Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-08 / 49. szám

1984. december 8.

SZABAD FÖLDMŰVES

Történelmi átalakulás a mezőgazdaságban is

(Folytatás a 4. oldalról)

doskodjunk a formálódó szocialista nagyüzemi vállalatok, az efsz-ek és az állami gazdaságok számára megfelelő szaképzettségű dolgozókról. АЦког a mezőgazdaságban, s ott Is főleg a termelésen kívüli területeken csupán néhány száz közép- és főiskolai végzettségű szakember dolgozott. Ma már csaknem 140 ezer ilyen dolgozónk van a mezőgazdaságban, s szinte nincs olyan vállalat, amely ne foglalkoztatna néhány főiskolai végzettségű szakembert, a középiskolát végzettekről nem is beszélve. Kifejező mértékben javult a munkáshlvatásúak szakképzettségi összetétele is. Jelenleg az ilyen dolgozóknak csaknem a fele szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik, s számuk évről évre növekszik. Tehát kétségkívül nagy haladást értünk el a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségi és műveltségi színvonalának emelésében.

Ennek- ellenére nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat az esetenként előforduló jogos bíráló megjegyzéseket, hogy iskoláink még mindig nem tudják ügy felkészíteni a szakképzett fiatalokat, hogy a gyakorlati tevékenységbe való lépésük idején világos képük legyen jövő környzetükről. Ha az Iskola és a gyakorlat szorosabb kapcsolatának a követelménye

általános érvényű, kétszeresen vonatkozik ez éppen a mezőgazdasági iskolákra. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a vállalatoknak is jelentős adósságuk van ezen a területen. Az az általuk gyakran érvényesített alapelv, hogy „mély vízbe kell dobni az embert, majd megmutatkozik, hogy tud-e úszni“, nem lehet elfogadható módszer az iskolát végzett fiatalok gyakorlati tevékenységbe való lépésénél.

Igaz, hogy a tudományos-műszaki haladás következtében és a szövetkezetek nagyságának a növekedésével megváltoznak a feltételek a dolgozóknak az irányításban és a döntésekben való részvételében. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy csökken a dolgozók alkotó, aktív részvételének a jelentősége a szövetkezet problémáinak a megoldásában. Hiszen a szövetkezeti tagok által használt eszközök értéke, amelyek meghatványozzák a munka teljesítményét, többszörösére nőtt, és sokkal nagyobb társadalmi kár keletkezik belőle, ha nem bánnak velük gazdaságosan. Tudatosítani kell, hogy itt nemcsak gazdasági ösztönzők hatnak, hanem sokkal nagyobb hatást kellene kifejtenie annak a társadalmi felelősségtudatnak is, amely az igazgatásban és a döntésekben való részvételből ered.

Mindezt minden szövetkezeti vezetőnek szem előtt kellene tartania. Annál sikeresebben fognak dolgozni,

minél jobban bevonják a rájuk bízott kollektívát nemcsak a folyó operatív feladatok megtárgyalásába és megoldásába, hanem a vállalat, vagy az adott termelési szakasz alapvető koncepciós kérdéseibe is.

Ehhez azonban nem szabad félni attól, ha valaki, vagy a szövetkezet vezetősége kiteszi magát a tagság demokratikus ellenőrzésének. Tehát arról van szó, hogy a szövetkezeti demokrácia fejlesztésével bíráló és egyre igényesebb légkört teremtsünk szövetkezeteinken belül, amelyben a tagok nyíltan vitatnak meg' minden problémát és közösen keresik a megoldást.

A szövetkezeti demokrácia fejlesztése csak úgy lehet eredményes, ha azt megszabadítjuk mindenféle formalizmustól.

Semmi sem gyengítheti nagyobb mértékben a szövetkezeti tagnak a társadalmi ügyek megoldásához fűződő viszonyát, mint az a tudat, hogy nézetei és javaslatai iránt nincs érdeklődés, s a szövetkezet vezetésébe^ és irányításában való részvételének nincs megfelelő visszhangja.

