Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-01 / 48. szám

1984. december 1.

.SZABAD FÖLDMŰVES

13

Devizát jelentő iibamájtermelés

Peter Valenec agrármérnöknek, a tešedíkovôi szövetkezet üzemgazdászának arcán a gondterheltség és a bizakodás Jelel váltakozva tükröződtek vissza, amikor a llbahizlalás mármár nagyüzemi módszereire terelődött a szó.

— Hosszasan fontolgattuk azt a kérdést, vajon tovább fejlesszük-e a baromfitelepünket, vagy tartsuk meg a Jelenlegi termelési szintet. A döna gazdasági szempontból előnyös, társadalmi hasznot hozó beruházásokat támogassuk és Jó felkészültséggel gyorsítsuk meg az építkezések ütemét. Mivel — amint már említettem — a baromfitelepünk korszerűsítését és fejlesztését irányoztuk elő, bízunk abban, hogy a Jövőre vonatkozólag kialakul majd egy olyan egészséges törekvés, amely nem vet gátat annak, hogy ezt a társadalmi

téshozatalban segítségünkre voltak a központi útmutatások és a több éves termelési tapasztalataink. Elhatároztuk. hogy csökkentjük a sertésállományunkat, elsősorban a takarékos erőtakarmány-gazdálkodásra való tekintettel, de azért Is, mert a sertések értékesítése komoly gondokkal Járt. Ennek helyében a baromfitelepünk bővítése és korszerűsítése mellett döntöttünk, természetesen a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság és a Baromfiipari Tröszt vezérigazgatóságának beleegyezésével.

ф Felmerült az a kérdés, hogy a libahizlalás és májtermelés erőtakarmány-igényes ágazat?

— Részben igen, de figyelembe kell venni, hogy „devízahasznú“ befektetésről van szó, ami tömören fogalmazva annyit Jelent, hogy szövetkezetünk, a llbamájexporttal Jelentős mértékben hozzájárul az ország devizaalapjának a megszilárdításához. Ez viszont a mai gazdasági viszonyok között — akkor, amikor külföld felé Is piacképes termelésre törekszünk — nem elhanyagolandó tényező. Viszont a termelés továbbfejlesztése befektetést igényel. Hogy miért, erre egy példával felelek. Akkor, amikor súly és minőség tekintetében kifogástalan libamájat termelünk, külföldi partnereink — elsősorban a franciák — örömmel veszik őt korlátlan mennyiségben az árut, ami Jelentős devizabevételt Jelent számunkra. Ha történetesen a minőségi mutatókkal bajok vannak, problémáink vannak az értékesítéssel is. S itt bizony csak az emberi tényezőre való „ujjalmutogatás“ nem helytálló.

ф Annak érdekében, hogy az említett termelési szakaszon tartós sikereket, töbhtermelést tudjanak elérni, mit várnak az efsz-ek X. országos kongresszusától?

— Konkrétan azt, hogy a Jövőben

Tyúkos László a szemes takarmány minőségét vizsgálja

jelentőségű fejlesztést mielőbb megvalósíthassuk.

AZ ADATOK TÜKRÉBEN

Ahhoz, hogy képet kapjunk a tešedikovói szövetkezet libafarmjának terjedelméről és eredményeiről, néhány számadat felsorolása elkerülhetetlen. A gazdaság terve évi 43 ezer darab hízóliba eladását irányozza elő, ami élősúlyban számítva 320 tonnát tesz ki. A telep keltetőrészlegének a terve 95 ezer naposliba előállítása. Tavaly ezt 116 ezerre teljesítették, így mód nyílt arra Is, hogy több mint 35 ezer napos libát eladhassanak, ami nagyban hozzájárult a bevételek tervtel jesftésének kedvező alakulásához. A gazdaság pénzügyi tervét azonban döntő mértékben a máj súlya és minősége befolyásolja.

A LIBA „VÄNDORÚTJA“

A KELTETŐBEN KEZDŐDIK

Különleges egészségügyi előírásokat kell betartanie annak, aki belép a telep keltető részlegére. Ugyanis fertőzés veszélye áll fenn, amely — a korábbi keserű tapasztalatokat figyelembe véve — őrlési károkat okozhat. Ilyen baleset szerencsére már régen nem sújtotta ezt a munkarészleget.

