Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-08 / 49. szám

KÍSÉRLETEZNI A lap múlt heti számának szakrovatáhan Lengyel Sándor kertésztárs — az esetleg ha­sonló kísérletezéssel foglalatos­kodó ke. tbarátok, illetve a szakemberek véleményét kérve — arról írt, hogy keresztezés-ÉPPEN LEKET melni a kővetkező évre szolgá­ló vetőmagot. Csak aztán ne csodálkozzon, mert a megpor­­zásban bizonyára a méhek és más rovarok is részt vesznek, s azok bizony más tőkfélét is útba ejtenek, nem csupán a sei próbáim javítani a csillag­tök (patisszon) ízét s bizo­nyos eredményeket máris fel­mutathat. írásával kapcsolat­ban a kővetkezőket szeretném elmondani. Mint minden tökfélénél, a csillagtöknél is érvényes az alapelv, hogy amennyiben s következő évre vetőmagot aka­runk fogni, akkor ezer méte­res körzetben nem szabadna más tökfélét, illetve egy fajon belöl más fajtát termeszteni. Ugyanis ellenkező esetben ter­mészetszerűen bekövetkezik — bekövetkezhet? — az idegen megporzás, a keresztezés. En­nek pedig elfajzás a következ­ménye, amit a korábbi belső és külső tulajdonságok módosulá­sa kísér. Ha az így kereszte­zett növényből fogott magot el­vetjük, ne is reménykedjünk benne, hogy ugyanolyan minő­ségű termés! nyerünk, mint a bolti mag használatakor. Kertészkedtünk között akad­nak kísérletező kedvű embe­rek. akik szeretnek különleges dolgokat művelni. Az egyik tíz­fajta almát termel egyetlen tán, a másik — mint azt az említett eikk is jelzi — sütő­tökkel keresztezi a patisszont. Lehet, bogy az így nyert ter­més gyümöicshása valóban sár­gás és ízletesebb (kérdés, bogy adott esetben az édeskés íz elő­nyös-e?), de felmerül a kérdés: vajon az áj növény, a különle­ges változat tényleg kizárólag a mesterséges megpurzást vég­ző kertészkedő céltudatos mun­kájának az eredménye? Hiszen az ilyenkor kötelező ezer mé­teres elszigeteltséget aligha tartották meg, viszont a cikk­ben egy szó sem esik más év­intézkedésekről (izolációs üveg­­ház, fóliasejt stb.). De tulajdon­képpen mindegy, hiszen ilyes­fajta kísérletezésnek nincsen sok értelme. A keresztezéssel nyert és engyénileg jónak mon­dott csillagtök-változatot nem érdemes tovább szaporítani, hiszen nem őrzi meg és nem örökíti át újonnan szerzett tu­lajdonságait. Persze, ha a ker­tésztársnak tetszik a sárga gyümölcshús és ízlik a sütőtö­kéhez hasonló izű csillagtök, nincsen kifogásunk a házi ügyeskedés ellen. Más lapra tartozik, hogyha ilyen csillag­tököt szeretne termelni, akkor következetes keresztezéssel é­­veote kénytelen less megter­patisszont meg a sütőtököt. Lengyel kertésztárs egyebek között azt Írja, hogy a tavalyi Egyre eredményesebben keresztezésből idén nyert növé­nyeket idén ismét megpróbál­ta keresztezni, hátha megszi­lárdíthatja a szerinte előnyös tulajdonságokat. .Nos, az ilyen kísérletezésnek semmi akadá­lya. de nem árt szem előtt tartani, hogy egy valóban jó új fajta előállításához többnyi­re 10—30 évi szakszerű neme­sítő tevékenységre van szük­ség. Mert valóban jónak csak az a fajta ismerhető el, ame­lyik továbbszaporitás esetén változatlanul megőrzi vala­mennyi jellemző tulajdonságát. Sok nemesitőnek egész életé­ben nem sikerül ilyen fajtát előállítani. Végezetül még annyit: a tök­félék és tökfajták esetében nem tanácsos házi magszapnrítással, magfogással foglalkozni, mert a legjobbnak tartott faj és faj­ta is könnyen elfajcik s a kö­vetkező évben csalódást okoz­hat. Pár koronáért nem érde­mes vállalni a kockázatot. Magda ValSiková agrármér­nök, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa A losonci (Lučenec) járásban újabban évente megrendezik az apróállatok járási népszerűsítő kiállítását. A rendezvényre az idén az SZNF 40. évfordulója alkalmából került sor. A bemu­tató jól sikerült, hiszen — mint később dr. Petyt Gyulától, a Szlovákiai Klsállattenyésztők Szövetsége járási bizottságának elnökétől megtudtam — tizen­hét helyi szervezetből összesen 153 kistenyésztő vonultatta fel legszebb állatait. Ny,úlböl és galambból volt legtöbb, de lát­tunk Igen szép tyúkokat, luda­­kat, kacsákat, díszmadarakat, néhány