Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-08 / 49. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. december 8. Történelmi átalakulás a mezőgazdaságban is {Folytatás az 1. oldalról) resszus már egy ú) osztály képviselőinek tanácskozása, és ez az osztály az ország dolgozó népe történelmi Jelentőségű 1948-as Februári Győzelme hatására alakult ki és vált éretté. E győzelem kivívásához a kis- és középparasztok haladó magatartásukkal, a szocialista forradalom aktív és egyértelmű támogatásával, a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett munkásosztály törekvéseinek támogatásával Jelentősen hozzájárultak. Társadalmunk és országunk szocialista átépítése, amelynek programját 35 esztendővel ezelőtt hagyta Jóvá a CSKP IX. kongresszusa, történelmi átalakuláshoz vezetett a mezőgazdasági termelésben is. A termelési viszonyokban bekövetkezett változások megmutatták az új típusú nagyüzemi termelés hatalmas lehetőségeit. Létrejöttek a mezőgazdasági szövetkezetek, és kialakult az új osztály — a művelt és szakmailag képzett szövetkezeti földművesek osztálya. Szövetkezeteink megtörték az évszázados hagyományt, az egyéni gazdálkodás hagyományát, és elsajátították a közös gazdálkodás progresszív formáit. Önök tudják a legjobban, hogy milyen gyökeresen megváltozott falvaink arculata, dolgozóink életének szociális-gazdasági feltételrendszere és az emberek 'gondolkodásmódja, hogy miként gyarapodott a mezőgazdaságban dolgozók műveltsége és szakképzettsége, hogy milyen napjainkban az egészségügyi ellátás színvonala, és milyenek a kultúra és a művészet ápolásának lehetőséget. Manapság már mindez természetesnek tűnik, és csak a szövetkezetek alapító tagjai tudják, hogy mennyi fáradságba és anyagi eszközbe került a falu átalakítása. Ezért mindig Is tisztelettel emlékezünk meg mindazokról, akik ott álltak e valóben történelmi jelentőségű átalakítás bölcsőjénél, akik felismerték Gottwald szavainak mély Igazságát: „Nem lesz nálunk szocializmus a falu szocialista átépítése nélkül“, ök voltak azok, akik példamutatásukkal magukkal ragadták a kételkedőket, akik hozzájárultak a kezdeti bizalmatlanság jegének megtöréséhez, akik rámutattak, hogy a jövőt nem a — számos esetben csak nyomorgást jelentő — magántulajdonhoz való ragaszkodás biztosítja. Ezzel kapcsolatban le kell szögezni, hogy munkásosztályunk és a CSKP volt az a tényező, amely e folyamat élén állt. A szövetkezeti földművesek kialakulóban levő osztályának nemcsak konkrét segítséget nyújtott, hanem sokéves tapasztalatait is átadta, amelyeket a munkaszervezésben és a korszerű termelési módszerek érvényesítésében szerzett. Munkásosztályunk segítséget nyújtott a4 csökevények leküzdésében és a régmúltban gyökerező gondolkodásmód megváltoztatásában. Most visszagondolunk erre a bonyolult, gyakran drámai 'folyamatra, amely a mezőgazdasági termelést és a falusi életmódot teljesen megváltoztatta, és emlékezetünk'en felidézzük a szövetkezeti földművesek, valamint • gép- és traktorállomási, illetve állami gazdasági dolgozók számos nemzedékét. Felidézzük azokat, akik a szerény és végtelenül nehéz kezdeti Időszakban áldozatos munkával lépésről lépésre haladtak előre, céltudatosan segítve mezőgazdaságunk produktív erőinek fejlesztését. És a termelési viszonyok alapvető minőségi átalakításának folyamatában a kis- és középparasztok fokozatosan életüket és önmagukat is átalakították. Falvatnk és egész, társadalmunk életének e felemelő eseményeit most azért is felidézzük, hogy e történelmi tényekről az ifjú nemzedék azon tagjai is tudomást szerezzenek, akik napjainkban kézbe vették a szocialista mezőgazdaságunkban elődeik büszke zászlaját, akik folytatják a szövetkezetalapítók szó szoros értelmében forradalmi tetteit, és arra készülnek, hogy további fontos fejezetekkel gazdagítsák társadalmunk újkori történelmét. Mert ők azok, akikre nagy felelősséget igénylő, nem kevésbé nagyszabású feladatok várnak. E feladatokat egészen új feltételek között kívánjuk