Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-21 / 29. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. Július 21. A BIZTONSÁGOS ÉS BÉKÉS ÉLÉT ZAUGA Prágában jftlius 11—12-én tartották meg a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak értekezletét. A tanácskozáson a Bolgár Kommunista Párt, Cseszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forradalmi Párt a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Pórt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselői vettek részt. A CSKP részéről Vasil Bil'ak, a központi bizottság elnökségének tagja, a KB titkára, Jan Fojtfk, a központi bizottság elnökségének póttagja, a KB titkára és Josef Haviin,’a KB titkára volt jelen. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek a jelenlegi nemzetközi helyzet és az ideológiai munka időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív körei által folytatott konfrontációs, katonai fölényre törekvő, a népek függetlenségét és szuverenitását sértő, az expanzión és a diktátumon alapuló irányvonal következtében jelentősen megnőtt a békét fenyegető veszély. A feszültség növekedésének, a nukleáris háború veszélye fokozódásának egyik fő oka az említett körök által szított fegyverkezési hajsza, amelynek különösen veszélyes szakasza kezdődött azzal, hogy a NATO egyes országaiban megkezdték a középhatótávolságú amerikai nukleáris rakéták telepítését. Ez arra kényszerítette a Szovjetuniót és a Varsói Szerződés más tagállamait, hogy válaszintézkedést tegyenek. Az imperializmus agresszív irányvonala mélységesen nyugtalanítja a népeket, és kiváltja a háborúellenes mozgalom jövőjéért felelősséget érző összes társadalmi erő és államférfi határozott ellenállását. Az Egyesült Államok és a NATO agresszív imperialista körei tudatosítják, hogy a konfrontáció és a lázas fegyverkezés általuk követett irányvonalát elítélik, ezért leplezni igye; keznek politikájuk valódi tartalmát, A békéről hangoztatott hamis szólamaik azonban egy cseppet sem váltaztatják meg álláspontjukat. Az utóbbi időben Washingtonban a világűr militarizálásának irányvonalát erőltetik. A fegyverkezési hajszának, erre a területre történő kiterjesztése méginkább megnövelné a nukleáris konfliktus veszélyét, és még bonyolultabbá tenné leszerelési megállapodások elérését. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a világűr militarizálásának megakadályozásáról haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményező szovjet javaslat jelentőségét és teljes támogatásukról biztosították a javaslatot. Az imperializmus agresszív köreinek hibájából kialakult feszült nemzetközi helyzetből kiutat mutat a szocialista országok által közösen kidolgozott reális békeprogram, amely olyan megállapodások megkötésére irányul, amelyek révén valóban csökkenteni lehet a katonai szembenállás szintjét, ki lehet zárni a nemzetközi kapcsolatokból az erő alkalmazását és az erővel való fenyegetést, meg. lehet akadályozni a nukleáris háborút. A szocialista országok — mint vezetőik állandóan hangoztatják — készek a konstruktív párbeszédre, a béke és a nemzetközi biztonság érdekében. Fontosnak tartják az ENSZ szerepének növelését az említett célok elérése végett. A tanácskozáson képviselt pártok álhatatosan szorgalmazzák a középliatótávolságú amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének leállítását és kijelentik, ha megszületnek a már telepített rakéták kivonását eredményező intézkedések, akkor ezzel egyidejűleg lépéseket lesznek a válaszintézkedések visszavonására. Ez megteremti a tárgyalások felújításának alapjait. A tárgyalásoknak az a célja, hogy olyan megállapodásokat érjenek el, amelyek révén mentesítik Európát mind a középhatótávolságú, mind pedig a harcászati atomfegyverektől. Noha a világon rendkfvUI súlyos problémák halmozódtak fel, a tanácskozás résztvevői meggyőződésüket fejezték