Emellett a szövetkezeti demokrácia másik oldalát is látni kell, amely a jogokon kívül kötelességeket is tartalmaz minden tag számára, részesedést a közös ügyekért viselt felelősségben. S ne felejtsük el, hogy a jogok és a kötelességek dialektikus összefüggésben vannak, hogy a tag jogainak érvényesítésében előforduló

bármilyen korlátozás annak közös felelősségérzetét gyengíti.

Küldött elvtársak, tisztelt vendégek,

a Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusán elfogadott határozatok sikeres teljesítésében nem kis mértékben vesznek részt az egységes földművesszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari és a további mezőgazdasági vállalatok dolgozói. Kihasználom ezt az alkalmat, hogy ezért a jó munkáért, amit nagyra becsülünk, Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizpttsága, valamint a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok nevében őszinte köszönetét

mondjak.

Habár az elért eredményeket egészében véve pozitívan értékeljük, nem tagadhatjuk, és nem is akarjuk tagadni, hogy nem minden sikerül úgy, ahogy azt szeretnénk.

Gustáv Husák elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának októberi ülésén kijelentette „ ... a jelenlegi szakasz új, nagy igényeket támaszt velünk szemben, főleg a népgazdaság intenzifikálásában és a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában. Nem elégedhetünk meg azzal, amit elértünk. Hogy ne maradjunk le, gyors ütemben kell haladnunk előre .. .“

Igen, elvtársak, előre kell haladnunk, tovább kell javítani a munkát

és a termelési folyamatok irányítását, jobban kell gazdálkodni azzal, amink van.

Társadalmunk jelenét és holnapját azokkal az eszmékkel kapcsoljuk öszsze, amelyek alapján negyven évvel ezelőtt felújítottuk önálló államunkat. A dicső szovjet hadsereg általi felszabadítás örök emlékezetű napjai, amelyekről nemsokára megemlékezünk, a dolgozókat a CSKP KB, a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a szövetségi kormány felhívása szellemében egyre szélesebb kezdeményezésre serkentik. Ebben visszatükröződik állampolgáraink bensőséges viszonya a szocialista hazához, tiszteletük és barátságuk a testvéri Szovjetunió iránt, amelyben hű és megbízható szövetségesünket és jó barátunkat látjuk.

Szeretném kifejezni azon meggyőződésemet, hogy Önöket, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozóit hazánk felszabadításának közeledő 40. évfbrdulója szintén olyan alkotó tettekre fogja lelkesíteni, amelyek méltók lesznek az elmúlt idők hagyatékához,,s jövőnk felemelő cél* jaihoz.

Mindannyian olyan tudattal láttunk hozzá a további igényes munkához, hogy csak abból fejlődhet ki állampolgáraink boldog és nyugodt élete, azzal a tudattal, hogy csak az garantálja gyönyörű hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további felvirágoztatását.

Kapcsolataink eredményesen fejlődnek

A képviselők részvétele

a jogi nevelésben

Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának meghívására november 27-én baráti munkalátogatást tett a Magyar Népköztársaságban.

A látogatás során szívélyes elvtársi eszmecserére került sor Gustáv Husák és Kádár János között. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a CSKP XVI. és az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak teljesítéséről, a két ország társadalmi és szociális-gazdasági fejlődéséről és a szocialista építés jelenlegi feladatairól. Kádár János beszámolt Gustáv Husáknak az MSZMP 1983 márciusában sorra kerülő XIII. kongreszusának előkészületeiről.

Gustáv Husák és Kádár János eszmecserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a kommunista és munkásmozgalom helyzetéről. Megállapították, hogy a nemzetközi életben továbbra is hatnak a veszélyes tendenciák, a fokozódó feszültség, amelynek oka a fegyverkezési versenyben érdekelt, a világban kialakult katonai-stratégiai egyensúly megbontásáról le nem mondó legreakciósabb imperialista körök politikája.

A tárgyaló felek egyben meggyőződésüket fejezték ki, hogy a nemzetközi helyzet veszélyes alakulását az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartása mellett meg lehet állítani. Ehhez kedvező feltételeket teremtenek azok a javaslatok, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1983 januárjában Prágában tartott ülésén fogadtak el, továbbá a Szovjetunió és a szocialista közösség többi államának következetes békepolitikája, a fegyverzetek korlátozására ás a leszerelésre irányuló jelentős kezdeményezéseik csakúgy, mint az Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megőrzésére vonatkozó más javaslataik. Ezzel összefüggésben Gustáv Husák és Kádár János üdvözölte a Szovjetunió és az OSA külügyminiszterének találkozójáról szóló megállapodást. Reményüket fejezték ki, hogy létrejönnek a fegyverkezés tényleges korlátozásáról szóló tárgyalások feltételei.

