Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-08 / 49. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. december 8 A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BARÁTSÁGI HÓNAP RENDEZVÉNYEIBŐL A jubiláló Moldávia November huszonegyedikén nyílt meg és december ötödikéig volt meg­tekinthető Bratislavában, a Csehszlo­vák—Szovjet Barátság Házában az a kiállítás, amely az idei barátsági hó­napban az intézmény legjelentősebb rendezvénye volt. Már maga az össze­foglaló cím — A Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság — sejtetni engedi méreteit és rendkívüli téma­­gazdaságát. Időszerűségét az adta, hogy a'Moldovai SZSZK az idén ün­nepelte megalakulásának 60. évfor­dulóját. E jelentős jubileum kap­csán indokolt, hogy mielőtt magáról a kiállításról beszámolnánk, felsorol­junk néhány alapvető adatot a Szov­jetunió e köztársaságáról. Szovjet-Moldávia közéi 34 ezer négyzetkilométernyi területén négy és egynegyed millió ember él. A la­kosság nemzetiségi megoszlása rend­kívül sokrétű: mintegy 70 nemzet és nemzetiség képviselői alkotják, akik történelmi alapokon nyugvó jó viszo­nyaikat ápolva, a proletár nemzetkö­ziség Szellemében élnek egymás mel-Matiné és beszélgetés A Kontráiban gyártott csillárok és lámpák vonzó lesz. Nos, hogy ez valóban így volt, bizonyította a Bratislavában az első napoktól megnyilvánult óriási érdeklődés, de mindenekelőtt a kiál­lítás prágai sikere, ahol a szlovák fővárost megelőzően vendégeskedett, s ahol tizennégy nap alatt nem ke­vesebb mint hetvenezren jegyezték be nevüket a vendégkönyvbe. Egyéb­ként Prágában és Bratislavában is több olyan rendezvény kísérte a ki­állítást, amelyek sokrétűen egészí­tették ki az országról nyert képet, Néhány a világ­hírű moldáviai bor- és konyak­fajták közül A népművészeti bolt kínálata iránt végig nagy volt az érdeklődés (A szerző felvételei) lett. Az ország fővárosának, Klsinyov­­nak 570 ezer lakosa van. A Moldovai SZSZK gazdasági éle­tében az ipar játssza a meghatározó szerepet, az össztermelésben való 65 százalékos részesedésével. Több ú], korszerű iparág itt indult először fej­lődésnek a Szovjetunióban, s a mol­dáviai ipar ma több mint 300 termé­ket exportál a világ 65 országába, köztük természetesen hazánkba is. Annak ellenére, hogy az ország la­kossága a Szovjetunió összlakosságá­nak alig másfél százalékát teszi ki, a mezőgazdasági termőterület aránya pedig mindössze 0,5 százalék, Moldá­via részesedése a Szovjetunió mező­­gazdasági termeléséből meghaladja a három százalékot. Ez főleg néhány nagy hagyománnyal bíró ágazatnak köszönhető: Moldávia adja példáid a Szovjetunió szőlőtermelésének kerek egynegyedét, dohánytermelésének pe­dig 34 százalékát, de megemlíthet­nénk még a cukorrépatermesztésből való közel 9 százalékos részesedését is. A Szovjetunió által exportált bo­rok és konyakfajták 75 százalékának címkéin szintén moldáviai üzemek cégjelzései található. Az ország kul­turális életéről annyit kell elmonda­nunk, hogy 7 állandó színház és 37 hivatásos együttes működik rendsze­resen; az amatőr művészeti mozga­lom bázisát közel kétszázezer műked­velő alkotja. Nem könnyű feladatot vállaltak te­hát a kiállítás szervezői — a Moldo­vai SZSZK Minisztertanácsa, az or­szág tudományos-műszaki, illetve kul­turális állami bizottsága, valamint a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Háza, —, hogy arányosan szemléltes­sék az ország hat évtizedes fejlődé­sét, illetve a mai sokarcú, iparilag, mezőgazdaságilag és kulturális téren egyaránt fejlett Moldávia