Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-01 / 48. szám

12

SZABAD FÖLDMŰVES,

1984. Hecember L

A tudománytól a gyakorlatig

Előkészületek a sebészeti módon történő magzatátültetéshez

X biológiai tudományok robbanásszerű fejlődése felbecsülhetetlen, eddig talán csak sejtetett lehetőségeket rejt magában, elsősorban az élelmiszerellátás egyre súlyosbodó kérdéseinek megoldása területén. A sejtanatómia és a biokémiai titkainak a feltárása, a génsebészet és a sejttechnológia kifejlesztése, a biológiai és hormonális szabályozók gazdag tárházának a létrehozatala ugyanis forradalmi változásokat vonhat maga után a biológiai folyamatok eddig Ismert gyakorlatában. Az új ismeretek — amellyel egészen újszerű forrásokat, módszereket és eljárásokat tárnak fel — messzemenően befolyásolhatják a növénytermesztési és az állattenyésztési technológiákat.

Hazánkban a biotechnológiai kutatásokkal és kísérletekkel a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézetben is behatóan foglalkoznak. Az igen széles kutatási témakörökből nehéz lenne valamennyit megemlíteni, ezért ján Plesník akadémikussal, az intézet igazgatójával, valamint Pavol Majeröiak professzorral és dr. Juraj Pivkoval, a kutatóintézet munkatársaival folytatott beszélgetésünk során csupán néhány részletkérdést ragadtunk ki.

Majeröiak professzor szavaiból megtudtuk, hohgy a biotechnológia terén végzett kutatások — igen tömören vázolva — elsősorban a szaporodásbiológia folyamatának, s ezáltal a nemeseitő munka eredményeinek a felgyorsítására és hatékonyabbá tételére, a növekedés illetve a tejtermelés intenzitásának a növelésére, a takarmányok emészthetőségének a fokozására, valamint a merően újszerű takarmányforrások és takarmányozási technológiák feltárására összpontosulnak. A gyakorlati szakembereket persze mindenekelőtt azok a kutatási és kísérleti eredmények érdeklik a

leginkább, amelyeknek már ma, vagy a közeljövőben hasznát vehetik. Ezek közé kétségtelenül azon újszerű módszerek sorozata tartozik, amelyeket gyűjtőnéven „irányított szaporodásbiológiának“ nevezünk. Mit is jelent ez közhasználati nyelvre fordítva?

— Ahhoz, hogy megértsük az irányított újratermelésnek, vagyis ennek az újszerű szervezési és termelésirányítási módszernek a lényegét, két alapvető tényezőre szeretném felhívni a figyelmet — mondotta Majerčiak professzor. — Az állattenyésztés hatékonyságát a termelés intenzitása határozza meg. Kedvező eredményt csak akkor érhetünk el, ha a tejtermelés egyedenkénti évi átlagban meghaladja a 3500—4000 litert, a hízómarhák napi súlygyarapodása az egy kilogrammot, a sertések napi felhízása a 0,55 kilót stb. A másik oldalon viszont az állattenyésztés belterjesítési fokát a növénytermesztés színvonala szabja meg. Ha a két szakágazat nincs összhangban, azt elsősorban az állattenyésztés sínyli meg. Az ezzel járó negatív hatásoknak — például a termelékenység csökkenésének, a szaporodásbiológiái rendellenességeknek — a mérséklésében, sokat tehet a tudomány. így az irányított szaporodásbiológia segítségével bizonyos mértékben ellensúlyozhatjuk az említett negatív hatásokat. Persze ennek a módszernek nemcsak ez a küldetése.

— A szaporodásbiológia tervszerű irányítását és szervezését, ami a módszer lényege, a korai vemhességmegállapítás tette lehetővé, vagyis a tej progeszterontartalmának rádioimmunológiai vizsgálata, röviden a RIA módszer — vette át a szót doktor Pivko. — Segítségével a mesterséges termékenyítés utáni 23. napon S0 százalékos valószínűséggel megállapíthatjuk a vemhességet, illetve

95—100 százalékos biztonsággal kiszűrhetjük a nem vemhesült, vagyis üresen maradt állatokat. A módszer továbbá lehetővé teszi a reprodukciós zavarokban szenvedő tehenek hormonális állapotának pontos megítélését is.