juhot, nutriát, tengeri­­malacot, fácánt és pávát is. Meg persze díszhalakat, mert az akvaristák is jelen voltak a kiállításon. Szemlélődés után Jozef Spur­ný elvtárssal, a szövetség járá­st bizottságának titkárával a kisállattenyésztők eredményei és gondjai felől beszélgettem. Megtudtam, hogy a járásban egyelőre lassan, de azért fejlő­dik az állattartási mozgalom. A szövetség 35 helyi szervezeté­ben mintegy kilencszáz kisál­lattenyésztő tevékenykedik. A valóságban ennél lényegesen többen foglalkoznak állattar­tással, csakhogy még nem min­denütt szánták el magukat az emberek a tervszerű, szervezett munkára. — Mint a bemutató anyaga is szemlélteti, járásunkban a tenyésztők komolyan érdeklőd­nek a jobb eredményekhez ve­zető módszerek iránt — emlí­tette egyebek között a járási bizottság titkára. — Tagjaink zömmel nyulat, kaparó- és ví­zibaromfit tartanak, de gyarap­szik a galambászok, az egzoti­kus madarakat tartók és az ak­varisták száma ts. Fellendülő­ben van a juhtenyésztés, néhá­­nyan pedig nutriáva' kísérle­teznek. A tenyésztői kedvet kel­tetők üzemeltetésével igyek­szünk állandósítani. Eddig csu­pán csibéket keltettünk, de jö­vőre már kiskacsákat is tudunk kínálni az érdeklődőknek. Akárcsak hazánk más vidé­kein, Itt is az önellátásra tö­rekvés áll a kisállattenyésztők igyekezetének középpontjában. Persze azért értékesítésre is jut a megtermelt javakból. Hogy csak a fontosabbakat említsük, a járás szervezett kistenyész­­tői tavaly 28 ezer pecsenyenyu­­lat, 90 hízott sertést, 30 juhot meg 3780 kg gyapjút adtak át a felvásárlással megbízott szer­vezeteknek. Idén, az év elejei tgéretek értelmében, a kisállat­tenyésztők hasonló eredmé­nyek elérésén munkálkodnak, hogy méltóképpen üdvözölhes­sék a szövetség IV. kongresz­­szusát. Kép és szöveg: Csák látván A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének Léván (Levice) tizenegy alapszervezete műkö­dik s ezekben több mint ezer kertbarát tevékenykedik. A szervezetek — a városi műve­lődési központtal együttműköd­ve — nemrég színvonalas gyü­mölcs- és virágkiállítást ren­deztek. A legszebb termékeket bemutatók közül — a szakbi­zottság döntése értelmében — huszonheten részesültek elisme­résben. A háromnapos bemutatót ösz­­szesen 1700 látogató tekintette meg. Kép és szöveg: Császár Ernő, Garamkálna (Kálna nad Hr.) 2 A kedvtelésszerfl állattartás fejlesztéséért (Folytatás az 1. oldalról) szakban a szövetség nyilván­tartott nyúlállománya 62, a ju­hok száma pedig 61 százalék­kal gyarapodott. Ha abból in­dulunk ki, hogy abrakot egyre nehezebb beszerezni, viszont a gépek számára hozzáférhe­tetlen területekről sok értékes zöldtakarmányt és szénát gyűjt­hetünk, akkor ez az Irányzat igencsak helyesnek mondható. Milyen haszna származik a társadalomnak e mozgalomból? A főbeszámoló ezt a kérdést is megválaszolta, hangsúlyozva, hogy kisállattenyésztőink éven­te több mint 380 millió koro­na értékű állattenyésztési ter­méket produkálnak. Igaz, en­nek jó része közvetlenül az ál­lattartók szükségleteinek kielé­gítését szolgálja, de végső so­ron ez is önellátottságunk mér­tékét növeli. Szövetségünk tag­jai sokat tettek a központilag szorgalmazott, szerződéses ház­táji állattartási forma megho­nosításáért. A kezdeményezés nyomán újabban 398 százalék­kal több pecsenyebárány és Juh, Illetve 190 százalékkal több végóérett nyúl kerül piac­ra a háztájiból, és gereznából, gyapjúból meg egyéb termé­kekből Is többet értékesítenek kisállattenyésztőink, mint a ko­rábbi Időszakban. Például a nutriafelvásárlás csak 1981-ben vette kezdetét, de tavaly már csaknem 54 ezer szórmeérett állatot adtak át a tenyésztők a holiči Movis nemzett válla­latnak. A szövetség sokat tett azért, hogy tagjai kedvező feltételok közepette végezhessék munká­jukat. A 213 keltetőben évente több mint 2 millió naposcsibét keltetnek a kisállattenyésztők részére, a Chovprodukt keres­kedelmi vállalat pedig immár tizenkilenc szakboltot üzemel­tetve igyekszik enyhíteni az ál­lattartók beszerzési gondjait. Ha elkészül a kereskedelmi vállalat új központja, feltehe­tően