ki, hogy a szoros egységben fellépő népek és békeszerető erők meg tudják változtatni az események veszélyes alakulását, el tudják érni az emberiség előtt álló bonyolult kérdések megoldását. A nukleáris háború veszélye ellen folytatott harc sikerének záloga a szocialista közösség országainak ereje és egysége, kommunista és munkáspártjainak a marxizmus-Ieninizmus, a szocialista internacionalizmus elvein alapuló összeforrottsága, amely magába foglalja a szolidaritást, a kölcsönös elvtársi segítséget, a teljes egyenjogúságot, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást és minden párt azon jogának tiszteletben tartását, hogy önállóan határozza meg és hajtsa végre politikai irányvonalát. A tanácskozás résztvevői síkraszálltak az összes kommunista és munkáspárt szolidaritásának és együttmű-Céltudatos politikai és szervező munkával Járásunkban a pártszervek és -szervezetek igyekeznek kedvező feltételeket teremteni a mezőgazdasági termelés növekedéséhez. Ennek érdekében tökéletesítik az irányító munkát és fokozzák a kommunisták aktivitását. Mindez az utóbbi években pozitívan mutatkozott meg a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítésében. A múlt évben a növénytermesztés 13,5, az állattenyésztés pedig 5,1 százalékkal növekedett. Nőtt az állatállomány termelőképessége is. A tehenek évi tejelékenysége az 1982-es évhez viszonyítva 253 literrel emelkedett. Az említett és további eredmények, mint például a bruttó mezőgazdasági termelés 8,2 százalékos növekedése, a pártszervek és -szervezetek cétudatos politikai, szervező és nevelő munkájának, a gazdasági vezetés jé irányításának, továbbá a mezőgazdaságban dolgnzók becsületes munkájának, aktivitásának köszönhető. Járásunk pártbizottsága tudatában van ann^k, hogy az utóbbi ^években elért eredmények nem vezethetnek önelégültséghez, mivel a pozitívumok mellett gyakoriak a hiányosságok is, főleg a téli takarmányalap megteremtésében, a termelés hatékonyságának és gazdaságosságának fokozásában. Ezért arra összpontosítja az Üzemi pártszervezetek és a pártcsoportok figyelmét, hogy mindent tegyenek meg a nyári mezőgazdasági munkák, főleg az aratás sikeres befejezése érdekében. Ennek megfelelően a mezőgazdasági üzemekben kidolgozták az aratás politikai-szervezési tervét, s rendszeresen ellenőrzik a kitűzött feladatok teljesítését. Jő szervező munkával, a kommunisták aktív részvételével (okozzák a mezőgazdaságban dolgozók kezdeményezését. Ezt bizonyltja az is, hogy a mezőgazdasági üzemek az idén az állati termékek felvásárlását rendszerint túlszárnyalták. A mezőgazdaság pártirányltásának alapvető feltétele a párt vezető szerepének helyes és következetes érvényesítése, a lenini munkamódszerek alkalmazősa. Járási pártbizottságunk ennek tudatában irányítja a pártszervek és -szervezetek munkáját. Figyel-SZELLEMÉBEN műket arra összpontosítja, hogy felméréseket és elemzéseket végezzenek a párt- és gazdasági munka hatékonyságának növelését illetően. Ennek alapján határozzák meg további tevékenységük irányát,-a párttagság bővítését, a kádermunkát és a kommunisták fő feladatait. A többéves tapasztalatok azt igazolják, hogy egyedül a céltudatos, konkrét munkával lehet teljesíteni a mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatos párthatározatokat. A párttagokat és a tagjelölteket személyre szóló konkrét feladatokkal bízzák meg, melyek teljesítését negyedévenként ellenőrizzük. A párthatározatok teljesítése a mezőgazdaságban nagyban függ a gazdasági vezetés munkájától. Ennek tudatában a pártszervek és -szervezetek arra törekednek, hogy irányitő és szervező munkájuk az igényes feladatok sikeres teljesítését szolgálja. Azt akarjuk ködösének erősítése mellett. Kifejezték készségüket arra, hogy aktív politikai párbeszédet és együttműködést folytassanak a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal, a háború- és