Tehát az irányított szaporodásbiológiának lényege és egyben felbecsülhetetlen előnye — a hormonális szerek alkalmazásával — a tehenek ivarzásának csoportos kiválasztásában, a mesterséges termékenyítés szakaszos végrehajtásában, az üresen maradt egyedek korai felderítésében és újratermékenyítésében, valamint a programszerűen beütemezett csoportos ellésben rejlik. Vagyis a tehenészetben lényegesen egyszerűbbé válik a munkaszervezés, lerövidül a tehenek el- Jése közötti időszak, több borjú nevelhető fel, s végső soron a tejtermelés is növekszik.

A nyugat-szlovákiai kerületben az irányított szaporodásbiológiát hét járás több mint harminc mezőgazdasági üzemében vezették be, több mint húszezer tehén bevonásával. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen igazolják (azt, hogy a módszer csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha nagy kapacitású istállókban és megfelelő termelőképességgel rendelkező állományokban alkalmazzák. A gyakorlatban az új módszer iránti érdeklődés jelentős, szélesebb körű területi elterjedése azonban a RIA laboratóriumok hálózatának a kiépítésétől függ.

Az irányított újratermelés módszerei közül minden bizonnyal nagy jövő jósolható a magzatátüitetésnek, amelynek jelentősége elsősorban a tenyészállomány gyorsabb generációváltásában és hatékonyabb hasznosításában domborodik ki. Hol tartunk ma ezen a téren, vetődik fel önkéntelenül a kérdés?' De mielőtt a válaszra térnénk, ejtsünk néhány szót a módszer lényegéről:

— Kimagasló termelőképességű teheneknél — egyedenkénti évi átlagban hétezer kilogrammon felüli tejtermeiéssel — hormonok segítségével szuperovulációt váltunk ki. A párosításhoz csúcstenyészbikák ondóját használjuk fel. A szuperpárosításból létrehozott embriókat átlagadottságú tehenek méhébe ültetjük át, amelyek a magzatot kihordják, vagy a magzatot mélyhűtött állapotban tároljuk további felhasználásukig. Jelenleg intézetünkben 138 mélyhűtött embriót tartunk. Ma már az egész művelet nem sebészeti módon történik. Egyegy szuperpárosításból átlagban 5—6 használható magzatot nyerhetünk. Érthető, hogy' így lényegesen több utódot nevelhetünk fel kiváló adottságú szülőktől. A mai feltételeink között a friss embriók átültetésének

eredményessége 30—50 százalékos. A mélyhűtött embriók esetében az átültetés sikeressége 15—30 százalékra csökken, de az eredmény így is jónak mondható. Ma az embrióátültetés tekintetében ott tartunk, hogy gyakorlati körülmények között is prőbakísérleteket végzünk, aránylag jó eredménnyel. A módszer alkalmazásához szükséges műszereket egyelőre behozatalból biztosítjuk, de intézetünkben saját műszert „Foley katétert“ fejlesztettünk ki. A prototípus készen áll, azonban a sorozatgyártásra ezidáig nem találtunk vállalkozót. Természetesen a kutatómunka és a kísérletek nem zárultak le. A módszer további tökéletesítésén, finomításán dolgozunk. Többek között át szeretnénk térni az eddig alkalmazott lépcsőzetes mélyhűtésről az NDK-ban már sikeresen kipróbált közvetlen mályhűtésre, folyékony nitrogén alkalmazásával. Természetesen sok más egyéb kérdés is megoldásra vár — mondotta dr. Pivko.

Ma a magzatátültetést részben в kutatóintézet kísérleti állomásán, részben pedig néhány kijelölt mezőgazdasági üzemben, mnzgólaboratórium segftségével végzik. Am az elmondottak alapján is világos, hogy meglehetősen bonyolult és költséges módszerről van sző. Ezért lényeges kérdés alkalmazásának majdani mértéke és terjedelme.