végrehajtani az ezredforduló Időszakában és végre Is hajtjuk valamennyit. Elvtársak, népünk nemzeti felszabadító harca betetőzése és Csehszlovákia dicső szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójának küszöbén állunk. Most van a viharos események jubileumának előestéje. A teljesen szabad cseh és szlovák nép a felszabadulást követően már teljesen szabadon lépte át a nemzeti és demokratikus forradalom kapuját, hogy tovább haladjon az ország szocialista átalakítása felé. E folyamatban teljesültek a két nemzet legjobb fialnak és lányainak álmai. Utódaink nemzedékei a szocialista állam biztosítékait élvezve válnak felnőttekké. Társadalmunkat a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség több tagállamához a testvériség és az internacionalizmus eltéphetetlen szálai kötik. Jogos büszkeség tölt el bennünket az elmúlt évtizedek eredményei láttán. Azonban azzal is tisztában vagyunk, hogy ezek az eredmények arra köteleznek bennünket: ne elégedjünk meg az elérttel, és ne torpanjunk meg félúton. A kor sürgetően azt követeli, hogy elsősorban a jövőbe nézzünk és hogy reális, korunk emberéhez méltó szociális és gazdasági távlatokat biztosítsunk szocialista társadalmunknak, a csehek és szlovákok, valamint a hazánkban élő nemzetiségek testvéri szövetségének. Az új kor új tetteket követel. Hiszen a fejlett szocializmus korszaka a sző szoros értelmében megköveteli, hogy keressük a társadalmi haladás, a dinamikus gazdaságfejlesztés, a kulturális és művészeti fellendülés további erőforrásait, amelyek életünket még örömtelibbé teszik. Még nem ért véget a jobb világért folyó küzdelem. Erőfeszítésünk még nem érte el tetőfokát. Még jelentősebb feladatok végrehajtása vár ránk. А ВЕКЕ MEGŐRZÉSÉÉRT Jövőre jelentős évfordulókat ünnepelünk. Megünnepeljük azt, amire a történelemben még nem volt példa, hogy 40 éve béke uralkodik öreg kontinensünkön, és ezzel hazánkban Is. Az a sző, hogy béke egyszerű realitássá vált mindannyfunk számára, az ifjúság, a nők és a férfiak számára. Ennek ellenére a háború veszélye itt ólálkodik körülöttünk. Tanú! vagyunk a militarizmus tetteinek, látjuk a fegyverkezést, az erőszakot, a politikai terrorizmus megnyilvánulásait. A fejlődő országok felemelésére nem alakítottak ki új gazdasági rendet. Mindeddig nem fogadták el a szocialista országok békekezdeményezéseínek többségét. Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Javaslatait, amelyek megvalósítása kivezethetné a világot a zsákutcából, megállíthatná a fegyverkezést, leszereléshez vezethetne, új erőt adhatna az enyhülés politikája szellemének a» egyenlő és azonos biztonság alapelvei szerinti együttélésnek. Az Egyesült Államok elnöke azt ígérte, hogy további fehérházi tartózkodása időszakában béketanácskozásokat folytat a Szovjetunióval. A világ arra vár, hogy e szavakat kövessék tettek. Reméljük, hogy a Szovjetunió és az USA rövidesen sorra kerülő politikai tárgyalásai hozzájárulnak a világhelyzet javulásához. Mindeddig az a helyzet, hogy nyugati határainkon is kopog a veszély. Csehszlovákia határaitól csak néhány tucatnyi kilométerre közepes hatótávolságú amerikai rakétákat helyeztek hadrendbe. Az így telepített több mint 90 új, elsőcsapásmérő rakétafegyverek célpontjai a szocialista közösség tagállamai. Ugyanakkor tanúi lehetünk annak, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban felerősödött a sértő és gyűlöletet szító revanstzmus. Tapasztalataink arra Intenek benőnket, hogy éberek legyünk, hogy se megfélemlíteni, se gyengíteni ne hagyjuk magunkat. A szocializmus alapvető eszméje: a béke. Minden külpolitikai törekvésünk célja a béke megőrzése, ezért a konfrontációt és a háborút történelmi csökevénynek tekintjük és visszautasítjuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bennünket bárki Is felkészületlenül talál, hogy elhanyagoljuk a szocializmus nyugati határainak védelmét Európában, hogy megengedjük bárkinek is a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határai