életét. Cél­jukat csak úgy érhették el, ha a kft állítás mind méreteiben, mind téma­gazdagságban jóval felülmúlja a ha­sonló rendezvényeknél megszokott arányokat, ami egyben azt is jelezte, hogy gyakorlatilag bármilyen érdek­lődési látogató számára izgalmas és tekinthettük a Szovjetunióban egye­dül itt gyártott speciális félvezetőket és ultrahang-defetoszkópokat, az auto­mata gyümölcsfeldolgozó gépsor ma­kettjét, a Komratban gyártott, mo­dern formatervezésű világítótesteket, a moldáviai kertekből származó, ha­zai nemesítés eredményezte, rekord­­méretű gyümölcsöket és zöldségeket, a világszerte ismert borokat és már­kás konyakfajtákat, az ország hat könyvkiadójának legújabb termékeit, (köztük több cseh ép szlovák író­­-költő művének fordítását), a szín­pompás moldáviai népviseletet és még sok-sok mást... A kiállítóterem elő­csarnokában a Moldovai SZSZK egyik legismertebb folklóregyüttese, a Flueras adott ízelítőt az ország gaz­dag népzenekultúrájából, mintegy meghívásnak szánva bemutatkozásu­kat az elkövetkezendő napokban a szlovák fővárosban adott több önálló fellépésükre. A kiállítás egész ideje alatt gazdag választékkal várta a látogatókat a barátság háza halijában berendezett népművészeti.bolt; kínálata iránt fel­nőttek és gyerekek részéről végig nagy volt az érdeklődés. Egészében véve elmondhatjuk, hogy a Moldovai SZSZK elnevezésű kiállí­tás az idei barátsági hónap legjelen­tősebb eseményei közé tartozott Bra­tislavában. Rendezői és szervezői; és nem utolsósorban tízezreket kitevő látogatói méltón köszöntötték vele a megalakulásának hatvanéves jubileu­mát ünneplő Moldáviái, s fűzték még szorosabbra a csehszlovák és a szov­jet népet összekötő történelmi barát­ság eltéphetetlen szálait. VASS GYULA A csehszlovák—szovjet barátsági hónap keretében, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója tiszteletére Bratislavában matinén mutatták be a Karlovy Vary-i fesztiválon nagy sikert aratott Lev Tolsztoj című kétrészes csehszlovák­­szovjet filmet. A bemutatót kővetően a Szlovák Film képviselete, a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottsága és a Csehszlovák—Szovjet Barátság Háza vezetősége beszélge­tést szervezett a szövetség Štúr téri székházában a film alkotójával, Szer­­gej Geraszimovval, a Szovjetunió Lenin-békedíjjal kitüntetett nemzeti művészével, és Tamara Makarovová­­vál, a Szovjetunió nemzett művészé­vel. Az ünnepségen képviselve volt a Szlovák Televízió, a sajtó, valamint egyéb művelődési intézmények. A film forgatókönyvét Geraszlmov, a világhírű filmrendező írta. A fősze­repet, Tolsztojt is 6 személyesítette meg. A rendezés szintén az ő mun­kája. L. N. Tolsztoj feleségét, Szofija Andrejovnát Tamara Makarovova kel­ti éleire. A mű a nagy író, gondolko­dó életének három utolsó évét öleli föl. Személyét, emberi mivoltát, élete ‘végső vergődését, számvetését megka­pó erővel, szinte átélhetöen láttatja. Ogy Geraszimov, mint Makarovova barátságosan, közvetlenül beszélget­tek, válaszoltak a jelenlévők részéröl fölvetett kérdésekre. Szó esett a szovjet művészeti irányzatokról, a csehszlovák—szovjet kulturális kap­csolatokról, a békéről, az emberek, a fiatalok társadalmi viszonyáról, a művészet küldetéséről. A Lev Tolsztoj a barátsági hónapot követően is filmszínházaink műsorán marad. Érdemes és tanulságos lesz megnézni. Csiba Géza A inegMhataÉii Msü s egyben élénk viták, tudományos és kulturális tapasztalatcserék alapjául is szolgáltak. Ilyen volt például Va­­szilij Sz. Rotarunak, a Moldovai SZSZK Tudományos Kutatóintézete