A találkozó folyamán áttekintették a két testvérpárt és ország sokoldalú együttműködésének fejlődését és e kapcsolatok távlatait. Megelégedéssel állapították meg, bogy növekszik az árucsere és bővülnek a gazdasági együttműködés és a termelési kooperáció magasabb formái. Hangsúlyozták, Csehszlovákiának és Magyarországnak egyaránt érdeke a kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés hosszútávú fejlesztése és elmélyítése, a szocialista országok KGST-n belüli együttműködésének megszilárdítása. Gustáv Husák és Kádár János ugyancsak nagyra értékelte a mindkét fél számára hasznosan fejlődő kulturális, tudományos, iskolaügyi és más kapcsolatokat. Megállapították, hogy a két ország népeinek barátságát, és közeledését elősegíti a forradalmi hagyományok iránti kölcsönös tisztelet. Hangsúlyozták: a lenini nemzetiségi politika kövptkezetes érvényesítése hatékonyan elősegíti a kétoldalú kapcsolatok megszilárdítását, az élet minden területén, és hozzájárul a közös célok megvalósításához.

Gustáv Husák magyarországi látogatása során átadta Lázár Györgynek, a magyar kormány elnökének a Győzelmes Február Érdemrendet, amelyet 80. születésnapja alkalmából az MSZMP és a CSKP. Csehszlovákia és Magyarország együttműködésének fejlesztésében, a két testvéri ország népei közötti barátság megszilárdításában szerzett érdemeiért Ítélték oda.

Gustáv Husák és Kádár János elvtársak találkozója baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Hozzájárult Csehszlovákia Kommunnista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, Csehszlovákia és Magyarország, a csehszlovák és a magyar nép közötti barátság megszilárdításához, testvéri együttműködése további elmélyítéséhez.

★

A CSKP KB Elnöksége jelentést vitatott meg Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Kádár János, az MSZMP KB első titkára Budapesten tartott baráti munkatalálkozójának eredményeiről. Nagyra értékelte e találkozó eredményeit a CSKP és az MSZMP, valamint Csehszlovákia és. Magyarország sokoldalú együttműködésének sikeres továbbfejlesztése s a két nép baráti kapcsolatainak szilárdítása szempontjából. Kifejezte meggyőződését, bogy az elfogadott határozatok, valamint a politikai, a gazdasági, a tudományosműszaki és a kulturális együttműködés elmélyítése érdekében jóváhagyott feladatok jelentősen hozzájárulnak a két ország további fejlődéséhez és a szocializmus építése céljának sikeres eléréséhez. A találkozó eredményeivel Csehszlovákia és Magyarország hozzájárul a szocialista országok és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom együttműködésének és egységének erősítéséhez, valamint a béke és a haladás erői által az imperializmus agresszív politikája ellen, a nemzetközi enyhülésért és a tartós világbékéért vívott harchoz.

Az illetékes szerveket utasították, hogy gondoskodjanak a megbeszéléseken elfogadott határozatok lebontásáról és végrehajtásáról.

Közös igyekezettel

A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottsága a mezőgazdaság szocialista átépítésének 35. évfordulója alkalmából Bratislavában november végén ünnepi aktivaértekezletet rendezett, amelyen elismerésben részesítették az SZSZK kormányának, a Nemzeti Front szervezeteinek, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum, a tömegtájékoztatási eszközök és egyéb intézmények képviselőit.