— Az embrióátültetésnek legnagyobb gazdasági hasznát abban kell látnunk, hogy alkalmazásával jelentősen meggyorsíthatjuk a legkiválóbb genetikai tulajdonságú tenyészállatok újratermelési ciklusát. Ggy is lehat fogalmazni, hogy gyorsabb ütemben kopfrozhatjuk a kívánt genotípust, — magyarázta Majeröiak professzor. — Az embrióátültetésből nyert utódokat a csúcstenyészállatok nevelésére használjuk majd fel. A bikaborjakat központi neveldékbe összpontosítjuk, ahonnan vizsgálatok után az inszeminációs állomásokra kerülnek majd a megfelelő egyedek. Az üszőborjak a tenyészállományok minőségi javítását szolgálják, elsősorban mint bikanevelő tehenek.

jövőre feltehetően átadásra kerül, az állattenyésztési kutatóintézet mellett működő biotechnológiai központ is. Ide összpontosul majd az állattenyésztést érintő biotechnológia területén folytatott kutató és kísérleti munka. A központ szervezésének és működésének néhány jellegzetes újszerű vonását Plesník akadémikus eképpen foglalta össze:

— A biotechnológiai központot kétféle társulás formájában hozzuk létre. Az egyik, a tudományos-kutatő társulás több kutatóintézet, a mezőgazdasági és az állategészségügyi főiskola, valamint a tudományos akadémia együttes munkáját teszi lehetővé. A másik forma, a tudományos-termelési társulás pedig egy fedél alá hozza a biológiai szolgáltatásokat, az állategészségügyi szervezeteket és több kiválasztott mezőgazdasági nagyüzemet. Ezzel a széles körű együttműködésen alapuló szervezési módszerrel komplex módon akarjuk megvalósítani a tudomány, a fejlesztés, az alkalmazott kutatás és a gyakorlat közvetlen kapcsolatát. Más tudományterületek bevonásával pedig sokkal hatékonyabbá válhat tudományos munkánk.

Természetesen az irányított szaporodásbiológia, de egyéb újszerű módszereknek a befogadására a gyakorlatnak és a biológiai szolgálatnak is kellőképpen tel kell készülnie. A tudománytél a gyakorlatig vezető út az egész vonalon — a tudóstól és a kutatótól kezdve a nemesítőkön, az állatorvosokon át egészen a zootechnikusokig és állatgondozókig — jó összmunkát követel.

KLAMARCSIK MARIA

A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás a 301 ezer 645 hektár mezőgazdasági területével a harmadik legnagyobb Szlovákiában. A közép-szlovákiai kerület viszonylatában a termőterület 13,7 százalékán gazdálkodik. A járás szántóterülete azonban alig foglalja el a mezőgazdasági terület felét. Hátralevő részét többnyire gyepterületek alkotják. Az éghajlati és talajadottságok igen különbözőek. Erről tanúskodik legjobban az a tény, hogy a 27 mezőgazdasági üzem közül mindegyiknek jár a differenciális pótlék, száz korona árutermelésre számítva 17 koronától 70 koronáig terjedően. A szövetkezetek átlagterülete 3100, az állami gazdaságoké pedig hétezer hektár. Ügyszólván mindegyik mezőgazdasági üzemben az ágazati irányítási rendszert alkalmazzék. A mezőgazdasági területnek mintegy 81 százaléka a járási mezőgazdasági igazgatósághoz tartozik, amely 21 szövetkezet két állami gazdaság és négy közös mezőgazdasági vállalat tevékenységét irányítja. A járásban három központilag irányított mezőgazdasági üzem is található.

A 6. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelés jelentős növekedése mellett sem sikerült stabilizálni a gazdasági eredményeket. A mezőgazdasági üzemeknek egynegyede évről évre veszteséggel gazdálkodott. Átlagban 5—7 mezőgazdasági üzem' a kiegyensúlyozott termelési eredmények dacára sem boldogult. Az elemzésekből kiderült, hogy a gazdasági kudarc fő oka a termelésre fordított befektetések igen alacsony hatékonyságában rejlett. Ez volt tapasztalható a mezőgazdasági üzemeknek több mint a felében.