rakétaellenes mozgalom különböző társadalmi-politikai erőivel. A tanácskozáson hangsúlyozták annak szükségességét, hogy erőteljesebben kell népszerűsíteni a létező szocializmus előnyeit és eredményeit, amelyek a gyakorlatban biztosították a munkához, a tanuláshoz, az államügyekben való demokratikus részvételhez, a személyiség szabad fejlődéséhez való jogot. A testvérpártok küldöttségei kiemelték, hogy a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott határozatok új, kedvező távlatokat nyitnak ezen országok népgazdasága és az egész szocialista közösség gyors fejlődése, valamint a szocialista világrendszer ereje és tekintélye növekedése előtt. A tanácskozás bizonyította a KGST-országok egységének és összeforrottságának erősödését, s azt az elhatározásukat, hogy még jobban felhasználják együttműködésüket népgazdaságuk továbbfejlesztésére, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, a dolgozók életszínvonalának emelésére. A tanácskozás résztvevői ismét megerősítették a szocialista államok szolidaritását az el nem kötelezett mozgalommal, a fejlődő országok népeivel, amelyek az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a szabad és önálló fejlődéshez való jogért, életük igazságos, demokratikus alapokon történő átalakításáért, az elmaradottság leküzdéséért, és az új gazdasági világrend megteremtéséért harcolnak. A tanácskozás résztvevői ismét megerősítették pártjaik szolidaritását a Közel-Kelet, Közép-Amerika, a karibi térség, Délkelet-Azsia, valamint Afrika déli része népeinek harcával. Nagy figyelmet fordítottak a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem közefgő 40. évfordulójára. A történelmi eseménynyel kapcsolatos ideológiai munka a szncialista internacionalizmusra és a hazafiságra való nevelés ügyét segíti és a háborús fenyegetés elleni harc érdekeit szolgálja. Az emberek új nemzedékeinek az egész világon tudniuk keli az igazságot a második világháborúról, arról, hogy azt a hitleri fasizmus, a nemzetközi imperializmus legagresszfvebb erői robbantották ki. valamint arról is, hogy a Szovjetunió döntő szerepei játszott a győzelem kivívásában. A résztvevők áttekintették a testvérpártok ideológiai és propagandamunkájának más Időszerű kérdéseit is. A tanácskozás az elvtársi együttműködés, az Igység és a harcos szolidaritás légkörében folyt le. elérni, hogy a gazdasági vezetés munkája céltudatosabb és következetesebb legyen, jobban érvényesüljön a demokratikus centralizmus elve, a személyi felelősség, a kollektiv vezetés és a komplex kádermunka, valamint a közös és egyéni érdekek tiszteletben tartása. A gazdasági vezetés feladata a termelési és pénzügyi terv szerepének megszilárdítása, azok sikeres teljesítése. Ennek érdekében mozgósítaniuk kell a mezőgazdaságban dolgozókat, s céltudatosan kell kamatoztatniuk a taggyűléseket, az üzemi konferenciákat, a termelési értekezleteket, a szocialista verseny-, újító- és feltalálómozgalmat. A mezőgazdasági üzemek többségében a gazdasági vezetés oda hat, hogy a termelésben alkalmazzák a haladó munkamódszereket, a tudományos-műszaki haladás gyakorlati vívmányait. Például a galsai (Holiša) szövetkezet a járás termőhelyi adottságaihoz viszonyítvav kimagasló hektárhozamokat ér el. A legjobb állattenyésztési eredmények a poltári és a tomašovcei efsz-hez fűződnek. A pártszervek és -szervezetek az elért eredmények elemzésén, valamint a felmerülő hiányosságok orvoslásán keresztül nagy súlyt helyeznek arra, hogy az elfogadott határozatokat és a kitűzött feladatokat a mezőgazdaságban dolgozók tudatosítsák, azokat öntudatos munkával teljesíték. Meggyőző és mozgósító tömegpolitikai munkát végeznek, aktív tevékenységet követelnek a tömegszervezetektől és az agitációs központoktól. Járásunkban a mezőgazdaság pártirányítása a megkövetelt színvonalon van. Olyan szervezési és irányítási formákat, munkamódszereket tartalmaz, amelyek