szuverenitásának megsértését. Mindenkit óvunk bárminemű ilyen próbálkozástól. Népünk egysége, a szocializmus eszményeihez való hűség, de a csehszlovák hadsereg felkészültsége is — amely a Varsói Szerződés tagországaival való szilárd szövetségben védelmezi békés életünket — jöl szavatolja boldog jövőnket. Ezért azzal a szilárd elhatározással lépünk be Csehszlovákia felszabadítása 40. évfordulójának esztendejébe, hogy hazánk és népűnk békés élete, szocialista társadalmunk építése tovább folytatódik. TELJESÍTJÜK A CSKP XVI. KONGRESSZUSÁN KITŰZÖTT FELADATOKAT Elvtársak, az egységes földmüvesszövetkezetek X. kongresszusa abban az Időszakban zajlik, amikor a 7. ötéves tervidőszak zérószakaszába léptünk, és amikor minden igyekezetünk arra irányul, hogy a lehető legjobban megbirkózzunk a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatokkal. Már ma elmondhatjuk, hogy azok az eredmények, melyeket az utóbbi négy évben érünk el népgazdaságunkban, világosan tükrözik: képesek vagyunk .teljesíteni a kongresszus által kitűzött fő gazdaságpolitikai feladatokat. Ennek köszönhetően sikerül megőriznünk a lakosság elért életszínvonalát, és fokoznunk a gazdasági fejlődés, főleg a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésének elért dinamikáját. Nagyon fontosnak tartjuk azt a tényt, hogy hatékonyabban kezdtek érvényesülni az intenzív fejlesztési tényezők és megerősödtek a hatékonyabb gazdálkodást célzó törekvések. Ez mind az össz- és főleg az anyagköltségek csökkenésében, mind pedig a termelésszerkezetben érvényesülő változásokban megnyilvánul. A mezőgazdasági termelésnek az efsz-ek IX. kongresszusa óta elért növekedése keretében sikerült elérni, hogy a növénytermesztés gyorsabban növekedjen, az állattenyésztésnél. A hazai takarmánytermesztés növekedése és a takarmányok jobb hasznosítása a takarmánygabona-import jelentős csökkenését eredményezte. Aktívan kezd hatni, ahogy azt a legutóbbi szövetkezeti kongresszus is igényként fogalmazta meg, a tervszerű irányítás tökéletesített rendszere, amelynek érvényesülése — a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának további erősítésével együtt — hozzájárul a munkatermelékenység növekedéséhez, a termelés jövedelmezőbbé tételéhez és a nyereségképzéshez. Örömmel állapítom meg; hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum egész fejlődése erőteljesen hozzájárult az élelmiszerellátás javításához és ezzel a belkereskedelem stabilizálódásához Is. De abban is szerepet játszott, hogy Csehszlovákiát ma számos vonatkozásban á nagy intenzitású mezőgazdasági termeléssel rendelkező országok közé sorolják. Közben, persze, arról sem feledkezhetünk meg, hogy ezeket az eredményeket annak ellenére értük el, hogy közvetlenül а XVI. kongresszus után további fontos változásokra került sor a külső és belső feltételekben, azokhoz a feltételekhez viszonyítva, amelyekből a kongresszus kiindult. Több fejlett kapitalista ország a kemény gazdasági, pénzügyi és hitelnyújtási diszkrimináció útjára lépett a szocialista országokkal szemben. Emiatt és más okok miatt szükségessé vált határozottabban hozzálátni a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának fokozatos felújításához és a konvertibilis valutákban valő adósságállományunk korábban, a 7. ötéves tervben feltételezettnél nagyobb mértékű csökkentéséhez. A nem szocialista világban bekövetkezett válság következményeként élesedett a konkurencia, és ennek következtében még nehezebbé vált feldolgozóipari termékeinknek e piacokon valő érvényesítése, ami másrészt importlehetőségeink jelentős korlátozásához vezetett Mindehhez még azt is hozzá kell számítani, hogy népgazdaságunknak számolnia kellett a nemes tüzelőanyagok és energiaforrások mennyiségének csökkentésével, illetve, hogy az ötéves tervidőszak első esztendejében rossz volt a termés. Az aratás Idején például 1,6 millió tonna termeléskiesés keletkezett. Érhető, hogy a körülmények szándékaink bizonyos mértékű módosítására kényszerítettek bennünket, és