igazgatóhelyettesének, a kiállítás igazgatójának előadása az ország ipa­ri és mezőgazdasági komplexumainak fejlesztéséről, vagy Afrikán L. Uszov­­nak, a Szovjet Művészek Szövetsége tagjának az,Ipari formatervezés kér­déseivel foglalkozó, a kiállított tár­gyakkal szemléltetett előadása. A megnyitó előtti sajtótájékoztatón je­len volt Jeleňa T. Grigorijevna, a Mol­dovai SZSZK kulturális miniszterhe­lyettese is, aki elsősorban az ország amatőr művészeti mozgalmának kér­déseiről, illetve a lakosság soknem­zetiségű voltának a kultúrában és a művészetekben való tükröződéséről beszélt. Nem célunk a kiállítás szakmai bemutatása, Inkább azt szeretnénk mégegyszer hangsúlyozni, hogy fél óra leforgása alatt keresztmetszetet kaphattunk a mai Moldáviáról. Meg-A csehszlovák—szovjet baráti kap­csolatok az utóbbi évtizedekben min­den tekintetben gyors ütemben fej­lődnek. így van ez a tőketerebesi (Trebišov), valamint a Szovjetunió­beli beregszászi terület közötti baráti kapcsolatokban is. A mélyülő barát­ság nemcsak a politikai és gazdasági vezetők találkozásaiban, tapasztalat­­cseréiben merül ki, de kulturális vo­nalon is virágzik az együttműködés. Ennpk ékes példája volt az a járási emlékünnepség, amelyre az SZNF 40. évfordulója alkalmából került sor, s amelyen nagy sikerrel lépett fel a beregszászi járási ének- és táncegyüt­tes. Jómagam is láttam az együttes mű­sorát. Temperamentumos ének- és táncszámaik megnyerték a sokezer néző tetszését. A közelmúltban a Beregszászi Kon­zervgyár klubjában rendezték meg az internacionalista barátság ünne­pét. Az üzemi klub zsúfolásig meg­telt. A díszemelvényen helyet foglal­tak a kerület vezetői, a tőketerebesi járás küldöttsége, élén Michal Nízky elvtárssal, a járási pártbizottság ve­zető titkárával. Veress Gábor, Ukraj­na Kommunista Pártja Beregszászt Területi Bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket és az ün­nepségen megjelent dolgozókat. — Ez a találkozás kelet-szlovákiai barátainkkal ismét csak a két ország népei mély barátságának ragyogó bi­zonyítéka — mondta ünnepi beszében Veress Gábor. — A történelemben 40 év nem nagy Idő, és mégis e négý évtized alatt mennyire megváltozott minden. Mindkét ország arculata a felismerhetetlenségig megváltozott. A hatalmas társadalmi és gazdasági át­alakulásokat a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúban aratott győzel­me, a testvéri szocialista országok népeinek egyre mélyülő barátsága tette lehetővé. Veress elvtárs részletesen beszá­molt a terület gazdasági eredményei­ről Is. Hangsúlyozta, hogy a munka termelékenysége a tavalyi év hasonló Időszakávél összehasonlítva 5,5 szá­zalékkal nőtt. Túlteljesítették válla­lásaikat a mezőgazdasági dolgzók is. Az internacionalista együttműködés hatékony formáit jelzi a beregszászi terület és a tőketerebesi járás közötti komba jnoscsere', az ipari és mezőgaz­dasági dolgozók kölcsönös látogatá­sa. A tapasztalatcsere, a műkedvelő együttesek fellépései, a tőketerebe­­siek részvétele az ukrán népművé­szeti fesztiválokon elősegíti a két testvéri nép ' együttműködésének to­vábbfejlesztését, elmélyítését. Michal Nízky elvtárs ezt követően átadta a tőketerebesi járás dolgozói­nak üdvözletét, majd * beszámolt a járás gazdasági eredményeiről, a CSKP XVI. kongresszusa határozatai megvalósításának üteméről. A szónok beszélt arról, hogy a kommunisták, a járás összes dolgozói hatékony szo­cialista verseny kibontakoztatásával ápolják a két nép barátságát. A to­vábbiakban Michal Nízky elvtárs szólt az üzemek, vállalatok, gazdaságok, szervezetek