A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányának 85. számú 1980. okfóber 22-én kiadott határozatával összhangban, amely 1981. január 1-vel lépett hatályba, a kerületi és a járási nemzeti bizottságok mellett létrehozták a jogi nevelés és jogpropaganda bizottságait. A bizottságok feladataira, munkamódszereire és koordinációs tevékenységére vonatkozóan a Szlovák Szocialista Köztársaság Jogi Nevelési Bizottsága mintaalapszabályzatot adott ki, A Szlovák Szocialista Köztársaságban a jogi nevelés és jogpropaganda koordinálásával a nemzeti bizottságokat bízták meg, amely a nemzeti bizottsági képviselők aktív részvétele nélkül elképzelhetetlen. Végeredményben a nemzeti bizottsági képviselő jogállása, kapcsolata a választókkal és tevékenységük jellege összhangban van a nép választott képviselőjének funkcióival. A fontosabb alkotmányos alapelv, amelynek értelmében a dolgozó nép az államhatalmat a képviselőtestületeken keresztül gyakorolja. A képviselőtestületeket a nép választja meg, és ugyancsak a nép ellenőrzi ezeknek a működését.

A képviselő feladatainak és szerepének meghatározása során arra Is gondolnunk kell, hogy a képviselő nagy részt vállal a.CSKP politikájának egésze, így a jogi politika megvalósításából is. A nemzett bizottsági képviselő Jelentős állampolltikai és társadalompolitikai tényező, aki választókörzetében a választópolgárok érdekeit képviseli. A helyi képviselőtestületek hatáskörét, a képviselők jogállását meghatározó jogszabályokból kiindulva megállapíthatjuk, hogy a képviselők elsősorban a nemzeti bizottság területi körzetének komplex fejlesztéséért felelnek, továbbá, hogy kötelesek az állampolgárokkal megismertetni a szocialista állam politikáját és megnyerni őkét a nemzeti bizottság munkájának támogatására.

Kétségtelen, hogy a nemzeti bizottságok egyik jelentős és Időszerű feladata, hogy a képviselők által biztosítsák körzetükben az állampolgárok jogi nevelését, amely az Ideológiai és politikai nevelőmunka elválaszthatatlan részét képezi. Célja megteremteni az állampolgárok magas színvonalú jogi kultúráját, elmélyíteni jogismeretüket, és biztosítani, hogy a dinamikus fejlődési folyamat keretében

Ján Blcháö, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának elnöke ünnepi beszédében megemlékezett a három és fél évtizeddel ezelőtti eseményekről, s részletesen ismertette a 35 év fejlődését, eredményeit. Elismerően szólt ex első egységes földművesszövetkezetek úttörő szerepéről és az első vezető dolgozók akaraterejéről és példás helytállásáról. Rámutatott arra, hogy mezőgazdaságunk dinamikus fejlődése a párt- és állami szervek sokoldalú támogatásával, továbbá a Nemzeti Front szervezeteivel, a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatokkal és üzemekkel, valamint az agrokomplexom egyéb szervezeteivel való kölcsönös együttműködés segítségével vált lehetségessé.

Az ünnepi aktlvaértekezleten a szövetség legmagasabb kitüntetését —

a társadalmi élet valamennyi területén az állampolgárok szocialista emberhez méltó magatartást tanúsítsanak.

Ismeretes, hogy a nemzett bizottságok képviselői jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során kapcsolatban legyenek a képviselőtestülettel, a nemzeti bizottság tanácsával, az nb-osztályokkal és nbszakbizottságokkal, a polgári bizottságokkal, a nemzeti bizottság egyéb aktíváival, az üzemekkel, szervezetekkel stb. Ezáltal optimális feltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy közvetlen értesüléseket szerezzenek až állampolgárok jogi tudatáról, valamint arról, miként érvényesül a jog a gyakorlatban. Másszóval a képviselők megbízható Információkat szerezhetnek arra vonatkozólag, milyen a kapcsolat a jog értelmezése és a jogi nevelés között. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egyes állampolgárok a jog funkcióit csak a bűnözés elleni harc területére korlátozzák. Nem vitás, hogy ezel^ Is jelentős funkciók, viszont az állampolgárok jogi nevelésének folyamatában azt Is tekintetbe kell venni, hogy a jog a szocialista társadalomban egyéb funkciókat Is betölt.