így a korábbinál igényesebb körülmények közölt láttunk hozzá a kommunista párt XVI. kongresszusa által kijelölt célok eléréséhez. Annál nagyobbra kell értékelnünk, elvtársak, mindazt, amit egész népgazdaságunkban és ezen belül is a tervidőszakban már elértünk. A mezőgazdaságban elért teljesítményünk — ha a 6. ötéves tervidőszakban elért átlagot vesszük alapul — 8,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a növénytermesztés növekedése 11,5 százalék volt. Ezzel szolid bázist teremtettünk ahhoz, hogy most továbblépjünk, folytathassuk a minőségileg űj szakasz teendőit. E szakasz a mezőgazdasági termelés következetes intenzífikálás'ánnk, a hatékonyság erőteljes növelésének az időszaka. Szövetkezeti földműveseink és állami gazdasági dolgozóink felismerték ennek az irányvonalnak a jelentőségét és szükségszerűségét. Hogy ez így van, azt a kongresszust megelőző egész vita bizonyítja. Hagyományosan széles körű volt ez a vita, és a mezőgazdasági dolgozók nagy érdeklődést mutattak iránta. És ami a legfontosabb: a vita során több mint 87 ezer konkrét hozzászólás és javaslat hangzott el az efsz-ek és más mezőgazdasági-élelmiszeripari, illetve egyéb szállító vállalat termelő tevékenységével és életéve! kapcsolatban. További értékes hozzászólásokat és javaslatokat kaptunk az állami gazdaságok köztársasági szintű aktívaértekezleteiről is. Ezeknek a javaslatoknak- a döntő többsége — több mint négyötöde — a mezőgazdasági vállatok belső problémáival kapcsolatos. A központi szervekhez elsősorban az anyagi-műszaki alap tökéletesítésével, az irányítással és a gazdasági eszközök hatékonyságával, valamint törvényhozásl-jogl kérdésekkel kapcsolatos javaslatokat juttattak el. Ezeket a javaslatokat és észrevételeket jelentős hozzájárulásoknak tekintjük, és szükséges, hegy konkrét megvitatásukra minden szinten megfelelő figyelmet fordítsanak. Elvárjuk, hogy következetesen foglalkozzanak velük a felelős gazdasági és állami irányító szervek, a földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok és olyan vállalati vezetőségek, amelyek a mezőgazdasági-ipari komplexumban tevékenykednek. A szövetségi, a cseh és a szlovák kormány is felhasználja őket e komplexum továbbfejlesztésével összefüggő minden alapvető kérdés élbírálása során. AZ Elelmiszer-fogyasztAs MEGFELELŐ SZÍNVONALÁNAK BIZTOSÍTÁSÁÉRT Elvtársak, a CSKP XVI. kongresszusának és a földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusának határozataiból ered annak szükségessége, hogy tartósan biztosítsuk az élelmiszer-fogyasztás olyan színvonalát, amely összhangban áll a lakosság kategóriáinak egészségügyi és élelmezési normáival. Ezzel összhangban gyorsabban kell előrehaladni az élelmiszerekkel és a mezőgazdasági alapanyagokkal valő önellátás felé vezető úton, s javítani kell minőségüket. Ez természetesen megköveteli a lehető leggazdaságosabb hasznosítását mindannak, ami ezen ágazat és a mezőgazdasági vállalatok rendelkezésére áll. Persze, a cél nem a termelés mindenáron valő növelése, hanem az összes termelési tényező hatékony hasznosítása és az, hogy a költségek minél kisebbek legyenek. Éppen ezeket a célokat emelte ki újra Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának októberi ülése, amikor megvitatta a mezőgazdaság és a közéielmezést biztosító más ágazatok fejlesztésének hosszú távú programját mint orientációt a 8. ötéves tervnek és a népgazdaság 1995-ig terjedő távlati fejlesztési tervének kidolgozásához. Ez számos oknál fogva nem könynyfl dolog. Mindenekelőtt teljes mértékben figyelembe kell venni, hogy a világ azon országai közé tartozunk, amelyekben egy lakosra kevés termőföld jut, s ráadásul a termőföld jelentős része szükségessé teszi, hogy differenciált gazdálkodást folytassunk rajta, erőziőgátlő intézkedéseket tegyünk, gondoskodjunk a vízkészletekről és a vizek tisztaságáról, s csökkentsük az ipari szennyezés káros hatását. Figyelembe kell továbbá venni, hogy a mezőgazdasági termelés jelenlegi intenzitását nagy