Amikor Mátyás Máriával, a kellető brigádvezetőjével találkoztam, elmondtam neki, hogy a Járást mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályának Illetékesei elismeréssel szóltak a keltető dolgozóinak kiváló munkájáról. Különben erről tanúskodik a minden évben messzemenően túlszárnyalt terv is.

— Én abban látom a siker titkát, hogy a csoportunk állandósult, hiszen a kezdettől fogva együtt dolgozunk. Habár a keltető gépek nem éppen a legkorszerűbbek — BIOS jelzésű berendezéseink vannak —, ennek ellenére kiválóak a teljesítményeink. Természetesen az elért eredményekben anyagilag Is érdekeltek vagyunk, így a mi érdekünk is, hogy a keltetőből minél több egészséges naposliba kerüljön ki. Az alapbérünk napi húsz korona, emellett minden kikelt liba után 56 fillér Jutalékot kapunk.

ф Mire kell a leginkább Ügyelniük keltetés közben?

— Mindenekelőtt a tisztaságra, a kellő hőfok és páratartalom megtartására. Sok türelmet igényel a több ezer tojás átforgatása és szellőztetése ts.

A szocialista brigádok munkájáról Tyúkos Lászlú, a baromfitelep vezetője így vélekedett:

— Az összetartás, az egymás segítése az, amit én lényegesnek tartok ennél a brigádnál. Ezt igazolja a szocialista vállalások állandó túlszárnyalása is. A megtisztelő cím ezüst fokozatáért versenyző brigád Mátyás Mária vezetésével — gazdaságunkban a legjobbak közé tartozik.

KORSZERŰSÍTÉSSEL TÖBBET ÉS JOBBAT

Égett a tűz a vízkatlan alatt, amikor a takarmányelőkészítő részlegen Varga Miklós bácsival találkoztam.

— Hamarosan megjönnek az asszonyok a töméshez — mondotta —, s vizet melegítek a kukoricára. Így jobban csúszik a takarmány, jobb az emésztés Is.

Amíg megérkeztek az asszonyuk, addig Tyúkos Lászlóval, a tömődé berendezéséről beszélgetőink s szó esett egy hasznos újításról is.

— Mintegy tíz évvel ezelőtt saját tervünk és kivitelezésünk alapján gépesítettük a tömést, amivel az asszonyok munkáján jócskán könnyítettünk, nagyobb lett a munkatermelékenység is. A tömőberendezés egy tartályból, tŐmőcsőből és vízadayolóból áll. Mindehhez csatlakozik egy ülőke. A tömőberendezés egy felső drótpályán mozgatható, s az egyik csarnokból a másikba áthelyezhető.

A llbahtzlalda túlsó részén Vászon-Vászondi Erzsébet libatömés közben

di Lajossal és Mészáros Károllyal, a

telep karbantartóival találkoztam, ötletes újításuk révén leegyszerűsítették a tömőberendezéseket, ezek nem hibásodnak meg olyan gyakran, mint korábban, s üzemeltetésük is hatékonyabb.

Míg nézelődünk a telepen, megérkeztek a tömőrészlegre az asszonyok is. Vászondi Erzsébet ült le „libatömő“ székére elsőként, s munkájukról eképpen vélekedett:

— A munkanapot korán reggel kezdjük, fél négykor már itt vagyunk. Igényes munka ez. De az évek folyamán valóban meg ts tanultuk a mesterséget. Munkarészlegünkön kiváló szocialista brigád tevékenykedik, melynek vezetője Barczi Erzsébet.

Tyúkos Lászlóval tovább szemlélődtünk a telepen. A libanevelde épületei már elavultak, s valóban korszerűsítésre szorulnak. A libák „áthajtása“ az egyik épületből a másikba — főleg esős időszakban — korántsem járul hozzá a termelés minőségi és mennyiségi mutatóinak javításához.

