Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-08 / 49. szám
Ь61 származó szimentáli és berni marhával végzett keresztezésből akkuit ki. Előnye a szilárd egészséges szervezet, az adót! iétleltételekhez való kiváló alkamazkodás és a nagy hústermelőképessége. Az Állami Törzskönyv adatai szerint tejtermelőképessége egy normál tejelési időszak alatt eléri a 4800 litert. Megfelelő takarmányozás esetén egyedenkénti évi átlagban elérhető a 3500-4000 literes tejhozam. Hizlaláskor jó növekedési képességét hosszabb ideig tarló (500 kg ig terjedői hizlalás esetén is megőrzi, kiváló vágóérték jellemzi. Szlovák tarka marha. Származását és haszontulajdonságait illetően nagyon hasonló a cseh tarka marhához. A mi tartási viszonyaink között azonos, vagy megközelítően azonos a tejhozama is. A szlovák tarka marha — tekintettel a robosztusabb testalkatra, a nagyobb élősúlyra és az eredeti svájci szimentáli marhára való közelebbi kapcsolódásra — nagyon jó hústermelőképességgel rendelkezik és egyike a legjobb vegyeshasznosítású hús tej típusú marhafajtáknak. A tömegtakarmányon tartott 170 és 550 kiló közötti élősúlyú növendékbikák hizlalásában elértek a napi átlagban 0,95^1,38 kilogrammos súlygyarapodást. A hízóképesség, a vágóérték és a hús minősége alapján megállapíthatjuk, hogy a szlovák tarka marha kiváló hústermelőképességü. A növendékbikúkat nagyobb élősúlyra is fel leher*hizlalni (550—600 kg-ra), és ennek révén több jó minőségű marhahúst termelhetünk. Szlovák pinzgaui marha. Eszak-Szlovákia hegyvidékein honos. Egy normál tejelékenységi időszak alatti tejtermelőképessége 3700 kilogramm körüli átlagban 10—15 százalékkal kisebb tejtermelésre képes, mint a szlovák tarka marha. Hústermelőképesség szempontjából, a vegyeshasznosságú tej-hús típusú marhák közé tartozik. A 350 kilogrammos testsúly eléréséig mindkét szlovák marhafajta gyakorlatilag azonos mértékű napi súlygyarapodásra képes. A 350 kilogrammos élősúly elérése után azonban a szlovák pinzgaui marha napi súlygyarapodása azonos színvonalon marad, míg a szlovák tarka marha súlygyarapodása a növekedés további szakaszában is emelkedő irányzatot mutat. A szlovák pinzgaui marha a növekedés további szakaszaiban hájasodni kezd. AZ AYRSHIRE MARHÁVAL VÉGZETT CSEPPVÉRKERESZTEZÉS A hatvanas évek óta nagyüzemi viszonyok között mindkét hazai szarvasmarhafajta nemesítésére az ayrshire marhával végzett cseppvérkeresztezést alkalmazzák. Ezzel akartuk meggyorsítani a honi szarvasmarhufajlák tenyésztulajdonságainak javítását, növelni a tejtermelőképességét, javítani a tőgy és a tőgybimbók formáját, hogy alkalmasabbá váljanak a gépi fejősre. Későbben szükségessé vált, hogy kifejlesszük bennük a nagyüzemi technológiához, elsősorban a kötetlen tartáshoz és a fejőházi fejéshez való jobb alkalmazkodási képességet. A keresztezés célja továbbra is megőrizni a hazai marhafajták vegyes hasznossági! — hús-tej — típusát az ayrshire marha tulajdonságainak 25—38 százalékos átörökösilésével. Ez a cseppvérkeresztezés gyakorlatilag elterjedt az egész CSS7.SZK területén. Az utódok tejtermelőképessége 100—425 kilogrammal nagyobb, mint az azonos korosztályú honi marhafajtáké, és a tejzsírszázalék is valamivel nagyobb. További előnyük a szilárd testalkat, a ritkábban előforduló ellesi nehézségek, a borjak nagyobb életképessége, az állatok jobb egészségi állapota és főként jó termelőképessége. E keresztezés eredményeinek hiányossága, hogy a keresztezőitek testalkata kisebb és a hízóba fogott bikaborjak növekedési képessége gyengébb. Az ayrshire marhával végzett cseppvérkeresztezést, főként az SZSZK területén, elsősorban a hegyvidéki és a hegyaljai körzetek számára folytatni fogjuk. Szlovákiában is folytatni fogjuk az ayrshire marhával végzett keresztezést, amelyet a vegyeshasznosságú — húá-tej típusú — nemes szlovák tarka marha kialakítására irányítunk a honi marhafajta hústermelőképességének és fajta jellegének megőrzése melett. A