájárult. Ennek eredményeként az eltelt öt év folyamán a munkásfoglalkozásúak szakképzettsége 29 százalékról 49 százalékra nőtt. Azonban ezen a téren is vannak még tartalékok, elsősorban a felkészülés irányításában, mivel ez még nem felel meg a dolgozók olyan foglalkoztatási szerkezetének, amelyek a tudományos-műszaki haladás és a mezőgazdasági termelés iparosításának a folyamatából erednek. A fiatalokról való gondoskodás javítása érdekében a szövetség a SZISZ- el való szoros együttműködésben támogatja a szövetkezetekben a SZISZ* szervezetek tevékenységét. A szövetség szervei 1983-ban a SZISZ III« kongresszusa után kidolgozták a mezőgazdasági ifjúság körében kifejtett tevékenység fő feladatait. A tanulóifjúság megnyeréséhez és a mezőgazdaság iránti érdeklődésük felkeltéséhez a szövetkezetek mellett létesített fiatal természettudósok és technikusok állomásai, valamint az efsz-eknek vagy a szocialista brigádoknak az iskolák, illetve a pionírszervezetek feletti védnöksége is hozzájárult. A politikai-nevelő ráhatás fontos részének tekintjük a hazafiasságra és az internacionalizmusra való nevelést Ogyszólván négyszáz forradalmi hagyományok szobáját létesítettek a szövetkezetek. A szövetségi szervek segítséget nyújtanak a szövetkezeteknek a CSSZBSZ üzemi szervezeteinek megalakításában és tevékenységük fejlesztésében, valamint a szovjet tapasztalatok népszerűsítésében. Egyidejűleg támogatják a szovjet kolhozok és a szövetkezetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztését is. Az SZFSZ szervei szüntelenül mélyítik a nemzeti bizottságokkal és a Nemzeti Front tömegszervezeteivel való együttműködést. Hozzájárultak ahhoz, hogy ma több mint 30 ezer szövetkezeti dolgozó a nemzeti bizottságok, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács, továbbá a Szövetségi Gyűlés képviselőjeként tevékenykedik és hogy további tízezrek önfeláldozóan dolgoznak a Nemzeti Front társadalmi szervezeteiben. A szövetségnek abban is része van, hogy a szövetkezeti dolgozók a választási programok teljesítésében is aktívan részt vesznek, amelyek értéke évi átlagban 280 millió koronát tesz ki. Az SZFSZ szervei elősegítik a társadalmi, a kulturális, a sport- és a honvédelmi tevékenység fejlesztését, s ennek eredményeként együttműködnek a Nőszövetséggel, a Honvédelmi Szövetséggel és a Csehszlovák Testnevelési Szövetséggel. Különösén eredményesnek bizonyultak a közösen szervezett mezőgazdasági sportolimpiászok. Az utolsón 80 ezer mezőgazdasági dolgozó vett részt. A kulturális és egyéb érdektevékenység fejlesztésére a szövetség és a szövetkezetek jelentős anyagi és pénzeszközöket fordítanak. Jelenleg 152 szövetkezeti klubot és további 745 kulturális létesítményt tartanak nyilván. Ez a tevékenység is hozzájárul a falusi és a városi élet kiegyenlítéséhez, valamint a mezőgazdaság vonzóbbá tételéhez, főleg a fiatalok számára. Szükséges lesz, hogy a szövetség új szervezeti felépítése e tekintetben is hatékonyabb tevékenységet fejtsen ki úgy, hogy ez nemcsak a szövetkezeti központokba összpontosuljon, hanem a társfalvakra is kiterjedjen. A SZÖVETKEZETI DOLGOZÖKRÖL VALÖ GONDOSKODÁS Ä szövetség alapvető feladata a tagságról való sokoldalú gondoskodás, szociális és munkakörülményeik állandó javítása. A szövetkezetek fejlődésével és gazdálkodásával összhangban ezen a téren is jelentős javulást észlelhetünk. Az egységes földművesszövetkezetek ezt megelőző IX. kongresszusán kitűzött feladatokból kiindulva, főleg az egészség- és a munkavédelem kérdésköreinek szenteltünk fokozott figyelmet. Emeltük a tagságról való egészségügyi gondoskodás színvonalát. A megelőző orvosi vizsgálatokon a dolgozók több mint negyven szá(Folytatás a 4. oldalon)