előfeltételei a még következetesebb és hatásosabb irányításnak, valamint a mezőgazdasági termelés növelésének. Kicsiben és nagyban pazaroljuk Köztudomású, hogy hazánk nem bővelkedik természeti kincsekben. Ezért nem véletlen, hogy a gazdaságos, takarékos felhasználás korparanccsá vált. E megállapítás nemcsak az energiahordozóknak nevezett alapanyagokra — szén, gáz, olaj — érvényes, hanem életvitelünk legfőbb feltételének egyikére, az ivóvízre is. Az ivóvíznek — az egyes történelmi korok tanulsága szerint — mindig nagy volt a becsülete. Dzsingisz kán birodalmában például halállal büntették a vízpocsékolót, s az sem kapott kegyelmet, aki a vizet tűzoltásra használta. Az ivóvíz tehát már ebben a korszakban is többet jelentett az életnél. A víz napjainkban is drága kincs, ennek ellenére kicsiben és nagyban pocsékoljuk. Elherdálásával megkárosítjuk önmagunkat, mert nem számolunk azzal, hogy költségeit túlnyomó részt az állami fizeti. Mert — bármilyen ritkán is esik szó róla — az ivóvíz sem lett az elmúlt években olr csóbb. Az igények kielégítéséről gondoskodó szervek több tízezer dolgozói mozgósítanak naponta, hogy a nap minden órájában ki tudják elégíteni a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízigényét. Az igények kielégítését azonban — hiába a milliárdokat érő gépi berendezés, s ugyanúgy a milliárdnkban számítható évi beruházás — csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudjuk biztosítani. Mindez azt bizonyftja, hogy hazánkban az ivévízfogyasztást nagymértékű pazarlás jellemzi. A személyenként felhasznált napi vízmennyiség jóval meghaladja a hazánkkal azonos színvonalon álló országok fogyasztási adatait. Őszintén szólva drága mulatság ez. Nem tagadjuk, hogy a vízpocsékolás már a csőrendszerekben és a záróberendezésekben történő elszivárgásokkal kezdődik. Ezek korszerűsítése az illetékes szervek feladata. Am ne gondoljuk, hogy e korszerűsítéssel egy csapásra megoldódna a vízpocsékolás. Az igazi pocsékolás ugyanis nem itt, hanem a háztartásokban, az iparban és a mezőgazdaságban történik, ahol a szügséglet feletti felhasználás a mind jelentősebb költséggel megtermelt természeti kincsünkkel való hazardírozás. Felmérések szerint a vízfogyasztás szoros összefüggésben van a műszaki JOGI VÁLASZOK Hz mm iividíi kiszámításának a módié D. D.: Olvasónknak az öregségi nyugdíj kiszámítási módjára vonatkozóan abból kiindulva, hogy а III. munkakategóriában dolgozik, a kővetkezőkben válaszolunk röviden: a férfi dolgozók esetében a nyugdíjkorhatár a 60. életév betöltése. Addig a Í8. életév betöltése után általában 42 évet lehet ledolgozni fa 18. életév előtti időt is be kell számítani, de a nyugdíjemelkedés szempontjából ez az idő nem számít). » A kiszámítás szempontjából a törvény a dolgozó havi átlagkeresetéből indul ki. Ezt a nyugdíjkorahatár elérése előtti 5 vagy 10 év eredménye (beszámítható keresete) alapján számítják ki, éspedig aszerint, melyik átlag kedvezőbb a dolgozó számára. Abban az esetben, ha a dolgozó a nyugdíj tényleges élvezete nélkül a nyugdíja emelkedése kedvéért tovább dolgozik, akkor, ha az kedvezőbb, a dolgozó részére až említett 5 vagy 10 évet a tényleges nyugdíjbalépés időpontjától visszafelé kell kiszámítani. ellátottsággal. Legkevesebb Ivóvizet az utcai ártézi kutakat használók fogyasztják, utánuk az udvari kutakat használók következnek, s természetszerűleg a legtöbb ivóvíz a vízvezetékkel ellátott lakásokban megy veszendőbe. Az utóbbi rendben is lenne, mivel bizonyos határig a magas életszínvonalat, a civilizált életmódot példázza, lia nem sejtetné azt, hogy a korszerűsödő feltételek nem párosultak a megfontolt, ésszerű hasznosítással. A szakemberek felmérései szerint a legnagyobb pocsékolás azzal magyarázható, hogy nem minden esetben állapítható meg az elhasznált víz mennyisége. Az anyagilag nem érdekelt egyén, vagy család