pinzgaui marhával folytatott keresztezés végső eredményeképpen olyan utódokat kívánunk elérni, amelyekben az ayrshire marha örökletes alapjának 25—37, a pinzgaui marha örökletes alapjának pedig a 62,5—75 százaléka érvényesül. A HOLSTEIN! VÜRÖS MARHÄVAL VÉGZETT CSEPPVÉRKERESZTEZÉS A hetvenes évek közepén kezdtük el a hazai marhafajták holsteini vörös marhával végzett cseppvérkeresztezést. A keresztezés célja azonos az ayrshire marhával végzett keresztezés céljaival. A keresztezel lek tejtermelöképessége laktációkéni 280—690 kilogrammal nagyobb a hazai marhafajták laktációs termelésénél, de a tejzsírszázalék enyhén csökken. Csökkent a kiselejtezés aránya is, amely a cseh tarka marhához viszonyítva 5—10 százalékkal kisebb. A keresztezcltek nagyon jó testrámájáak és lényegesen jobb e tőgyalakulásuk is. Növekedési képességük is kiváló A CSSZK 6 tenyészetében elért eredmények szerint a keresztezésből származó bikák napi súlygyarapodása 16—56 grammal, a marmagasság pedig 3,4—4,5 cm-rel nagyobb, mint a cseh tarka marháé. A FEKETE TARKA MARHA TENYÉSZTÉSE A fekete tarka marha Európa északnyugati részéről származik, onnan terjedt el egész Európába, majd a többi földrészre is. Európában a tejtermelőképesség javítására, a tejzsírtermelés és az izmoltság növelésére irányuló keresztezést folytattak vele. A keresztezés eredményeképpen hús-tej termelő marhatípus alakult ki, amelyet fekete tarka lapálymarhának neveztek el. A tengerentúli országokban, főként Kanadában és az USA- ban. főként a nagy tejtermelésre nemesítették. Ennek eredménye a szép testrámájú, tejelő típusú, jó lőgyalakulású, de valamivel alacsonyabb tejzsírszázalékú tejet termelő és gyengébb izomzatú holsteini fekete tarka marha. Hazánkba a hatvanas évek végén hoztuk be. Az első állatcsoport Dániából és Hollandiából érkezett. Későbben az NSZK- ból, az NDK-ból és Lengyelországból is importáltuk. Hazánkban jelenleg kb. 40 ezer fekete tarka tehenet számlálunk. A termelöképességi ellenőrzések eredményei szerint a fekete tarka marha átlagos tejhozama a többi kontolltehénhez viszonyítva 347 kilogrammal nagyobb, ami lényegesen gyengébb, mint a tekete tarka marha optimális termelőképessége. Ennek oka az elégtelen és egyenlőtlen takarmányozás. A fekete tarka marha viszonylag érzékeny a tartási viszonyokra, kedvezőtlen tartási körülmények között egészségi zavarokkal küzd, termékenysége és termelőképessége csökken, idő előtt kiselejtezésre kerül. A tenyészkiválasztás programja a CSSZSZK sajátságos feltételeiből és lehetőségeiből indul ki. Az egyes tenyészetek fertőzöttsége miatt csak korlátozott mértékben választhatjuk ki a bikanevelő teheneket, a tenyészbikákat többnyire behozatal útján szerezzük be. A tesztálás befejezése után a bikákat az öröklődés ellenőrzéséig a tenyészetben tartják. A leányutódok termelőképessége alapján a legjobb bikaborjak kb. 50 százalékát kiválasztják, a tesztált bikaborjak 10—15 százalékát más értékmérő tulajdonságok hiányossága miatt kiselejtezik. A legjobb bikák kb. 35—40 százalékút mesterséges termékenyítésre használják. 1983-ban a bikák 38 százalékát választották ki, a leányutődok közepes tejtermelőképessége 3352 kilogramm, 3,94 százalékos zsírtartalmú tej volt. A TENYÉSZKIVÄLASZTÄS EGYETEMES PROGRAMINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE A populáción belül a tenyészkiválasztás sikere a selejtezés Intenzitásától, pontosságától, a genetikai varriabilitástól és a nemzedékváltástól függ. A gének a nemzedékek sorrendjében a következő négy vonalon öröklődnek: apáról fiúra, anyáról fiúra, apáról leányra, anyáról leányra. A szarvasmarha-nemzedékekben ezeket a szakaszokat a szülőpárok következő kategóriái képviselik: Ф a legjobb tenyészbikák, a jövő bikanemzedékek apaállatai; # a legjobb teuyészleiienek, a bikák án. potenciális anyái; Ф az anyaállatok egész populációjának termékenyítésére szolgáló lobbi bika; Ф az állományfelújitásra szolgáló többi anyaállat. Hazánkban az egyes nemzedékek számára az állami állattenyésztési felügyelőség és a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozta ki a tenyészkiválasztás programját. Ez a gazdasági állatok hosszúlejáratú nemesítés! programjának részét képezi, amelyet a nemzeti kormányok hagytak jóvá és így a szarvasmarha-tenyésztés irányításának kötelező érvényű irányelvévé vált. A Csehszlovák Televízió a tananyaggal .kapcsolatos adást 1984. december 17-én 18.50 órai kezdettel sugározza, amelyet 1985. január 7-én 15.25, 1985. január 10 én pedig 9.20 órai kezdettel megismétel. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XIV. évfolyam 2. tananyag Szakszerű tenyésztői munkával a kimagasló termelékenységért Ä szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését néhány döntő fontosságú szempont befolyásolja. Legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy a tüzelőanyaguk és az energiaforrások, valamint a takarmányadalék-anyagok behozatalának korlátozásával egyidejűleg az élelmiszer- és takarinányellátásban ünellútottságot érjünk el. A szarvasmarha-tenyésztés feladata a lakosság élelmezésének minél hatékonyabbá tétele és további javítása. A tej, a tejtermékek és a marhahús fogyasztásának mértéke a lakosság élelmezésének minőségi mutatói közé tartozik, és az életszínvonal emelkedésével párhuzarnosan növekszik. Az egy lakosra jutó évi átlagos tej- és tejtermékfogyasztás — távlati terveinek értelmében — 1995-ben 250—265 kgra, a vajfogyasztás 8,0—8,5 kg-ra, a csontos hús fogyasztása pedig 30—31 kg-ra emelkedik. Ezenkívül gondoskodnunk kell arról is, hogy a többi állatfaj takarriiányalapjába megfelelő mennyiségű tejport biztosítunk. A szarvasmarha-tenyésztés feladata, hogy területegységenként — gazdaságosan — maxiáiális mennyiségű állati eredetű fehérjét termeljünk. Erre feltétlenül szükségünk van, mivel Csehszlovákia azon országok közé tartozik, ahol az egy lakosra jutó mezőgazdasági terület igen kicsi (a CSSZK-ban 0,42 ha, az SZSZK-ban 0,49 ha), és még ez is állandóan csökken. A növényi eredetű nitrogéntartalmú anyagok állati fehérjékre való átalakításában a legnagyobb hatékonyságot a tejtermelés útján érjük el. Ezért tekintjük a szarvasmarha-tenyésztés elsőrendű termelési feladatának a tejtermelést. Egy kilogramm tejfehérje előállítására ugyanis csupán 9 kg erőtakarmány szükséges, míg egy kiló húsfehérje előállítására 20—25 kilót kell fordítanunk. Ugyanakkor a lakosság energiaszükségletét lényegében közvetlenül növényi termékekkel fedezhetjük. A marhahústermelés szüntelen növelése nemcsak a marhahús kedvező beltartalmi értéke miatt fontos, hanem azért is, mert nem támaszt igényeket a behozatalból fedezett állati eredetű takarmány-adalékanyagokkal szemben. Ezért a marhahús-, illetve a vágómarha-termelés döntő szerepet fog játszani, vagy pedig kiegészítő termelési ágazatként érvényesítjük majd a szakosított tejgazdaságokban. Ez a megoldás azért is előnyös számunkra, mivel a tejtermelő gazdaságokban a bor-, júnevelési költségek a borjúhizlalás költségeinek csupán az egynegyedéi teszik ki. Ugyanakkor a húshasznosítású szarvasmarha esetében a növényi eredetű nitrogéntartalmú állati fehérjékre való átalakításának mértéke a tejfehérje termelésének csupán az egyharmadát éri el. Egyúttal azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a tejgazdaságokban felnevelt borjak is elöbb-utóbb a vágóhídra kerülnek, így a marhahús termelése szempontjából minden állat vágóértéke, beleértve a tejelő jellegű szarvasmarhát is, egyaránt fontos. A szarvasmarha-ágazat számára elegendő tömegtakarniányt kell termelnünk ahhoz, hogy a termelés intenzitását az egy termékegységre jutó erőtakarmány-inennyiség csökkentése ellenére is megőrizhessük és egyúttal biztosítani tudjuk az állatok termelőképességének tarlós növelését. A hét kiló tej termelését, a hízómarhák esetében pedig a napi 400 grammos súlygyarapodást fedező alaptakarmány-adag esetében a következő