és Intézmények gyümöl­csöző kapcsolatairól, a két nép kö­zötti munkaverseny fontosságáról, a barátság további elmélyítésének lehe­tőségeiről# A konzervgyár megtekintése után Valentyina Volkova, az üzemi párt­­szervezet titkára beszámolt a kon­zervgyár gazdasági eredményeiről és kulturális életéről, majd a gyümöl­csöző szakmai kapcsolatokról beszélt. A beregszásziak már több mint tíz esztendeje baráti kapcsolatot tarta­nak a tőketerebesi Frucona dolgozói­val. Haladó módszerek bevezetését célzó eszmecserét folytatnak, segí­tenek az új technológia bevezetésé­ben. Az esti kultúrműsor keretében a pionírok virágcsokrokkal köszöntöt­ték a tőketerebesi járás küldötteit, majd az egészségügyi központ, a zeneiskola, .a kerületi pedagógus táncegyüttes és más műkedvelő kol­lektívák, valamint a tőketerebesi já­rás műkedvelő együttesei adtak gaz­dag műsort. i. в. Sokrétű és gazdag rendezvénysorozat Rimaszombatban (Rimavská Sobota) és a járás más városaiban (Tisové­cén. Klenovecen, Hnúšfán, Safárikn­­vňn), valamint a központi községek­ben a fiatalok lampionos felvonulás­sal nyitották meg a csehszlovák­­szovjet barátsági hónapot, s ezzel kezdetét vette a láncszerű kulturális rendezvénysorozat, amelynek legje­lentősebb eseményeiről az alábbiak­ban számolunk be. A párt- és állami szervek járási, illetve helyi képviselői járásszerte megkoszorúzták az elesett szovjet ka­tonák emlékművét. Ezt követően Ün­nepi akadémiákra került sor. A szov­jet katonák és komszoraoiisták által megtartott — a szovjet békepoiitiká­­ról szóló — előadások, beszélgetések sokaságán vettek és vesznek részt az emberek. A Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő kollektívák és üzemek dolgozói felszabadulási emlékműve­ket látogatnak meg. Az iskolák tanú­iéi és diákjai pedig valamennyi orszá­gos vetélkedőnek aktív részeseivé vájtak. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a CSSZBSZ és a SZISZ alapszervezeteiben is szerveznek ver­senyeket a Szovjetunió történelmé­ből, illetve gazdasági és kulturális életének ismeretéből. Napirenden voltak a filmbemuta­tók, klubösszejövetelek és könyvkiál­lítások. Olvasókörök, új szocialista brigádok és alapszervezetek alakul­tak és vannak alakulóban. Aktivizáló­dott az újitőmozgalom. Ezidőtájt a szovjet tudományos-műszaki vívmá­nyok és munkamódszerek alkalmazá­sa is felgyorsult. Az üzemek igyekez­nek teljesíteni a Szovjetunióba irá­nyuló exportkötelezettségeiket. Sportmérkőzések — labdajátékok, futóversenyek, atlétikai viadalok, sportlövés- és cselgáncs erőpróbák — sokaságáról is hírt adhatunk. Az eseménydús barátsági hónapot a 234 alapszervezetben (a városok­ban, falvakban, üzemekben. Iskolá­kon) megtartott nyilvános gyűlések­kel, diszünnepségekkel zárják hivata­losan, mert december tizenkettediké­vel korántsem fejeződik be az az ér­demi munka, amelyet a CSSZBSZ IX. kongresszusán elfogadott határozatok következetes teljesítése érdekében vé­geznek. Ennek a tevékenységnek fő irányait a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójá­nak megünneplésére való felkészülés jelenti. Ez az évforduló további ösz­tönzést ad a társadalmi és a munka­aktivitásnak. Ebben az időszakban nem mulasz­tottak el rámutatni a Szovjetunió meghatározó szerepére a hitleri fa­sizmus és a japán militarizmus vere­ségében, valamint Csehszlovákia és más európai országok felszabadításá­ban. Tájékoztatják az egész lakossá­got a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország békekezdeményezéseiről. —K. L.— v t

Next

/
Thumbnails
Contents