gyakran akkor is folyatja a vízcsapot, amikor nem kellene, nem törődik a szerelvények meghibásodásával, egyszóval a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy értékének megfelelően bánjon a vízzel. Meglátásunk szerint az Ivóvízzel való pazarló, hanyag gazdálkodás leginkább az ismeretek hiányára és a nemtörődömségre vezetheő vissza. Sajnos kevesen gondolnak arra, hogy a feleslegesen elfolyó víz az államkasszát károsítja. Végre illene tudatosítani azt, hogy régen elmúlt már az az idő, hogy csak kutat kellett fúrni, s a vizet máris fogyaszthatta az, aki szomjas volt. Az ivóvíz előállítása napjainkabn milliárdokat felemésztő beruházásokat igényel. De vajon miből ered ez a nagy tétel? Elsősorban abból, hogy a vízzel — míg a fogyasztóhoz kerül — sok gond van. A kitermelt vizet néhány helyen csak klórozni kell, másutt viszont már szénszűrők alkalmazására, sőt derítésre is szükség van. A meggondolatlanul pazarlók leginkább akkor jönnek rá a víz fontosságára és értékére, amikor üresen ásít a vizcsap. Számunkra azt tanácsoljuk, hogy gyakrabban gondoljanak erre a ritkán előforduló, számukra bosszantó momentumra, s azokra, akik naponta száz métereket gyalogolva biztosítják a háztartáshoz szükséges vízmennyiséget. Korszerű lakásainkban egy mozdulattal otthonunkba teremthető az ivóvíz. A technika ezen vívmányát az év egyetlen napján se használjuk fel pazarlásra I —csiba-— Az említett Időben a 18. életév betöltése utáni 25 év után a havi átlagkereset 50 %-a összegében jár a nyugdíj, a 25 éven túl a nyugdíjkorhatár eléréséig minden évért további 1 °/o jár, de legfeljebb összesen 60 %. Ha a dolgozó a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíja élvezete nélkül tovább dolgozik, az említett 60 %-hoz a további munkájával a redukált havi átlagkeresetének (a nyugdíjigény szempontjából a havi 2000 korona feletti összegből csak annak csökkentett) egyharmad része számít be, amelynek a felső határa havi 3000 korona (minden ledolgozott évért az említett redukált havi átlagkereset 7, háromhavonként 1,75 °/o). Az így megszerezhető öregségi nyugdíj felső határának további korlátozása, hogy az öregségi nyugdíj a nem redukált havi átlagkeresetének 90 °/o-át — a munkabéradó leszámítása után — nem haladhatja meg. A dolgozó keresetébe a nyugdíj szempontjából beszámítődik minden kereset, prémium, túlórái munka stb., ami után a dolgozó fizetéséből munkabéradőt vonnak le. Ebbe az összegbe nem számítódik be a betegálloállomány ideje alatt folyósított táppénz, de ez az átlagot nem rontja, mivel a kiszámítása kizárja a betegállomány idejét. Ha a férj és a feleség is dolgozik, nyugdíjukat külön-külön az említett mutatók alapján számítják ki. Ha olvasónk felesége nem volt munkaviszonyban, és nem Is volt szövetkezeti tag, a szövetkezetben csak szezonokban vagy időnként dolgozott be, csak az így ledolgozott időt lehet beszámítani. Dr. F. J. Tankina István, a losonci (Lučenec) Járási pártbizottság titkára • Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Bratislavában találkozott Todor Zsivkavval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökével. A két ország vezetői tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, a CSKP XVI. és a Bolgár KP XII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésének és a szocialista társadalom építésének menetéről. Nagyra értékelték a csehszlovák-bolgár politikai, gazdasági, kulturális és más területen folyó együttműködést és kifejezték, hogy mindkét fél érdeke a kapcsolatok továbbfejlesztése a szocialista Internacionalizmus szellemében. ' • Vasi! Birak, я CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára munkalátogatást tett a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. Tájékozódott az aratási munkák menetéről, ellátogatott a Hegyétei (Kútniky) Efszbe, a Sósszigeti (Solary) Magnemesítő Állomásra és Nagymegyerra (Calovo). /