Az egységnyi termék előállítására fordított jelentős költségek, valamint az 1979-es és az 1981-es év kedvezőtlen időjárási viszonyai következtében a mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzete nagymértékben leromlott. A saját alapképzés forrásainak megcsappanása következtében a termelési alapeszközök biztosítása jelentős hitelterheléssel járt. Gazdasági szempontból az 1981-es év is kedvezőtlennek bizonyult, ekkor ugyanis 13 mezőgazdasági üzem jövedelmezőségi foka a mínuszra csökkent. De járási átlagban is mínusz 2,75 százalékra süllyedt. Ilyen kedvezőtlen kiindulási gazdasági és pénzügyi helyzet nehezítette a 7. ötéves terv feladatainak teljesítését. Hiába voltak a termelési és áruértékesítési feladatok progresszívek, amikor a másik oldalon megvalósításukhoz korlátozott azó gazdaságok eredményeivel nemcsak a járási mezőgazdasági igazgatóság foglalkozott behatóan, hanem az ezzel kapcsolatos kérdések rendszeresen napirendre kerültek a járási pártbizottság tanácskozásain is.

A gömöri (Gemer) szövetkezet és a Safárikovói Állami Gazdaság kivételével a többi lemaradozó mezőgazdasági üzem esetében pozitív fejlődés tapasztalható. E tekintetben a leghagyobb előrehaladást a hrachovói és a rimaszombati szövetkezetben, valamint a Bátkai Állami GazdaságAz idei feladatok teljesítése érdekében még következetesebb munkát fejtettek ki s még jobban igyekeztek kihasználni a tartalékokat. Ez a termelésben és a gazdálkodásban egyaránt további előbbrelépést jelentett. A gabonafélék termelésében elérték az 5,01 tonnás hektárhozamot s ezzel a gabona termelési tervét 23 százalékkal túlszárnyalták. Arra sem akadt még példa a járásban, hogy minden egyes mezőgazdasági üzemben a tervezettnél több gabonát termeltek és értékesítettek. Ezáltal sikerült behozNagyobb ügyeimet a gazdasági mutatóknak

nyagi eszközök — energiaforrások, erőtakarmányok stb. — álltak rendelkezésre.

Ebből a nehéz helyzetből a párt- és állami szervek megtalálták a megfelelő kiutat. Helyesen felismerték azokat a követelményeket, amelyek az élelmiszerellátás terén az össztársadalmi igények kielégítését és a termelés kedvezőbb gazdasági feltételeinek a megteremtését szolgálják. A következetes, de higgadt politikaiszervező munka eredményeként a 7. ötéves tervidőszak eddigi feladatait a járásban sikerült teljesíteni, sőt egyes mutatókban, például a tej- és zöldségtermelésben túlszárnyalni.

A járási párt- és irányító szervek olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek egyetemes módon figyelembe vették a gazdasági eredmények kívánt alakulását — mind üzemi szinten, mind belüzemi egységek keretében.

Az eredmények értékelése során megkülönböztetett figyelmet szenteltek a huzamosan lemaradozó mezőgazdasági üzemek csoportjának, amelyekhez öt szövetkezet és két állami gazdaság tartozott. Ezek az üzemek ugyanis kedvezőtlenül^ befolyásolták az egész járás mezőgazdasági termelésének helyzetét. Ezért a lemaradóban érték el. Ezek a mezőgazdasági üzemek közel állnak ahhoz, hogy elérjék a középszintű gazdaságok színvonalát.

Az Irányítás tökéletesített rendszerével kapcsolatban elmondható, hogy a mezőgazdasági üzemek 1982-ben, alkalmazásuk első évében nem becsülték fel kellőképpen az új gazdasági szabályozókat. E hiányosság ellenére mégis több olyan pozitív eredményt értek el, amelyek világosan jelezték, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőinek többsége tudatosította a CSKP Központi Bizottságának

4. plenáris ülésén elfogadott határozatok jelentőségét.