még jobb lesz a helyzet, hiszen ott már bizonyos rak­tárkészlet felhalmozására, a választék gazdagítására és a szakboltok ellátásának folya­matossá tételére ts mód nyílik. Ugyancsak 1986-ban fejezik be az očovál sza pori tóál lomás korszerűsítését és bővítését, s akkor naposcsibéből is több kerülhet forgalomba. Hogy a tápellátásban várható-e javulás és mikor, az elsősorban attól függ, mennyire tudjuk megszi­lárdítani önellátottságunkat. A szövetség legfelsőbb fóru­ma természetesen nem kizáró­lag a két kongresszus között eltelt Időszak eredményeit sum­mázta, hanem felvázolta a szer­vezett állattartók mozgalmának fejlesztésével kapcsolatos el­képzeléseket és feladatokat is. Az ezzel kapcsolatos beszámo­lót Jozef Kubáit agrármérnök, a szövetség központi bizottságá­nak titkára terjesztette elő. Hangsúlyozta, bogy a legfonto­sabb feladatok meghatározása­kor ax SZKSZ KB 1981. évi de­cemberi ülésén elfogadott fej­lesztési irányelvekből indultak ki, amelyek 1985-ig, illetve távlatilag 1990-ig szabnak irányt a kisállattenyésztés fej­lesztésének. Figyelembe vették természetesen a XVI. pártkong­resszus és • CSKP KB 11. plé­numának vonatkozó, minde­nekelőtt az élelmiszer-önellá­­tuttság megszilárdítását szor­galmasé határozatát ts. Ezek­nek értelmében a fejlődést olyan ütemben siettetik, bogy a szövetség a társadalmi elvá­rásoknak megfelelő szerepet vállalhasson a közös feladatok teljesítéséből. A vitában felszó­lalt Vančo elvtárs, az SZLKP KB 'osz­tályvezetője is, nagyra értékelve állattartóink társa­dalmi érdekekkel összehangolt szor­goskodását A szövetség küldetésének megfelelően, továbbra is első­sorban a fajtatiszta állományuk fejlesztését, a fajták fenntartá­sát és a családok önellátását biztosító, kedvtelésszerü háztá­ji állattartás népszerűsítését tartják fő feladatuknak, de ha­sonló fontosságot tulajdoníta­nak a szerződéses hizlalás tár­sadalmi igényeknek megfelelő szorgalmazásának is. Még több figyelmet kívánnak szentelni az ifjúság körében végzett meg­nyerő tevékenységnek, az ok­tató és nevelő munkának, azon­kívül az állattartóknak nyúj­tott szolgáltatásokat is bővíte­ni és javítani szeretnék. A szó­nok a legfontosabb feladatok sorában említette a Nemzeti Front egyéb társadalmi szerve­zeteivel, a tudományos Intéz­ményekkel, az állattartók cseh­országi és a testvéri szocialis­ta országokban működő szövet­ségeivel folytatott együttműkö­dés elmélyítésének szükségsze­rűségét, valamint azt is, hogy a szövetség tagjai az elkövet­kező években ts hatékonyan támogatni fogják a választási program teljesítésére és a me­zőgazdasági üzemek megsegí­tésére Irányuló, társadalmi ösz­­szefogást. A vitában felszólalt Rudolf Vančo elvtárs, az SZLKP KB osztályvezetője is. Mindenek­előtt köszönetét mondott kis­­állattenyészfőinknek a jó és eredményes munkáért és hang­súlyozta, hogy szociatista tár­sadalmunk nagyra értékeli a köz Javát szolgáló szorgosko­dást. Mint mondotta, a szövet­ség tagjai az elkövetkező évek­ben is sokat tehetnek a köz javát szolgáló, cseppet sem könnyó feladatok mielőbbi tel­jesítéséért, élelmiszer-önellá­­tottságunk hőn óhajtott meg­szilárdításáért, településeink arculatának csinosításáért és életkörnyexetünk védelméért. A távlati elképzelések megva­lósításához sok sikert kívánva Vančo elvtárs aláhúzta, társa­dalmunk ezentúl is hatékony támogatásban részesíti a szö­vetségi tevékenység, a kedvte­lésszerű háztáji állattartás fel­lendítésén fáradozókat. A szövetség Ш. kongresszusának vándorzászlaját a lévai (Levice) já­rási bizottság nyer­te el Fotók: Kádek (3) és Krajčovič (1) A kétnapos tanácskozás a szövetség új szerveinek megvá­lasztásával és a fejlesztési irányelveket Is tartalmazó, ha­tározati javaslat elfogadásával ért véget. A kongresszus hatá­rozatot hozott a szövetség el­nevezésének és az alapszabály­zat néjiány pontjának módosí­tásáról Is. Ezzel kapcsolatban egyelőre csupán annyit, hogy a szövetség ezentúl Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége né­ven szerepel. A szövetség új elnöke dr. Artúr Pavlik lett.

Next

/
Thumbnails
Contents