A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában az állampolgárok jogi nevelésének folyamatában előtérbe kerül annak szükségessége, hogy az embereket , megtanítsák a szocialista törvények és a szocialista együttélés szabályainak megtartására. Ezért a képviselők által folytatott jogi nevelés egyik célja az olyan emberek átnevelése, akik megsértették a jogszabályokat, Illetve, akik megbontják az emberek közötti békés kapcsolatokat. A nemzeti bizottsági képviselők joga és kötelessége annak propagálása, milyen fontos a szocialista életmóddal összhangban állő jogtudat és jogi aktivitás. A .nemzeti bizotsági képviselők választási körzetükben Intenzívebben és meggyőzőbb mődon hívják fe! a figyelmet olyan jelenségek káros voltára, mint amiaz SZFSZ Központi Bizottságának érdemérmét — harmincötén, az SZFSZ KB elismerő oklevelét pedig tizenegyen vették át. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának emlékérmével ötven személyt, köztük lapunk főszerkesztőjét tüntették ki. Az SZFSZ SZB elismerő oklevelét harminckét egyén és kollektíva, köztük a Szabad Földműves munkaközössége érdemelte ki. A kitüntetéseket Ján Blcháč, Ivan Pánik, az SZLKP KB alosztályvezetője és Ján Šabik, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese adták át.

A kitüntetettek nevében Karol Savéi, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának vezető titkára fejezte ki köszönetét az elismerésekért.

(alj

lyen a harácsolás, a korrupció, аз anyag- és energiapazarlás, az alkoholizmus, a garázdaság, a bürokratizmus, a munkafegyelem és a közrend megsértése. A jogi nevelés végső célja fejlett politikai és jogi kultúrával rendelkező ember megteremtése. Ä jogi nevelés Ily mődon járulhat hozzá a szocialista társadalomban a személyiség harmonikus kibontakozásához. Ezt a célt csak akkor érhetjük el, ha a jogi nevelésre vonatkozó intézkedéseket az állami szervek és szervezetek ideológiai és politikai nevelő munkájában egységesen és következetesen érvényesíteni fogjuk.

Biztosítani kell, hogy a jogi nevelés segítségével fokozzuk az emberek társadalmi, politikai és jogi aktivitásét. Vagyis nemcsak az a cél, hogy az embereket jogi ismeretekkel gazdagítsuk, de az is, hogy elősegítsük a jogi ismeretek gyakorlati alkalmazását.

Politikai és társadalmi szempontból a nemzeti bizottsági képviselők igen fontos munkát végeznek. Ez a munka alapul szolgál a nemzeti bizottság tevékenységéhez, és konkrét formában fejezi ki a nemzeti bizottság társadalmi jellegét. A képviselő kötelességei közé tartozik, hogy aktív munkát fejtsen ki a választók körében. Ennek a munkának a keretében a képviselő tájékoztatja a választóit a nemzeti bizottság üléseiről, az ott megvitatott kérdésekről, a legfelsőbb párt- és állami szervek határozatairól, az állampolgárok ügyeire vonatkozó új jogszabályokról stb. Fontos tehát, hogy a képviselő ismerje a jogszabályokat és meg tudja magyarázni ezek gyakorlati érvényesítésének jelentőségét. Ily módon a nemzeti bizottsági képviselők munkájukkal hozzájárulhatnak .a szocialista törvényesség és a szocialista demokrácia elmélyítéséhez, az állampolgárok és a szocialista állam közötti viszony megszilárdításához.

A jogi nevelés és jogpropaganda terén csak az a képviselő teljesítheti jól a feladatát, aki meggyőző érvekkel rendelkezik. Ezzel kapcsolatban nem érdektelen felhívnunk a figyelmet arra, hogy már V. I. Lenin öszszekapcsolta a. törvényesség megszilárdításában való részvételt a dolgozók szocialista tudatának formálásával, és rámutatott annak fontosságára, hogy a munkások és parasztok széles tömegeit nevelni kell arra, hogy önállóan és rugalmasan részt vegyenek a törvények megtartásának ellenőrzésében. Ebből következik, hogy a nemzeti bizottsági képviselők által megvalósított jogi nevelés célja egyrészt emelni az állampolgárok jogtudatának színvonalát, másrészt ápolni és elmélyíteni a jog tiszteletét annak érdekében, hogy a törvények és az egyéb jogszabályok megtartása minden ember belső meggyőződésévé váljon.

JUDr. J. Roháč, docens,

a tudományok kandidátusa