Mátyás Mária: „A keltetés igényes munka..

(A szerző felvételei]

A szó a takarmányozásra s az ezzel kapcsolatos eredményekre és gondokra is átterelődött.

— A keveréktakarmányt a baromftüzem szállítja, arányban az eladott húsmennyiséggel. A takarmány minőségére nem panaszkodhatunk, de vannak olyan időszakok, amikor nem kapjuk meg a szükséges mennyiséget, s olykor egyes komponensek túlsúlyban vannak a keverékben. Említést érdemel, hogy sikeresen alkalmazzuk a legeltetést, s ezzel jelentős menynyiségű erőtakarmányt takarítunk meg. A gazdaság libái a betakarítás után valósággal megtisztítják a magtól a gabonatáblákat, a kukoricásokat.

Aki járt már a szövetkezet Hbafarmján, megállapítja, hogy a telep létrehozása nem igényelt több milliós befektetést, mert a gazdaság szakemberei erre a célra az addig üresen álló épületeket használták ki. a gépesítés legalapvetőbb eszközeit önerőből hozták létre, persze az előbbrelépés, a többlettermelés,’ a megkövetelt minőség folyamatos biztosítása itt is nélkülözhetetlen. A telepvezető így szólt hozzá a korszerűsítés kérdéséhez:

— ügy érzem, hogy ennek a telepnek a dolgozói bebizonyították azt, hogy akarattal, becsülettel végzett munkával jó eredmények érhetők el. Az évek folyamán munkarészlegünkön felnevelődött egy olyan szakembergárda, amely képes lesz majd ellátni a huszonhét millió korona befektetéssel épülő új telep teendőit ts. Képes lesz modernebb berendezésekkel, kedvezőbb tartási viszonyok között olyan eredményeket felmutatni, amelyekről ma még csak álmodunk.

A zárszó helyett csupán ennyit: bízunk abban, hogy a szövetkezet fejlesztési céljait eléri, ami teljes mértékben összhangban lesz a népgazdasági törekvésekkel.

KALITA GABOR

Az idén már a rimaszombati (Rimavská Sobota) Járásban is kétezer hektáron IKR rendszer keretében termesztették a szemes kukoricát. Az iparszert! termelés irányítására kát rendszergazdát jelöltek ki. Az egyik a Safárikovói Állami Gazdaság lett, ahol ezer hektáron termesztették a kukoricát, a másik rendszergazda pedig a rimaszécsi (Rimavská Seé) szövetkezet, ahol ötszáz hektáron állandósították a szemes kukorica vetésterületét. Az 6 irányításuk alá tartozik a Bátkai Állami Gazdaság 300 és a Nagybalogi (Velký Blh) Efsz 200 hektárral.

önként merül fel a kérdés, vajon az első termés betakarítása után milyen tapasztalatokra tettek szert a rendszergazdák? Milyenek a termelés feltételei, milyen alapvető problémákat kell megoldaniuk ahhoz, hogy eleget tegyenek a szigorú agrotechnikai előírásoknak, mit várnak a termelési rendszer alkalmazásától? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ Rimaszécsen

Juhász István agrármérnök, a szövetkezet elnöke ekként

foglalta össze tájékoztatóját:

— A bábolnaiak magas szakmai, műszaki és technológiai szinten termelik a szemes kukoricát. S ml ezt az 6 műszaki és szakmai segítségükkel át tudjuk venni, meg tudjuk valósítani. A megbízott szakemberük itt dolgozik, átadja a szakmai tapasztalatokat, segít a szervezésben, a tenyészídő folyamán ellenőrzi a növényzetet, levél- és talajmintákat vesz. A minták laboratóriumi vizsgálatát számítógépes értékelés követi. Ezen adatok alapján végezzük, el a tápanyagutánpólást. A komputerbe táplált adatokból az optimális egyedsűrűséget Is megkapjuk.