energiaráfordítással érjük el, pedig a jövőben is korlátozott lesz a rendelkezésre állő energiamennyiség, sőt csökkenésével is számolni kell. A mezőgazdasági termelés növelésére tett erőfeszítések során még számos további akadályt le kell küzdenünk, amelyek közül legsúlyosabb a talaj termékenységének stagnálása. A növénytermelés intenzifikálásáról eddig elsősorban a műtrágyaadagolás gyors növelésével gondoskodtunk, így ma azon országok egyike vagyunk, amelyek a legtöbb műtrágyát használják fel hektáronként. Pedig tudjuk, hogy a kemizálásnak Is megvan az ökológiailag elviselhető határa. Ezek és további tényezők hatással lesznek a mezőgazdasági termelés fejlődésére a következő években. Arra kell törekedni, hogy ezeket az akadályokat legyőzzük. Annál is inkább, mert az élelmiszer-szükséglet állandóan nő. Bár sok élelmiszer esetében a fogyasztás mennyiségi növekedésére is kell számítanunk, egészében véve azonban egyre inkább a minőségi szempontok kerülnek előtérbe. Ráadásul az élelmiszerprobléma világviszonylatban való növekedése nemzetközi politikai összefüggésben is rendkívül szükségessé teszi önellátásunkat. Tekintettel mindezen feltételekre és szükségletekre teljesen világos, hogy a mezőgazdasági termelést már nem lehet extenzfv úton, korlátlan ráfordítások árán vagy bármilyen minőségű ráfordításokkal kihasználásuk hatékonyságára való tekintet nélkül növelni. Más szavakkal ezt azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés további fejlődése a ráfordítás minőségétől, a hasznosítás színvonalától függ. Aztán látni kell azt is, hogy a mezőgazdasági termelés csak azzal a feltétellel intenzifikálható, ha széleskörűen és rugalmasan alkalmazzuk a gyakorlatban a legújabb tudományos és műszaki ismereteket. A folyamatot meghatározó tényezők széles skálájából éppen a tudomány és a technika az, aminek a következő időszakban sokkal nagyobb mértékben kell hatnia nemcsak a mezőgazdasági termelés növekedésére és minőségének javulására, hanem egyúttal a munkatermelékenység állandó fokozódására, az energiahordozók, a nyers- és az alapanyagok jobb hasznosítására és nem utolsó sorban a környezet hatékonyabb védelmére is, javítására is. Különösen ezen a területen — tudományos és technikai téren — kell egyesíteni erőinket a Szovjetunió és a többi szocialista ország tudományosműszaki potenciáljával, sokkal jobban kell élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a szocialista gazdasági integráció keretében folyó kooperáció és szakosítás nyújt. Abból indulunk ki. hogy a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista állam a mezőgazdasági termelés fejlesztésében hasonló Irányzatokat követ; A KGST keretében már több együttműködési program létezik, mégpedig különböző területeken. Most arra kell törekednünk, hogy gyorsan és a lehető legnagyobb mértékben fel tudjuk használni ezen együttműködés minden lehetőségét. És végül tudatosítanunk kell: olyan Időszakba léptünk, amelyben az intenzifikálást nem lehet megvalósítani a mezőgazdasági termelés egyes területeinek részleges fellendítésével. Ebből következik az a rendkívül fontos feladat, hogy gondoskodni kell minden termelési tényező átfoeé hatásáról és összhangjáról, mégpedig nemcsak a mezőgazdasági ’ 4 szintjén, hanem az élelmiszer-termelés egész folyamatában. Ennek kell megfelelnie a különböző tntenziftkálő tényezők nagysága és módja biztosításának a mezőgazdaságt-lpari komplexum megfelelő láncszemeivel párhuzamosan, akár a gépek és a vegyszerek gyártóiról, akár a biológiát szolgáltatások kivitelezőiről beszélünk. Természetesen ebből következik annak szükségessége is, hogy megváltoztassuk a biológiai és a műszaki szolgáltatásoknak, valamint a feldolgozó vállalatok munkáját, és szervezési rendszerét, s ugyanígy az irányítás egyes fokozatait a tudományos kutatási alap munkájának rendszerét és tartalmát. A TOVÁBBI INTENTIF1KALÄS alapja A TERMŐFÖLD Amint már nemegyszer hangsúlyoztuk, a növénytermelés további inten(Folytatás a 3. oldalon]