erőtakarmány-felhasználással számolhatunk: Évi termelőképesség tej kg-ban Egy kg tej termeléséhez 3000 3500 4000 4500 5000 szükséges abrak g-ban 210 240 260 280 300 Napi súlygyarapodás g-ban s Egy Ég súlygyarapodásra felhasznált abrak-700 800 900 1000 1100 mennyiség kg-ban 1,35 1,80 2,30 2,75 3,20 A tej- és a marhahús-termelést a tömegtakarmány-termelés mennyiségi és minőségi javításával, a termelési szerkezet módosításával, valamint hatékonyabb hasznosításával növelhetjük! Hazánkban a juhoknn kívül a szarvasmarha az egyedüli olyan gazdasági állatfaj, amely az adott viszonyok között — takarmánybehozatal nélkül — viszonylag intenzív termelésre képes. A szarvasmarha az állati eredetű termékek előirányzott termelésén kívül fontos szerepet tölt be a talaj termőerejének fenntartásában és fokozásában. Az istálló.trágya a szarvasmarha össztermelésének kb. 80 százalékát képezi. A mezőgazdasági földterület termőerejének fenntartásához és növeléséhez feltétlenül szükséges, hogy gondoskodjunk az előirányzott állatsűrűség betartásáról (100 hektár mezőgazdasági területre számítva 80—100 darab szarvasmarhát kell tartani). Az ilyen nagy létszámú szarvasmarha-állomány fenntartásához viszont megfelelő mennyiségű takarmányra és alomra van szükség. Mezőgazdaságunkban a szarvasmarha-tenyésztésnek nagy a gazdasági jelentősége is. A szarvasmarha-tenyésztés 1982-ben a mezőgazdasági bruttó termelésnek a 31,4 százalékát adta. Szlovákiában ez a részarány kisebb, 26,5 százalékos volt, de az állattenyésztés összegezett teljes termelést értékének az 55,6 százalékát képviselte. A szarvasmarha-tenyésztésből származó árubevétel tartós és rendszeres jövedelmet biztosit a mezőgazdasági üzemek számára és hozzájárul azok gazdasági megszilárdulásához. Viszonyaink között a szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdasági, termelési rendszer kulcsfontosságú részét képezi. A SZARVASMARHA-NEMESlTÉS CÉLJA A szarvasmarha tenyésztésének céljait a lakosság ésszerű táplálkozásának követelményeivel, a szarvasmarha biológiai sajátosságaival, valamint a termelési és gazdasági feltételekkel összhangban kell érvényesíteni. Az alapvető tenyésznél hazánkban továbbra is a tejtermelés növelése marad, de — tekintettel az erőiakarmáiiy-források korlátozni! voltára — a marhahústermelés jelentősége is emelkedik. A tejtermelés szükséges növelését a tehénállomány jelenlegi létszáma mellett az állatok tejtermelő képességének elsődleges növelésével kívánjuk biztosítani. A következő években a tüinegtakarmányok nagyobb mértékű kihasználásával egyedenkénti évi átlagban 3700—3900 literes tejtermeléssel számolunk. A tejtermelő képességet az egyes fajok, a hasznosítási irány és a tenyésztési feltételek alapján differenciáltan fogjuk meghatározni. A fekete-tarka marha esetében reálisan számolunk a 4000—4500 literes tejtermelé*sel, kedvezőtlenebb termelési feltételek mellett — a pinzgaui marha esetében — 3000 literes tejhozemot feltételezünk. A marhahizlalásban a 0,80 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodással számolunk. Alapvető tenyészcélunk olyan vegyes hasznosítású szarvasmarhatípus kialakítása, amely a különböző termelési feltételeknek megfelelően tej-hústermelő, vagy ha a hústermelés van túlsúlyban, bús-tejtermelő típusú tenne. A speciális hústermelő 'marhafajtákat korlátozott mértékben csak sajátos vagy szélsőséges termelést feltételek között tartjuk majd. Hazánkban a szarvasmarha nemesítésében a következő időszakban lényegében két tenyésztési irányt akarunk követni: A szaporulat zömét, azaz 65 -87 százalékát a hazai marhafajták: a cseh és a szlovák tarka marha, valamin! a haszontípusú marhával kombinált szlovák pinzgaui marha fogja képezni. A cseh és a szlovák tarka marha, valamint a pinzgaui marha önálló szintetikus populációkat alkotnak majd az ayrshire marha és a holsteln marha génjeinek szabályozott tulajdon,ságátvivö szerepével, valamint az eddigi kombinációk ős a