S ami még nagyon lényeges: kiváló vetőmagról, a szükséges vegyszerekről, s olyan technológiai eszközökről, munkagépekről — vetőgép, tárcsa, permetező — gondoskodnak a bábolnaiak, amilyenek nekünk nincsenek Mindezzel kedvezően befolyásolják az agrotechnika színvonalét, s így biztosítják a

magas szintű termelést. Nagy segítséget Jelent számunkra, hogy technikusaink, traktorosaink egy-egy tanulmányút során, Bábolnán, a helyszínen láthatják, ismerkedhetnek meg — a talajelőkészítéstől a vetésen keresztül a betakarításig — az egész termelési folyamattal. Ez nagyon fontos tényező, mert a láncszemek módjára egymásba kapcsolódó agrotechnikai eljárásokat a lehető legpontosabban be kell tartani, különben megszakad a „húzóerő“, s a várt eredmény elmarad.

Kezdeti tapasztalatok - távlati célok

• Ismertetné az IKR alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatait valamint eredményeit?

— Tanulságos összehasonlításokat tehetünk. Az tdén ötszáz hektáron termesztettünk szemes kukoricát. A három művelet elvégzésére alkalmas CIKLON vetőgépet sajnos nem tudtuk teljes egészében kihasználni. Éppen csak a vetésre, pedig egy menetben a műtrágyát Is szőrhatnánk, s a drótférgek elleni rovarirtó szert Is a talajba Juttathatnánk. Sajnos az ehhez szükséges granulált nitrogénműtrágyát, amely húsz fokos melegben sem olvadna meg, nem kapni. A rovarirtó szert is csak szemcsézett formában képes adagolni a vetőgép. A drótférgek ellen beszerezhető Dtfonatot viszont csak por alakban forgalmazzák a hazai gyártók, ezért permetezőgéppel kellett kiszórni és azonnal bedolgozni a talajba. A késedelem csökkenti a szer hatását. A vegyszeres gyomirtást egy HUMIPER permetezőgéppel végeztük el. A munkagépeket a bátkaiaknak és a nagybalogiaknak Is rendelkezésükre bocsátottuk. A kapott vetőmagot és növényvédő szert ts elosztottuk egymás között.

A szemes kukorica betakarítását hat-, illetve négyszoros adapterrel felszerelt, összesen hat gabonakombájnnal végeztük el. A napi teljesítmény 200 tonna volt. A magot mi tisztítottuk, s a feledi (Jesenské) gabonasilóba szállítottuk.

Az ötszáz hektárból száz hektáron a termés a kései vetés, a vadkártétel és a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében csak szilázsolásra volt alkalmas. Az egyik százhektáros parcellán azonban 10,5 tonnás átlaghozamot értünk el. huszonhat százalékos nedvességtartalom mellett Összehasonlítási alappként elmondhatom, hogy tavaly 4 tonnás hektárhozamot irányzott elő a terv, a valóságban 4 8 tonnát értünk el. Az idén 4,8 tonnára állítottuk fel a mércét, de előzetes becslések szerint meglesz a hat tonnás átlag. S ebben az egy tonnányi növekedésben már az IKR hatása érződik A betakarítás fogalmát immár a kukoricaszár begyűjtésére is kiterjesztettük, amit azelőtt beszántottunk. Most az SPS—420-as önjáró szecskázóra szerelt, Magyarországról behozott adapterekkel gyűjtjük be, s a leveles répafejjel keverve szilázsoljuk.

ф Milyen tanulságokat vontak le az idei tapasztalatok nyomán?

— Az alapműtrágyák egész adagját ősszel kell beszántani, s a talajt is ekkor kell eldolgoznunk úgy, hogy tavasszal egy, de maximálisan két menetben tudjuk elvégezni a talajelőkészltést. Ugyancsak fontos, hogy május elsejéig befejezzük a vetést. Továbbá pontosítanunk kell a fajtaválasztékot, és változtatnunk kell a növényvédő szerek behozatalán. A termelési rendszer alkalmazásával nyolc tonnára szeretnénk növelni a szemes kukorica átlaghozamát. Csak remélhetjük, hogy az lparszerü termelést rendszer szélesebb körű meghonosítása az egész Járás viszonylatában emeli majd a kukoricatermelés színvonalát. KORCSMAROS LÄSZLÖ