A hatékony Intézkedések, de főleg ezek következetes megvalósítása jóvoltából már tavaly igen kedvezően alakult, a tervfeladatok teljesítése, így például a gabonafélékből elért

4,07 tonnás hektárhozam az eddig elért legjobb termésnek számított. Az állattenyésztés szakaszán a legkiválóbb eredmények a tejtermelésben könyvelhetek el. Hiszen járási átlagban kétmillió literrel több tejet adtak a közellátásnak. Elmondható, hogy a mezőgazdasági termelés valamenynyi ágazatában messzemenő javulás állt be.

niuk az előző évek lemaradását Is, ami igen kedvező előfeltételeket teremtett az ötéves tervidőszakra előirányzott gabonatermelési feladatok maradéktalan teljesítésére.

Ahhoz, hogy a járás úgyszólván 24 ezer tonnával túlszárnyalta az idei gabonatermelési tervet, elsősorban azok a gazdaságok járultak hozzá, ahol túllépték a hat tonnás átlagot — mint például a királyi (Kráľ), a rimaszécsi (Rimavská Seč), a jesenskéi és a rimajánosi (Rimavské Janovee) szövetkezet — vagy ahol a termés meghaladta az öt tonnás átlagot, mint a lénártfalvi (Lenartovce), a méhi (Včelince), a nagybalogi (Veľký Blh) és a teriakovcei szövetkezet, valamint a Bátkai Állami Gazdaság. Elmondható, hogy az idei végrehajtási terv teljesítése ezidáig több mutatóban igen kedvezően alakult.

A kedvező termelési eredmények a gazdasági mutatókban is pozitívan megnyilvánultak. Tavaly például a jövedelmezőség foka a szövetkezet esetében elérte az 1,75, az állami gazdaságoknál pedig az 1,73 százalékot. E tekintetben még kedvezőbben alakult a helyzet a központilag irányított mezőgazdasági szervezeteknél, ahol a jövedelmezőség felülmúlta az öt százalékot. Az idén a jövedelmezőség további növekedésével számolunk.

Természetesen Járásunkban akadnak még bőven tartalékok a termelés Jovábbfejlesztésére. Erre a legnagyobb lehetőségeket a termelés további belterjesítésében, a tudományos-műszaki ismeretek hatékony alkalmazásában, a progresszív irányítási, munkaszervezési és jutalmazási módszerek érvényesítésében, valamint a melléküzemági termelés bővítésében látjuk. A távlati fejlesztési terv értelmében el kell érni azt, hogy 1985-ben a melléküzemági termelés tíz százalékkal részesedjen az összteljesítményeken.

Az utóbbi években fokozott figyelmet szenteltünk a termékek minősége javításának. A sütőipari gabona és a sörárpa részarányát legalább tíz százalékkal akarjuk növelni az előző évekhez viszonyítva. A cukorrépa-termelésben a hektárhozmokat harminc tonna felett, a répa cukortartalmát pedig 14,8—15 százalék között stabilizáljuk. Az eladott tejnek legalább 85 százalékát első osztályban akarjuk értékesíteni. A hozott intézkedéseknek az a fő célja, hogy 1985-ben egy hektár mezőgazdasági területre számítva járási átlagban 650 korona tiszta nyereséget érjünk el, és a termelés jövedelmezőségének folkát nyolc százalékra növeljük.

A felsorolt intézkedések csupán egy részét képezik az előttünk álló feladatoknak. Ügy véljük, hogy ezek reálisak, ám megvalósításuk megköveteli pártunk hosszútávú gazdasági politikájának következetes valóra váltását, a termelés hatékonyságának növelését, a munka minőségének további javítását, az eddiginél még kedvezőbb anyagi-műszaki feltételek megteremtését, de nem utolsósorban a dolgozók politikai és szakmai képzettségének további növelését.

BALOGH JÄNOS agrármérnök, a Rimaszombati Járási Mezőgazdasági Igazgatóság közgazdásza